A PM Műhely résztvevői megismerve a szervezetfejlesztés modern összetevőit és azok felhasználási módjait azokat illeszteni tudták a napi gyakorlatukhoz. A közös beszélgetés, gondolkozás elősegítette, hogy a résztvevők ösztönzést kapjanak az architektúra menedzsment módszertanának felhasználásra projektmenedzseri munkájuk eredményességének növelésében. Részletes szakmai összefoglaló a
oldalon olvasható
A PM Műhely következő 37. űlésére 2018. április 19-én kerül sor, ahol Kovács Attila moderálásával „A PROJEKTEK BESZERZÉSEK KRITIKUS KÉRDÉSEI ÉS AZOK MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEI” kerülnek megvitatásra. Az előzetes február közepétől olvasható a http://blog.mfor.hu/projekt oldalon A Műhely következő, őszre tervezett időpontjai: 2018. szeptember 20., november 15.
A PM Műhely résztvevői megismerve a szervezetfejlesztés modern összetevőit és azok felhasználási módjait azokat illeszteni tudták a napi gyakorlatukhoz. A közös beszélgetés, gondolkozás elősegítette, hogy a résztvevők ösztönzést kapjanak az architektúra menedzsment módszertanának felhasználásra projektmenedzseri munkájuk eredményességének növelésében. Részletes szakmai összefoglaló a
oldalon olvasható
A PM Műhely következő 37. űlésére 2018. április 19-én kerül sor, ahol Kovács Attila moderálásával „A PROJEKTEK BESZERZÉSEK KRITIKUS KÉRDÉSEI ÉS AZOK MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEI” kerülnek megvitatásra. Az előzetes február közepétől olvasható a http://blog.mfor.hu/projekt oldalon A Műhely következő, őszre tervezett időpontjai: 2018. szeptember 20., november 15.
Az Ecosys Riport első számának témaköre az ügyfél és folyamatkezelés. A riport a Call Center-es megoldások területére fókuszál a partnerek, illetve az Oriana legfrissebb esettanulmányán és Effector-alapú fejlesztésein keresztül. Emellett a kiadvány az üzleti alkalmazásfejlesztési piacot meghatározó legfontosabb hazai és nemzetközi trendeket is számba veszi.
A mobil Kiboard szoftver bemutatója a budapesti Business Intelligence Meetup során.
A projekt ötletének, célfelhasználóinak, hasznának és az irányításra gyakorolt hatásainak leírása.
Az alkalmazott Cloud és a SaaS (Szoftver mint szolgáltatás) modell muszaki jellemzoi.
A fejlesztési szakaszok története
Ezúttal a PMI Budapest, Magyar Tagozat Mentoring programjában résztvevő, Mentor és Mentee párosunk előadását hallhatják tapasztalataikról.
A vállalkozásokban az agiltásra való igény gyakran egy alulról jövő kezdeményezés. Esettanulmányukban a következő kérdésekre keresnek válaszokat:
Hogyan jelenik meg a szervezeti igény az agilitásra?
Hogyan érdemes nekifogni, hogyan érdemes a managementet tesztelni?
Érdemes-e külső segítséget alkalmazni?
Mik azok az elvek, amelyekre érdemes fókuszálni?
Hogyan viszonyul az egyén és a szervezet az új kihívásokra?
Előadók:
Susányi István, PMP, CSM, SAFe® 5 Agilist,
Senior Project Manager
Deutsche Telekom IT Solutions
GP/PM SSC/MS Szeged
Dr. Mindák László, PMP, CSSBB
Minőségbiztosítási igazgató
Klinikai kutatási terület
38 osszefoglalo feljegyzes komplexitas es projektmenedzsment -2018szeptember20Pronay46
A projektmenedzsment módszertana a megnevezése óta eltelt 60 évben finomodott, gazdagodott, fejlődött, de igazán újdonsággal csak a portfólió menedzsment és az agilis szemléletmód bevezetése szolgált. A szakirodalom egy újabb témát vet fel az utóbbi időkben és ez a komplexitás kérdése, ami itthon még nem annyiszor szóba hozott téma.
