A szocialista pedagógiában a munkára nevelés fogalma döntő szerepet kapott a céltételezésben, az emberkép és a tanítási tartalmak megformálásában. Ennek ideológiája Krupszkaja és Makarenko gondolatain alapult (Krupszkaja 1966, Makarenko munkásságához ld.: Pataki 1966) – ez a gondolkodásmód a Marx által megfogalmazott elidegenedést, a munka tárgyától való eltávolodást (Marx 1962) az oktatás átalakításában vélte meghaladhatónak.
Egy oktatási "reform" előkészítése: Politikai döntéshozatal Magyarországon 19...
Munkára nevelés a szocialista pedagógiában (1917-1961)
1. Munkára nevelés a szocialista pedagógiában
(1917-1961)
Veszprém, 2015. március 26.
Somogyvári Lajos
Pannon Egyetem MFTK TK
Tab, Rudnay Gyula Középiskola,
középiskolai tanárPurth Gusztáv: XX. Vörösmarty utcai általános iskola
politechnikai szakkörében. Köznevelés, 1961/8, borító IV.
2. A kutatás bemutatása
Kiindulópont: hatvanas évek magyar pedagógiai
sajtójának elemzése ikonográfiai szempontból
Tematikai csomópontok kijelölése
A munkára nevelés témájának relevanciája
Felhasznált források: párthatározatok, kongresszusi
beszédek, pedagógiai szakirodalom, oktatáspolitikai
dokumentumok, levéltári források,
visszaemlékezések, fényképek etc.
Az előadás célja:
A munkára nevelés orosz-szovjet fejlődéstörténete és
bevezetése Kelet - Közép Európában
Esettanulmány a gyakorlatról
3. Időbeli keretek
A fejlődéstörténet szakaszolása:
A, 1917-1931: a kísérletezés időszaka
B, 1931-1953: a hagyományos iskola visszaállítása
C, 1953-1958: a politechnika visszatérése
D, 1958-1961: az oktatási reform előkészítése és bevezetése
Nemcsak oktatáspolitikai váltások, hanem ideológiai-
hatalmi harcok és gazdasági érdekek is befolyásolják a
szakaszolást
4. Az elméleti kiindulás: Marx és Engels
Elidegenítés fogalma, specializáció
Szellemi és fizikai munka
Mindenoldalúan fejlett ember eszménye
„Nevelésen három dolgot értünk.
Először: Szellemi nevelést.
Másodszor: Testi nevelést, amelyet gimnasztikai iskolákban
és katonai gyakorlatokkal nyújtanak.
Harmadszor: Technológiai képzést, amely közli valamennyi
termelési folyamat általános alapelveit, és egyúttal
bevezeti a gyermeket és az ifjút valamennyi szakma elemi
szerszámainak gyakorlati használatába és kezelésébe.”
(Karl Marx: Instrukciók az Ideiglenes Központi Tanács küldöttei számára, 1866)
5. A kísérletezés időszaka (1917-1931)
Központi szereplők:
Lunacsarszkij, Krupszkaja,
Lenin, Blonszkij
1918 – egységes
munkaiskola
1919, VIII. kongresszus –
általános és politechnikai
képzés bevezetése
Viták a NARKOMPROS-
on belül: reformpedagógia,
activity school vs.
