Mai civilizációnk nem létezhetne a tudomány és a technika vívmányai nélkül. Mégis, a tudomány néha félresiklik: olyasmire használják fel módszereit, eredményeit, ami szörnyű tragédiákhoz vezet. A legkézenfekvőbb példa erre az atombomba, de említhetnénk a fajelméletet, a kábítószereket, a robbanóanyagokat, a lobotómiát, a környezeti katasztrófákat okozó rovarirtószereket, és még sok minden mást. Paul Offit amerikai gyermekorvos a tudomány efféle kisiklásairól írt könyvet "Pandora's Lab: Seven Stories of Science Gone Wrong" (Pandóra laboratóriuma: Hét történet a félresiklott tudományról) címmel. A klubest során ezeket a tragédiákat vesszük szemügyre, kitérve tudományos és erkölcsi vonatkozásaikra, és megvitatjuk, mi vezetett a szörnyűségekhez, s vajon elkerülhetők-e (és ha igen, hogyan) a jövőben a hasonló katasztrófák.
Dr. Szabó Péter okl. építészmérnök, intézetvezető egyetemi docens (Soproni Egyetem) előadása a Szkeptikus Klubban 2020. február 18-án.
A gyógyítás mellett talán még az építészet az a terület, amihez mindenki ért, illetve jobban ért. Ilyesmiket hallunk: Azért nem alszol jól, mert biztos egy vízér húzódik az ágyad alatt, jobb lesz, ha ezért átteszed a másik sarokba, de ne a tükör alá, mert az nem tesz jót a csí áramlásnak. Jut eszembe, hogy a sok vízértől átnedvesedett pincéd kiszárításához akassz fel a plafonra egy gömböt, ami valami tértechnológiával működik, vagy válaszd inkább a gúla alakút, hiszen az a forma a pozitív energiát és a rezgéseket is összegyűjti, mint az egyiptomi nagy piramisokban. Csak nem gondolod, hogy a földönkívüliek véletlenül választották ezt a formát! Biztos ami biztos, a telefonodat este kapcsold ki, sőt vidd jó messze az ágyadtól, így legalább nem lesz agyrákod, bár ahogy látom, az aurádra már most is ráfér egy nagygenerál. Ennyi negatív energiával a testedben nem csoda, ha este az ártó szellemek is könnyebben megtalálnak.
Lehet, hogy egyszerűbb, ha beveszek valami altatót, szerencsére mindig van nálam porított párna por egymilliószoros hígításban kis cukorgolyóban…
Van mit átbeszélni az építészettel kapcsolatban. Az előadás végén talán egy kis idő arra is marad, hogy milyen módon lehet a mai fiatalokat megszólítani és felvértezni ezzel a rengeteg marhasággal szemben.
Dr. Lakos András infektológus, az MTA doktora (Kullancsbetegségek Ambulanciája) előadása
A Szkeptikus Klub 2019. október 29-i rendezvényén elhangzott előadás prezentációja.
"Antibiotikum mellé, ne felejtse el, önnek a Protexin kell!" - mondja a reklám. De valóban kell? Az előadás témái címszavakban:
Antibiotikumok – kedvezőtlen és kedvező mellékhatások.
Probiotikumoktól a széklet-átültetésig.
Mi van a probiotikumban? – címke és valóság.
Ellenáll-e a probiotikum az antibiotikumnak?
Van-e mellékhatása a probiotikumnak?
Mekkora haszonnal kecsegtet a probio-biznisz?
A probiotikumok hasznát tárgyaló tudományos közlemények exponenciálisan szaporodnak.
Tudományosak-e a tudományos közlemények?
Lehet, hogy kifejezetten ártalmas a probiotikumok alkalmazása?
Hogyan fogunk közlekedni 30 év múlva? (Fleischer Tamás)szkbl
A Szkeptikus Klub 2019. szeptember 17-i rendezvénye. Fleischer Tamás ny. tudományos főmunkatársa (KRTK Világgazdasági Intézet) előadása.
Egyre több és egyre szélesebb utat építünk, a nagyvárosokban mégis egyre nagyobb a torlódás, miközben a város egyre élhetetlenebbé válik, a legtöbb teret az autók foglalják el. Mi a megoldás? Vajon a bár lassan, de mégis terjedő elektromos autók vagy az egyre okosabbnak tűnő, ám sokak által bizalmatlanul szemlélt önvezető autók megoldást jelentenek a problémára? Esetleg megosztott járművekkel kellene közlekedni, feladva a magánszemélyek autóbirtoklásának hagyományát? Van egyáltalán az autózásnak jövője? Vagy egészen másképp kellene megközelíteni az egész kérdéskört, és alapjaiból újragondolni a közlekedés rendszerét, hogy működőképes, de fenntartható és környezetbarát is legyen? Ezeket a kérdéseket feszegeti előadásában saját kutatásait is bemutatva Fleischer Tamás, a Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa.
