Muveszettortenet. Oskor (Paleolitikum)

1. PaleolitikumPaleolitikum
a.Bevezető
b.Barlangrajzok
c.Relief
d.Emberalakok
e. Kisméretű tárgyak

2. A világban sok helyen voltak és vannak ma
is „varázslók”, kuruzslók, (sámánok, táltosok)
akik mágiával próbálják a vadászat sikerét és
a jó időjárást befolyásolni, de lélekvezető,
gyógyító, szerepük is van
a.1 Bevezető
Nem tudjuk pontosan, hogyan is indult a művészet.
Az ősi népeknél nincs
különbség kép, szobor és épület
között hasznosság tekintetében
Az ember a művészet révén fejezi
ki az őt körülvevő világgal való
kapcsolat tartás igényét
Az építményeik arra valók, hogy védjék őket
a környező világtól, s a viszontagságoktól
(szél, nap, eső, szellemek),
s leginkább a szellemektől, s azon
titokzatos erőktől akik, vagy amik
ezeket rájuk küldik
A képeket, szobrokat is azért
készítik, hogy oltalmazzák
őket, tehát a kép és a szobor
a varázslás egyik eszköze.

3. a.2 Bevezető
A felső paleolitikumból származó művészi alkotásokat két nagy csoportba osztjuk:
fali ábrázolás tárgyi ábrázolás
A barlangok falán,
mennyezetén, padlóján
találhatók
Kőplakettek, kisméretű állati
csontokból, elefántcsontból,
szarvból, vagy kőből készült
tárgyakat foglalja magába.

4. a.3 Bevezető
A fali ábrázolásokban s a tárgyi művészet nagy részében kevés eljárást alkalmaztak
Első helyen a festészet áll.
Földből, agyagból
kivont természetes
színeket használtak
ragasztóanyagnak vért,
állati zsírt használtak
A színskála
a barna,
a sárga,
a piros,
a fekete árnyalata,
ritkán a fehér is szerepel,
A festéket többé-kevésbé
kezdetleges ecsettel viszik föl,
illetve ráfújják a felületre - a
szikla falra – melyre előzőleg
kötőanyagréteget kentek. Festék
anyaggal átitatott rongy csomót
is használtak

5. a.4 Bevezető
A karcolás Igen gyakori, esetenként a
festéssel együtt néhány
részlet kiemelésére szolgál.
Eltérő mélységű és szélességű
vésetek karcoló tűvel történtek.
Szinten ide sorolható a sárra vagy
nedves agyagra ujjal készített karcolások
A relief ábrázolás is előfordul a fali
ábrázolásban, domborművekként.
A szikla természetes domborulatát
kihasználva, mindössze néhány apró
igazítást végezve rajta érzékeltették az
állat méreteit

6. a.5 Bevezető
Az őskor legkedveltebb modelljei:  állatok
 jelek és absztrakt formák
 emberábrázolások
Mind fali, mind tárgyi ábrázolásban gyakoriak.
Mozdulatlanul vagy mozgásban, egészségesen
vagy sebesületlen ábrázolják őket
Leggyakoribbak
bölények, lovak,
szarvasok, vaddisznók
Kevesebb:
rénszarvas, mamut,
orrszarvú, medve
Legkevesebb:
hal,
madár
állatok
témavilág
Absztrakt: elvont, elméleti, gondolati.
A valóság összefüggéseivel nem
törődő, a szokásos formákat megbontó

7. a.6 Bevezető
jelek és absztrakt formák
változatos grafikai kivitelben jelennek meg:
•rácsozott téglalapokat
•rövid függőleges vagy ferde vonalakat,
•pontok sorozatát adják meg,

8. a.7 Bevezető
emberábrázolások
Ebben a művészetben az
emberábrázolás a legritkább. kisplasztika - figurák
karcolt figurák
La Marche (lá márs): őskori portrék
találhatók
Különleges leletre, kőlapokra
karcolt embereket ábrázoló
rajzokra, bukkantak a régészek,
a franciaországi La Márché
barlangban
A kusza vonalakkal karcolt
portrék oldalnézetből
ábrázolják az embereket.
Olyan egyéni vonásokkal
rajzolták meg őket, hogy
elképzelhető, hogy valóságos
személyeket örökítettek meg
Dolní Věstonice: férfi fej

9. b.1 Barlangrajzok
A paleolit művészet a legnagyobb kiterjedése idején magába foglalta Európát, a
legkeletibb szibériai térségektől egész a Földközi-tengerig.

10. b.2 Barlangrajzok
Az őskőkor leglátványosabb emlékei kétségtelenül a barlangrajzok
A naturalista, állatábrázoláson
alapuló őskori művészet
A jégkorszak vadásznépeitől ered
Mintegy 36 000 évvel
ezelőtt jelentek meg az
első alkotások, és
pontos jelentésüket,
értelmüket a mai napig
sem sikerült tisztázni.
A legkorábbi értelmezés
szerint a festmények a
vadászmágia eszközei
voltak, tehát az igazi
vadászat előtt az állatok
lelkét akarták volna
elejteni.

