3. 1893-ban kifejlesztették a mozgófénykép-
kamerát, 1895-ben ők mutattak be először
filmvetítéssel mozgóképeket a közönségnek.
4. „A mozi megszületése”
Bár eddig is készültek mozgófényképek, most
először mutatták be közönségnek. A
szenzáció maga a mozgás, nem a történet.
5. Abban az időben egy film alig tartott tovább
egy percnél és természetesen fekete-fehér,
néma film volt.
A nézők eleinte azt hitték, hogy amit látnak,
az a valóságban történik.
Amikor egy érkező vonatot mutattak a
filmvásznon, sokan riadtan kiszaladtak a
teremből.
6. A kinematográf felhasználásával Louis
Lumiére elkészítette a napjainkban is
használatos lyukasztott filmszalag ősét. Ez még
nem celluloidból, hanem egy speciális
rétegelt papírból készült.
7. A Lumiére fivérek nemcsak zseniális feltalálók
voltak, hanem kiváló üzleti érzékkel megáldott
vállalkozók is.
Az első bemutató után már napi húsz
alkalommal vetítették filmjeiket, ezzel
naponta 2500 frankot kerestek.
8. „L´arroseur arrosé” – A lelocsolt locsoló: Egy fiú a
kertészt bosszantja a slaggal, majd hirtelen az
arcába fröcsköl egy vízsugárral.
„Le Déjeuner de bébe” – A baba reggelije: Egy
anya a térdén ülő kisgyermekét eteti.
„La Sortie des usines” – A gyár elhagyása:
Bemutatja, hogyan hagyják el a munkások a
gyárat.
„Le Débarquement du congrčs de
photographie ŕ Lyon” – A résztvevők
megérkezése a fényképész-kongresszusra
Lyonban
9. Több, mint 500 filmet rendezett, ő építette az
első filmstúdiót Európában.
Fantasztikus és tündérmeséket forgatott, a
nevéhez fűzősnek az első kitalált cselekményt
bemutató filmek.
10. Méliès leghíresebb filmje, mellyel
megteremtette a filmes sci-fi műfaját. Alapja
Jules Verne egyik regénye.
A film a maga 14 percével forradalmasította
a filmgyártást, hiszen akkoriban egy átlagos
film nem tartott tovább két percnél.
12. Már a mozgókép feltalálásakor megszületett
az ötlet, hogy a vetített képhez hangok is
tartozzanak, de technikai korlátok miatt az
1920-as évek végéig a legtöbb film néma
maradt.A filmgyártásnak ez a szakasza az
„Age of Silver Screen” vagyis az „Ezüst
mozivászon kora”
13. Törekedtek rá, hogy a szereplőknek legyen
hangjuk. Edison gramofonnal kapcsolta össze
a vetítőgépet, mások a vászon mögé
bújtatott színészekkel szinkronizáltatták a
jeleneteket, de a közönség szívesebben
hallgatta a mozizongororista aláfestő zenéjét.
A hang nem is igen hiányzott a színészek
kifejező arcjátékának köszönhetően.
14. A némafilm korában válik a mozizás vásári
mutatványból a század jellegzetes
tömegszórakoztató iparágává.
15. Magyarországon a filmgyártást a
Projectograph kezdte el az 1910-es években.
Az első műtermet 1912-ben nyitották meg. A
Faludi Miklós által igazgatott Hunnia stúdió
nem sokáig maradt meg, mert nem
rendelkezett infrastruktúrával. 1912-ben 4,
1913-ban 10, 1917-ben már 75 némafilm
készült Magyarországon. 1915 és 1918 között
hat új műterem jött létre. Az ismertebb stúdiók
a Star, Corvin, Phönix, Astra, Hungária, Gloria,
Lux, Semper voltak.
16. Szent Péter esernyője
A gólyakalifa
A 111-es
János vitéz
A nap lovagja
Tolonc (a képen)
Éjjeli menedékhely
Karenina Anna
Dorian Gray arcképe
17. A hang megjelenése nagy változást hozott,
eleinte attól féltek a filmteoretikusok, hogy
ezáltal a színházhoz fog közelíteni ez a
művészeti ág, és hogy a legnagyobb
jellemzőjét fogja elveszteni, mégpedig azt,
hogy láttat. Természetesen tudhatjuk, hogy a
hang megjelenése nem hozott negatív
változásokat a filmművészet életében, a jól
megválasztott hangzásvilág kiegészíti a filmet.