Mire jó a tudomány? (Meszéna Géza, Szkeptikus Klub)szkbl
A Szkeptikus Klub 2019. május 14-i rendezvényén megtartott előadás. Videófelvétel: https://youtu.be/OQ8nmAQX6Uw
A modern tudomány sokba kerül, tehát valós kérdés, hogy miért éri meg nekünk? Miért éri meg annak a sok adófizetőnek, akihez esetleg el sem jut a megszerzett tudás? Vagy eljut mégis alkalmazásokon keresztül? Az alkalmazásokért van a tudomány? Mit kutassunk? Lehet-e előre tudni, mi lesz alkalmazható? Ha nem, akkor mindegy mit kutatunk? Tényleg bármiből lehet, hogy egyszer műszaki újítás lesz? Vagy ezen ne is gondolkozzunk, kutassuk, ami érdekel minket?
Egyáltalán, mi az, hogy alkalmazás? Olyan is van, amikor – a közhelyeknek megfelelően – a tudós felfedez, feltaláló feltalál, a fejlesztő pedig mindezek után fejleszt. Ezt hívják innovációs láncnak. Sokszor azonban szó sincs semmiféle láncról. A tudomány és az alkalmazások viszonya ennél sokkal bonyolultabb tud lenni. Néha hasznossá válik egy régi tudományos eredmény, amelyről ezt senki nem gondolta volna. Máskor pedig nem kell semmiféle tudományos újdonság egy műszaki innovációhoz, mert nem ezen múlik. És ezek közt bármi.
De talán a legkevésbé konkretizálható összefüggések a leglényegesebbek. A tudomány nem csak egyes tudományos eredményeket produkál, hanem az emberi tudást is, mint olyat. Az, hogy alapkutatáson felnőtt emberek kerülnek át például az ipari fejlesztésbe, könnyen lehet, hogy fontosabb tudástranszport, mint az egyes eredmények átadása. Ha pedig azt kérdezzük, miért hiszi el sok ember a mágneses matracot, vagy a miért hisz a homeopátiában sok orvos is, akkor már a tudomány tekintélyénél tartunk. Lehet, hogy a tudomány hasznát megtakarított matracokban kellene mérnünk?
Dr. Kővári Zsolt előadása a Szkeptikus Klubban 2019. március 19-én
A felhőképződés folyamatáról szerzett legújabb ismeretek arra mutatnak, hogy galaxisunkból, azaz a Tejútrendszerből eredő kozmikus sugárzás jelentős befolyásoló tényező. Köztudott továbbá, hogy a Nap időben változó mágneses aktivitása hatással van a Földet érő kozmikus sugárzásra, így közvetve a felhőképződésre. Ugyanakkor bolygónk felhőtakarója közvetlenül befolyásolja a Napból a Föld felszínét elérő napsugárzás mennyiségét: minél nagyobb a felhőtakaró teljes felszíne, annál több napsugárzás reflektálódik a világűrbe, vagyis annál kevésbé melegszik a földfelszín. Előadásomban összefoglalom a kozmikus sugárzással, a napaktivitással és a felhőképződéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, majd bemutatom a vázolt globális folyamatok kölcsönhatását, azok lehetséges kimenetelét. Végül ismertetek néhány becsült adatot arra vonatkozóan, hogy a kozmikus hatások milyen mértékben képesek befolyásolni a globális klímát, képesek-e adott esetben valamelyest mérsékelni, lassítani az emberi tevékenység számlájára írható globális felmelegedést.
Dr. Györgyey János növénybiológus (MTA SZBK Növénybiológiai Intézet) előadása a Szkeptikus Klubban 2018. nov. 22-én
Tényleg iszonyú veszélyes a legnépszerűbb gyomirtó? Civil szervezetek kampányolnak, milliók követelik aláírásukkal az állítólag rákkeltő glifozát betiltását, miközben a gazdák a további engedélyezésért küzdenek. Jogosak az aggodalmak, vagy lobbiérdekek mentén mesterségesen gerjesztett félelmekről van szó? Györgyey János növénybiológus segít eligazodni ebben a nehezen átlátható témában november 22-i klubestünkön. Jöjjön az is, aki be akarja tiltani a glifozátot, az is, aki nem, és azok is, akiknek fogalmuk sincs róla, mit gondoljanak. Beszéljük meg!
Az előadótól kapott előzetes ismertető:
Mindenekelőtt szögezzük le: a glifozát egy gyomirtó hatóanyag, amit nem azért fejlesztettek, hogy a környezetet védje, hogy az egészségünket javítsa, hanem azért, hogy eszköz legyen a kezünkben nem kívánatos növények gyors és hatékony elpusztítására. Az előbbieket elvárni tőle képmutató kettős mérce, és ha az utóbbi feladatra pedig alkalmas, akkor az alapvető kérdés az, hogy viszonyul egymáshoz a kockázat és a hasznosság a glifozát használata során.
A klubest során megismerkedünk a glifozát történetével, olyan alapvető tulajdonságaival, amivel laikusként is érdemes tisztában lennünk, és választ keresünk arra, hogy valóban bizonyították-e a rákkeltő voltát, miről döntött a kaliforniai glifozát perben immár másodfokon az ottani bíróság, tényleg károsan hat-e – immár áttételesen – a méhekre, szükséges-e ilyen mértékű használata a világban, illetve mik lennének a következményei egy totális betiltásnak?
