2. Számítógépes hálózatok
• Számítógépes hálózatról akkor beszélünk, ha
több különálló gépet összekötünk úgy, hogy
azok képesek legyenek egymással
kommunikálni
• a nyomtató közös használatát
• a helyi hálózatok összekapcsolása annak
érdekében, hogy lehetővé váljon üzenetek,
elektronikus levelek, valamint nagy adattömegek
gyors és megbízható továbbítása
3. A hálózatok a következő feladatok
megoldását teszik lehetővé
- Erőforrások (nyomtatók, fájlok) közös
használata.
- Levelek, üzenetek küldése.
- Nagy számítógépek távoli elérése.
- Adatállományok, programok nagy
távolságú átvitele.
4. Csoportosítás kiterjedtségük
alapján
• LAN - Local Area Network, helyi hálózat
(egy helységre, épületre vagy
épületcsoportra korlátozódik)
• MAN - Metropolitan Area Network, városi
hálózat (általában a LAN-okat köti össze)
• WAN - Wide Area Network, országos,
országok és földrészek közötti hálózat
5. A hálózatok topológiája
A LAN-ok legfontosabb jellemzője a hálózat
elemeinek elrendezése, más néven a
hálózat topológiája
6. Sín topológia
• Sín topológia
A sín elrendezés esetén a hálózatba kapcsolt gépek egyazon
vezetéket használnak, köztük semmiféle speciális sorrend
nem adható meg, sorosan kapcsolódnak. Az elrendezés
hátránya, hogy vonalszakadás esetén az egész hálózat
használhatatlanná válik.
7. Csillag topológia
• A csillag elrendezés esetén a hálózatba kapcsolt gépek egyazon
csomópontra csatlakoznak. Az elrendezés előnye, hogy vonalszakadás
esetén csak az adott gép kapcsolata szakad meg a hálózattal, és nem az
egész hálózat válik használhatatlanná. A többi gép továbbra is tud
kommunikálni egymással.
8. Gyűrű topológia
• A gyűrű elrendezés esetén a hálózatba kapcsolt gépek egymást követő zárt
láncba szerveződnek, így minden kapcsolódási ponthoz rendelhető egy
előző és egy következő kapcsolódási elem. Előnye, hogy egyszeres
vonalszakadás esetén a hálózat nem válik használhatatlanná és nincs
leterhelt központi csomópont. Nagyobb hálózatok esetében kétszeres gyűrűt
szoktak alkalmazni a biztonság növelése érdekében
9. A hálózatok működése
• Aszerint, hogy hálózatunkban milyen
viszonyban állnak egymással a
számítógépek, két típusra oszthatjuk őket:
– a szerver (kiszolgáló) gépek
– Kliens gép (munkaállomások) valamely
hálózati szolgáltatást vesznek igénybe
10. a szerver (kiszolgáló) gépek
nagy teljesítményű és tárolókapacitású,
folyamatos üzemű számítógépek, amelyek a
hálózatba kapcsolt többi gép számára
szolgáltatásokat nyújtanak.
11. Szervertipusok
• a fájlszerverek nagy tárolókapacitású
számítógépek. Feladatuk a közösen használt
állományok, adatbázisok, alkalmazások,
levelezés, stb. biztosítása.
a nyomtatószerverek végzik a hálózaton
keresztüli nyomtatással kapcsolatos feladatokat,
a hozzájuk kapcsolt nagy teljesítményű
nyomtatók vezérlését.
• a web-szerverek a belső hálózat számára és a
külvilág felé szolgáltatják az internetes
dokumentumokat és végzik pl. az internetről
érkező megrendelések feldolgozását.
12. • a proxy szervereket használjuk abban az esetben, ha
hálózatunk nem közvetlenül kapcsolódik az internethez.
Az internettel közvetlen kapcsolatban levő proxy
szerveren keresztül cégünk belső hálózata számára oly
módon válik az internet elérhetővé, hogy a kért
állományokat a proxy szerver tölti le, majd továbbítja az
igénylőnek. Ha egy dokumentumra gyakran mutatkozik
igény, a felhasználók azt nem az internetről, hanem a
proxy szervertől kapják, ezáltal az internet-forgalom
költségei csökkennek. Egyes proxy szerverek képesek
arra, hogy a felhasználói igényeknek elébe menjenek, és
a gyakran látogatott oldalakat előre letöltik, például
éjszaka, költségkímélés céljából.
• fax szerver: cégünk minden alkalmazottja egy
kiszolgálón keresztül küldhet és fogadhat fax
üzeneteket.
