A Digitális nemzedék konferencia 2015
Átjárható utak – párbeszéd és tanulás a digitális kultúrában
http://digitalisnemzedek.hu/
9:00-10:00: Regisztráció (ELTE PPK aula)
10:00-10:15: Megnyitó, köszöntő (ELTE PPK aula)
10:15-11:45: Plenáris előadások (ELTE PPK aula; élő közvetítés a 214-es teremben)
10:15-10:45: Z. Karvalics László (SZTE BTK, Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék): Közoktatás: Honnan, hová, hogyan? Az átmenet tudáskormányzása
10:45-11:15: Szabó Éva (SZTE, Pszichológiai Intézet): A digitális szakadékon innen és túl – A tanárszerep változása a XXI. században
11:15-11:45: Bedő Andrea (SZTE, Neveléstudományi DI): Androidos tabletek az oktatásban
11:45-13:00: Ebédszünet, kiállítók bemutatkozása (fszt. 4.)
13:15-14:45: I. szekciósáv
15:00-16:30: II. szekciósáv
16:40-17:00-ig: a Digitális Módszertár szekcióban készült animációs kisfilmek megtekintése az aulában. (ELTE PPK aula)
Androidos tabletek az oktatásban – Felkészülés az okos tanulásra
(Kazy 214.)
A szekció időpontja:
13:15-14:45: I. szekciósáv
A szekció bemutatása:
Jászfényszarun Samsung SMART School néven megvalósuló androidos tabletekkel működő oktatás már két éve zajlik. A diákok a digitális technológiára épülő tanulási módszerekkel sajátítják el, hogyan tudnak bármely tantárgyi területen hatékonyan új ismereteket szerezni, illetve gyakorolni az elsajátítottakat. A szekció a plenáris előadáson elhangzott “Androidos tabletek az oktatásban” kutatáshoz kapcsolódik, és azt egészíti ki gyakorlati a tapasztalatok bemutatásával.
Előadók:
Bedő Andrea – interaktív oktatás, rajz mobileszközön
Bója-Kovács Andrea – matematika tantárgy
Vargáné Dobák Tünde – angol tantárgy
Mészárosné Dobák Ildikó – kémia, angol tantárgy
Pedagógusok általános digitális és mobil eszköz-használati kompetenciáinak vá...Balázs Czékmán
A globális oktatástechnológiai trendeket tekintve, a mobiltechnológia jelentős hatást gyakorolhat az oktatás folyamatára (Johnson et al., 2010), melynek eszközei közül elsősorban a tabletek emelkednek ki (NMC, 2010). Az 1:1 (egy az egyhez) hozzáférési modellt lehetővé tévő táblagépekből egyre több kerül a hazai oktatási intézményekbe is különböző multinacionális vállalatok kezdeményezései és állami informatikai eszközbeszerzések révén (lásd informatikai eszközbeszerzések: KK Szakmai Tanévnyitó, 2018). A tabletek alkalmazásában kulcsszerepet kapnak az azt használó pedagógusok, kiknek tabletes tanításával kapcsolatos pedagógiai és technológiai tudását, valamint attitűdjét ChanLin (2017) egy olyan dinamikus tanulási folyamatként írja le, melyet a közösségen belül számos különböző feltétel befolyásol. Churchill, Fox és King (2012) szerint a tabletek oktatásban való elterjedése elsősorban a pedagógusok tapasztalatain fog múlni, azon, hogy ők mennyire látják előnyösnek a technológiát. Herzog és Racsko (2016) kutatása szerint az új (tabletes) tanulási környezettel kapcsolatos tanári tapasztalatok azt mutatják, hogy a pedagógusok készek a szemléletváltásra, valamint az új helyzetekre és osztálytermi szituációkra.
