"A Mester szunyókált. Titok Tóni a Bibliát olvasta, a Jelenések könyvét. Tóni is kezdett kókadozni. Amikor oda ért, ahhoz a részhez, hogy János lenyelte a könyvet, és a gyomrában keserű lett, Tóni is szépen elaludt. A nyitott Bibliára szép lassan ráhajtotta a fejét. És álmot látott. Azt látta a Biblia elnyelte. Valami nagy mélységbe ereszkedett le, ahol szemtől szembe találta magát egy nagy szemmel. Miután felébredtek, Tóni elújságolta álmát a Mesternek. A Mester a következőt mondta:
- Tóni, a cél előtt megtorpantál. Be kellett volna lépned a szemgolyó sötét közepébe. Onnan kifele nézve olvassák a Bibliát. A fényt, bentről, a sötétségből látják. Kevesen mernek oda belépni, mert a sötétség mindig a nem-Lét fenyegetésével jár. Akik nem mernek belépni a szem sötétjébe, dogmákat alkotnak, és ahhoz ragaszkodnak."
"A Mester szunyókált. Titok Tóni a Bibliát olvasta, a Jelenések könyvét. Tóni is kezdett kókadozni. Amikor oda ért, ahhoz a részhez, hogy János lenyelte a könyvet, és a gyomrában keserű lett, Tóni is szépen elaludt. A nyitott Bibliára szép lassan ráhajtotta a fejét. És álmot látott. Azt látta a Biblia elnyelte. Valami nagy mélységbe ereszkedett le, ahol szemtől szembe találta magát egy nagy szemmel. Miután felébredtek, Tóni elújságolta álmát a Mesternek. A Mester a következőt mondta:
- Tóni, a cél előtt megtorpantál. Be kellett volna lépned a szemgolyó sötét közepébe. Onnan kifele nézve olvassák a Bibliát. A fényt, bentről, a sötétségből látják. Kevesen mernek oda belépni, mert a sötétség mindig a nem-Lét fenyegetésével jár. Akik nem mernek belépni a szem sötétjébe, dogmákat alkotnak, és ahhoz ragaszkodnak."