Elektroszmog – ha már nincs eredeti szmog, keressünk másikat?szkbl
Dr. Mizsei János előadása a Szkeptikus Klub 2018. május 15-i rendezvényén
Divatszó a környezetszennyezés, divat a problémákat, betegségeket a környezetszennyezésnek tulajdonítani, mintegy mentesülve a magunk felelősségétől. A szennyezés, a piszok fogalmát látványosan ki lehet terjeszteni az emberek többsége számára megfoghatatlan elektromosságra is, ennek terméke az "elektroszmog" fogalma. Az előadásban az elektroszmog mibenlétéről lesz szó, kitérve az esetleges veszélyekre és az elektroszmoggal kapcsolatos áltudományos megállapításokra, haszontalan termékekre és szolgáltatásokra.
Videófelvétel: https://youtu.be/DSmp7S7vj3s
Dr. Szabó Péter okl. építészmérnök, intézetvezető egyetemi docens (Soproni Egyetem) előadása a Szkeptikus Klubban 2020. február 18-án.
A gyógyítás mellett talán még az építészet az a terület, amihez mindenki ért, illetve jobban ért. Ilyesmiket hallunk: Azért nem alszol jól, mert biztos egy vízér húzódik az ágyad alatt, jobb lesz, ha ezért átteszed a másik sarokba, de ne a tükör alá, mert az nem tesz jót a csí áramlásnak. Jut eszembe, hogy a sok vízértől átnedvesedett pincéd kiszárításához akassz fel a plafonra egy gömböt, ami valami tértechnológiával működik, vagy válaszd inkább a gúla alakút, hiszen az a forma a pozitív energiát és a rezgéseket is összegyűjti, mint az egyiptomi nagy piramisokban. Csak nem gondolod, hogy a földönkívüliek véletlenül választották ezt a formát! Biztos ami biztos, a telefonodat este kapcsold ki, sőt vidd jó messze az ágyadtól, így legalább nem lesz agyrákod, bár ahogy látom, az aurádra már most is ráfér egy nagygenerál. Ennyi negatív energiával a testedben nem csoda, ha este az ártó szellemek is könnyebben megtalálnak.
Lehet, hogy egyszerűbb, ha beveszek valami altatót, szerencsére mindig van nálam porított párna por egymilliószoros hígításban kis cukorgolyóban…
Van mit átbeszélni az építészettel kapcsolatban. Az előadás végén talán egy kis idő arra is marad, hogy milyen módon lehet a mai fiatalokat megszólítani és felvértezni ezzel a rengeteg marhasággal szemben.
Dr. Lakos András infektológus, az MTA doktora (Kullancsbetegségek Ambulanciája) előadása
A Szkeptikus Klub 2019. október 29-i rendezvényén elhangzott előadás prezentációja.
"Antibiotikum mellé, ne felejtse el, önnek a Protexin kell!" - mondja a reklám. De valóban kell? Az előadás témái címszavakban:
Antibiotikumok – kedvezőtlen és kedvező mellékhatások.
Probiotikumoktól a széklet-átültetésig.
Mi van a probiotikumban? – címke és valóság.
Ellenáll-e a probiotikum az antibiotikumnak?
Van-e mellékhatása a probiotikumnak?
Mekkora haszonnal kecsegtet a probio-biznisz?
A probiotikumok hasznát tárgyaló tudományos közlemények exponenciálisan szaporodnak.
Tudományosak-e a tudományos közlemények?
Lehet, hogy kifejezetten ártalmas a probiotikumok alkalmazása?
Hogyan fogunk közlekedni 30 év múlva? (Fleischer Tamás)szkbl
A Szkeptikus Klub 2019. szeptember 17-i rendezvénye. Fleischer Tamás ny. tudományos főmunkatársa (KRTK Világgazdasági Intézet) előadása.
Egyre több és egyre szélesebb utat építünk, a nagyvárosokban mégis egyre nagyobb a torlódás, miközben a város egyre élhetetlenebbé válik, a legtöbb teret az autók foglalják el. Mi a megoldás? Vajon a bár lassan, de mégis terjedő elektromos autók vagy az egyre okosabbnak tűnő, ám sokak által bizalmatlanul szemlélt önvezető autók megoldást jelentenek a problémára? Esetleg megosztott járművekkel kellene közlekedni, feladva a magánszemélyek autóbirtoklásának hagyományát? Van egyáltalán az autózásnak jövője? Vagy egészen másképp kellene megközelíteni az egész kérdéskört, és alapjaiból újragondolni a közlekedés rendszerét, hogy működőképes, de fenntartható és környezetbarát is legyen? Ezeket a kérdéseket feszegeti előadásában saját kutatásait is bemutatva Fleischer Tamás, a Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa.
