Download to read offline
![ZSKF_AND_MA_I_BorbelyPTB [Kompatibilis mód]](https://cdn.slidesharecdn.com/ss_thumbnails/bdb0a0e2-e3cd-4797-a59e-9db36077c0c0-160227091849-thumbnail.jpg?width=640&height=640&fit=bounds)
![pedképzés..[1]](https://cdn.slidesharecdn.com/ss_thumbnails/3484528-thumbnail.jpg?width=640&height=640&fit=bounds)
Pályaorientáció
- 1. ELTE PPK Felnőttképzés-kutatásiés Tudásmenedzsment Intézet Kurzus: Európai Tanulmányok Oktató: dr. Brachinger Tamás Mennyire tudatos a magyar és a dán pályaválasztók döntése Név: Czenner Júlia NEPTUN kód: OECTUR Dátum: 2015. november 15. Szak: andragógia BA (levelező)
- 2. 1 Életünk során többszörkerülünk olyan döntési helyzetbe, melyeket mérföldkőnek tekinthetünk. A tanulással kapcsolatos alapelv szerint, a tanulás ideje a gyermek- és a fiatal felnőttkorra datálható. A saját élmények és az élethosszig tartó tanulás koncepciója azonban igazolja, hogy ez nem így van. A tanulás időszaka nem kötődik életkorhoz, tanulni bármikor lehet. Ha ma valaki meg akar felelni a munkaerőpiac sajátos kihívásainak, időről időre újszerű ismereteket kell elsajátítani. Felnőttként praktikus ismeretek elsajátítására vágyunk, melyek akár közvetlenül hasznosíthatók szakmai hétköznapjaink során, fontos az ismeret forrásának megtalálása, valamint a gyakorlati alkalmazás (Nemzeti Pályaorientációs Portál, é. n.). A pályaválasztás nehézségei Akármilyen céllal is akar tanulni a pályaválasztó, tudnia kell, milyen képzettség felel meg céljainak, és hol, milyen feltételekkel lehet ezt megszerezni. Képességeiről, érdeklődéséről és hiányosságairól is képet kell kapnia, hiszen hiába szeretne valaki sebész lenni, ha remeg a keze. Amikor pályaválasztásra kerül a sor, záporoznak a tanácsok mindenfelől. Mindenki elmondja, szerinte mi lenne jó, mivel lehet könnyen sok pénzt keresni, a pályázó mit tud majd megtanulni és mi az, amihez nincs affinitása. Egy valamiről ritkábban esik szó, mégpedig arról, hogy mit szeretne a pályaválasztó. A középiskolába vagy felsőoktatási intézménybe pályázó értékes információk nélkül kell, hogy döntést hozzon. Nem tudja, hogy milyen tantárgyakat fog tanulni, hogyan kell tanulnia az új környezetben, és hogyan kell a tudásáról számot adni. Azt sem tudja pontosan, hogy a szak, amire jelentkezik milyen munkakörök betöltésére alkalmas vagy milyen továbbképzési lehetőségek állnak rendelkezésre. Valójában ezekről a kérdésekről- korosztálynak megfelelő szinten-, már az általános iskola 4. osztályában beszélni kellene, hiszen akkor szembesülhet a diák először a váltás kérdésével. Vajon akar-e nyolc osztályos gimnáziumban tanulni? Majd ugyanez a döntési lehetőség adódik 5. osztályban, 8.-osként pedig komolyabb döntést kell hozni, ha nem lépett be a diák korábban a gimnáziumi képzésbe. 10. osztályra el kell dönteni, hogy milyen fakultációt szeretne választani. A fakultációs órák során van lehetősége a diáknak felkészülni az emelt szintű érettségi vizsgára. Ha időközben meggondolja magát, a fakultációs irányultság már nehezen vagy egyáltalán nem változtatható meg. Ilyenkor magánórákra kezdenek járni, hogy a kívánt eredményt hozza az érettségi vizsga és elegendő plusz pontot lehessen összegyűjteni a felvételihez. Az osztályfőnöki órák nem megfelelőek a pályaorientációs kérdések megvitatására, és arra nem is lenne idő, hogy minden diákkal egyénileg foglalkozzanak a tanárok. A tanárok nincsenek olyan ismeretek birtokában, amellyel hatékonyan lehetne koordinálni egy- egy fiatal életét. A legjobb tanulókat tudják segíteni, de a lemaradókkal senki nem foglalkozik.