• mail szerver: a felhasználók levelezését kezelő, az
elektronikus leveleket fogadó és küldő kiszolgáló gép.
13. Hálózati adatátvitel
• Két számítógép közti kapcsolatot kétféle
módon hozhatunk létre.
– A vonalkapcsolt adatátvitel nagy sebességű és biztonságos kapcsolat, viszont
azáltal, hogy az adó és vevő számítógép folyamatos és közvetlen kapcsolatban
van egymással, a hálózat rendkívül leterhelt, üzemeltetése költséges.
– A csomagkapcsolt Az egymástól nagy távolságra levő számítógépek
nincsenek egymással közvetlen kapcsolatban, de kapcsolódnak a hálózathoz.
Ebben az esetben a kliens gép elküld a kiszolgálónak egy adatsort, melyben
leírja, milyen adatokra van szüksége. A szerver a kért adatot (fájlt) darabokra
bontja, úgynevezett frame-ekre (keretekre), melyek mérete egyforma, és
tartalmazzák a kért fájl darabjain kívül a kliens és a szerver gép címét, valamint
a küldött adattöredékre vonatkozó információkat (pl. a teljes fájlban elfoglalt
helye). Az egyes frame-ek, akár eltérő úton is, egyenként jutnak el a klienshez,
amely a töredékeket összeállítja.
14. Protokollok
• Protokolloknak a számítástechnikában egy pontosan,
sok esetben szabványban rögzített eljárást nevezünk.
Leggyakrabban az adatátvitel szabályait nevezzük
protokollnak. A hálózati protokollok feladata, hogy a
számítógépek közt (a fizikai eszközök, például hálózati
kártya, modem, stb. segítségével) az adatokat 1.)
elküldje, ill. 2.) az adatok átvitelét ellenőrizze.
– A homogén, kisméretű helyi hálózatok jellemző protokolljai:
IPX/SPX (Novell hálózatban), NetBEUI (Microsoft hálózatban).
– Heterogén, nagy kiterjedésű hálózatok jellemző protokollja az
Internet Protokoll, ill. párja, a TCP (Transmission Control
Protocol, adatátvitel-ellenőrzési protokoll). Általában együtt,
TCP/IP-ként említjük. A TCP/IP az internet jellemző hálózati
protokollja, egy számítógépet IP-címével (ez négy darab, 0-255
közti számból áll, pl.: 192.168.50.130) azonosítunk a hálózaton.
15. Az internet magasabb szintű
protokolljai
• FTP (File Transfer Protocol, fájlátviteli
protokoll)
• HTTP (Hypertext Transmission Protocol,
az ún. hipertext átviteli protokoll)
• elektronikus levelezés protokolljai (SMTP,
POP3, X400, IMAP stb.)
16. Hálózati hierarchia
• Helyi hálózatunkban kétféle módon
csatlakozhatnak egymáshoz a számítógépek.
– A munkacsoport, vagy workgroup elrendezés azt
jelenti, hogy a hálózaton levő számítógépeink
egyenrangúak, nincs közös felhasználói és
számítógép-adminisztráció.
– A tartomány- vagy domain elvű hálózatban mindig
van egy elsődleges tartományvezérlő szerver (PDC,
Primary Domain Controller), amely a felhasználók
beléptetését, a tartományhoz tartozó számítógépek
adminisztrációját végzi, lehetővé téve a felhasználók
jogainak pontos meghatározását és a távoli gép-felügyeletet.
17. INTERNET
• Az internet és szolgáltatásai napjainkban olyan mértékű
számítástechnikai, tudományos, sőt társadalmi átalakulást hordoz,
amelyet érdemes részletesebben is szemügyre vennünk. Azáltal, hogy a
számítógépek az emberiség mind több tagjának lép be az életébe, új
korszaknak, újfajta társadalmi rendnek nézünk elébe.
• A globális számítógépes hálózat kialakulása olyan forradalommal ér fel,
amely jelentőségében az ipari forradalomhoz hasonlítható. Az emberi
élet többé már nem lesz olyan, mint korábban, a hálózat mindennapi
társunkká, életünk szerves, nélkülözhetetlen részévé válik, ugyanúgy,
mint a bennünket körülvevő gépek. A globális számítógépes hálózathoz
kapcsolódó emberek szabadon, és szinte azonnal juthatnak hozzá
hírekhez, méghozzá több, egymástól független forrásból, és ugyanígy
egymással is kapcsolatba léphetnek.
