A szakrális kvantumcsatorna bizonyítottan létező kommunikációs folyosó, amely révén az információ a fénysebesség százmilliószorosával terjed - a használatának előfeltétele az abszolút nyíltság, őszinteség és félelemmentesség; továbbá tisztában kell lennünk a teremtés törvényeivel és energetikai összefüggéseivel. A teremtett ősember így élte az életét! Figyelembe véve minden tudományos érvet, már nem kérdéses, hogyan fejlődtek ki a nemzeti jellegzetességek, a specifikus nyelv és a kulturális jegyek, hogyan "lestek el egymástól" nemzetek kulturális elemeket a földön hatalmas távolságból, úgy, hogy soha nem találkoztak egymástól...
Bizonyíthatjuk, hogy nem volt sem egy ősnyelv, sem egy ősnép! Akármennyire is hamisított a történelem, és a tudás gátolt, a bizonyítás nem lehetetlen, mert él egy nemzet a földön, mi magyarok, egyedi nyelvvel és a tökéletesen rekonstruált rovásírással amelyekben konzerválódott az ősi szakralitás. Ez a tanulmány életre kelti az 1000 éve altatott istentudást - az emberiség szomjazza e tudást, megadjuk hát neki, és e mesterséges káoszból kivezetjük, mégpedig vissza a tökéletes isteni egységbe . . . magyarul
Mi az elet_Az elet keletkezese_Kicsoda az emberJozsef Sotonyi
Amikor a gimnáziumban a biológia tanárom előadta a Charles Darwin féle világmegváltó elméletet, kértem, hogy kissé részletesebben fejtse ki az evolúciós folyamatot, melynek során kialakult az élőlények látásérzékelő szerve. Azért szorgalmaztam éppen a szem működését, mert biológia és video szakkörre jártam, ahol megállapítottuk: a szem olyan csodálatos optikai rendszerrel, információ-feldolgozó képességgel rendelkezik, amit a legmodernebb televíziós kamerák meg sem közelítenek.
A tanár hatalmas hévvel kezdte magyarázni, hogy a szem elképesztően bonyolult szerkezete a sejtmagban lévő genetikai információ, a DNS (dezoxiribonukleinsav) kettős spirál véletlenszerű megváltozásának szerencsés sorozata, mutáció eredményeképp alakult ki. Így aztán a szem a központi idegrendszerrel együttműködve puszta véletlenségből rendelkezik a környezet leképzéséhez szükséges fotoreceptorokkal, a fotonokat elektromos információvá alakító és közvetítő idegpályákkal, képfeldolgozó, térérzékelő rendszerrel. A természetes szelekciónak nevezett folyamat következményeképp spontán alakultak ki a képességei: fókuszálás, fénymennyiség szabályozás, színérzékelés, fehér egyensúly, feketeszint szabályozás, érzékenység, pupilla, stb. Véletlenszerű folyamat következtében nem egy, hanem rögtön két szem alakult ki, ami lehetővé tette a távolság, a háromdimenziós tér érzékelését. A szem képfelbontó képessége véletlenül olyan jó, hogy a felbontása hozzávetőlegesen megfelel egy 150 megapixeles CCD (Charge Coupled Device) képfeldolgozó eszköznek.
A szem puszta véletlenségből érzékeli a fény teljes spektrumának csak egy részét, nevezetesen az infravörös és ultraibolya közötti tartományt (420 nm - 720 nm), és a retinán fordítva megjelenő képet az agy véletlenül állítja helyre. Továbbá a sas szemének felbontó képessége azért jobb tízszer, mint a homo sapiens szeme, mert a sas véletlenül jobb helyen állt, amikor a természet a „véletleneket” osztotta.
Dr. Szabó Péter okl. építészmérnök, intézetvezető egyetemi docens (Soproni Egyetem) előadása a Szkeptikus Klubban 2020. február 18-án.