Fontos, hogy a láttatás az elsődleges a
filmben, tehát a hang megjelenése után is
főleg a látványnak kell a művészi üzenetet
hordoznia.
18. Az 1920-as évek végére már kifejlődik szinte
valamennyi ma is népszerű filmes műfaj,
(western, sci-fi, horror, bűnügyi film, stb.) illetve
filmtípus (híradó, dokumentumfilm, animációs
film), létrejön szinte valamennyi ma is működő
nagy amerikai filmstúdió, kialakul a nagyipari
filmgyártás máig hatékony rendszere.
20. 1922-ben három német mérnök – Hans Vogt,
Joseph Massolle és Benedict Engel –
levetítette első hangosfilmjét Berlinben.
Triergon-eljárás: alapja az az elv, hogy a
hanghullámokat elektromos impulzusokká, az
impulzusokat viszont fénycsíkká lehet alakítani.
Ezáltal hangcsíkot lehet rögzíteni a filmszalag
egyik szélén. Lejátszáskor a szalagon lévő jelek
ismét elektromos impulzusok lesznek, melyek
megrezegtetik a hanggerjesztő membránt. A
kép és a hang minden esetben szinkronban
marad.
21. A Warner Brothers A dzsesszénekes című
1927-es munkájával vette kezdetét a
hangosfilm korszaka. A filmben a
főszerepet Al Jolson fehérbőrű színész
játszotta, akit feketére sminkeltek, mivel
akkor még fekete bőrű színész nem
játszhatott főszerepet
22. A filmipar vonakodott áttérni a hangosfilmre,
mivel jelentős költségekkel járt volna a
változás. De akik nem tudtak áttérni az új
technikára, azok később lemorzsolódtak. Egy
év alatt tízszeresére nőtt a hangosfilmeket
játszó mozik száma.
A hangosfilm leglátványosabb áldozata
maga a filmművészet volt, ugyanis a korai
hangfelvételek rejtett mikrofonokkal készültek.
A színészeknek a mikrofon irányába kellett
beszélniük, a színészi mimikát ezzel korlátozva.
A hangosfilm terjedése heves ellenállást
váltott ki Charlie Chaplinből és Balázs Bélából
is.
23. Az első teljesen hangos film a Bryan Fox által
rendezett
New York fényei (1928)
Harry Beaumont
Broadway Melody-ja
a cselekmény szinkronizált
elemeként is használja
a hangot:
a becsapódó ajtó
hangja dramaturgiai
elem (1929)
24. 1931: Kék bálvány –
az első magyar hangosfilm;
ráfizetéssel zárt
Ezt követte a
Hyppolit, a lakáj,
ami már óriási
kasszasiker lett
25. A Movietone eljárás elterjedt az 1930-as
években. A lemezre történő hangrögzítés
helyett szalagra vették a hangot. A kép és
hangcsík itt még független egymás mellett a
negatívon, de a másolás már együtt történik.
A keverésnek köszönhetően a film összes
hangja egyetlen hangsávba került.
1940-ben Walt Disney Fantázia című
rajzfilmjében először használták a sztereó
hangot.
Az 1950-es évek közepétől terjed a
sztereofónia párhuzamosan a kinemaszkóp
eljárással.
26. Luis Buńuel és Salvador Dalí – Andalúziai
kutya, Aranykor (álom és szabad
gondolattársítás adja a történetet,
tudattalan tartalmakat próbálnak kifejezni,
idő és tér szabad kezelése, ok-okozati
összefüggések álomszerűen vannak
megjelenítve, szimbólumok alkalmazása)
Orson Welles – Aranypolgár (addigi
technikai eszközök, a flashback, az alsó- és
felső kameraállások, a nagy látószögű
optika, a sávos-foltos, szokatlanul irányított
megvilágítás és a mélységélesség
maximális kihasználása)
27. Akira Kurosawa – A vihar kapujában (egy
történet különböző nézőpontokból
elmesélve)
Alfred Hitchcock – Szédülés, Psycho (idő
kérdésköre, közönségre való hatás –
suspense)
28. A film noir műfaja Amerikából ered, az elnevezés
mégis francia (azaz fekete film). A film noirok
atmoszférája nagyon sajátos. Majdnem mind
fekete-fehérben készültek, és sajátos kelléktáruk
van. A klasszikus film noir egy bűnügyi történetet
kapcsol össze a főhősre nézve romboló szerelmi
történettel, és a két történet egymást motiválja.
