Szalmabála házak - szakdolgozat védés, BMEBálint Petró
Petró Bálint: Szalmabála házak épületgépészeti vizsgálata és energetikai elemzése
Szakdolgozat-védés, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2015 január. A szerző energetikai mérnök, épületenergetikus.
Meleg Sándor dietetikus előadása a Szkeptikus Klubban 2014. május 27-én. Bővebb info: http://szkeptikus.blog.hu/2014/05/15/szkeptikus_klub_a_paleolit_taplalkozasrol_tobb_szempontbol
Elektroszmog – ha már nincs eredeti szmog, keressünk másikat?szkbl
Dr. Mizsei János előadása a Szkeptikus Klub 2018. május 15-i rendezvényén
Divatszó a környezetszennyezés, divat a problémákat, betegségeket a környezetszennyezésnek tulajdonítani, mintegy mentesülve a magunk felelősségétől. A szennyezés, a piszok fogalmát látványosan ki lehet terjeszteni az emberek többsége számára megfoghatatlan elektromosságra is, ennek terméke az "elektroszmog" fogalma. Az előadásban az elektroszmog mibenlétéről lesz szó, kitérve az esetleges veszélyekre és az elektroszmoggal kapcsolatos áltudományos megállapításokra, haszontalan termékekre és szolgáltatásokra.
Videófelvétel: https://youtu.be/DSmp7S7vj3s
Szalmabála házak - szakdolgozat védés, BMEBálint Petró
Petró Bálint: Szalmabála házak épületgépészeti vizsgálata és energetikai elemzése
Szakdolgozat-védés, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2015 január. A szerző energetikai mérnök, épületenergetikus.
Meleg Sándor dietetikus előadása a Szkeptikus Klubban 2014. május 27-én. Bővebb info: http://szkeptikus.blog.hu/2014/05/15/szkeptikus_klub_a_paleolit_taplalkozasrol_tobb_szempontbol
Elektroszmog – ha már nincs eredeti szmog, keressünk másikat?szkbl
Dr. Mizsei János előadása a Szkeptikus Klub 2018. május 15-i rendezvényén
Divatszó a környezetszennyezés, divat a problémákat, betegségeket a környezetszennyezésnek tulajdonítani, mintegy mentesülve a magunk felelősségétől. A szennyezés, a piszok fogalmát látványosan ki lehet terjeszteni az emberek többsége számára megfoghatatlan elektromosságra is, ennek terméke az "elektroszmog" fogalma. Az előadásban az elektroszmog mibenlétéről lesz szó, kitérve az esetleges veszélyekre és az elektroszmoggal kapcsolatos áltudományos megállapításokra, haszontalan termékekre és szolgáltatásokra.
Videófelvétel: https://youtu.be/DSmp7S7vj3s
Dr. Szabó Péter okl. építészmérnök, intézetvezető egyetemi docens (Soproni Egyetem) előadása a Szkeptikus Klubban 2020. február 18-án.
A gyógyítás mellett talán még az építészet az a terület, amihez mindenki ért, illetve jobban ért. Ilyesmiket hallunk: Azért nem alszol jól, mert biztos egy vízér húzódik az ágyad alatt, jobb lesz, ha ezért átteszed a másik sarokba, de ne a tükör alá, mert az nem tesz jót a csí áramlásnak. Jut eszembe, hogy a sok vízértől átnedvesedett pincéd kiszárításához akassz fel a plafonra egy gömböt, ami valami tértechnológiával működik, vagy válaszd inkább a gúla alakút, hiszen az a forma a pozitív energiát és a rezgéseket is összegyűjti, mint az egyiptomi nagy piramisokban. Csak nem gondolod, hogy a földönkívüliek véletlenül választották ezt a formát! Biztos ami biztos, a telefonodat este kapcsold ki, sőt vidd jó messze az ágyadtól, így legalább nem lesz agyrákod, bár ahogy látom, az aurádra már most is ráfér egy nagygenerál. Ennyi negatív energiával a testedben nem csoda, ha este az ártó szellemek is könnyebben megtalálnak.
Lehet, hogy egyszerűbb, ha beveszek valami altatót, szerencsére mindig van nálam porított párna por egymilliószoros hígításban kis cukorgolyóban…
Van mit átbeszélni az építészettel kapcsolatban. Az előadás végén talán egy kis idő arra is marad, hogy milyen módon lehet a mai fiatalokat megszólítani és felvértezni ezzel a rengeteg marhasággal szemben.
Dr. Lakos András infektológus, az MTA doktora (Kullancsbetegségek Ambulanciája) előadása
A Szkeptikus Klub 2019. október 29-i rendezvényén elhangzott előadás prezentációja.
"Antibiotikum mellé, ne felejtse el, önnek a Protexin kell!" - mondja a reklám. De valóban kell? Az előadás témái címszavakban:
Antibiotikumok – kedvezőtlen és kedvező mellékhatások.
