Introduction to Bela Vavrinecz renowned composer in Hungarian language

1. készítette: Ilosfai Krisztina
2011. 11.23.

2. „Egy ország zenekultúráját nem egyes
zenészek csinálják, hanem az egész nép ...
Egyesek hiába dolgoznak, ha nem kíséri őket
milliók visszhangja. Minden ország
zeneszerzése, ha eredeti, a maga népe
dalain alapul.” Kodály Zoltán

3.  1925 november 18-án született Kaposvárott.
 A négy gyermekes családból hárman a zenei
pályát választották
 Öccse Olsvai Imre a Magyar Tudományos
Akadémia zenetudományi intézetének
munkatársa

4. Húga Vavrinecz
Veronika szintén
zenetudós, az
Országos Széchenyi
Könyvtár népzenei
gyűjteményét
gondozza
Nagyapja Vavrinecz Mór a
Mátyás-templom karnagya és a
Nemzeti Zenede tanára
Nagyanyja Olsvai Farkas Ilona
operaénekes

5.  1943-ban kezdte meg tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc
Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzés és karmesterképző szakán
 1944-ben munkatáborba vitték Erdélybe, majd a közelgő front elől
Németországig vonultak
 Háború után 1 éves amerika fogság
 A szörnyű emlékű Dachauba kerül, ahol zenekart alapított amerika katonák
szórakoztatására (ekkor volt az első és utolsó alkalom, hogy a
könnyűzenével kapcsolatba került – amerikai slágerek)
 1946-ban folytatja tanulmányait hazakerülése után
 Mesterei voltak: Kókai Rezső, Kodály Zoltán, Ferencsik János és Somogyi
László
 1947-től rendszeresen szerepelt a Rádióban, főleg népdalfeldolgozásaival

6. „Számomra Kodály a magammal szembeni
igényességet, a soha meg nem alkuvást, a mindig
feljebbre törést jelenti. Az ő példája nyomán
fedeztem fel magamnak a magyar s a szomszéd
népek folklórjának mélységét, szépségét. Erre az
alapra épül zeneszerzői munkásságom.” Vavrinecz
Béla

7.  1952-ben kezdődik Molnár Istvánnal való több évtizedes
alkotói kapcsolata
 Zeneszerzésen belül kétféle eljárást folytatott:
 1.
nyitányt, szimfóniát, operát, oratóriumot, orgonaműveket,
misét írt, költők verseit zenésítette
dalokká, kórusművekké
 2. népzenei témákat dolgozott fel énekszólókra, énekkarra
hangszerkísérettel, vagy hangszeres együttesre.
 Karmesterként szimfonikus- és
kamarazenekarokat, kórusokat vezényelt, zenei és
művészeti vezetőként táncegyüttesek
zenekaraival, népzenei együttesekkel dolgozott közel öt
évtizeden át

8. 1957-58-ban a Győri Filharmonikus
Zenekar, 1961-től 1973-ig a BM
Szimfonikusok vezető karnagyaként
dolgozott.
1950 és 1955 között a SZOT
Művészegyüttes,
1974-től1983-ig a Budapest
Táncegyüttes zenei
vezetője volt.
A Duna Művészegyüttes zenei,
illetve művészeti vezetőjeként
1957-58-ban, és 1960-61-ben,
majd 1983-tól 1985-ig
tevékenykedett.

9. Ezen idő alatt írta meg jelentősebb műveit:
 1955 Szimfónia: Két zenekari darab; I.
Rapszódia
 1957 András nyitány
 1964 Táncszvit
 1965 Ünnepi zene
 1968 Mutazioni per ‘19
 1970 Duo concertante
 1971 Nagyidai cigányok nyitány
 1973 Háfiz ghazal – dalciklus
 1976 Sirató; Hajsza
 1983 Szentivánéj Zoboralján

10.  1986 Hajnaltól hajnalig – daljáték
 1991 Gizella oratórium
 1993 Zselicszentjakab: Somogyvár – acapella
kórusmű
 1995 Boldogasszony mise
 1996 Nagyidai cigányok szvit
 1999 Somogyi Krónika

11.  1954 Szocialista kultúráért
 1957 2 VIT díj
 1985 A haza szolgálatáért – arany érem
 1988 Lajtha emlékverseny zeneszerzői díj
 1999 Magyar Köztársasági Érdemrend
Tisztikeresztje

