SlideShare a Scribd company logo
1 of 12
Download to read offline
A MEGISMERŐ FOLYAMATOK
ÉRZÉKELÉS:

   Az a megismerési folyamat, amelyben a valóság
    tárgyainak, jelenségeinek egyes tulajdonságai
    tükröződnek vissza. A külvilág jelenségeiről
    érzékszerveinken keresztül veszünk tudomást.
ÉRZÉKELÉS FAJTÁI
                  Ingere            Szerve             Receptora
Ízlelés           íz                nyelv              ízlelőbimbók
Szaglás           Illat, szag       Orr                szaglóhám
Tapintás          Hő és nyomás      bőr                idegvégződések
Egyensúly         A függőleges      Belső fül:
érzékelés         tengelytől való   labirintus szerv
                  elmozdulás
Hallás            Hang              Fül                halócsontok
Látás érzékelés   Fény              Szem               retina
ÉRZÉKELÉS FELTÉTELEI

 érzékszerv vagy fogadószerv léte
 inger

 központi egység
ÉSZLELÉS
   Az észlelés az a folyamat, amelyben az agy értelmezi
    az érzékleteket, rendet és jelentést adva azoknak. Az
    észlelés az érzékszervekre támaszkodik.

ÉSZLELÉS LEHET...:
 tárgyak észlelése, a tér észlelése, a mozgás észlelése



KONSTANCIÁK:
 világosság, szín konstancia

 alak, hely konstancia

 nagyságkonstancia


FIGYELEM

   A figyelem az a lelki jelenség, amelyben a tudatunk
    a valóság jelenségeire, információira, tárgyaira
    irányul. Két alapvető funkciója az ingerek közti
    szelekció, és az inger kiemelése.

 FAJTÁI: önkéntelen (hirtelen, váratlan inger),
  szándékos (ha a tudatunk direkt módon irányul
  valamire)
 SAJÁTOSSÁGAI: megosztott figyelem, éber és
  lankadó figyelem.
FIGYELEM
   ÉBERSÉG ÉS ÉNTUDAT: Az éberség a szervezet főként a központi
    idegrendszer általános aktivitástól függ. Reggel és délelőtt vagyunk a
    legéberebbek, majd étkezés után éberségünk drámaian csökken.
   Az éberség 4 szintje:
   szendergés, alvás, ájulás, kóma
    REM: Gyors szemmozgás jelenik meg a mély alvás során, ekkor
    jelennek meg az álmok.
   JELLEMZŐI:
   gyors szemmozgás
   gyors szívritmus
   gyors agyi anyagcsere-folyamatok
   ÁLOM: Freud szerint az álom vágyteljesítő hatású, amely a tudatalattiból
    származik.

   MÓDOSULT ÁLLAPOTOK:
   Addikció- hozzászokást jelent, pl.: valamilyen szerhez való függőség
   Hipnózis- az egyén számára alkalmazott befolyásolás, vagy gyógyítás is
    lehet. A hipnózis során az egyén lemond akarata kontrolljáról.
TANULÁS ÉS EMLÉKEZET
   A tanulás tágabb értelemben minden új elsajátítása, szűkebb
    értelemben pedig szándékos bevésés.
   KÉT TANULÁSI FORMA: klasszikus kondicionálás, és
    operáns vagy instrumentális gondolkozás.

   Generalizáció: ingerek közötti hasonlóság
   Diszkrimináció: ingerek közötti különbségek.

   OPERÁNS TANULÁS: Kulcsszava a megerősítés. Lényege- a
    megerősített válaszok megismétlése.

   Büntetés= averzív – kellemetlen inger
   BELÁTÁTSOS TANULÁS: Lényege- egyszeri, hirtelen
    megvilágosodás
   KOMPLEX TANULÁS: Az egyén a valóságot megkettőzve
    önmaga számára megjeleníti, reprezentálja
EMLÉKEZET
   A korábbi élmények újra felidézése, ez egy megváltozott
    állapot az idegsejtben biokémiai változás van a memóriában,
    emléknyomot hagy.
   AZ EMLÉKEZET KÉT FAJTÁJA:
   STM=short time memory: rövid távú memória (általában 7+2 ,
    -2 karaktert tudunk megjegyezni, korlátozott kapacitású, 5-
    20másodperc)
   LTM=long time memory: hosszú távú memória ( kapacitása
    korlátlan időtartamú, befogadó képessége szinte határtalan)
   TÁROLÁS:
   -szenzoros tár: viszonylag nagy kapacitású, belépnek akkor is
    ingerek, ha nem is vesszük figyelembe őket.