- 3. 2 Nem kapnak fejlesztést,a lemaradás oka ismeretlen, nincs jó stratégiájuk a tanuláshoz és nem tudnak előrébb lépni. Pályaorientációs szakembert találni nehéz és ezen felül költséges (20.000 Ft-tól akár 120.000 Ft-ig) is, pedig igény lenne rá. Véleményem szerint ez járhatna alanyi jogon, hiszen az államnak is érdeke a jól képzett, szakmája, hivatása iránt érdeklődő, termelékeny munkavállaló képzése, akinek munkáját jól kell megfizetni, hogy elégedett és kiegyensúlyozott tagja legyen a társadalomnak. A Felvi honlapján van elérhetőség, ha valakinek szüksége van efféle segítségre. A 2010-től működő Nemzeti Pályaorientációs Portál jól összeszedett információkkal támogatja a döntéshozatalt, a probléma csak az, hogy a pályaválasztók nem tudnak az oldal létezéséről. Egy hatékonyan működő pályaorientációs rendszer talán megkímélhetné a felsőoktatást azoktól a hallgatóktól, akik valójában nem is az adott szakot szerették volna választani. Biztos vagyok abban, hogy a XX. század vége felé született emberek nem csak egy szakmában fogják kipróbálni magukat. Az élethosszig tartó tanulás ebben nyújt támogató szerepet. Nem nyert felvételt a felsőoktatásba A szülői nyomásnak engedve, Magyarországon még mindig közvetlenül a szakközépiskola vagy a gimnázium után elvárás a felsőoktatási tanulmányok megkezdése, holott a diákok jó része nem tudja, mit is szeretne csinálni. Nemhogy kialakult jövőképük nincs, de még ötletük sem, hogy mit is kezdhetnének az életükkel. Egyre több esetben hallom a diákoktól, hogy ők szeretnének egy kis pénzt keresni, utazni vagy egy OKJ-s képzésen vennének részt, míg kialakul bennük egy megvalósítható jövőkép. Az OKJ-s képzéseket megfelelőnek tartom arra, hogy a diákok megismerkedjenek a választott szakma alapjaival. Például az idegenvezetői OKJ-s képzés során kiderülhet, hogy valóban érdekli-e a turizmus a pályázót, vagy inkább mást választ. Szerencsés esetben egy OKJ-s bizonyítvánnyal munkát is lehet vállalni olyan helyeken, ahol a továbbiakban tanulni kívánt szakmát ki is próbálhatja. A technikusi képzésekkel is időt lehet nyerni a nagy döntés előtt. Talán könnyebb lenne, ha a szülők meghallgatnák a gyermekeik érveit a felsőoktatás mellett vagy ellen. A felsőoktatási tanulmányokhoz fel kell nőni. Ha nem vették fel a jelentkezőt, akkor sincs nagy baj, bár tapasztalataim szerint a szülők óriási tragédiaként tekintenek erre. A „Hogyan tovább?” kérdésre az NPP alábbi táblázata ad választ:
- 4. 3 A pályaorientáció kiemeltszerepe Dániában A dán oktatási tárcán belül 2004-ben jött létre a pályaorientációs főosztály, amely minden közoktatási orientációs tevékenységért felel. A reform hátterét az OECD, a Világbank országtanulmányai és a nemzeti elemzések alapozták meg, amelyek hangsúlyozták, hogy a tanácskérők átmeneti periódusait kellene erősebben támogatni. A beszámolók szerint a dán fiatalok 70%-nak elegendő pályainformációt nyújtani, de a maradék 20-30% számára a személyes tanácsadás szükséges (pl. iskolai lemorzsolódás, vagy a rossz tanulási tapasztalatok