Jelen kutatásunk célja a tableteket alkalmazó pedagógusok digitális kompetenciáinak felmérése volt. Vizsgálatunkat egy budapesti tankerületben végeztük, melynek keretében kilenc oktatási intézmény pedagógusainak (N=29) mértük fel általános digitális kompetenciáját az IKER keretrendszer, valamint mobil eszköz-használati kompetenciáját egy saját fejlesztésű online mérőeszköz segítségével. Feltételeztük, hogy a négyhónapos vizsgálati időszakban felvett bemeneti és kimeneti mérések összehasonlítását követően, mind (H1) a pedagógusok általános digitális kompetenciái, mind pedig (H2) a mobil eszközhasználati kompetenciái pozitív elmozdulást mutatnak a vizsgálati csoport körében. Általános digitális kompetencia terén a bemeneti eredmények azt mutatták, hogy a keretrendszer négy szintje közül a pedagógusok zöme az IKER1 és IKER2 szintre sorolta be magát. A kimeneti eredmények szintén hasonló eredményeket mutattak a teljes mintában, – ahogyan a vizsgálati és a kontrollcsoport esetében is – így itt nem találtunk statisztikailag igazolható eltérést. A mobil eszköz-használati kompetencia (ötfokozatú Likert-skála) esetében azonban több területen is pozitív elmozdulást mértünk a kontroll csoportra vonatkozólag. A páros t-próbával végzett statisztikai vizsgálat pozitív eltérést mutatott a két mérés eredménye között az „eszköz kezelése” (átlag: 3,41-ről 3,84-re; t(17)=-2,45, p=0,025), a „fájl- és mappaműveletek” (átlag: 3,1-ről 3,57-re; t(17)=-3,3, p=0,004), a „multimédia” (átlag: 2,48-ról 2,95-re; t(17)=-3,4, p=0,003), valamint az „oktatási célú használat” (átlag: 1,62-ről 1,83-ra; t(17)=-3,43, p=0,03) esetében.
kulcsszavak: mobiltechnológia, tablet, digitális kompetencia, mobil eszköz-használati kompetencia, változás
A Digitális nemzedék konferencia 2015
Átjárható utak – párbeszéd és tanulás a digitális kultúrában
http://digitalisnemzedek.hu/
9:00-10:00: Regisztráció (ELTE PPK aula)
10:00-10:15: Megnyitó, köszöntő (ELTE PPK aula)
10:15-11:45: Plenáris előadások (ELTE PPK aula; élő közvetítés a 214-es teremben)
10:15-10:45: Z. Karvalics László (SZTE BTK, Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék): Közoktatás: Honnan, hová, hogyan? Az átmenet tudáskormányzása
10:45-11:15: Szabó Éva (SZTE, Pszichológiai Intézet): A digitális szakadékon innen és túl – A tanárszerep változása a XXI. században
11:15-11:45: Bedő Andrea (SZTE, Neveléstudományi DI): Androidos tabletek az oktatásban
11:45-13:00: Ebédszünet, kiállítók bemutatkozása (fszt. 4.)
13:15-14:45: I. szekciósáv
15:00-16:30: II. szekciósáv
16:40-17:00-ig: a Digitális Módszertár szekcióban készült animációs kisfilmek megtekintése az aulában. (ELTE PPK aula)
Androidos tabletek az oktatásban – Felkészülés az okos tanulásra
(Kazy 214.)
A szekció időpontja:
13:15-14:45: I. szekciósáv
A szekció bemutatása:
Jászfényszarun Samsung SMART School néven megvalósuló androidos tabletekkel működő oktatás már két éve zajlik. A diákok a digitális technológiára épülő tanulási módszerekkel sajátítják el, hogyan tudnak bármely tantárgyi területen hatékonyan új ismereteket szerezni, illetve gyakorolni az elsajátítottakat. A szekció a plenáris előadáson elhangzott “Androidos tabletek az oktatásban” kutatáshoz kapcsolódik, és azt egészíti ki gyakorlati a tapasztalatok bemutatásával.