   Két -féle érzékelés által vagyunk képesek tárolni
    (ikonikus=látás, echoikus_hallás)
KÉPZELET

 A képzelet csak elemeiben tükrözi a valóságot.
  Legtöbbször vizuális és képi formában jelenik meg.
 Kulcsszava- anticipáció=megerősítés



 FAJTÁI:
 szándékos vagy akaratlagos

 reális, irreális

 konkrét (absztarkt=elvont)

 produktív (alkotó), reproduktív
GONDOLKODÁS

   A gondolkodás a valóság közvetett megismerése.
    Beszélhetünk közvetett ill. közvetlen gondolkodásról.
   A gondolkodás más értelemben problémamegoldást is
    jelent.
   PROBLÉMA MEGOLDÁS MENETE:
   a feladat megértése
   tervkészítés
   Kivitelezés, megoldás, végrehajtás
   ellenőrzés kritika
   A GONDOLKODÁS 3 SZINTJE:
   szemléletes cselekvő
   szemléletes képszerű
   elvont
MOZGÁS ÉS JÁTÉK
MEGHATÁROZÓAK
 kapcsolat kezdeményezése- az anya apa jelenléte fontos a
  kapcsolatteremtésben
 játszótárs igénye- igényt tart a gyermek a felnőttek társaságára, hogy játszanak
  vele
 az első lépések- az első lépések bizonytalanok, de összpontosítja figyelmét, az
  első pottyanások nem kedvtelenítik el.
 biztos fogás- 1 éves kor után odanézés nélkül képes elvenni a gyermek egy
  bizonyos tárgyat. Apró tárgyak megfogása 1 éves korban alakul ki.
 mozgás és intelligencia fejlődése a második évben-
 futás- a járás megtanulását mintegy fél évvel követi a futás.
 Ügyesedés- a kisgyermek egyre tökéletesebben tudja összehangolni
  érzékszerveit és mozdulatait.
 firka és rajz- 2évesekre a félkör a jellemző, firka. A 3 éveseknél megjelenik a
  síkidom.
 a világ megismerése- 2-3 éves korukban a gyermekek képesek az általuk jól
  ismert tárgyak osztályozására
 az anyanyelv elsajátítása- első év végén megjelennek a hangadásban az első
  szókezdemények. Az 1. év végére a gyermek hangjai hasonlítanak a későbbi
  elsajátítandó anyanyelvre.
  a beszéd fejlődése- egybeszédes beszéd – távirati stílusú beszéd

More Related Content

Similar to óRavázlat

Kerekesné György Zsófia: Figyelem. Figyelj, hogy jobban figyelhessek.
Kerekesné György Zsófia: Figyelem. Figyelj, hogy jobban figyelhessek.Kerekesné György Zsófia: Figyelem. Figyelj, hogy jobban figyelhessek.
Kerekesné György Zsófia: Figyelem. Figyelj, hogy jobban figyelhessek.fejlesztem
 
Varga zoltán sándor nflmyz alapérzelmek
Varga zoltán sándor nflmyz   alapérzelmekVarga zoltán sándor nflmyz   alapérzelmek
Varga zoltán sándor nflmyz alapérzelmekZoltán Sándor Varga
 
Tudatállapotaink szivárványa. Használod az agyad, vagy az használ téged?
Tudatállapotaink szivárványa. Használod az agyad, vagy az használ téged?Tudatállapotaink szivárványa. Használod az agyad, vagy az használ téged?
Tudatállapotaink szivárványa. Használod az agyad, vagy az használ téged?Zoltán Szűcs
 
Varga zoltán sándor nflmyz alapérzelmek
Varga zoltán sándor nflmyz   alapérzelmekVarga zoltán sándor nflmyz   alapérzelmek
Varga zoltán sándor nflmyz alapérzelmekZoltán Sándor Varga
 
Érezd jól magad II. Blokk: 4. Amikor a múlt nem csak emlék
Érezd jól magad II. Blokk: 4. Amikor a múlt nem csak emlékÉrezd jól magad II. Blokk: 4. Amikor a múlt nem csak emlék
Érezd jól magad II. Blokk: 4. Amikor a múlt nem csak emlékNlp Trainer
 
Roberts – Barker: A személyen belüli kommunikáció modellje
Roberts – Barker: A személyen belüli kommunikáció modelljeRoberts – Barker: A személyen belüli kommunikáció modellje
Roberts – Barker: A személyen belüli kommunikáció modelljelakipeter
 