11. b.3 Barlangrajzok
A felső Paleolitikumban
(Kr.e 36.000-10.000) az
első állatábrázolások
körvonalak rajzolásában
merültek ki
A körvonalak bizonyos
részei egy vonallal
készülnek a puha agyagba
belenyomott ujjal.
Esetenként a barlang falán található puha agyagot használják festékanyagnak is
A La Baume-Latrone-i barlangban találhatók ilyen anyaggal, széles sávokban, görbe
vonalakkal készült figurák. A felső alakzatot macskaféleként azonosítottak.
Alatta mamutfigurák

12. b.4 Barlangrajzok
Ekkor jelenik meg a színes festék
használata is, mellyel kéz körvonalát
rajzolták meg, vagy rongycsomót
festékbe nyomva kövér pontokat
nyomtak a szikla falára
Az ősember egyik legkezdetlegesebb
művészi megnyilvánulásának tartott
ábrázolásmód. Peche Merle-i barlang

13. A pech-merle-i barlang járataiban az
állatfigurák körvonalain kívül és belül
fekete és vörös festet pontokat figyelhetünk
meg.
b.5 Barlangrajzok
Pech-Merle-i barlangCovalanas barlang
A festékpárnás-eljárással később teljes
állat sziluetteket tudtak készíteni mint
a covalanasi barlang vörös kontúrú
szarvasünőjén is

14. b.6 Barlangrajzok
É-Spanyolországba
rá a barlangfestmények többségére
és a legkiemelkedőbb művekre.
Franciaországba
itt fordulnak elő legsűrűbben a
kifestett barlangok és itt
bukkantak
A barlangfestészetet őseink nem a
lakóhelyükön” gyakorolták, hanem külön
kultikus célra kiválasztott barlangokat

15. Chauvet barlang-panoráma
b.7 Barlangrajzok
A barlangfestmények közül
a legrégebbiek a Chauvet
barlangban találhatók.
Fontossága nemcsak vetekszik, de meg is
haladja a korábbi legismertebb festményes
barlangokat.
30 ezer évvel ezelőttire datált falfestmények és rajzolatok,
állatábrázolások találhatók egy több száz négyzetméteres üregrendszerben
Chauvet (Sové) barlang

16. A több száz festmény legalább 13 különböző faj egyedeit ábrázolja, köztük olyanok
b.8 Barlangrajzok
A nagy részét más
helyeken is előforduló
állatok alkotják
láthatók még
is, amelyek más korabeli ábrázolásokon sosem jelennek meg.
barlangi oroszlánok
medvék
gyapjas orrszarvú
ló
őstulok
rénszarvas,
óriásszarvasok
mamutok
leopárd
Chauvet (Sové) barlang
Viaskodó orrszarvuk

17. Lascaux: A Bikák terme
b.9 Barlangrajzok Lascaux-i (Laszkó) barlang
A Bikák terme (Salle des Tauraux) vagy Körcsarnok csak festményeket tartalmaz,
Lascaux: A Bikák terme
mivel a kalcit oldalfal nehézkessé teszi a vésést.
Az itt található festmények rendkívül
látványosak, egyesek akár az ötméteres
hosszúságot is elérik.
Két bölénysor (kettő az egyik, három a
másik oldalon) látható a egymással
szemben a barlang falán.
Az északi oldalon található
bölények mellett továbbá
mintegy tíz szarvas is
látható
illetve egy hatalmas állat,
amelyet csak egyszarvúnak
neveznek a homlokán lévő
két egyenes vonás miatt.
Lascaux (Laszkó) több járatból álló
barlangrendszer, a magdaléni korhoz
tartozik, itt találhatóak a korszak
legjellemzőbb festményei,
Számos festmény – körülbelül ötszáz –
különféle korszakból származó eltérő
méretű állatábrázolások sokasága látható
itt egymásra helyezve,

18. b.10 Barlangrajzok Lascaux-i (Laszkó) barlang
A bikák termében négy monumentális figurát ábrázoltak, melyek meghaladják az 5
m.Vastag fekete körvonallal, mely a test különböző részein vörös, barna és fekete színű
dörzsölt foltokkal váltakozik.
a jellegzetes „csavart perspektíva”
az állatok mozgása természetes
a egyszerű vonalvezetés
alkalmazása jellemző
az állat oldalról, a szarvai
szemből láthatóak

19. b.11 Barlangrajzok
Az egyik leggyakrabban ábrázolt állat a
szarvasmarha féle, a hatalmas testű, sötét
szőrzetű őstülök vagy vadbika,
Lascaux-i (Laszkó) barlang
amely élesen elüt a jóval kisebb,
világosabb színezetű tehéntől.
A legkecsesebb példányok
Lascauxban találhatók
E fekete bika hossza mintegy 3 méter.
Figyelemre méltó az ún. csavart
perspektíva: az állatot profilban
ábrázolták, a szarvakat mégis
elölnézetben látjuk.
Az állat méretét elülső része érzékelteti,
a lábak rövidek a törzshöz képest, s
ettől tűnik olyan súlyosnak a vad

20. b.12 Barlangrajzok
A Hajó (Nef) az átjáró meghosszabbításaként lévő magasabb folyosó.
Lascaux-i barlang
Több csoport különböztethető meg:a Fekete tehén fríze;
az Úszó szarvasok fríze;
a Keresztezett bölények;
Úszó szarvasok

21. b.13 Barlangrajzok Lascaux-i barlang
Az Átjáró (Passage) szintén festményekkel díszített folyosó, egy viszonylag alacsony
része a barlangnak
Az állatot gyakran már a képen megölik,
megkísérelve, hogy a zsákmányt a
mágia segítségével ejtsék el. Ez jól
kivehető Lascaux-i nyíllal átlőtt lovon.
A mostani ló elődjének alakja
fordul elő leggyakrabban a
falakon.
E művészi ábrázolások
egyértelműen különböznek
a mai lovaktól melyek
nyúlánkabbak, és nem
olyan bozontos a szőrük