Mire jó a tudomány? (Meszéna Géza, Szkeptikus Klub)szkbl
A Szkeptikus Klub 2019. május 14-i rendezvényén megtartott előadás. Videófelvétel: https://youtu.be/OQ8nmAQX6Uw
A modern tudomány sokba kerül, tehát valós kérdés, hogy miért éri meg nekünk? Miért éri meg annak a sok adófizetőnek, akihez esetleg el sem jut a megszerzett tudás? Vagy eljut mégis alkalmazásokon keresztül? Az alkalmazásokért van a tudomány? Mit kutassunk? Lehet-e előre tudni, mi lesz alkalmazható? Ha nem, akkor mindegy mit kutatunk? Tényleg bármiből lehet, hogy egyszer műszaki újítás lesz? Vagy ezen ne is gondolkozzunk, kutassuk, ami érdekel minket?
Egyáltalán, mi az, hogy alkalmazás? Olyan is van, amikor – a közhelyeknek megfelelően – a tudós felfedez, feltaláló feltalál, a fejlesztő pedig mindezek után fejleszt. Ezt hívják innovációs láncnak. Sokszor azonban szó sincs semmiféle láncról. A tudomány és az alkalmazások viszonya ennél sokkal bonyolultabb tud lenni. Néha hasznossá válik egy régi tudományos eredmény, amelyről ezt senki nem gondolta volna. Máskor pedig nem kell semmiféle tudományos újdonság egy műszaki innovációhoz, mert nem ezen múlik. És ezek közt bármi.
De talán a legkevésbé konkretizálható összefüggések a leglényegesebbek. A tudomány nem csak egyes tudományos eredményeket produkál, hanem az emberi tudást is, mint olyat. Az, hogy alapkutatáson felnőtt emberek kerülnek át például az ipari fejlesztésbe, könnyen lehet, hogy fontosabb tudástranszport, mint az egyes eredmények átadása. Ha pedig azt kérdezzük, miért hiszi el sok ember a mágneses matracot, vagy a miért hisz a homeopátiában sok orvos is, akkor már a tudomány tekintélyénél tartunk. Lehet, hogy a tudomány hasznát megtakarított matracokban kellene mérnünk?
Dr. Kővári Zsolt előadása a Szkeptikus Klubban 2019. március 19-én
A felhőképződés folyamatáról szerzett legújabb ismeretek arra mutatnak, hogy galaxisunkból, azaz a Tejútrendszerből eredő kozmikus sugárzás jelentős befolyásoló tényező. Köztudott továbbá, hogy a Nap időben változó mágneses aktivitása hatással van a Földet érő kozmikus sugárzásra, így közvetve a felhőképződésre. Ugyanakkor bolygónk felhőtakarója közvetlenül befolyásolja a Napból a Föld felszínét elérő napsugárzás mennyiségét: minél nagyobb a felhőtakaró teljes felszíne, annál több napsugárzás reflektálódik a világűrbe, vagyis annál kevésbé melegszik a földfelszín. Előadásomban összefoglalom a kozmikus sugárzással, a napaktivitással és a felhőképződéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, majd bemutatom a vázolt globális folyamatok kölcsönhatását, azok lehetséges kimenetelét. Végül ismertetek néhány becsült adatot arra vonatkozóan, hogy a kozmikus hatások milyen mértékben képesek befolyásolni a globális klímát, képesek-e adott esetben valamelyest mérsékelni, lassítani az emberi tevékenység számlájára írható globális felmelegedést.
Dr. Györgyey János növénybiológus (MTA SZBK Növénybiológiai Intézet) előadása a Szkeptikus Klubban 2018. nov. 22-én
Tényleg iszonyú veszélyes a legnépszerűbb gyomirtó? Civil szervezetek kampányolnak, milliók követelik aláírásukkal az állítólag rákkeltő glifozát betiltását, miközben a gazdák a további engedélyezésért küzdenek. Jogosak az aggodalmak, vagy lobbiérdekek mentén mesterségesen gerjesztett félelmekről van szó? Györgyey János növénybiológus segít eligazodni ebben a nehezen átlátható témában november 22-i klubestünkön. Jöjjön az is, aki be akarja tiltani a glifozátot, az is, aki nem, és azok is, akiknek fogalmuk sincs róla, mit gondoljanak. Beszéljük meg!
Az előadótól kapott előzetes ismertető:
Mindenekelőtt szögezzük le: a glifozát egy gyomirtó hatóanyag, amit nem azért fejlesztettek, hogy a környezetet védje, hogy az egészségünket javítsa, hanem azért, hogy eszköz legyen a kezünkben nem kívánatos növények gyors és hatékony elpusztítására. Az előbbieket elvárni tőle képmutató kettős mérce, és ha az utóbbi feladatra pedig alkalmas, akkor az alapvető kérdés az, hogy viszonyul egymáshoz a kockázat és a hasznosság a glifozát használata során.