miatt). Országosan 45 centrumot hoztak létre, kb. 2000 kiképzett tanácsadóval, valamint 7 olyan regionális tanácsadó központot 130 pályatanácsadóval, akik a felsőoktatási belépéssel foglalkoznak (Borbély-Pecze, 2009). A közoktatási tanterv is magában foglalja az életpálya-építési kompetenciák oktatását. A 3., 6. és 9. évfolyamokon minden tanulóval kapcsolatban fejlesztési célokat határoznak meg, mérik a tanulók kompetenciáit, és kérdőíveket kell kitölteni pl. az érdeklődés kapcsán, valamint saját célokat kell megfogalmazniuk. Tehát egyszerre mérik a tanulók kompetenciáit és támogatják, hogy a közoktatás végére kész karrier-portfóliójuk alakuljon ki a középfokú oktatásra nézve. Minden gyereknek kötelezően ki kell töltenie 9. évfolyamban egy saját tanulási tervet elektronikusan – amelyet a szülőnek is alá kell írnia –
- 5. 4 , majd aztelküldik a középfokú intézményeknek. Így mire a gyerek bekerül az intézménybe, az iskola már ismer a tanulási terveit (Borbély-Pecze, 2009). Az ifjúsági centrumok személyzete garanciát jelent arra, hogy a tanárok el is végzik ezt a fejlesztő munkát. A dán NAT- ban megfogalmazott pályaorientációs célok elérésére nincsen megfelelő elem a tanárképzésben, leginkább az ifjúsági tanácsadó központok támogatják eszközökkel, módszerekkel a tanárokat. Főként a dán nyelvtanárok, az osztályfőnökök és a társadalomismeret tanárok végzik ezt a tevékenységet a tantárgyaikba ágyazva, együttműködve az ifjúsági pályatanácsadó központokkal. Mivel a tanárok gyakori cserélődése nem jellemző a dán iskolai rendszerre, így van lehetőség a tanulók megismerésére. Az önkormányzatoknak törvényben foglalt alapfeladata a pályaorientációs tevékenység, melynek négy pályaorientációs célja: 1. professzionalizálni a pályatanácsadást, 2. a tanulás és munka közötti átmenet támogatása 3. támogatni a közoktatás és a szakképzés közötti átmenetet- az iskolai lemorzsolódás csökkentése 4. a pályatanácsadás kiemelése az egyes intézmények, szektorok zárt világából– egyes érdekektől független pálya-tanácsadási rendszer kialakítása Dániában egyetlen portál létezik az ifjúsági és a felnőttképzések bemutatásra, a NORDIC. A portál belépési csatornái: - 6-10. osztályok (közoktatás) - középiskola választó - felnőttképzés A felnőttképzési információk folyamatosan frissülnek, a képzések rövid leírása mellett, részletes leírás is található menüpontonként (bekerülési feltételek, tanulmányok, felnőttek számára elérhető-e?). A rendszer felajánlja a hasonló szakképzéseket is, és konkrét iskolacímeket ad, valamint az adott szakképzéshez állásajánlatokat is társít. A Jobcompass és a Jobmappen segítségével átláthatók az egyes tanulmányi ágazatok összefüggéseit. Amennyiben a fiatalok online kitöltötték a saját szakképzési tanulmányi tervüket, azt meg kell tartaniuk, és az egyes intézményi szintektől függetlenül számon kérik a későbbiekben. A Jobcity segítségével virtuális üzemlátogatásokat lehet tenni, meg lehet tekinteni az egyes foglalkozásokat a munkahelybe ágyazva (Borbély-Pecze, 2009).
