Download to read offline
Margit sziget
- 1.
- 2. 1. A Margit-szigeta Duna egyik szigete Magyarországon, Budapestnél. A Margit-sziget 1908-ban megnyitotta kapuit mindenki számára.
- 3. A margitszigeti domonkosrendi kolostort IV. Béla alapította Szűz Mária tiszteletére. Első kertészeti emléke az apácák kolostorkertje, ahol fűszer- és gyógynövényeket is termesztettek. Mintegy 300 fafaj meghonosítását kezdeményezték a Margit-szigeten. Itt telepítették először a platánt. A sziget legidősebb fája egy kb. 210 éves narancseperfa
- 4. A természetes növényzetbőlmára nem sok maradt. Főként a parti részeken gyakoriak a nyárfák (a partot többnyire jegenyenyár szegélyezi), a füzek, a kőrisek és a szilek. A sétányok mentén látható a nyugati ostorfa. A parkos részeken sok az (igen idős) platán, a vadgesztenye (bokrétafa), illetve a hársak. Az itt élő tölgyek már közel 150 évesek!
- 6. Gyakoriak a tűlevelűek(tiszafa, lucfenyő, feketefenyő, erdeifenyő), tölgyek (kocsányos-, kocsánytalan- és csertölgy), a juharok (mezei-, és korai juhar) és a gyertyán. Előfordulnak nyírek, különböző berkenyefajok, az akác, a szelídgesztenye, az ostorménfa és a fekete dió, a cserjék közül pedig főként a som, a galagonya, illetve a közönséges kecskerágó.
- 7.
- 8. Ritkaságok is fellelhetőek,mint például a páfrányfenyő, mamutfenyő, mocsárciprus és a narancseperfa. A közel 1 km² területű angolparkban mintegy 8500 faegyed él, a cserjék száma pedig ennek többszöröse. Ez nemcsak a főváros egyik nagy közparkjává, hanem Európa egyik legszebb dendrológiai parkjává is teszi a Margitszigetet.
- 10. A változatos növényzetsokféle állatot vonz. A lepkék közül gyakran feltűnik a káposztalepke. A sok idős fa vonzza a fakopáncsot, illetve a cinegeféléket (széncinege), de gyakoriak más énekesmadarak is, mint például az erdei pinty. A barátposzáta, a fülemüle és a vörösbegy kedvelik a sűrű aljnövényzetű részeket. A fülemülék dala késő tavaszi, kora nyári jellegzetessége a szigetnek.
- 11.
- 12. A bokrokból gyakranszól a fekete rigó is. Főleg a nyíltabb részeken dominálnak a varjúféléket képviselő dolmányos és vetési varjú, valamint a szarka. A ragadozó madarak közül előfordulhat a karvaly, a macskabagoly, de fészkelt már itt kabasólyom is.
- 13.
- 14. Télen sok madaratvonzanak a etetők (például csuszka) de bejárnak ide táplálkozni a danka- és az ezüstsirályok is. F Főként inváziós időszakban csapatokban jelenhet meg a csonttollú és az igen apró királykák (a sárgafejű és a tüzesfejű királyka) is szemünk elé kerülhetnek. Az emlősök közül legismertebb a főként szürkületkor járó keleti sün és a fák között ugráló mókusok.
- 16. A margit-szigeti vadaspark AVadaskert egy kis állatkert. A récék, tyúkok, pávák, gólyák és egerészölyvek és réti sas található itt. De láthatunk kecskét, dámszarvasokat, őzeket, pónilovakat is. Néha még az egykori névadó nyulakat is. Ez a hely rendkívüli fontossággal bír, hiszen az itt élő állatfajok közül több is egyre közeledik a kihalás széléhez
- 17.
- 19. Az élővilágán kívüla története is gazdag, hiszen már az ókorban a terület központjának tekintették. Az első írásos feljegyzések róla csupán a 12. század végétől ismertek. Sokan, többek között a rómaiak, valamint a törökök is elfoglalták a szigetet.
- 20. Kérdések: 1. Igaz-e, hogyrégen kellett belépődíjat fizetni a szigetre? 1. Az alábbi 4 válaszlehetőség közül melyiket nem használták soha a Margit- szigetre? -Tündérsziget -Költők fészke -Nyulak szigete -Duna sziget 3. Igaz-e, hogy a zenélő szökőkút Magyarország második legnagyobb szökőkútja?