A klubest során megismerkedünk a glifozát történetével, olyan alapvető tulajdonságaival, amivel laikusként is érdemes tisztában lennünk, és választ keresünk arra, hogy valóban bizonyították-e a rákkeltő voltát, miről döntött a kaliforniai glifozát perben immár másodfokon az ottani bíróság, tényleg károsan hat-e – immár áttételesen – a méhekre, szükséges-e ilyen mértékű használata a világban, illetve mik lennének a következményei egy totális betiltásnak?
Elektroszmog – ha már nincs eredeti szmog, keressünk másikat?szkbl
Dr. Mizsei János előadása a Szkeptikus Klub 2018. május 15-i rendezvényén
Divatszó a környezetszennyezés, divat a problémákat, betegségeket a környezetszennyezésnek tulajdonítani, mintegy mentesülve a magunk felelősségétől. A szennyezés, a piszok fogalmát látványosan ki lehet terjeszteni az emberek többsége számára megfoghatatlan elektromosságra is, ennek terméke az "elektroszmog" fogalma. Az előadásban az elektroszmog mibenlétéről lesz szó, kitérve az esetleges veszélyekre és az elektroszmoggal kapcsolatos áltudományos megállapításokra, haszontalan termékekre és szolgáltatásokra.
Videófelvétel: https://youtu.be/DSmp7S7vj3s
Turizmus a szkeptikus idegenvezető szemével (Pintér András)szkbl
Tények, tévhitek, tévedések és kamu az idegenforgalomban
Pintér András Gábor előadása a Szkeptikus Klubban 2017. november 20-án
http://szkeptikus.blog.hu/2017/11/13/szkeptikus_klub_turizmus_a_szkeptikus_idegenvezeto_szemevel
Az idegenforgalom egyre fontosabb szerepet játszik egyes országok gazdaságában. Az emberiség növekvő hányada számára a világ megismerése ma már egyet jelent távoli tájak felkeresésével. Miközben a turizmus többek között az ökológiai fenntarthatóság szempontjából is jelentős problémákat generál, van egy másik oldala, amiről nem szoktunk beszélni, és amely leginkább a napjainkban oly divatos álhírek és álinformációk problémaköréhez köthető: az úticélokkal kapcsolatban elérhető információk és azok csekély megbízhatósága. Útikönyvek, blogok, weboldalak, idegenvezetők ontják a jobbnál jobb történeteket, szaftos meséket, történelmi eseményekről szóló ismertetőket, tényszerűen tálalt adatokat, de vajon mennyire bízhatunk meg ezekben a forrásokban? Mi alapján dönthető el, hogy melyik információ a helyes, és egyáltalán van-e jelentősége annak, hogy amit elsősorban szórakoztató és nem tudományos ismeretterjesztő szándékkal közvetítünk, az tényszerű és korrekt legyen? Lehetséges-e a tévhitek és a kamu kizárásával úgy információt szolgáltatni, hogy közben élvezhető, érdekfeszítő maradjon az egyes desztinációk és hozzájuk kötődő események, tudnivalók ismertetése?
Az előadás során hazai és nemzetközi példákon keresztül bemutatva megyünk végig a probléma elemzésén, bemutatva, hogy az idegenforgalom mennyire melegágya az álinformációknak, félinformációknak, csúsztatásoknak, tévedéseknek és hazugságoknak, és mennyire nehéz tényszerűen bemutatni egyes desztinációkat az álhírek rohanó világában. Szkeptikusként idegenvezetőnek lenni tehát igazi kihívás. De talán nem lehetetlen feladat. Ezért a lehetséges megoldásokat, ígéretes irányokat is igyekszünk sorra venni.
"Egyiptomémek", paleoasztronauták, valamint a régész-egyiptológus alakja az e...szkbl
Horváth Zoltán egyiptológus előadása a Szkeptikus Klubban 2015. január 20-án. Bővebb információ: http://szkeptikus.blog.hu/2015/01/14/szkeptikus_klub_egyiptomemek_paleoasztronautak_valamint_a_regesz-egyiptologus_alakja_az_ezredfordulo
Meleg Sándor dietetikus előadása a Szkeptikus Klubban 2014. május 27-én. Bővebb info: http://szkeptikus.blog.hu/2014/05/15/szkeptikus_klub_a_paleolit_taplalkozasrol_tobb_szempontbol
Turizmus a szkeptikus idegenvezető szemével (Pintér András)szkbl
Tények, tévhitek, tévedések és kamu az idegenforgalomban
Pintér András Gábor előadása a Szkeptikus Klubban 2017. november 20-án
http://szkeptikus.blog.hu/2017/11/13/szkeptikus_klub_turizmus_a_szkeptikus_idegenvezeto_szemevel
Az idegenforgalom egyre fontosabb szerepet játszik egyes országok gazdaságában. Az emberiség növekvő hányada számára a világ megismerése ma már egyet jelent távoli tájak felkeresésével. Miközben a turizmus többek között az ökológiai fenntarthatóság szempontjából is jelentős problémákat generál, van egy másik oldala, amiről nem szoktunk beszélni, és amely leginkább a napjainkban oly divatos álhírek és álinformációk problémaköréhez köthető: az úticélokkal kapcsolatban elérhető információk és azok csekély megbízhatósága. Útikönyvek, blogok, weboldalak, idegenvezetők ontják a jobbnál jobb történeteket, szaftos meséket, történelmi eseményekről szóló ismertetőket, tényszerűen tálalt adatokat, de vajon mennyire bízhatunk meg ezekben a forrásokban? Mi alapján dönthető el, hogy melyik információ a helyes, és egyáltalán van-e jelentősége annak, hogy amit elsősorban szórakoztató és nem tudományos ismeretterjesztő szándékkal közvetítünk, az tényszerű és korrekt legyen? Lehetséges-e a tévhitek és a kamu kizárásával úgy információt szolgáltatni, hogy közben élvezhető, érdekfeszítő maradjon az egyes desztinációk és hozzájuk kötődő események, tudnivalók ismertetése?
