Megkérdőjelezhető eljárások a
gyermekgyógyászati gyakorlatban
Koncsag-Szász Előd
EME XXIII. Tudományos Ülésszak
Székelyudvarhely, 2013
INTRADERMALIS BŐRTESZT
ANTIBIOTIKUM ALKALMAZÁS ELŐTT
Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászati gyakorlatban
So Hee Lee, Heung Woo Park, Sae Hoon Kim et al: The Current Practice of Skin Testing for Antibiotics in
Korean Hospitals, Korean J Intern Med. 2010 June; 25(2): 207–212.
INTRADERMALIS BŐRTESZT
ANTIBIOTIKUM ALKALMAZÁS ELŐTT
Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászati gyakorlatban
1. mikor és melyik antibiotikum bevezetése előtt
2. módszer: koncentráció, mennyiség, kontroll
3. kiértékelés: pozitivitási kritériumok
INTRADERMALIS BŐRTESZT
ANTIBIOTIKUM ALKALMAZÁS ELŐTT
Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászati gyakorlatban
So Hee Lee, Heung Woo Park, Sae Hoon Kim et al: The Current Practice of Skin Testing for Antibiotics in
Korean Hospitals, Korean J Intern Med. 2010 June; 25(2): 207–212.
INTRADERMALIS BŐRTESZT
ANTIBIOTIKUM ALKALMAZÁS ELŐTT
Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászati gyakorlatban
Eredmények:
1. minden/melyik antibiotikum bevezetése előtt – kórházanként változó,
2. módszer: koncentráció, mennyiség, kontroll – kórházanként változó,
3. kiértékelés: pozitivitási kritériumok – kórházanként változó.
INTRADERMALIS BŐRTESZT
ANTIBIOTIKUM ALKALMAZÁS ELŐTT
Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászati gyakorlatban
1. Negatív anamnézisű betegek esetében a bőrpróba elvégzése nem javasolt.
2. Csak a penicillinnel végzett bőrpróba megbízható, egyéb antibiotikumok
tesztelésének prediktív értéke csekély.
3. A penicillinek allergiás reakciói többnyire az alapvegyület lebomlási
termékei ellen termelődő antitesteknek köszönhetőek, ezért a Penicillin
helyett erre a célra validált allergén oldatot célszerű használni (PPL =
penicilloyl-polylysine; MDM = minor determinant mixture).
Azon betegek körében, ahol a minor és major determinánsok pozitív
bőrpróbát eredményeznek, penicillin G alkalmazásával csak az esetek
felében lesz pozitív a bőrteszt eredménye, továbbá az anafilaxiás betegek
egy negyedét képes azonosítani.
INTRADERMALIS BŐRTESZT
ANTIBIOTIKUM ALKALMAZÁS ELŐTT
Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászati gyakorlatban
béta-laktám
gyűrű
penicillol
(major determináns)
penicilloát, penilloát
(minor determináns)
IgG,
IgM
IgG,
IgM
IgE(anafilaxia)
(0,004-0,015%)
(késői reakciók)
(1-5%)
INTRADERMALIS BŐRTESZT
ANTIBIOTIKUM ALKALMAZÁS ELŐTT
Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászati gyakorlatban
4. Mivel az intradermalis bőrpróba (kis valószínűséggel) anafilaxiás reakciót
válthat ki, ezért javasolt előtte skarifikációs próbát végezni.
5. Az alkar bőrébe intradermalisan 0,02-0,05 ml allergén adandó, amíg 3
mm átmérőjű hólyag keletkezik,
6. Az allergén koncentrációja Penicillin esetében 10.000 UI/ml,
cefalosporinoknál 2mg/ml, szemiszintetikus penicillinszármazékoknál
(ampicillin, amoxicillin, piperacillin) 20mg/ml.
7. Pozitív és negatív kontrollok nélkül (fiziológiás só, hisztamin) az
eredmény megbízhatatlan.
