Dr. Lakos András infektológus, az MTA doktora (Kullancsbetegségek Ambulanciája) előadása
A Szkeptikus Klub 2019. október 29-i rendezvényén elhangzott előadás prezentációja.
"Antibiotikum mellé, ne felejtse el, önnek a Protexin kell!" - mondja a reklám. De valóban kell? Az előadás témái címszavakban:
Antibiotikumok – kedvezőtlen és kedvező mellékhatások.
Probiotikumoktól a széklet-átültetésig.
Mi van a probiotikumban? – címke és valóság.
Ellenáll-e a probiotikum az antibiotikumnak?
Van-e mellékhatása a probiotikumnak?
Mekkora haszonnal kecsegtet a probio-biznisz?
A probiotikumok hasznát tárgyaló tudományos közlemények exponenciálisan szaporodnak.
Tudományosak-e a tudományos közlemények?
Lehet, hogy kifejezetten ártalmas a probiotikumok alkalmazása?
Dr. Lakos András infektológus, az MTA doktora (Kullancsbetegségek Ambulanciája) előadása
A Szkeptikus Klub 2019. október 29-i rendezvényén elhangzott előadás prezentációja.
"Antibiotikum mellé, ne felejtse el, önnek a Protexin kell!" - mondja a reklám. De valóban kell? Az előadás témái címszavakban:
Antibiotikumok – kedvezőtlen és kedvező mellékhatások.
Probiotikumoktól a széklet-átültetésig.
Mi van a probiotikumban? – címke és valóság.
Ellenáll-e a probiotikum az antibiotikumnak?
Van-e mellékhatása a probiotikumnak?
Mekkora haszonnal kecsegtet a probio-biznisz?
A probiotikumok hasznát tárgyaló tudományos közlemények exponenciálisan szaporodnak.
Tudományosak-e a tudományos közlemények?
Lehet, hogy kifejezetten ártalmas a probiotikumok alkalmazása?
Dr. Szabó Péter okl. építészmérnök, intézetvezető egyetemi docens (Soproni Egyetem) előadása a Szkeptikus Klubban 2020. február 18-án.
A gyógyítás mellett talán még az építészet az a terület, amihez mindenki ért, illetve jobban ért. Ilyesmiket hallunk: Azért nem alszol jól, mert biztos egy vízér húzódik az ágyad alatt, jobb lesz, ha ezért átteszed a másik sarokba, de ne a tükör alá, mert az nem tesz jót a csí áramlásnak. Jut eszembe, hogy a sok vízértől átnedvesedett pincéd kiszárításához akassz fel a plafonra egy gömböt, ami valami tértechnológiával működik, vagy válaszd inkább a gúla alakút, hiszen az a forma a pozitív energiát és a rezgéseket is összegyűjti, mint az egyiptomi nagy piramisokban. Csak nem gondolod, hogy a földönkívüliek véletlenül választották ezt a formát! Biztos ami biztos, a telefonodat este kapcsold ki, sőt vidd jó messze az ágyadtól, így legalább nem lesz agyrákod, bár ahogy látom, az aurádra már most is ráfér egy nagygenerál. Ennyi negatív energiával a testedben nem csoda, ha este az ártó szellemek is könnyebben megtalálnak.
Lehet, hogy egyszerűbb, ha beveszek valami altatót, szerencsére mindig van nálam porított párna por egymilliószoros hígításban kis cukorgolyóban…
Van mit átbeszélni az építészettel kapcsolatban. Az előadás végén talán egy kis idő arra is marad, hogy milyen módon lehet a mai fiatalokat megszólítani és felvértezni ezzel a rengeteg marhasággal szemben.
Hogyan fogunk közlekedni 30 év múlva? (Fleischer Tamás)szkbl
A Szkeptikus Klub 2019. szeptember 17-i rendezvénye. Fleischer Tamás ny. tudományos főmunkatársa (KRTK Világgazdasági Intézet) előadása.
Egyre több és egyre szélesebb utat építünk, a nagyvárosokban mégis egyre nagyobb a torlódás, miközben a város egyre élhetetlenebbé válik, a legtöbb teret az autók foglalják el. Mi a megoldás? Vajon a bár lassan, de mégis terjedő elektromos autók vagy az egyre okosabbnak tűnő, ám sokak által bizalmatlanul szemlélt önvezető autók megoldást jelentenek a problémára? Esetleg megosztott járművekkel kellene közlekedni, feladva a magánszemélyek autóbirtoklásának hagyományát? Van egyáltalán az autózásnak jövője? Vagy egészen másképp kellene megközelíteni az egész kérdéskört, és alapjaiból újragondolni a közlekedés rendszerét, hogy működőképes, de fenntartható és környezetbarát is legyen? Ezeket a kérdéseket feszegeti előadásában saját kutatásait is bemutatva Fleischer Tamás, a Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa.