22. b.14 Barlangrajzok Lascaux-i barlang
A Gödör (Puits), 4-5 méteres folyosó, ez tartalmazza a legegyedibb ábrázolást a
Egy madárfejű ember látható, amint épp elesik talán egy nyíllal sebzett bölény vagy
egy távolodó orrszarvú miatt
barlangban, hiszen jelenetet ábrázol, ami ritkán fordul elő a paleolitban.
A sematikus férfialak éles ellentétben áll az oldalt látható bölénnyel, melynek
szőrzete jól látszik, az állat sebesülten rogy össze, hatalmas hasával az ember felé

23. b.15 Barlangrajzok A magdalén korszak ( Kr.e. 15.000 - Kr.e.
10.000.)
Az ábrázolt állat körvonalait lassan
sötét festékkel töltik ki, és ezzel az
ábrázolás új lehetőségeit fedezik fel
A pontos részletkidolgozás mellett a tér
érzékeltetésére is törekedtek, a csavart
perspektíva csökkent, és egyre
ritkábban fordult elő.
A figurák kompozícióvá rendeződtek,
megjelentek a szimmetrikus állatcsoportok.
Ebben az időszakban készültek a leginkább természethű alkotások. Bámulatosak az
emberiség történetének e korai szakaszában keletkezett igazi mesterművek.
Font-de-Gaume: a bölények és szarvasok fríze

24. Niaux-i (Nió) barlangb.16 Barlangrajzok
Niaux-ban a „Fekete szalon” vadlovakat, kőszáli kecskéket és bölényeket ábrázoló
nagyszerű festményei a "Nagy Niaux-i mester" művei.
Megsebzett bölény
A vadászat nem volt könnyű így a zsákmány elejtéséhez a mágia eszközeihez kellett
nyúlni. Ez látható a lándzsával átdöfött bölényén
A régibb falfestmények egyszerű fekete körvonalú rajzok, amelyek végül plasztikus
képekké fejlődtek, a körvonalakat sötét festékkel töltötték ki.
Kőszáli kecske

25. b.17 Barlangrajzok Rouffignac-i (Ruffinyák) barlang
A "Rouffgnaci mester" mamut-festményeivel alkotott kimagaslót, és csodálatra
méltó érzéke volt a motívumok összeállításához és elrendezéséhez.Rouffignacban a mamutszem ábrázolásá egyéni művészi temperamentumról
árulkodik
a nyugati galériának jobb oldalán levő közfalon a Bevéstet Mamut található, amelyen
mélyen bevésett barázdák vannak

26. b.18 Barlangrajzok Rouffignac-i (Ruffinyák) barlang
A rouffignaci barlang hosszú fehér mészkőszalagjai mamutokból és orrszarvúkból
álló monumentális frízeket inspiráltak, amelyek ennek a barlangnak a jellegzetessége
egy frízen szimmetrikusan szembenéző állatokat látunk

27. b.19 Barlangrajzok Altamira-i barlang
Az Altamira-barlangban a központi terem agyagborítású mennyezetén láthatók a
színes bölények melyek lapos szabálytalan alakú vörös foltokkal váltják egymást
Afestett mennyezet 18 méter hosszú és 9 méter széles. Finom érzékkel használták
ki a szikla domborzatának természetes egyenetlenségeit a bölények különböző
testtartásainak visszaadására.
Bámulatos, hogyan használták ki a sziklás falfelület részeit, hogy érzékeltessék velük
az állat térbeli kiterjedését alig vittek fel rá festékfoltokat, amitől felismerhették
A körvonalakat fekete mangánfölddel rajzolták meg, a testfelületeket árnyalt
vörösokker rétegek borítják.
Az Altamira barlangban találhatók az Ibériai-félsziget legjelentősebb paleolit alkotásai

28. b.20 Barlangrajzok Altamira-i barlang
Eltérő
korokból
származó alakjai
közül kiemelkednek
a színes bölények,
ezeken az állatokon
mérhető le mennyire
valószerűek
A színskála bővül az okkersárga , a vörös, a sárga és fekete árnyalataival, melyek a
fekete kontúrral határolt állatfigurákon belül váltogatják egymást.
A kontúrok tökéletes megrajzolása után aprólékosan ábrázolják a szemet, szőrzetet, a
patákat.
Az altamirai alkotások igazi remekművek, számos nőstény szarvas látható. Az ünő
alakja gondos kidolgozásról, aprólékos részletezés szándékáról árulkodik.

29. c.1 Relief
A relief ábrázolás is előfordul a fali
ábrázolásban, domborművekként.
A faragáskor kihasználják a szikla
természetes kiszögeléseit,
lecsiszolják a kiugró részt, amely
torzítaná az állat alakját
A paleolit kori ember a festészetet
találta a legalkalmasabb formának
a gazdag állatvilág megjelenítésére
de
Commarque barlang: lófej
Az ábrázolni kívánt állat alakja már
eleve ott van a szikla falában. A
fény- és árnyékhatás is segít a kép
felismerésében, hiszen ettől ugrik
ki a falból

30. c.2 Relief Le Fourneau du Diable
Az egyik legfontosabb művészi relief a teheneket ábrázoló kőblokkok a Le Fourneau
du Diable-i menedékhelyen
Az ábrázolás együttesből kiemelkedik egy vemhes tehén, melynek hátsó végtagjai s a
méretes hasi rész kapnak hangsúlyt a formázás során