INTRADERMALIS BŐRTESZT
ANTIBIOTIKUM ALKALMAZÁS ELŐTT
Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászati gyakorlatban
Raquel Empedrad, Amy Liebl Darter, Harry S Earl, Rebecca S Gruchalla: Nonirritating intradermal skin test
concentrations for commonly prescribed antibiotics, The Journal of allergy and clinical immunology 1
September 2003 (volume 112, issue 3, Pages 629-630).
INTRADERMALIS BŐRTESZT
ANTIBIOTIKUM ALKALMAZÁS ELŐTT
Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászati gyakorlatban
8. Értékelhetetlen a bőrpróba
• antihisztaminikumok (3-7 nap),
• kortikoszteroidok (dózistól függően 3 nap – 3 hét),
• B-adrenerg gyógyszer (5 nap).
9. A helyes leolvasás: amennyiben a papula és erythema átmérője 15-20
perc után 3 mm-nél többet nőtt, az eredmény rendszerint pozitív, de
lehetőség szerint a kontrollokhoz viszonyítandó.
INTRADERMALIS BŐRTESZT
ANTIBIOTIKUM ALKALMAZÁS ELŐTT
Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászati gyakorlatban
„A mai orvosi gyakorlatban alkalmazott, ilyen-olyan módon
végzett bőrpróba eredményéből következtetést levonni nem
lehet. Ha e feltételeket biztosítani nem lehet, nem érdemes
próbát csinálni”
Prof. Dr. Ludwig Endre
INTRADERMALIS BŐRTESZT
ANTIBIOTIKUM ALKALMAZÁS ELŐTT
Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászati gyakorlatban
Felhasznált irodalom:
1. Kovács Péter: Immunfarmakológia in Vízi E. Szilveszter (ed.): Humán farmakológia, Medicina Könyvkiadó,
Budapest, 2002.
2. Caubet JC et al: The role of penicillin in benign skin rashes in childhood: a prospective study based on drug
rechallenge. J Allergy Clin Immunol. 2011 Jan;127(1):218-22. Epub 2010 Oct 28.
3. Phil Lieberman – Ask the expert / antibiotic skin testing. Link: http://bit.ly/MF56ZD
4. So Hee Lee, Heung Woo Park, Sae: The Current Practice of Skin Testing for Antibiotics in Korean Hospitals,
Korean J Intern Med. 2010 June; 25(2): 207–212. Link: http://1.usa.gov/MF92Zr
5. Ludwig Endre: Amit érdemes tudni az antibiotikumokról, Hippocrates, 1999 május, I. évf, 2. szám, p: 116.
Link: http://bit.ly/M75uRe
6. Brockow, K., Romano, A., Blanca, M., Ring, J., Pichler, W. and Demoly, P. (2002), General considerations for
skin test procedures in the diagnosis of drug hypersensitivity. Allergy, 57: 45–51 Link: http://bit.ly/LWoSVU
7. Raquel Empedrad, Amy Liebl Darter, Harry S Earl, Rebecca S Gruchalla: Nonirritating intradermal skin test
concentrations for commonly prescribed antibiotics, The Journal of allergy and clinical immunology 1
September 2003 (volume 112, issue 3, Pages 629-630). Link: http://bit.ly/PdJtDW
8. Mediadora C. Saniel et al: ANTIBIOTIC SKIN TESTING, Workshop held on February 5, 1991 at the Philippine
Columbian Association, Plaza Dilao, Paco, Metro Manila; Link: http://bit.ly/NT2oTq
9. Langley J.M: Allergy to antibiotics in children: Perception versus reality, Can J Infect Dis. 2002 May-Jun;
13(3): 160–163. Link: http://1.usa.gov/PdStZy
10. Widodo J et al: Fact or Perception: Antibiotic Allergy in Children, Children Allergy Online Clinic,
2011.05.20. Link: http://bit.ly/NyEhsw
BCG OLTÁS UTÁNI HEGNEGATIVITÁS
KÖVETÉSE, ÚJRAOLTÁS
Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászati gyakorlatban
EMITENT: MINISTERUL SÃNÃTÃŢII
Nr. 538 din 5 iunie 2012
PUBLICAT ÎN: MONITORUL OFICIAL nr. 395 din 13 iunie 2012
„
”
BCG OLTÁS UTÁNI HEGNEGATIVITÁS
KÖVETÉSE, ÚJRAOLTÁS
Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászati gyakorlatban
Surekha Rani H., Vijayalakshmi V., Sunil Kumar, Lakshmi Kiran A., Suman Latha G., Murthy K.J.R.: CELL
MEDIATED IMMUNITY IN CHILDREN WITH SCAR-FAILURE FOLLOWING BCG VACCINATION, Indian Pediatr.