12.  Nyugdíjas
éveiben őstörténetünk zenei
vonatkozásait kutatja
 Tevékenységéről 28 hanglemez, 12 színpadi
kísérőzene, 26 zenekari mű, három
oratórium, két opera, két balett, 112
táncjáték, 18 kórusi mű, hét versenymű, 42
kamaramű, 33 kamarakórusi mű, 160
népdalfeldolgozás, 500 néptánckíséret, hét
filmzene, 13 fúvószenekari mű és nyolc
pedagógiai mű tanúskodik a teljesség igénye
nélkül.
 Pl.Rapszódia by Suki András
http://www.youtube.com/watch?v=dboCSeXwSt4

13. Táncképek
http://index.hu/kultur/
musor/adatlap/71155
Szerelmem elektra
(Jancsó fimje)
http://index.hu/kultur/
musor/adatlap/2318
Marosszéki dalok
http://www.youtube.co
m/watch?v=5_nMV03fcL8

14.  1950-ben házasodott meg, felesége Endrey
Amália nevelte 7 gyermeküket, köztük
édesanyámat Vavrinecz Csillát, aki a hetedik.
Nagymamám Zeneakadémiát
végzett, énektanár és – karvezető szakon.
Tagja volt a Budapesti Kórusnak is.
 Hárman a muzsikuspálya választásával folytatták
a családi hagyományt: András népzenész és a
Hagyományok Háza munkatársa valamint a Bekecs
együttes alapítója, Éva nagybőgőművész, Csilla
énektanár és karvezető.
 Családunkban a hagyományt először
nővérem, Ilosfai Dorottya folytatta
hegedűművészként, mintegy példát állítva
számomra.

15.  Nagypapám idős
korában is
szokatlan szellemi
és fizikai
frissességnek
örvendett.
Rendszeresen
sportolt, élete
utolsó napjaiban
még sítúrát
szervezett.
 2004.november 8-
án, 79 évesen
váratlanul hunyt
el.

16. A kortárs zene sokoldalú, finom hangú művésze volt a november 8-án, hetvenkilenc éves
korában elhunyt zeneszerző és karmester, Vavrinecz Béla. Kodály Zoltán, Kókai
Rezső, Ferencsik János ésSomogyi László tanítványaként több zenekar karmestereként, illetve
zenei vezetőjeként a legjobb magyar zenei hagyományok folytatásával gazdag életművel
gyarapította a hazai és egyetemes zenei életet. Operák mellett számos táncjáték, színpadi
kísérőzene, oratórium (köztük a Gizella és a Somogyi
krónika címűek), versenyművek, kamaraművek, népdalfeldolgozások és mise jelzik alkotó
életútját. Az egykori ferences diák mindvégig a maga következetes világnézeti
meggyőződésével, ennek megfelelő esztétikai és erkölcsi következetességével alkotta műveit.
Minderről megjelent huszonnyolc lemeze is tanúskodik. A magyar őstörténet kutatásával is
foglalkozó zeneszerző sosem törekedett hangos hírverésre maga körül, a hétgyermekes
családapa az igazi művészek alázatával járta a maga szellemi és művészi útját, mindvégig
vallva, hogy a zene az ember Mindenség felé vezető útján az igazság lehetséges kifejezési
formája.
Személyes találkozásaink során mindig a kereső ember szenvedélyével fordult a lényeg
kifejezésének - művészet adta - lehetősége felé. Soha nem ragadt meg a mindennapok felszíni
érzelmi hullámzásánál, hanem a zene erejében, az alkotó ember hivatásában bízva vallotta: az
egyik legfontosabb esztétikai követelmény a tisztesség.
Ehhez a tisztességhez ragaszkodott fölcsendülő műveiben, s karmesterként is, akár a győri
filharmonikusoknál vagy a Budapest Táncegyüttesnél tölött évek során. Az alkotó folyamat most
végetért, ő megtért oda, amiben mindig hitt, ránk és a jövő nemzedékeire hagyva a magyar
zene értékhordozó mélyáramához tartozó életművét.
Vavrinecz Béla lelki üdvéért november 28-án, este fél hétkor mutatnak be engesztelő
gyászmisét a pesti ferences templomban, hamvait november 30-án helyezik el a Farkasréti
temetőben.
A zene továbbra is hangzik - http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2004.11.28/1102.html