31. Cap Blanc - lovak frízec.3 Relief
Egy másik fontos hely a Cap Blanc-i menedékhely, melyben hatalmas lovakat
ábrázoló fríz van

32. Font-de-Gaume - az öt bölény frízec.4 Relief
Egy színes anyag használatával készítették az állati ábrázolást. Az állat (egy hím)
profilban van, a kis szarvak perspektívája hangsúlyozott. Mondhatjuk, hogy igazából
bemutatja az állat méreteit és a bundája részleteit

33. c.5 Relief Tuc d'Audoubert-Barlang (Ariege)
Le Tuc de Audoubert-i barlangban leltek rá erre a bölénypárra. A magas dombormű
olyan mélységű, hogy szinte körplasztikának mondhatnánk, ha nem ilesztették volna
a barlang aljához a megmintázásra hasznalt agyagos matériát.
A reaista ábrázolású bolénypár az egyedüli ismert képviselője a madaléni korban
alkalmazott eljárásra.

34. Roc-de-Sers: frizRoc-de-Sers: friz
c.5 Relief Roc-de-Sers: barlang
Az itt található 20 m. hosszú fríz, nagy művészi tehetségről és természetismeretről,
tesz bizonyságot
A bevéset és festett kőszáli kecskék, lovak, bivalyok anatómiai részleteik
határozottak, az ábrázolt állatok arányait betartották
Roc-de-Sers: zerge
a frízrészekén, nagyszerű, zergeszobrokat találtak.

35. d.1 Emberalak.
Mesztelenűl abrázolják
Az arc sajátosságai nem hangsulyozottak
Alkotják az ugy nevezet „Vénusz” csoportját
Mesztelenűl abrázolják
kis méretűek, hordozhatóak, figurálisak
a tárgy önmaga egy figura vagy egy
Női alakok
Férfi alakok
vagy nonfiguratívak.
Dolní Věstonice: nőifej
Ebben az időszakban a legritkább az ember ábrázolás.
Dolní Věstonice: férfi fej
Az arc sajátosságai hangsulyozottak (szem, szály stb.)
hordozón szerepel, mint ornamentális elem

36. d.2 Emberalak. Tan Tan-i Vénusz (Morocco)
A Tan-Tan „szobrocska” a Tan-Tan város
melletti Draa folyó partján, 15 m mélyről
került elő 1999-ben,, olyan kőbalták
társaságában, melyek korát mintegy 400
ezer évre becsülték.
A „kőemberke”, 6 cm hosszú, emberi
tevékenység nyomait viseli magán:
egyrészt vas és mangán tartalmú vörös
festék nyomai fedezhetők fel a felszínén,
másrészt a kődarabon látható rovátkákat
kőeszközzel készítették.

37. Az a őskorban, a felső Paleolitikum emberei
próbáltak, mozgásban ábrázolni az állatokat.
d.3 Emberalak „Fanny, a táncoló Vénusz” Galgenberg
„Fanny, a galgenbergi táncoló Vénusz”
bizonyítéka annak, hogy a művészi hajlamok
mily ősrégiek
A 31.000 éves, zöld kőből faragott, 7 mm széles,
7 cm magas szobrocskának ezt a nevet felfedezői
adták. Ő a legkorábbi ismert szobor egész
Európában
l988. találták meg Galbenbergnél, az alsó-ausztriai
Krems város szomszédságában. Miután az összetört
szobrocskát összerakták, egy táncoló női alakot
kaptak eredményül.

38. d.4 Emberalak
Hohlenstein-Stadel-i „oroszlán ember”
(vagy az oroszlánnő) 29.6 cm magas, mamut
agyarból készült (Kr.e. 30,000 -28.000)
A legfurcsább és legrejtélyesebb alkotás az
Aurignacian kultúrájából.
Ez azt a lehetőséget veti fel, hogy az
oroszlán-alak fontos szerepet játszott a korai
alsó Paleolit embereinek hiedelem világában
(mitológiájában)
Ehhez hasonló, de kisebb, oroszlánfejű
szobrot találtak egy másik barlangban
Németországnak ugyanabban a régiójában
más állati alakokkal együtt.
„Oroszlán ember” Hohlenstein-Stadel

39. A figura apró kezeit a melle felett összefonja,
nincsenek határozott arcvonásai, a fejét
hajfonatok, vagy valamiféle fejfedő borítja
Villendorf-i Vénusz
d.5 Emberalak „Vénuszok”
A willendorfi vénusz egy 11,1 cm, női alakot
formázó szobrocska. Szemcsés mészkőből
faragták és vörös okkerrel festették.
A szobrot 24 000-22 000 évesre becsülikKostenki Vénusz
A mellek és a gömbölyű has
kifejezetten hangsúlyos, ezek a
termékenységgel való erős
kapcsolatra utalnak.
A szobrok készítői nem a
reális ábrázolásra törekedettek,
hanem sokkal inkább idealizált
nőalak megformázására.
Egyes szobrokon olykor
személyes díszítőelem is
előfordul

40. d.6 Emberalak
Lespugue-i Vénusz
Általában jellemezők nagy mellek,
hasak, fenekek, és combok, ezek a
szobrocskák nőket ábrázolnak az
életük különböző időszakaiban:
fiatal korban,
terhesség,
szülés,
és a túlsúlyosság
korában,
„Vénuszok”
Gagarino-i Vénusz
A Villendorf-i Vénusz
felfedezése és elnevezése
óta számos hasonló szobrot
fedeztek fel. Ezeket Vénusz
figuráknak nevezzük.
A többi ilyen jellegű tárgy is az
mutatja, hogy a hangsúlyos
idomoknak széles körben
elterjedt, egységes értelmezése
volt abban a korban.