Probiotikumoktól a széklet-átültetésig.
Mi van a probiotikumban? – címke és valóság.
Ellenáll-e a probiotikum az antibiotikumnak?
Van-e mellékhatása a probiotikumnak?
Mekkora haszonnal kecsegtet a probio-biznisz?
A probiotikumok hasznát tárgyaló tudományos közlemények exponenciálisan szaporodnak.
Tudományosak-e a tudományos közlemények?
Lehet, hogy kifejezetten ártalmas a probiotikumok alkalmazása?
Hogyan fogunk közlekedni 30 év múlva? (Fleischer Tamás)szkbl
A Szkeptikus Klub 2019. szeptember 17-i rendezvénye. Fleischer Tamás ny. tudományos főmunkatársa (KRTK Világgazdasági Intézet) előadása.
Egyre több és egyre szélesebb utat építünk, a nagyvárosokban mégis egyre nagyobb a torlódás, miközben a város egyre élhetetlenebbé válik, a legtöbb teret az autók foglalják el. Mi a megoldás? Vajon a bár lassan, de mégis terjedő elektromos autók vagy az egyre okosabbnak tűnő, ám sokak által bizalmatlanul szemlélt önvezető autók megoldást jelentenek a problémára? Esetleg megosztott járművekkel kellene közlekedni, feladva a magánszemélyek autóbirtoklásának hagyományát? Van egyáltalán az autózásnak jövője? Vagy egészen másképp kellene megközelíteni az egész kérdéskört, és alapjaiból újragondolni a közlekedés rendszerét, hogy működőképes, de fenntartható és környezetbarát is legyen? Ezeket a kérdéseket feszegeti előadásában saját kutatásait is bemutatva Fleischer Tamás, a Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa.
Mire jó a tudomány? (Meszéna Géza, Szkeptikus Klub)szkbl
A Szkeptikus Klub 2019. május 14-i rendezvényén megtartott előadás. Videófelvétel: https://youtu.be/OQ8nmAQX6Uw
A modern tudomány sokba kerül, tehát valós kérdés, hogy miért éri meg nekünk? Miért éri meg annak a sok adófizetőnek, akihez esetleg el sem jut a megszerzett tudás? Vagy eljut mégis alkalmazásokon keresztül? Az alkalmazásokért van a tudomány? Mit kutassunk? Lehet-e előre tudni, mi lesz alkalmazható? Ha nem, akkor mindegy mit kutatunk? Tényleg bármiből lehet, hogy egyszer műszaki újítás lesz? Vagy ezen ne is gondolkozzunk, kutassuk, ami érdekel minket?
Egyáltalán, mi az, hogy alkalmazás? Olyan is van, amikor – a közhelyeknek megfelelően – a tudós felfedez, feltaláló feltalál, a fejlesztő pedig mindezek után fejleszt. Ezt hívják innovációs láncnak. Sokszor azonban szó sincs semmiféle láncról. A tudomány és az alkalmazások viszonya ennél sokkal bonyolultabb tud lenni. Néha hasznossá válik egy régi tudományos eredmény, amelyről ezt senki nem gondolta volna. Máskor pedig nem kell semmiféle tudományos újdonság egy műszaki innovációhoz, mert nem ezen múlik. És ezek közt bármi.
De talán a legkevésbé konkretizálható összefüggések a leglényegesebbek. A tudomány nem csak egyes tudományos eredményeket produkál, hanem az emberi tudást is, mint olyat. Az, hogy alapkutatáson felnőtt emberek kerülnek át például az ipari fejlesztésbe, könnyen lehet, hogy fontosabb tudástranszport, mint az egyes eredmények átadása. Ha pedig azt kérdezzük, miért hiszi el sok ember a mágneses matracot, vagy a miért hisz a homeopátiában sok orvos is, akkor már a tudomány tekintélyénél tartunk. Lehet, hogy a tudomány hasznát megtakarított matracokban kellene mérnünk?
Dr. Kővári Zsolt előadása a Szkeptikus Klubban 2019. március 19-én
A felhőképződés folyamatáról szerzett legújabb ismeretek arra mutatnak, hogy galaxisunkból, azaz a Tejútrendszerből eredő kozmikus sugárzás jelentős befolyásoló tényező. Köztudott továbbá, hogy a Nap időben változó mágneses aktivitása hatással van a Földet érő kozmikus sugárzásra, így közvetve a felhőképződésre. Ugyanakkor bolygónk felhőtakarója közvetlenül befolyásolja a Napból a Föld felszínét elérő napsugárzás mennyiségét: minél nagyobb a felhőtakaró teljes felszíne, annál több napsugárzás reflektálódik a világűrbe, vagyis annál kevésbé melegszik a földfelszín. Előadásomban összefoglalom a kozmikus sugárzással, a napaktivitással és a felhőképződéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, majd bemutatom a vázolt globális folyamatok kölcsönhatását, azok lehetséges kimenetelét. Végül ismertetek néhány becsült adatot arra vonatkozóan, hogy a kozmikus hatások milyen mértékben képesek befolyásolni a globális klímát, képesek-e adott esetben valamelyest mérsékelni, lassítani az emberi tevékenység számlájára írható globális felmelegedést.