Előadók:
Bedő Andrea – interaktív oktatás, rajz mobileszközön
Bója-Kovács Andrea – matematika tantárgy
Vargáné Dobák Tünde – angol tantárgy
Mészárosné Dobák Ildikó – kémia, angol tantárgy
Pedagógusok általános digitális és mobil eszköz-használati kompetenciáinak vá...Balázs Czékmán
A globális oktatástechnológiai trendeket tekintve, a mobiltechnológia jelentős hatást gyakorolhat az oktatás folyamatára (Johnson et al., 2010), melynek eszközei közül elsősorban a tabletek emelkednek ki (NMC, 2010). Az 1:1 (egy az egyhez) hozzáférési modellt lehetővé tévő táblagépekből egyre több kerül a hazai oktatási intézményekbe is különböző multinacionális vállalatok kezdeményezései és állami informatikai eszközbeszerzések révén (lásd informatikai eszközbeszerzések: KK Szakmai Tanévnyitó, 2018). A tabletek alkalmazásában kulcsszerepet kapnak az azt használó pedagógusok, kiknek tabletes tanításával kapcsolatos pedagógiai és technológiai tudását, valamint attitűdjét ChanLin (2017) egy olyan dinamikus tanulási folyamatként írja le, melyet a közösségen belül számos különböző feltétel befolyásol. Churchill, Fox és King (2012) szerint a tabletek oktatásban való elterjedése elsősorban a pedagógusok tapasztalatain fog múlni, azon, hogy ők mennyire látják előnyösnek a technológiát. Herzog és Racsko (2016) kutatása szerint az új (tabletes) tanulási környezettel kapcsolatos tanári tapasztalatok azt mutatják, hogy a pedagógusok készek a szemléletváltásra, valamint az új helyzetekre és osztálytermi szituációkra.
Jelen kutatásunk célja a tableteket alkalmazó pedagógusok digitális kompetenciáinak felmérése volt. Vizsgálatunkat egy budapesti tankerületben végeztük, melynek keretében kilenc oktatási intézmény pedagógusainak (N=29) mértük fel általános digitális kompetenciáját az IKER keretrendszer, valamint mobil eszköz-használati kompetenciáját egy saját fejlesztésű online mérőeszköz segítségével. Feltételeztük, hogy a négyhónapos vizsgálati időszakban felvett bemeneti és kimeneti mérések összehasonlítását követően, mind (H1) a pedagógusok általános digitális kompetenciái, mind pedig (H2) a mobil eszközhasználati kompetenciái pozitív elmozdulást mutatnak a vizsgálati csoport körében. Általános digitális kompetencia terén a bemeneti eredmények azt mutatták, hogy a keretrendszer négy szintje közül a pedagógusok zöme az IKER1 és IKER2 szintre sorolta be magát. A kimeneti eredmények szintén hasonló eredményeket mutattak a teljes mintában, – ahogyan a vizsgálati és a kontrollcsoport esetében is – így itt nem találtunk statisztikailag igazolható eltérést. A mobil eszköz-használati kompetencia (ötfokozatú Likert-skála) esetében azonban több területen is pozitív elmozdulást mértünk a kontroll csoportra vonatkozólag. A páros t-próbával végzett statisztikai vizsgálat pozitív eltérést mutatott a két mérés eredménye között az „eszköz kezelése” (átlag: 3,41-ről 3,84-re; t(17)=-2,45, p=0,025), a „fájl- és mappaműveletek” (átlag: 3,1-ről 3,57-re; t(17)=-3,3, p=0,004), a „multimédia” (átlag: 2,48-ról 2,95-re; t(17)=-3,4, p=0,003), valamint az „oktatási célú használat” (átlag: 1,62-ről 1,83-ra; t(17)=-3,43, p=0,03) esetében.
kulcsszavak: mobiltechnológia, tablet, digitális kompetencia, mobil eszköz-használati kompetencia, változás
1. Tabletekkel támogatott tanítás-tanulás
szegregált SNI csoportban
Turai Hevesy György Általános Iskola
Benedekné Fekete Hajnalka
I. Mobil eszközök az oktatásban Konferencia,
Veszprém, 2016. nov. 11-12.
