Web 2.0

Készítette: Nagy Borbála
Fogalma



A web 2.0 kifejezés olyan internetes szolgáltatások
gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre
épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a
tartalmat vagy megosztják egymás információit.
A korábbi szolgáltatásokkal ellentétben, amelyeknél a
tartalmat a szolgáltatást nyújtó fél biztosította
(például a portáloknál), webkettes szolgáltatásoknál
a szerver gazdája csak a keretrendszert biztosítja, a
tartalmat maguk a felhasználók töltik fel, hozzák
létre, osztják meg vagy véleményezik.
Másik fontos jelenség a kollaboratív jelleg: hála a dinamikus technikáknak,
az olvasók rendkívül egyszerűen részt vehetnek az oldalakon található
tartalom közvetlen szerkesztésében, vagy közvetetten, meta-információk
hozzáadásával.
A Wikipédia csak egy példa a sok Wiki közül, ami meggyőzően demonstrálja,
hogy milyen értékek létrehozására képes egy internetes közösség. A
címkézésre pedig olyan oldalak szolgálnak jó példával, mint a delicious.
Ezeken az oldalakon az egyes tartalmi elemekhez (képek, linkek, stb.) a
felhasználók címkéket, úgynevezett tagokat rendelnek, ezzel egy
másodlagos információs réteget pakolnak az oldalon található elsődleges
információra.
 Az újonnan létrehozott információs réteg, illetve e két réteg interakciója
számos új lehetőség tárházát nyitva meg. Erre a legegyszerűbb példa,
amikor a delicious-on egy témakörrel kapcsolatban fedezünk fel oldalakat,
elsősorban a sokak által felvett linkeket meglátogatva.
A Web 2.0 új szolgáltatások és technológiák létrejöttét ösztönzi.
Emellett egyre jellemzőbb, hogy több platformon is elérhető.
Hamarosan természetessé válik, hogy a legkedveltebb webkettes
alkalmazásokhoz mobilon is hozzá lehet férni.

A Vodafone például nemrég jelentette be, hogy az előfizetők
készülékein elérhetők lesznek a MySpace oldalai, a Google Maps
térképszolgáltatása és az eBay aukciói.

Ez a fajta konvergencia pedig ahhoz vezethet, hogy alaposan
megváltozhatnak bizonyos médiafogyasztási szokások, hiszen ha
Weben sikeres volt egy szolgáltatás, megvan az esély, hogy más
platformon is beválik.
A Web 2.0 átalakít eddig remekül működő marketingstratégiákat
és üzleti modelleket. Újabb kérdések, problémák és perek elé
állítja a – folyamatos internet általi fenyegetettségben
működő, legalábbis arról panaszkodó – zeneipart, és kihívások
elé a filmvilágot: alkotókat és a filmipart egyaránt.

A web 2.0 lehetővé teszi, hogy az alkotók minimális összegekből
készített dalaikat, filmjeiket szabadon terjesszék (nem
úgy, ahogy eddig, hogy az interneten „elvileg bárki
hozzáférhetett”, hanem úgy, hogy a központi felület miatt
potenciálisan több millió ember láthatja/hallhatja), tehát
bizonyos értelemben „demokratizálja” a zeneipart és a
filmgyártást.
Dinamikus online eszközök a tanítási
           gyakorlatban

  Médiamegosztás :
  Ezek a weblapok azért jöttek létre, hogy az oktatók
  digitális tartalmaikat megoszthassák egymással. A
  legnagyobb videomegosztó oldal jelenleg a Youtube
  (www.youtube.com).
   A YouTube Adobe Flashet használ, hogy megjelenítse a
  tartalmat, melyek többek közt film- és
  tévéműsorrészletek, videoklipek és otthoni
  videófelvételek.
  A YouTube tiltja a jogvédett felvételek feltöltését, kivéve a
  szerzői jogok tulajdonosainak. A Time magazin a YouTube-
  ot választotta a 2006-os év találmányának.
A videómegosztás mellett a második legnépszerűbb
médiamegosztás a prezentációk közzététele. Ennek egyik
legjellemzőbb megoldása a Sensation, de a legnagyobb
ilyen oldal a Slideshare. Havonta 18 millió látogatója
van, akik havonta 40 millió oldalletöltést produkálnak.
A prezentációk közzétételének különböző fokozatai
vannak (letölthető, csak megtekinthető, akár privátként
is), az előadásokhoz kommentárokat lehet
fűzni, ugyancsak egy előadással válaszolni stb.
A prezentációkhoz hangot is lehet társítani, akár
aláfestő zenét, akár magának az előadásnak a
hanganyagát. Csoportokat is létre lehet hozni, melyek
az után egymással már még
könnyebben, automatizáltan beszélgethetnek. A
Slideshare segítségével technikai tudás nélkül, sok
kényelemmel segítve bárki bárkivel meg tudja osztani
előadását és annak esetleges kísérő anyagait.
A web 2.0 legfontosabb biztonsági
           fenyegetései