Dr. Györgyey János növénybiológus (MTA SZBK Növénybiológiai Intézet) előadása a Szkeptikus Klubban 2018. nov. 22-én
Tényleg iszonyú veszélyes a legnépszerűbb gyomirtó? Civil szervezetek kampányolnak, milliók követelik aláírásukkal az állítólag rákkeltő glifozát betiltását, miközben a gazdák a további engedélyezésért küzdenek. Jogosak az aggodalmak, vagy lobbiérdekek mentén mesterségesen gerjesztett félelmekről van szó? Györgyey János növénybiológus segít eligazodni ebben a nehezen átlátható témában november 22-i klubestünkön. Jöjjön az is, aki be akarja tiltani a glifozátot, az is, aki nem, és azok is, akiknek fogalmuk sincs róla, mit gondoljanak. Beszéljük meg!
Az előadótól kapott előzetes ismertető:
Mindenekelőtt szögezzük le: a glifozát egy gyomirtó hatóanyag, amit nem azért fejlesztettek, hogy a környezetet védje, hogy az egészségünket javítsa, hanem azért, hogy eszköz legyen a kezünkben nem kívánatos növények gyors és hatékony elpusztítására. Az előbbieket elvárni tőle képmutató kettős mérce, és ha az utóbbi feladatra pedig alkalmas, akkor az alapvető kérdés az, hogy viszonyul egymáshoz a kockázat és a hasznosság a glifozát használata során.
A klubest során megismerkedünk a glifozát történetével, olyan alapvető tulajdonságaival, amivel laikusként is érdemes tisztában lennünk, és választ keresünk arra, hogy valóban bizonyították-e a rákkeltő voltát, miről döntött a kaliforniai glifozát perben immár másodfokon az ottani bíróság, tényleg károsan hat-e – immár áttételesen – a méhekre, szükséges-e ilyen mértékű használata a világban, illetve mik lennének a következményei egy totális betiltásnak?
Lehet-e kártékony a tudomány? (Lakos András, Szkeptikus Klub)szkbl
Mai civilizációnk nem létezhetne a tudomány és a technika vívmányai nélkül. Mégis, a tudomány néha félresiklik: olyasmire használják fel módszereit, eredményeit, ami szörnyű tragédiákhoz vezet. A legkézenfekvőbb példa erre az atombomba, de említhetnénk a fajelméletet, a kábítószereket, a robbanóanyagokat, a lobotómiát, a környezeti katasztrófákat okozó rovarirtószereket, és még sok minden mást. Paul Offit amerikai gyermekorvos a tudomány efféle kisiklásairól írt könyvet "Pandora's Lab: Seven Stories of Science Gone Wrong" (Pandóra laboratóriuma: Hét történet a félresiklott tudományról) címmel. A klubest során ezeket a tragédiákat vesszük szemügyre, kitérve tudományos és erkölcsi vonatkozásaikra, és megvitatjuk, mi vezetett a szörnyűségekhez, s vajon elkerülhetők-e (és ha igen, hogyan) a jövőben a hasonló katasztrófák.
Turizmus a szkeptikus idegenvezető szemével (Pintér András)szkbl
Tények, tévhitek, tévedések és kamu az idegenforgalomban
Pintér András Gábor előadása a Szkeptikus Klubban 2017. november 20-án
http://szkeptikus.blog.hu/2017/11/13/szkeptikus_klub_turizmus_a_szkeptikus_idegenvezeto_szemevel
Az idegenforgalom egyre fontosabb szerepet játszik egyes országok gazdaságában. Az emberiség növekvő hányada számára a világ megismerése ma már egyet jelent távoli tájak felkeresésével. Miközben a turizmus többek között az ökológiai fenntarthatóság szempontjából is jelentős problémákat generál, van egy másik oldala, amiről nem szoktunk beszélni, és amely leginkább a napjainkban oly divatos álhírek és álinformációk problémaköréhez köthető: az úticélokkal kapcsolatban elérhető információk és azok csekély megbízhatósága. Útikönyvek, blogok, weboldalak, idegenvezetők ontják a jobbnál jobb történeteket, szaftos meséket, történelmi eseményekről szóló ismertetőket, tényszerűen tálalt adatokat, de vajon mennyire bízhatunk meg ezekben a forrásokban? Mi alapján dönthető el, hogy melyik információ a helyes, és egyáltalán van-e jelentősége annak, hogy amit elsősorban szórakoztató és nem tudományos ismeretterjesztő szándékkal közvetítünk, az tényszerű és korrekt legyen? Lehetséges-e a tévhitek és a kamu kizárásával úgy információt szolgáltatni, hogy közben élvezhető, érdekfeszítő maradjon az egyes desztinációk és hozzájuk kötődő események, tudnivalók ismertetése?