A gyógyítás mellett talán még az építészet az a terület, amihez mindenki ért, illetve jobban ért. Ilyesmiket hallunk: Azért nem alszol jól, mert biztos egy vízér húzódik az ágyad alatt, jobb lesz, ha ezért átteszed a másik sarokba, de ne a tükör alá, mert az nem tesz jót a csí áramlásnak. Jut eszembe, hogy a sok vízértől átnedvesedett pincéd kiszárításához akassz fel a plafonra egy gömböt, ami valami tértechnológiával működik, vagy válaszd inkább a gúla alakút, hiszen az a forma a pozitív energiát és a rezgéseket is összegyűjti, mint az egyiptomi nagy piramisokban. Csak nem gondolod, hogy a földönkívüliek véletlenül választották ezt a formát! Biztos ami biztos, a telefonodat este kapcsold ki, sőt vidd jó messze az ágyadtól, így legalább nem lesz agyrákod, bár ahogy látom, az aurádra már most is ráfér egy nagygenerál. Ennyi negatív energiával a testedben nem csoda, ha este az ártó szellemek is könnyebben megtalálnak.
Lehet, hogy egyszerűbb, ha beveszek valami altatót, szerencsére mindig van nálam porított párna por egymilliószoros hígításban kis cukorgolyóban…
Van mit átbeszélni az építészettel kapcsolatban. Az előadás végén talán egy kis idő arra is marad, hogy milyen módon lehet a mai fiatalokat megszólítani és felvértezni ezzel a rengeteg marhasággal szemben.
Dr. Lakos András infektológus, az MTA doktora (Kullancsbetegségek Ambulanciája) előadása
A Szkeptikus Klub 2019. október 29-i rendezvényén elhangzott előadás prezentációja.
"Antibiotikum mellé, ne felejtse el, önnek a Protexin kell!" - mondja a reklám. De valóban kell? Az előadás témái címszavakban:
Antibiotikumok – kedvezőtlen és kedvező mellékhatások.
Probiotikumoktól a széklet-átültetésig.
Mi van a probiotikumban? – címke és valóság.
Ellenáll-e a probiotikum az antibiotikumnak?
Van-e mellékhatása a probiotikumnak?
Mekkora haszonnal kecsegtet a probio-biznisz?
A probiotikumok hasznát tárgyaló tudományos közlemények exponenciálisan szaporodnak.
Tudományosak-e a tudományos közlemények?
Lehet, hogy kifejezetten ártalmas a probiotikumok alkalmazása?
Hogyan fogunk közlekedni 30 év múlva? (Fleischer Tamás)szkbl
A Szkeptikus Klub 2019. szeptember 17-i rendezvénye. Fleischer Tamás ny. tudományos főmunkatársa (KRTK Világgazdasági Intézet) előadása.
Egyre több és egyre szélesebb utat építünk, a nagyvárosokban mégis egyre nagyobb a torlódás, miközben a város egyre élhetetlenebbé válik, a legtöbb teret az autók foglalják el. Mi a megoldás? Vajon a bár lassan, de mégis terjedő elektromos autók vagy az egyre okosabbnak tűnő, ám sokak által bizalmatlanul szemlélt önvezető autók megoldást jelentenek a problémára? Esetleg megosztott járművekkel kellene közlekedni, feladva a magánszemélyek autóbirtoklásának hagyományát? Van egyáltalán az autózásnak jövője? Vagy egészen másképp kellene megközelíteni az egész kérdéskört, és alapjaiból újragondolni a közlekedés rendszerét, hogy működőképes, de fenntartható és környezetbarát is legyen? Ezeket a kérdéseket feszegeti előadásában saját kutatásait is bemutatva Fleischer Tamás, a Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa.
Mire jó a tudomány? (Meszéna Géza, Szkeptikus Klub)szkbl
A Szkeptikus Klub 2019. május 14-i rendezvényén megtartott előadás. Videófelvétel: https://youtu.be/OQ8nmAQX6Uw
A modern tudomány sokba kerül, tehát valós kérdés, hogy miért éri meg nekünk? Miért éri meg annak a sok adófizetőnek, akihez esetleg el sem jut a megszerzett tudás? Vagy eljut mégis alkalmazásokon keresztül? Az alkalmazásokért van a tudomány? Mit kutassunk? Lehet-e előre tudni, mi lesz alkalmazható? Ha nem, akkor mindegy mit kutatunk? Tényleg bármiből lehet, hogy egyszer műszaki újítás lesz? Vagy ezen ne is gondolkozzunk, kutassuk, ami érdekel minket?