 A dokumentumot kiadó Secure Enterprise 2.0 Forum
 célja, hogy a fogyasztói technológiák munkahelyi
 alkalmazásával kapcsolatos ismeretek terjedését
 elősegítse. Olyan biztonsági kockázatokról lesz szó az
 alábbiakban, amelyek kizárólag vagy jellemző módon a
 web 2.0-s alkalmazásoknál fordulnak elő. A webkettes
 alkalmazások megjelenése a munkahelyeken
 elkerülhetetlen. Nem félni kell azonban tőlük, hanem
 szakszerű és biztonságos működtetésükre kell törekedni.
 Ennek érdekében szólni kell sebezhetőségükről.
Elégtelen azonosítás:
Az információs rendszerek általában feltételezik, hogy a
rendszerben vannak kitüntetett (kiemelt/adminisztrátori
jogokkal rendelkező) felhasználói fiókok. Ha nem ilyen
felhasználók hajtanak végre változtatásokat, akkor azokat
ellenőrizni kell, mielőtt a rendszerre hatással lennének.
Mivel a web 2.0-s alkalmazások tartalmát a felhasználókra
bízzák, a fenti állítás már nem érvényes, így fennáll annak a
veszélye, hogy kevésbé tapasztalt felhasználók olyan
változtatásokat vihetnek végbe, amelyek ártalmasak
lehetnek az egész rendszerre.
Akik az online oldalakhoz jelentős mértékben
hozzájárulnak, sokszor kapnak adminisztrátori
jogokat ezeknek a webhelyeknek a működtetéséhez.
Közülük sokan gyenge, könnyen visszafejthető
jelszavakat használnak, amit még fokoz a jelszó-
emlékeztetők triviális jellege. A támadók ilyen módon
hitelesített felhasználóként tudnak bejelentkezni,
hamis információkat tudnak elhelyezni a
rendszerekben és meg nem engedett adminisztrátori
tevékenységeket végezhetnek.