Az elmúlt években a kreatív ügynökségek, marketing kommunikációs cégek jelentős változásokat éltek meg a válság és a technológia átalakulása miatt.
A ClickZ Deltek által szponzorált felmérése több mint 250 kreatív ügynökséget kérdezett meg világszerte az őket érintő kihívásokról.
A válaszadók között kis cégek és piacvezető szervezetek is megtalálhatók.
A Deltek a Maconomy vállalatirányítási rendszer fejlesztője. A Maconomy ERP a marketing-kommunikációs ügynökségek integrált vállalatirányítási megoldása, amelynek hazai disztribútora a TRL Hungary Kft.
Mádi Gábor: Miért kell DevOps stratégia a non-IT cégekben is?Gábor Mádi
- A gyors go-to-market egyik eszköze a DevOps
- A DevOps eszközök és módszertanok felgyorsítják az értékáramot
- A bevezetésnek vannak előnyei és nehézségei is
- A DevOps stratégia kialakítása során szerzett tapasztalatok
Marketing trendeket vizsgáló kutatásunkban közel félszáz marketingvezetőt kértünk fel válaszadásra, amelynek eredményeit az alábbi prezentációban mutatjuk be.
Legfőbb célunk a Markeing Reflektorral az volt, hogy ráirányítsuk a figyelmet az előremutató megoldások fontosságára.
Adatvezérelt (e)kereskedelem: csak beszélünk róla vagy csináljuk is?Robert Pinter
A 2023. október 18-i Simpletrends konferencia előadása az adatvezéreltségről (data-driven decision-making - DDDM).
Az előadás főbb gondolatai:
- az adatvezéreltség (DDDM: data-driven decision making) ígérete az adatvezérelt kapitalizmus, ahol a cégek hatékonyabban tudnak működni, a kollégák kevesebb felesleges munkát végeznek és a fogyasztók gyorsabban, jobb minőségű termékekhez és szolgáltatásokhoz férhetnek hozzá
- ugyanakkor ennek a fonákja a megfigyelési kapitalizmus (Shoshana Zuboff, harvardi szociálpszichológus fogalma), ahol egyre több cég megfigyel minket és ez alapján hoz döntéseket, fejleszt termékeket stb. - tehát az adataink, mi magunk is termékké válhatunk
- de visszatérve az adatvezérelt kapitalizmusra (tehát a pozitív oldalra) ezt igen nehéz jól csinálni, hiába neveznek ki cégek ezért felelős vezetőket (egy 2022-es kutatás szerint a nagy cégek 3/4-énél van ilyen pozíció, 40% szerint sikeres és csak 26% szerint működik a cég adatvezérelten)
- miért ilyen rossz ez az arány? Mert a DDDM nem az adatokról, a technológiáról szól, hanem a döntéshozás módjáról, ami szervezeti kultúrán múlik, ez pedig lassan változtatható (van, aki szerint 20-25 év is kell neki mire egy cég ténylegesen adatvezérelt módon tud működni, sokan megrekednek félúton) - hiszen Peter Drucker óta tudjuk, hogy a kultúra megeszi a stratégiát reggelire :-)
- mi a megoldás? A kuvaiti Gulf Bank szerint adat-nagykövetek kinevelése, alkalmazott adattudományi tréningek nyújtása a kollégáknak és a közös motiváció, hogy ezzel a szervezet inkább el tudja érni a célját (pl. egy kórházban az adatvezéreltebb működés gyorsabb gyógyulást, kevesebb halálesetet, meghosszabbított életet jelent a betegeknek - ezzel a céllal pedig mindenki azonosulni tud).