Egyáltalán, mi az, hogy alkalmazás? Olyan is van, amikor – a közhelyeknek megfelelően – a tudós felfedez, feltaláló feltalál, a fejlesztő pedig mindezek után fejleszt. Ezt hívják innovációs láncnak. Sokszor azonban szó sincs semmiféle láncról. A tudomány és az alkalmazások viszonya ennél sokkal bonyolultabb tud lenni. Néha hasznossá válik egy régi tudományos eredmény, amelyről ezt senki nem gondolta volna. Máskor pedig nem kell semmiféle tudományos újdonság egy műszaki innovációhoz, mert nem ezen múlik. És ezek közt bármi.
De talán a legkevésbé konkretizálható összefüggések a leglényegesebbek. A tudomány nem csak egyes tudományos eredményeket produkál, hanem az emberi tudást is, mint olyat. Az, hogy alapkutatáson felnőtt emberek kerülnek át például az ipari fejlesztésbe, könnyen lehet, hogy fontosabb tudástranszport, mint az egyes eredmények átadása. Ha pedig azt kérdezzük, miért hiszi el sok ember a mágneses matracot, vagy a miért hisz a homeopátiában sok orvos is, akkor már a tudomány tekintélyénél tartunk. Lehet, hogy a tudomány hasznát megtakarított matracokban kellene mérnünk?
Dr. Kővári Zsolt előadása a Szkeptikus Klubban 2019. március 19-én
A felhőképződés folyamatáról szerzett legújabb ismeretek arra mutatnak, hogy galaxisunkból, azaz a Tejútrendszerből eredő kozmikus sugárzás jelentős befolyásoló tényező. Köztudott továbbá, hogy a Nap időben változó mágneses aktivitása hatással van a Földet érő kozmikus sugárzásra, így közvetve a felhőképződésre. Ugyanakkor bolygónk felhőtakarója közvetlenül befolyásolja a Napból a Föld felszínét elérő napsugárzás mennyiségét: minél nagyobb a felhőtakaró teljes felszíne, annál több napsugárzás reflektálódik a világűrbe, vagyis annál kevésbé melegszik a földfelszín. Előadásomban összefoglalom a kozmikus sugárzással, a napaktivitással és a felhőképződéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, majd bemutatom a vázolt globális folyamatok kölcsönhatását, azok lehetséges kimenetelét. Végül ismertetek néhány becsült adatot arra vonatkozóan, hogy a kozmikus hatások milyen mértékben képesek befolyásolni a globális klímát, képesek-e adott esetben valamelyest mérsékelni, lassítani az emberi tevékenység számlájára írható globális felmelegedést.
Dr. Györgyey János növénybiológus (MTA SZBK Növénybiológiai Intézet) előadása a Szkeptikus Klubban 2018. nov. 22-én
Tényleg iszonyú veszélyes a legnépszerűbb gyomirtó? Civil szervezetek kampányolnak, milliók követelik aláírásukkal az állítólag rákkeltő glifozát betiltását, miközben a gazdák a további engedélyezésért küzdenek. Jogosak az aggodalmak, vagy lobbiérdekek mentén mesterségesen gerjesztett félelmekről van szó? Györgyey János növénybiológus segít eligazodni ebben a nehezen átlátható témában november 22-i klubestünkön. Jöjjön az is, aki be akarja tiltani a glifozátot, az is, aki nem, és azok is, akiknek fogalmuk sincs róla, mit gondoljanak. Beszéljük meg!
Az előadótól kapott előzetes ismertető:
Mindenekelőtt szögezzük le: a glifozát egy gyomirtó hatóanyag, amit nem azért fejlesztettek, hogy a környezetet védje, hogy az egészségünket javítsa, hanem azért, hogy eszköz legyen a kezünkben nem kívánatos növények gyors és hatékony elpusztítására. Az előbbieket elvárni tőle képmutató kettős mérce, és ha az utóbbi feladatra pedig alkalmas, akkor az alapvető kérdés az, hogy viszonyul egymáshoz a kockázat és a hasznosság a glifozát használata során.