41. b.5 Emberalak Brossempony-i Vénusz
30 000 éves lehet, kevés arci
jellemzőkkel rendelkező
jégkorszaki alak
Az arca háromszögű és
nyugodtnak látszik.
A homlokot, az orrot és
szemöldököket faragnak,
a száj hiányzik,
a frizura részletesen visszaadott
3,6 cm magas,
1,9 cm széles
2,2 cm az orra
hegyétől a tarkóig

42. A fej profilból látszik, és 90° szögben
elfordul a váll felé és míg az arc vonások
hiányoznak, a haj vonala világosan
látszik, a nyakszirt csak vázlatos, az áll és
torok nagyon pontosan kidolgozott
A mellek befedik a mellkas egész
területét, alatta világosan kirajzolódik a
karcsú és jó-arányosított derék
A fiatal karcsú és kecses női alakot
ábrázoló dombormű egy durva
kőfelületbe van bevésve, hossza 6 cm, a
csípő tájékán a legszélesebb 1,1 cm.
d.7 Emberalak „Vénuszok”
A sziklába vájt alakok jelentik az első
kísérletet az emberi test domborműves
ábrázolására.
Abri-Pataud-i Vénusz

43. „Vénuszok”d.7 Emberalak Laussel-i Vénusz
A legjelentősebb darab a mészkősziklába
véset dombormű a Laussel-i Vénusz amit
a „Tülkös asszony” néven is emlegetnek.
44 cm. magas, 25 000 - 20 000
évesre becsülik.
Az alak a Vénusz-szobrocskákra jellemző
frontális megjelenítési típust képviseli.
Jól megfigyelhető a művész azon
szándéka, hogy összhangba hozza
a frontális és oldalnézeti
ábrázolást
Az asszony fölemelt kezében tülköt
tart, a feje, is abba az irányba fordul.
Az arc részletei nélkül
jelenik meg, a haja pedig az ellenkező
oldalon látszik.

44. e.1 Kisméretű tárgyak
A paleolit kori ember által
készített első tárgyaknak
gyakorlati rendeltetésük volt.
Sokféle fegyverük volt: kovakő-hegyek,
levél alakú, finoman megmunkált kőhegyek,
csonthegyek, hajítódárdára erősíthető orsó
alakú hegyek, egy vagy két sorban fogazott
szigonyok
Hétköznapi használatra szánták őket,
bar sok esetben nem tudni, pontosan
mi célt szolgáltak

45. El Carillo-i barlang: botra karcolt szarvas
A barlangművészet sajátossága a monumentalitás és a
látványosság, de a háttérben olykor csodálatos tárgyi
művészeti alkotások maradtak fenn.
Ezek általában kisméretű figurák, s a vadász
közösségekben olyan könnyen hozzáférhető
anyagokból készültek, mint a csont, a szarv,
az elefántcsont, vagy a kő.
A tárgyak java részén az
állatvilágból vett témájú
naturalista stílusú ábrázolás
található.
e.2 Kisméretű tárgyak

46. A faragó- és vésőművészet legelső
nyomait a paleolit kor magdelenieni
korszakában találjuk.
E korból ismeretesek különféle csonttárgyak
Franciaország területéről, melyeken állati
alakok faragott rajzai láthatók, még pedig
meglepő jellegzetességgel előállítva
e.3 Kisméretű tárgyak
La Madeleine barlang: mamut
La madeleine-i barlang:
mamut
A vésés pontossága kétségkívül
megerősíti, hogy a művész
megfigyelte az élő állatot és
reprodukálja pontos részletességgel:
a gyapjas bundát, az agyarakat, és a
mamut púpját.

47. La Vache: Két kőszáli kecske egymással szemben
La Madeleine barlang: úszó szarvas
e.4 Kisméretű tárgyak
Belvis-i barlang: vándor madár-daru

48. La Vache: Két farkas egymással szemben
La Vache: Oroszlán
e.5 Kisméretű tárgyak La Vache barlang:

49. e.6 Kisméretű tárgyak
Két nőstény rénszarvast véstek ebbe a szarvba.
A két állat fejének részletei rendkívül pontosak,
a fülek és a szemek kelőképen megnyujtottak,
az orrlyuk és a száj jellegzetes vonalú.
A bundát a mély és rövid
metszések, valamint a nyakon
és az oldalán levő karcolatok
sorozata képviseli
Chaffaud – Chaffaud-i szarvasok

50. Egyik oldalán egy
növényevőt ábrázol
(szarvas?) és nyilakat az élek
mentén.
Állati ábrákkal díszítet korongok igen
ritkák. Nagyon vékony csontlemez,
átmérője 31 mm, a központjában
perforált, szélei gondosan
csiszoltak.
e.7 Kisméretű tárgyak Laugerie-Basse: szarvas
Valószínűleg ruhadíszek voltak

51. .
Ezek a különös tárgyak
„parancsnoki pálca” ként ismertek, és
bizonyítja a kőkori társadalom
szervezettségét, élén egy
elismert vezetővel
e.8 Kisméretű tárgyak „Parancsnoki pálcák” (Bâton percé)
A „parancsnoki pálcák” nagy
darab rénszarvas vagy a szarvasagancsból
készültek és egyformán művészi kidolgozásúak
Ezeket a „pálcákat” nem használhatták
fegyverekként vagy eszközökként; de az
a figyelem, gondosság és igény, hogy
ellássák őket díszítésekkel, mutatja azt a
lelki kötődést ami a tulajdonosaikat
hozzájuk fűzte
A felületűket vésésekkel és faragásokkal
díszítik, amik állatokat, növények, és
vadászjeleneteket jelenítenek meg.
Szinte mindegyik végére égy lyukat
fúrtak.

