PENDAHULUAN
Mekanika merupakan cabang ilmu fisika yang berhubungan dengan benda, yaitu ilmu yang mempelajari gerak benda, baik benda yang diam (statis) maupun benda yang bergerak (kinematika dan dinamika). Kinematika merupakan ilmu fisika yang mempelajari gerak suatu benda tanpa memperhatikan penyebab gerak benda tersebut, sedangkam dinamika merupakan ilmu fisika yang mempelajari gerak suatu benda dengan memperhatikan atau memperhitungkan penyebab gerak benda tersebut. Masalah mekanika merupakan hal yang cukup penting dalam perkembangan ilmu fisika untuk kita pelajari karena masalah mekanika sangat erat kaitannya dengan peristiwa yang tejadi dalam kehidupan kita sehari-hari. Sebagaimana kita ketahui bahwa fisika merupakan ilmu yang mempelajari gejala alam yang dapat diamati dan diukur, dan kasus mekanika merupakan salah satu gejala alam yang dapat diamati dan diukur.
Dalam perkembangannya, mekanika dibagi dalam menjadi dua yaitu mekanika klasik dan mekanika kuantum. Mekanika klasik dititik beratkan pada benda-benda yang bergerak dengan kecepatan jauh dibawah kecepatan cahaya, sedangkan mekanika kuantum dititik beratkan pada benda-benda yang bergerak mendekati kecepatan cahaya.
MEKANIKA LAGRANGE
Mekanika Lagrange merupakan suatu metode penyelesaian persoalan mekanika yang tidak mudah diselesaikan dengan Mekanika Newton. Posisi sebuah partikel dalam l ruang dapat dinyatakan dengan menggunakan tiga jenis koordinat; dapat berupa koordinat kartesian, koordinat polar atau koordinat silinder. Dimisalkan jika suatu partikel bergerak dalam suatu bidang (memiliki derajat kebebasan 2 yaitu sumbu x dan y), dalam suatu ruang (memiliki derajat kebebasan 3 yaitu sumbu x, y, dan z). Jika sistem yang ditinjau mengandung N partikel, maka diperlukan paling kurang 3 N koordinat untuk menyatakan posisi semua partikel. Secara umum, terdapat n jumlah minimum koordinat yang diperlukan untuk menyatakan konfigurasi sistem. Koordinat-koordinat tersebut dinyatakan dengan:
q_1,q_2,…,q_n
yang disebut dengan koordinat umum (generalized coordinates). Koordinat q_k dapat saja berupa sudut atau jarak. Tiap koordinat dapat berubah secara bebas terhadap lainnya (holonomic). Jumlah koordinat n dalam hal ini disebut dengan derajat kebebasan sistem tersebut.
Dalam sistem yang nonholonomic, masing-masing koordinat tidak dapat berubah secara bebas satu sama lain, yang berarti bahwa banyaknya derajat kebebasan adalah lebih kecil dari jumlah minimum koordinat yang diperlukan untuk menyatakan konfigurasi sistem. Salah satu contoh sistem nonholonomic adalah sebuah bola yang dibatasi meluncur pada sebuah bidang kasar. Lima koordinat diperlukan untuk menyatakan konfigurasi sistem, yakni dua koordinat untuk menyatakan posisi pusat bola dan tiga koordinat untuk menyatakan perputarannya. Dalam hal ini, koordinat-koordinat tersebut tidak dapat berubah semuanya secara bebas. Jika bola tersebut menggelinding, paling kurang dua koordinat mesti berubah. Dalam pembahasan selanjutnya
Mekanika klasik menggambarkan dinamika partikel berdasarkan hukum-hukum Newton tentang gerak, khususnya hukum kedua Newton, yang menyatakan bahwa perubahan momentum suatu benda sama dengan gaya yang diberikan padanya. Pendekatan Lagrangian menggunakan prinsip Hamilton yang menyatakan bahwa lintasan sebenarnya yang diikuti sistem adalah lintasan yang meminimumkan integral waktu dari selisih energi kinetik dan potensial. Persamaan Lagrange yang
PENDAHULUAN
Mekanika merupakan cabang ilmu fisika yang berhubungan dengan benda, yaitu ilmu yang mempelajari gerak benda, baik benda yang diam (statis) maupun benda yang bergerak (kinematika dan dinamika). Kinematika merupakan ilmu fisika yang mempelajari gerak suatu benda tanpa memperhatikan penyebab gerak benda tersebut, sedangkam dinamika merupakan ilmu fisika yang mempelajari gerak suatu benda dengan memperhatikan atau memperhitungkan penyebab gerak benda tersebut. Masalah mekanika merupakan hal yang cukup penting dalam perkembangan ilmu fisika untuk kita pelajari karena masalah mekanika sangat erat kaitannya dengan peristiwa yang tejadi dalam kehidupan kita sehari-hari. Sebagaimana kita ketahui bahwa fisika merupakan ilmu yang mempelajari gejala alam yang dapat diamati dan diukur, dan kasus mekanika merupakan salah satu gejala alam yang dapat diamati dan diukur.
Dalam perkembangannya, mekanika dibagi dalam menjadi dua yaitu mekanika klasik dan mekanika kuantum. Mekanika klasik dititik beratkan pada benda-benda yang bergerak dengan kecepatan jauh dibawah kecepatan cahaya, sedangkan mekanika kuantum dititik beratkan pada benda-benda yang bergerak mendekati kecepatan cahaya.