Az előadás során hazai és nemzetközi példákon keresztül bemutatva megyünk végig a probléma elemzésén, bemutatva, hogy az idegenforgalom mennyire melegágya az álinformációknak, félinformációknak, csúsztatásoknak, tévedéseknek és hazugságoknak, és mennyire nehéz tényszerűen bemutatni egyes desztinációkat az álhírek rohanó világában. Szkeptikusként idegenvezetőnek lenni tehát igazi kihívás. De talán nem lehetetlen feladat. Ezért a lehetséges megoldásokat, ígéretes irányokat is igyekszünk sorra venni.
"Egyiptomémek", paleoasztronauták, valamint a régész-egyiptológus alakja az e...szkbl
Horváth Zoltán egyiptológus előadása a Szkeptikus Klubban 2015. január 20-án. Bővebb információ: http://szkeptikus.blog.hu/2015/01/14/szkeptikus_klub_egyiptomemek_paleoasztronautak_valamint_a_regesz-egyiptologus_alakja_az_ezredfordulo
Dr. Szabó Péter okl. építészmérnök, intézetvezető egyetemi docens (Soproni Egyetem) előadása a Szkeptikus Klubban 2020. február 18-án.
A gyógyítás mellett talán még az építészet az a terület, amihez mindenki ért, illetve jobban ért. Ilyesmiket hallunk: Azért nem alszol jól, mert biztos egy vízér húzódik az ágyad alatt, jobb lesz, ha ezért átteszed a másik sarokba, de ne a tükör alá, mert az nem tesz jót a csí áramlásnak. Jut eszembe, hogy a sok vízértől átnedvesedett pincéd kiszárításához akassz fel a plafonra egy gömböt, ami valami tértechnológiával működik, vagy válaszd inkább a gúla alakút, hiszen az a forma a pozitív energiát és a rezgéseket is összegyűjti, mint az egyiptomi nagy piramisokban. Csak nem gondolod, hogy a földönkívüliek véletlenül választották ezt a formát! Biztos ami biztos, a telefonodat este kapcsold ki, sőt vidd jó messze az ágyadtól, így legalább nem lesz agyrákod, bár ahogy látom, az aurádra már most is ráfér egy nagygenerál. Ennyi negatív energiával a testedben nem csoda, ha este az ártó szellemek is könnyebben megtalálnak.
Lehet, hogy egyszerűbb, ha beveszek valami altatót, szerencsére mindig van nálam porított párna por egymilliószoros hígításban kis cukorgolyóban…
Van mit átbeszélni az építészettel kapcsolatban. Az előadás végén talán egy kis idő arra is marad, hogy milyen módon lehet a mai fiatalokat megszólítani és felvértezni ezzel a rengeteg marhasággal szemben.
Dr. Lakos András infektológus, az MTA doktora (Kullancsbetegségek Ambulanciája) előadása
A Szkeptikus Klub 2019. október 29-i rendezvényén elhangzott előadás prezentációja.
"Antibiotikum mellé, ne felejtse el, önnek a Protexin kell!" - mondja a reklám. De valóban kell? Az előadás témái címszavakban:
Antibiotikumok – kedvezőtlen és kedvező mellékhatások.
Probiotikumoktól a széklet-átültetésig.
Mi van a probiotikumban? – címke és valóság.
Ellenáll-e a probiotikum az antibiotikumnak?
Van-e mellékhatása a probiotikumnak?
Mekkora haszonnal kecsegtet a probio-biznisz?
A probiotikumok hasznát tárgyaló tudományos közlemények exponenciálisan szaporodnak.
Tudományosak-e a tudományos közlemények?
Lehet, hogy kifejezetten ártalmas a probiotikumok alkalmazása?
Hogyan fogunk közlekedni 30 év múlva? (Fleischer Tamás)szkbl
A Szkeptikus Klub 2019. szeptember 17-i rendezvénye. Fleischer Tamás ny. tudományos főmunkatársa (KRTK Világgazdasági Intézet) előadása.
Egyre több és egyre szélesebb utat építünk, a nagyvárosokban mégis egyre nagyobb a torlódás, miközben a város egyre élhetetlenebbé válik, a legtöbb teret az autók foglalják el. Mi a megoldás? Vajon a bár lassan, de mégis terjedő elektromos autók vagy az egyre okosabbnak tűnő, ám sokak által bizalmatlanul szemlélt önvezető autók megoldást jelentenek a problémára? Esetleg megosztott járművekkel kellene közlekedni, feladva a magánszemélyek autóbirtoklásának hagyományát? Van egyáltalán az autózásnak jövője? Vagy egészen másképp kellene megközelíteni az egész kérdéskört, és alapjaiból újragondolni a közlekedés rendszerét, hogy működőképes, de fenntartható és környezetbarát is legyen? Ezeket a kérdéseket feszegeti előadásában saját kutatásait is bemutatva Fleischer Tamás, a Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa.