A klubest során megismerkedünk a glifozát történetével, olyan alapvető tulajdonságaival, amivel laikusként is érdemes tisztában lennünk, és választ keresünk arra, hogy valóban bizonyították-e a rákkeltő voltát, miről döntött a kaliforniai glifozát perben immár másodfokon az ottani bíróság, tényleg károsan hat-e – immár áttételesen – a méhekre, szükséges-e ilyen mértékű használata a világban, illetve mik lennének a következményei egy totális betiltásnak?
Elektroszmog – ha már nincs eredeti szmog, keressünk másikat?szkbl
Dr. Mizsei János előadása a Szkeptikus Klub 2018. május 15-i rendezvényén
Divatszó a környezetszennyezés, divat a problémákat, betegségeket a környezetszennyezésnek tulajdonítani, mintegy mentesülve a magunk felelősségétől. A szennyezés, a piszok fogalmát látványosan ki lehet terjeszteni az emberek többsége számára megfoghatatlan elektromosságra is, ennek terméke az "elektroszmog" fogalma. Az előadásban az elektroszmog mibenlétéről lesz szó, kitérve az esetleges veszélyekre és az elektroszmoggal kapcsolatos áltudományos megállapításokra, haszontalan termékekre és szolgáltatásokra.
Videófelvétel: https://youtu.be/DSmp7S7vj3s
Lehet-e kártékony a tudomány? (Lakos András, Szkeptikus Klub)szkbl
Mai civilizációnk nem létezhetne a tudomány és a technika vívmányai nélkül. Mégis, a tudomány néha félresiklik: olyasmire használják fel módszereit, eredményeit, ami szörnyű tragédiákhoz vezet. A legkézenfekvőbb példa erre az atombomba, de említhetnénk a fajelméletet, a kábítószereket, a robbanóanyagokat, a lobotómiát, a környezeti katasztrófákat okozó rovarirtószereket, és még sok minden mást. Paul Offit amerikai gyermekorvos a tudomány efféle kisiklásairól írt könyvet "Pandora's Lab: Seven Stories of Science Gone Wrong" (Pandóra laboratóriuma: Hét történet a félresiklott tudományról) címmel. A klubest során ezeket a tragédiákat vesszük szemügyre, kitérve tudományos és erkölcsi vonatkozásaikra, és megvitatjuk, mi vezetett a szörnyűségekhez, s vajon elkerülhetők-e (és ha igen, hogyan) a jövőben a hasonló katasztrófák.
Turizmus a szkeptikus idegenvezető szemével (Pintér András)szkbl
Tények, tévhitek, tévedések és kamu az idegenforgalomban
Pintér András Gábor előadása a Szkeptikus Klubban 2017. november 20-án
http://szkeptikus.blog.hu/2017/11/13/szkeptikus_klub_turizmus_a_szkeptikus_idegenvezeto_szemevel
Az idegenforgalom egyre fontosabb szerepet játszik egyes országok gazdaságában. Az emberiség növekvő hányada számára a világ megismerése ma már egyet jelent távoli tájak felkeresésével. Miközben a turizmus többek között az ökológiai fenntarthatóság szempontjából is jelentős problémákat generál, van egy másik oldala, amiről nem szoktunk beszélni, és amely leginkább a napjainkban oly divatos álhírek és álinformációk problémaköréhez köthető: az úticélokkal kapcsolatban elérhető információk és azok csekély megbízhatósága. Útikönyvek, blogok, weboldalak, idegenvezetők ontják a jobbnál jobb történeteket, szaftos meséket, történelmi eseményekről szóló ismertetőket, tényszerűen tálalt adatokat, de vajon mennyire bízhatunk meg ezekben a forrásokban? Mi alapján dönthető el, hogy melyik információ a helyes, és egyáltalán van-e jelentősége annak, hogy amit elsősorban szórakoztató és nem tudományos ismeretterjesztő szándékkal közvetítünk, az tényszerű és korrekt legyen? Lehetséges-e a tévhitek és a kamu kizárásával úgy információt szolgáltatni, hogy közben élvezhető, érdekfeszítő maradjon az egyes desztinációk és hozzájuk kötődő események, tudnivalók ismertetése?
