2. A zene ott kezdődik, ahol
a szó hatalma véget ér.
3. A zongora elnevezése
A zongora szót Baraczafalvi Szabó Dávidnak
köszönhetjük, aki nem vette át az idegen nyelvekből az effajta
hangszerek megjelölésére használt szót, hanem újat hozott létre.
A zeneszerszám hangzásából indult ki, és a zeng, zsong
szóból (esetleg a zong, zonog tájszóból), valamint feltehetően az
orgona szó együttes hangzása alapján faragta a zongora szót.
4. A zongora kialakulása
A zongora elődei azok a hangszerek, ahol a húrok billentyű
segítségével szólalnak meg, pengetéssel vagy ütéssel.
A zongora egyik eredetét az ókorban már ismert szerszámban, a
monachordban kereshetjük, amely egy rezonátortest felett
kifeszített húrból állt, amely húrt egy mozgatható ékkel rövidebb,
hosszabb hangzó részre lehetett osztani.
5. A zongora előde
A zongora közvetlen elődjének tekinthető a klavikord. Az
asztalra helyezhető, téglatest alakú rezonátortest a keresztben
kifeszített húrokat a billentyűzettel összeköttetésben álló érintők
szólaltatták meg úgy, hogy azokat megütötték. Működési
elve eltér a csembaló típusú rendszerektől, ahol a kifeszített
húrokat billentyűzet közbeiktatásával, de pengetéssel hozták
rezgésbe.
6. A zongorák alakja
Számos formáját alakították ki, amíg jelenlegi alakja
kifejlődött. Két alaptípust különböztethetünk meg, a vízszintes
rezonátortestű zongorákat, és az álló húrozatú pianínó-jellegű
zongorákat. A 19.század első felében számtalan alakú és
fajtájú zongorát fejlesztettek ki. A csembaló alakú zongorákat
az álló zongorák és az asztalzongorák váltották fel. A
helyszűke, azaz a városi polgárok lakásának kisméretű szobái
tették szükségessé a kisméretű hangszerek kialakítását.
7. A billentyűzet fejlődése
A zongoraféle hangszerek átvették az orgona billentyűsorát,
amely a dinamikus hangsor billentyűi közé, kissé emeltebb
sorként a kromatikus hangsor megszólaltatásához szükséges
hangok billentyűit alkalmazza.
A 16. és 17.században az akkori zenegyakorlatnak
megfelelően, amely a basszusban mint alaphangot a cisz, disz,
fisz, gisz hangokat nem fogadta el, a legmélyebb oktáv részére
csak a C D E F G A B H hangoknak
megfelelő, úgynevezett rövid oktávot készítették.
8. Kedvenc zongoraművészeim
A 18. és 19.században a zeneszerzők mint Mozart,
Beethoven, Chopin és Liszt saját műveiket játszották a
zongorán. Clara Schumann főleg férje Robert
Schumann műveit adta elő nagy sikerrel. A 19. század
vége felé Anton Rubinstein dominálta a koncerttermeket.
9. Wolfgang Amadeus Mozart
(1756 - 1791)
Mozart rendkívül termékeny zeneszerző volt. Rövid élete alatt
több mint hatszáz zeneművet vetett papírra, korának szinte
minden zenei műfajában jelentőset alkotott.
Írt miséket, operákat, oratóriumokat,
kantátákat, orgona- és zongoraműveket,
versenyműveket és szonátákat a
legkülönfélébb hangszerekre,
kamarazenei műveket, dalokat, balettet, színpadi kísérőzenét.
10. Ludwig van Beethoven
(1770 - 1827)
Beethovenre mint a zenei klasszicizmus és romantika átmeneti
alakjára tekintünk. Ami a zenei formát illeti, a Haydntól
illetve Mozarttól örökölt Szonátaformára és motívikus
fejlesztésre épített, de nagy mértékben
kibővítette őket, azáltal hogy hosszabb
és nagyratörőbb tételeket komponált.
Középső korszakának művei a hősiesség
kifejezése miatt, míg késői darabjai az intellektuális
mélységüknek köszönhetően népszerűek.
11. Frédéric Chopin
(1810 - 1849)
Chopin a romantika mozgalmát közönnyel, sőt talán viszolyogva
tekintette, és ritkán hozta magát kapcsolatba vele. Még így
is, napjainkban Chopin életművét a
romantikus stílus mintaképének tekintik.
Azonban a zenéje a véltnél kevesebb jelét
hordozza a romantikának. Míg a zenéje
kirobbanó érzelmekkel teli, minden művé klasszikusan tiszta és
megfontolt, egy kis romantikus exhibicionizmussal.
12. Liszt Ferenc
(1811 - 1886)
Liszt pályájának kezdete a zongorához fűződik. Így érthető,
hogy zeneszerzői tevékenysége középpontjában is a
zongoraművek állnak, e művek írása egész
életén át végigkísérte. A zongorán
kívül fontos műfajai a zenekari és a
versenyművek, valamint a vokális
alkotások. Míg zongoraműveket szinte
folyamatosan komponált, a többi műfaj életének viszonylag
behatárolt szakaszához kötődik.