Az Ecosys Riport első számának témaköre az ügyfél és folyamatkezelés. A riport a Call Center-es megoldások területére fókuszál a partnerek, illetve az Oriana legfrissebb esettanulmányán és Effector-alapú fejlesztésein keresztül. Emellett a kiadvány az üzleti alkalmazásfejlesztési piacot meghatározó legfontosabb hazai és nemzetközi trendeket is számba veszi.
A mobil Kiboard szoftver bemutatója a budapesti Business Intelligence Meetup során.
A projekt ötletének, célfelhasználóinak, hasznának és az irányításra gyakorolt hatásainak leírása.
Az alkalmazott Cloud és a SaaS (Szoftver mint szolgáltatás) modell muszaki jellemzoi.
A fejlesztési szakaszok története
Ezúttal a PMI Budapest, Magyar Tagozat Mentoring programjában résztvevő, Mentor és Mentee párosunk előadását hallhatják tapasztalataikról.
A vállalkozásokban az agiltásra való igény gyakran egy alulról jövő kezdeményezés. Esettanulmányukban a következő kérdésekre keresnek válaszokat:
Hogyan jelenik meg a szervezeti igény az agilitásra?
Hogyan érdemes nekifogni, hogyan érdemes a managementet tesztelni?
Érdemes-e külső segítséget alkalmazni?
Mik azok az elvek, amelyekre érdemes fókuszálni?
Hogyan viszonyul az egyén és a szervezet az új kihívásokra?
Előadók:
Susányi István, PMP, CSM, SAFe® 5 Agilist,
Senior Project Manager
Deutsche Telekom IT Solutions
GP/PM SSC/MS Szeged
Dr. Mindák László, PMP, CSSBB
Minőségbiztosítási igazgató
Klinikai kutatási terület
38 osszefoglalo feljegyzes komplexitas es projektmenedzsment -2018szeptember20Pronay46
A projektmenedzsment módszertana a megnevezése óta eltelt 60 évben finomodott, gazdagodott, fejlődött, de igazán újdonsággal csak a portfólió menedzsment és az agilis szemléletmód bevezetése szolgált. A szakirodalom egy újabb témát vet fel az utóbbi időkben és ez a komplexitás kérdése, ami itthon még nem annyiszor szóba hozott téma.
Az elmúlt években a kreatív ügynökségek, marketing kommunikációs cégek jelentős változásokat éltek meg a válság és a technológia átalakulása miatt.
A ClickZ Deltek által szponzorált felmérése több mint 250 kreatív ügynökséget kérdezett meg világszerte az őket érintő kihívásokról.
A válaszadók között kis cégek és piacvezető szervezetek is megtalálhatók.
A Deltek a Maconomy vállalatirányítási rendszer fejlesztője. A Maconomy ERP a marketing-kommunikációs ügynökségek integrált vállalatirányítási megoldása, amelynek hazai disztribútora a TRL Hungary Kft.
Mádi Gábor: Miért kell DevOps stratégia a non-IT cégekben is?Gábor Mádi
- A gyors go-to-market egyik eszköze a DevOps
- A DevOps eszközök és módszertanok felgyorsítják az értékáramot
- A bevezetésnek vannak előnyei és nehézségei is
- A DevOps stratégia kialakítása során szerzett tapasztalatok
Marketing trendeket vizsgáló kutatásunkban közel félszáz marketingvezetőt kértünk fel válaszadásra, amelynek eredményeit az alábbi prezentációban mutatjuk be.
Legfőbb célunk a Markeing Reflektorral az volt, hogy ráirányítsuk a figyelmet az előremutató megoldások fontosságára.
Adatvezérelt (e)kereskedelem: csak beszélünk róla vagy csináljuk is?Robert Pinter
A 2023. október 18-i Simpletrends konferencia előadása az adatvezéreltségről (data-driven decision-making - DDDM).
