Észak és dél harca

3. A 11. FEJEZET SZERKEZETE
• Bevezetés (1. vers)
• visszautalás a méd Dáriusz első
esztendejére (vö. 9.11)
• I. A perzsa-görög konfliktus (2., 4, vers)
• II. Az Észak-Dél konfliktus (5-35. vers)
• III. A „vég ideje” (40-45. vers)

4. GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚK
• Dán 11:2 És most igazságot jelentek néked:
Ímé, még három király támad Persiában, és a
negyedik meggazdagul nagy gazdagsággal
mindenki felett, és mikor hatalomhoz jut az ő
gazdagsága által, mindent megmozdít
Görögország ellen.
• Dán 11:3 És támad egy erős király és
uralkodik nagy hatalommal és tetszése szerint
cselekszik.

5. GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚK
Círusz utódai:
• 1. Kambüszész (i.e. 530-552.)
• 2. Dáriusz(i.e. 522.)
• 3. Xerxsész I. (i.e. 522-486.)
• 4. Artaxerxész (i.e. 486-465.)

6. AZ ÉSZAK-DÉL KONFLIKTUS
11:5-35

7. AZ ÉSZAK-DÉL KONFLIKTUS
8. fejezet 11. fejezet
Perzsia, 3-4. vers Perzsia, 2. vers
Görögország, 5-8. vers Görögország, 3-4. vers
(Róma), 8b-9a versek (Róma), 4b vers
kis szarv, 9-12. vers Észak-Dél konfliktus,
5-39. vers
végidő, 13., 14., 17., 25.
vers
végidő, 40-45. vers

8. PÁRHUZAMOK A KIS SZARV ÉS
AZ ÉSZAKI HATALOM KÖZÖTT
kis szarv Északi hatalom
„…És a seregnek fejedelméig
növekedék…” „… a fejedelmek
fejedelme ellen is feltámad…”
(8:11,25)
„felfuvalkodik és felmagasztalja
magát minden isten felett, és az
istenek Istene ellen is vakmerőn
szól…” (11:36-37)
„…a seregnek fejedelméig
növekedék, és elvette tőle a
mindennapi áldozatot…” (8:11)
„…megfertéztetik a szenthelyet,
az erősséget, és megszüntetik a
mindennapi áldozatot…” (11:31)
„…nagyon megnöve (…) a
kívánatos [föld] felé…” (8:9)
„…bemegy a dicső földre…”
(11:16, 41, 45.)
„…nagyon megnöve délre…” (8:9) „…bemegy a déli király
országába…” (11:9)
„…kéz nélkül rontatik meg…”
(8:25)
„…végére jut, és senki sem segít
rajta…” (11:45)

9. LELKI ÉRTELMEZÉS
• szerkezeti felépítés
• a 40-45. vers a megoldásról beszél
• az 5. verstől a Szentírás nem
azonosítja egyértelműen a
birodalmakat
• a hangsúly a drámai konfliktus lelki
oldalára kerül

10. ÉSZAK ÉS DÉL A BIBLIÁBAN

11. AZ EREDETI ÉSZAKI KIRÁLY
• „És ölje meg azt az oltár északi oldalánál az Úr
előtt, az Áron fiai pedig, a papok, hintsék annak
vérét az oltárra köröskörül” 3Móz 1:11
• Zsolt 48:2-3:
• „Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek
városában, az ő szentséges hegyén. Szépen
emelkedik az egész föld öröme, a Sion hegye, a
szélső észak felé, a nagy királynak városa.”
• Észak Isten jelenlétének, uralkodásának helye

12. AZ ÉSZAKI KIRÁLY CÍMÉNEK
BITORLÓJA: SÁTÁN
• „Holott te ezt mondád szívedben: Az égbe megyek fel, az Isten
csillagai fölé helyezem ülőszékemet, és lakom a gyülekezet
hegyén messze északon.” (Ésaiás 14:13)
• Ézs 14:31 Jajgass kapu, kiálts város! remeg egész Filisztea,
mivel füst jő észak felől; és nem marad el seregeiből egy sem!
• Jer 1:14 És monda nékem az Úr: Észak felől támad a
veszedelem e földnek minden lakosára.
• Babilon, mint Isten helyére törő lázadó
hatalom # Észak

13. A DÉLI KIRÁLY JELKÉPE
• A Dél a bibliai hagyományokban az Isten nélküli
ember hatalmát jelképezi.
• Egyiptomra való utalás
• „kicsoda az Úr, hogy szavára hallgassak…? Nem
ismerem az Urat…” (2Móz 5:2)
• emberi erőben való bizakodás
• ateizmus
• Egyiptom # Franciaország

14. • „A bibliai történelemben jelentkező nemzetek
közül a legvakmerőbben Egyiptom tagadta az élő
Isten létezését, és szállt szembe parancsaival.
Egy uralkodó sem mert Egyiptom királyánál
nyíltabban és fölényesebben fellázadni a menny
tekintélye ellen. Amikor Mózes az Úr nevében
átadta az üzenetet, a fáraó kevélyen válaszolt:
»Kicsoda az Úr, hogy szavára hallgassak, és
elbocsássam az Izraelt? Nem ismerem az Urat, és
nem is bocsátom el Izraelt« (2Móz 5:2). Ez
istentagadás. Az Egyiptommal jelképezett nemzet
hasonlóképpen megtagadta az élő Isten
kívánalmait, és hasonló hitetlen és kihívó
magatartást tanúsított” (Ellen G. White – Nagy
küzdelem, 245. oldal).

15. A DICSŐ SZENT HEGY JELKÉPE
• „És felvonja az ő sátor-palotáját a tengerek és a
dicső szent hegy között; és végére jut, és senki
sem segít rajta” (Dániel 11:45).
• „Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek
városában, az ő szentséges hegyén. Szépen
emelkedik az egész föld öröme, a Sion hegye, a
szélső észak felé, a nagy királynak városa” (Zsolt
48:2-3).
• Dániel idejében a „dicső szent hegy” és a „Sion”
kifejezést egyértelműen a szövetséges népre,
Izrael népére való utalásként használták.

16. AZ ÚJ IZRAEL
• „Mert nem az a zsidó, aki külsőképen az; sem
nem az a körülmetélés, ami a testen külsőképen
van: Hanem az a zsidó, aki belsőképpen az; és a
szívnek lélekben, nem betű szerint való
körülmetélése az igazi körülmetélkedés;
amelynek dicsérete nem emberektől, hanem
Istentől van” (Róm 2:28-29).
• Csak azok igazi izraeliták az Újtestamentumban,
akik elfogadták az ígéretet – Krisztust.

17. A HÁROM FŐ JELKÉP
ÁTTEKINTÉSE
• A dicső szent hegy, egy utalás a Sion hegyére, vagy
Izraelre. Izrael az utolsó időben azokat a keresztényeket jelképezi,
akik hűségesek Istenhez.
• Az északi király, miközben eredetileg Istenre vonatkozik,
Dániel 11-ben a bitorlóra vonatkozik és azokra a hatalmakra,
melyek megpróbálták megsemmisíteni Isten népét. 1798-ban a
középkori pápaságra vonatkozott. Dániel 11 utolsó verseiben az
utolsó időben újjáéledt vallás-politikai hatalomra vonatkozik,
mely megkísérli elpusztítani Isten népét.
• A déli király a francia forradalmat jelenti a tizennyolcadik
század végén, amint bevezette a gondolkodás világi és ateista
rendszerét, mely a következő kétszáz évre a világ uralkodó
filozófiájává vált.

18. KÖVETKEZŐ ALKALOM
november 29.
A küzdelem véget ér