MEKANIKA LAGRANGE
Mekanika Lagrange merupakan suatu metode penyelesaian persoalan mekanika yang tidak mudah diselesaikan dengan Mekanika Newton. Posisi sebuah partikel dalam l ruang dapat dinyatakan dengan menggunakan tiga jenis koordinat; dapat berupa koordinat kartesian, koordinat polar atau koordinat silinder. Dimisalkan jika suatu partikel bergerak dalam suatu bidang (memiliki derajat kebebasan 2 yaitu sumbu x dan y), dalam suatu ruang (memiliki derajat kebebasan 3 yaitu sumbu x, y, dan z). Jika sistem yang ditinjau mengandung N partikel, maka diperlukan paling kurang 3 N koordinat untuk menyatakan posisi semua partikel. Secara umum, terdapat n jumlah minimum koordinat yang diperlukan untuk menyatakan konfigurasi sistem. Koordinat-koordinat tersebut dinyatakan dengan:
q_1,q_2,…,q_n
yang disebut dengan koordinat umum (generalized coordinates). Koordinat q_k dapat saja berupa sudut atau jarak. Tiap koordinat dapat berubah secara bebas terhadap lainnya (holonomic). Jumlah koordinat n dalam hal ini disebut dengan derajat kebebasan sistem tersebut.
Dalam sistem yang nonholonomic, masing-masing koordinat tidak dapat berubah secara bebas satu sama lain, yang berarti bahwa banyaknya derajat kebebasan adalah lebih kecil dari jumlah minimum koordinat yang diperlukan untuk menyatakan konfigurasi sistem. Salah satu contoh sistem nonholonomic adalah sebuah bola yang dibatasi meluncur pada sebuah bidang kasar. Lima koordinat diperlukan untuk menyatakan konfigurasi sistem, yakni dua koordinat untuk menyatakan posisi pusat bola dan tiga koordinat untuk menyatakan perputarannya. Dalam hal ini, koordinat-koordinat tersebut tidak dapat berubah semuanya secara bebas. Jika bola tersebut menggelinding, paling kurang dua koordinat mesti berubah. Dalam pembahasan selanjutnya
Mekanika klasik menggambarkan dinamika partikel berdasarkan hukum-hukum Newton tentang gerak, khususnya hukum kedua Newton, yang menyatakan bahwa perubahan momentum suatu benda sama dengan gaya yang diberikan padanya. Pendekatan Lagrangian menggunakan prinsip Hamilton yang menyatakan bahwa lintasan sebenarnya yang diikuti sistem adalah lintasan yang meminimumkan integral waktu dari selisih energi kinetik dan potensial. Persamaan Lagrange yang
III. Elmélet - Az ERP rendszerek implementációja 1..pptxSzabolcs Gulyás
III./a Theory: Implementation of ERP systems 1.
• The importance of project planning
• Types and pitfalls of education
• Planning and handover of customizations
III./b: Practice: Technology
• Management of resources
• Creating technology (finished product, semi-finished product)
Ezúttal a PMI Budapest, Magyar Tagozat Mentoring programjában résztvevő, Mentor és Mentee párosunk előadását hallhatják tapasztalataikról.
A vállalkozásokban az agiltásra való igény gyakran egy alulról jövő kezdeményezés. Esettanulmányukban a következő kérdésekre keresnek válaszokat:
Hogyan jelenik meg a szervezeti igény az agilitásra?
Hogyan érdemes nekifogni, hogyan érdemes a managementet tesztelni?
Érdemes-e külső segítséget alkalmazni?
Mik azok az elvek, amelyekre érdemes fókuszálni?
Hogyan viszonyul az egyén és a szervezet az új kihívásokra?
Előadók:
Susányi István, PMP, CSM, SAFe® 5 Agilist,
Senior Project Manager
Deutsche Telekom IT Solutions
GP/PM SSC/MS Szeged
Dr. Mindák László, PMP, CSSBB
Minőségbiztosítási igazgató
Klinikai kutatási terület
A Booz-Allen-Hamilton által az amerikai kormányzatra kidolgozott projekt tervezési és döntési metodológia, amit kicsit egyszerűsítettem, és talán használhatóbbá tettem.
Az elmúlt években a kreatív ügynökségek, marketing kommunikációs cégek jelentős változásokat éltek meg a válság és a technológia átalakulása miatt.
A ClickZ Deltek által szponzorált felmérése több mint 250 kreatív ügynökséget kérdezett meg világszerte az őket érintő kihívásokról.
A válaszadók között kis cégek és piacvezető szervezetek is megtalálhatók.
A Deltek a Maconomy vállalatirányítási rendszer fejlesztője. A Maconomy ERP a marketing-kommunikációs ügynökségek integrált vállalatirányítási megoldása, amelynek hazai disztribútora a TRL Hungary Kft.
VI. Elmélet - Kitekintés az ERP-n túlra .pptxSzabolcs Gulyás
VI./a Theory: Outlook beyond ERP
• OEE
• LEAN
• IPAR4 solutions link with ERP systems
• Accounting processes
• What other systems are there?
Exercise VI./b: Execution of production
• Production description of the completed product.
