1. A média és a gyerekek kapcsolata Készítette: Országhné Agócs Anett I. pedagógiatanár (MA)

2. A média fogalma a mondanivaló kifejezésére használatos közvetítő közegek összessége a médium a mondanivaló kifejezésére használt fórumok, mint a sajtó, a rádió, a televízió, valamint a világháló kifejezési formáiban létrejött nyilvános fórumok összessége a média a rádiózás és televíziózás műsorszolgáltatásainak összessége

3. A média hatása általánosságban Hatása a társadalomra, valamint az egyénre igen sokrétű. Tájékoztat a bennünket körülvevő világról. Segíti az értelmi fejlődést azáltal, hogy passzívan tanít sokszor akkor is, ha nem tanulási céllal nézzük a tévét, hallgatjuk a rádiót, olvassuk az újságot vagy böngésszük az internetet.

4. A média hatása a gyermekekre Kiemelt fontosságú, hogy a fiatalok megkapják azt a felkészítést, mely alkalmassá teszi őket a média világában való biztonságos tájékozódásra. Az, hogy egy gyerek mennyit ért meg az általa látott, halott, érzékelt világból, függ a fizikai és emocionális állapotától, valamint az értelmi fejlettségi szintjétől.

5. A média hatása a gyermekekre Megfigyelések szerint a mai gyermekek ingerküszöbe egyre magasabb. A kezdetben elborzasztó jelenetek idővel beépülnek a mindennapokba és az érzelmekre már nem hat. A gyermek az alapértékeket a médiából veszi át, és a hiányos erkölcsi értékek miatt semmit nem képes azokból visszautasítani, teljesen befogadóvá válik a rosszra. Az élményeivel magára maradt gyermekek rabjai lesznek a médiának, abból táplálkoznak, azon nőnek fel.

6. Kisbabák Leginkább a fény- és hanghatások váltják ki a figyelmüket, mely csak rövid időszakokra köthető le

7. Óvodások Aktívan érdeklődnek a dolgok jelentése iránt Figyelik az izgalmas, akciókkal teli helyzeteket 6 éves kor alatt nem tudnak különbséget tenni a reklámok és műsorok között, valamint az üzenet forrása tekintetében

8. Általános iskolások 7 éves kor körül felismerik a reklámokat, kialakul a realitásérzékük, képesek kétségbe vonni igazságtartalmukat Reklámszerepek felismerése Hajlamosak televíziós szereplőkkel azonosulni

9. Általános iskolások Fokozatosan képesek a cselekmény követésére 9 év: „Gondolkodva nézés” Serdülőkorban önálló televíziózás, a szülői felügyelet mértéke jelentősen csökken

10. Médiatudatosság kialakulása Képes a valós tények és a fikció megkülönböztetésére Felismeri a valóság ábrázolásának különböző szintjeit Egyre többet tud a tévéműsorok, a videó- és számítógépes játékok, a filmek, az interaktív rendszerek és weboldalalak működési mechanizmusáról, ezek gyártásának és terjesztésének módjáról és céljáról Meg tudja különböztetni a valódi riportot a fizetett tartalmaktól

11. Médiatudatosság kialakulása Tudatában van annak, hogy kereskedelmi üzenetekkel (pl. termékek célzott elhelyezésével) a műsorokon belül is találkozhat, sőt, fel is ismeri ezeket, és a reklámokhoz kritikus hozzáállással viszonyul. Tudatában van annak, hogy a hírek és hírszerkesztés mögött is húzódnak gazdasági és egyéb érdekek Képes tudatosan megindokolni, hogy miért kedveli az általa preferált médiatartalmakat

12. Felhasznált irodalom Marcel Frydman: Televízió és agresszió Budapest, Pont Kiadó, 2004. Mihály Ildikó: A tévékor gyermekei In.: Új Pedagógiai Szemle, 1999/11. Kósa Éva – Vajda Zsuzsanna: Szemben a képernyővel Budapest, Eötvös József Kiadó, 1998. www.mediatudor.hu