Mire jó a tudomány? (Meszéna Géza, Szkeptikus Klub)szkbl
A Szkeptikus Klub 2019. május 14-i rendezvényén megtartott előadás. Videófelvétel: https://youtu.be/OQ8nmAQX6Uw
A modern tudomány sokba kerül, tehát valós kérdés, hogy miért éri meg nekünk? Miért éri meg annak a sok adófizetőnek, akihez esetleg el sem jut a megszerzett tudás? Vagy eljut mégis alkalmazásokon keresztül? Az alkalmazásokért van a tudomány? Mit kutassunk? Lehet-e előre tudni, mi lesz alkalmazható? Ha nem, akkor mindegy mit kutatunk? Tényleg bármiből lehet, hogy egyszer műszaki újítás lesz? Vagy ezen ne is gondolkozzunk, kutassuk, ami érdekel minket?
Egyáltalán, mi az, hogy alkalmazás? Olyan is van, amikor – a közhelyeknek megfelelően – a tudós felfedez, feltaláló feltalál, a fejlesztő pedig mindezek után fejleszt. Ezt hívják innovációs láncnak. Sokszor azonban szó sincs semmiféle láncról. A tudomány és az alkalmazások viszonya ennél sokkal bonyolultabb tud lenni. Néha hasznossá válik egy régi tudományos eredmény, amelyről ezt senki nem gondolta volna. Máskor pedig nem kell semmiféle tudományos újdonság egy műszaki innovációhoz, mert nem ezen múlik. És ezek közt bármi.
De talán a legkevésbé konkretizálható összefüggések a leglényegesebbek. A tudomány nem csak egyes tudományos eredményeket produkál, hanem az emberi tudást is, mint olyat. Az, hogy alapkutatáson felnőtt emberek kerülnek át például az ipari fejlesztésbe, könnyen lehet, hogy fontosabb tudástranszport, mint az egyes eredmények átadása. Ha pedig azt kérdezzük, miért hiszi el sok ember a mágneses matracot, vagy a miért hisz a homeopátiában sok orvos is, akkor már a tudomány tekintélyénél tartunk. Lehet, hogy a tudomány hasznát megtakarított matracokban kellene mérnünk?
Dr. Kővári Zsolt előadása a Szkeptikus Klubban 2019. március 19-én
A felhőképződés folyamatáról szerzett legújabb ismeretek arra mutatnak, hogy galaxisunkból, azaz a Tejútrendszerből eredő kozmikus sugárzás jelentős befolyásoló tényező. Köztudott továbbá, hogy a Nap időben változó mágneses aktivitása hatással van a Földet érő kozmikus sugárzásra, így közvetve a felhőképződésre. Ugyanakkor bolygónk felhőtakarója közvetlenül befolyásolja a Napból a Föld felszínét elérő napsugárzás mennyiségét: minél nagyobb a felhőtakaró teljes felszíne, annál több napsugárzás reflektálódik a világűrbe, vagyis annál kevésbé melegszik a földfelszín. Előadásomban összefoglalom a kozmikus sugárzással, a napaktivitással és a felhőképződéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, majd bemutatom a vázolt globális folyamatok kölcsönhatását, azok lehetséges kimenetelét. Végül ismertetek néhány becsült adatot arra vonatkozóan, hogy a kozmikus hatások milyen mértékben képesek befolyásolni a globális klímát, képesek-e adott esetben valamelyest mérsékelni, lassítani az emberi tevékenység számlájára írható globális felmelegedést.
Dr. Györgyey János növénybiológus (MTA SZBK Növénybiológiai Intézet) előadása a Szkeptikus Klubban 2018. nov. 22-én
Tényleg iszonyú veszélyes a legnépszerűbb gyomirtó? Civil szervezetek kampányolnak, milliók követelik aláírásukkal az állítólag rákkeltő glifozát betiltását, miközben a gazdák a további engedélyezésért küzdenek. Jogosak az aggodalmak, vagy lobbiérdekek mentén mesterségesen gerjesztett félelmekről van szó? Györgyey János növénybiológus segít eligazodni ebben a nehezen átlátható témában november 22-i klubestünkön. Jöjjön az is, aki be akarja tiltani a glifozátot, az is, aki nem, és azok is, akiknek fogalmuk sincs róla, mit gondoljanak. Beszéljük meg!
Az előadótól kapott előzetes ismertető:
Mindenekelőtt szögezzük le: a glifozát egy gyomirtó hatóanyag, amit nem azért fejlesztettek, hogy a környezetet védje, hogy az egészségünket javítsa, hanem azért, hogy eszköz legyen a kezünkben nem kívánatos növények gyors és hatékony elpusztítására. Az előbbieket elvárni tőle képmutató kettős mérce, és ha az utóbbi feladatra pedig alkalmas, akkor az alapvető kérdés az, hogy viszonyul egymáshoz a kockázat és a hasznosság a glifozát használata során.
A klubest során megismerkedünk a glifozát történetével, olyan alapvető tulajdonságaival, amivel laikusként is érdemes tisztában lennünk, és választ keresünk arra, hogy valóban bizonyították-e a rákkeltő voltát, miről döntött a kaliforniai glifozát perben immár másodfokon az ottani bíróság, tényleg károsan hat-e – immár áttételesen – a méhekre, szükséges-e ilyen mértékű használata a világban, illetve mik lennének a következményei egy totális betiltásnak?