• Execution of production
• Delivery: Delivery note and invoice
ÜGYFÉLKÖZPONTÚ SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉS változó piaci helyzetben, változó erőfor...Laura Szabó
Hogyan tervezzünk szolgáltatást, ha közben számos gazdasági szempont változik, és tudatában is vagyunk, hogy változni fog? A kezdetekben megtervezett szolgáltatás elemeiről döntenünk kell, hogy mit és milyen sorrendben valósítunk meg, viszünk piacra. Hogyan tervezzünk és milyen döntés-előkészítést kell ellátnia a termékfejlesztő csapatnak a fejlesztés-bevezetés folyamán? A cél, hogy a piacra vitt szolgáltatás megtartsa az ügyfélközpontúságot, de illeszkedjen a változó piaci helyzethez, ennél fogva a változó ügyféligényekhez, és továbbra is éppen időben kerüljön ügyfelek elé. Az előadás során az indiai kereskedelmi ingatlanpiac és ingatlankeresés példáján megyünk végig és mutatjuk be az általunk követett lépéseket. A piac mozgását, az ügyfelek viselkedését nagyban befolyásolta és befolyásolja a világjárvány és a körülötte kialakult gazdasági helyzet.
(A case study sensitiv adatait kivettem az előadásból, amennyiben mélyebben érdekli a téma, vegye fel velem a kapcsolatot)
A mobil Kiboard szoftver bemutatója a budapesti Business Intelligence Meetup során.
A projekt ötletének, célfelhasználóinak, hasznának és az irányításra gyakorolt hatásainak leírása.
Az alkalmazott Cloud és a SaaS (Szoftver mint szolgáltatás) modell muszaki jellemzoi.
A fejlesztési szakaszok története
A produktivitás téveszméje - az agilis a császár új ruhájaAndras Bujna
Nagyon sokan azt hiszik, hogy agilisan fejlesztenek - pedig nem. És nem is mindenkinek kell - sok induló cég elveszik abban, hogy a startup imidzsnek próbál megfelelni, és ezért az eszközökre koncentrálnak a cél helyett. Hogyan döntsd el, hogy valóban az agilis fejlesztés a legjobb a termékednek, milyen kérdéseket kell feltenned a céged működéséről, és hogyan helyezd a terméked a használt módszertan elé?
III. Elmélet - Az ERP rendszerek implementációja 1..pptxSzabolcs Gulyás
III./a Theory: Implementation of ERP systems 1.
• The importance of project planning
• Types and pitfalls of education
• Planning and handover of customizations
III./b: Practice: Technology
• Management of resources
• Creating technology (finished product, semi-finished product)
Ezúttal a PMI Budapest, Magyar Tagozat Mentoring programjában résztvevő, Mentor és Mentee párosunk előadását hallhatják tapasztalataikról.
A vállalkozásokban az agiltásra való igény gyakran egy alulról jövő kezdeményezés. Esettanulmányukban a következő kérdésekre keresnek válaszokat:
Hogyan jelenik meg a szervezeti igény az agilitásra?
Hogyan érdemes nekifogni, hogyan érdemes a managementet tesztelni?
Érdemes-e külső segítséget alkalmazni?
Mik azok az elvek, amelyekre érdemes fókuszálni?
Hogyan viszonyul az egyén és a szervezet az új kihívásokra?
Előadók:
Susányi István, PMP, CSM, SAFe® 5 Agilist,
Senior Project Manager
Deutsche Telekom IT Solutions
GP/PM SSC/MS Szeged
Dr. Mindák László, PMP, CSSBB
Minőségbiztosítási igazgató
Klinikai kutatási terület
A Booz-Allen-Hamilton által az amerikai kormányzatra kidolgozott projekt tervezési és döntési metodológia, amit kicsit egyszerűsítettem, és talán használhatóbbá tettem.
Az elmúlt években a kreatív ügynökségek, marketing kommunikációs cégek jelentős változásokat éltek meg a válság és a technológia átalakulása miatt.
A ClickZ Deltek által szponzorált felmérése több mint 250 kreatív ügynökséget kérdezett meg világszerte az őket érintő kihívásokról.
A válaszadók között kis cégek és piacvezető szervezetek is megtalálhatók.
A Deltek a Maconomy vállalatirányítási rendszer fejlesztője. A Maconomy ERP a marketing-kommunikációs ügynökségek integrált vállalatirányítási megoldása, amelynek hazai disztribútora a TRL Hungary Kft.
VI. Elmélet - Kitekintés az ERP-n túlra .pptxSzabolcs Gulyás
VI./a Theory: Outlook beyond ERP
• OEE
• LEAN
• IPAR4 solutions link with ERP systems
• Accounting processes
• What other systems are there?
Exercise VI./b: Execution of production
• Production description of the completed product.
• Execution of production
• Delivery: Delivery note and invoice
ÜGYFÉLKÖZPONTÚ SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉS változó piaci helyzetben, változó erőfor...Laura Szabó
Hogyan tervezzünk szolgáltatást, ha közben számos gazdasági szempont változik, és tudatában is vagyunk, hogy változni fog? A kezdetekben megtervezett szolgáltatás elemeiről döntenünk kell, hogy mit és milyen sorrendben valósítunk meg, viszünk piacra. Hogyan tervezzünk és milyen döntés-előkészítést kell ellátnia a termékfejlesztő csapatnak a fejlesztés-bevezetés folyamán? A cél, hogy a piacra vitt szolgáltatás megtartsa az ügyfélközpontúságot, de illeszkedjen a változó piaci helyzethez, ennél fogva a változó ügyféligényekhez, és továbbra is éppen időben kerüljön ügyfelek elé. Az előadás során az indiai kereskedelmi ingatlanpiac és ingatlankeresés példáján megyünk végig és mutatjuk be az általunk követett lépéseket. A piac mozgását, az ügyfelek viselkedését nagyban befolyásolta és befolyásolja a világjárvány és a körülötte kialakult gazdasági helyzet.
