1. Adat alapú döntések az egészségügyben,
preventív aktivitások hatékonyság
optimalizálása
Budapesti Corvinus Egyetem
DDDHC - optimizing efficiency of preventive
Prezentáció cím
activities
egy vagy két sor, balrazárva
Halmi László
Budapesti Corvinus Egyetem, Számítástudományi Tanszék
hlendre@yahoo.com
10. Országos Gazdaságinformatikai Konferencia, Széchenyi István Egyetem,
Győr, 2013. november 8-9.

2. Cím két felének magyarázata,
kifejtése
Adatalapú döntések (néhol döntéstámogatás;
DDDSHC) az egészségügyben
Döntések nem lobbi erőn, ráérzésen, ad hoc, vagy
szubjektív elemeken alapulnak, hanem algoritmizálható
tényeken, adatokon alapuló modelleken, szimulációs
vizsgálatok alapján validáltak.
Preventív aktivitások hatékonyság optimalizálása
Matematikai és informatikai eszközök igénybevételével
költség-haszon elemzés, összevetés.
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0023

3. Egészség fogalom „fejlődése” metafizikaiból gazdasági
1. „Állapot, midőn valakinek teste és átvitt
értelemben lelke is romlatlan állapotban van, s
minden részei alkalmasak, és képesek illő
működéseiket kifejteni.” (Czuczor-Fogarasi)
2. „A teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota,
és nem csupán a betegség, vagy fogyatékosság
hiánya, sőt alapvető emberi jog.” „Az egészség
vagyon, fejleszthető érték.” (WHO, 1986)
3. „… A jól teljesítő egészségügyi rendszer hozzájárul
a gazdasági fejlődéshez és a jóléthez.” (WHO, 2008)
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0023

4. Paradigmaváltás:
személyre szabott orvoslás
Jövőben súlyponti kérdés lesz a páciens szintű
prevenciós, diagnosztikai és terápiás megoldások
mellett a rendszerszintű döntések meghozatalát
támogató modulok fejlesztése. Ennek egyik kiemelt
területe lesz a genomika egészségügyi alkalmazása.
Továbbá, ide tartozik a molekuláris és a sejt szintű
technológiák, eljárások alkalmazása is.
Kutatásom tárgya elsőként a létező szűrések
statisztikai alapú optimalizálására vonatkozik, melyet
ezen újszerű szűrésekre is ki lehet majd terjeszteni,
ha az optimalizálás elvégezhető.
Az EU 2007-es egészségügyi stratégiája előírja
bizonyos genom alapú ismeretek és technológiák
integrációját.
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0023

5. Megközelítés, probléma felvetés
jogosságának igazolása
2000-es évek legjelentősebb egészségügyi
paradigma váltása zajlik, melynek gazdasági,
technológiai és társadalmi okai vannak
1. Öregedő társadalom, hosszabb életkor – szűkülő
források
Öregedő társadalom: hosszabb életkor, csökkenő
születésszám, szűkülő egészségügyi befizetések; mindez
magával hozza a kiadások limitálását. Bizonyos életkor felett
már most sem végeznek költséges beavatkozásokat állami
forrásokból.
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0023

6. Megközelítés, probléma felvetés
jogosságának igazolása 2
2. Növekvő kiadások - eszközoldali hozzáférési limit
A diagnosztikai és a gyógyító infrastruktúra növekvő
finanszírozási igénye és a lehetőségek között növekvő
mértékben nyílik az olló. Ebben a vonatkozásban javulást várnak
a minél korábbi stádiumban előrejelzést adó szűrési eljárásoktól.
3. Megelőzés – közhely
Régi felismerés új köntösben: sokan a megelőzésben látják a
ráfordítások optimalizálásának lehetőségét. A genom alapú
orvoslás ebben új távlatokat nyit – egyéni szűrés optimalizálás.
4. Termékfejlesztés új lehetőségei
Gyártók az új terület fejlesztési lehetőségeiben üzleti potenciált
látnak, generálva a fejlesztés irányát. A gyártók és szolgáltatók
így egyszerre motorjai és alkalmazkodó partnerei e változásnak.
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0023

7. Kutatási célok
A kutatás eredménye hozzájárulhat egy
statisztikai-gazdasági elemzésen alapuló
szűrőprogram kialakításához, megalapozva a
személyes, genom alapú optimalizálás
lehetőségét.
1. Nemzetközi irodalom részben kritikai áttekintése
Fontos alátámasztani a megközelítésem jogosultságát és
újszerű elemeit.
2. Fogalmi tisztázás (definíciók)
Fontos a fogalmak egységes és a nemzetközi sztenderdek
szerinti használata. Bizonyos magyar sajátosságok
kiemelése.
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0023

8. Kutatási célok 2
3. Alaptézisek kidolgozása
3.1. Alrendszer költséghatékonyság szempontjából
additív, optimalizálható
Alrendszer optimalizálása teljes rendszert közelebb viszi az
optimumhoz.
3.2. Prevenciós aktivitás kiválasztása
Nemzetközi irodalomkutatás és hazai gyakorlat
keresztmetszeti vizsgálatának összevetésével kiválasztani
azt a prevenciós aktivitást, amelyre az optimalizálás a
rendelkezésre álló adatok alapján elvégezhető.
4. Modellt leíró függvények és matematikai eljárás
Modellezési függvények megalkotása és kimutatható
gazdasági előnyöket jelentő optimalizálás elvégzése.
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0023

9. Kutatási célok – összefoglalás,
várható eredmény
1. Változók:
Költség, ráfordítás, hatékonyság, valószínűségi változók, idő
(nem valós)
2. Módszerek:
Keresztmetszeti vizsgálat, esettanulmány, operációkutatás
3. Eredmények:
Statisztikai alapú, optimalizált szűrési rendszer kialakítása.
Továbbfejlesztés lehetséges személyre szabott (adott
genomhoz tartozó) eloszlás szerinti optimalizálás irányába.

10. Informatika szerepe
Mind a tanulmányi, mind a tesztelési, bevezetési
szakasz nagy mennyiségű adat szerteágazó gyűjtését,
továbbítását, adatbázisban való rendszerezését és
feldolgozását teszi szükségessé. A téma jellege
(adatintenzitása) miatt megkerülhetetlen az
informatika eszközeinek alkalmazása.
További lehetőségek:
1. Távszűrés, távdiagnosztika;
2. Szűrési eredmények e alapú (magyarorszag.hu,
SMS, e-mail) paciens tájékoztatási rendszerének
kialakítása.
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0023

11. Konzulensek
Vastag Gyula
Budapesti Corvinus Egyetem
Kukorelly Pál
Webster University of Geneva
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0023

12. Vége
Köszönöm a figyelmet.
hl
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0023