Az előadás során hazai és nemzetközi példákon keresztül bemutatva megyünk végig a probléma elemzésén, bemutatva, hogy az idegenforgalom mennyire melegágya az álinformációknak, félinformációknak, csúsztatásoknak, tévedéseknek és hazugságoknak, és mennyire nehéz tényszerűen bemutatni egyes desztinációkat az álhírek rohanó világában. Szkeptikusként idegenvezetőnek lenni tehát igazi kihívás. De talán nem lehetetlen feladat. Ezért a lehetséges megoldásokat, ígéretes irányokat is igyekszünk sorra venni.
"Egyiptomémek", paleoasztronauták, valamint a régész-egyiptológus alakja az e...szkbl
Horváth Zoltán egyiptológus előadása a Szkeptikus Klubban 2015. január 20-án. Bővebb információ: http://szkeptikus.blog.hu/2015/01/14/szkeptikus_klub_egyiptomemek_paleoasztronautak_valamint_a_regesz-egyiptologus_alakja_az_ezredfordulo
Meleg Sándor dietetikus előadása a Szkeptikus Klubban 2014. május 27-én. Bővebb info: http://szkeptikus.blog.hu/2014/05/15/szkeptikus_klub_a_paleolit_taplalkozasrol_tobb_szempontbol
Védőoltások és védőoltás-ellenesek: tények, hazugságok, teendők
Lehet-e kártékony a tudomány? (Lakos András, Szkeptikus Klub)
1. Lakos András: Pandora
vegykonyhája – lehet-e
kártékony a tudomány?
Paul A. Offit: Pandora’s lab. Seven stories of science gone wrong.
National Geographic, Washington D.C., 2017, 287 old.
1
2. Pandóra szelencéje
• Az istenek teremtménye, Prométheusz bűnének
megtorlásaként küldték a Földre.
• Pandora díszes, csábító szelencéje – maga a tudomány!
• Kiszabadul belőle minden nyomorúság, kapzsiság,
öregség, betegség, fáradtság és a halál.
• Csak a remény marad benn, mire Pandóra be tudja
csukni a ládikát.
2
4. Hét történet
1. Isten orvossága
2. A nagy margarinmalőr
3. Kenyér és halál a levegőből
4. Amerika mindenek felett!
5. Elmecsavar
6. A Szúnyog-Felszabadítási Front
7. Nobel-díj-kór
4
5. 1. Isten orvossága
Ópium
Sumérek i.e. 4000.
Homérosz, Galénusz, Osler
XVII. sz. portugálok, majd a britek
exportálják Kínába
Kína 25%-a (egyes régiók 90%-a) addikt!
5
8. Aranyláz (1850-1870)
70000 kínai → 70000 ópiumpipa
300000 addikt az USÁban a XIX. sz. végére
1909: Opium Exclusion Act
1914: Harrison Act: Tilos addikció fenntartására narkotikumokat felírni.
8
9. A fejlődés
• Ópium – morfium (Friedrich Sertüner 1803, vegyésztechnikus-tanonc)
• Merck (1827): morfium tömegtermelés
• Morfium megszünteti az alkoholizmust.
• Alexander Wood (1853): fecskendő + injekciós tű („kisebb étvágy”)
• Alder Wright (1874) acetilmorfin (heroin)
• Heinrich Dreser (1895) (ASA) heroin gyorsabban bejut az agyba, kisebb
mennyiségre van szükség → kisebb addikció
• Bayer, Eli Lilly: biztonságos, terheseknek, csecsemőknek is adható (JAMA -
1906: legjobb szer a köhögésre!)
• Oxycodon (1916) → OxyContin (Vitabalance) (1950) a valaha elért
legnagyobb gyógyszergyári profit (2001-ben 2 Mrd $) → eü és bűnügyi
következmények (55 Mrd $)
9
10. Napjaink
MTI-hír (2017. 08. 09.): „Az Egyesült Államokban gyakran használt
OxyContin nevű fájdalomcsillapítót gyártó Purdue Pharma
gyógyszergyár ellen indít pert a főállamügyész. A cég agresszív
marketinggel reklámozza termékét, és többszöri figyelmeztetés ellenére
sem hangsúlyozta eléggé a gyógyszer mellékhatásait, azt például, hogy
narkotikumtartalma függőséget okoz.”