Az előadás főbb gondolatai:
- az adatvezéreltség (DDDM: data-driven decision making) ígérete az adatvezérelt kapitalizmus, ahol a cégek hatékonyabban tudnak működni, a kollégák kevesebb felesleges munkát végeznek és a fogyasztók gyorsabban, jobb minőségű termékekhez és szolgáltatásokhoz férhetnek hozzá
- ugyanakkor ennek a fonákja a megfigyelési kapitalizmus (Shoshana Zuboff, harvardi szociálpszichológus fogalma), ahol egyre több cég megfigyel minket és ez alapján hoz döntéseket, fejleszt termékeket stb. - tehát az adataink, mi magunk is termékké válhatunk
- de visszatérve az adatvezérelt kapitalizmusra (tehát a pozitív oldalra) ezt igen nehéz jól csinálni, hiába neveznek ki cégek ezért felelős vezetőket (egy 2022-es kutatás szerint a nagy cégek 3/4-énél van ilyen pozíció, 40% szerint sikeres és csak 26% szerint működik a cég adatvezérelten)
- miért ilyen rossz ez az arány? Mert a DDDM nem az adatokról, a technológiáról szól, hanem a döntéshozás módjáról, ami szervezeti kultúrán múlik, ez pedig lassan változtatható (van, aki szerint 20-25 év is kell neki mire egy cég ténylegesen adatvezérelt módon tud működni, sokan megrekednek félúton) - hiszen Peter Drucker óta tudjuk, hogy a kultúra megeszi a stratégiát reggelire :-)
- mi a megoldás? A kuvaiti Gulf Bank szerint adat-nagykövetek kinevelése, alkalmazott adattudományi tréningek nyújtása a kollégáknak és a közös motiváció, hogy ezzel a szervezet inkább el tudja érni a célját (pl. egy kórházban az adatvezéreltebb működés gyorsabb gyógyulást, kevesebb halálesetet, meghosszabbított életet jelent a betegeknek - ezzel a céllal pedig mindenki azonosulni tud).
Torok l. gabor dontesek a pm-ben - 39. pm muhely (2018 nov.15)
22. összefoglaló feljegyzés agilis pm vezetői szemmel - 2015január22
1. Prónay G. 22. Összefoglaló feljegyzés - agilis PM vezetői szemmel - 2015január22
1
ÖSSZEFOGLALÓ FELJEGYZÉS
22. PM MŰHELY (2015. január 22) MUNKÁJÁRÓL
Téma: agilis projektmenedzsment vezetői szemmel
Időpont: 2015. január 22. 16-18 óra
Helyszín: BME Infopark I. ép. B. 110. terem
A Műhely munkájában részt vettek (51): Bánsági Judit, Bárány Gabriella, Bajza Judit, Balogh
István, Bozsár Gabriella, Brányik Károly, Csalló Miklós, Csényi Sándor, Csordás Csaba,
Divinyi Mariann, Dobos Arnold, Fenyősi Zoltán, Földes Péter, Fülöp Attila, Jereb Balázs,
Kerékfy Pál, Kerese István, Klimkó Gábor, Kócsár Ilona, Koszper Károly, Kovács Barna,
Kovács Endre, Kovács Zoltán Kuczogi Tamás, Kunsági László, László Péter, Marcsinák
Zoltán, Máthé Tamás, Mészáros Gyula, Mihályi Antal, Nagy Gyula, Nagy István Tamás,
Német Nóra, Pálházi Dávid, Papp László, Peuker Gabriella, Pörneczi Zoltán, Prónay Gábor,
Puskás Inna, Sipos László, Soós Krisztina, Szabó István, Szabó Tamás, Szalay Imre,
Szente Ágnes, Szinger Ferenc, Szirják Csaba, Takács László, Üveges Zsuzsanna, Varga
Péter, Véry Zoltán.
