SlideShare a Scribd company logo
1 of 20
 INFORMAZIO GENETIKOA GORDE ETA
TRANSMITITU
 MAKROMOLEKULAK DIRA.
 NUKLEOTIDOZ OSATUTA DAUDE.
 NUKLOTIDOAK ELKARREKIN LOTUTA
POLINUKLEOTIDOAK OSATZEN DITUZTE
(KATE LUZEAK DIRA)
FOSFATO TALDEA (FOSFOROZ ETA
OXIGENOZ OSATUTA)
PENTOSA (5 KARBONOKO GLUZIDOA)
 BI MOTA (ERRIBOSA ETA DESOXIRIBOSA)
BASE NITROGENATUAK
 BOST MOTA
 ADENINA (A)
 GUANINA (G)
 ZITOSINA (Z)
 TIMINA (T)
 URAZILOA (U)
 ADN (AZIDO DESOXIRIBONUKLEIKOA)
 FUNTZIOA: IZAKIAREN FUNTZIONAMENDUARAKO
ETA GARAPENERAKO BEHAR DEN INFORMAZIO
GENETIKOA GORDE
 EGITURA
▪ NUKLEOTIDOA
▪ PENTOSA MOTA = DESOXIRIBOSA
▪ BASE NITROGENATUAK
• ADENINA ---- TIMINA
• GUANINA ----- ZITOSINA
 BI POLINUKLEOTIDO- KATE LUZEZ OSATUTA
 BI KATEAK KIRIBILDUTA DAUDE HELIZE
BIKOITZA OSATZEN DUTE.
 BI KATEAK ANTIPARALELOAK DIRA
 PARALELOAN DAUDE BAINA AURKAKO
NORAZKOAN
 KATEAK ELKARREKIN LOTUTA DAUDE BASE
NITROGENATUEN ARTEAN SORTZEN DIREN
HIDROGENO-LOTUREN BIDEZ
 BASE NITROGENATUAK OSAGARRIAK DIRA
ADENINA TIMINA GUANINA ZITOSINA
http://www.youtube.com/watch?v=oLz-II0eZvk&feature=fvw
 ARN (AZIDO ERRIBONUKLEIKOA)
 FUNTZIOA: PROTEINAK SINTETIZATU ADN-
AREN INFORMAZIOA ERABILIZ.
 MOTAK: ARN mezularia ARN erribosomikoa eta
ARN transferentea.
 EGITURA
▪ NUKLEOTIDOA
▪ PENTOSA MOTA = ERRIBOSA
▪ BASE NITROGENATUAK
• ADENINA ---- URAZILOA
• GUANINA ----- ZITOSINA
 ERREPLIKATZEA definizioa: ADN-ak BERE
BURUAREN KOPIA ZEHATZAK EGITEA.
 PROZESUA
1. BI KATEEN ARTEKO HIDROGENOZKO LOTURAK
APURTZEN DIRA.
2. KATE BAKOITZA (GURASO-KATEA) MOLDEA DA KATE
OSAGARRI BERRI BAT SORTZEKO.
3. KATE BERRIEK ETA ZAHARREK HIDROGENOZKO
LOTURAK ERATU BASEN ARTEAN ETA MOLEKULAK
BERRIAK KIRIBILTZEN DIRA
http://www.youtube.com/watch?feature=fvwp&v=T-g-G0-kehU&NR=1
 ERDIKONTSERBADORA DA:
 HELIZE BERRI BAKOITZAK GURASO-KATE BAT
DU ETA KATE OSAGARRI BERRI BAT.
http://www.youtube.com/watch?v=zO2Yv43mldM&NR=1&feature=endscreen
 KONPONKETA-ENTZIMAK DAUDE:
 OKER PAREKATZEN DIREN NUKLEOTIDOAK
AURKITU ETA ALDATZEN DITUZTE
HALA ERE NOIZBEHINKA AKATSAK SORTZEN DIRA
KARAKTEREA: IZAKI BIZIDUN BATEK DUEN
EZAUGARRI BEREIZGARRI BAKOITZA.
 GENEA: KARAKTERE JAKIN BAT
KONTROLATZEN DUEN ADN-REN ZATIA
 GEN BAKOITZAK PROTEINA
SINTETIZATZEKO INFORMAZIOA
GARRAIATZEN DU . PROTEINA,