- 6. 5 Felnőtteknek szóló pályatanácsadó/ LLL tanácsadó rendszer Dániában A portál felnőtt részei csatlakoznak a felnőtt tanácsadó központok működéséhez. A munkaügyi tárca csak a munkanélküliekre koncentrál. Viszont a munkaadók is használják a karrier tanácsadást az alulképzett kollégáknál. Megalakult egy nemzeti értékelő központ is, ennek eredményeként 22 felnőtt pályatanácsadó – LLL központ jött létre. 2012-től új szakképzési központok felállítása történt meg a mikro- és kisvállalatok igényeinek kiszolgálására. A koppenhágai felnőttképző központ Koppenhága városával foglalkozik, ahol a 600 ezer lakosból 20% migráns háttérrel rendelkezik. Az intézmény két problémás csoporttal foglalkozik, a 25 év alattiakkal és a migránsokkal, valamint a két célcsoport kombinációjával. A tanulók kétharmada nem született dán. Ennek fényében az egyik alapfeladat a dán nyelv elsajátítása. A 18 év alatti migránsokat a közoktatásba kell beintegrálni. Minden tanulónak van személyes pályatanácsadója. A koppenhágai intézmény főként a vizsgákra készít fel, a fiatalok rendszerben tartása érdekében számos támogató oktatási szolgáltatást kínálnak, vannak pl. délutáni olvasásórák, segítséget nyújtanak a házi feladatok elkészítésében, segítik a diszlexiásokat – mindez minimális díjakért, a többit a dán állam teszi hozzá. Az iskola együttműködve a fővárosi tanáccsal cégeknek is nyújt képzéseket, akik alacsonyan képzett munkaerőt alkalmaznak (pl. útkarbantartók, parkoló őrök). A munkavállalók jelentős része rosszul beszél dánul, mert első vagy második generációs bevándorló. Az állam fizeti a tandíjukat vagy az alapfokú angol nyelvtanfolyamot is. A felzárkóztató koncepció lényege az egyablakos tanácsadás kialakítása, mely azt jelenti, hogy a cég vagy munkavállaló egy LLL ügynökön keresztül jut a rendszerbe, és a kliens fölösleges küldözgetése nélkül, ő koordinálja a folyamatot a megfelelő szakértelem bevonásával. A rendszerben kétféle tanácsadó van: - kis cégeket megkereső LLL ügynök - - tanuló felnőtteket támogató szakember. Az intézményt meglátogató iskolai szakember attól a szakképzőtől megy ki, akihez a cég szakmai profilja tartozik. Miközben „eladja” a LLL állami képzéseket, gyakorlati képző helyeket is talál a saját hallgatóinak. A tevékenység hálózati formában történik, ahol az egyes intézmények, részintézmények egymással összekötve és értékelve vannak, érdekeltek egymás támogatásában. A munkahelyi mikro-, kis és középvállalatokra felépített LLL program célja kettős: - legyen képzettebb a kis cégek személyzete és így - ismerjék meg egymást a kis cégek.
- 7. 6 Ennek érdekében tanítottterületek közé tartozik a kapcsolatépítés, az IT ismeretek elsajátítása, az oktatási terv összeállításának képessége az egyéni munkavállaló és a szervezet szintjén is. Ismerni kell az alapvető piaci, PR, eladási technikákat, valamint Coach képzésen is részt kell venniük, mely során felkészülnek a cégvezetőkkel és a munkatársakkal való foglalkozásra is (Borbély-Pecze, 2009). A munkahelyen belül egy pályatanácsadó sarok is kialakításra került. A tapasztalatok szerint 5-6 alkalom kellett ahhoz, hogy egy munkavállaló leüljön az ebédidőben beszélgetni a tanácsadóval. A döntő pont a tanácskérő döntési pontjának elérése, kiérlelése, amelyet már követhet karrier tervírás. Megfelelő motivációval konkrét tanácsadási témák következnek, pl. szakképzés, álláskeresés, munkaköri rotáció, munkahelyi konfliktuskezelés. Az „LLL nagykövetei” program keretében önkéntesek dolgoznak és járnak ki a munkahelyekre. Izlandon 10 munkahelyi tanácsadó központot állítottak fel a dán program hatására. Cirius – a dán EuroGuidance A Cirius három divízióból áll, ebből az egyik szervezeti egység a közoktatással foglalkozik, s feladata a dán közoktatás nemzetköziesítése. A harmadik divízió a marketingért felel, a dán oktatási rendszert reklámozza külföldön. A gazdasági minisztérium 3 éves