Mire jó a tudomány? (Meszéna Géza, Szkeptikus Klub)szkbl
A Szkeptikus Klub 2019. május 14-i rendezvényén megtartott előadás. Videófelvétel: https://youtu.be/OQ8nmAQX6Uw
A modern tudomány sokba kerül, tehát valós kérdés, hogy miért éri meg nekünk? Miért éri meg annak a sok adófizetőnek, akihez esetleg el sem jut a megszerzett tudás? Vagy eljut mégis alkalmazásokon keresztül? Az alkalmazásokért van a tudomány? Mit kutassunk? Lehet-e előre tudni, mi lesz alkalmazható? Ha nem, akkor mindegy mit kutatunk? Tényleg bármiből lehet, hogy egyszer műszaki újítás lesz? Vagy ezen ne is gondolkozzunk, kutassuk, ami érdekel minket?
Egyáltalán, mi az, hogy alkalmazás? Olyan is van, amikor – a közhelyeknek megfelelően – a tudós felfedez, feltaláló feltalál, a fejlesztő pedig mindezek után fejleszt. Ezt hívják innovációs láncnak. Sokszor azonban szó sincs semmiféle láncról. A tudomány és az alkalmazások viszonya ennél sokkal bonyolultabb tud lenni. Néha hasznossá válik egy régi tudományos eredmény, amelyről ezt senki nem gondolta volna. Máskor pedig nem kell semmiféle tudományos újdonság egy műszaki innovációhoz, mert nem ezen múlik. És ezek közt bármi.
De talán a legkevésbé konkretizálható összefüggések a leglényegesebbek. A tudomány nem csak egyes tudományos eredményeket produkál, hanem az emberi tudást is, mint olyat. Az, hogy alapkutatáson felnőtt emberek kerülnek át például az ipari fejlesztésbe, könnyen lehet, hogy fontosabb tudástranszport, mint az egyes eredmények átadása. Ha pedig azt kérdezzük, miért hiszi el sok ember a mágneses matracot, vagy a miért hisz a homeopátiában sok orvos is, akkor már a tudomány tekintélyénél tartunk. Lehet, hogy a tudomány hasznát megtakarított matracokban kellene mérnünk?
Dr. Kővári Zsolt előadása a Szkeptikus Klubban 2019. március 19-én
A felhőképződés folyamatáról szerzett legújabb ismeretek arra mutatnak, hogy galaxisunkból, azaz a Tejútrendszerből eredő kozmikus sugárzás jelentős befolyásoló tényező. Köztudott továbbá, hogy a Nap időben változó mágneses aktivitása hatással van a Földet érő kozmikus sugárzásra, így közvetve a felhőképződésre. Ugyanakkor bolygónk felhőtakarója közvetlenül befolyásolja a Napból a Föld felszínét elérő napsugárzás mennyiségét: minél nagyobb a felhőtakaró teljes felszíne, annál több napsugárzás reflektálódik a világűrbe, vagyis annál kevésbé melegszik a földfelszín. Előadásomban összefoglalom a kozmikus sugárzással, a napaktivitással és a felhőképződéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, majd bemutatom a vázolt globális folyamatok kölcsönhatását, azok lehetséges kimenetelét. Végül ismertetek néhány becsült adatot arra vonatkozóan, hogy a kozmikus hatások milyen mértékben képesek befolyásolni a globális klímát, képesek-e adott esetben valamelyest mérsékelni, lassítani az emberi tevékenység számlájára írható globális felmelegedést.
Dr. Györgyey János növénybiológus (MTA SZBK Növénybiológiai Intézet) előadása a Szkeptikus Klubban 2018. nov. 22-én
Tényleg iszonyú veszélyes a legnépszerűbb gyomirtó? Civil szervezetek kampányolnak, milliók követelik aláírásukkal az állítólag rákkeltő glifozát betiltását, miközben a gazdák a további engedélyezésért küzdenek. Jogosak az aggodalmak, vagy lobbiérdekek mentén mesterségesen gerjesztett félelmekről van szó? Györgyey János növénybiológus segít eligazodni ebben a nehezen átlátható témában november 22-i klubestünkön. Jöjjön az is, aki be akarja tiltani a glifozátot, az is, aki nem, és azok is, akiknek fogalmuk sincs róla, mit gondoljanak. Beszéljük meg!
Az előadótól kapott előzetes ismertető:
Mindenekelőtt szögezzük le: a glifozát egy gyomirtó hatóanyag, amit nem azért fejlesztettek, hogy a környezetet védje, hogy az egészségünket javítsa, hanem azért, hogy eszköz legyen a kezünkben nem kívánatos növények gyors és hatékony elpusztítására. Az előbbieket elvárni tőle képmutató kettős mérce, és ha az utóbbi feladatra pedig alkalmas, akkor az alapvető kérdés az, hogy viszonyul egymáshoz a kockázat és a hasznosság a glifozát használata során.
