3. Miért definiálnánk a tehetséget?
• A „hétköznapi ember” nem szokott
elgondolkodni a tehetség definícióján.
• Megnézi a Megasztárt vagy az X-Faktort,
rácsodálkozik Einsteinre, vagy amikor az
automata elnyelte a kétszázasát
megjegyzi: „Na, ez a tehetség!”.
• A tehetség valamilyen definíciójára a
tudománynak van szüksége, ha kutatni
akarja.
6. Paradigmák – I.
• Intelligencia alapú elméletek
– Tehetséges az, akinek az IQ-ja 130 (140, 160, 180)
fölött van.
– Leta Hollingworth és Lewis Terman munkássága.
– Az intelligencia kutatása a pszichológia egyik
legérdekesebb, és talán az egyik leginkább
ellentmondásos története.
– Operacionalizmus: intelligencia az, amit az
intelligenciatesztek mérnek – ez nem vicc, Edwin
Boring 1923-ban írt művében olvasható.
– Érdekes módon a tehetség diagnosztizálásában ez az
elmélet uralkodik.
8. Paradigmák – II.
• Katalóguselméletek
– Bizonyos pszichológiai sajátosságok, tulajdonságok, jellemzők,
személyiségjegyek megléte és magas szintű fejlettsége.
– Joseph Renzulli, Robert Sternberg, Howard Gardner.
– Az egyik törekvés: kiemelni azt, ami valószínűleg jó előrejelzője
a kimagasló teljesítménynek (elsősorban Renzulli).
– A másik törekvés: kognitív pszichológiai alapokon magyarázni a
tehetséget, találni mélyebb magyarázatokat (elsősorban
Sternberg).
– A harmadik törekvés: Helyet biztosítani mindenféle emberi
kiválóságnak, túllépni a kognitív teljesítmények uralmán
(elsősorban (Gardner).
– Ma a leginkább elfogadottak, bár a gyakorlati munka során
(tehetségdiagnosztika) kevéssé alkalmazottak.
9.
10. Paradigmák – III.
• Szociokulturális megközelítések
– A tehetség fogalma társadalmi konstrukció.
– Mint ilyen, elsősorban társadalmi törekvések, érdekek
megjelenítője.
– A tehetség fogalma igazi „népi pszichológiai téma”.
– A tehetség fogalmával való operálás része lett a kirekesztő,
szelektív iskolarendszer működését magyarázó érveléseknek –
a tehetségeseket külön kell választani.
– A tehetség tudományos értelmezései is jórészt a „kiválasztás”
alapjai megteremtésének érdekében születtek meg.
– A kiváló teljesítményű felnőtté válás folyamata az érdekes, és e
folyamatban egyáltalán nem csak a pszichikus sajátosságok
játszanak szerepet.
12. Lehet egyáltalán definiálni a
tehetséget?
• Egyáltalán nem biztos, hogy kell – James Borland.
• Alapvető motiváció: szeretnénk megmondani, hogy
kikből lesznek a kiváló teljesítményt nyújtó felnőttek –
PRODUKTÍV KIVÁLÓSÁG.
• De miért is szeretnénk megmondani? Talán csak nem
azért, mert velük valami mást szeretnénk csinálni, mint a
többiekkel?
• Természetesen mindig ez volt az alapvető motiváció.
• De lehetséges-e ez egyáltalán? És itt egyáltalán nem a
feladat nehézsége, a tudományos ismeretek esetleg
nem kielégítő volta az elsődleges probléma.
13.
14. A tehetséggel való foglalkozás egy
(hagyományos) modellje
• A tehetség jelentős mértékben velünk születik, vagy
nagyon korai fejlődés eredménye.
• A tehetség jól leírható bizonyos pszichikus sajátosságok
magas szintű fejlettségével.
• A tehetséget diagnosztizálni kell (fel kell fedezni).
• A tehetségesnek mutatkozókat elkülönülten kell
fejleszteni.
• Amennyiben a tehetséges gyermek, fiatal megkapja a
megfelelő gondoskodást, és a sors sem szól közbe,
akkor produktív kiválóság válhat belőle.