Web 2.0

  • 1.
  • 2.
    Fogalma A web 2.0kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit.
  • 3.
    A korábbi szolgáltatásokkalellentétben, amelyeknél a tartalmat a szolgáltatást nyújtó fél biztosította (például a portáloknál), webkettes szolgáltatásoknál a szerver gazdája csak a keretrendszert biztosítja, a tartalmat maguk a felhasználók töltik fel, hozzák létre, osztják meg vagy véleményezik.
  • 4.
    Másik fontos jelenséga kollaboratív jelleg: hála a dinamikus technikáknak, az olvasók rendkívül egyszerűen részt vehetnek az oldalakon található tartalom közvetlen szerkesztésében, vagy közvetetten, meta-információk hozzáadásával. A Wikipédia csak egy példa a sok Wiki közül, ami meggyőzően demonstrálja, hogy milyen értékek létrehozására képes egy internetes közösség. A címkézésre pedig olyan oldalak szolgálnak jó példával, mint a delicious. Ezeken az oldalakon az egyes tartalmi elemekhez (képek, linkek, stb.) a felhasználók címkéket, úgynevezett tagokat rendelnek, ezzel egy másodlagos információs réteget pakolnak az oldalon található elsődleges információra. Az újonnan létrehozott információs réteg, illetve e két réteg interakciója számos új lehetőség tárházát nyitva meg. Erre a legegyszerűbb példa, amikor a delicious-on egy témakörrel kapcsolatban fedezünk fel oldalakat, elsősorban a sokak által felvett linkeket meglátogatva.
  • 5.
    A Web 2.0új szolgáltatások és technológiák létrejöttét ösztönzi. Emellett egyre jellemzőbb, hogy több platformon is elérhető. Hamarosan természetessé válik, hogy a legkedveltebb webkettes alkalmazásokhoz mobilon is hozzá lehet férni. A Vodafone például nemrég jelentette be, hogy az előfizetők készülékein elérhetők lesznek a MySpace oldalai, a Google Maps térképszolgáltatása és az eBay aukciói. Ez a fajta konvergencia pedig ahhoz vezethet, hogy alaposan megváltozhatnak bizonyos médiafogyasztási szokások, hiszen ha Weben sikeres volt egy szolgáltatás, megvan az esély, hogy más platformon is beválik.
  • 6.
    A Web 2.0átalakít eddig remekül működő marketingstratégiákat és üzleti modelleket. Újabb kérdések, problémák és perek elé állítja a – folyamatos internet általi fenyegetettségben működő, legalábbis arról panaszkodó – zeneipart, és kihívások elé a filmvilágot: alkotókat és a filmipart egyaránt. A web 2.0 lehetővé teszi, hogy az alkotók minimális összegekből készített dalaikat, filmjeiket szabadon terjesszék (nem úgy, ahogy eddig, hogy az interneten „elvileg bárki hozzáférhetett”, hanem úgy, hogy a központi felület miatt potenciálisan több millió ember láthatja/hallhatja), tehát bizonyos értelemben „demokratizálja” a zeneipart és a filmgyártást.
  • 7.
    Dinamikus online eszközöka tanítási gyakorlatban Médiamegosztás : Ezek a weblapok azért jöttek létre, hogy az oktatók digitális tartalmaikat megoszthassák egymással. A legnagyobb videomegosztó oldal jelenleg a Youtube (www.youtube.com). A YouTube Adobe Flashet használ, hogy megjelenítse a tartalmat, melyek többek közt film- és tévéműsorrészletek, videoklipek és otthoni videófelvételek. A YouTube tiltja a jogvédett felvételek feltöltését, kivéve a szerzői jogok tulajdonosainak. A Time magazin a YouTube- ot választotta a 2006-os év találmányának.
  • 8.
    A videómegosztás melletta második legnépszerűbb médiamegosztás a prezentációk közzététele. Ennek egyik legjellemzőbb megoldása a Sensation, de a legnagyobb ilyen oldal a Slideshare. Havonta 18 millió látogatója van, akik havonta 40 millió oldalletöltést produkálnak. A prezentációk közzétételének különböző fokozatai vannak (letölthető, csak megtekinthető, akár privátként is), az előadásokhoz kommentárokat lehet fűzni, ugyancsak egy előadással válaszolni stb.
  • 9.
    A prezentációkhoz hangotis lehet társítani, akár aláfestő zenét, akár magának az előadásnak a hanganyagát. Csoportokat is létre lehet hozni, melyek az után egymással már még könnyebben, automatizáltan beszélgethetnek. A Slideshare segítségével technikai tudás nélkül, sok kényelemmel segítve bárki bárkivel meg tudja osztani előadását és annak esetleges kísérő anyagait.
  • 10.
    A web 2.0legfontosabb biztonsági fenyegetései A dokumentumot kiadó Secure Enterprise 2.0 Forum célja, hogy a fogyasztói technológiák munkahelyi alkalmazásával kapcsolatos ismeretek terjedését elősegítse. Olyan biztonsági kockázatokról lesz szó az alábbiakban, amelyek kizárólag vagy jellemző módon a web 2.0-s alkalmazásoknál fordulnak elő. A webkettes alkalmazások megjelenése a munkahelyeken elkerülhetetlen. Nem félni kell azonban tőlük, hanem szakszerű és biztonságos működtetésükre kell törekedni. Ennek érdekében szólni kell sebezhetőségükről.
  • 11.
    Elégtelen azonosítás: Az információsrendszerek általában feltételezik, hogy a rendszerben vannak kitüntetett (kiemelt/adminisztrátori jogokkal rendelkező) felhasználói fiókok. Ha nem ilyen felhasználók hajtanak végre változtatásokat, akkor azokat ellenőrizni kell, mielőtt a rendszerre hatással lennének. Mivel a web 2.0-s alkalmazások tartalmát a felhasználókra bízzák, a fenti állítás már nem érvényes, így fennáll annak a veszélye, hogy kevésbé tapasztalt felhasználók olyan változtatásokat vihetnek végbe, amelyek ártalmasak lehetnek az egész rendszerre.
  • 12.
    Akik az onlineoldalakhoz jelentős mértékben hozzájárulnak, sokszor kapnak adminisztrátori jogokat ezeknek a webhelyeknek a működtetéséhez. Közülük sokan gyenge, könnyen visszafejthető jelszavakat használnak, amit még fokoz a jelszó- emlékeztetők triviális jellege. A támadók ilyen módon hitelesített felhasználóként tudnak bejelentkezni, hamis információkat tudnak elhelyezni a rendszerekben és meg nem engedett adminisztrátori tevékenységeket végezhetnek.