1998 Feb;35(2):123-7.
Leukocita migráció gátlás – in vitro teszt
BCG OLTÁS UTÁNI HEGNEGATIVITÁS
KÖVETÉSE, ÚJRAOLTÁS
Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászati gyakorlatban
Surekha Rani H., Vijayalakshmi V., Sunil Kumar, Lakshmi Kiran A., Suman Latha G., Murthy K.J.R.: CELL
MEDIATED IMMUNITY IN CHILDREN WITH SCAR-FAILURE FOLLOWING BCG VACCINATION, Indian Pediatr.
1998 Feb;35(2):123-7.
BCG OLTÁS UTÁNI HEGNEGATIVITÁS
KÖVETÉSE, ÚJRAOLTÁS
Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászati gyakorlatban
„A megjelent közlemények és nemzetközi szakirodalom szerint a BCG oltást
követően kialakuló típusos heg hiánya nem függ össze sem a tuberkulin
érzékenység hiányával, sem más egyéb specifikus immunológiai
paraméterrel. A dokumentáltan oltottak között a heg hiánya nem jelenti a
mérhető immunológiai válasz hiányát (...). A hegnegativitás és hegpozitivitás
alapján nem ítélhető meg a védettség mértéke, illetve a védettség hiánya,
ezért immunológiai szempontból nem indokolt a hegnegatív személyek BCG
újraoltása.”
Országos Epidemiológiai Központ, Magyarország
2012 május
Megkérdőjelezhető eljárások
Köszönöm a figyelmet!
Kép forrása: www.drnumb.com

Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászati gyakorlatban

  • 1.
    Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászatigyakorlatban Koncsag-Szász Előd EME XXIII. Tudományos Ülésszak Székelyudvarhely, 2013
  • 2.
    INTRADERMALIS BŐRTESZT ANTIBIOTIKUM ALKALMAZÁSELŐTT Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászati gyakorlatban So Hee Lee, Heung Woo Park, Sae Hoon Kim et al: The Current Practice of Skin Testing for Antibiotics in Korean Hospitals, Korean J Intern Med. 2010 June; 25(2): 207–212.
  • 3.
    INTRADERMALIS BŐRTESZT ANTIBIOTIKUM ALKALMAZÁSELŐTT Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászati gyakorlatban 1. mikor és melyik antibiotikum bevezetése előtt 2. módszer: koncentráció, mennyiség, kontroll 3. kiértékelés: pozitivitási kritériumok
  • 4.
    INTRADERMALIS BŐRTESZT ANTIBIOTIKUM ALKALMAZÁSELŐTT Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászati gyakorlatban So Hee Lee, Heung Woo Park, Sae Hoon Kim et al: The Current Practice of Skin Testing for Antibiotics in Korean Hospitals, Korean J Intern Med. 2010 June; 25(2): 207–212.
  • 5.