KARAKTEREA ADIERAZTEKO, BEHAR DA
GENOMA: ORGANISMO BATEN GENE
MULTZOA DA
MUTAZIOA: ADN-AN AUSAZ
GERTATZEN DIREN ALDAKETAK DIRA
ALDARKOTASUN GENETIKOA ETA
ESPEZIAREN EBOLUZIOA ERAGITEN
DU.
PROTEINA: ZER DA?
 AMINOAZIDO IZENEKO
MOLEKULEZ EGINDAKO KATE
LUZEAK DIRA.
 20 AMINOAZIDO MOTA
DAUDE ETA HAUEK ERA
EZBERDINEAN KONBINATUTA
PROTEINA MOTA ASKO
SORTZEN DUTE.
 PROTEINEK EGITEN DUTEN
FUNTZIOAK OSO
BESTELAKOAK DIRA.
ADN-REN INFORMAZIOAK PROTEINAK
ERATZEKO BALIO DU: NOLA?
 HIRUKOTEA: ZER DA?
ADN-AREN KATE BATEAN DAUDEN
HIRU NUKLEOTIDO JARRAITUAK
 HIRUKOTE BAKOITZAK
AMINOAZIDO BAT
KONTROLATZEN DU
 ADNAREN INFORMAZIOA
GENETIKOA PROTEINA
BIHURTZEKO INFORMAZIO
GENETIKOA DESKODEATU BEHAR
DA.
 ADNAREN INFORMAZIOA BI FASETAN
DESKODEATZEN DA ETA ARN mezulariak PARTE
HARTZEN DU TARTEKARI MODUAN.
FASEAk:
 MEZUAREN TRANSKRIPZIOA
• HELIZE BIKOITZA IREKI EGITEN DA.
• KATE BAKOITZA MOLDEA DA ARN-KO KOPIA OSAGARRI
BAT OSATZEKO
• SORTZEN DEN ARN-REN MOLEKULA ARN MEZULARIA
DA
• PROZESO HAU NUKLEOAREN BARRUAN GERTATZEN DA
FASEAk:
 MEZUAREN ITZULPENA: ZER DA?
• ARNm MOLEKULA DARAMAN MEZUA AMINOAZIDO BIHURTZEA
DA.
NOLA GERTATZEN DA HAU?
• ARNm-AREN HIRUKOTE BAKOITZEI KODON IZENA JARTZEN ZAIE
• KODON BAKOITZAK AMINOAZIDO JAKIN BAT ZEHAZTEN DU.
• PROZESU HAU ZITOPLASMAN GERTATZEN DA ERRIBOSOMEEI
ESKER
• ERRIBOSOMEK ARNm-aren KODONETAN DAGOEN INFORMAZIOA
IRAKURTZEN DUTE.
• ARN TRANSFERENTEAK (ARNt) AMINOAZIDOAK
ERRIBOSOMARAINO GARRAIATZEN DITU PROTEINA ERATZEKO
 Bioteknologia: onugarriak diren produktu
berriak lortzeko, izaki bizidun osoa edo haien
zatiak erabiltzen duen zientzia.
 Ingeniaritza genetikoa: giza helburu praktiko
bat betetzeko asmoz (medikamentuak
lortzea, nekazaritzako ekoizpena hobetzeko,
eta terapia genetikoa egiteko) ADN-a
aldatzen duen zientzia.
 Organismo transgenikoak: genetikoki
eraldatutako organismoak dira.
 KLONAZIOA: molekula, zelula edo
organismo bat klonatzea zera da, kopia
berdin-berdin bat edo gehiago egitea.
 BI MOTA:
▪ UGALKETA-KLONAZIOA: AMAREN BERDINAK DIREN
BANAKOAK LORTZEA DA.
▪ KLONAZIOTERAPEUTIKOA: EHUNAK SORTZEA DA
GAIXOTASUNAK SENDATZEKO ASMOZ.
 GIZA GENOMA PROIEKTUA: GIZAKIAREN ADN-
REN NUKLEOTIDOEN ORDENA ZEHAZTEN DA, GENEEN
KOKAPENA, DUTEN NUKLOTIDOEN SEKUENTZIA ETA
FUNTZIOA ZEHAZTEKO ASMOZ