Prónay Gábor levezető elnökként köszöntötte a megjelenteket, köztük Szalay Imrét és Véry
Zoltánt, akik a téma felvetői voltak és vállalták a műhely munka levezetését. Bevezetőként
elmondta, hogy az üzleti stratégiák gyors változása, különösen a bizonytalan végeredményű
fejlesztések területén gyors reagálást, alkalmazkodást kíván. Az útkeresési folyamathoz
nyújt segítséget az agilis modell szerinti működés. Jelen Műhely célja nem a modell
alkalmazását segítő módszertanok (scrum, lean/kanban, stb) áttekintése, hanem a
felhasználást ösztönző vállalati kultúra, menedzsment szemlélet alapvető jellemzőinek
feltárása, a hazai helyzet elemzése, a kultúra fejlődést támogató közös gondolkodás
ösztönzése.
Szalay Imre bevezetőjében elmondta, hogy az agilitás igényét az állandó és gyorsuló
változások (termék életciklus rövidülés, piacra lépési sebesség növekedés, megnövekedett
termék/szolgáltatás elvárások, csökkenő erőforrások, költség csökkentési igények) váltották
ki és az Agilis Manifesto is ennek eredményeképpen született. Az agilitás igénye a vállalati
működés minden területét (portfolió átalakítás az eredményesség növelésére, vállalati
folyamatok korszerűsítése, stratégia a lehetőségek feltárására) áthatja. Az agilitás ernyő
fogalom (SCRUM, XP, FDD, DSDM, stb.), ahol közös jellemzők a folyamatos felülvizsgálat,
optimalizálás és az állandó visszacsatolás. Legfontosabb és tényleges működése esetén jól
megfigyelhető ismérvek : megfelelő piaci információkhoz jutás, lehetőségek vezetők általi
felismerése és kihasználása, egyértelmű célok kijelölése és megvalósításuk következetes
számonkérése, hibák vezetői elismerése és gyors javítása, magas színvonalú
együttműködés, az innovatív-vállalkozó szellemű munkatársak megtartása, az emberek kellő
motiváltsága az eredményesség- versenyképesség fokozására. Az agilitást befogadó
szervezetekben a technológiai tudás-vezetői (leadership) erények-üzleti/stratégiai
menedzsment hármas együttesen kiemelt figyelmet kap. Az agiltás a feladatokat
feldarabolja, a portfolió menedzsment ezt kiegészítően a megfelelő részek kiválasztását
követően az integrálást végzi el. Ennek megfelelően a két párhuzamos trend jól kiegészíti
egymást, lehetővé téve, hogy az ügyfél igény legyen a megvalósítás hajtóereje. Agilissá
váláshoz változtatni kell a kommunikációt (nyílt, kölcsönösen együttműködő egyeztetésen
alapuló interaktívvá), az együttműködést (vezetési szemlélet változás, önszerveződésre
épülés), a döntési folyamatot (gyors, koncentrált, önálló) és a platformot (nyílt, adaptív,
integrált). Szalay Imre által ajánlott irodalmak : S Denning : Radical Management, J. Appelo :
management 3.0, J. Autry : Servant Leader.
Véry Zoltán bevezetőjében rámutatott, hogy a cél a megfelelő kompetenciára épülő hatékony
feladat megoldás. Ha a termék/szolgáltatás egyértelműen meghatározott, akkor nem kell az
agilitás. Ha ez nem áll fenn, mert a feladat olyan nagy és komplex, hogy nem értjük, akkor
szükséges a „felszeletelés” és az ügyfél és megvalósító „együttfutása”, ami az agilitás egyik
legfontosabb követelménye. Az agilitás tulajdonképpen 24 órás realtime-ot jelent (nem
2. Prónay G. 22. Összefoglaló feljegyzés - agilis PM vezetői szemmel - 2015január22
2
online !). Fontos látni, hogy a menedzsment a tervezés (plan), a döntés és az
ellenőrzés/felügyelet (controll) együttese.
A bevezetőket követően a beszélgetés két alapvető kérdés körül alakult ki.
1. Van-e valóban igény az agilitásra vagy ez csak a szoftver fejlesztők hobbyja ?
2. Hogyan állunk az agilitás alkalmazásában ?
3. Az agilitás milyen új feladatokat jelent és milyen képességeket igényel az egyénektől
és szervezetektől ?