Elektroszmog – ha már nincs eredeti szmog, keressünk másikat?szkbl
Dr. Mizsei János előadása a Szkeptikus Klub 2018. május 15-i rendezvényén
Divatszó a környezetszennyezés, divat a problémákat, betegségeket a környezetszennyezésnek tulajdonítani, mintegy mentesülve a magunk felelősségétől. A szennyezés, a piszok fogalmát látványosan ki lehet terjeszteni az emberek többsége számára megfoghatatlan elektromosságra is, ennek terméke az "elektroszmog" fogalma. Az előadásban az elektroszmog mibenlétéről lesz szó, kitérve az esetleges veszélyekre és az elektroszmoggal kapcsolatos áltudományos megállapításokra, haszontalan termékekre és szolgáltatásokra.
Videófelvétel: https://youtu.be/DSmp7S7vj3s
Lehet-e kártékony a tudomány? (Lakos András, Szkeptikus Klub)szkbl
Mai civilizációnk nem létezhetne a tudomány és a technika vívmányai nélkül. Mégis, a tudomány néha félresiklik: olyasmire használják fel módszereit, eredményeit, ami szörnyű tragédiákhoz vezet. A legkézenfekvőbb példa erre az atombomba, de említhetnénk a fajelméletet, a kábítószereket, a robbanóanyagokat, a lobotómiát, a környezeti katasztrófákat okozó rovarirtószereket, és még sok minden mást. Paul Offit amerikai gyermekorvos a tudomány efféle kisiklásairól írt könyvet "Pandora's Lab: Seven Stories of Science Gone Wrong" (Pandóra laboratóriuma: Hét történet a félresiklott tudományról) címmel. A klubest során ezeket a tragédiákat vesszük szemügyre, kitérve tudományos és erkölcsi vonatkozásaikra, és megvitatjuk, mi vezetett a szörnyűségekhez, s vajon elkerülhetők-e (és ha igen, hogyan) a jövőben a hasonló katasztrófák.
Turizmus a szkeptikus idegenvezető szemével (Pintér András)szkbl
Tények, tévhitek, tévedések és kamu az idegenforgalomban
Pintér András Gábor előadása a Szkeptikus Klubban 2017. november 20-án
http://szkeptikus.blog.hu/2017/11/13/szkeptikus_klub_turizmus_a_szkeptikus_idegenvezeto_szemevel
Az idegenforgalom egyre fontosabb szerepet játszik egyes országok gazdaságában. Az emberiség növekvő hányada számára a világ megismerése ma már egyet jelent távoli tájak felkeresésével. Miközben a turizmus többek között az ökológiai fenntarthatóság szempontjából is jelentős problémákat generál, van egy másik oldala, amiről nem szoktunk beszélni, és amely leginkább a napjainkban oly divatos álhírek és álinformációk problémaköréhez köthető: az úticélokkal kapcsolatban elérhető információk és azok csekély megbízhatósága. Útikönyvek, blogok, weboldalak, idegenvezetők ontják a jobbnál jobb történeteket, szaftos meséket, történelmi eseményekről szóló ismertetőket, tényszerűen tálalt adatokat, de vajon mennyire bízhatunk meg ezekben a forrásokban? Mi alapján dönthető el, hogy melyik információ a helyes, és egyáltalán van-e jelentősége annak, hogy amit elsősorban szórakoztató és nem tudományos ismeretterjesztő szándékkal közvetítünk, az tényszerű és korrekt legyen? Lehetséges-e a tévhitek és a kamu kizárásával úgy információt szolgáltatni, hogy közben élvezhető, érdekfeszítő maradjon az egyes desztinációk és hozzájuk kötődő események, tudnivalók ismertetése?
Az előadás során hazai és nemzetközi példákon keresztül bemutatva megyünk végig a probléma elemzésén, bemutatva, hogy az idegenforgalom mennyire melegágya az álinformációknak, félinformációknak, csúsztatásoknak, tévedéseknek és hazugságoknak, és mennyire nehéz tényszerűen bemutatni egyes desztinációkat az álhírek rohanó világában. Szkeptikusként idegenvezetőnek lenni tehát igazi kihívás. De talán nem lehetetlen feladat. Ezért a lehetséges megoldásokat, ígéretes irányokat is igyekszünk sorra venni.
"Egyiptomémek", paleoasztronauták, valamint a régész-egyiptológus alakja az e...szkbl
Horváth Zoltán egyiptológus előadása a Szkeptikus Klubban 2015. január 20-án. Bővebb információ: http://szkeptikus.blog.hu/2015/01/14/szkeptikus_klub_egyiptomemek_paleoasztronautak_valamint_a_regesz-egyiptologus_alakja_az_ezredfordulo
Meleg Sándor dietetikus előadása a Szkeptikus Klubban 2014. május 27-én. Bővebb info: http://szkeptikus.blog.hu/2014/05/15/szkeptikus_klub_a_paleolit_taplalkozasrol_tobb_szempontbol
Dr. Szabó Péter okl. építészmérnök, intézetvezető egyetemi docens (Soproni Egyetem) előadása a Szkeptikus Klubban 2020. február 18-án.
