1. A számítógépek
története

2. Tervezők
 1642 Blaise Pascal - ő építette
az első automatikus számo­lógépet.
Gépe, a pascaline
egymásba kapcsolódó fo-gaskerekekre
alapszik. Ötvenet
épített eladásra, de a hivatal-nokok
és számlavezetők
visszautasították a használatát,
mert attól féltek, hogy ez
elveszi a kenye-rüket! (Róla
nevezték el a PASCAL
nyelvet.)

3.  1822 Charles Babbage -
elkészítette az el-ső "difference
machinet", egy nagyon nagy
gépet ame-lyet gőz hajtott ,
akkora volt, mint egy
gőzmozdony, és képes volt
többtagú egyenleteket
megoldani. A fejlesztést a brit
kormány fizette. Olyan gyenge
volt, hogy többször eltört, és a
brit miniszterelnök szerint
egyetlen célja az volt, hogy
kiszámolják vele azt a nagy
összeget, amelyet a meg-építésére
költöttek.

4. Tervezők
 Babbage később megtervezte az "analytical engine-t", amelye még
sokkal több művelet elvég-zésére képes lett volna. Bár ez a gép
soha sem épült meg, öt olyan elemet tartalmazott már, amelyek
nagyon fontosak a későbbi számí-tógépek számára:
 bemeneti egység
 feldolgozandó számok tárolási lehetősége
 feldolgozó egység vagy számológép
 vezérlőegység a végrehajtandó feladatok irányítására
 kimeneti egység

5. Tervezők
 Augusta Ada - műkedvelő
matematikus, Babbage jó
barátja. Az ő gondolata volt,
hogy az analitikus gépet úgy
lehetne programozni, hogy az
ismétlődő utasításokhoz
egyetlen kártyát használnak. Ez
volt az első javaslat a számí-tógépek
programozására.
 Őt tekintik az első
programozónak. (Róla nevez-ték
el az ADA nyelvet.)

6.  1886 - Lyukkártya-feldolgozó
gép feltalálása (Herman
Hollerith), elektro-nikus
számlálásra. A lyukkártyák
szendvics-ként helyezkedtek el
réz rudak között; ahol lyuk volt a
kár-tyán, ott a réz rudak
kontaktust létesítettek és egy
elektro-mos áramkör záródott. A
készüléket arra tervezték, hogy
fel-lehessen dolgozni vele az
1880-as népszámlálás adatait.
Ké-zi feldolgozással, ez több
mint egy évtizedig tartott volna.

7. Tervezők
 Később Hollerith megalapította a
Tabulating Machine Company-t.
Számta-lan egyesülés és üz-letrészek
felvásárlása után 1924-
ben ez a cég lett az International
Busness Machines (IBM)
 1906 Az első rádiócső előállítása
 1936 Alan Turing -
Szemináriumi dolgozatot írt egy
elvi digitá-lis számítógépről
amelyet ma turing-gépnek
nevezünk a mate-matikában.

8. Az első számítógépek
 A számítógépes rendszerek fejlődését erősen befolyásolta a
második világ-háború. Életmentő szükség volt rájuk a rakéták
pályájának kiszámításá-hoz, a rejtjelezett szövegek megfejtéséhez
stb.
 1939 ABC - az első digitális számítógép. (Dr. John Astanasoff
tervezte.)
 1944 Mark I - az első amerikai általános célú számítógép,
amelyet programok vezéreltek (Re-lékkel működött). A Harvard
egyetemen tizenöt évig használták.
 1945 MARK II - az első "bug". A Mark II fejlesztése köz-ben a
számítógép egyik reléje elromlott, és a kutatók egy agyonütött
molyleplét találtak az érintkezői között. Azt tartják, hogy ez az
eredete az angol "bug" (bogár, apró programhiba) és a debugging
(hibakeresés) szakkifejezéseknek.

9. Az első számítógépek
 1945 Neuman János -
kifejlesztette az eltárolt
program elméletét. Az volt az
ötlete, hogy ne csak a
feldolgozandó adatokat, de a
feldolgozásra vonat-kozó
adatokat is a számí-tógép
memóriájában tároljuk.

10. A számítástechnikai ipar
fejlődése
Első generációs gépek

11.  A mai értelemben vett számítás­technikai
ipar az ENIAC
(Electronic Numeric Integrator and Computer) fejlesztésévek
kezdődött. Pennsylvániai Egyetemen fejlesz­tette
ki John W
Mauchly és J. Prespert Eckert 1942 és 1945 kö­zött.
A gép súlya
30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tar­talmazott.
A
rádiócsövek nagy hőt termel­nek,
ez a hő elég lenne New York
bel­városa
fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg
egy rádiócső. A programo­záshoz
6000 kapcsolót kellett átál­lítani,
200 mikroszekundum kellett egy összeadáshoz és 3
milliszekundum egy hárommal való szor­záshoz.
Az ENIAC
1955­ben
ment nyugdíjba.
 A számítástechnika korszaka hiva­talosan
1951 június 5­én
kezdődött, amikor az első UNIVAC­ot
(Universal Automatic
Compu­ter)
leszállították az Egyesült Államok Nép­számlálási
Hivatala számara. Ez volt az első ke­reskedelmi
forgalomban
elérhető számí­tógép.

