Beadandó

1. Kulcsár Zsolt: A Negyedik Oktatásparadigma.
Kulcsár Zsolt a behaviorizmus, kognitivizmus, konstruktivizmus mellett egy negyedik
oktatási paradigmáról is beszél. A konnektivizmusról.
Nézzük meg, mi is jellemzi ezeket a paradigmákat:
A behaviorizmus a pszichológia egy elméleti irányzata, amely a viselkedést tekinti az
objektív megfigyelés egyetlen lehetséges tárgyának.
A behaviorista szerint a környezeti feltételek a tanulás révén a viselkedést, a személy
viselkedése a környezetet befolyásolja. A tanulás itt, az operáns és
klasszikus kondicionálásmellett, megfigyelés útján történő tanulás is lehet.
Az ember viselkedését csak egy külső szemlélő tudja objektíven megfigyelni. A
behaviorizmus folyamán az inger-válasz pszichológia ami azokat az ingereket tanulmányozza,
melyek viselkedés válaszokat váltanak ki. John B. Watson (1878-1958) álláspontja szerint a
tudomány korabeli csődállapotáért az introspektív módszer felelős. Az önmegfigyelés mint
módszer egyszersmind a tudatjelenségekre korlátozza a kutatás tárgyát. Az önmegfigyeléses
módszer leszűkíti a vizsgálható jelenségek körét: állatokról, gyermekekről
vagy elmebetegekről jóformán semmit nem tud mondani.
Javasolt megoldás: foglalkozzunk csupán a viselkedéssel, mint az objektív megfigyelés
egyetlen lehetséges tárgyával.
Egyfelől léteznek ingerek: olyan hatások, amelyek egy állati vagy emberi szervezetet érnek, s
abban valamilyen változást idéznek elő. Az ingerek minden pillanatban azonosíthatók, akár
fizikai paraméterekkel is leírhatók.
Léteznek válaszok, mint olyan események, amelyekkel az adott élőlény a hozzá eljutó
ingerekre reagál. Ezek szintén tetszőleges pontossággal
rekonstruálhatók: izommozgásokkéntvagy mirigyműködésekként.
 A viselkedés formáit figyeli;
 a belső nem érdekli (pl. érzelmek, mentális folyamatok), csak az embert érő ingerek és az
erre adott válaszok;
 objektivitásra törekszik (megtudni, hogy adott ingerre, milyen válasz várható) és a
személy viselkedéséből von le következtetéseket.
Az elhízás leküzdésének kérdésére például úgy válaszol, hogy mivel csak bizonyos ingerek
jelenlétében eszünk túl sokat, az elhízás ellen való védekezésül ezeket az ingereket kell
legyőznünk, ill. elkerülnünk.A szigorú behavioristák nem foglalkoznak mentális
folyamatokkal.
A pszichológia céljának azt tekinti, hogy megállapítsa az ingerek és a rájuk adott válaszok
közötti összefüggést. Úgy is fogalmazhatunk, hogy itt a szervezet egy fekete dobozszerepét
tölti be: nem szükséges felnyitni, maga a doboz a bemenő hatások és a kimeneti események
segítségével kellőképpen jellemezhető.

2. A kognitívizmus álláspontja szerint a pszichológia tárgya az egyén világról alkotott belső
reprezentációinak, az elme funkcionális szerveződésének vizsgálata.
A kognitívizmusnak két meghatározó összetevője van:
1. Módszertanát tekintve a filozófiai pozitivista szemléletre épül. Ennek értelmében a
pszichológia fő eszköztára a kísérlet, mérés és a tudományos módszer.
Egyfajta redukcionista megközelítésről van tehát szó, arról a hitről, hogy a mentális funkciók
(vö. kognitív architektúrák) azonosíthatók, értelmezhetők és leírhatók.
2. A kognitívizmust áthatja a meggyőződés, miszerint a megismerés hátterében belső mentális
állapotok (szimbólumok vagy reprezentációk) állnak. Ezen egységek
dinamikája algoritmusok segítségével leírható.
A pedagógiai konstruktivizmus vagy konstruktivista pedagógia, itthon kevésbé elterjedt
elnevezéssel: konstrukcionizmus egy viszonylag fiatal (az 1980-as években
elterjedt) pedagógiai irányzat, amely számos tudományos megfigyelést és
elméleti kritikai észrevételt igyekszik egyesíteni a célból, hogy az
összetettebb emberi tanulási folyamatok jó magyarázó erejű és az oktatásban hatékonyan
alkalmazható, újszerű modelljét hozza létre. Számos modern elemet olvasztott magába
a fejlődéslélektanból, a kognitív pszichológiából, a szociológiából és
a reformpedagógiák elméletéből.
A konstruktivisták szerint a tanulás és tudás aktív belső konstrukciós folyamat, ill. ennek
eredménye, kialakulásában a befogadónak éppolyan kulcsszerepe van, mint az átadónak, és
ennek az észrevételnek számos mélyreható elméleti és gyakorlati következménye van, mint
pl. az ismeretelméleti objektivizmus és ezzel a kétértékű logikára alapuló ismeretfogalom,
valamint az induktív ismeretszerzési paradigma elvetése, vagy a tanulóban meglévő kognitív
struktúráknak (előismereteknek) a tanulási folyamat középpontjába helyezése.[1][2] A
konstruktivista pedagógia sajátos ismeretelméleti alapokra épül, amely elveti azt
az objektivista ismeretelméleti tézist, miszerint a valóság és a róla való tudás/tanulás
visszatükrözésként értelmezhető, de az eme dogma okozta problémákra adott „agnosztikus”
választ is, miszerint megismerés nem lehetséges. A konstruktivista ismeretelmélet ehelyett
elveti magát ezt az alapkérdést (mennyire objektív a tudás?), a világ megismerhetőségét, a
tudás „valóságértékét” és a hasonló fogalmakat elméletileg értelmetlennek tartva.[3]
Újszerűsége miatt, a konstruktivizmus elmélete (elsősorban didaktikai tekintetben) még nem
teljesen kiforrott, és számos kérdésre nézve (pl. mit jelent konstruktivista módon tankönyvet
írni) nincs kutatásokkal alátámasztott válasza. Megfogalmazódott már olyan (ironikus)
vélemény is, miszerint konstruktivizmus mint olyan tulajdonképp nem is létezik: annyiféle
konstruktivizmus van, ahány a témában publikáló szerző[4][5] (bár ez az észrevétel nagyon is
összefér a konstruktivizmus alapelveivel).
A hálózatalapú tanulás vagy konnektivizmus a fogalmi társadalom tanuláselmélete, melyet
George Siemens[1] és Stephen Downes[2] nevei fémjeleznek. Három terület metszéspontján
helyezkedik el: informatika, pedagógia és hálózatkutatás. A hálózatalapú tanulás tömören a
hálózatelméletek pedagógiában való alkalmazását jelöli.

3. Nagyon érdekes, elgondolkodtató tanulmány. Még szakmai berkekben sem mindenki ért
egyet ezzel az állásponttal. Pedig létjogosultsága vitathatatlan.
Összességében:
A tanulásban egyre nagyobb szerephez jut az elektronikus eszközökkel támogatott
információ-csere egy informális hálózatba szervezve folyamatos, élethosszig tartó, más
tevékenységekbe beágyazott, hálózatosodott tevékenységként. Az információszerzés és
összefüggésbe helyezés motiváltsága is felerősödik, A keresés és értékelés egy, a témával
foglalkozó hálózatban, virtuális közösségben motiváló hatású az információszerzésre és az
információk összefüggésbe helyezésére.