52. La Vache barlang: dárdavető
Ez egy szépen megmunkált
rénszarvas szarv. Baszoreliefben
ábrázol egy bölényt és a vadászokat,
ami egy felettébb szokatlan technika.
A vadászok művészien vannak ábrázolva.
Az első ember lehajtott fejel figyeli az
állatot . A két ferde párhuzamos vágás a
jobb karon, két dárdát jelent. A test alsó
része egy elnyúlt háromszög.
A középső alak jellemzői azt
sugallják, hogy nő, a vállára ömlő
hosszú haj és a proeminens fenék
A bölény feje masszív, bal profilból
ábrázolják, kivehető az orr, az orrluk, a
száj. A szarvakat csavart perspektívában
ábrázoltak.
e.10 Kisméretű tárgyak La Vache-i barlang: dárdavető vadász jelenettel

53. Az agancsot lekaparták az állat
körvonalai mentén és így
domborműszerűen kiemelkedik
A mellkas és az elülső lábak, valamint a hát
és a farok emelkedő pozíciója mutatja, hogy
a lovat mozgásban, futás közben ábrázolják
Rénszarvas agancsból készült Kr.e. 12.500 körül. Úgy tűnik hogy a La Madeleine-i
lelőhelyen a ló volt a kedvenc.
La Madaleine: dárdavető lóreliefel (Bâton percé)e.11 Kisméretű tárgyak

54. Két egymás mögött úszó rénszarvast faragtak egy óriási mamutagyar csúcsába
Az első, részletesebben kidolgozót figura,
egy kis testű és agancsú nőstény. A finom
bevágások és azok árnyékai, valamint a
karcolatok körvonalazzák a bundáját és a
színek váltakozását.
hossz: 20,7 cm.;
magasság: 3,0 cm.;
szélesség: 2,7 cm.
A részletesen kifaragót szem, agancs
és fülek egy szerves egységet alkotnak
e.12 Kisméretű tárgyak Bruniquel: két úszó rénszarvas
Őt követi az ugyan csak részletesen
kidolgozott nagyobb testű és agancsú hím
Az álatokat felszegzett állal és
hátralapuló aganccsal ábrázolják, az
elülső lábaik előre nyújtottak, a hátsó
lábak hátra nyúlnak behajlított térdel

55. e.13 Kisméretű tárgyak Grotte des Espelugues: Lourdes-i ló
Elefántcsontból faragot ló szobor, amin megjelenítik a
sörényét, valamint a bevéset vonalakkal a szőrzetét is
Az állat háta egyenes és a fej hosszú. Négy lába jól
elkülönítet egymástól, de az alsó részük kisebb részen
eltörték.

56. Ez a gyönyörű bölény
Kr.e 26 000 datálható,
10 cm. magas, 16 cm
hosszú.
Piros és fekete festék
(pigmens) nyomai
fedezhetőek fel rajta
Zaraysk: bölénye.14 Kisméretű tárgyak

57. Vogelherd Cave, Lonetal: Gyapjas mamut
A gyapjas mamut alakja egyedül álló
a részletdús faragásával, az erőteljes
lábaival, dinamikusan ívelt törzsével
és a hegyes farkával,
e.15Kisméretű tárgyak
alakja apró 3.7 cm. hosszú.

58. Hohle Fels: vízimadár
A szemek könnyen felismerhetőek, a csőr
hegyes kúp alakú. A madár rövid lábait a
farok alá nyújtja. A hátán egy sor
vonallal jelképezi a tollazatot.
Méretei: 47 x 13 x 9 mm
e.16 Kisméretű tárgyak
A 30 ezer éves mamutagyarból faragott
csodálatosan élethű vízimadár, talán egy
búvár kormorán vagy kacsa.

59. A dárdavető a vadászatnak egy eszköze,
kb. 20 cm. Hosszú, amin kialakítottak egy
kampót, evvel a vadász meghosszabbítja
a karját, és így lehetővé teszi, hogy dárdát
hajítson, növelve a hatótávolságot és a
találati biztonságot.
e.17 Kisméretű tárgyak Enlene-i barlang: dárdavető
Szarvas agancsból
faragot madárforma
dárdavető, körülbelül
Kr.e. 17.000 körül
Egyes csont- és agancseszközök nyelét
faragásokkal díszítették az egyszerűtől
olyan finomságúig, amely önmagában is
műtárgy.

60. Mas d’Azil: dárdavető fajdkakase.18 Kisméretű tárgyak
18 cm. hosszú és egy fajdkakast ábrázoló
agancsból készült dárdavető
A nyakon a faj hímjeire jellemző kidudorodást (bögyrészé) latjuk
amit a nyak és tollak egy csomója alkot. Ez a „fajdkakas szakálla”
aminek a dürgésben van szerepe.
A tollazat a madárra jellemző, párhuzamos
bemetzések érzékeltetik a farok tollazatát.
Szárnyai a testhez simulnak.