2. Digitális kompetencia fejlesztésével kapcsolatos
elvárások
Kerettantervben
A számítógép megismerése, egyszerű kezelési műveletek
végzése, szoftverek futtatása irányítással. A tanuló motivált az
IKT-eszközök használata iránt. (1-4.évfolyam)
Számítógépes alkalmazásokat ismer. Képes az elektronikus
média használatára. Ismeri az információkeresés technikáit,
ezeket a tanórán, tanórán kívül és a hétköznapi életben is
alkalmazza. A világhálón elérhető információkat megadott
szempontok szerinti gyűjtőmunkában is kamatoztatja. A
megszerzett információt irányítással, majd egyre önállóbban
képes kezelni, azokból prezentációkat, beszámolókat állít
össze. Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi
portálok) nyújtotta lehetőségeket és használja is ezeket. Fontos
feladat, hogy a tanuló felismerje az elektronikus
kommunikációban rejlő veszélyeket és törekedjen ezek
elkerülésére. A valós és a virtuális kapcsolatok közötti
különbségek megláttatása nyomán kellő óvatossággal kezeli a
világhálóról származó tartalmakat. (5-8.évfolyam)
Amit nem biztosít hozzá….
Idő: Informatika órák aránya: 2%
és 3 % (testnevelés 20 és 17%)
Eszköz – Amíg az iskolák
többségében az informatikai
eszközök többsége a
számítógépteremben van, addig
hiába elvárás, hogy a pedagógus és
a diák minden órán használjon IKT
eszközöket…
Az interaktív tábla használata
önmagában nem alkalmas a diákok
digitális kompetenciájának
fejlesztésére!
3. Tanulásban akadályozott (BMO: F 70)
diákok az általános iskolákban
Az általános iskolák mellett működő –
enyhe értelmi fogyatékosok - számára
szervezett tanulócsoportokban
jellemzően:
HH és HHH diákok
Kiugróan magas a roma tanulók
aránya
Kiugróan magas a túlkorosok aránya
Az erőforrások elosztásában ezek a
csoportok az intézményeken belül is
lemaradnak.
Diákjaink így esélyt sem
kapnak a digitális
kompetenciák elsajátítására,
miközben tudjuk, hogy
ugyanazon a
munkaerőpiacon kell
versengeniük, mint
szerencsésebb
kortársaiknak.
4. Lépésről - lépésre
2004/2005 tanév: PC beállítása a
fejlesztő terembe
2008/2009 tanév : PC beállítása az
osztályterembe
2010/2011 : Osztályhonlap elindítása
– protopage felületen (mobilnet)
2014/2015 : Tanulói tabletek a
csoport minden tanulója számára
saját adatforgalmi kerettel
7. Ma
Minden diáknak saját Google fiókja, és 2016
decemberétől Office 365 tanulói tárhelye van.
2014 –től az osztályhonlapunk:
http://feherestike.wixsite.com/eosztalyos
A tanulói tabletek:
LG G pad 8.0
Hipernet – havi 5 GB maximális
letöltési/feltöltési sebesség:10 Mbps / 2 Mbps)
2015.februártól (A Digitális Esély pályázati
támogatásnak köszönhetően 2019 februárig
8.
9. Ők már nem digitális analfabéták
• Számítógépes alkalmazásokat ismernek.
• Képesek az elektronikus média használatára.
• Ismerik az információkeresés technikáit, ezeket a tanórán, tanórán kívül és a hétköznapi
életben is alkalmazzák.
• A világhálón elérhető információkat megadott szempontok szerinti gyűjtőmunkában is
kamatoztatják.
• A megszerzett információkat irányítással, majd egyre önállóbban képesek kezelni, azokból
prezentációkat, beszámolókat össze állítani.
• Ismerik az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi portálok) nyújtotta lehetőségeket és
használják is ezeket.
• Felismerik az elektronikus kommunikációban rejlő veszélyeket és törekszenek ezek elkerülésére.
• A valós és a virtuális kapcsolatok közötti különbségek megláttatása nyomán kellő óvatossággal
kezelik a világhálóról származó tartalmakat.
NAT – Digitális kompetencia