Donald Trump: „a kábítószermentes társadalom megteremtéséhez
alapvető fontosságú az erős rendőrség.”
2 millió amerikai addikt, 20000 halott/év.
Az opiátok több amerikait ölnek meg manapság, mint az AIDS annak
idején, a járvány csúcsán.
10
11. 2. A nagy margarinmalőr
• Olcsóbb, kevésbé avasodik, és ég meg, többször lehet használni.
• A sütemények lágyabbak, ropogósabbak és ízletesebbek.
• McGovern szenátor által vezetett, jórészt politikai aktivistákból álló,
tudományos háttérrel nem rendelkező bizottság hadat üzent a
koleszterinnek, és azok fő hordozójának, a telített zsíroknak (1977).
• A vajat leváltotta a margarin, nagy arányban részlegesen telítetlen
(transz-) zsírokból (TFA) áll. A TFA a természetben alig fordul elő.
11
13. Margarin a terminátor
• A TFA szívinfarktust okoz (Lancet, 1993 Mar 6;341(8845):581-5). Napi
5 g TFA fogyasztása 25%-kal növeli meg a koszorúér-betegség
kialakulásának a kockázatát.
• A TFA csökkenti a HDL, és növeli az érelmeszesedést okozó (LDL)
koleszterint, elősegítik a koleszterinek sejtekbe történő beépülését. A
koleszterinszint-növelő hatás 4–5-szörös az állati zsiradékokhoz
képest. Növeli a trigliceridszintet.
• „Nincs semmilyen tápanyag, ami jobban emelné a
koszorúérbetegség kockázatát, mint a TFA.” N Engl J Med. 2006 Apr.
13
16. Mi történt itthon?
• KFC, McDonald’s (2007)
• Dr. Kovács Norbert ügyvéd: Állásfoglalás-kérés (2012): „Aki ártalmas
közfogyasztási cikket forgalomba hoz, bűntettet követ el és három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
• 71/2013. (XI. 20.) EMMI rendelet betiltotta a TFA forgalmazását (2015
márciusában lépett érvénybe).
• A GYEMSZI adattárában csak 2014. januárjáig vannak adatok…
16
17. Pandóra paradoxon
• „A telítetlen zsírok transzzsírokká alakítása több betegséget és halált
okozott, mint bármelyik, ember által létrehozott kémiai reakció.”
(Offit).
• A zsírsavak telítését Wilhelm Normann szabadalmaztatta 1901-ben. A
róla elnevezett kitüntetést 1940 óta rendszeresen, még most is
odaítélik a zsírokkal foglalkozó tudósoknak…
• Paul Sabatier, aki a transzzsír-gyártás gyakorlati megvalósítását a
fémkatalizátorok alkalmazásával megoldotta, 1912-ben Nobel-díjat
kapott.
17
19. 3. Kenyér és halál a levegőből
• Élet = HOCN
• Fritz Haber (1909) nagy nyomás + magas hőmérséklet + katalizátor
N2 + 3H2 ↔ 2NH3
• BASF hatalmas gyáróriás (fejlesztő: Carl Bosch), 10000 munkás és 250
vegyész
1,5 Mt
19
20. Kenyér helyett halál
• I. Világháború
• Haber + Bosch + BASF→ ammóniumnitrát
• Bosch: „Kis mocskos üzlet.”
20
21. Endlösung I.
• Haber: „Sok embert lehet megmenteni, ha az ellenséget hatékonyan
legyilkoljuk.”
• 1915. Ypern. Klórgáztámadás → 10000 halott.
• 1919. Nobel-díj.
• Kidolgozta a mustárgáz harcászati alkalmazását is (1917).
21
22. Endlösung II.
• Haber maga is zsidó volt,
1933-ban, Hitler
hatalomra jutása után
emigrálnia kellett.
(„Éretlen gyermekek
kezébe adtam a tüzet.”)
1 év múlva meghalt.
• Bosch 1940-ben halt
meg alkoholizmusban és
depresszióban.
22
23. 4. Amerika mindenek felett!
• Donald Trump: „Amikor Mexikó átdobja az embereit, nem a legjobbjait
küldi. Azok jönnek ide, akik a legzűrösebbek, csak a baj van velük. Hozzák a
kábszereiket, jön velük a bűnözés, megerőszakolják asszonyainkat.”
• Offit: - A másokkal szembeni előítélet forrása is a tudomány.
• Mindenről Mendel tehet!
• Francis Galton (1869): válogassuk össze a legjobb párokat! (Pozitív
eugenika.) Az ötlete ma is él (Bostrom: Szuperintelligencia. Ad Astra,
Budapest, 2015, 67. old.). Őfelsége pincére voltam…
• Negatív eugenika: akadályozzuk meg a selejt szaporodását!
• Charles Davenport (1910): Eugenics Record Office – 11 M „selejt” – 14 M
sterilizálás – a tervek szerint. (IQ!)
23
24. „Amerika legyen ismét Amerika!”
