3. Az online multimédiás eszköz témakörökre osztja a
tananyagot, akár a tankönyvek. Ennek
megfelelően mindegyik online tartalomnál
szerepel:
A megtanulandó kulcsfogalom
Interaktív és / vagy vizuális oktatási
szemléltetés
Ellenőrző online kérdősor
A multimédiás anyag ezen belül témakörönként
dolgozza fel a tananyagot, a következő
csoportosítás szerint:
4. I. A jel
II. A jelek
osztályozása
III. Természetes jelek
– mesterséges
jelek
IV. Nyelvi jelek –
nem nyelvi jelek
V. Szójelentés
VI. Alak és jelentés
viszonya
VII. Hangulatszavak
VIII. A hangulatfestő
szavak a magyar
nyelvben
IX. Közlekedési jelek
X. Számítógépes
ikonjai
XI. Időjárási jelek
XII. Szimbólum
XIII. Egyezményes
jelek
5. A jel definíciója után az online multimédiás
eszköz rögtön ellenőrző feladatokat kínál.
Tehát nem használható frontális oktatás, a
kulcsfogalmak ismertetése nélkül. Nem
pótolja az új ismeret átadását. Ellenőrzésre
kiváló.
A végén lévő ellenőrzés összefoglalást nyújt,
segítve a tanulókat a következő órához
és/vagy egy esetleges dolgozathoz.
6. A természetes jeleket egyszerűsítve, úgymond
„gyereknyelven” fogalmazza meg a multimédiás
eszköz, a mindennapi életben, a tanulókhoz
közel álló természeti jelenségek felmutatásával
(füst, nap, virág…). Emeli azonban a nívóját,
hogy idegen kifejezést is tartalmaz: bevezeti a
latin eredetű szimptóma fogalmát a természetes
jel azonosítására.
A mesterséges jel ismertetése azonban komoly
szöveggel történik. Sok új ismeretet vonultat fel,
fontos új fogalmakat vezet be.
7. Tartalmi elemeiben:
kommunikáció nem nyelvi
eszközei
kommunikációs elem
kommunikációs folyamat
kommunikációs üzenet
Beszélő és hallgató
viszonya
A beszélő témához való
viszonya
Szóhasználátában
árnyalt értelmezés
Független jelentést
hordozó kommunikációs
elem
Arc kifejező jellege
Fogalmak bevezetésének
tekintetében
gesztusnyelv
mimika
8. Ahogy haladunk előre a tananyagban, úgy komolyodik
a multimédiás anyag
Hossza
Tartalmának és lineális kohéziójának összetettsége
A bevezetett fogalmak komolysága, mélysége.
Mély lexikális tudást kínál. A bevezetett fogalmak
idegen megnevezésének használatával az eddigiek
közül ez bővíti leginkább a tanulók szókincsét
(hangtest, morféma, szintagma, fonéma).
A végé azonban ismét a tanárra bízza az
ismeretátadást, a nyelvi értékmegőrzés
9. Az első fejezet, amely először változatokat
kínál egy új fogalom értelmezésére. Ezzel
fokozza az interakciót, hiszen órán akár
vitára is lehet bocsátani a különböző
szempontokat.
Ezután definiálja az egyetemesen elfogadott
magyarázatot.
Vizualitással segít a felvázolt fogalmak
értelmezésében. Ez azonban hasznosítható
gyakorlásként is, amolyan
„gyakorlókártyákként” alkalmazva a
megjelenített képeket (hajótípusok).
10. A bevezetett új fogalmak száma nő
(hangalak, jelentés, többalakúság, azonos
alakúság, ellentétes alakúság, rokon
értelműség). A kommunikációs témakör
összekapcsolódik a szófajok kérdésével,
tehát egyfajta multidiszciplionális jelleget
ölt.
A sok új fogalmat és a tudományágak
összekapcsolását jól feloldja a vizualitás,
mint gyakorlás.
11. A téma megengedi a könnyedséget,
természeténél fogva pedig jobban ki is
fejezhető vizuális segédeszközökkel. Így
lexikális szöveg helyett az SDT inkább a képi
megjelenítésre, a vizuális berögződésre
alapoz.
12. Ismétléssel, mélyen rejlő tudástartalmak
előhívásával, ismétlő és gyakorló kérdések
hosszú sorát tartalmazza.
Az első SDT, amely a tanuló saját, empirikus
megfigyelésére alapoz, a tananyagot önálló
kutatómunkával és tanórai
munkáltatással/vitával adja át.
A fogalmak kőbe vésett ismertetése helyett a
diák tapasztalataiból, önálló
ismeretanyagából, kvázi véleményéből saját
magának állíthatja össze a tudást,
interaktív módon.
13. Az SDT játékosan vezeti be a szimbólum, a
társadalmilag elfogadott vizuális jelek
fogalmát, miközben a diák saját
környezetéből fakadó példákat hoz (iskolába
menet a tanulók rendszeresen találkoznak a
közlekedési táblákkal), fontos és mély
ismeretet nyújt (a diákok biztonságos
közlekedése).
A téma szerencsés, a száraz szöveg helyett
színes vizualitással adható át.
14. A legszerencsésebb téma, hiszen a XXI. századi diákok
anyatejjel szívják magukba a számítógépes világot.
Használni és értelmezni azonban nem feltétlenül
tudják, ezért ez a multimédiás segédeszköz az IKT
legfontosabb alapját adja: az infokommunikációs
szimbólumokat.
Az ellenőrző kérdéssor szigorúan kérdez rá a témára,
ezzel is jelezve a téma fontosságát.
XI. Az időjárás jelei
Játékos formában a legalapvetőbb ismeretet közvetíti:
a négy évszak egyezményes jelét.
15. Ez testesíti meg leginkább az oktató-nevelő
munka azon feladatát, hogy a tanulókat a
társadalmi normákra nevelje (házasság és
gyász szimbólumának megismertetése) és
integrálja őket a társadalomba (nemzeti
zászló, EU-s zászló, olimpiai zászló),
valamint segítse őket eligazodni a
mindennapi életben (közlekedési lámpák).
A szimbólum fogalmának és fajtáinak
ismertetése, azonos nyelvközösségen belüli
és külföldi fajtáinak különbözősége
azonban elmaradt; kívánatos lenne.
16. Felfogható egyfajta oktatási (matematikai
jelek) társadalmi (dollárjel, vörös kereszt
jele, e-mail jele) tükörként is, az alapján,
hogy milyen jeleket ismeret meg a diákkal.
Az ezt követő ikon és szimbólum felismerési
feladatsor a legtágabb, legösszetettebb
ismereteket átfogó és legtöbb tudást
összesítő ellenőrző feladatsora.