    INTRADERMALIS BŐRTESZT ANTIBIOTIKUM ALKALMAZÁSELŐTT Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászati gyakorlatban Eredmények: 1. minden/melyik antibiotikum bevezetése előtt – kórházanként változó, 2. módszer: koncentráció, mennyiség, kontroll – kórházanként változó, 3. kiértékelés: pozitivitási kritériumok – kórházanként változó.
  • 6.
    INTRADERMALIS BŐRTESZT ANTIBIOTIKUM ALKALMAZÁSELŐTT Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászati gyakorlatban 1. Negatív anamnézisű betegek esetében a bőrpróba elvégzése nem javasolt. 2. Csak a penicillinnel végzett bőrpróba megbízható, egyéb antibiotikumok tesztelésének prediktív értéke csekély. 3. A penicillinek allergiás reakciói többnyire az alapvegyület lebomlási termékei ellen termelődő antitesteknek köszönhetőek, ezért a Penicillin helyett erre a célra validált allergén oldatot célszerű használni (PPL = penicilloyl-polylysine; MDM = minor determinant mixture). Azon betegek körében, ahol a minor és major determinánsok pozitív bőrpróbát eredményeznek, penicillin G alkalmazásával csak az esetek felében lesz pozitív a bőrteszt eredménye, továbbá az anafilaxiás betegek egy negyedét képes azonosítani.
  • 7.
    INTRADERMALIS BŐRTESZT ANTIBIOTIKUM ALKALMAZÁSELŐTT Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászati gyakorlatban béta-laktám gyűrű penicillol (major determináns) penicilloát, penilloát (minor determináns) IgG, IgM IgG, IgM IgE(anafilaxia) (0,004-0,015%) (késői reakciók) (1-5%)
  • 8.
    INTRADERMALIS BŐRTESZT ANTIBIOTIKUM ALKALMAZÁSELŐTT Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászati gyakorlatban 4. Mivel az intradermalis bőrpróba (kis valószínűséggel) anafilaxiás reakciót válthat ki, ezért javasolt előtte skarifikációs próbát végezni. 5. Az alkar bőrébe intradermalisan 0,02-0,05 ml allergén adandó, amíg 3 mm átmérőjű hólyag keletkezik, 6. Az allergén koncentrációja Penicillin esetében 10.000 UI/ml, cefalosporinoknál 2mg/ml, szemiszintetikus penicillinszármazékoknál (ampicillin, amoxicillin, piperacillin) 20mg/ml. 7. Pozitív és negatív kontrollok nélkül (fiziológiás só, hisztamin) az eredmény megbízhatatlan.
  • 9.
    INTRADERMALIS BŐRTESZT ANTIBIOTIKUM ALKALMAZÁSELŐTT Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászati gyakorlatban Raquel Empedrad, Amy Liebl Darter, Harry S Earl, Rebecca S Gruchalla: Nonirritating intradermal skin test concentrations for commonly prescribed antibiotics, The Journal of allergy and clinical immunology 1 September 2003 (volume 112, issue 3, Pages 629-630).
  • 10.
    INTRADERMALIS BŐRTESZT ANTIBIOTIKUM ALKALMAZÁSELŐTT Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászati gyakorlatban 8. Értékelhetetlen a bőrpróba • antihisztaminikumok (3-7 nap), • kortikoszteroidok (dózistól függően 3 nap – 3 hét), • B-adrenerg gyógyszer (5 nap). 9. A helyes leolvasás: amennyiben a papula és erythema átmérője 15-20 perc után 3 mm-nél többet nőtt, az eredmény rendszerint pozitív, de lehetőség szerint a kontrollokhoz viszonyítandó.
  • 11.
    INTRADERMALIS BŐRTESZT ANTIBIOTIKUM ALKALMAZÁSELŐTT Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászati gyakorlatban „A mai orvosi gyakorlatban alkalmazott, ilyen-olyan módon végzett bőrpróba eredményéből következtetést levonni nem lehet. Ha e feltételeket biztosítani nem lehet, nem érdemes próbát csinálni” Prof. Dr. Ludwig Endre
  • 12.