18. Az internet története
• A történet katonai fejlesztések civil szférába való átszivárgásával kezdődött. Abban
az időben merült föl ugyanis az USA-ban egy kevéssé sebezhető számítógép-hálózat
szükségessége, amelynek egy esetleges atomtámadás után megmaradó részei
működőképesek maradnak. Dwight Eisenhower elnök - a szovjetek űrversenybeli
sikereit ellensúlyozandó, a Szputnyik 1 fellövésének hírére - elrendelte a Defence
Advanced Research Project Agency (DARPA) beindítását, amely a kutatásokat
azután finanszírozta. Kidolgoztak egy többközpontú, csomagkapcsolt (ahol az adatok
továbbítása kisebb csomagokban történik) hálózati kommunikációs rendszert (az
NCP protokollt), mely a mai TCP/IP szabvány ősének tekinthető.
• Ezen az elven kezdett működni 1969-ben az ARPANET, és a katonai
felhasználásokon kívül a csomagkapcsolt adattovábbítás további kutatásra szolgált,
de egyes egyetemek, katonai bázisok és kormányzati laboratóriumok kutatói is
használták elektronikus levelezésre, fájlok cseréjére és távoli bejelentkezésre
egymás számítógépei között.
• 1972-ben megszületett az első e-mail program.
• 1974-ben jelent meg először az "Internet" kifejezés, egy a TCP protokollról szóló
tanulmányban.
• 1983-ban, azután, hogy az addig szigorúan ellenőrzött az ARPANET-ből MILNET
néven leválasztották a hadászati szegmenst, megszületett a mai fogalmaink szerinti
internet.
• 1988 pedig az első internetes féregvírus- (worm-)járvány éve volt.
19. • A 80-as évek végén az NSFNET-hez hasonló elvek alapján számos
országban szerveződtek gerinchálózatok. Ezek mindenekelőtt a hatalmas
információs és számítástechnikai erőforrásokkal rendelkező NSFNET-hez
igyekeztek csatlakozni, de gyakran egymással is kiépítették közvetlen
kapcsolataikat.
• Az utóbbi években a távközlési cégek, kommunikációs vállalatok meglátták
az üzleti lehetőséget az Internet technológiájú számítógép-hálózatokban, ill.
a hozzájuk kapcsolódó alkalmazásokban (pl. számítógépek, adatbázisok
távoli elérése, elektronikus levelezés, adatállományok átvitele, szöveg-,
kép-, hanginformációk integrált továbbítása, stb.) így megjelentek az ilyen
szolgáltatásokat kínáló üzleti vállalkozások, ill. ezek saját gerinchálózatai.
• Az Internet talán legfontosabb szervező, összefogó ereje az Internet
Society (ISOC). A társaság nyílt, tagja lehet bármely szervezet vagy
magánszemély. Célja az Internet technológiával történő információcsere
összehangolása, fejlesztése. Az ISOC által felkért,
• nagy szakmai tekintéllyel rendelkező önkéntesekből áll az Internet
Architecture Board (IAB) melynek feladata hogy állást foglaljon alapvető
stratégiai kérdésekben, felelős a szabványok elfogadásáért, ill. a
szabványosítást igénylő kérdések meghatározásáért és az internetes
címzési rendszer karbantartásáért.
20. Az Internet részei
• Elektronikus levelezés
A hálózat által biztosított legrégibb, alapvető lehetőség, ugyanakkor ma is sokak
számára a legvonzóbb szolgáltatás az e-mail, vagyis az elektronikus levelezés. Ez
lényegét tekintve hasonlít a hagyományos postai szolgáltatáshoz, azonban attól
eltérően a levél megérkezése ritkán tart tovább néhány percnél, és a levelek írása,
feladása, olvasása, a levelek rendszerezése és archiválása is jóval gyorsabb,
könnyebb, mint a hagyományos levél esetében.
• FTP
A nyilvánosan elérhető archívumok, fájlgyűjtemények az Internet egyik fő vonzereje.
Az FTP-vel elérhető nyilvános anyagok összmennyiségét már régen terabájtban
mérik, a pontos értéket senki sem ismeri. Gond inkább egy adott anyag
megtalálásával lehet.