Az előadás során hazai és nemzetközi példákon keresztül bemutatva megyünk végig a probléma elemzésén, bemutatva, hogy az idegenforgalom mennyire melegágya az álinformációknak, félinformációknak, csúsztatásoknak, tévedéseknek és hazugságoknak, és mennyire nehéz tényszerűen bemutatni egyes desztinációkat az álhírek rohanó világában. Szkeptikusként idegenvezetőnek lenni tehát igazi kihívás. De talán nem lehetetlen feladat. Ezért a lehetséges megoldásokat, ígéretes irányokat is igyekszünk sorra venni.
"Egyiptomémek", paleoasztronauták, valamint a régész-egyiptológus alakja az e...szkbl
Horváth Zoltán egyiptológus előadása a Szkeptikus Klubban 2015. január 20-án. Bővebb információ: http://szkeptikus.blog.hu/2015/01/14/szkeptikus_klub_egyiptomemek_paleoasztronautak_valamint_a_regesz-egyiptologus_alakja_az_ezredfordulo
Meleg Sándor dietetikus előadása a Szkeptikus Klubban 2014. május 27-én. Bővebb info: http://szkeptikus.blog.hu/2014/05/15/szkeptikus_klub_a_paleolit_taplalkozasrol_tobb_szempontbol
1. DZSUANG DSZI, A LEPKE ÉS ÉN
AVAGY
SZUBJEKTÍV VÉLEMÉNY OBJEKTÍV TÉNYEKRŐL
SZKEPTIKUS KLUB
BUDAPEST
2014.10.21
2. „TÉVEDNI EMBERI DOLOG”
„A száz év múlva élő emberek visszanéznek majd
ránk, és nevetnek. Az mondják: --Tudod, miben
hittek valaha az emberek? Fotonokban és
elektronokban! El tudsz képzelni ilyen hihetetlen
ostobaságot? --- „
J.M.Crichton
1942-2008
Harvard MD
neves amerikai sci-fi író
3. Szabó Lőrinc
1900-1957
Dsuang Dszi álma
- - - - - - -
- - - - - - -
-Ő mosolygott, én vállat vontam. Aztán
valami mégis megborzongatott,
kétezer évig töprengtem azóta,
de egyre bizonytalanabb vagyok,
és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,
már azt, hogy minden kép és költemény,
azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét,
a lepke őt és mindhármunkat én.
4. Szabó Lőrinc
1900-1957
Dsuang Dszi álma
- - - - - - -
- - - - - - -
-Ő mosolygott, én vállat vontam. Aztán
valami mégis megborzongatott,
kétezer évig töprengtem azóta,
de egyre bizonytalanabb vagyok,
és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,
már azt, hogy minden kép és költemény,
azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét,
a lepke őt és mindhármunkat én.
7. HÖRPINTEK VALÓDI VILÁGOT … (J.A.)
Immanuel Kant (1724-1804)
„A dolgoknak csakis tiszta értelemből vagy
tiszta észből való megismerése nem egyéb
puszta látszatnál, és csak a tapasztalatban
van igazság”.
Richard Feynman (1918-1988)
Nobel díj (1965):
”A kvantumelektrodinamikában kifejtett munkásságáért.”
„….. és nem lehetnek eredményesek az
olyan próbálkozások, amelyek a természetet
filozófiai elvekkel, vagy csupán ösztönös
megérzésekkel akarják kifejezni.”
8. „A FILOZÓFIA HALOTT …”
„A filozófia halott. Nem tartott lépést a tudományok
(különösen a fizika) legújabb fejleményeivel. A tudósok
lettek mára a felfedezés fáklyájának hordozói a világ
megismerésében”
(Hawking – Mlodinow, 2010).
Steven Hawking
(1942-)
Leonard Mlodinow
(1954-)
10. A FILOZÓFUSOK ÉS AZ „-istázás”
A hatékony tudós:
realistának látszik, amennyiben a világot az észlelés folyamatától
függetlenül igyekszik leírni;
idealistának, amennyiben a fogalmakat és elméleteket az emberi
szellem saját találmányának tekinti (amelyek logikai úton nem
vezethetők le a tapasztalatból);
pozitivistának, amennyiben fogalmait és elméleteit csak annyiban
tekinti jogosnak, amennyiben azok az érzékszervi tapasztalatok
kapcsolatait logikailag ábrázolják.