    INTRADERMALIS BŐRTESZT ANTIBIOTIKUM ALKALMAZÁSELŐTT Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászati gyakorlatban Felhasznált irodalom: 1. Kovács Péter: Immunfarmakológia in Vízi E. Szilveszter (ed.): Humán farmakológia, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2002. 2. Caubet JC et al: The role of penicillin in benign skin rashes in childhood: a prospective study based on drug rechallenge. J Allergy Clin Immunol. 2011 Jan;127(1):218-22. Epub 2010 Oct 28. 3. Phil Lieberman – Ask the expert / antibiotic skin testing. Link: http://bit.ly/MF56ZD 4. So Hee Lee, Heung Woo Park, Sae: The Current Practice of Skin Testing for Antibiotics in Korean Hospitals, Korean J Intern Med. 2010 June; 25(2): 207–212. Link: http://1.usa.gov/MF92Zr 5. Ludwig Endre: Amit érdemes tudni az antibiotikumokról, Hippocrates, 1999 május, I. évf, 2. szám, p: 116. Link: http://bit.ly/M75uRe 6. Brockow, K., Romano, A., Blanca, M., Ring, J., Pichler, W. and Demoly, P. (2002), General considerations for skin test procedures in the diagnosis of drug hypersensitivity. Allergy, 57: 45–51 Link: http://bit.ly/LWoSVU 7. Raquel Empedrad, Amy Liebl Darter, Harry S Earl, Rebecca S Gruchalla: Nonirritating intradermal skin test concentrations for commonly prescribed antibiotics, The Journal of allergy and clinical immunology 1 September 2003 (volume 112, issue 3, Pages 629-630). Link: http://bit.ly/PdJtDW 8. Mediadora C. Saniel et al: ANTIBIOTIC SKIN TESTING, Workshop held on February 5, 1991 at the Philippine Columbian Association, Plaza Dilao, Paco, Metro Manila; Link: http://bit.ly/NT2oTq 9. Langley J.M: Allergy to antibiotics in children: Perception versus reality, Can J Infect Dis. 2002 May-Jun; 13(3): 160–163. Link: http://1.usa.gov/PdStZy 10. Widodo J et al: Fact or Perception: Antibiotic Allergy in Children, Children Allergy Online Clinic, 2011.05.20. Link: http://bit.ly/NyEhsw
  • 13.
    BCG OLTÁS UTÁNIHEGNEGATIVITÁS KÖVETÉSE, ÚJRAOLTÁS Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászati gyakorlatban EMITENT: MINISTERUL SÃNÃTÃŢII Nr. 538 din 5 iunie 2012 PUBLICAT ÎN: MONITORUL OFICIAL nr. 395 din 13 iunie 2012 „ ”
  • 14.
    BCG OLTÁS UTÁNIHEGNEGATIVITÁS KÖVETÉSE, ÚJRAOLTÁS Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászati gyakorlatban Surekha Rani H., Vijayalakshmi V., Sunil Kumar, Lakshmi Kiran A., Suman Latha G., Murthy K.J.R.: CELL MEDIATED IMMUNITY IN CHILDREN WITH SCAR-FAILURE FOLLOWING BCG VACCINATION, Indian Pediatr. 1998 Feb;35(2):123-7. Leukocita migráció gátlás – in vitro teszt
  • 15.
    BCG OLTÁS UTÁNIHEGNEGATIVITÁS KÖVETÉSE, ÚJRAOLTÁS Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászati gyakorlatban Surekha Rani H., Vijayalakshmi V., Sunil Kumar, Lakshmi Kiran A., Suman Latha G., Murthy K.J.R.: CELL MEDIATED IMMUNITY IN CHILDREN WITH SCAR-FAILURE FOLLOWING BCG VACCINATION, Indian Pediatr. 1998 Feb;35(2):123-7.
  • 16.