Új Távlatok a Relaxációs és Szimbólum Terápiában
Új Távlatok a Relaxációs és Szimbólum TerápiábanÚj Távlatok a Relaxációs és Szimbólum Terápiában
Új Távlatok a Relaxációs és Szimbólum TerápiábanViktor Bajusz
 
Érzelmi térkép a mindennapokra
Érzelmi térkép a mindennapokra Érzelmi térkép a mindennapokra
Érzelmi térkép a mindennapokra Laszlo Balazs PhD
 
Tanulasmodszertan.pdf
Tanulasmodszertan.pdfTanulasmodszertan.pdf
Tanulasmodszertan.pdfMariannRth
 
Központi idegrendszer anatómiája OLKD-soknak, 2012
Központi idegrendszer anatómiája OLKD-soknak, 2012Központi idegrendszer anatómiája OLKD-soknak, 2012
Központi idegrendszer anatómiája OLKD-soknak, 2012Dr. Jakab András
 
Vegetatív idegrendszer - 8. osztály (biológia)
Vegetatív idegrendszer - 8. osztály (biológia)Vegetatív idegrendszer - 8. osztály (biológia)
Vegetatív idegrendszer - 8. osztály (biológia)Csimax
 
Szemelyiseg és egeszseg
Szemelyiseg és egeszsegSzemelyiseg és egeszseg
Szemelyiseg és egeszsegekftanar
 
üZleti kommunikáció összefoglaló_uj_ffszképzés
üZleti  kommunikáció  összefoglaló_uj_ffszképzésüZleti  kommunikáció  összefoglaló_uj_ffszképzés
üZleti kommunikáció összefoglaló_uj_ffszképzésmatyi0323
 
Eckhart tolle kísérő
Eckhart tolle    kísérőEckhart tolle    kísérő
Eckhart tolle kísérőManita11
 
Érezd jól magad II. Blokk: 3. Álmodók
Érezd jól magad II. Blokk: 3. ÁlmodókÉrezd jól magad II. Blokk: 3. Álmodók
Érezd jól magad II. Blokk: 3. ÁlmodókNlp Trainer
 
Az emberi arckifejezések biológiája
Az emberi arckifejezések biológiájaAz emberi arckifejezések biológiája
Az emberi arckifejezések biológiájakatussanta
 

Similar to óRavázlat (20)

Kerekesné György Zsófia: Figyelem. Figyelj, hogy jobban figyelhessek.
Kerekesné György Zsófia: Figyelem. Figyelj, hogy jobban figyelhessek.Kerekesné György Zsófia: Figyelem. Figyelj, hogy jobban figyelhessek.
Kerekesné György Zsófia: Figyelem. Figyelj, hogy jobban figyelhessek.
 
Mt kti 02
Mt kti 02Mt kti 02
Mt kti 02
 
Varga zoltán sándor nflmyz alapérzelmek
Varga zoltán sándor nflmyz   alapérzelmekVarga zoltán sándor nflmyz   alapérzelmek
Varga zoltán sándor nflmyz alapérzelmek
 
Tudatállapotaink szivárványa. Használod az agyad, vagy az használ téged?
Tudatállapotaink szivárványa. Használod az agyad, vagy az használ téged?Tudatállapotaink szivárványa. Használod az agyad, vagy az használ téged?
Tudatállapotaink szivárványa. Használod az agyad, vagy az használ téged?
 
Mindmaptani
MindmaptaniMindmaptani
Mindmaptani
 
Mindmaptani
MindmaptaniMindmaptani
Mindmaptani
 
Enneagram
Enneagram Enneagram
Enneagram
 
Varga zoltán sándor nflmyz alapérzelmek
Varga zoltán sándor nflmyz   alapérzelmekVarga zoltán sándor nflmyz   alapérzelmek
Varga zoltán sándor nflmyz alapérzelmek
 
Érezd jól magad II. Blokk: 4. Amikor a múlt nem csak emlék
Érezd jól magad II. Blokk: 4. Amikor a múlt nem csak emlékÉrezd jól magad II. Blokk: 4. Amikor a múlt nem csak emlék
Érezd jól magad II. Blokk: 4. Amikor a múlt nem csak emlék
 
Roberts – Barker: A személyen belüli kommunikáció modellje
Roberts – Barker: A személyen belüli kommunikáció modelljeRoberts – Barker: A személyen belüli kommunikáció modellje
Roberts – Barker: A személyen belüli kommunikáció modellje
 
Új Távlatok a Relaxációs és Szimbólum Terápiában
Új Távlatok a Relaxációs és Szimbólum TerápiábanÚj Távlatok a Relaxációs és Szimbólum Terápiában
Új Távlatok a Relaxációs és Szimbólum Terápiában
 