More Related Content

What's hot (20)

1 metabolismoa orokortasunak
1 metabolismoa orokortasunak1 metabolismoa orokortasunak
1 metabolismoa orokortasunak
 
PROTEINAK 2_ENTZIMAK.ppt
PROTEINAK 2_ENTZIMAK.pptPROTEINAK 2_ENTZIMAK.ppt
PROTEINAK 2_ENTZIMAK.ppt
 
7 landareak
7 landareak7 landareak
7 landareak
 
3 Zitoeskeletoa
3 Zitoeskeletoa3 Zitoeskeletoa
3 Zitoeskeletoa
 
Katabolismoa
KatabolismoaKatabolismoa
Katabolismoa
 
Immunitate sistema
Immunitate sistemaImmunitate sistema
Immunitate sistema
 
Nerbio ehuna
Nerbio ehunaNerbio ehuna
Nerbio ehuna
 
Zelula prokariotoa
Zelula prokariotoaZelula prokariotoa
Zelula prokariotoa
 
LANDAREEN NUTRIZIOA.ppt
LANDAREEN NUTRIZIOA.pptLANDAREEN NUTRIZIOA.ppt
LANDAREEN NUTRIZIOA.ppt
 
Mutazioak
MutazioakMutazioak
Mutazioak
 
Mikrobiologia
MikrobiologiaMikrobiologia
Mikrobiologia
 
Ura, biomolekula inorganikoa
Ura, biomolekula inorganikoaUra, biomolekula inorganikoa
Ura, biomolekula inorganikoa
 
Immunitate motak eta immunitate sistemarentzako laguntzak
Immunitate motak eta immunitate sistemarentzako laguntzakImmunitate motak eta immunitate sistemarentzako laguntzak
Immunitate motak eta immunitate sistemarentzako laguntzak
 
Landareen erlazio funtzioa.ppt
Landareen erlazio funtzioa.pptLandareen erlazio funtzioa.ppt
Landareen erlazio funtzioa.ppt
 
Anabolismoa
AnabolismoaAnabolismoa
Anabolismoa
 
Landare ehunak
Landare ehunakLandare ehunak
Landare ehunak
 
Anabolismoa
AnabolismoaAnabolismoa
Anabolismoa
 
Nerbio sistema eta sistema endokrinoa
Nerbio sistema eta sistema endokrinoaNerbio sistema eta sistema endokrinoa
Nerbio sistema eta sistema endokrinoa
 
Teoria Zelularra
Teoria ZelularraTeoria Zelularra
Teoria Zelularra
 
I.geneen izaera kimikoa eta erreplikazioa
I.geneen izaera kimikoa eta erreplikazioaI.geneen izaera kimikoa eta erreplikazioa
I.geneen izaera kimikoa eta erreplikazioa
 

More from belenlopez68

Sistema endokrinoa eta lokomozio aparatua
Sistema endokrinoa eta lokomozio aparatuaSistema endokrinoa eta lokomozio aparatua
Sistema endokrinoa eta lokomozio aparatuabelenlopez68
 
Zirkulazio eta iraitz aparatuak bel
Zirkulazio eta iraitz aparatuak belZirkulazio eta iraitz aparatuak bel
Zirkulazio eta iraitz aparatuak belbelenlopez68
 
Informazio genetikoa apunteak
Informazio genetikoa apunteak Informazio genetikoa apunteak
Informazio genetikoa apunteak belenlopez68
 
Eskema magnitude elektrikoak
Eskema magnitude elektrikoakEskema magnitude elektrikoak
Eskema magnitude elektrikoakbelenlopez68
 
ARIKETA OSAGARRIAK
ARIKETA OSAGARRIAKARIKETA OSAGARRIAK
ARIKETA OSAGARRIAKbelenlopez68
 
Elektrizitatea apunteak
Elektrizitatea apunteakElektrizitatea apunteak
Elektrizitatea apunteakbelenlopez68
 
Elektrizitatea 8.gaia
Elektrizitatea 8.gaiaElektrizitatea 8.gaia
Elektrizitatea 8.gaiabelenlopez68
 
Aldaketa kimikoa 6.gaia
Aldaketa kimikoa 6.gaiaAldaketa kimikoa 6.gaia
Aldaketa kimikoa 6.gaiabelenlopez68
 
Taula peridikoa apunteak
Taula peridikoa apunteakTaula peridikoa apunteak
Taula peridikoa apunteakbelenlopez68
 
3. gaia 3 dbh apunteak
3. gaia 3 dbh apunteak3. gaia 3 dbh apunteak
3. gaia 3 dbh apunteakbelenlopez68
 