A klubest során megismerkedünk a glifozát történetével, olyan alapvető tulajdonságaival, amivel laikusként is érdemes tisztában lennünk, és választ keresünk arra, hogy valóban bizonyították-e a rákkeltő voltát, miről döntött a kaliforniai glifozát perben immár másodfokon az ottani bíróság, tényleg károsan hat-e – immár áttételesen – a méhekre, szükséges-e ilyen mértékű használata a világban, illetve mik lennének a következményei egy totális betiltásnak?
Lehet-e kártékony a tudomány? (Lakos András, Szkeptikus Klub)szkbl
Mai civilizációnk nem létezhetne a tudomány és a technika vívmányai nélkül. Mégis, a tudomány néha félresiklik: olyasmire használják fel módszereit, eredményeit, ami szörnyű tragédiákhoz vezet. A legkézenfekvőbb példa erre az atombomba, de említhetnénk a fajelméletet, a kábítószereket, a robbanóanyagokat, a lobotómiát, a környezeti katasztrófákat okozó rovarirtószereket, és még sok minden mást. Paul Offit amerikai gyermekorvos a tudomány efféle kisiklásairól írt könyvet "Pandora's Lab: Seven Stories of Science Gone Wrong" (Pandóra laboratóriuma: Hét történet a félresiklott tudományról) címmel. A klubest során ezeket a tragédiákat vesszük szemügyre, kitérve tudományos és erkölcsi vonatkozásaikra, és megvitatjuk, mi vezetett a szörnyűségekhez, s vajon elkerülhetők-e (és ha igen, hogyan) a jövőben a hasonló katasztrófák.
Turizmus a szkeptikus idegenvezető szemével (Pintér András)szkbl
Tények, tévhitek, tévedések és kamu az idegenforgalomban
Pintér András Gábor előadása a Szkeptikus Klubban 2017. november 20-án
http://szkeptikus.blog.hu/2017/11/13/szkeptikus_klub_turizmus_a_szkeptikus_idegenvezeto_szemevel
Az idegenforgalom egyre fontosabb szerepet játszik egyes országok gazdaságában. Az emberiség növekvő hányada számára a világ megismerése ma már egyet jelent távoli tájak felkeresésével. Miközben a turizmus többek között az ökológiai fenntarthatóság szempontjából is jelentős problémákat generál, van egy másik oldala, amiről nem szoktunk beszélni, és amely leginkább a napjainkban oly divatos álhírek és álinformációk problémaköréhez köthető: az úticélokkal kapcsolatban elérhető információk és azok csekély megbízhatósága. Útikönyvek, blogok, weboldalak, idegenvezetők ontják a jobbnál jobb történeteket, szaftos meséket, történelmi eseményekről szóló ismertetőket, tényszerűen tálalt adatokat, de vajon mennyire bízhatunk meg ezekben a forrásokban? Mi alapján dönthető el, hogy melyik információ a helyes, és egyáltalán van-e jelentősége annak, hogy amit elsősorban szórakoztató és nem tudományos ismeretterjesztő szándékkal közvetítünk, az tényszerű és korrekt legyen? Lehetséges-e a tévhitek és a kamu kizárásával úgy információt szolgáltatni, hogy közben élvezhető, érdekfeszítő maradjon az egyes desztinációk és hozzájuk kötődő események, tudnivalók ismertetése?
Az előadás során hazai és nemzetközi példákon keresztül bemutatva megyünk végig a probléma elemzésén, bemutatva, hogy az idegenforgalom mennyire melegágya az álinformációknak, félinformációknak, csúsztatásoknak, tévedéseknek és hazugságoknak, és mennyire nehéz tényszerűen bemutatni egyes desztinációkat az álhírek rohanó világában. Szkeptikusként idegenvezetőnek lenni tehát igazi kihívás. De talán nem lehetetlen feladat. Ezért a lehetséges megoldásokat, ígéretes irányokat is igyekszünk sorra venni.
"Egyiptomémek", paleoasztronauták, valamint a régész-egyiptológus alakja az e...szkbl
Horváth Zoltán egyiptológus előadása a Szkeptikus Klubban 2015. január 20-án. Bővebb információ: http://szkeptikus.blog.hu/2015/01/14/szkeptikus_klub_egyiptomemek_paleoasztronautak_valamint_a_regesz-egyiptologus_alakja_az_ezredfordulo
1. http://www.eet.bme.hu
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
A megújuló energia és a "Föld
űrhajó" jövője
Mizsei János
Plesz Balázs
2. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
„Kínzó” kérdések az energiával
kapcsolatban
► Apúúú, mi az, hogy energiaaa, és mi az hogy
hosszútávúúú?