A Műhely résztvevők egyetértettek abban, hogy az agilitás igényét a piac változásai
(komplexebb termékek/szolgáltatások iránti igény, a technológiai fejlődés, a megrendelők
nagyobb tájékozottsága, a permanens diverzifikáció) jelentik, mint a versenyképesség
növelésének megkerülhetetlen módja. Vonzerőt jelenthet az agilitás „pörgése” a magasan
képzett IT szakemberek megtartásában.
A megrendelők már nem érzik, hogy bele kényszerülnek a szállítói lehetőségekbe, mert
sokkal jobban tájékozottak, mint évtizeddel ezelőtt, könnyen jutnak megfelelő referenciákhoz
és ajánlatot is több szállítótól kérhetnek. Ugyanakkor az agilis megoldás a megrendelőktől
aktív közreműködést/részvételt igényel (szállítói-megrendelői partneri együttműködés
nélkülözhetetlen), ami szakmai hiányosságok, valamint munka terhelés miatt sokszor
elmarad. Mindez nem következik be, ha korábbi rossz tapasztalatok ráébresztik a
megrendelőt arra, hogy csak közreműködésével lehet sikeres a megoldás. Sikeres lehet az
agilis megoldás, ha a megrendelő kifejezetten kísérleti jelleggel kezd ismerkedni a
megoldással. Megoldás lehet a kis feladatokra felosztás és ezek megoldására több szállító
lépésenkénti versenyeztetése.
Fontos megjegyezni, hogy az agilis projektmenedzsment megoldás nem feltétlenül gyorsabb,
olcsóbb, mint a hagyományos megoldás, de a legfontosabb eredménye az, hogy az ügyfél
valóban azt kapja, amit igényelt. Látni kell, hogy látszólag a kezdetben az agilis megoldás
nem igényel annyi tervezést, mint a hagyományos PM, de az iterációs megoldás során ez a
tervezési munka „visszajön”. Különösen a magas tudás értékű, komplex feladatoknál,
extravertált, szenior csapatnál alkalmazható az agilis megoldás és nem célszerű intravertált
junior csapat munkájánál alkalmazni. Vezetői attitűdben nagy változás, hogy mindennél
nagyobb hangsúlyt kap az ember központú bizalom építés igénye. Startup-oknál, ahol gyors
igény kiszolgálást kell végezni különösen fontos az agilitás. Láthatóan az agilitás a vállalati
kultúra által meghatározott, ennek megfelelően az alkalmazkodás kultúra változtatást
igényel, ami csak az első számú vezetők segítségével végezhetők el hosszabb távon.
Összefoglalva megállapítható, hogy a Műhely résztvevői áttekintették az agilis
projektmenedzsment szükségszerűségét, a jelenlegi helyezet kritikus kérdéseit, valamint
alkalmazás feltételeit. Néhány hazai gyakorlati tapasztalat is bemutatásra került, ami
hozzájárult a közös gondolkodást elősegítő definíciók azonosításához.
A Műhely résztvevői – a Műhely téma bevezetésére vállalkozó kollégák előkészítő javaslatai
alapján –a következő, 2015.március 19-én megrendezésre kerülő 23. PM Műhely témájának
a kreatív problémamegoldó módszerek használata a projektek előkészítésében l témát
választották. A Műhely beszélgetés bevezető blogját, a téma felvetője Bozsár Gabriella
készíti és a Műhely munkát is Ő fogja moderálni. A blog várhatóan 2015. február elejétől
olvasható lesz a http://blog.mfor.hu/projekt oldalon.
A 23. Projektmenedzsment Műhelybeszélgetést 2015. március 19-én csütörtökön, 16–
18 óra között tartjuk a BME HIT Infoparkbeli tanácstermében. (1117. Bp. Magyar Tudósok
Körútja 2. I. ép. B. szárny, I. em.110.)
Budapest, 2015. január 27.
Dr. Prónay Gábor