2 gaia 3 dbh apunteak
2 gaia 3 dbh apunteak2 gaia 3 dbh apunteak
2 gaia 3 dbh apunteakbelenlopez68
 
Nerbiosistema dbh3
Nerbiosistema dbh3Nerbiosistema dbh3
Nerbiosistema dbh3belenlopez68
 
Nerbio sistema, zentzumenak eta eskeletoa dbh 3
Nerbio sistema, zentzumenak eta eskeletoa dbh 3Nerbio sistema, zentzumenak eta eskeletoa dbh 3
Nerbio sistema, zentzumenak eta eskeletoa dbh 3belenlopez68
 
Hormonak laburpena
Hormonak laburpenaHormonak laburpena
Hormonak laburpenabelenlopez68
 
Dbh3 bio erlazio funtzioa
Dbh3 bio erlazio funtzioaDbh3 bio erlazio funtzioa
Dbh3 bio erlazio funtzioabelenlopez68
 
Elikadura2 eta 3 .gaia
Elikadura2 eta 3 .gaiaElikadura2 eta 3 .gaia
Elikadura2 eta 3 .gaiabelenlopez68
 
Eskema magnitude elektrikoak
Eskema magnitude elektrikoakEskema magnitude elektrikoak
Eskema magnitude elektrikoakbelenlopez68
 
Elektrizitatea 8.gaia
Elektrizitatea 8.gaiaElektrizitatea 8.gaia
Elektrizitatea 8.gaiabelenlopez68
 

More from belenlopez68 (20)

Sistema endokrinoa eta lokomozio aparatua
Sistema endokrinoa eta lokomozio aparatuaSistema endokrinoa eta lokomozio aparatua
Sistema endokrinoa eta lokomozio aparatua
 
Zirkulazio eta iraitz aparatuak bel
Zirkulazio eta iraitz aparatuak belZirkulazio eta iraitz aparatuak bel
Zirkulazio eta iraitz aparatuak bel
 
Informazio genetikoa apunteak
Informazio genetikoa apunteak Informazio genetikoa apunteak
Informazio genetikoa apunteak
 
3.gaia
3.gaia3.gaia
3.gaia
 
Eskema magnitude elektrikoak
Eskema magnitude elektrikoakEskema magnitude elektrikoak
Eskema magnitude elektrikoak
 
ARIKETA OSAGARRIAK
ARIKETA OSAGARRIAKARIKETA OSAGARRIAK
ARIKETA OSAGARRIAK
 
Elektrizitatea apunteak
Elektrizitatea apunteakElektrizitatea apunteak
Elektrizitatea apunteak
 
Elektrizitatea 8.gaia
Elektrizitatea 8.gaiaElektrizitatea 8.gaia
Elektrizitatea 8.gaia
 
Aldaketa kimikoa 6.gaia
Aldaketa kimikoa 6.gaiaAldaketa kimikoa 6.gaia
Aldaketa kimikoa 6.gaia
 
Taula peridikoa apunteak
Taula peridikoa apunteakTaula peridikoa apunteak
Taula peridikoa apunteak
 
Formulazioa
FormulazioaFormulazioa
Formulazioa
 
3. gaia 3 dbh apunteak
3. gaia 3 dbh apunteak3. gaia 3 dbh apunteak
3. gaia 3 dbh apunteak
 
2 gaia 3 dbh apunteak
2 gaia 3 dbh apunteak2 gaia 3 dbh apunteak
2 gaia 3 dbh apunteak
 
Nerbiosistema dbh3
Nerbiosistema dbh3Nerbiosistema dbh3
Nerbiosistema dbh3
 
Nerbio sistema, zentzumenak eta eskeletoa dbh 3
Nerbio sistema, zentzumenak eta eskeletoa dbh 3Nerbio sistema, zentzumenak eta eskeletoa dbh 3
Nerbio sistema, zentzumenak eta eskeletoa dbh 3
 
Hormonak laburpena
Hormonak laburpenaHormonak laburpena
Hormonak laburpena
 
Dbh3 bio erlazio funtzioa
Dbh3 bio erlazio funtzioaDbh3 bio erlazio funtzioa
Dbh3 bio erlazio funtzioa
 
Elikadura2 eta 3 .gaia
Elikadura2 eta 3 .gaiaElikadura2 eta 3 .gaia
Elikadura2 eta 3 .gaia
 