(A case study sensitiv adatait kivettem az előadásból, amennyiben mélyebben érdekli a téma, vegye fel velem a kapcsolatot)
A mobil Kiboard szoftver bemutatója a budapesti Business Intelligence Meetup során.
A projekt ötletének, célfelhasználóinak, hasznának és az irányításra gyakorolt hatásainak leírása.
Az alkalmazott Cloud és a SaaS (Szoftver mint szolgáltatás) modell muszaki jellemzoi.
A fejlesztési szakaszok története
A produktivitás téveszméje - az agilis a császár új ruhájaAndras Bujna
Nagyon sokan azt hiszik, hogy agilisan fejlesztenek - pedig nem. És nem is mindenkinek kell - sok induló cég elveszik abban, hogy a startup imidzsnek próbál megfelelni, és ezért az eszközökre koncentrálnak a cél helyett. Hogyan döntsd el, hogy valóban az agilis fejlesztés a legjobb a termékednek, milyen kérdéseket kell feltenned a céged működéséről, és hogyan helyezd a terméked a használt módszertan elé?
1. 2013.11.14.
1
Minőségmenedzsment alapjai
Bedzsula Bálint
BME MVT
bedzsula@mvt.bme.hu
Amiről szó lesz ma
• Választ adok a következőkre:
– Miben segít a QFD módszer?
– Mik az üzleti folyamatok?
– Hogyan lehet fejleszteni a folyamatokat?
Cél
Elvek
Kiegészítő
elemek
3
TQM modell
TQM
2013.11.14.
Vezető szerep Kommunikáció
Támogatás
Elismerés Mérés
Oktatás
Folyamatok
folyamatos
javítása
Teljes
elkötelezettség
és felhatalmazás
Vevő-
központúság
Quality Functional Deployment
• Minőségi Funkciók Besorolása/Lebontása
• A QFD egy olyan egyszerű, szisztematikus
módszer, mellyel a vevői igényeket
lefordíthatjuk és a termékbe építhetjük
• „A VEVŐ HANGJA”
• Folyamatos fejlesztés
Bedzsula Bálint 4
2013.11.14.
2. 2013.11.14.
2
Mit tud a QFD?
Jobb terv rövidebb idő alatt.
Vevő
Koncepció
Tervezés Design Redesign Gyártás
Tervezés Design Redesign Gyártás Előny!
„hagyományos” vs. QFD tervezés
Termelékenységnövelés!
Quality Functional Deployment
Bedzsula Bálint 5
2013.11.14.
• Folyamata:
Quality Functional Deployment
Vevői igények
Műszaki jellemzők
Részfeladatok
Technológiai jellemzők
Minőségellenőrzési terv
Bedzsula Bálint 6
2013.11.14.
• Fázisai:
1. Termék/szolgáltatás-tervezés
2. Részletezett tervezés
3. Folyamattervezés
4. Termeléstervezés
• Célja:
A kimondott és kimondatlan vevői igények
fontosságának megállapítása.
Az igények lefordítása technikai jellemzőkre és
specifikációkra.
Létrehozni egy minőségi terméket/szolgáltatást a
vevők elégedettségére koncentrálva.
Quality Functional Deployment
Bedzsula Bálint 7
2013.11.14.
A minőség háza
• lehetséges
sorrend!
Quality Functional
Deployment
Bedzsula Bálint 8
2013.11.14.
3. 2013.11.14.
3
Mit szeretne a vevő a
termékeinken változtatni,
vagy javítani?
A vevői igények és célok
+ szabályozások
Mit szeretnénk elérni?
„A vevő hangja”
A QFD „igények”
területe
Quality Functional
Deployment
Bedzsula Bálint 9
2013.11.14.
Mit? 1
Mit? 2
Mit? 3
Mit? 4
4
3
1
5
A vevői
visszajelzésekből
megállapítjuk, hogy
az adott vevői igény
mennyire fontos
A vevői igény
fontosságát
„fontossági fok”-kal
jellemezzük (1-5)
A QFD „fontossági fok” oszlopa
Quality Functional
Deployment
Bedzsula Bálint 10
2013.11.14.
A vevői
visszajelzésekből
megállapítjuk, hogy
az adott vevői igényt
mennyire elégíti ki a
saját, ill. a
konkurencia terméke.
(1-5)
+ Grafikon
A QFD „vevői elemzés” területe
Quality Functional
Deployment
Bedzsula Bálint 11
2013.11.14.
↑
↓
↑
↓
Hogyan elégítsük ki a
vevői igényeket?
Termékkövetelmények
és fejlesztési irányok
A „megoldások”
mérhetőek,
értékelhetőek és
hatással vannak a
vevői igények
elérésére.
„A mérnök hangja”
A QFD „megoldások” területe
Quality Functional
Deployment
Bedzsula Bálint 12
2013.11.14.
4. 2013.11.14.
4
Mit? 1
Mit? 2
Mit? 3
Mit? 4
4
3
1
5
Hogyan?
1
Hogyan?
5
Hogyan?
3
Hogyan?
2
Hogyan?
4
G
E
K
G
E
E
G
S
K
2
3
3
4
2
3
2
3
Vevői
elemzés
Vessük össze az
„igények”-et és a
„megoldások”-at,
majd határozzuk meg
a korreláció erősségét
Jelöljük az erősséget
(erős, közepes,
gyenge korreláció)
A korreláció erősségét
számszerűsíteni kell
A QFD „kapcsolat”
területe
Quality Functional
Deployment
Bedzsula Bálint 13
2013.11.14.