Érzelmi térkép a mindennapokra
Érzelmi térkép a mindennapokra Érzelmi térkép a mindennapokra
Érzelmi térkép a mindennapokra
 
Tanulasmodszertan.pdf
Tanulasmodszertan.pdfTanulasmodszertan.pdf
Tanulasmodszertan.pdf
 
Központi idegrendszer anatómiája OLKD-soknak, 2012
Központi idegrendszer anatómiája OLKD-soknak, 2012Központi idegrendszer anatómiája OLKD-soknak, 2012
Központi idegrendszer anatómiája OLKD-soknak, 2012
 
Vegetatív idegrendszer - 8. osztály (biológia)
Vegetatív idegrendszer - 8. osztály (biológia)Vegetatív idegrendszer - 8. osztály (biológia)
Vegetatív idegrendszer - 8. osztály (biológia)
 
Szemelyiseg és egeszseg
Szemelyiseg és egeszsegSzemelyiseg és egeszseg
Szemelyiseg és egeszseg
 
üZleti kommunikáció összefoglaló_uj_ffszképzés
üZleti  kommunikáció  összefoglaló_uj_ffszképzésüZleti  kommunikáció  összefoglaló_uj_ffszképzés
üZleti kommunikáció összefoglaló_uj_ffszképzés
 
Eckhart tolle kísérő
Eckhart tolle    kísérőEckhart tolle    kísérő
Eckhart tolle kísérő
 
Érezd jól magad II. Blokk: 3. Álmodók
Érezd jól magad II. Blokk: 3. ÁlmodókÉrezd jól magad II. Blokk: 3. Álmodók
Érezd jól magad II. Blokk: 3. Álmodók
 
Az emberi arckifejezések biológiája
Az emberi arckifejezések biológiájaAz emberi arckifejezések biológiája
Az emberi arckifejezések biológiája
 

More from Sági Daniella (10)