Eskema magnitude elektrikoak
Eskema magnitude elektrikoakEskema magnitude elektrikoak
Eskema magnitude elektrikoak
 
Elektrizitatea 8.gaia
Elektrizitatea 8.gaiaElektrizitatea 8.gaia
Elektrizitatea 8.gaia
 

2 gaia

  • 1.
  • 2.  INFORMAZIO GENETIKOA GORDE ETA TRANSMITITU  MAKROMOLEKULAK DIRA.  NUKLEOTIDOZ OSATUTA DAUDE.  NUKLOTIDOAK ELKARREKIN LOTUTA POLINUKLEOTIDOAK OSATZEN DITUZTE (KATE LUZEAK DIRA)
  • 3. FOSFATO TALDEA (FOSFOROZ ETA OXIGENOZ OSATUTA) PENTOSA (5 KARBONOKO GLUZIDOA)  BI MOTA (ERRIBOSA ETA DESOXIRIBOSA) BASE NITROGENATUAK  BOST MOTA  ADENINA (A)  GUANINA (G)  ZITOSINA (Z)  TIMINA (T)  URAZILOA (U)
  • 4.
  • 5.  ADN (AZIDO DESOXIRIBONUKLEIKOA)  FUNTZIOA: IZAKIAREN FUNTZIONAMENDUARAKO ETA GARAPENERAKO BEHAR DEN INFORMAZIO GENETIKOA GORDE  EGITURA ▪ NUKLEOTIDOA ▪ PENTOSA MOTA = DESOXIRIBOSA ▪ BASE NITROGENATUAK • ADENINA ---- TIMINA • GUANINA ----- ZITOSINA
  • 6.  BI POLINUKLEOTIDO- KATE LUZEZ OSATUTA  BI KATEAK KIRIBILDUTA DAUDE HELIZE BIKOITZA OSATZEN DUTE.  BI KATEAK ANTIPARALELOAK DIRA  PARALELOAN DAUDE BAINA AURKAKO NORAZKOAN  KATEAK ELKARREKIN LOTUTA DAUDE BASE NITROGENATUEN ARTEAN SORTZEN DIREN HIDROGENO-LOTUREN BIDEZ  BASE NITROGENATUAK OSAGARRIAK DIRA ADENINA TIMINA GUANINA ZITOSINA http://www.youtube.com/watch?v=oLz-II0eZvk&feature=fvw
  • 7.  ARN (AZIDO ERRIBONUKLEIKOA)  FUNTZIOA: PROTEINAK SINTETIZATU ADN- AREN INFORMAZIOA ERABILIZ.  MOTAK: ARN mezularia ARN erribosomikoa eta ARN transferentea.  EGITURA ▪ NUKLEOTIDOA ▪ PENTOSA MOTA = ERRIBOSA ▪ BASE NITROGENATUAK • ADENINA ---- URAZILOA • GUANINA ----- ZITOSINA
  • 8.
  • 9.  ERREPLIKATZEA definizioa: ADN-ak BERE BURUAREN KOPIA ZEHATZAK EGITEA.  PROZESUA 1. BI KATEEN ARTEKO HIDROGENOZKO LOTURAK APURTZEN DIRA. 2. KATE BAKOITZA (GURASO-KATEA) MOLDEA DA KATE OSAGARRI BERRI BAT SORTZEKO. 3. KATE BERRIEK ETA ZAHARREK HIDROGENOZKO LOTURAK ERATU BASEN ARTEAN ETA MOLEKULAK BERRIAK KIRIBILTZEN DIRA http://www.youtube.com/watch?feature=fvwp&v=T-g-G0-kehU&NR=1
  • 10.  ERDIKONTSERBADORA DA:  HELIZE BERRI BAKOITZAK GURASO-KATE BAT DU ETA KATE OSAGARRI BERRI BAT. http://www.youtube.com/watch?v=zO2Yv43mldM&NR=1&feature=endscreen  KONPONKETA-ENTZIMAK DAUDE:  OKER PAREKATZEN DIREN NUKLEOTIDOAK AURKITU ETA ALDATZEN DITUZTE HALA ERE NOIZBEHINKA AKATSAK SORTZEN DIRA
  • 11.
  • 12.
  • 13.