11. „..A VALÓ ANYAG TEREMTETT MINKET…. ” (J.A.)
avagy : Az evolúció fénye!
„A biológiában semminek nincs értelme,
ha nem az evolúció fényében nézzük.”
Theodosius Dobzhansky
(1900 – 1975)
John Archibald Wheeler
(1911-2008)
12. MINDEN ÉLŐLÉNY A MAGA NEMÉBEN TÖKÉLTETES
INGER :
A KÖRNYEZETBŐL SZÁRMAZÓ
FIZIKAI ÉS KÉMIAI HATÁSOK
VÁLASZ:
ALKALMAZKODÁS A KÖRNYEZETI
HATÁSOKHOZ
TÚLÉLÉS!
A JÓ VÁLASZ = HELYES JÓSLÁS
INGER: „A MÚLT”
VÁLASZ „A JELEN”
EREDMÉNY „A JÖVŐ”
FIZIKAI ÉS KÉMIAI
TÖRVÉNYEK
KÖZVETLEN HATÁSA
→ ÖSZTÖNÖK →TUDAT
3.5 mlrd év
13. MINDEN ÉLŐLÉNY A MAGA NEMÉBEN TÖKÉLTETES
INGER :
TUDATOS MEGFIGYELÉS
VÁLASZ:
TUDATOS CSELEKVÉS
A TUDATUNKBAN FELÉPÜL A KÜLVILÁG „MODELLJE”
A JÓ VÁLASZ = ADEKVÁT MODELL
A „JUTALOM” MÁR
NEM (CSAK) A TÚLÉLÉS, HANEM A TUDÁS MAGA
14. A TAPASZTALATBAN VAN AZ IGAZSÁG
Francis Bacon
(1561-1626)
„Semmi sincs az értelemben,
ami nem lett volna korábban az érzetekben.”
↓
azaz
Elménkben megjelenik a Környezetünk
egy (tudatos) képe
↓
Mennyire lehet adekvát ez a kép ?
↓
azaz
Megismerhető-e a Világ ?
15. ÓRIÁSOK VÁLLÁN ÁLLUNK
A filozófia abban a nagy könyvben van írva,
amely nyitva áll mindenkor szemeink előtt:
az Univerzumra gondolok.
De nem olvashatjuk mindaddig,
míg meg nem tanuljuk a nyelvét,
és nem barátkozunk meg a jelekkel,
amelyekkel írva van.
A matematika nyelvén van írva
és a betűi háromszögek, körök és
más geometriai alakzatok,
amelyek ismerete nélkül
lehetetlen egyetlen szót is megérteni.
Galilei (1623)
Galileo Galilei
(1564-1642)
1686
Isaac Newton
(1642-1727)
16. Richard Feynman
(1918-1988)
Nobel díj (1965):
”A kvantum-
-elektrodinamikában
kifejtett
munkásságáért
Én azonban a matematika kikerülését
nem tartom lehetségesnek,
mivel a matematika nem csak egyszerűen egy
másik nyelv.
A matematika nyelv plusz gondolkodásmód,
nyelv és logika egysége.
A matematika lényeges szerepet játszik a
természet leírásában,
és nem lehetnek eredményesek az olyan
próbálkozások,
amelyek a természetet filozófiai elvekkel,
vagy csupán ösztönös megérzésekkel akarják
kifejezni.
Wigner Jenő
(1902-1995)
Nobel díj (1963):
„..az alapvető
szimmetriaelvek
felfedezéséért
és alkalmazásáért.”
A matematikának a természettudományok
terén
való hasznossága a csodával határos.
Nincs is rá racionális magyarázat.
Mert semmiképpen sem természetes,
hogy legyenek "természeti törvények",
és még kevésbé kézenfekvő, hogy az ember
felfedezhesse őket.
Az a tény, hogy a matematika nyelve alkalmas
a fizikai törvények megfogalmazására,
csodálatos ajándék,
amelyet soha nem leszünk képesek
igazán megérteni vagy kiérdemelni.
17. MI A MATEMATIKA?
FELFEDEZZÜK VAGY KITALÁLJUK?
Erdős Pál
(1913-1996)
„A matematika létezik, csak
fel kell fedezni.
