óRavázlat

924 views

Published on

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
924
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
6
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

óRavázlat

  1. 1. A MEGISMERŐ FOLYAMATOK
  2. 2. ÉRZÉKELÉS: Az a megismerési folyamat, amelyben a valóság tárgyainak, jelenségeinek egyes tulajdonságai tükröződnek vissza. A külvilág jelenségeiről érzékszerveinken keresztül veszünk tudomást.
  3. 3. ÉRZÉKELÉS FAJTÁI Ingere Szerve ReceptoraÍzlelés íz nyelv ízlelőbimbókSzaglás Illat, szag Orr szaglóhámTapintás Hő és nyomás bőr idegvégződésekEgyensúly A függőleges Belső fül:érzékelés tengelytől való labirintus szerv elmozdulásHallás Hang Fül halócsontokLátás érzékelés Fény Szem retina
  4. 4. ÉRZÉKELÉS FELTÉTELEI érzékszerv vagy fogadószerv léte inger központi egység
  5. 5. ÉSZLELÉS Az észlelés az a folyamat, amelyben az agy értelmezi az érzékleteket, rendet és jelentést adva azoknak. Az észlelés az érzékszervekre támaszkodik.ÉSZLELÉS LEHET...: tárgyak észlelése, a tér észlelése, a mozgás észleléseKONSTANCIÁK: világosság, szín konstancia alak, hely konstancia nagyságkonstancia
  6. 6. FIGYELEM A figyelem az a lelki jelenség, amelyben a tudatunk a valóság jelenségeire, információira, tárgyaira irányul. Két alapvető funkciója az ingerek közti szelekció, és az inger kiemelése. FAJTÁI: önkéntelen (hirtelen, váratlan inger), szándékos (ha a tudatunk direkt módon irányul valamire) SAJÁTOSSÁGAI: megosztott figyelem, éber és lankadó figyelem.
  7. 7. FIGYELEM ÉBERSÉG ÉS ÉNTUDAT: Az éberség a szervezet főként a központi idegrendszer általános aktivitástól függ. Reggel és délelőtt vagyunk a legéberebbek, majd étkezés után éberségünk drámaian csökken. Az éberség 4 szintje: szendergés, alvás, ájulás, kóma REM: Gyors szemmozgás jelenik meg a mély alvás során, ekkor jelennek meg az álmok. JELLEMZŐI: gyors szemmozgás gyors szívritmus gyors agyi anyagcsere-folyamatok ÁLOM: Freud szerint az álom vágyteljesítő hatású, amely a tudatalattiból származik. MÓDOSULT ÁLLAPOTOK: Addikció- hozzászokást jelent, pl.: valamilyen szerhez való függőség Hipnózis- az egyén számára alkalmazott befolyásolás, vagy gyógyítás is lehet. A hipnózis során az egyén lemond akarata kontrolljáról.
  8. 8. TANULÁS ÉS EMLÉKEZET A tanulás tágabb értelemben minden új elsajátítása, szűkebb értelemben pedig szándékos bevésés. KÉT TANULÁSI FORMA: klasszikus kondicionálás, és operáns vagy instrumentális gondolkozás. Generalizáció: ingerek közötti hasonlóság Diszkrimináció: ingerek közötti különbségek. OPERÁNS TANULÁS: Kulcsszava a megerősítés. Lényege- a megerősített válaszok megismétlése. Büntetés= averzív – kellemetlen inger BELÁTÁTSOS TANULÁS: Lényege- egyszeri, hirtelen megvilágosodás KOMPLEX TANULÁS: Az egyén a valóságot megkettőzve önmaga számára megjeleníti, reprezentálja
  9. 9. EMLÉKEZET A korábbi élmények újra felidézése, ez egy megváltozott állapot az idegsejtben biokémiai változás van a memóriában, emléknyomot hagy. AZ EMLÉKEZET KÉT FAJTÁJA: STM=short time memory: rövid távú memória (általában 7+2 , -2 karaktert tudunk megjegyezni, korlátozott kapacitású, 5- 20másodperc) LTM=long time memory: hosszú távú memória ( kapacitása korlátlan időtartamú, befogadó képessége szinte határtalan) TÁROLÁS: -szenzoros tár: viszonylag nagy kapacitású, belépnek akkor is ingerek, ha nem is vesszük figyelembe őket. Két -féle érzékelés által vagyunk képesek tárolni (ikonikus=látás, echoikus_hallás)
  10. 10. KÉPZELET A képzelet csak elemeiben tükrözi a valóságot. Legtöbbször vizuális és képi formában jelenik meg. Kulcsszava- anticipáció=megerősítés FAJTÁI: szándékos vagy akaratlagos reális, irreális konkrét (absztarkt=elvont) produktív (alkotó), reproduktív
  11. 11. GONDOLKODÁS A gondolkodás a valóság közvetett megismerése. Beszélhetünk közvetett ill. közvetlen gondolkodásról. A gondolkodás más értelemben problémamegoldást is jelent. PROBLÉMA MEGOLDÁS MENETE: a feladat megértése tervkészítés Kivitelezés, megoldás, végrehajtás ellenőrzés kritika A GONDOLKODÁS 3 SZINTJE: szemléletes cselekvő szemléletes képszerű elvont
  12. 12. MOZGÁS ÉS JÁTÉKMEGHATÁROZÓAK kapcsolat kezdeményezése- az anya apa jelenléte fontos a kapcsolatteremtésben játszótárs igénye- igényt tart a gyermek a felnőttek társaságára, hogy játszanak vele az első lépések- az első lépések bizonytalanok, de összpontosítja figyelmét, az első pottyanások nem kedvtelenítik el. biztos fogás- 1 éves kor után odanézés nélkül képes elvenni a gyermek egy bizonyos tárgyat. Apró tárgyak megfogása 1 éves korban alakul ki. mozgás és intelligencia fejlődése a második évben- futás- a járás megtanulását mintegy fél évvel követi a futás. Ügyesedés- a kisgyermek egyre tökéletesebben tudja összehangolni érzékszerveit és mozdulatait. firka és rajz- 2évesekre a félkör a jellemző, firka. A 3 éveseknél megjelenik a síkidom. a világ megismerése- 2-3 éves korukban a gyermekek képesek az általuk jól ismert tárgyak osztályozására az anyanyelv elsajátítása- első év végén megjelennek a hangadásban az első szókezdemények. Az 1. év végére a gyermek hangjai hasonlítanak a későbbi elsajátítandó anyanyelvre. a beszéd fejlődése- egybeszédes beszéd – távirati stílusú beszéd

×