A gyógyítás mellett talán még az építészet az a terület, amihez mindenki ért, illetve jobban ért. Ilyesmiket hallunk: Azért nem alszol jól, mert biztos egy vízér húzódik az ágyad alatt, jobb lesz, ha ezért átteszed a másik sarokba, de ne a tükör alá, mert az nem tesz jót a csí áramlásnak. Jut eszembe, hogy a sok vízértől átnedvesedett pincéd kiszárításához akassz fel a plafonra egy gömböt, ami valami tértechnológiával működik, vagy válaszd inkább a gúla alakút, hiszen az a forma a pozitív energiát és a rezgéseket is összegyűjti, mint az egyiptomi nagy piramisokban. Csak nem gondolod, hogy a földönkívüliek véletlenül választották ezt a formát! Biztos ami biztos, a telefonodat este kapcsold ki, sőt vidd jó messze az ágyadtól, így legalább nem lesz agyrákod, bár ahogy látom, az aurádra már most is ráfér egy nagygenerál. Ennyi negatív energiával a testedben nem csoda, ha este az ártó szellemek is könnyebben megtalálnak.
Lehet, hogy egyszerűbb, ha beveszek valami altatót, szerencsére mindig van nálam porított párna por egymilliószoros hígításban kis cukorgolyóban…
Van mit átbeszélni az építészettel kapcsolatban. Az előadás végén talán egy kis idő arra is marad, hogy milyen módon lehet a mai fiatalokat megszólítani és felvértezni ezzel a rengeteg marhasággal szemben.
Hogyan fogunk közlekedni 30 év múlva? (Fleischer Tamás)szkbl
A Szkeptikus Klub 2019. szeptember 17-i rendezvénye. Fleischer Tamás ny. tudományos főmunkatársa (KRTK Világgazdasági Intézet) előadása.
Egyre több és egyre szélesebb utat építünk, a nagyvárosokban mégis egyre nagyobb a torlódás, miközben a város egyre élhetetlenebbé válik, a legtöbb teret az autók foglalják el. Mi a megoldás? Vajon a bár lassan, de mégis terjedő elektromos autók vagy az egyre okosabbnak tűnő, ám sokak által bizalmatlanul szemlélt önvezető autók megoldást jelentenek a problémára? Esetleg megosztott járművekkel kellene közlekedni, feladva a magánszemélyek autóbirtoklásának hagyományát? Van egyáltalán az autózásnak jövője? Vagy egészen másképp kellene megközelíteni az egész kérdéskört, és alapjaiból újragondolni a közlekedés rendszerét, hogy működőképes, de fenntartható és környezetbarát is legyen? Ezeket a kérdéseket feszegeti előadásában saját kutatásait is bemutatva Fleischer Tamás, a Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa.
Mire jó a tudomány? (Meszéna Géza, Szkeptikus Klub)szkbl
A Szkeptikus Klub 2019. május 14-i rendezvényén megtartott előadás. Videófelvétel: https://youtu.be/OQ8nmAQX6Uw
A modern tudomány sokba kerül, tehát valós kérdés, hogy miért éri meg nekünk? Miért éri meg annak a sok adófizetőnek, akihez esetleg el sem jut a megszerzett tudás? Vagy eljut mégis alkalmazásokon keresztül? Az alkalmazásokért van a tudomány? Mit kutassunk? Lehet-e előre tudni, mi lesz alkalmazható? Ha nem, akkor mindegy mit kutatunk? Tényleg bármiből lehet, hogy egyszer műszaki újítás lesz? Vagy ezen ne is gondolkozzunk, kutassuk, ami érdekel minket?
Egyáltalán, mi az, hogy alkalmazás? Olyan is van, amikor – a közhelyeknek megfelelően – a tudós felfedez, feltaláló feltalál, a fejlesztő pedig mindezek után fejleszt. Ezt hívják innovációs láncnak. Sokszor azonban szó sincs semmiféle láncról. A tudomány és az alkalmazások viszonya ennél sokkal bonyolultabb tud lenni. Néha hasznossá válik egy régi tudományos eredmény, amelyről ezt senki nem gondolta volna. Máskor pedig nem kell semmiféle tudományos újdonság egy műszaki innovációhoz, mert nem ezen múlik. És ezek közt bármi.
De talán a legkevésbé konkretizálható összefüggések a leglényegesebbek. A tudomány nem csak egyes tudományos eredményeket produkál, hanem az emberi tudást is, mint olyat. Az, hogy alapkutatáson felnőtt emberek kerülnek át például az ipari fejlesztésbe, könnyen lehet, hogy fontosabb tudástranszport, mint az egyes eredmények átadása. Ha pedig azt kérdezzük, miért hiszi el sok ember a mágneses matracot, vagy a miért hisz a homeopátiában sok orvos is, akkor már a tudomány tekintélyénél tartunk. Lehet, hogy a tudomány hasznát megtakarított matracokban kellene mérnünk?