12.  Az első nagyobb rendszer az UNIVAC 1105 1959­ben
készült. 2
450 000 dollárba került. 72000 rá­diócsőből
állt, súlya 35 tonna.
Me­móriakapacitása
kb. 54000 bájt 144 000 bájt háttértárral. Egy
egy­szerű
összeadást 44 mikroszekundum alatt haj­tott
végre.
 Ekkor már az IBM 40 éve elektromechanikus lyukkártyás
gépeket gyártott és értékesített nagymennyiségű adat
feldolgozására. A vállalat sokáig habo­zott,
hogy bekapcsolódjon­e
a számítástechnikai iparba míg be nem mutat­ták
az UNIVAC­ot
és a lyukkártyás gépek forgalma esni nem kezdett a számí­tógépek
helyettesítő szerepe miatt. Az IBM által gyártott első
számí­tógép
az IBM 701 volt, amelyet 1953­ban
adtak át a
kormánynak és amelyet hamaro­san
köve­tett
az IBM 650. A
vállalat 1956­ban
vette át a számítástechnika ipa­rának
vezető
szerepét, amikor 76 számítógépet adott el.

14. Második generációs
számítógépek (1959-
1964)
 Ezek a számítógépek kezdték meg a technológiai átalakulást. A
népszerű gé­pek
közé tartoztak pl. az IBM7090, 7070 és 1410.
Más gyártók is bekapcso­lódtak
(Sperry­Rand,
RCA...). Közös
jellemzője volt ezeknek a gépeknek, hogy a rádiócsövek helyett
tranzisztorokat használtak, lecsökkent a méretük, és assembly és
más magas szintű programozási nyelveket lehetett ve­lük
meg­valósítani.
!962­ben
jelent meg a cserélhető lemeztár.

15. A harmadik generációs
számítógé­pek
(1964-70)
 Ezek a gépek az első igazi miniszámí­tógépek,
legjellemzőbb
képviselőjük az IBM 360. Integ­rált
áramkörrel (IC) készültek. A
szilícium alapú félvezetők alkalmazása javított a megbízhatósá­gon,
csökkentette az árat és a mére­tet,
és a villamos
fogyasztást.

17. A negyedik generációs
gépek (1971 - jelen­kor)
 A negyedik generációs gépek kezdetét a mikroprocesszor alapú
gépek meg­jelenése
jelenti. 1969­ben
Tedd Hoff elkezdi
megvalósítani azt az ötletét, hogy a számítógép minden végre­hajtó
áramkörét egyetlen egységbe in­tegrálja.
Az ő ötletének
továbbfejlesztéséből alakult ki napjaink számítógé­pe.
Nehéz
elhinni, de az Intelnek, Hoff munkáltatójának, nem volt könnyű si­kerre
vinni az ötletet. A megcélzott vásárlóknak semmi ötletük
nem volt, mi­re
lehetne hasz­nálni
ezeket az eszközöket. Ma már
az élet minden területén találunk mikroprocesszorokat, a
kertlocsoló vezérlőjétől az űrhajóig. A sok­féle
felhasználás
alaposan megváltoztatta az életünket.

19. Az ötödik generáció
(jelenkor és az elkövetkező
évtizedek)  Az ötödik generációra való előrejelzések elég sok
bizonytalanságot hordoz­nak,
mert ezek a változások épp csak
megkezdődtek. Valószínűleg meg fog­ja
érteni a szóbeli
utasításokat, és képes lesz következtetéseket levonni. Élő
nyelvek fordítása is a célok között szerepel. A szá­mítógép
felépítése is változni fog, a többprocesszoros, párhuzamos adat-feldolgozású
gépek veszik át lassan a Neumann­típusú
gépek
szerepét. A szupravezetés felhasz­nálásától
(amely lehetővé teszi,
hogy a vezetőben 0 ellenállással folyjon az áram) remélhető
jelentős sebesség­növekedés.
Ma is vannak olyan tulajdonsá­gú
gépek, amelyek az ötödik generációra lesznek jellemzőek, pl.
olyan szak­értő
számítógépek vannak, amelyek az orvosokat
segítik a helyes diagnózis felállításában.

20. Vége