A prímszámtétel az
emberiség fennállása előtt
is létezett, és akkor is
létezni fog, ha már nem
leszünk.”
Godfrey Harold
Hardy
(1877-1947)
„Hiszem, hogy a matematikai valóság
rajtunk kívül van, hogy a mi feladatunk
felfedezni vagy megfigyelni azt,
és hogy a tételek,
amelyeket bebizonyítunk,
vagy nagyképűen fogalmazva "megalkotunk",
egyszerűen megfigyeléseink jegyzőkönyvei. „
19. A matematikusok
olyan általános s elvont gondolkodási sémákat dolgoznak ki,
melyek bármikor felhasználhatók,
bármely, a valóságból vett,
axiómarendszerből kiindulva is.
A fizikusnak
minden mondatának kell, hogy jelentése legyen.
Ez egy nagyon lényeges dolog,
amit gyakran figyelmen kívül hagynak azok,
akik a fizikát a matematika oldaláról közelítik meg.
Pedig a fizika nem matematika,
mint ahogyan a fizika sem matematika.
A fizikában érteni kell az egyes szavak kapcsolatát a valóságos világgal.
… Mert ez az egyetlen lehetséges módja nnak,
hogy a következtetéseink helyességéről meggyőződjünk.
Richard
Feynman
20. HOGYAN MŰKÖDIK EZ A LEKÉPZÉS ?
A TAPASZTALATAINKBÓL FAKADÓ ALAPFELTEVÉSEINK A FIZIKÁBAN
1.) Tőlünk FÜGGETLENŰL létezik egy anyagi Világ (Univerzum).
2.) Létezik „TÉR” és létezik „IDŐ” .
(Idő az események sorrendjének a „jegyzőkönyve”)
3.) Az Univerzumban -ban (térbeli és időbeli) „MINTÁZATOK” vannak.
4.) Ezeket felismerjük és „OK-OKOZAT”-i sémákba rendezhetjük.
(Absztrakció, logika, természettörvények)
5.) Az Univerzum lokálisan vizsgálható és a törvények UNIVERZÁLISAK.
(Ha „Itt és Most”, akkor „Mindig és Mindenhol.”)
6.) A természettörvények RACIONÁLISAK.
(„A” és „nem A” egyszerre nem igaz!)
21. ÉRZÉKSZERVEINK FOGSÁGÁBAN
A
MÉRTÉKEGYSÉGEK
RENDSZERE
A Természet rendjét
tükrözi
(m,s,kg,C)
PÉLDÁK: idő, hőmérséklet, elektromosság, mágnesség, …. n>>1
22. A mérés szükséges, de nem elégséges !
(miden mérést értelmezni is ke
Mérés eredménye
valós számok
Mérés értelmezése
az Modell visszaadja, megjósolja ezeket a
számokat.
.
A Fizikában a MODELL szükségképpen MATEMATIKAI modell
26. A TERMÉSZETTÖRVÉNYEK UNIVERZALITÁSA
avagy
AZ UNIVERZUM ÉS A KÁLYHACSŐ
Max Planck
1958-1947
Nobel díj
1918
a „hatáskvantum felfedezéséért”.
„h”
27. AZ UNIVERZUM SZÜLETÉSI NYAKÖNYVE
Született 13.7 milliárd évvel ezelőtt
A hellyel és az Idővel együtt (Big Bang).
Megmért hőmérséklete T= 2.725 +/- 0.002 K,
Melléklet: A 300 000 éves csecsemő fényképe.
Lábjegyzet:
A 0.001K nagyságrendű hőmérséklet ingadozások
A születendő galaxisok „csírái” .
köztük van a mi mostani Tejútrendszerünk is!
COBE
28. Nobel díj (2006)
:
„ A mikrohullámú
kozmikus sugárzás
fekete test jellegének
és
aniztrópiájának a
felfedezéséért
John C. Mather
1946
George Smoot
1945
Nobel díj Bizottság megjegyzése:
Ezzel a méréssel a kozmológia bekerült az egzakt tudományok körébe.:
29. Stephen
Hawking
(1942- )
„Először mindig az elmélet jön létre,
mert elegáns és ellentmondásoktól mentes
matematikai modellre van szükség.