A QFD „megvalósítás
nehézsége” sora
Hogyan?
1
Hogyan?
5
Hogyan?
3
Hogyan?
2
Hogyan?
4
S
K
Vevői
elemzés
Az egyes megoldások
megvalósításának
szervezeti
nehézségeit
vizsgáljuk. (1-5)
Quality Functional
Deployment
Bedzsula Bálint 14
2013.11.14.
Mit? 1
Mit? 2
Mit? 3
Mit? 4
4
3
1
5
G
E
K
G
E
E
G
2
3
3
4
2
3
2
3
Megv. nehézség 4 3 4 5 2
Célérték g db db % N
A QFD „célértékek” sora
Pontos értékek
Ezek nem a jelenlegi
teljesítés mértékei
A „pontos értékek”
ismeretlenek is
lehetnek
Quality Functional
Deployment
Bedzsula Bálint 15
2013.11.14.
Hogyan?
1
Hogyan?
5
Hogyan?
3
Hogyan?
2
Hogyan?
4
S
K
Vevői
elemzés
A QFD „technikai elemzés”
területe
Megvizsgáljuk a saját,
ill. a versenytársak
termékeit, és az
egyes megoldásokat
technikai elemzés
segítségével
értékeljük. (1-5)
+ Grafikon
Quality Functional
Deployment
Bedzsula Bálint 16
2013.11.14.
5. 2013.11.14.
5
„Tető mátrix”
Határozzuk meg a
tervezői igények
közötti relációt!
Ezek lehetnek:
Erősen Pozitív
Pozitív
Negatív
Erősen Negatív
Nincs Reláció
A QFD „reláció mátrix” területe
Quality Functional
Deployment
Bedzsula Bálint 17
2013.11.14.
Hogyan?
1
Hogyan?
5
Hogyan?
3
Hogyan?
2
Hogyan?
4
S
K
Vevői
elemzés
„Az „Abszolút Technikai
Fontosság” kalkulált érték
Az „Abszolút Technikai
Fontosság” megmutatja,
hogy mely tervezői igény
járul hozzá leginkább a
vevői igények eléréséhez
∑(fontossági fok) x (kapcsolat mátrix)
pl.: (4*1) + (3*0) + (1*9) + (5*0) = 13
+ Vevői elemzés
figyelembevétele!
A QFD „technikai fontosság”
sorai
Quality Functional
Deployment
Bedzsula Bálint 18
2013.11.14.
MIT
Csalétek könnyű
elhelyezése
Ne csússzon
Megfelelő méret
Könnyen állítható
Használható
csalétkek
Erőbeállítás
Egérfogó
méret
Érdes
(nem
csúszós)
HOGYAN
∆
∆
∆
Fontossági
fok
5
5
5
5
5
5
5
5
3
3
3
3
3
3
3
3
X
X
Megvalósítási nehézség
Célértékek
10
Súrl.
tény
.
0.5
N
60
X
120
1
2
3
4
5
Technikai
versenytársi
elemzés
Vevői
versenytársi
elemzés
1 2 3 4 5
Saját :
Versenytárs1 :
Versenytárs2 : -
+
*
+
+
+
+
+
+ +
+
-
- -
-
-
-
-
-
*
*
*
*
*
* *
*
Erős korrleláció :
Közepes korreláció :
Gyenge korreláció : ∆
Abszolút fontosság
Relatív fontosság
90 60 27 40
1 2 4 3
Négy fázis – négy minőség háza – QFD folyamata
hogyan? → mit?
Jellemzők
Részegység
jellemzők
Gyártási
folyamat
Gyártóeszköz
beállítás
Vevői
elvárások
3.
2.
1. 4.
Quality Functional Deployment
Bedzsula Bálint 20
2013.11.14.
6. 2013.11.14.
6
”A terméket megreparálni már túl késő,
E helyett javítsuk a folyamatot”
Gerald Shea
Exxon Kutatási és Műszaki Tudományos Vállalat
FOLYAMATATOK FOLYAMATOS
FEJLESZTÉSE
21
2013.11.14. Bedzsula Bálint
PARTNEREK
Mi a folyamat ?
• A folyamat egy vagy több feladat, amely bemeneteket
(inputokat) kimenetekké (outputokká) alakít a partner
vagy egy másik folyamat számára, személyek, eljárások,
eszközök segítségével.
Visszajelzés
Követelmények
Bemenet Kimenet
Követelmények
Visszajelzés
2013.11.14. 22
FOLYAMAT
MEGVALÓSÍTÓI
BEMENETEKET
BIZTOSÍTÓK
Folyamatszemlélet
2013.11.14. Bedzsula Bálint 23 2013.11.14. Bedzsula Bálint 24
S V
M -
Igények
Visszacsatolás
Termék/Szolgáltatás
Folyamatszemlélet
7. 2013.11.14.
7
Termelő és nem termelő folyamatok
2013.11.14. Bedzsula Bálint 25
Termelés :
- vevői el vannak szigetelve a termeléstől,
- termékei kézzelfoghatóak
- a műveletek igen gyakorta ismétlődnek.
Nem termelő
folyamatok ?