pl. John Huston: Máltai sólyom (1941)
29. 1907: Lumière fivérek – autokróm eljárás
1909: az első színes hatású film vetítése
Londonban;George Albert Smith
fényképész kinemacolor eljárásának
segítségével; csak két szín, additív
színkeverés
1917: ténylegesen színes film bemutatására
Amerikában a technicolor eljárás adott
lehetőséget
1936: szubtraktív színkeverés fejletteb
eljárása Agfacolor, majd Kodakchrome
néven
30. 1939: az első játékfilm Amerikában,
melyben hosszabb színesre forgatott jelenet
volt George Cukor A nők című filmje
Ugyanebben az évben készült a teljes
egészében színesre forgatott film Victor
Fleming és George Cukor rendezésében az
Elfújta a szél
32. a lineáris elbeszélés széttöredezése
a reflexiókkal, bonyolult időutazásokkal tarkított új
elbeszélő formák
az érzelmek túlsúlya
a töredékesség a világképben, a filmképben,
filmtérben és a filmidőben
a klasszikus montázs tagadása (a hosszú
beállításokban megfigyelhető a továbbélés)
a véletlen központi dramaturgiai szerepe
a valóságos dolgok negatívvá válása, a
képzeletbeli pozitív beállítása
a megkülönböztetés nélkül áramló képek
az elidegenítő narrátor és a kamera jelenlétének
állandó érzékeltetése jellemzik
33. Frederico Fellini: Nyolc és fél, Édes élet
Jean-Luc Godard: Kifulladásig
Michelangelo Antonioni: Nagyítás
Stanley Kubrick: 2001. Űrodüsszeia,
Gépnarancs
Peter Greenaway: A szakács, a tolvaj, a
feleség és a szeretője; A rajzoló szerződése
Huszárik Zoltán: Szindbád
Luis Buñuel: A burzsoázia diszkrét bája
Monthy Python: Brian élete, Az élet értelme
David Lynch: Lost Highway, Mulholland
Drive
34. Quentin Tarantino: Ponyvaregény
Emir Kusturica: Underground, Cigányok ideje,
Macska-jaj
Milos Forman: Tűz van, babám!, Hair
Jirí Menzel: Sörgyári capriccio, Szigorúan
ellenőrzött vonatok, Őfelsége pincére voltam
Pedro Almodóvar: Az északi sarkkör
szerelmesei, Beszélj hozzá!
Danny Boyle: Trainspotting
Jean-Pierre Jeunet: Amélie csodálatos élete
Nyikita Mihalkov: Etűdök gépzongorára
35. Az 1980-as – 1990-es évekre egyre inkább
elterjedt a CGI (Computer-Generated
Imagery – számítógép generálta ábrázolás).
Lehetőséget adott olyan dolgok filmre
vitelére, amik addig elképzelhetetlennek
voltak. Az ezredfordulóra egy
nagykölségvetésű filmforgatás jobban
különbözik az elözőektől mint bármikor. A
színészek üres zöld vagy kék háttér előtt
játszanak, ugyanis a díszleteket csupán az
utómunkálatok során helyezik fel. Gyakoriak a
látványos, 3 dimenzóban létrehozott, tágas,
távlatos hátterek, sőt szereplők.
36. A Toy Story – Játékháború volt 1995-ben az
első egészestés, teljes időtartamában
számítógéppel készített film.
37. 2002-ben A Gyűrűk Ura második részében sok
ezernyi stasztita nélkül hoztak létre élethű
méretű hadsereget több hónapnyi
számítógépes renderelés után.