Dr. Kővári Zsolt előadása a Szkeptikus Klubban 2019. március 19-én
A felhőképződés folyamatáról szerzett legújabb ismeretek arra mutatnak, hogy galaxisunkból, azaz a Tejútrendszerből eredő kozmikus sugárzás jelentős befolyásoló tényező. Köztudott továbbá, hogy a Nap időben változó mágneses aktivitása hatással van a Földet érő kozmikus sugárzásra, így közvetve a felhőképződésre. Ugyanakkor bolygónk felhőtakarója közvetlenül befolyásolja a Napból a Föld felszínét elérő napsugárzás mennyiségét: minél nagyobb a felhőtakaró teljes felszíne, annál több napsugárzás reflektálódik a világűrbe, vagyis annál kevésbé melegszik a földfelszín. Előadásomban összefoglalom a kozmikus sugárzással, a napaktivitással és a felhőképződéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, majd bemutatom a vázolt globális folyamatok kölcsönhatását, azok lehetséges kimenetelét. Végül ismertetek néhány becsült adatot arra vonatkozóan, hogy a kozmikus hatások milyen mértékben képesek befolyásolni a globális klímát, képesek-e adott esetben valamelyest mérsékelni, lassítani az emberi tevékenység számlájára írható globális felmelegedést.
Dr. Györgyey János növénybiológus (MTA SZBK Növénybiológiai Intézet) előadása a Szkeptikus Klubban 2018. nov. 22-én
Tényleg iszonyú veszélyes a legnépszerűbb gyomirtó? Civil szervezetek kampányolnak, milliók követelik aláírásukkal az állítólag rákkeltő glifozát betiltását, miközben a gazdák a további engedélyezésért küzdenek. Jogosak az aggodalmak, vagy lobbiérdekek mentén mesterségesen gerjesztett félelmekről van szó? Györgyey János növénybiológus segít eligazodni ebben a nehezen átlátható témában november 22-i klubestünkön. Jöjjön az is, aki be akarja tiltani a glifozátot, az is, aki nem, és azok is, akiknek fogalmuk sincs róla, mit gondoljanak. Beszéljük meg!
Az előadótól kapott előzetes ismertető:
Mindenekelőtt szögezzük le: a glifozát egy gyomirtó hatóanyag, amit nem azért fejlesztettek, hogy a környezetet védje, hogy az egészségünket javítsa, hanem azért, hogy eszköz legyen a kezünkben nem kívánatos növények gyors és hatékony elpusztítására. Az előbbieket elvárni tőle képmutató kettős mérce, és ha az utóbbi feladatra pedig alkalmas, akkor az alapvető kérdés az, hogy viszonyul egymáshoz a kockázat és a hasznosság a glifozát használata során.
A klubest során megismerkedünk a glifozát történetével, olyan alapvető tulajdonságaival, amivel laikusként is érdemes tisztában lennünk, és választ keresünk arra, hogy valóban bizonyították-e a rákkeltő voltát, miről döntött a kaliforniai glifozát perben immár másodfokon az ottani bíróság, tényleg károsan hat-e – immár áttételesen – a méhekre, szükséges-e ilyen mértékű használata a világban, illetve mik lennének a következményei egy totális betiltásnak?
Elektroszmog – ha már nincs eredeti szmog, keressünk másikat?szkbl
Dr. Mizsei János előadása a Szkeptikus Klub 2018. május 15-i rendezvényén
Divatszó a környezetszennyezés, divat a problémákat, betegségeket a környezetszennyezésnek tulajdonítani, mintegy mentesülve a magunk felelősségétől. A szennyezés, a piszok fogalmát látványosan ki lehet terjeszteni az emberek többsége számára megfoghatatlan elektromosságra is, ennek terméke az "elektroszmog" fogalma. Az előadásban az elektroszmog mibenlétéről lesz szó, kitérve az esetleges veszélyekre és az elektroszmoggal kapcsolatos áltudományos megállapításokra, haszontalan termékekre és szolgáltatásokra.
Videófelvétel: https://youtu.be/DSmp7S7vj3s
Lehet-e kártékony a tudomány? (Lakos András, Szkeptikus Klub)szkbl
Mai civilizációnk nem létezhetne a tudomány és a technika vívmányai nélkül. Mégis, a tudomány néha félresiklik: olyasmire használják fel módszereit, eredményeit, ami szörnyű tragédiákhoz vezet. A legkézenfekvőbb példa erre az atombomba, de említhetnénk a fajelméletet, a kábítószereket, a robbanóanyagokat, a lobotómiát, a környezeti katasztrófákat okozó rovarirtószereket, és még sok minden mást. Paul Offit amerikai gyermekorvos a tudomány efféle kisiklásairól írt könyvet "Pandora's Lab: Seven Stories of Science Gone Wrong" (Pandóra laboratóriuma: Hét történet a félresiklott tudományról) címmel. A klubest során ezeket a tragédiákat vesszük szemügyre, kitérve tudományos és erkölcsi vonatkozásaikra, és megvitatjuk, mi vezetett a szörnyűségekhez, s vajon elkerülhetők-e (és ha igen, hogyan) a jövőben a hasonló katasztrófák.