16. Akár kutathatnánk is
• Válasszunk ki produktív kiválóságokat.
• Vizsgáljuk meg, hogy milyen tulajdonságaikat tekintve
kiemelkedően fejlettek. Kapunk egy pszichikus sajátosságokból álló
listát.
• Válasszunk ki egy lehetőleg minél nagyobb, lehetőleg minél
fiatalabb gyermekekből álló vizsgálati mintát.
• Egy longitudinális vizsgálatban lehetőleg minél gyakrabban
vizsgáljuk meg a listánkban található sajátosságok tekintetében a
fejlettségüket.
• De vizsgáljuk meg őket sok más pszichikus tulajdonság
tekintetében is.
• Amikor felnőnek, válasszuk ki közülük a produktív kiválóságokat, és
elemezzük az adataikat.
• Abban reménykedhetünk, hogy rájövünk, kikből, milyen
tulajdonságokkal rendelkezőkből lesznek a produktív kiválóságok.
17. Miért nem lehet egy ilyen kutatást
elvégezni?
• Szinte leküzdhetetlen technikai akadályok (költségek,
mérési problémák, …)
• Fogalmunk sincs, kik a produktív kiválóságok:
– próbálkozhatnánk az IQ-val – ennek láttuk korábban a
problémáit.
– egy-egy szakma felső 2,5%-a – megnézném azt a kiválasztást,
amely megmondja, kik a legjobb magyar pedagógusok (kb.
3500),
– a közvélemény vizsgálatával sem megyünk semmire, „kinek a
pap, kinek a papné”.
• A folyamatban nem vizsgálnánk fontos hatótényezőket.
Így elsősorban a társadalmi hatások elemzése maradna
ki.
• A produktív kiválósággá válás erősen függ a társadalmi
folyamatoktól
18. Minden gyermek kapja meg azt,
amire optimális fejlődéséhez
szüksége van. A valamilyen
területen kiemelkedő gyerek is kapja
meg.
19. A tehetség fogalma nem definiálható?
Akkor mi a tehetségnevelés?
• Tekintsük tehetségesnek azokat a gyerekeket, akik valamilyen, a
társadalom által pozitívan értékelt tulajdonságukat tekintve éppen
akkor kiemelkedőek.
• Ebben nem csak a kognitív tulajdonságok fontosak.
• Fogalmunk sincs, hogy ők majdan kiválóságok lesznek-e, azt sem
tudjuk, mi az a produktív kiválóság.
• Azt tudjuk, hogy a személyiségük olyan, hogy fejlesztésük során
már építhetünk bizonyos magas szinten fejlett sajátosságokra.
• Ez majdnem minden gyerekre érvényes.
• Ha nem érvényes, a gondos neveléssel akkor is eljuthat minden ép
gyermek ebbe az állapotba.
• Minden gyermeknek részesülnie kell a differenciális pedagógia
jótéteményeiből, igaz, a tehetséges gyermeknek is.
• Igenis jelenthet bizonyos sajátosságokat a fejlesztésben, hogy egy
gyermek egy vagy néhány területen messze kiemelkedik a társai
közül. Ez valóban sajátos pedagógiai gondoskodást tesz
szükségessé, ahogy egyébként minden gyermeknek sajátos
pedagógiai gondoskodásra van szüksége.
20.
21. Kikerülhetetlen az öröklődés
kérdése
• Ma még rendkívül nehéz ebben állást foglalni.
• Számtalan viselkedési sajátosságról derül ki a
mai kutatásokban, hogy van genetikai háttere.
• Felmerül a lehetősége a tehetségfejlesztés teljes
körű programozásának.
• A szép új világ persze a legkevésbé sem vonzó,
de az biztos, hogy a kérdést alaposan elemezni
kell, és nagyon oda kell figyelni a genetikai
kutatások eredményeire.
22. De mondjunk ennél konkrétabbat is
• A jellegek, köztük a viselkedéssel kapcsolatosak
öröklődésével kapcsolatban fontos szerepet
játszik az öröklöttségi mutató (heritabilitás).