• Folyamatok azonosítása
• Folyamatok szabályozása
• Folyamatok folyamatos fejlesztése
A folyamatokkal kapcsolatos
teendők
2013.11.14. Bedzsula Bálint 26
• A folyamattérkép/folyamatleltár készítése
• Lépései:
– Bemenetek és kimenetek meghatározása
– Folyamatok leltára
– Minden bemenethez és kimenethez tartozik-e
folyamat
– Folyamatleltár kiegészítése
• a feltárt be- és kimenetekhez nincs meg a folyamat
Folyamatok azonosítása
27
2013.11.14. Bedzsula Bálint
• Fő folyamatok
• Támogató folyamatok
• Kiegészítő (mellék) folyamatok
• Vezetési folyamatok
• Kulcs(fontosságú) folyamatok
Folyamatok osztályozási lehetőségei
28
2013.11.14. Bedzsula Bálint
8. 2013.11.14.
8
Főfolyamatok:
• A szervezet alaptevékenységéhez, a vevői /
partneri igények kielégítéséhez kapcsolódó
folyamatok.
• Jellemzői:
– Jelentősen hozzájárulnak a szervezet céljainak
megvalósításához
– A folyamat elején és a végén a külső vevők
állnak
– Közvetlen hatást gyakorolnak a vevőkre
29
2013.11.14. Bedzsula Bálint
Folyamatok osztályozási lehetőségei
Támogató folyamatok:
• A főfolyamatokat kísérik, adatokat, információkat
szolgáltatnak.
Kiegészítő folyamatok:
• A szervezet alaptevékenységéhez lazán kapcsolódó,
de az esetek többségében nélkülözhetetlen
folyamatok. E folyamatok nélkül az alapvető
funkciók hatékony elvégzése nem lehetséges.
30
2013.11.14. Bedzsula Bálint
Folyamatok osztályozási lehetőségei
Vezetési folyamatok:
• A szervezet irányításával, stratégiájának
meghatározásával és megvalósításával
kapcsolatos folyamatok.
Kulcs(fontosságú) folyamatok:
• A szervezet sikerét alapvetően befolyásoló
folyamatok (nem csak a főfolyamatok közül
kerülhet ki)
31
2013.11.14. Bedzsula Bálint
Folyamatok osztályozási lehetőségei
32
Szervezeti folyamatok
VEVŐ
SZÁLLÍTÓ
M agfolyam at
M agfolyam at
T ám ogató folyam atok
M enedzsm ent-folyam atok
M enedzsm ent-folyam atok
T ám ogató folyam atok
M agfolyam at
9. 2013.11.14.
9
33
2
Monitor Main Process Map
Monitor Main Process Map Generation3
MONITOR SUPPLY TO SALES SUPPORT
C
U
S
T
O
M
E
R
S
S
U
P
P
L
I
E
R
S
MONITOR PURCHASING
Material order
Order
New
project
Quality feedback
Delivery feedback
Finished goods
MONITOR
MANUFACTURING
Rawmaterialsupply
Delivery feedback
Quality feedback
Qua lity f eedbac k
M anuf ac turi ng s et up
LOGISTICS
(SITE)
BU
Business
Planning & Review
Forecast
Feedback
Forecast
Feedback
Business Plan Business Plan
Business
Plan
F & C IT
(SITE)
MON TQM
NEW PROJECT INTRODUCTION
NEW PROJECT MANAGEMENT
New product requirement
Ne w c ompone nt s
requi re ments
New e quipment
requi re ments
MON. ENGINEERING
The sy st em i s rea dy
for M P
SITE P URCHAS ING
LOGISTICS
(SITE)
HRM
(SITE)
FACILITY
(SITE)
Q&E SYSTEM (site)
SITE FINANCE
MONITOR
PURCHASING
Szervezeti folyamatok
34
Kulcsfontosságú folyamatok
menedzselése
1. Azonosítsuk a sikert befolyásoló kulcsfontosságú
folyamatokat!
2. Jelöljük ki a folyamat gazdáját!
3. Tervezzük meg a folyamat definiálásának és
dokumentálásának megközelítésmódját!
4. Mérjük össze a teljesítményt a vevők elvárásaival!
5. Ellenőrizzük a folyamatot a várható teljesítmény elérése
érdekében!
6. Javítsuk a teljesítőképességet, hogy megfelelhessünk a
vevők elvárásainak!
7. Optimalizáljuk a hatékonyságot és a termelékenységet!
Kulcsfontosságú folyamatok azonosítása:
• Mely termékek és szolgáltatások a legfontosabbak a
vevőknek?
• Mely folyamatok állítják elő e termékeket és
szolgáltatásokat?
• Melyek azok a tényezők, amelyek a szervezet
eredményességét meghatározzák és melyek azok a
folyamatok, amelyek e tényezők megvalósításában
szerepet játszanak?
35
Folyamatok osztályozási lehetőségei
2013.11.14. Bedzsula Bálint
Kulcsfontosságú folyamatok azonosítása:
• Mely folyamatok vannak a leginkább szem előtt?
• Mely folyamatoknak van a legnagyobb hatása a vevők
által megkövetelt teljesítmény szintekre?
• Az adatok, valamint a józan ész sugalmazása szerint
mely folyamatokban rejlenek a legerőteljesebb javítási
lehetőségek?
36
Folyamatok osztályozási lehetőségei
2013.11.14.
10. 2013.11.14.