zöldkártyát ad ki a magasan képzetteknek, ennek feltétele, hogy szakképesítésüket elfogadják. Akik már kijutottak Dániába Mindhárom diák már a középiskolai tanulmányai alatt tudta, hogy nem Magyarországon fogják folytatni a tanulmányaikat. A szülők támogató, kételkedő és ijedt magatartása mellett szembesülniük kellett a tanáraik ellenszenvével. A három diák nem ugyanabba a középiskolába járt, a tanáraik mégis hasonlóképpen reagáltak a helyzetre. A gúnyos megjegyzések ellenére is kitartottak az elhatározásuk mellett. Többet követeltek tőlük, emellett alulértékelték őket. de ez sem volt elegendő, hogy megtörjék őket. A felvételi időszakában találkoztak a dán felsőoktatási intézmények képviselőivel, ahol részletekbe menő tájékoztatást kaptak minden őket érintő témáról, kezdve az egészségügyi kártya kiváltásának módjáról, egészen a gyakorlati idő más országokban való eltöltéséről. Amit kiemeltek, hogy szívesebben vesznek fel olyan pályázókat, akik az életüket is el tudják képzelni Dániában. A felvételi eljárás során a jegyeknél fontosabbak voltak az óraszámok, különösen a matematikánál, az érettségi jegyek sem számítottak, csak a vizsga megléte volt követelmény. Kíváncsiak voltak a diákmunka tapasztalatokra, az érdeklődésre, a különlegességekre. Kellett írni egy önéletrajzot, egy motivációs levelet, valamint egy jövőtervezetet. Az utóbbiban ki kellett térni arra, hogy milyen területen szeretne elhelyezkedni a képzés befejeztével. Az angol nyelv ismerete nagyon fontos volt,
- 8. 7 intézményenként változó, hogymelyik vizsgát fogadják el. (Ha a nyelvvizsga nem megfelelő, akkor intézményi vizsgát kell tenni.) Az írásban megküldött anyagok feldolgozása után volt olyan, akit azonnal fölvettek, egy lányt –Alexandrát- pedig elbeszélgetésre hívtak Budapestre. Nagyon izgult, mert félt a jelentkezésének elutasításától, de erről szó sem volt. Alexandra, aki 18 évesen 3 idegen nyelvet beszél, kereskedelemmel kapcsolatos szakot jelölt meg, és volt egy egyetem, aki nagyon szerette volna átcsábítani kommunikáció szakirányra, ugyanis orosz nyelvismerettel kevesen jelentkeznek. A beszélgetés során Alexandra három különböző nyelven szólalt meg, annak megfelelően, ahogy a felvételiztető is tette. Miután Alexandra felvételt nyert a dán egyetemre, megtudta, hogy számára az iskolai tanév két héttel hamarabb fog kezdődni (1. sz. melléklet). A két hétben a nemzetközi diákok kaptak tanulás technikai javaslatokat, egy szintre hozták a tudásukat, kommunikációs tréningeken vettek részt, valamint a matematikai tudásukat tesztelték. Tanulói csoportokat alakítottak mindhárom egyetemen (2. sz. melléklet). A tanárok látványosan próbáltak minél több információt begyűjteni a nem dán diákokról. A tanárok hatékonyan próbálják elősegíteni a beilleszkedést, hiszen egy szorongó diákkal nem lehet eredményeket elérni. Összegzés A dán rendszert alapul véve, ki lehetne alakítani egy olyan hálózatot hazánkban is, amelyben a szakemberek és a tanácsadók hatékonyan dolgoznak együtt a szülőkkel, a tanárokkal és mindenekelőtt a pályázókkal. Kifizetődő lenne, ha a munkáltatóknak érdekükben állna a jól képzett munkaerő alkalmazása, valamint a lehetőség mellett időt is biztosítanának a tanulásra, felzárkózásra. 158 országot vizsgáltak meg egy felmérés során, mely szerint Dánia a világ legboldogabb országai közül a második helyet kapta, míg Magyarország csak a 104.-et (Origo, 2015). Ez az eredmény magáért beszél. A mai fiatalok nincsenek tisztában a lehetőségeikkel és nincs kihez fordulniuk. Próbálnak a komfortzónájukon belül maradni, mert kilépni a szülők félelmei miatt sem tudnak. A megrekedésből kitörni akkor lehetne, ha az iskola komoly pályaválasztási szerepet vállalna. A diákokat meg kell ismerni, nem csak a hibáik és a gyengeségeik alapján kell megítélni őket. A lehetőség mindenkiben ott van, csak ki kell bontani, fel kell zárkóztatni és motiválni kell.