  • 14. KARAKTEREA: IZAKI BIZIDUN BATEK DUEN EZAUGARRI BEREIZGARRI BAKOITZA.  GENEA: KARAKTERE JAKIN BAT KONTROLATZEN DUEN ADN-REN ZATIA  GEN BAKOITZAK PROTEINA SINTETIZATZEKO INFORMAZIOA GARRAIATZEN DU . PROTEINA, KARAKTEREA ADIERAZTEKO, BEHAR DA
  • 15. GENOMA: ORGANISMO BATEN GENE MULTZOA DA MUTAZIOA: ADN-AN AUSAZ GERTATZEN DIREN ALDAKETAK DIRA ALDARKOTASUN GENETIKOA ETA ESPEZIAREN EBOLUZIOA ERAGITEN DU.
  • 16. PROTEINA: ZER DA?  AMINOAZIDO IZENEKO MOLEKULEZ EGINDAKO KATE LUZEAK DIRA.  20 AMINOAZIDO MOTA DAUDE ETA HAUEK ERA EZBERDINEAN KONBINATUTA PROTEINA MOTA ASKO SORTZEN DUTE.  PROTEINEK EGITEN DUTEN FUNTZIOAK OSO BESTELAKOAK DIRA. ADN-REN INFORMAZIOAK PROTEINAK ERATZEKO BALIO DU: NOLA?  HIRUKOTEA: ZER DA? ADN-AREN KATE BATEAN DAUDEN HIRU NUKLEOTIDO JARRAITUAK  HIRUKOTE BAKOITZAK AMINOAZIDO BAT KONTROLATZEN DU  ADNAREN INFORMAZIOA GENETIKOA PROTEINA BIHURTZEKO INFORMAZIO GENETIKOA DESKODEATU BEHAR DA.
  • 17.  ADNAREN INFORMAZIOA BI FASETAN DESKODEATZEN DA ETA ARN mezulariak PARTE HARTZEN DU TARTEKARI MODUAN. FASEAk:  MEZUAREN TRANSKRIPZIOA • HELIZE BIKOITZA IREKI EGITEN DA. • KATE BAKOITZA MOLDEA DA ARN-KO KOPIA OSAGARRI BAT OSATZEKO • SORTZEN DEN ARN-REN MOLEKULA ARN MEZULARIA DA • PROZESO HAU NUKLEOAREN BARRUAN GERTATZEN DA
  • 18. FASEAk:  MEZUAREN ITZULPENA: ZER DA? • ARNm MOLEKULA DARAMAN MEZUA AMINOAZIDO BIHURTZEA DA. NOLA GERTATZEN DA HAU? • ARNm-AREN HIRUKOTE BAKOITZEI KODON IZENA JARTZEN ZAIE • KODON BAKOITZAK AMINOAZIDO JAKIN BAT ZEHAZTEN DU. • PROZESU HAU ZITOPLASMAN GERTATZEN DA ERRIBOSOMEEI ESKER • ERRIBOSOMEK ARNm-aren KODONETAN DAGOEN INFORMAZIOA IRAKURTZEN DUTE. • ARN TRANSFERENTEAK (ARNt) AMINOAZIDOAK ERRIBOSOMARAINO GARRAIATZEN DITU PROTEINA ERATZEKO
  • 19.  Bioteknologia: onugarriak diren produktu berriak lortzeko, izaki bizidun osoa edo haien zatiak erabiltzen duen zientzia.  Ingeniaritza genetikoa: giza helburu praktiko bat betetzeko asmoz (medikamentuak lortzea, nekazaritzako ekoizpena hobetzeko, eta terapia genetikoa egiteko) ADN-a aldatzen duen zientzia.  Organismo transgenikoak: genetikoki eraldatutako organismoak dira.
  • 20.  KLONAZIOA: molekula, zelula edo organismo bat klonatzea zera da, kopia berdin-berdin bat edo gehiago egitea.  BI MOTA: ▪ UGALKETA-KLONAZIOA: AMAREN BERDINAK DIREN BANAKOAK LORTZEA DA. ▪ KLONAZIOTERAPEUTIKOA: EHUNAK SORTZEA DA GAIXOTASUNAK SENDATZEKO ASMOZ.  GIZA GENOMA PROIEKTUA: GIZAKIAREN ADN- REN NUKLEOTIDOEN ORDENA ZEHAZTEN DA, GENEEN KOKAPENA, DUTEN NUKLOTIDOEN SEKUENTZIA ETA FUNTZIOA ZEHAZTEKO ASMOZ