Turizmus a szkeptikus idegenvezető szemével (Pintér András)szkbl
Tények, tévhitek, tévedések és kamu az idegenforgalomban
Pintér András Gábor előadása a Szkeptikus Klubban 2017. november 20-án
http://szkeptikus.blog.hu/2017/11/13/szkeptikus_klub_turizmus_a_szkeptikus_idegenvezeto_szemevel
Az idegenforgalom egyre fontosabb szerepet játszik egyes országok gazdaságában. Az emberiség növekvő hányada számára a világ megismerése ma már egyet jelent távoli tájak felkeresésével. Miközben a turizmus többek között az ökológiai fenntarthatóság szempontjából is jelentős problémákat generál, van egy másik oldala, amiről nem szoktunk beszélni, és amely leginkább a napjainkban oly divatos álhírek és álinformációk problémaköréhez köthető: az úticélokkal kapcsolatban elérhető információk és azok csekély megbízhatósága. Útikönyvek, blogok, weboldalak, idegenvezetők ontják a jobbnál jobb történeteket, szaftos meséket, történelmi eseményekről szóló ismertetőket, tényszerűen tálalt adatokat, de vajon mennyire bízhatunk meg ezekben a forrásokban? Mi alapján dönthető el, hogy melyik információ a helyes, és egyáltalán van-e jelentősége annak, hogy amit elsősorban szórakoztató és nem tudományos ismeretterjesztő szándékkal közvetítünk, az tényszerű és korrekt legyen? Lehetséges-e a tévhitek és a kamu kizárásával úgy információt szolgáltatni, hogy közben élvezhető, érdekfeszítő maradjon az egyes desztinációk és hozzájuk kötődő események, tudnivalók ismertetése?
Az előadás során hazai és nemzetközi példákon keresztül bemutatva megyünk végig a probléma elemzésén, bemutatva, hogy az idegenforgalom mennyire melegágya az álinformációknak, félinformációknak, csúsztatásoknak, tévedéseknek és hazugságoknak, és mennyire nehéz tényszerűen bemutatni egyes desztinációkat az álhírek rohanó világában. Szkeptikusként idegenvezetőnek lenni tehát igazi kihívás. De talán nem lehetetlen feladat. Ezért a lehetséges megoldásokat, ígéretes irányokat is igyekszünk sorra venni.
"Egyiptomémek", paleoasztronauták, valamint a régész-egyiptológus alakja az e...szkbl
Horváth Zoltán egyiptológus előadása a Szkeptikus Klubban 2015. január 20-án. Bővebb információ: http://szkeptikus.blog.hu/2015/01/14/szkeptikus_klub_egyiptomemek_paleoasztronautak_valamint_a_regesz-egyiptologus_alakja_az_ezredfordulo
Meleg Sándor dietetikus előadása a Szkeptikus Klubban 2014. május 27-én. Bővebb info: http://szkeptikus.blog.hu/2014/05/15/szkeptikus_klub_a_paleolit_taplalkozasrol_tobb_szempontbol
2. Főbb üzenetek:
Nem lehet korrekten, általánosságban beszélni
„a GMO-król”.
Félni tőlük, nem szeretni ezeket lehet is, szabad
is, de egyik sem indok arra, hogy
félrevezetéseket terjesszenek ezekről.
A vélt kockázatokat nem lehet feltétezésekkel
bizonyítani.
A növénynemesítés és a növényi géntechnológia
nem egymást kizáró módszerek.
Az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás és a
génnemesített növények termesztése nem
egymást kizáró alternatívák.
Politikai döntések nem helyettesíthetik a
szakmai mérlegelést.
Üzleti, gazdasági érdekeket nem szabad
áltudományos érvelés mögé bújtatni.
Szkeptikus Klub, 2016.04.19
3. Mi a közös bennük?
(Arctic) alma – (Innate) burgonya – új, nem barnuló csiperke
Nincs bennük új gén.
Nem keletkezik új fehérje.
PPO gének működésének csökkentése.
Amiben különböznek:
Az alma, burgonya géncsendesített – GMO-k
A csiperke genomszerkesztett – nem GMO (szabad forgalom)
Szkeptikus Klub, 2016.04.19
4. Arctic apple (Jégalma? )
http://www.arcticapples.com/
polifenol oxidáz (PPO) géncsalád gátlása
4 génre tervezett RNS-interferencia
segítségével gátoltak.
19 éve alapították a céget.
Eleve nemesített fajtákban (ez hátrány a
további hasznosításban).
Arctic
Granny
és Arctic
Golden
Szkeptikus Klub, 2016.04.19
5. http://www.plantphysiol.org/content/169/2/931.full.pdf+html
A cikkben szereplő egyik kukorica genomszerkesztett mutáns az ALS génben
Cultivance szója (BASF) mutáns A. thaliana ALS gén beépítve
Clearfield napraforgó (Syngenta) szelektált mutáns az ALS génben
Ugyanolyan tulajdonság, eltérő a szabályozás,
ellentmondásos a megítélés
Szkeptikus Klub, 2016.04.19
6. Fajtái
Zinc Finger Nuclease (ZFN) technology
Transcription Activator-Like Effector Nuclease(TALEN)
Clustered Regulatory Interspersed Short Palindromic Repeat /CRISPR-
associated protein (CRISPR/Cas) system
Génszerkesztés
= genomszerkesztés = géneditálás
Az irányított, helyspecifikus mutagenezisek közé tartozik.