- 9. 8 Irodalomjegyzék A tanulás világa-Válassz élethelyzetet. Nemzeti Pályaorientációs Portál. URL: http://eletpalya.munka.hu/tanulas-vilaga, Utolsó letöltés: 2015. 11. 15. Borbély-Pecze Tibor (2009): A dán pályatanácsadó rendszer a 2003-as reformok után URL: http://eletpalya.munka.hu/c/document_library/get_file?uuid=88c6b7b2-d17b-40cc-967b- d640ba42db50&groupId=10418, Utolsó letöltés: 2015. 11. 14. Csekovszky Anna(é. n.): Pályaorientáció, ahogy még nem volt. Karrierológia. URL: http://karrierologia.com/szolgaltatasok/palyavalasztas/, Utolsó letöltés: 2015. 11. 14. Kiderült melyik a legboldogabb ország a világon (2015. 04. 24.) Origo. URL: http://www.origo.hu/utazas/hirek/20150424-kiderult-melyik-a-legboldogabb-orszag-a- vilagon.html, Utolsó letöltés. 2015. 11. 15. Kovács Márton (é. n.): Dán felsőoktatási rendszer. Sceda. URL: http://www.sceda.eu/dania/dan-felsooktatasi-rendszer/, Utolsó letöltés: 2015. 11. 09. Pályaorientációs tanácsadás, életpálya-tervezés. Felvi.hu. URL: http://www.felvi.hu/felveteli/felveteli_segitseg/palyatanacsadas, Utolsó letöltés. 2015. 11. 14.
- 10. 9 Melléklet 1. sz. melléklet:K.Alexandra beszámolója Kalandom a dán felsőoktatásban Augusztus 16-án érkeztem meg Dániába, mivel 17-én már elkezdődött az iskola. Pontosabban egy felkészítő két hetes kurzus, amin a részvétel bár nem volt kötelező, erősen ajánlott volt. Meg is lepődtünk amikor egyik nap csak matekot tanultunk, a másikon pedig közgazdaságtan óránk volt. Bár, mostanra kiderült, hogy minden pénzt megért ez az első két hét ugyanis erre a matematika tudásra és közgazdaságtan tudásra épül fel a tananyag. Már a felkészítő kurzus is tartogatott számunkra meglepetéseket. Egy nemzetközi csoportba kerültem, ahol nem mindenki tapossa a 19-20 év határát, hanem vannak ügyvédek és könyvelők, dolgozó felnőttek, családos emberek. Az első hét végén már egy teszt megírásával mérték fel a tudásunkat, ami érdekes a dán felsőoktatásban, sőt az egész oktatási rendszerben hogy nem a jól megszokott 1-5-ig tartó számozást ismerik, hanem van mínusz jegy is. A második héten pedig egy sokkal nehezebb és összefogóbb tesztet kellett megírnunk és csak annak érdekében hogy minél jobb eredmények legyenek, azt mondák, hogy ez a jegy beleszámít a tanévbe. (Mint kiderült a dánok élnek-halnak a versenyekért és mindig győzni szeretnének, éppen ezért rendkívül kitartóak.) A második teszt eredményei magasan jobbak lettek, mint az első teszté, bár így is voltak olyanok, akik megbuktak a teszten; és végül az is kiderült, hogy ez az eredmény csak példaértékű és nekünk szól, hogy mennyit kell még javítanunk, mennyivel többet kell tanulnunk. Aztán elkezdődött élesben a tanév… Sok barátom tanul magyarországi felsőoktatási intézményben, ezért pontosan jól tudom, hogy rengeteg gondjuk akad a Neptunnal. Itt kint a Frontert használják. Még a kurzus ideje alatt kaptunk egy lapot, amin rajta volt a felhasználónevünk és a jelszavunk az egész rendszerhez. A Fronterre általában a tanárok feltöltik az órán látott pdf fájlokat, vagy a házi feladatot, vagy közérdekű közleményeket, megnézhetjük az órarendünket, a hiányzásainkat és kapcsolatba léphetünk a diákbírósággal? (Student Council). Az én intézményemnek van mobil alkalmazása is, amin megnézhetem az iskolát érintő híreket, a jegyeimet, az órarendemet, a házi feladataimat, a személyes adataimat és a hiányzásaimat. Ha pedig kések az óráról, akkor automatikusan kapom az sms-t hogy nem jelentem