Recommended
More Related Content
Similar to Mt kti 02
Similar to Mt kti 02 (20)
More from zsolt jenei
More from zsolt jenei (20)
Mt kti 02
- 1. Az e-learning tanuló oldali feltételei
- 2. A tudás és intelligencia aspektusai MIT HOGYAN MIKOR
- 3. Mi az intelligencia? „Az intelligencia egy képességet jelent, amellyel megoldhatunk egy problémát vagy létrehozhatunk egy terméket, amely egy vagy több kulturális környezetben is értékelhető." Howard Gardner
- 4. Az intelligencia megjelenési formái Nyelvi intelligencia - azt jelenti, hogy valaki könnyedén használja anyanyelvét és könnyen sajátít el nyelveket, alkotó módon használja a nyelvet Logikai-matematikai intelligencia - az érvelést, számolást és a logikus gondolkodást lehetővé tévő képesség; ezt mérik a hagyományos tesztek Tér intelligencia - ide tartozik a műszaki-mérnöki gondolkodás, a térképeken és útvonalakon való tájékozódás, a művészi területen és a gyakorlati szakmák szintjén a terek, két- és háromdimenziós alakzatok formálása, illesztése. Zenei intelligencia - hangok sorozatának könnyed megjegyzése, átalakítása, hangsorozatok és harmóniák közti különbségtétel, hangszerjáték, éneklés, dallamszerzés.
- 5. Az intelligencia megjelenési formái Szociális (társas) intelligencia - képesség arra vonatkozóan, hogy befolyásoljon az egyén másokat, meggyőzzön saját elképzeléseiről; empátia, érzékenység mások problémái iránt. Önreflexió - képesség arra, hogy saját élményeit művészi úton vagy a nyelv segítségével nem művészi módon (filozófia, naplóírás) kifejezze. Az érzelmek, gondolatok és a viselkedés, a személyes életfelfogás, értékek, életcélok észlelésének és elemzésének képessége a mindennapi életben. Pszichomotoros intelligencia - a test egészével történő mesteri bánásmód (sportolás, tánc, pantomim), fogékonyság a mozdulatok, bonyolult mozdulatsorok könnyű elsajátítására.
- 6. Az intelligencia figyelése – IQ és EQ Ez az intelligencia felfogás azért fontos, mert általa a képességek területén lehetőség van egyfajta pozitív pszichológiai szemlélet kialakítására. Ha több területen vizsgálunk valakit, akkor esélyünk van arra, hogy az oktatásban az erős oldalaira támaszkodva kezdeményezzük vele a kapcsolatfelvételt, s ne úgy közelítsünk hozzá, hogy csak hiányosságai, elmaradásai, fogyatékosságai vannak. Gardner modelljét azért szokták bírálni, mert kevés intelligenciafajta mérhető megbízhatóan. A logiaki-matematikain kívül némiképp a nyelvi, kevéssé a téri és valamelyest a szociális és az önreflektív. Ez utóbbi kettőt együtt érzelmi intelligenciának nevezzük.
- 7. Mi a tudás? „Objektív vagy szubjektív alapokon nyugvó elképzelés, amely szerint bizonyos konkrét dolgok (tárgy, folyamat, viszony, eszme), léteznek és jelentéssel, funkcióval bírnak. A tudás forrása lehet: saját tapasztalat, belátás, emlékezet, információ, kommunikáció, elvont gondolkodás (ítélet alkotás, következtetés, műveletek).” Pszichológiai szótár – W.D. Fröhlich
- 8. A tudás elmei Információ (feldolgozás) Képesség (született) Készség (automatizált komponens) Alapkészség (írás, olvasás) Jártasság (biztos alkalmazás) Készség (kompetencia) Kulcskompetencia
- 9. Mi a tanulás? Adaptációs változás, ami a környezetünkkel való kölcsönhatás eredménye. Feltárt fiziológiai, életkori és nevelési – oktatási sajátosságai vannak. Az egyének közti különbségek olyan nagyok, hogy változatos módszertani megoldások lehetségesek.