61. A kőszáli kecskealak kb. 7 cm. hosszú.
A hosszanti bekarcolás az állat
bundájának színezési részleteit érzékelteti
Az agancsból készült dárdavető egy a szikla tetején álló és
egyensúlyozó fiatal kőszáli kecskét, (vagy esetleg zergét) ábrázol.
A dárdavető (propulsor) hossza 29.5 cm.
Kb. Kr.e.16 000-ben készült
Mas d’Azil dárdavetőe.19 Kisméretű tárgyak

62. Mas d’Azil: nyerítő ló
Nagyon szép ló fej, amin ki vannak hangsúlyozva nyerítés jellemzői:
a remegő orrcimpák, a kidülledt szemet, a lobogó sörényt,
e.20 Kisméretű tárgyak
Rénszarvas agancsból készült, egy dárdavető darabja

63. Les Trois-frères barlang: A két szembenálló zerge
A dárdavető nyelén lovagló ülésben
két játszó fiatal kőszáli kecske látható
A fejek letörtek és távollétük csökkenti a darabnak a
szépségét és harmonikus arányait.
e.21 Kisméretű tárgyak
A szépen faragot testeket, befedik a
szaggatót vonalak sora és a pontok,
amiket a Magdalenian kori
művészek arra használtak,
hogy érzékeltessék az
állat bundáját.

64. e.22 Kisméretű tárgyak
A bruniqueli dárdavetőt egy ló alakja
ékesíti.
Bruniquel: dárdavető
Ugrás közben ábrázolja az állatot, a hátsó
lábak összezártak, az első lábak felhúzva
a mellkas alá, sok más részlet is kivehető:
a sörény, a paták, a háti és hasi bunda.

65. kb. 12.000 ével ezelőtt
készült és 10 cm hosszú
La Madeleine: bölény (dárdavető töredék)
Rénszarvasagancsból faragot, az oldalán fekvő nagy bölényt ábrázol, miközben
nyalogatja, a vadász dárdája által az oldalán ejtet sebet
e.23 Kisméretű tárgyak

66. e.24 Kisméretű tárgyak La Madeleine: kúszó hiéna (dárdavető töredék)
Elefántcsontból faragták, az és egyik
legcsodálatosabb darab a felső paleolit
faragot tárgyai közül Európában.
Egy dárdavető része, amint a
kampó bizonyítja, és egy kúszó
hiénát ábrázol, 10,7 cm. hosszú

67. A mamutot ritkán ábrázolják ezeken a tárgyakon,
de az általános sziluettje könnyen felismerhetővé
teszi - a kupolás fej, ívelt és alámerítő hát, az
agyarai, a hatalmas és széles lábai,
és dülledt szemei.
e.25 Kisméretű
tárgyak
Canecaude (Aude): mamut-dárdavető rész
Kb. Kr.e 14.230-ban
készült és 8.7 cm
hosszú

68. K.e. 37-35 000 Furulya
e.26 Kisméretű tárgyak
Egy 37 000 éves furulyát találtak Geissenklösterle
barlangjában (Baden-Württemberg tartomány).
Mint kiderült ez az igencsak öreg hangszer egy
18,7 centiméter hosszú, háromlyukú furulya, amit
mamutcsontból faragtak őseink.
három lyuk van az
ujjak számára és nagy
valószínűséggel
összetett dallamok
lejátszására is
alkalmas volt.

70. Paleolit emberábrázolások:
-az alakok antropomofak azaz embert
formálnak
-elnagyoltak, sziluett szerűek,
kontúrosak, az állati ábrázoláshoz
képest absztraktak.
Kompozit lény: olyan lény, amely nem
felvesz magára különféle állati jellegű
motívumokat, állarcokat, bőröket stb.,
hanem össze van komponálva
különféle elemekből, amely teriomorf
(állatszerű) valamint antropomorf
tulajdonságokat hordoz, azaz a külseje
a sajátja, önmaga. Nem egyértelműen
emberi lények, az állati elemekkel
kevert ember az istenhez hasonló
tulajdonságokat jeleníti meg

71. Bone Venus of Kostenky (c.30,000 BCE)
· Venus of Montpazier (c.30,000 BCE)
· Venus of Dolni Vestonice (c.26,000 - 24,000 BCE)
· Venus of Willendorf (c.25,000 BCE)
· Venus of Savignano (c.25,000 BCE)
· Venus of Moravany (c.24,000 - 22,000 BCE)
· Limestone Venus of Kostenky (c.23,000 - 21,000
BCE)
· Venus of Laussel (c.23,000 - 20,000 BCE)
· Venus of Brassempouy (c.23,000 BCE)
· Venus of Lespugue (c.23,000 BCE)
· Venus of Garagino (c.22,000 BCE)
· Venus of Mal'ta (c.21,000 BCE)Montastruc: 2 úszőrénszarvas
Mas d’Azil: Nyeritó ló

72. A 30 ezer éves mamutagyarból faragott csodálatosan
élethű vízimadár figura csodálatos kidolgozottságát
A bruniqueli dárdavetőt például egy ló alakja ékesíti. A
Pireneusok-ban talált dárdavetőkön bölények és kőszáli
kecskék képe látható.
Hohle Fels oroszlán ember lelőhelye-A leletek az aurignac-i
embertől származhatnak, aki Európába keletről érkezve
szorította ki a Neander-völgyi ősembert.
„A felső paleolitikum művészete bepillantást enged az abban az időben használatos arányokba
és méretekbe. Az ebből a korból származó festmények és szobrocskák egyaránt ábrázolnak
embereket és állatokat, igen széles skálán mozgó méretarányban. A felső paleolitikumra
jellemző kis méretek talán legszélsőségesebb példája az oroszországi Kostyenykij XI.
lelőhelyről előkerült apró, mamutot ábrázoló márgaszobrocska. A lelet méretei: 10x8x5 mm,
amelyet ha összevetünk egy valódi mamut nagyságával, a kicsinyítés aránya 1:400-hoz.
Frolov megjegyezte, hogy a felső paleolitikumban kettős és ’egyé, Leonardo da Vinci által
leírt perspektívákat’ is használtak.”
a.5 Bevezető
Az a őskorban, a felső
Paleolitikum emberei
próbáltak, mozgásban
ábrázolni az állatokat.