• Internet News
A Usenet alapvető egységei a hírcsoportok vagy newsgroupok (használatos angol
terminológia még a special interest group), az adott témájú levelek gyűjtőhelyei, ezek
felelnek meg az egyes levelezési listáknak. A news (hír) szó köré szerveződésnek
történeti okai vannak: eredetileg elsősorban híreket közvetített, de ma már
mindenféle téma szerepel. Ma a newsgroupok száma ötvenezres nagyságrendű, bár
nem minden gépen érhető el mind: pl. a regionális newsgroupok más helyeken nem
olvashatók, és a news-szerverek egyéb okokból is letilthatnak egyeseket.
21. • Gopher
A gopher az utolsó szem az automatikus szerverprogramok által
segített hálózati információkeresés csúcsát jelentő WWW (World
Wide Web) felé vezető láncban, mind történeti, mind logikai
szempontból.
• A gopher esetében a kért információt maga a szerver keresi ki,
menüvezérelt módon, vagyis nekünk semmit sem kell begépelni,
csak választani a felkínált lehetőségek között.
• A különböző menüpontok között a kurzorral mozoghatunk, és az
Enter benyomásával követhetjük az illető pont által jelzett vonalat (a
sor végén levő / jelzi, hogy onnan újabb menüre tudunk
továbblépni). Ha a bolyongás mégsem vezetett eredményre,
fordulhatunk a különböző kereső szolgáltatásokhoz: a gopher
esetében a legfontosabb ilyen a Veronica. Ez a legtöbb gopher
szerverről könnyen elérhető volt. A szolgáltatás lényege, hogy az
általunk megadott kulcsszavak szerint végigkeresi a gopher-t, és
villámgyorsan eljuttat minket arra a gopher-szerverre, ahol
megtalálható a kulcsszavaink szerinti információ.
• A karakteres megjelenítésű gopher programok az Internet
fejlődésével csendben kihaltak, és ma már a legtöbb WWW
böngészővel használhatjuk a gopher szolgáltatásait.
22. • WWW (World Wide Web)
Az internet kétségkívül legsokoldalúbb és leglátványosabb alkalmazása a World
Wide Web, rövidítve WWW, vagy egyszerűen csak web.
• A web alapelveit Tim Berners-Lee, a CERN részecskefizikai kutatóközpont
munkatársa dolgozta ki 1989-ben. Eredeti célja a különböző intézményekben
világszerte dolgozó kutatók közötti automatizált információmegosztás volt. Az
alapötlet egy globális információs hálózat létrehozása volt a számítógépek, a
számítógépes hálózat és a hipertext képességeinek ötvözésével.
• A WWW, a "világméretű pókháló" elterjedésével szűnt meg végleg az Internet a
számítógépes szakma kizárólagos birodalma lenni., és ezáltal az Internet nemcsak
belépett a "közönséges" emberek életébe, de minden bizonnyal a televíziózáshoz
hasonló életmódváltozást is okoz. Az Internet használóinak ma már nagy többsége a
Web használója, sokszor kizárólag a Web használója.
• A WWW a XX. század végének legnagyobb üzlete is egyben: már ma is minden
valamirevaló cég képviselteti magát. De a WWW lehetőség a magánember és a
külvilág újszerű kapcsolatára is: a privát homepage (honlap) hatása olyan, mintha az
egész világnak névjegyet adhatnánk, de névjegyen nem csak a legfontosabbak,
hanem minden szerepelhetne, amit szeretnénk, ha tudnának rólunk.
• Mi a WWW átütő sikerének, a pofonegyszerű használattal egybekötött hatalmas
hatékonyságnak titka? A web dokumentumok túlnyomó többsége az ún. HTML
nyelven íródik, így jön létre a hypertext.
• 1993-ban indult az első magyarországi WWW-szerver, a www.fsz.bme.hu
23. A világháló három szabványra épül
• A Uniform Resource Locator (URL), leírja, milyen egyedi
„címe” kell legyen az egyes oldalaknak;
• A hipertext-átviteli protokol (Hyper Text Transfer
Protocol, HTTP), megadja, hogyan küld egymásnak
információt a böngésző és a kiszolgáló, és a
• hipertext-leíró nyelv (Hyper Text Markup Language,
HTML), az információkódolás eljárása mellyel az oldal
sokféle eszközön megjeleníthetővé válik. Berners-Lee
jelenleg a World Wide Web Consortiumnál dolgozik,
amely ezeket a szabványokat fejleszti és karbantartja,
valamint továbbiakat is, melyekkel a számítógépek
hatékonyan tudnak információkat tárolni és küldeni.