► Megújuló energia: fából (műanyagból?) készül-e a
vaskarika? (Ld.: „hosszútávú”)
► Túléljük-e magunkat, és ha igen, akkor mennyivel?
► Mi a "Föld űrhajó" jövője?
► Vajon van-e hosszútávú megoldás a fenntartható
fejlődés vagy legalább a stagnálás érdekében?
3. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Válaszkísérletek, ha nem is a
megoldás, de az értelmes vita
érdekében:
► A megújuló energiák fajtái, eredetük,
hasznosítási lehetőségük, különös tekintettel a
napenergiára
► A napelem (fotovoltaikus cella) működése,
hatásfoka, korlátai, fejlődési lehetőségei
► Példák megújulóenergia-szüretre
4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
"Föld űrhajó"
A fenntarthatóság alapja: a termelési folyamatok zárt ciklusúvá
alakítása!
Űrhajó: rövidtávú modell
Föld: 109 év!
5. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
5/30
Mai energiafelhasználás
► Ma kb.: 80 % fosszilis energiahordozók
7 % atomenergia
13 % megújuló energiaforrások
► 120,000 TWh összenergiaigény
6. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
6/30
Fosszilis energiahordozók
problémái
► Globális felmelegedés
Üvegházhatás
• Közvetlen okok (gázkibocsátás, CO2, metán, NOx)
• Közvetett okok (esőerdők irtása, ózonréteg
csökkenése)
Környezeti változások
► Környezetszennyezés (kémiai és rádioaktív!)
► Kifogyóban vannak (?)
Több százmillió éves napenergia felhalmozódás rászabadítása
a földre néhány emberöltőnyi idő alatt: katasztrófaveszély!
7. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
7/30
8. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
8/30
Globális felmelegedés képekben
9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
9/30
Környezetszennyezés
10. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
10/30
Megújuló energiaforrások
► Napenergia
► Szélenergia
► Biomassza
► Geotermikus energia (?)
► Vízenergia (?)
► Nukleáris energia (fúziós)
Megújuló = környezetbarát?
11. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
11/30
Napenergia
► Nincs szennyeződés
► Nem merül ki
► 1,100,000,000 TWH évente
► 5000-szer több, mint az
emberiség
energiaszükséglete
► Fluktuációk
► Költségek
12. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
12/30
Szélenergia
Nem okoz szennyezést
► Legmagasabb hatásfok: 59,3 %
► Napenergiánál alacsonyabb potenciál: a napból
jövő energia 2,5% alakul át szélenergiává
► Időbeli fluktuációk
13. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
13/30
Biomassza
► Éves biomasszatermelés:
800,000TWh
► Hatásfok ?
Kukorica: a fény 1.3 %-át alakítja
át kémiai energiává
► Könnyű tárolni
► Nincs fluktuáció az
energiatermelésben
14. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
14/30
Geotermia
► Napenergiánál kisebb potenciál
28,000 TWh évente
► Nincs fluktuáció
► Lehetséges
szennyeződések
a föld belsejéből
► Mellékszál: hőszivattyú
15. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
15/30
Vízenergia
► Legalacsonyabb potenciál:
10,000 TWh
► Nagy környezeti
beavatkozásokat igényel
► Nincs fluktuáció
(sőt, tárolni is lehet az
energiát)
17. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
year
2000 2020 2040 2100
Előrejelzés
olaj
szén
gáz
atomenergia
vízenergia
biomassza (hagyományos)
biomassza (fejlett)
napenergia (PV
és fototermikus
energiatermelés)
fototermikus (csak hő)
egyébb megújulók
geotermikus
szélenergia
Forrás: German Advisory Council on Global Change, 2003, www.wbgu.de
EJ/a
18. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
18/30
A megújulók célszerű kezelése:
► A megújuló energiaforrásokat nem
versenyeztetjük egymással
► Az egymást kiegészítő tulajdonságaikat
kombinálni kell (nagyon előnyös a
szél+víz)
► Csökkenteni kell az energiafelhasználást
(az a legjobb, ha kevesebbet kell
termelni)
19. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
A Nap
► A föld energiájának
99.98 %-a a napból
származik
► Az ár/apály 1/3-át a
nap tömegvonzása
okozza
► Távolság: 150 millió
kilométer
► Megújuló és fosszilis
energiaforrásokból
nyerhető energia is a
napból származik
20. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
A nap
► Tömeg a naprendszer tömegének
99,9 % teszi ki (1,989 x 1030 kg)
► Maghőmérséklet: 14,8 millió K
► Felületi hőmérséklet: 5.800 K
► 73,5 % Hidrogén, 25 % Hélium
► Gravitáció 27-szerese a földinek
► Kb. 4,5 milliárd éve keletkezett
21. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
A nap energiatermelése
► Főként proton-proton
reakció
► 564 millió t Hidrogén
fúzióval alakul át 560
millió t Héliummá
► Teljesítmény:
3,7 x 1026 W
► Teljesítménysűrűség:
mindössze ~100 W/m3
E=mc2
22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
A nap szerkezete
Szerkezet
Mag
Sugárzási zóna
Konvekciós
zóna
Fotószféra
Kromoszféra
Korona
23. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Életciklus (hosszútávú )
► 4,6 milliárd éve: gravitációs „összerántás”
► Ma: fősorozatbeli fejlődés (Kb. a 10 milliárd évnyi H ->
He fúzió felénél tart)
► 900 millió év múlva: föld hőmérséklete > 30°C
► 1,9 milliárd év múlva: föld hőmérséklete > 100°C
► 7 milliárd év múlva: vörös óriás, a Vénusz és a Merkúr
megsemmisül, a föld felszíne megolvad
► He -> C fúzió beindul (kb. 130 millió év)
► Fehér törpe (az eredeti tömegének 50 %)
24. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Napenergia spektruma
Napállandó
► AM 0: 1354 W/m2
► AM 1: 1040 W/m2
► AM 1,5: 970 W/m2
25. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
25/30
Napenergia hasznosítás
Napelemek:
► Fényelektromos
hatás
► Elektromos
energia
► Hatásfok: 10-30%
Napkollektorok:
► Hőelnyelődés
► Hőenergia
► Hatásfok: 50-60%
Kombinált rendszer
26. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
26/30
Energia tárolás
Napi és éves változások az energiatermelésben
Rövid és hosszú távú energiatárolás is szükséges
27. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
27/30
Alternatív üzemanyagok (autózni kell)
Fosszilis üzemanyagok jellemzői: nagy
energiasűrűség, fejlett technológia, olcsóság.
Nap: 1 kW/m2 , nem elég az energiát koncentrálni kell
Lehetőségek: Diesel olaj -> növényi olaj
Biomassza Benzin -> alkohol
Hidrogén, Metán
(Tükrök, lencsék)
28. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
28/30
Napenergia termikus hasznosítása
29. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
29/30
Napenergia termikus hasznosítása
30. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
30/30
Napenergia termikus hasznosítása
31. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
31/30
Napenergia termikus hasznosítása
32. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
32/30
Napenergia termikus hasznosítása (időjárás befolyásolása?)
33. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Fúziós - fotovoltaikus energiatermelő rendszer
h Wg
Wg
h
Csatolás a napkorona elektronjai és a földi atomok, szilárdtestek
elektronjai között
34. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Analógia: víz felemelése „magasabb
energiaszintre”, majd az energia hasznosítása
36. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Ami beérkezik…
(energiaspektrum, energia-
sűrűség,
foton/sec/cm2/eV)
W
ph
ph dW
dh
dn
n
Ami beérkezik…
(összes, W-nél nagyobb
energiájú fotonok száma,
eloszlásfüggvény,
foton/sec/cm2)
37. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
W
ph
ph
dW
dh
dn
n
dW
dh
dn
qWJ
gWh
ph
gL
A legkedvezőbb
félvezetőanyag
kiválasztása
a beérkező energia spektruma
T
T
m
T0m U
U
U
1lnUUqW
q
W
IP m
Lm
0
ph
m
L
m
dWn
q
W
I
P
P
0
ph
dWnP
a beérkező összes
teljesítmény:
38. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
A legkedvezőbb
félvezetőanyag
-földi körülmények között
-energiakoncentrálás
nélkül, illetve
-ezerszeres
energiakoncentrációval
Cu(In,Ga)Se2
39. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Gát
Árapály vagy hullámzás energiájával működő vízikerék
H
A
Szinuszos hullámzást („A” amplitúdóval) feltételezve Pmax nyerhető H=0.39A
gátmagasság esetén
Nem
hasznosítható
Fölösleges
LJ
gW
40. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
40/30
Napelemes rendszerek
► Szigetüzemű vagy hálózatra kapcsolt
- megbízhatóság
- a hálózat feladatának újraértékelése
- egy erőmű minden felhasználónak?
► Forgatott vagy fixen rögzített
- több energia forgatással
- drágább
- árnyékolás
- karbantartásigény magasabb
41. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Napelemfarm
44. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
44/30
Csúcstechnológia: 3 pn átmenet (GaInP/GaAs/Ge), 28-30%
45. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Mit hoz a jövő?
► A megújuló energiaforrásokra, és a
napenergiára szükség van, ezt el kell
fogadtatni a köztudatban is
► Körülményekre specializált rendszerek
tervezése (napkollektor, napelem)
► Különböző rendszerek kombinálása (szél és
vízenergia)
► Nincs „nyertes” technológia -> pld.: Hárskút.
Egy új elmélet nem úgy terjed, hogy az ellenzőit
meggyőzik, hanem úgy, hogy az ellenzőik kihalnak.
Max Planck
46. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
46/30
Köszönöm a hallgatóság
figyelmét, türelmét, a Szkeptikus
Társaság vezetésének pedig a
szervezést és az előadás
lehetőséget!