    BCG OLTÁS UTÁNIHEGNEGATIVITÁS KÖVETÉSE, ÚJRAOLTÁS Megkérdőjelezhető eljárások a gyermekgyógyászati gyakorlatban „A megjelent közlemények és nemzetközi szakirodalom szerint a BCG oltást követően kialakuló típusos heg hiánya nem függ össze sem a tuberkulin érzékenység hiányával, sem más egyéb specifikus immunológiai paraméterrel. A dokumentáltan oltottak között a heg hiánya nem jelenti a mérhető immunológiai válasz hiányát (...). A hegnegativitás és hegpozitivitás alapján nem ítélhető meg a védettség mértéke, illetve a védettség hiánya, ezért immunológiai szempontból nem indokolt a hegnegatív személyek BCG újraoltása.” Országos Epidemiológiai Központ, Magyarország 2012 május
  • 17.
    Megkérdőjelezhető eljárások Köszönöm afigyelmet! Kép forrása: www.drnumb.com

Editor's Notes

  • #3 A helyesen végzett intradermalis bőrpróba gyors és viszonylag pontos eljárás az IgEmediált gyógyszerallergia, anafilaxiás reakció előrejelzésére. Antibiotikumok parenteralis alkalmazása előtt számos kórházban rutinszerűen bőrpróbát végeznek a súlyos, azonnali típusú allergiás reakció elkerülése végett. Sajnos az így kapott eredmények pontatlanok, mert az eljárást több tekintetben is helytelenül végzik.Nemrégiben Koreában kérdőíves felmérést végeztek az antibiotikum-tesztelés gyakorlatára vonatkozóan.
  • #5 Kiderült, hogy anamnézistől függetlenül iv. antibiotikum-kezelés előtt minden betegen bőrpróbát végeznek, ugyanakkor egységes guideline hiányában a vizsgált kórházak mindegyikében eltérő módszert alkalmaznak. A teszteléshez használt antibiotikum koncentrációja 10.000-szeres különbséget is mutatott, az intradermalisan beadott mennyiség és a kiértékelés kritériumai sem voltak egységesek. Romániában ilyen felmérés nem készült, de feltételezhető, hogy hasonló következtetésekre jutnánk.
  • #7 Negatív anamnézis esetén bőrpróbát nem kell végezni. A Penicillin-injekció beadása után a beteget 30 percig megfigyelés alatt kell tartani. Ha viszketés, urticariás vagy erythemas kiütés, nehézlégzés, stridor, wheezing vérnyomásesés jelenik meg, a túlérzékenységi reakciót azonnal kezelni kell.
  • #9 intradermális bőrpróba: egyenként mindhárom reagensből 27G-s tűvel az alkar bőrébe intradermalisan 0,02-0,05 ml allergént adása, amíg 3 mm átmérőjű hólyag keletkezik; az azonnali reakció kiértékelése 15-20 perc után történik. Pozitív eredményt jelent, ha a papula és erythema átmérője 3 mm-nél többet növekedett. Ez csak akkor értékelhető, ha a negatív kontroll negatív, a pozitív kontroll pozitív reakciót mutat.- hisztamin 1mg/ml
  • #11 Ellenőrizze, hogy a beteg előzőleg nem kapott anihisztamint (klasszikus antihisztamin: 3 nap, új generációs: 7 nap), B-adrenerg gyógyszert (5 nap) vagy kortikoszteroidot (dózistól függően 3 nap – 3 hét),
  • #14 Ma is érvényben van az a rendelet, miszerint a családorvosok kötelesek a 6 hónapos csecsemők karján a BCG oltás utáni heg méretét leolvasni. Amennyiben az 3mm alatt van vagy nem látható, akkor újraoltás végett az újszülött osztályra kell küldeniük őket.
  • #15 Számos tanulmány bizonyítja, hogy a heg hiánya nem jelenti a mérhető immunológiai válasz hiányát.