10
Folyamatfejlesztés – hatlépéses
Bedzsula Bálint 37
2. Folyamat azonosítása és dokumentálása
1. Probléma, eltérés meghatározása
3. Teljesítmény mérése
4.Okok és okozatok (”Miértek”) megértése
5. Javaslatok, megoldások kifejlesztése és
kipróbálása
6. Megoldások gyakorlatba történő alkalmazása
és értékelése 38
1.lépés: Definiáljuk a problémát
a folyamat összefüggésében
1.1 Azonosítsuk a terméket.
1.2 Azonosítsuk a vevõket.
1.3 Definiáljuk a vevõk igényeit.
1.4 Azonosítsuk a fentemlített termékeket elõállító
folyamatokat.
1.5 Azonosítsuk a folyamatok gazdáját (gazdáit).
Folyamatfejlesztés – hatlépéses
Bedzsula Bálint 39
2. Folyamat azonosítása és dokumentálása
1. Probléma, eltérés meghatározása
3. Teljesítmény mérése
4.Okok és okozatok (”Miértek”) megértése
5. Javaslatok, megoldások kifejlesztése és
kipróbálása
6. Megoldások gyakorlatba történő alkalmazása
és értékelése 40
2.lépés: A folyamat azonosítása
és dokumentálása
2.1 Azonosítsuk a folyamat résztvevõit akár név szerint,
akár a betöltött poszt vagy szervezet szerint.
2.2 A folyamat valamennyi résztvevõjénél biztosítsuk,
hogy érti mind a folyamat valamennyi lépését, mind
az egyéni szerepköröket.
2.3 Azonosítsuk a nem hatékony, pazarló és fölösleges
ismétléseket tartalmazó lépéseket.
2.4 Kínáljunk keretet a folyamatmérések definiálására.
11. 2013.11.14.
11
2013.11.14. Bedzsula Bálint 41
Folyamatábra
• Ovális körrel jelöljük a folyamat
eleji állapotot (input), ill. a
folyamat eredményét (output)
• Téglalapot használunk a folyamat
lépéseinek, tevékenységeinek
ábrázolására.
• Nyomtatott dokumentum vagy
jelentés
• Rombusz a folyamat döntési
pontja, ahol igen/nem kérdésre
kell válaszolnunk,
vagy döntésre van szükség
Kérdés
Felelős
Igen
Nem
Alapszimbólumok:
2013.11.14. Bedzsula Bálint 42
Folyamatábra
Alapszimbólumok:
• Hengerrel jelöljük a folyamathoz
használt adatbázisokat.
• „D” alakzat a folyamat
késleltetéseit jelöli.
• Betűvel/számmal ellátott
kör/négyzet a megszakított ábra
kapcsolatát jelöli.
• A nyilak a folyamat irányát
mutatják.
1.
2013.11.14. 43
Folyamatábra – példa
Áru
bevétel
Áru
ellenőrzése
Beszerzés
értesítése
Javaslat a
besz.
cseréjére
Tartalom
egyezik?
igen
nem
Bejövő
min.ell.
Árukat
elfogadták?
igen
nem
Áru
bevétel
44
Folyamatábra – példa
12. 2013.11.14.
12
Folyamatfejlesztés – hatlépéses
Bedzsula Bálint 45
2. Folyamat azonosítása és dokumentálása
1. Probléma, eltérés meghatározása
3. Teljesítmény mérése
4.Okok és okozatok (”Miértek”) megértése
5. Javaslatok, megoldások kifejlesztése és
kipróbálása
6. Megoldások gyakorlatba történő alkalmazása
és értékelése 46
3.lépés: Mérjük a teljesítményt
A teljesítmény három szinten történő mérése:
TELJESÍTMÉNYJELLEMZŐK
A megtermelt és leszállított termékeket vagy szolgáltatásokat
irányító művelet
IGÉNYEK
A vevő által kívánt vonások,
értékek és jellemzők
TELJESÍTŐKÉPESSÉG
A folyamat által szállított
vonások, értékek és jellemzők
A VEVŐ ELÉGEDETTSÉGE
A vevők észlelése szerinti mérték, ahogyan a termékek vagy
szolgáltatások kielégítik az elvárásokat
Folyamatfejlesztés – hatlépéses
Bedzsula Bálint 47
2. Folyamat azonosítása és dokumentálása
1. Probléma, eltérés meghatározása
3. Teljesítmény mérése
4.Okok és okozatok (”Miértek”) megértése
5. Javaslatok, megoldások kifejlesztése és
kipróbálása
6. Megoldások gyakorlatba történő alkalmazása
és értékelése 48
”Soha még ennyien nem dolgoztak ily álhatatosan,
hogy alig jussanak valamire.”
• Miért van az, hogy jószándékú emberek gyakran
eredménytelenül küszködnek, és láthatóan kevés olyat sikerül
véghezvinniük, ami hosszútávon hasznosnak bizonyul?
• Miért térnek vissza a problémák minden látható ok nélkül?
• Miért fordulnak a dolgok egyre rosszabbra?
4.lépés: A „Miértek” megértése
13. 2013.11.14.
13
Ishikawa elemzés
• Egy hiba mindaddig előfordulhat, amíg az összes okát
meg nem ismerjük.