Pontmutációtól kezdve komplett gén bejuttatásáig sok mindenre jó.
Egyfajta precíziós nemesítés.
Technika, eljárások összessége, nem eredmény!!!
7. A kiválasztott DNS-szakaszok felismerésében résztvevő
TALE fehérjék konzervált aminosav ismétlődései
TALeffector Resources Center (www.taleffectors.com).
8. Az Os11N3 gén promóterében a TALEn technológiával
specifikusan létrehozott mutáció tünetmentes
rizsnövényeket
eredményezett (felső levelek) a Xanthomonas oryzae
baktériummal
történt fertőzést követően.
Li et al. 2012
9. Betegség ellenálló búza kifejlesztése
genom szerkesztés segítségével
A kenyérbúza poliploid növény három különálló
genommal, ezeken külön kölön 3 domináns gén
felelős a lisztharmat (Blumeria graminis) betegség
fogékonyságért. (TaMLO-A1, TaMLO-B1, TaMLO-D1)
TALEN-genom editing segítségével mindhárom
lókuszon kiütötték az MLO géneket, ami végül a
betegségre fogékonyság elvesztését jelentette a GM
növényben (Wang et al. 2014 )
Wang, Y., X. Cheng, Q. Shan, Y. Zhang, J. Liu, C. Gao, and J.L.
Qiu. 2014. Simultaneous editing of three
homoeoalleles in hexaploid bread wheat confers heritable
resistance to powdery mildew. Nature
Biotechnology 32:947–951
10. Ismertető pl. Balázs Ervin és Sági László cikke a Magyar Mezőgazdaságban
CRISPR - Clustered Regularly Interspaced Short Palindromic Repeat
CAS9 – RNS irányított nukleáz
PAM szekvencia - protospacer adjacent motif
A genomszerkesztés (v. génszerkesztés), ami forradalmat csinált
11. CRISPR variációk növényekben mutánsok
előállítására
Lehet együtt, vagy külön transzgénként bevinni a CAS9-et (ill. a neki
megfelelő módosított, vagy rokon enzimet) és az sgRNS-t.
Az így létrehozott növény GMO lesz, de a transzgén-mentes szegregáló utódja már
nem!
Lehet tranziens expresszióval kifejeztetni bármelyiket.
Itt használunk, bejuttatunk ugyan idegen DNS-t, de GMO nem keletkezik.
Bejuttatható az aktív enzim és az sgRNS működőképes komplexként is!!!
Nem keletkezett GMO sem, és nem juttattunk be DNS-t sem.
Bármelyik módszert használjuk, a létrehozott növény megegyezik a spontán,
vagy indukált mutánssal.
12. Wolter and Puchta Genome Biology (2017) 18:43
DOI 10.1186/s13059-017-1179-1
Knocking out consumer concerns
and regulator’s rules: efficient use
of CRISPR/Cas ribonucleoprotein
complexes for genome editing in
cereals
14. T1 maize plants with
edited ALS2 allele
(left) and the wild type
(right) tested for
resistance to
chlorsulfuron.
Svitashev et al., Plant Physiology, 2015,. 169, pp. 931–945,
15. Biotikus stressz tolerancia
Sok gomba és baktérium elleni rezisztencia a növényekben R
gének által kontrollált. Kvalitatív rezisztencia egy bizonyos
patogén törzsre.
Az R proteinek a patogének azonosításában ( PAMP ) és a
védelem kialakításában vesznek részt
A támadó kórokozó baktérium a gazdanövényt ,,gene for
gene” kölcsönhatás során ismeri fel, ami azt jelenti, hogy a
domináns avirulencia (avr) géneknek megfelelő domináns
rezisztencia (R) gének működnek a növényben
Fő alkotóelemeik nukleotid kötő domain NB és a leucin rich
repeat LRR domain ez utóbbi felelős a ligand kötődésért.
A hagyományos növénytermesztés régóta ismeri ezeket a
géneket és a patogének képességét, hogy mutációval és
szelekcióval felülkerekedjenek ezeken
A feltörekvő GM módszerek, hatékony alternatívát jelentenek az
új R gének azonosításában és bevezetésében a szántóföldi
termelésbe.
16. A mérföldkőnek számító
étkezéshez nevelt és felszolgált
káposztából a génszerkesztés
során eltávolították a PsbS
elnevezésű fehérjét, amelyet a
fotoszintézis biztonsági
szelepének is neveznek. Stefan
Jansson, az Umeai Egyetem
egyik biológiaprofesszora
ültette és nevelte a növényt
saját veteményeskertjében,
mielőtt felszolgálta volna
Gustaf Klarinnak, a helyi rádió
riporterének.
http://zoldbiotech.hu/cikk/395-Az-els-g-nszerkesztett-tel-CRISPR-k-poszt-b-l-k-sz-lt
17. CRISPR/CAS9 + sgRNS (Alpha1 ill. 2) génkonstrukciók – 21
transzgénikus búza vonal (3 genotípusban)
43-52 α-gliadin gén, ebből 13-35-öt sikerült elmutáltatni.