• Értelmezése (vázlatosan): egy mérhető jelleg
varianciájában hány százalékot képvisel a
genetikai okokra visszavezethető variancia.
• Ez akár meglepően magas érték is lehet. Pl.
– 2009-es vizsgálat: matematika, sakk, zene, írás,
nyelvelsajátítás, sportok: 50% és 92% közötti
heritabilitás.
– magas értékek az információfeldolgozás sebessége
és a munkamemória kapacitása tekintetében is.
23. Ne legyünk felszínesek!
• Maguk a genetikusok figyelmeztetnek néhány tényezőre:
– a mutató mindig konkrét populációra, sőt, konkrét mintára
érvényes, a legtöbb eseteben fogalmunk sincs az
általánosíthatóság részleteiről,
– a környezeti feltételek variabilitása jelentős mértékben
befolyásolja a heritabilitást, ennek a pedagógiai jelentősége
óriási.
– a genetikai és a környezeti hatótényezők kölcsönhatásban
vannak egymással, ennek mechanizmusait szinte egyáltalán
nem ismerjük.
• A magasság példája (80%-os heritabilitás).
• Az IQ gap szűkülése az Egyesült Államokban.
• A fontos kérdés a környezet (pedagógia!) variabilitása.
Minden gyermeknek a neki megfelelő tanulási
környezetet!
24. „A magyar egy tehetséges nép”
• A PISA 2006 felmérés
természettudományi tesztjében a 6.
képességszinten teljesítő tanulók aránya
(pontszámuk 708 pont felett):
– Magyarországon: 0,6 %
– Finnországban: 3,9%
– Az OECD-ben: 1,4
25. PISA 2006. Természettudomány –PISA 2006. Természettudomány –
OECD országokOECD országok
Alsó 5%
teteje
Alsó 10%
teteje
Alsó 25%
teteje
Az egész
minta
A felső
25% alja
A felső
10% alja
A felső
5% alja
Finnország Magyarország Mexikó
6.
8.
13.
15.
18. 18. 18.
26. Igaz-e, hogy a tanulócsoportokban
a gyenge teljesítményű gyerekek
lehúzzák a jobbak (a
tehetségesek) eredményeit?
27. Vizsgálat a 2008-as országos
kompetenciamérés adatai segítségével
• Hány ponttól tekintjük jó tanulónak: 550, 600, 650.
• Hány ponttól tekintjük gyenge tanulónak: 350, 400, 450.
• Homogénnek tekintjük az osztályt, ha:
– 0 % a gyenge tanulók aránya,
– 10 % a gyenge tanulók aránya,
– 20 % a gyenge tanulók aránya.
• Ez 3×3×3 = 27 vizsgálatot jelent.
28. Vizsgálat a 2008-as országos
kompetenciamérés adatai segítségével
• Megvizsgáljuk a jó tanulók pedagógiai hozzáadott
értékének átlagát a homogén és a heterogén
osztályokban, s e két érték különbségét vizsgáljuk.
• Eredmény:
– 6. évf., matematika: a 27-ből csak négy esetben fordul elő, hogy
a jó tanulók a homogén osztályokban jobban teljesítenek, mint a
heterogén osztályokban.
– 6. évf., szövegértés: mind a 27 esetben érvényes az
összefüggés.
– Ha nem a gyenge tanulók arányának valamilyen értéke az
elválasztó pont, hanem a HHH tanulók aránya (0 %, 10 %, 20
%), akkor sincs olyan eset, hogy a homogén osztályokban lévő
jó tanulók teljesítenének jobban
29. Milyen lehetne a tehetségnevelés?
• Minden gyermek számára elképzelhetőnek tartja a
kiválóságot, és ezért cselekedni is képes.
• Családi, szociális háttértől függetlenül nyújt fejlesztési
lehetőségeket.
• Mindenfajta, a társadalom, a közösségek, az egyén
számára hasznos, fontos területen értelmez tehetséget.
• Nem az elkülönítés a fő eszköze.
• Alkalmanként, indokolt esetben szervez elkülönült
csoportokat.
• A tehetségnevelés betagozódik az érdemi pedagógiai
differenciálás átfogó rendszerébe.