úJmédia
úJmédiaúJmédia
úJmédia
 
Hálózatok
HálózatokHálózatok
Hálózatok
 
óRavázlat
óRavázlatóRavázlat
óRavázlat
 
óRavázlat
óRavázlatóRavázlat
óRavázlat
 
M.média
M.médiaM.média
M.média
 
M.média
M.médiaM.média
M.média
 
médiam
médiammédiam
médiam
 
M.média
M.médiaM.média
M.média
 
M.média
M.médiaM.média
M.média
 
M.média
M.médiaM.média
M.média
 

óRavázlat

  • 2. ÉRZÉKELÉS:  Az a megismerési folyamat, amelyben a valóság tárgyainak, jelenségeinek egyes tulajdonságai tükröződnek vissza. A külvilág jelenségeiről érzékszerveinken keresztül veszünk tudomást.
  • 3. ÉRZÉKELÉS FAJTÁI Ingere Szerve Receptora Ízlelés íz nyelv ízlelőbimbók Szaglás Illat, szag Orr szaglóhám Tapintás Hő és nyomás bőr idegvégződések Egyensúly A függőleges Belső fül: érzékelés tengelytől való labirintus szerv elmozdulás Hallás Hang Fül halócsontok Látás érzékelés Fény Szem retina
  • 4. ÉRZÉKELÉS FELTÉTELEI  érzékszerv vagy fogadószerv léte  inger  központi egység
  • 5. ÉSZLELÉS  Az észlelés az a folyamat, amelyben az agy értelmezi az érzékleteket, rendet és jelentést adva azoknak. Az észlelés az érzékszervekre támaszkodik. ÉSZLELÉS LEHET...:  tárgyak észlelése, a tér észlelése, a mozgás észlelése KONSTANCIÁK:  világosság, szín konstancia  alak, hely konstancia  nagyságkonstancia 
  • 6. FIGYELEM  A figyelem az a lelki jelenség, amelyben a tudatunk a valóság jelenségeire, információira, tárgyaira irányul. Két alapvető funkciója az ingerek közti szelekció, és az inger kiemelése.  FAJTÁI: önkéntelen (hirtelen, váratlan inger), szándékos (ha a tudatunk direkt módon irányul valamire)  SAJÁTOSSÁGAI: megosztott figyelem, éber és lankadó figyelem.
  • 7. FIGYELEM  ÉBERSÉG ÉS ÉNTUDAT: Az éberség a szervezet főként a központi idegrendszer általános aktivitástól függ. Reggel és délelőtt vagyunk a legéberebbek, majd étkezés után éberségünk drámaian csökken.  Az éberség 4 szintje:  szendergés, alvás, ájulás, kóma  REM: Gyors szemmozgás jelenik meg a mély alvás során, ekkor jelennek meg az álmok.  JELLEMZŐI:  gyors szemmozgás  gyors szívritmus  gyors agyi anyagcsere-folyamatok  ÁLOM: Freud szerint az álom vágyteljesítő hatású, amely a tudatalattiból származik.  MÓDOSULT ÁLLAPOTOK:  Addikció- hozzászokást jelent, pl.: valamilyen szerhez való függőség  Hipnózis- az egyén számára alkalmazott befolyásolás, vagy gyógyítás is lehet. A hipnózis során az egyén lemond akarata kontrolljáról.
  • 8. TANULÁS ÉS EMLÉKEZET  A tanulás tágabb értelemben minden új elsajátítása, szűkebb értelemben pedig szándékos bevésés.  KÉT TANULÁSI FORMA: klasszikus kondicionálás, és operáns vagy instrumentális gondolkozás.  Generalizáció: ingerek közötti hasonlóság  Diszkrimináció: ingerek közötti különbségek.   OPERÁNS TANULÁS: Kulcsszava a megerősítés. Lényege- a megerősített válaszok megismétlése.  Büntetés= averzív – kellemetlen inger  BELÁTÁTSOS TANULÁS: Lényege- egyszeri, hirtelen megvilágosodás  KOMPLEX TANULÁS: Az egyén a valóságot megkettőzve önmaga számára megjeleníti, reprezentálja
  • 9. EMLÉKEZET  A korábbi élmények újra felidézése, ez egy megváltozott állapot az idegsejtben biokémiai változás van a memóriában, emléknyomot hagy.  AZ EMLÉKEZET KÉT FAJTÁJA:  STM=short time memory: rövid távú memória (általában 7+2 , -2 karaktert tudunk megjegyezni, korlátozott kapacitású, 5- 20másodperc)  LTM=long time memory: hosszú távú memória ( kapacitása korlátlan időtartamú, befogadó képessége szinte határtalan)  TÁROLÁS:  -szenzoros tár: viszonylag nagy kapacitású, belépnek akkor is ingerek, ha nem is vesszük figyelembe őket.  Két -féle érzékelés által vagyunk képesek tárolni (ikonikus=látás, echoikus_hallás)
  • 10. KÉPZELET  A képzelet csak elemeiben tükrözi a valóságot. Legtöbbször vizuális és képi formában jelenik meg.  Kulcsszava- anticipáció=megerősítés  FAJTÁI:  szándékos vagy akaratlagos  reális, irreális  konkrét (absztarkt=elvont)  produktív (alkotó), reproduktív
  • 11. GONDOLKODÁS  A gondolkodás a valóság közvetett megismerése. Beszélhetünk közvetett ill. közvetlen gondolkodásról.  A gondolkodás más értelemben problémamegoldást is jelent.  PROBLÉMA MEGOLDÁS MENETE:  a feladat megértése  tervkészítés  Kivitelezés, megoldás, végrehajtás  ellenőrzés kritika  A GONDOLKODÁS 3 SZINTJE:  szemléletes cselekvő  szemléletes képszerű  elvont
  • 12. MOZGÁS ÉS JÁTÉK MEGHATÁROZÓAK  kapcsolat kezdeményezése- az anya apa jelenléte fontos a kapcsolatteremtésben  játszótárs igénye- igényt tart a gyermek a felnőttek társaságára, hogy játszanak vele  az első lépések- az első lépések bizonytalanok, de összpontosítja figyelmét, az első pottyanások nem kedvtelenítik el.  biztos fogás- 1 éves kor után odanézés nélkül képes elvenni a gyermek egy bizonyos tárgyat. Apró tárgyak megfogása 1 éves korban alakul ki.  mozgás és intelligencia fejlődése a második évben-  futás- a járás megtanulását mintegy fél évvel követi a futás.  Ügyesedés- a kisgyermek egyre tökéletesebben tudja összehangolni érzékszerveit és mozdulatait.  firka és rajz- 2évesekre a félkör a jellemző, firka. A 3 éveseknél megjelenik a síkidom.  a világ megismerése- 2-3 éves korukban a gyermekek képesek az általuk jól ismert tárgyak osztályozására  az anyanyelv elsajátítása- első év végén megjelennek a hangadásban az első szókezdemények. Az 1. év végére a gyermek hangjai hasonlítanak a későbbi elsajátítandó anyanyelvre.  a beszéd fejlődése- egybeszédes beszéd – távirati stílusú beszéd