termelésben való részvétel
Lunacsarszkij arcképe (A kép forrása: snipview.com)
6. Makarenko – átmenet a két szakasz között
- Gorkij-telep – 1920-1928
- Dzserzsinszkij-kommuna
(1928-1935)
- Pedagógiai hősköltemény
hatása
Pedagógiai elméletek,
pszichológia túlburjánzása
Közösségi militarizálás
esztétikuma
Élet és iskola, az iskola, mint
gazdasági egység - termelés
A család elhalása (Sulgin)
A nevelés története képekben. Család és Iskola,
1965/6, 27. oldal
7. Visszatérés a hagyományos iskolarendszerhez (1931-1953)
Sztálini represszió és totális hatalomátvétel
1931 határozat az általános és középfokú oktatásról
1936 határozat a pedológiai eltévelyedésről (vö. 1949 – „a
magyar pedológia pere”, ld.: Sáska, 2005)
Következmények:
- oktatás-tanítás céljai dominálnak
- akadémiai tudás
- tanári tekintély és fegyelem
- felsőoktatás mennyiségi növekedése
- pszichológiai tudományok diszkreditálása
1939-es XVIII. kongresszus– politechnika csak a jelszavak
szintjén
8. Visszatérés a politechnikához (1953-1958)
1952, XIX. kongresszus – a változás kezdete: több
praktikus ismeret, technológia követelményei
Akadémián belüli viták:
- új tantárgy: A termelés alapjai
- új tantervek, tanmenetek
Ukrajnában indulnak meg a kísérletek 1953 után oktatás és
termelőmunka összekapcsolására – szakérettségi
Kísérleti iskolák az OSZSZSZK-ban
1956, XX. kongresszus
– kollégiumi rendszer
- általános középfokú oktatás
- iskolarendszer hibája: elszakadás az élettől → politechnika
9. A reform bevezetése a szovjet blokkon belül (1958-1961)
Hruscsov személyes
előterjesztése – az
előkészítés folyamata
„Vigyük közelebb az
iskolát az élethez!”
Szovjet minta hatása:
1958 – NDK
1959 – Bulgária,
Csehszlovákia
1961 – Lengyelország,
Magyarország Hruscsov előterjesztése az oktatási reformról – külföldön
terjesztett pamflet
(London, 1958. október)
10. Munkára nevelés egy vidéki középiskolában: esettanulmány
Bal oldal: Jármai Béla, MTI: Daránypuszta, 1958. július 5.
Vágják a levendulát az Illóolaj Kutató daránypusztai
gazdaságában. (A kép forrása: tudasbazis.sulinet.hu)
Jobb oldal: Szerződés a Kompozíció Illóolaj és
Vegyészetigyár, valamint a tabi Állami Általános Gimnázium
között, 1960. július 30. (A dokumentum forrása: Rudnay
Gyula Középiskola irattára)
11. 5+1-es képzés Daránypusztán
Gimnáziumi osztályok a daránypusztai Állami Gazdaságban –
1960-as évek eleje
(A kép forrása: Bereczk József)
A politechnikai oktatás szünetében…
(A kép forrása: Rudnay Gyula Középiskola Irattára)
12. Irodalomjegyzék
„Az iskola és az élet kapcsolatának megszilárdításáról és a Szovjetunió közoktatási
rendszerének továbbfejlesztéséről”. In: Goncsarov – Jeszipov – Kairov – Zankov:
Pedagógia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1960, 511-529.
„A Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről” In: Törvények és rendeletek hivatalos
gyűjteménye. Közzéteszi az Igazságügyminiszter közreműködésével a Magyar
Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,
Budapest, 1961, 25-34.
Sáska Géza: A társadalmi egyenlőség antikapitalista és demokrácia-ellenes képzete a XX.
századi pedagógiai ideológiákban. Magyar Pedagógia, 2005/1, 83-99.
Stalin: Report on the Work of the Central Comittee to the Eighteenth Congress of the C. P.
S. U. (B). March 10, 1939. In: J. V. Stalin Works. Vol. 14, 1934-1940. Red Star Press,
London, 1978, 391-421.
Szerződés a Kompozíció Illóolaj és Vegyészetigyár és a tabi álltalános gimnázium között.
Somogy Megye Tanácsa Végrehajtó Bizottságának Művelődésügyi osztálya, 22185-
27/1960, aláírva: 1960. augusztus 4, jóváhagyva: 1960. augusztus 22. RGYKI.
Az SZKP XIX. Kongresszusának anyaga (1952 október 5-14). Beszédek, határozatok, az
SZKP szervezeti szabályzata. Szikra, Budapest, 1952.
Az SZKP XX: kongresszusa (1956 február 14-25). Szikra, Budapest, 1956.