24. Csatlakozás az internethez
• Helyi hálózaton keresztül
• Modemes kapcsolat
• ISDN - Az Internet-használat e módja alig tér el a modemes
kapcsolattól, azonban az átviteli közeg fejlettebb. Az ISDN a
hagyományos telefonos kapcsolat mellett adatátvitelre is alkalmas
• TV-kábel
• ADSL
• Bérelt vonali kapcsolat állandó kapcsolatot biztosít, mindkét
irányban. A bérelt vonal ezért az Internet szolgáltatók, vagy iskolák,
intézmények, nagyvállalatok jellemző kapcsolódási módja
• Mobiltelefon
• AM Mikro - a televíziós csatornákat sugárzó AM Mikro rendszer
Internetes adatsugárzásra is képes, amit antennával foghatunk
25. Biztonság az interneten
• Az Interneten való szörfölés közben előfordulhat, hogy akaratunk ellenére
és tudtunkon kívül betörnek a számítógépünkre. Egyrészt sok gépen
található olyan, például fájlcserélő szoftver, vagy e-mail-en, weboldal
megtekintésével, vagy más módon, kifejezetten rosszindulattal bejuttatott
trójai program, mely lehetővé teszi, hogy készítője vagy ismerője
– a hálózaton keresztül átvegye a gép felett az irányítást,
– tudtunkon kívül adatokat (személyes adatokat, jelszavakat, fontos
dokumentumokat, stb.) csempésszen ki róla,
– adatokat töröljön vagy módosítson,
– lehetetlenné tegye a számítógép további működését.
• A hálózatra kapcsolódó számítógépek megfelelő (de sohasem teljes)
védelme:
– tűzfal program (pl. ZoneAlarm, AtGuard, Norton Internet Security, McAfee
Firewall, stb.)
– vírusirtó program (Norton Antivirus, InoculateIT, stb.) használatával elérhető.
26. • A hálózatra kapcsolódó számítógépek megfelelő
(de sohasem teljes) védelme:
– tűzfal program (pl. ZoneAlarm, AtGuard, Norton
Internet Security, McAfee Firewall, stb.)
– vírusirtó program (Norton Antivirus, InoculateIT, stb.)
használatával elérhető.
27. A vírusokról
• A '80-as években a számítógépek és a hozzájuk tartozó
programok terjedésével megjelentek az első
számítógép-vírusok is.
• A vírusok olyan programok, melyeket készítőjük ártó
szándékkal írt:
– lehetséges, hogy elbocsátott alkalmazott akart ilyen módon
búcsút venni munkahelyétől
– ambiciózus fiatal programozó kívánta tudását a publikum elé
tárni.
• Mindegy, a végeredmény egy és ugyanaz: megszülettek
azok a programok, melyek önmaguk sokszorosításával
és más programokhoz kapcsolásával elkezdtek terjedni
és pusztítani.
28. A vírusok fajtái
• A boot-szektor vírusok (vagy rövidebben boot vírusok) a lemezek boot szektorát fertőzik meg.
Fertőzéskor a vírus a lemez egy nem használt részére elmenti a lemez eredeti boot szektorát,
azután saját kódját helyezi a boot szektorba. Ilyen módon a vírus már a lemezzel való első
műveletkor, minden más előtt bemásolódik a memóriába, innen pedig már képes más lemezekre
terjedni. Persze, abban az esetben, ha egy lemez írásvédett, a boot vírus nem képes fertőzni.
• A fájl-fertőző vírusok futtatható programokat fertőznek meg (.EXE, .COM, .SYS, stb.
kiterjesztésűeket). Ha egy fertőzött program elindul, a vírus kódja bekerül a memóriába,
aktivizálódik és elkezdhet más programokra átterjedni. Fertőzéskor a vírus mindig olyan
programokat keres, amiket még nem fertőzött meg, így növelve másolatainak a számát.
• A vírusok egy speciális fajtáját képviselik a trójai vírusok. Nevüket viselkedésük miatt kapták a
trójai faló nyomán: ezek a vírusok jól működő programok álcája mögé bújnak. Nem sokszorosítják
magukat, inkább időzített bombaként foghatjuk fel őket: a trójai program egy darabig jól ellát
valamilyen feladatot, aztán egyszer csak nekilát, és végzetes károkat okoz (pl. tönkreteszi a
merevlemezen tárolt adatokat, hálózati támadáshoz használja gépünket, stb).
• A programozható irodai alkalmazások megjelenésével jöttek létre és terjedtek el az ún.
makróvírusok, amelyek Office eszközökkel készült dokumentumainkban tehetnek kárt.