meg, nem aláíráson alapszik a jelenlét, hanem a tanár személyesen ellenőrzi a jelenlévőket, így nincs sumákolás. A Fronteren kívül használjuk még a WISEFlow nevű lapot, ahová a tesztek vannak feltöltve, ez úgy működik, hogy van egy számláló, ha lejár letudom tölteni a tesztet, közben elindul a visszaszámlálás, például egy adott teszt megírására van négy órám, a WISEFlow számolja, hogy mennyi időm van, ugyanis ugyan ide kell majd fel is töltenem a tesztemet. Ha lejár az idő és a tesztem nincs feltöltve, már nincs lehetőségem később feltölteni, ezzel is arra akarnak ösztönözni minket, hogy bizony az életben is, a munkában is sok dolgot időre kell megcsinálni. A megkezdődő tanév első hetén egy egész napot arra áldoztak, hogy megtanítsanak minket arra, hogy hogyan kell tanulnunk. Továbbá nyíltan közölték, hogy a tanulmányi utakra csak azok jöhetnek, akiknek a jegyei megfelelőek és nincs sok hiányzása. Az órák általában interaktívak, amellett, hogy a pdf fel van töltve a Fronterre a táblára kivetített anyag néha más információkat is tartalmaz. A diák mellett közéleti példákkal szemléltetik az anyagokat, kikérik a véleményünket és Dániában bevett szokás, hogy ha egy óra igazán jó, akkor a diák sokat kérdez. De már volt olyan, hogy egy egész nap arra lett beáldozva, hogy „játszottunk”. A cél az volt, hogy megértsük, hogyan is működik egy vállalat és a közte történő folyamatok, így volt egy 4fős csoport aki az ’A’ céget képviselte,
- 11. 10 itt volt: felvásárlóA, gyártásért felelős, marketingért felelős szakember és egy közjegyzői szerepet betöltő, emellett volt még egy ’B’ cég, egy 4 fős csoport, akik az adózásért voltak felelősek, voltak szállítói szerepet betöltő emberek és fogyasztók is, így tulajdonképpen játékosan mindenki megtanulta, hogy mikor sikeres egy cég, miért jó az, ha vannak partnerek, hogy néha nehéz a fogyasztók igényeit kielégíteni. Dániában előszeretettel dolgoznak csoportokban, az első héten már csoportokba lettünk osztva, minden egyes nap kapunk feladatokat, amiket csoportosan kell megoldanunk időre, aztán prezentálnunk kell az egész csoport előtt. A prezentációt követően a tanár megjegyzéseket fűz az előadásunkhoz, aztán a csoporttársaink, vagy azért mert valami nem volt számukra világos, vagy azért mert volt olyan momentuma a prezentációnknak amivel nem értettek egyet. Az órákon bármilyen eszköz használata megengedett a számológéptől kezdve a telefonon át a laptopig, és ez igaz a vizsgákra is. Vizsgák alkalmával, lehet használni az internetet is, viszont minden egyes esetben fel kell tüntetnünk azt hogy az adott információt hol találtuk meg. Érdekessége a rendszernek az, hogy amellett hogy engedélyezett az internet használata, az elmondások alapján nagyon kevesen alkalmazzák, inkább csak diagramok és képek miatt, nem azért mert szöveget akarnak kimásolni. Összegezve, így az első vizsgámon túl, ki tudom jelenteni, hogy a dán felsőoktatásnak megvannak a szépségei és nagyon hasznosnak tartom az interaktivitása miatt. Azt pedig különösen jónak tartom, hogy amellett, hogy arra nevel, hogy hogyan dolgozzunk együtt másokkal, arra is ösztönöz, hogy vállaljuk fel a véleményünket. K. Alexandra