Max. 71%-os mutációs ráta T1-ben, a legjobban sikerült
vonalban az α-gliadin gének ¾-ét sikerült „elrontani”.
Transzgén-mentes utódvonalakat jellemeztek.
18. A spontán fajtaszelekciótól a genomszerkesztésig
„Hagyományos” nemesítési módszerek
Géntechnológia alapú újabb nemesítési módszerek
szelekció keresztezés hibridnemesítés poliploidizálás mutációs nemesítés
Génbevitel GenomszerkesztésMarkersegített szelekció
Dudits Dénes
19. 2017 szeptemberi állásfoglalás:
azt várják el az EU-tól, hogy
vegye egy kalap alá az irányított
mutánsokat a GMO-kkal…
2017 tavaszi parlamenti GMO nyílt
nap:
- Intenzív lobbizás az új nemesítési
módszerek karanténba helyezésére;
- a fő „megmondó” szerint a
genomszerkesztett növények
ciszgénikus GMO-k”…
20. Állásfoglalások ellenzőktől, elutasítóktól
A minimális változtatás a genomban már GMO az ellenző szervezetek szerint
Az érvelés lényege, hogy az előállításuk folyamán, van egy köztes fázis,
amikor a DNS célzott hasításához szükséges enzim DNS formájában is bejut,
vagyis "idegen DNS" van a szervezetben, ergo GMO-val állunk szemben.
A magyar biotermesztők szerint biztosan GMO, elutasítják. (A hollandok pl.
nem…)
Agrárminisztérium: „… az új, gyorsan fejlődő technológiákkal létrehozott
szervezetek számos, eddig még nem ismert kockázatot hordozhatnak
magukban.”
(http://gmo.kormany.hu/vitatott-mi-szamit-gmo-nak-2)
21. Állásfoglalások tudományos testületektől
Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) állásfoglalása:
Észszerűbb, a genomszerkesztési módszerek valódi lehetőségeihez és kockázataihoz igazodó
szabályozást sürgetnek.
Ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége – a
Biológiai, Orvosi és Agrárosztály - az állásfoglalást.
A genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított
organizmusok (GMO) létrehozásától.
Társadalmi vitára, tájékoztatásra van szükség az új genomszerkesztési módszerek lehetőségeiről és
esetleges kockázatairól. Svédország és Németország sem tekinti GMO-nak. Egyesült Államok és Kína
már lépett a gazdasági potenciált jelentő technológia szabályozásában, az Európai Unió még nem.
A közlemény szerint valós veszély, hogy Magyarország és Európa számára a bizonytalanság hátrányt
jelent a nemzetközi kutatási és innovációs versenyben.
22. Koherencia az eddigi szabályozással:
A GMO „olyan szervezet, az
ember kivételével, amelyben a
genetikai anyagot olyan módon
változtatták meg, amely nem
fordulna elő a természetben
párosodás, illetve természetes
rekombináció útján”.
A célzott mutagenezis eredménye
olyan élő szervezet, amely
ugyanúgy lehetne véletlenszerű
mutagenezis vagy természetes
mutáció eredménye is, azokkal
azonos és azoktól
megkülönböztethetetlen.
Tehát ezek az élőlények NEM GMO-k!!!
24. „GMO, vagy nem GMO, ez itt a kérdés!”
Triffid len – Cultivance szója (BASF) –
Egy új, genomszerkesztett kukorica
(Pioneer) – Clearfield napraforgó
(Syngenta)
– mindegyik gyomirtószertűrő (egy
adott gyomirtó típussal szemben)
Ebben a lenben és szójában mutáns
A. thaliana ALS gén beépítve -> GMO
Ez a kukorica genomszerkesztett
mutáns az ALS génben -> nem GMO
Ez a napraforgó szelektált mutáns az
ALS génben – fel sem merül, hogy
GMO lenne…
(Arctic) alma – (Innate)
burgonya – új, nem barnuló
csiperke
Nincs bennük új gén.
Nem keletkezik új fehérje.
PPO gének működésének
csökkentése.
Amiben különböznek:
Az alma, burgonya
géncsendesített –> GMO-k
A csiperke
genomszerkesztett –> nem
GMO (szabad forgalom)
Csak a tulajdonság szerinti felosztásnak
van értelme!
25. Akkor miről van értelme beszélni?
Különböző (!) gyomirtószer-tűrő növényekről;
Különböző (!) rovarellenálló növényekről;
Betegség-ellenálló növényekről;
Növelt tűrőképességű növényekről;
Növelt vitamintartalmú növényekről;
Javított zsírsav-összetételű növényekről;
…
26. Konklúziók:
A politikai félelem-kufárkodás helyett szakmai
vitákra van szükség.
Be kell fejezni, hogy általánosságban vitatkozunk
„a GMO-król”.
Az eljárás-alapú szabályozásról minél hamarabb
át kell állni a tulajdonság-alapúra.
Nem szabad hagyni, hogy a – ma már csak
megbélyegzést szolgáló – GMO fogalmat
önérdekűen és tudománytalanul kiterjesszék a
géntechnológia ellenzői .
Racionális szabályozással el kell kerülni a
technológia illegalitásba csúszását.