• A helyes beavatkozások érdekében az ok-okozati viszony
elemzése szükséges
• Nemcsak az okozathoz rendelhető okok, hanem az okokat
kiváltó okok logikai rendszerbe rendezése - hierarchikus,
többszintes elrendezés
• Okok elemzése alapján megtervezett beavatkozás
2013.11.14. 49
O
k
o
k
O
k
o
k
2013.11.14. Bedzsula Bálint 50
Ishikawa elemzés – 4M
10 % selejt a
2. gépen
az elmúlt
hónapban
a termék felületi
minősége miatt
PROBLÉMA
Végső okozat
Gépek/
Berendezések Emberek
Anyagok
Módszerek
FŐOKOK
(bordák)
Pontatlan
gépek Pontatlan
szerszámok
Rossz
beállítás
Rosszul tervezett
technológia
Nem megfelelő
ellenőrzés Alapanyaghiba
OKOK
(szálkák)
Rossz
beállítás
Figyelmetlenség
• Példa:
51
Ishikawa elemzés
• A tételek viszonylag kis hányada meghatározó jelentőségű
az összességében túlsúlyban lévő sok kis tétellel szemben
• Eredete: Vilfredo Pareto, 80/20 szabály
• A hibaokok 20%-án keletkezik a hibák 80%-a! („A” típusú
vagy kritikus hibák) Illetve a lehetséges hibaokok 80%-a a
hibák 20%-át okozza.
2011.04.26. Bedzsula Bálint 52
Pareto elemzés
14. 2013.11.14.
14
Létfontosságú kevés vs. érdektelen sok
• A vállalati gazdálkodás és döntéshozatal számos területén
alkalmazott megoldás
• Minőségmenedzsment:
– Alapfeladat: a lehetséges hibaokok közül azt a „jelentős keveset”
azonosítani, melyek megoldásával jelentősen csökkenthetők a hibák
– Juran: a problémák 2/3-a az okok 1/3-ából ered
• Kategorizálhatóak az okok, termékek, … 3 jellegzetes csoportra:
– „A” – kritikus hibák, létfontosságú kevés
– „B” – ezekből lehet majd „A” ABC diagram
– „C” – hatásuk, súlyuk nem jelentős
2011.04.26. Bedzsula Bálint 53
Pareto elemzés
zavarok csökkenő sorrendben
a zavar % aránya
10
30
20
A B C 54
Pareto elemzés
55
4.1 Elkülönítettük-e a létfontosságú keveset az
érdektelen soktól ?
4.2 Diagnosztizáltuk-e az eredendő okokat?
4.3 Értjük-e az eltérések forrásait?
4.lépés: A „Miértek” megértése
56
4.lépés: A „Miértek” megértése
15. 2013.11.14.
15
Folyamatfejlesztés – hatlépéses
Bedzsula Bálint 57
2. Folyamat azonosítása és dokumentálása
1. Probléma, eltérés meghatározása
3. Teljesítmény mérése
4.Okok és okozatok (”Miértek”) megértése
5. Javaslatok, megoldások kifejlesztése és
kipróbálása
6. Megoldások gyakorlatba történő alkalmazása
és értékelése 58
Megsült már a galamb?
Nem.
Sültgalamb márpedig nem létezik…
• Ismerjük a folyamatokat,
• Megmértük milyen jól teljesítenek, és
• Megértettük, miért teljesítenek úgy, ahogy teszik.
• Tervezzük meg és végezzünk kísérleteket a 4. lépésben
kifejlesztett hipotézisek kipróbálására!
• Tervezzünk kísérleteket az 5. lépésben kifejlesztett
eszmék kipróbálására is!
5.lépés: Az eszmék kifejlesztése
és kipróbálása
Folyamatfejlesztés – hatlépéses
Bedzsula Bálint 59
2. Folyamat azonosítása és dokumentálása
1. Probléma, eltérés meghatározása
3. Teljesítmény mérése
4.Okok és okozatok (”Miértek”) megértése
5. Javaslatok, megoldások kifejlesztése és
kipróbálása
6. Megoldások gyakorlatba történő alkalmazása
és értékelése 60
6.lépés: A megoldások gyakorlati
foganatosítása és értékelése
• A 6. lépés az 5. lépés során azonosított és
megerősített javítások tervezése és
gyakorlatba ültetése.
• Mérjük és értékeljük a javított folyamat
hathatósságát!
• A 6 lépéses folyamat értékelése, a
résztvevők elismerése!
16. 2013.11.14.
16
P roblém a definiálása
azonosítsuk a végterm éket azonosítsuk a folyam atokat
azonosítsuk a vevőket azonosítsuk a folyam at gazdáját
definiáljuk az igényeket
F olyam at azonosítása és dokum entálása
folyam atábra azonosítsuk a résztvevőket
m odell
Teljesítm ény m érése
a vevő elégedettsége a folyam at param éterei
a vevő igényei a m inőség költsége
a leszállított végterm ék
M iértek m egértése
különböztessük m eg a főbb területeket közös okok
diagnosztizáljuk az eredendő okokat konkrét okok
értsük m eg az eltéréseket teljesítőképesség
Ú j eszm ék kifejlesztése és vizsgálata
fejlesszünk ki új eszm éket
kísérletezzünk
vizsgáljuk az eszm éket az eredendő
okok m egcélzása érdekében
M egoldások gyakorlatba ültetése és értékelése
tervezzük m eg a javításokat értékeljük a hat lépést
jutalm azzuk m eg a résztvevőket
ültessük át a gyakorlatba a rendszer
változásait
kezdjük újra az 1. lépéstől
dokum entáljuk a rendszer
változtatásait
értékeljük a rendszer teljesítm ényét
61
• Választ kaptak a következőkre:
– Miben segít a QFD módszer?
– Mik az üzleti folyamatok?
– Hogyan lehet fejleszteni a folyamatokat?
Már tudjuk, hogy…
Köszönöm a figyelmet!
Bedzsula Bálint
bedzsula@mvt.bme.hu