- 12. 11 2. sz. melléklet:H. Bella beszámolója Dán felsőoktatási rendszer Az órák nagyon interaktívak. Mindig jelentkezni kell, elmondani a véleményünk. Az a legrosszabb, ha csendben ülünk. A tanár az órákat mindig aszerint építi fel, hogy hogyan érthetnénk meg legjobban. Ha látja, hogy egy módszer nem vált be (pl. leadja az anyagot és utána kérdezget), akkor következő órán más módszert használ. Az oktatás nagyon gyakorlatias. Minden modellt és rendszert cégek példáin keresztül mutatják. A könnyebb megértés és megjegyzés érdekében sokszor mutatnak videókat, akár olyat, amiben elmagyarázza egy tudós az anyagot, akár csak egy promóciós videót a cégről. Ha látják, hogy lankad a figyelem, akkor mutatnak egy érdekes reklámot, vagy vicces videót. Nekünk minden nap van házi, általában előre elolvasni az anyagot, amiről beszélni fogunk. Ezt csak olyan szinten tesztelik, hogy feltesznek egy két kérdést, de nem konkrétan egy embernek célozva, hanem az válaszol, aki tudja. Sokszor a táblára kell írni szavakat egy adott szakszóval kapcsolatban, ilyen brainstorming szerű. A tanárok érthetően beszélnek és egy dolgot több oldalról is elmagyaráznak. ( az én osztályomban kb 15 kínai van, akik nem tudnak angolul sem, így néha már túl szájbarágósnak és lassúnak is érzem az órát). Minden osztálynak van egy „osztályfőnöke”, aki próbál segíteni mindenben, akár lakáskeresés, itteni papírok elintézése, olcsó boltok mutatása, városban körbevezetés. Az órai jelenlét nagyon fontos, mindig írják a hiányzókat is. Bár ha hiányzol, az első kérdésük az, hogy nincs e valami problémád. A legtöbb óra felépítése olyan, hogy a tanár elmondja az anyagot, persze interaktívan, folyton kérdez, várja a véleményeket, szemléltető videókat vagy képeket használ. Az órai anyag mindig ki van vetítve power- pointban, ott is követni lehet. Az óra végén pedig egy kisebb feladat van, amit legtöbbször csoportmunkában kell megoldani, majd prezentálni az osztály előtt. Ha egyéni munka van, ami nagyon ritka, akkor azt nem kell prezentálni, csak brainstorming szerűen mondani a megoldásainkat. Van amikor a csoportokat a tanárok határozzák meg, de általában magunk döntünk. Órán bármilyen kütyüket használhatsz. Az órai power point anyag fel van töltve mindig a sharepointba, így a saját laptopodon is nézheted. Telefont is lehet használni, semmiért nem szólnak. Néha körbejárnak a tanárok, hogy megnézzék, nem e facebookoznak vagy neteznek. De ha valakinek pl. a megértéshez szótárazni kell a telefonon, nem szólnak érte. Idén magas létszámú osztályok indultak, ezért több újítás van. Eddig még csak egy vizsgánk volt, ami nekünk is próba volt úgymond és a tanároknak is új volt, mert nem egyéni volt, hanem csoportos. A tanult anyagokat felhasználva kellett egy 5 oldalas dokumentumot írni, ami több tantárgyat is magába foglalt. Majd a leadást követő héten szóbeli vizsga volt, ami úgy zajlott, hogy előtte készíteni kellet a dokumentumból egy
- 13. 12 power point prezentációtés azt kivetítve elmondani, csoportban. Számomra az fura volt, hogy a csoport egy tanárnak prezentált, nem volt bent senki más. Bár nem tapasztaltunk elfogultságot. Az eredeti értékelés -2-től 12-ig megy. Nekünk most még csak annyi volt hogy nem felelt meg, megfelelt, jó, szuper (mindenkinek annyit mondtak hogy jó). A prezentáció végén elmondták a hibákat, amiken lehetne javítani, de csak építő jellegűen. Kisebb beadandó dolgozatok is vannak, de arra is hagynak több napot, azt is csoportban kell csinálni és bármit használhatsz( a tanár feltöltött anyagait, tankönyveket, internetet). A lényeg az, hogy a munka során tanulj és segíts a többieknek. Nem szeretik, ha egy nemzetiségűek vannak egy csoportban, mert akkor ők nem angolul beszélnek.