Az elmélet lehetőséget nyújt bizonyos
előrejelzésekre, amelyeket mérésekkel
ellenőrizni tudunk.
Ha a megfigyelések összhangban az
előrejelzésekkel, ez nem jelenti az elmélet
igazolását, de az elmélet fennmarad
és alkalmazásával újabb előrejelzéseket
lehet készíteni, ezeket pedig
megfigyelésekkel lehet ellenőrizni.
Ha viszont a megfigyelések nem egyeznek az elméleti
előrejelzésekkel, akkor az elméletet elvetik.”
30. NEM ÁRT, HA TUDJUK, HOGYAN CSINÁLJUK !
1.) Indukció
(EGYEDI megfigyelések, ÁLTALÁNOS törvényszerűségek )
2.) Hipotézis
(ABSZTRAKCIÓ, lényeges-lényegtelen, modellalkotás)
3.) Falszifikálhatóság (= a CÁFOLÁS lehetősége! )
Szigorú logikai értelemben nincsen 100%-os bizonyítás,
» DE AZÉRT…)
4.) Megerősítés
(TAPASZTALAT = megfigyelés, mérés, eszközkészítés
31. Steven Weinberg
(1933 - )
Nobel díj (1979)
„..az elektromágneses és a
gyenge kölcsönhatás
egyesítésében kifejtett
munkásságáért.
Többek között
a gyenge semleges áram
megjóslásáért.”
De ha hiszünk egy elméletben ,
mert összhangban van a megfigyelésekkel
és azért van összhangban a megfigyelésekkel, mert igaz
(amit persze nem mindig vehetünk biztosra)
akkor miért olyan nagy baj, ha röviden csak azt mondjuk,
azért hiszünk benne, mert igaz.
Ez a redukcionlizmus, amelyet a magyarázatok nyilainak
konvergenciájaként határoztam meg,
nem a tudomány kutatási programjának a sajátossága,
hanem magáé a természeté. ..
Az is elképzelhető lenne, hogy a magyarázatok nyilai
sok különböző forrás felé mutatnának.
32. A FIZIKAI TUDÁSUNK BIZONYOSSÁGÁRÓL
Steven Weinberg
(1933 - )
ÉS
A MÓCSINGOS HÚSRÓL
(Gyenge érvelés)
„… hogy a nawtoni mechanika és a maxwelli elektrodinamika
ma használatos formájukban
nem azonosak a relativitás, illetve a kvantummechanika
előtti elméletekkel, mert akkor még nem tudtuk,
hogy csak közelítőleg érvényesek, ma pedig már tudjuk.
Ezzel az erővel azt is mondhatnánk, hogy a hús amit eszünk,
nem ugyanaz, mint amit megvettünk,
mert most már tudjuk róla, hogy mócsingos
, de a hentesnél még nem tudtuk.
Ma ezek az egyenletek közelítő pontosságúnak tekintjük,
amelyek bizonyos korlátok között érvényesek. …
De ebben a formájukban és ezen érvényességi körön belül
(száz éveken át) fennmaradtak
és alighanem korlátlan ideig fenn fognak maradni.
33. A FIZIKA ÉS A „VALÓSÁG”
Stephen Hawking
Hogyan lehet a realitás filozófiánk alapja,
ha elméleteinktől függ, hogy mit tekintsünk reálisnak?
De a világegyetem esetében elmélet nélkül egyszerűen
nem tudjuk felismerni, hogy mi a valóság, mi a realitás.
.. a fizikai elméletek egyszerű matematikai modellek,
amelyeket a ísérleti eredményekleírására hsználunk.
Egy elmélet akkor jó, ha modellként elegáns,
ha nagyszámú ismert megfigyelést helyesen ír le és
ha képes előre jelezni újabb megfigyelések eredményeit.
Ezen tlmenően nincsen értelme feltenni azt a kérdést,
hogy megfelel-e valóságnak, mivel nem tudjuk,
hogy mi az elmélettől független valóság.
34. A FIZIKA ÉS A „VALÓSÁG”
„Ha
közel egy valószínűséggel
meg tudjuk jósolni egy
mérés eredményét,
akkor
a modellünknek van
legalább egy eleme,
amelyik megfelel a valóság
egy elemének.”