• Az Internet rohamos terjedésével pedig megjelentek az e-mail-vírusok, melyek a
levelezőszerverek tömeges e-mail-küldéssel való leterhelése mellett adatvesztést, adatok
kiszivárgását okozhatják. A ma felfedezett új vírusok jelentős hányada az Internetre kötött
számítógépeken keresztül terjed el.
29. Néhány fontos megjegyzés a
vírusokkal kapcsolatban
• A vírusok ugyanolyan programok, mint bármely más program, sőt
ugyanolyan módon is készülnek. A vírus programozója először
gondosan megtervezi, hogy mit fog a vírus tenni, és valamelyik
programozási nyelvben ezt leírja a számítógép számára. A vírusok
soha nem születnek a semmiből.
• A vírusok nem terjedhetnek eltérő típusú számítógépek között, mivel
a különböző számítógépeknek eltérő utasításaik vannak: egy Apple
gyártmányú számítógépre írt vírus egy IBM-kompatibilis gépen el
sem tudna indulni.
• Nem fertőzött számítógépről soha nem terjedhet el vírus.
• Egyetlen vírus sem képes írásvédett lemezek megfertőzésére.
• Nem minden vírus okoz végzetes károkat: néhány csupán
egyszerűen bosszantó dolgokat csinál: üzeneteket irkál a
képernyőre vagy zenél.
30. Hogyan védekezzünk a vírusok
ellen?
• Használjunk vírusellenőrző és -irtó programokat. Rendszeresen (hetente)
frissítsük a vírusirtó program vírus-adatbázisát, hogy a legújabb támadási
formákkal szemben is védettek maradjunk.
• Óvakodjunk az idegen számítógépből származó vagy kétes eredetű
programoktól, melyek általában mágneslemezen vagy más adathordozón
bekerülhetnek saját gépünkbe, ezek futtatásától.
• Csak megbízható forrásból származó szoftvereket használjunk.
31. Kémprogramok (spyware)
• Ha egy-egy letöltésmenedzselő-, fájlcserélő- vagy akár tömörítőprogram telepítése
után különös jelenségeket produkál számítógépünk (böngészőablakok nyílnak
maguktól, érdekes linkek jelennek meg, új ikon jelenik meg a tálcán), nagy
valószínűséggel a népszerű ingyenes programokhoz alattomban mellékelt apró
szoftverek működésének jeleit tapasztaljuk
• Eredetileg "csak" arra szolgáltak, hogy az ingyenes program felhasználóját reklámok
megjelenítésével lássák el, és váltakozó reklámok megtekintése volt az ár, amiért
ingyenesen lehetett használni a többnyire freeware vagy shareware programokat.
• Idoközben azonban már többrol lett szó, mert a reklám egyedül már nem elég vonzó.
A figyelem középpontjába mára már a felhasználó és az interneten tanúsított
magatartása került: a reklámösszetevok ma már olyan funkciókat hordoznak,
amelyekkel a szoftver fejelsztői titokban személyes felhasználói adatokat, például
internetezési szokásainkból összeállított profilt tudnak készíteni, és az interneten
elküldeni.
• Ez a fajta szoftver, amely elsosorban arra szolgál, hogy a felhasználót megfigyelje,
hamar új nevet kapott az internet-zsargonban: "spyware" - a "kémszoftver" angol
rövidítése. A felhasználó az ilyen programok ténykedésérol többnyire egyáltalán nem
is értesül.
• A spyware egyik veszélyét a felhasználó gyanútlansága jelenti. Mindenképpen
használjunk tisztítóprogramokat (Lavasoft Ad-aware vagy SpyBot Search & Destroy)
a spyware programok felderítésére, használjunk tűzfalprogramot és rendszeresen
frissítsük vírusirtónkat.
32. Három jótanács
• Rendszeresen töltse le és telepítse a Windows
operációs rendszer és az Office irodai alkalmazások
legújabb frissítéseit. Az új vírusok és internetes
támadások legtöbbször olyan programhibákat
használnak ki a terjedésükkor, melyekre a szoftver
gyártója által kiadott hibajavítás, patch ("folt") telepítése
ingyenesen elérhető.
• Használjon a háttérben folyamatosan futó vírusirtó
programot és rendszeresen frissítse annak
vírusinformációs adatbázisát.
• Használjon a háttérben folyamatosan futó
tűzfalprogramot. Ha ön Windows XP-vel rendelkezik, az
internetes hálózati kapcsolat beállításaiban kapcsolja be
a Windows beépített tűzfalát.