- 10. Mivel tanulunk? Az idegrendszer jellemzői: Hierarchikus és önszerveződő Információ befogadó – a befogadott információ módosítja Kétirányú kapcsolatok jellemzik A mentális teljesítmény „megtestesül” a rendszerben
- 11. Modellek Hebb: A tanulás a szinapszisok időbeli módosulása. Az idegrendszer is modellezhető az információs entrópia alapján. Az idegsejtek több bemenettel, de csak egy kimenettel rendelkező egységek. Ilyenformán a rendszer egy adott állapota leírható 0,1 állapotok sorozatával. Vagyis bináris formában. A sorozatok annyi elemből fognak állni, ahány idegsejt van a rendszerben. Modellezési kérdés, hogy egy ilyen rendszer szinkron vagy aszinkron módon működik. A soros elv vagy a párhuzamos
- 12. Jelenleg a tudomány szerint: A kognitív felfogás szerint az agy reprezentációkon (belső ábrázolásokon) keresztül fogja fel a világot. Vagyis szimbólumból szimbólumot csinál. Végleges válaszok ma nincsenek és lehet nem is lehetségesek, mert nem látszik az intelligencia elv. (Ahogy életelv sincsen). Jelenleg a következő három téma köré csoportosítva lehet értelmezni a szélesebb értelemben vett kutatások eredményeit: Agy – tudat Agy – számítógép Kognitív pszichológia: agy – tudat párhuzamossága
- 13. A megismerés pszichikai folyamatai Érzékelés, észlelés Figyelem Emlékezet Képzelet Gondolkodás* Cselekvés* Akarat Érzelem
- 14. Az agykutatás eredményei Az agy lehetséges állapotainak a száma Az agy fejlődési szakaszai Az agy vizuális befogadó képessége A két agyfélteke szerepe
- 15. Az agy állapotainak a lehetséges száma Ha az emberi agyban egy szinapszis volna, akkor csak két szellemi állapot volna lehetséges. Ha két szinapszisunk volna akkor 2 x 2, vagyis 4. Ha három, akkor 23 = 8 Az emberi agyban 1013 szinapszis van. Vagyis 2 x 1013 a lehetséges agyi állapotok száma.
- 16. Az agy fejlődése R-komplexum Limbikus rendszer Neokortex
- 17. Az agy fejlődése – az R komplexum Agresszió Territoriális viselkedés Szertartások Szociális hierarchia Monotónia tűrés Hidegvérű cselekedetek
- 18. Az agy fejlődése – limbikus rendszer Hipofízis Endokrin rendszer Amygdala, hypotalamusz Szaglás, érintés Érzelmek Kondicionálás
- 19. Az agy fejlődése – neokortex Kifejlődött látás, a tér pontos érzékelése Agyi területek specializációja Hosszú távú memória
- 20. Vizuális befogadás - introspekció Hány bit információ határoz meg egy kép elemet? A szem éles látómezeje mindkét oldalon 2 fok. A feloldóképessége síkban 0,04 fok. A kép amit nézünk 2500 képelemet tartalmazhat. A színárnyalatoknak további 20 bitre van szükségük. Vagyis 2500 x 20 = 50.000 bitre van szükségünk. A feldolgozás üteme 5000 bit / sec.
- 21. Agyféltekék - bal Utasítások megértése, követése Tervezőkészség Kategorizálás Logika Pontosság, kidolgozottság Sztereotípia „szó szerint értés”
- 22. Agyféltekék - jobb Vizualitás Kreatív gondolkodás Képletesség Artikulátlanság Művészi – totális szemlélete a világnak
- 23. Tanuláselméletek a XX. században Feltételes reflexre alapuló kondicionálás (Pavlov,1904 Nobel díj) Kvalitatív reakciókra lapuló tanulás – instrumentális kondicionálás. Thorndike és Skinner. Utánzásos tanulás – Albert Bnadura Belátásos cselekvés – Karl Bühler Műveleti lélektan J. Piaget Kognitív irányzatok – agyi területek és funkciók együttese Konstruktivista – saját belső kép kialakítása
- 24. Az asszociációs és a strukturális modell Jellemzők asszociatív strukturalista jelentés levezetett vezérelv szerveződés kapcsolat, okság logika kontextus független rendszerfüggő szabályok szokások szabályok matematika valószínűség algebra
- 25. Kognitív tanuláselmélet Kommunikáció alapú. Az agy feldolgozza az új helyzeteket, eközben agyi modelleket készít. A belső modell a külvilágot képezi le, de alacsonyabb dimenziószámmal. Prezentációkat hoz létre, ezekkel műveleteket végez. A tanulás a mentális prezentációkban történő változásként írható le, és mindig cselekvésben nyilvánul meg. Ez az elmélet az emberi agyat a számítógéppel állítja párhuzamba: Ember: Információ Agy Tudás Számítógép: Információ Memória Feladat A tanulás: - irányítás elvű – problémamegoldó - kommunikáció elméleti.