• Davenport: USÁ-t magas fallal vegyék körül, ami megakadályozza a feketék,
barnák és sárgák bevándorlását.
• Madison Grant (1916!): „Ha meg akarjuk tisztítani Amerika genetikai
állományát, meg kell akadályoznunk a nemkívánatos fajok bevándorlását.”
„Északi faj” (Nordic race) (Eu: árja faj). Hitler: „Az Ön könyve az én Bibliám!
(1925)”
• Hitlernyissz 400000 ember.
• Eutanázia program – méreg, majd gáz.
• JAMA és NEJM hozsánna.
• Rudolf Hess: „A nemzeti szocializmus alkalmazott biológia.”
• Mengele és a többiek…
24
25. Fajok és a természet konzerválása
• Grant a természet konzerválását is fontosnak tartotta.
• Az USA több híres nemzeti parkja.
• A Redwood Forest Nemzeti Parkban a világ legmagasabb fáján ma is
látható a nevét viselő emlékplakett…
25
26. 5. Elmecsavar
• Egas Moniz (1935).
• 2 csimpánzon végzett kísérlet alapján,
• 1 cadaveren félnapos előkészület után.
• 20 beteg – 248 oldalas monográfia – 1949 Nobel-díj
26
27. Fejlődés útja
• Walter Freeman (USA) – 1936-1967.
• 4% halálozás
• 41% javulás:
engedelmes
háziállat.
„Az amerikai Mengele.”
20 műtét/nap, össz: 2900
490 halál
27
28. 6. A Szúnyog-Felszabadítási Front
• Rachel Carson: Néma tavasz (1962)
• DDT – POP vegyület
• Felezési ideje a talaj mély rétegeiben 100 év
• Bioakkumulatív – csúcsragadozókban 100 M-szoros cc
• Immunszuppresszív
• Mutagén, rákkeltő, ösztrogén- és antiandrogén-hatású
28
33. Offit:
• Rachel Carson szerint a természet ellen vívott háború átfordult az
emberiség elleni küzdelembe.
• „A DDT-nek nincs káros hatása az édesvízi halakra, a madarakra és
általában a vadvilágra. Szükség van a DDT további használatára.”
• Paul Hermann Müller 1948-ban Nobel-díjat kapott a DDT rovarölő
hatásának a felfedezéséért.
33
34. 7. Nobel-díj-kór
• Linus Pauling: a fehérjék térbeli struktúrája határozza meg azok
szerepét. Megfejtette a kémiai kötések működését. Nobel-díj 1954.
Nobel-békedíj 1962-ben.
• C vitamint kell szedni. Ő napi 18 g-ot szedett (a javasolt bevitel 3000-
szeresét!)
• A megavitaminokkal minden betegség (pl. a rák) is legyőzhető.
• Pedig: a nagy adagban szedett antioxidánsok növelik egyes
daganatok, és a koszorúér-betegség kockázatát.
34
35. Luc Montagnier
• 1998: Az ESEI (European Society for Infectious Diseases) meghívására
járt először Budapesten, ahol a társaság első kongresszusának egyik
szervezője voltam. A nanobaktériumokról tartott előadást…
• 2012: Az autizmus idült bakteriális fertőzés következménye.
• 2015: A DNS rezgéseit átveszi a víz, és elektromágneses hullámokat
bocsát ki…
• Napjainkban: az AIDS táplálékkiegészítők hatására meggyógyul.
35
36. 8. Tanulságok
• Az igazság úgy derülhet ki,
• ha többféle módon,
• eltérő környezetben,
• eltérő pontról kiindulva
• egymástól független kutatók
• hasonló eredményre jutnak.
• Nem minden adat hiteles… A hitelesség valószínűségét növeli, ha rangos,
lektorált folyóiratból származnak az adatok, és azok reprodukálhatók. A
rangos folyóirat azonban kicsit olyan, mint a Nobel-díj… Nem véd meg a
tévedéstől, azonban a tévedés ilyenkor még súlyosabb következményekkel
jár.
• Pl.: Andrew Wakefield 1998, Lancet. A kanyaróoltás autizmust okoz. 12 év
múlva „vonták vissza” a közleményt.
36
37. Rákszűrés
• A szűréssel olyan rákokat is felismerünk,
• amelyekkel együtt,
• de nem abba halnánk bele.
• Mammográfia: 50 éves kor alatt több hamis, mint valódi rák.
• A cinikus szövettanász…
• Pajzsmirigyszűrés: ua.
• PSA. Richard Ablin: A teszt „profit-driven public health disaster”.
37
39. 9. Zárszó
• Offit: „Amikor Pandóra először kinyitotta szelencéjét, rászabadította a
világra a nyomorúságokat, csak a remény maradt benn. Amikor újra
kinyitotta a dobozt, megjelent a remény is a világban. Sok pótolni
valója van még…”
39
40. Köszönet
Szilágyi András szerkesztette a Szkeptikus blogon megjelent változatot,
ő gyűjtötte hozzá a képanyagot, és mostani előadás összefoglalóját is ő
írta.
40