73. További bizonyítékát annak, hogy a művészi hajlamok mily „ősrégiek” „Fanny, a galgenbergi
táncoló Vénusz” adja. A 31000 éves szobrocskának ezt a nevet felfedezői adták a zöld kőből
faragott, 7 mm széles, 7 cm magas figurának. Az első darabkáit Christine Neugebauer-
Maresch találta meg l988. szeptember 23-án Galbenbergnél, az alsó-ausztriai Krems város
szomszédságában. Miután az összetört szobrocskát összerakták, egy táncoló női alakot kaptak
eredményül. Ő a legkorábbi ismert szobor az egész Európában
Ugyanakkor tömegében találunk olyan női szobrocskákat 30-10 ezer év távlatából, melyeknél
az emberi alak ábrázolása figyelemre méltóan gyámoltalan. Az arcvonásuk alig kivehető, a
testtartás bizarr. Az ún. Vénusz-szobrocskák nagydarab, kövér nőket jelenítenek meg, az
arcok, karok és lábak kidolgozása elhanyagolt. Ez a forma jellemző a périgord-i és magdaléni
korra, Nyugat-Európa legszélétől Ázsia legtávolabbi csücskéig. A szobrocskák 99%-a nőket
ábrázol, ez talán a földistennő – vagy bármilyen más istennő - tiszteletét is jelenthetné. A
rendkívül egységes forma valami egységes kultúr-behatásról tanúskodik, számomra legalábbis
nem tűnik véletlennek. Mivel az emberi vándorlások története izgat bennünket leginkább eme
könyv keretein belül, ezért egy apró feltevésbe bocsátkoznék. Miért olyan elképzelhetetlen a
régészek számára az, hogy egyetlen – civilizáltabb - csoport „száguldott” végig Ázsiától-
Európáig, elhintve kultúr-fölényük nyomait? Feltűnően magas fejlettségi szint meglétéről –
egy-egy földrajzi helyen – számtalan esetben találhatunk példákat. Talán ezeket kellene
rendszerezni kiváló tudósainknak.
Kisméretű tárgyak

74. Mas d’Azil dárdavető
Agancsból készült dárdavető
(propulsor), ami egy fiatal kőszáli
kecskét, (vagy esetleg zergét) ábrázol.
A kőszáli kecskealak kb. 7 cm.
hosszú. Az egész dárdavető
(propulsor) hossza 29.5 cm.
Kb. Kr.e.16 000-ben készült
A hosszanti bekarcolás az állat
bundájának színezési részleteit érzékelteti

75. Jellemzőik [szerkesztés]
A gravetti idolok általános jellemzője, hogy első pillantásra felismerhetően
nőalakokat ábrázolnak, hangsúlyos nemi szervekkel (mellek és vénuszdomb) és
erősen telt testalkattal. Funkciójukra nézve valószínűleg termékenységszimbólumok,
illetve a jólétet jelképezik. Anyagukban legtöbbször mamutcsontból állnak, néha
puha kő, mint zsírkő (szteatit) vagy mészkő. Méretük a 4 és 25 cm-es magasság
között váltakozik. Ebből némileg kilóg a kürtös vénusz, mivel nagyobb méretű, és
nem szobor, hanem dombormű (relief).
A gravetti kultúrát megelőző aurignaci korú leletek, a még korábbi, bizonytalan
acheuli tárgyak, valamint a későbbi, magdaléni korúak méretükben és funkciójukban
is különböznek a klasszikus idoloktól. Függőként vagy medálként szolgáltak. Az
összesre jellemző azonban, hogy feltehetően az ideális női szépséget és egészséget
kívánták megformázni.
Vonalaik a realizmusra törekvés mellett is sematizálóak és stilizálóak. Hosszú időn
keresztül mintha csak művészi egyezmény szabályozta volna a rombusz alakú test
megformálását, az elöl a melleken nyugtatott kézartást, az elnagyolt, vagy éppen
teljesen elhagyott lábakat és karokat. A fej mérete változó, de ritkán látni kidolgozott
arcokat.

76. Csoportosításuk [szerkesztés]
1864 és 2008 között többszáz figurát találtak már, Portugáliától Szibériáig.
Csoportosításuk nehézségekbe ütközik, mivel minden sorozatból kilóg egy-egy
példány. Henry Delporte öt, származás szerinti csoportba osztotta őket:
Pireneus-Aquitánia csoport
Földközi-tengeri csoport
Duna-Rajna csoport
Oroszországi csoport
Szibériai csoport
A besorolást még inkább megnehezíti az a körülmény, hogy egyes csont- és
agancseszközök nyelét is faragásokkal díszítették az egyszerűtől olyan finomságúig,
amely önmagában is műtárgy. Ezek viszont használati jellegükből következően
alapvetően különböznek a klasszikus vénuszszobroktól.