- 26. Konstruktív tanuláselmélet Az agy saját maga hozza létre a belső modellek kialakításához szükséges információkat. Eközben a külvilággal nem objektív, megismerő, leképező, hanem mellérendelt kapcsolatban van. A tanulás során modellek és megoldások önálló konstrukciója történik. Építkező jellegű tanuláselmélet. A tudás az ember saját konstrukciója, azt mindenki magának építi fel. Az emberek részben üres struktúrákkal születnek, és környezetük, körülményeik hatására töltik meg ezeket ismeretekkel. Az ember mindig a meglévő tudásanyagához kapcsolja az új ismereteket. Ezeknek a meglévő információknak más-más hatása van az új ismeretekre, ezért ugyanazt az információ sokféleképen értelmezik, értik meg
- 27. Lényegi különbség a kognitív és a konstruktivista modell között A kognitív modell szerint az ember kompetenciái a tartalmaktól függetlenül fejlődnek. Az adott tartalom segít a kompetenciák kialakulásában, de egy fejlettségi fokon túl már nem függ a gondolkodás tőle. A konstruktivista modell szerint az emberi kompetencia tartalomkötött. Vagyis az elsajátított kompetencia a későbbiekben is az adott tartalmon belül működik jól.
- 28. Didaktikák Az oktatás általános elmélete, amely azokkal a elvekkel, fogalmakkal és törvényszerűségekkel foglalkozik, amelyek az oktatási folyamatban megtalálhatóak és hatással bírnak. Jelenleg a negyedik generációt éljük meg.
- 30. Második didaktika Elméleti alapok Tudás forrása Tananyag Tanulási módszer Logika Készségek Szenzua- lizmus Empíria Ráció Rögzített tartalmak Írott vagy mondott szöveg Képek Rajzok Olvasás Megfigye -lés Induktív Kombinációs
- 31. Harmadik didaktika Elméleti alapok Tudás forrása Tananyag Tanulási módszer Logika Készségek Ösztön Motívum Drive Rögzített elemek, helyben megoldott feladatok Írott Képes eszközök Cselekvés induktív Interiorizáció Akkomodáció Asszimiláció Probléma megoldás
- 32. Negyedik didaktika Elméleti alapok Tudás forrása Tananyag Tanulási módszer Logika Készségek Kognitív és konstruktív elméletek Velünk született képessége fejlesztése Változatos Szimuláció komplex feladatok Közösségi Egyéni Induktív Deduktív Gyakorlat Cselekvés
- 33. Oktatás didaktikai modellje – miért nem szeretünk tanulni? Általában: Megfigyelés Gondolkodás Használat Iskolában: Új ismeret Alkalmazás Rendszerezés, rögzítés Ellenőrzés, értékelés
- 38. Gondolkodásunk jellemzői Kétféleképpen gondolkodhatunk, ha problémával találjuk szemben magunkat. A konvergens megoldás szűkítő irányú megoldási mód, meghatározott logikai lépésekkel. A konvergens megoldás során alkalmazott gondolkodási műveletek, eljárások kialakítása és automatizálása az analitikus gondolkodás fejlesztésével lehetséges. A divergens (széttartó irányú) produkcióra az jellemző, hogy az adott információk alapján új variációkat keresünk. A divergens gondolkodáshoz szükséges rugalmasságot a heurisztikus módszerrel fejleszthetjük.
- 39. A felnőtt tanuló Hogyan értelmezzük a tanulási folyamatot? A felnőtt tanuló jellemzői Speciális csoportok
- 40. Hogyan értelmezzük a tanulási folyamatot? 1 A tanulás az egész életen át tart, különböző formákat öltve. A szocializációs folyamat tanulási folyamatokra épül, melyben szerepet kapnak a szándékolt és nem szándékolt hatások egyaránt: a családi környezet befolyása, a kortársak hatása, a munkatevékenység jellege és a média. A tanulás személyes felelősségre épül. A kényszerítő hatásokra csak valamelyest reagál ismeretelsajátítással az egyén, e hatások külső, extrinzik ösztönzést jelentenek.. A tanulás melletti személyes elköteleződés biztosítja a belső, intrinzik motivációt egyik formáját.
- 41. Hogyan értelmezzük a tanulási folyamatot? 2 A tanulás változással jár együtt. A tanulás, különösen felnőtteknél mélyreható értékorientációs, önészlelési változást eredményez. Ha nincs nyitottság a változásra, akkor ellenállás keletkezik a tanulással szemben. A tanulásnak alapvető kapcsolatban van az emberi erők kibontakozásával, a fejlődéssel. Az élet különböző szakaszaiban különféle fejlődési feladatok megoldása előtt állunk. A tanulás melletti elköteleződés segít ráhangolni bennünket a fejlődési feladatok felismerésére és teljesítésére.
- 42. Hogyan értelmezzük a tanulási folyamatot? 3 A tanulás jelentős része a saját tapasztalatokból származik (experiential learning) . A környezethez történő hatékony alkalmazkodás feltétele, hogy képesek legyünk tanulni a múltbeli tapasztalatokból. A tanulás nemcsak racionális, hanem intuitív. Bármilyen problémamegoldás során a megoldások keresésének szakaszában intuícióra és kreativitásra, divergens gondolkodásra van szükség a szó hétköznapi értelmében.
