A klímaváltozás
Készítette:
Cseh Marcell
Lukács Tímea
G
L
O
B
Á
L
I
S
F
E
L
M
E
L
E
G
E
D
É
S
A globális felmelegedés közvetlen hatásai
A csapadékjárás és a globális vízkörzés változása
Az üvegházhatású gázok kibocsátási forgatókönyveinek tanúsága szerint a 21.
században a légköri páratartalom növekedésére számíthatunk. Valószínű, hogy a
21. század második felére a mérsékelt és magas szélességeken, valamint az
Antarktisz térségében a téli csapadékhozamok növekednek majd.
Az óceáni szállítószalaggal (5.9. ábra) összefüggő „éghajlati ugrás” is
elképzelhető egy elmélet szerint.
Az északi félgömbön a hótakaró és a tengeri jég kiterjedése minden bizonnyal
továbbra is csökkenni fog, a gleccserek visszahúzódása és a grönlandi jégtakaró
kiterjedésének csökkenése is folytatódik.
A klímaváltozás várható társadalmi hatásai
1. Megáradó folyók:
súlyos megbetegedés és
nehezebb megélhetés
egyes régiókban, a
kockázat nagy tömegben
érinti a városi
lakosságot.
Klímaváltozás következményei
2. Szélsőséges időjárási események: rendszerszintű kockázatok az olyan
infrastrukturális hálózatok és kulcsfontosságú szolgáltatások összeomlása miatt, mint az
áramellátás, vízellátás, mentő- és egészségügyi szolgáltatás.
Gyakoribbakká válhatnak a szélsőséges időjárási jelenségek
○ viharos erejű szél,
○ jégeső
○ rendkívüli hőség és hideg
○ vízszintemelkedések
○ aszály
Jégeső
Aszály
3. Vihardagály, part menti
áradás, tengerszint-
emelkedés: elhalálozási,
sebesülési, megbetegedési
kockázat, nehezebb
megélhetés az alacsonyan
fekvő tengerparti vidékeken
és az alacsony fekvésű
szigetországokban.
4. Hőhullám: a kockázat különösen érinti a városi szegényebb rétegeket, valamint a
szabadban dolgozókat városban és vidéken egyaránt.
5. Felmelegedés, szárazság, árvíz, csapadékjárás változása és szélsőségei: az
élelmiszer-termelés összeomlása, a kockázat főleg a városok és a vidék szegényebb
rétegeit érinti.
6. Elégtelen ivóvíz- és öntözővíz-ellátás: a vidéki megélhetés és a bevételek
elvesztésének kockázata a kevés tőkével rendelkező farmerek és pásztorok körében.
7. A tengeri és parti ökoszisztémák megszűnésének, a biodiverzitás (biológiai sokféleség)
eltűnésének kockázata, különösen a trópusokon és a sarkvidékeken élő halászközösségek
számára.
8. A szárazföldi vizes élőhelyek és az ottani biológiai változatosság megszűntének, az
ökoszisztéma biztosította javak és szolgáltatások elvesztésének kockázata.
Források:
http://www.georgikon.hu/tanszekek/meteor/tamop/tk431/ch05.html

Climatechange

  • 1.
  • 2.
  • 3.
    A globális felmelegedésközvetlen hatásai A csapadékjárás és a globális vízkörzés változása Az üvegházhatású gázok kibocsátási forgatókönyveinek tanúsága szerint a 21. században a légköri páratartalom növekedésére számíthatunk. Valószínű, hogy a 21. század második felére a mérsékelt és magas szélességeken, valamint az Antarktisz térségében a téli csapadékhozamok növekednek majd.
  • 4.
    Az óceáni szállítószalaggal(5.9. ábra) összefüggő „éghajlati ugrás” is elképzelhető egy elmélet szerint.
  • 5.
    Az északi félgömböna hótakaró és a tengeri jég kiterjedése minden bizonnyal továbbra is csökkenni fog, a gleccserek visszahúzódása és a grönlandi jégtakaró kiterjedésének csökkenése is folytatódik.
  • 6.
    A klímaváltozás várhatótársadalmi hatásai 1. Megáradó folyók: súlyos megbetegedés és nehezebb megélhetés egyes régiókban, a kockázat nagy tömegben érinti a városi lakosságot.
  • 7.
    Klímaváltozás következményei 2. Szélsőségesidőjárási események: rendszerszintű kockázatok az olyan infrastrukturális hálózatok és kulcsfontosságú szolgáltatások összeomlása miatt, mint az áramellátás, vízellátás, mentő- és egészségügyi szolgáltatás.
  • 8.
    Gyakoribbakká válhatnak aszélsőséges időjárási jelenségek ○ viharos erejű szél, ○ jégeső ○ rendkívüli hőség és hideg ○ vízszintemelkedések ○ aszály
  • 9.
  • 10.
  • 11.
    3. Vihardagály, partmenti áradás, tengerszint- emelkedés: elhalálozási, sebesülési, megbetegedési kockázat, nehezebb megélhetés az alacsonyan fekvő tengerparti vidékeken és az alacsony fekvésű szigetországokban.
  • 12.
    4. Hőhullám: akockázat különösen érinti a városi szegényebb rétegeket, valamint a szabadban dolgozókat városban és vidéken egyaránt.
  • 13.
    5. Felmelegedés, szárazság,árvíz, csapadékjárás változása és szélsőségei: az élelmiszer-termelés összeomlása, a kockázat főleg a városok és a vidék szegényebb rétegeit érinti. 6. Elégtelen ivóvíz- és öntözővíz-ellátás: a vidéki megélhetés és a bevételek elvesztésének kockázata a kevés tőkével rendelkező farmerek és pásztorok körében.
  • 14.
    7. A tengeriés parti ökoszisztémák megszűnésének, a biodiverzitás (biológiai sokféleség) eltűnésének kockázata, különösen a trópusokon és a sarkvidékeken élő halászközösségek számára. 8. A szárazföldi vizes élőhelyek és az ottani biológiai változatosság megszűntének, az ökoszisztéma biztosította javak és szolgáltatások elvesztésének kockázata.
  • 15.