- 43. A felnőtt tanuló jellemzői 1. Életkor által meghatározott viszonyulás a tanuláshoz: A felnőttek tanulásánál figyelembe kell venni, hogy a tanulói szerepen kívül a társadalomban sokféle felelősségteljes feladatot látnak el. Az idő észlelése is eltér a gyermekekétől vagy a fiatalokétól. A felnőttkor közepén a személy úgy véli, hogy néhány év van hátra a nyugdíjas kor eléréséig és ez elzárkózást idézhet elő. Fontos, hogy a képzésre mennyi energiát, időt és pénzt fordít, végső soron pedig mi lesz a haszna a tanulásból, képzésből. Az sem mindegy, hogy saját énképét, önértékelést hogyan határozza meg a felnőtt. Pozitívan értékeli a tanulási helyzetet és önmagát, ha a tanulást vállalkozásnak, kalandnak, kibontakozásnak tekinti.
- 44. A felnőtt tanuló jellemzői 2. A tapasztalatok felhalmozódása A felelősség, a munkatevékenység tapasztalatok felhalmozódásával jár. A tapasztalatok egyedivé teszik a felnőtt tanulókat. Szelektív módon reagálnak az elhangzott ismeretekre. Nem fogadják el azok jelentős részét, ha nem illeszkednek tapasztalataikhoz, vagy ha nem találnak megfelelő magyarázatott arra, hogyan illeszthetők az ismeretek a meglévő tapasztalatokhoz. A múltbeli tapasztalat és a vele együttjáró magyarázat – mint kognitív séma – könnyen ellenállhat a változásnak, ha az oktatás olyan, hogy nem támaszkodik ezeknek a tapasztalatoknak a bevonására, felidézésére. E tapasztalatok megléte miatt nagyobb tiszteletet, egyenrangúságot vár el az oktatás során. A tapasztalatra támaszkodás ugyanakkor a felnőtt oktatás fontos motivációs forrása lehet.
- 45. A felnőtt tanuló jellemzői 3. Szorongás és ambivalencia A felnőtt tanulók nagyobb autonómia igénnyel rendelkeznek, mint a fiatalok vagy a gyerekek, ezért ha ezt az oktatók nem veszik figyelembe, akkor szorongás, bizonytalanság vagy ellenállás lép fel. Sokan az önirányított (self-direction) tanulást részesítik előnyben. Sok felnőtt tanuló ambivalens a képességeivel kapcsolatban. Sajátos problémák keletkeznek a számonkérés, vizsgáztatás, értékelés során. A tapasztalattal és eredményes munkával rendelkező felnőttek most az oktatás során erősen kritizált helyzetbe kerülnek. A bizonytalanság forrása továbbá, hogy a sokféle életfeladat és felelősség miatt túlterhelést, magas stresszélményt él át a felnőtt tanuló, melyet a továbbképzésének követelményei csak fokoznak.
- 46. A felnőtt tanuló jellemzői 4. Speciális fejlődési trendek A férfiak és a nők a 20-as és 40-es éveik közötti időben eltérő életfeladatokkal rendelkeznek. A nők munkájának folytonosságát megszakítja a gyermekek vállalása, később kerülnek be a munka világába. Ez gyakran azzal jár, hogy akkor következik be náluk szakmai előrelépés, amikor férjük számára éppen bizonytalanságok jelennek meg a karrierépítésben. A férfiak a 40-es éveikben szembesülnek azzal, hogy elérték-e a 20-as éveikben megálmodott karriercélt. A férfiak számára sokkal lényegesebb a karrierépítés sikere, mert őket kevésbé kárpótolja, hogy a családi életben mennyire tudnak helytállni. A nők számára viszont az okoz magasabb stresszt, hogy egyszerre kétféle irányban várnak tőlük teljesítményt: a családi életben és a munkahelyen is. Az egyéni karriermotivációk és fejlődési feladatok fontos szerepet játszanak a felnőtt tanulás motivációjában.
- 47. Speciális csoportok Az alulképzett – azért vállalja a tanulást, hogy meg tudja tartani állását, mert alkalmazták ugyan, de azzal a feltétellel, hogy továbbképzésen vesz részt. Ilyenkor nagy lehet az időbeli kényszer, önértékelési problémák jelentkezhetnek. A szakember – a viszonylag magasan képzett felnőttnek más területre irányulása következtében szükséges vállalnia a továbbképzést. Jogszabályok változása is teremthet ilyen körülményt. A magasan képzett, sikeres tapasztalatokkal rendelkező személy erősen ellenáll a tapasztalatot mellőző, autoritásra építő oktatásnak, tanulásnak.