Összefoglaló Liszt Ferenc életéből.

1. Liszt Ferenc
1811 - 1886

2. Gyermekévek
1811. Október 22-én született az
akkoriban a Magyar Királysághoz
tartozó, Sopron megyében található
Doborjánban (a falu, Raiding néven
ma Ausztria része). Apja, Liszt Ádám –
maga is jó amatőr zenész –, Esterházy
Miklós herceg juhászati számadója,
anyja Lager Mária Anna, egy kremsi
pékmester lánya volt.
Liszt szülőháza

3. Apja korán felismerte fiának
kivételes zenei tehetségét, és
minden lehetőséget
megragadott
kibontakoztatására.
Liszt kilencéves korában
már nyilvánosság előtt
zongorázott Sopronban és
Pozsonyban.

4. Hamarosan műpártoló főurak támogatásával Bécsben
folytathatta tanulmányait Cherny és Salieri
tanítványaként. 1822. december 1-én mutatkozott be
az osztrák fővárosban. Nagy feltűnést keltő első bécsi
koncertjén az akkor 11 éves művészre még Beethoven
is felfigyelt.
Bécs a XIX. században

5. Liszt Párizsban
A Liszt család 1823. december 11-én érkezett Párizsba.
December 12-én felvételre jelentkezett a híres párizsi
konzervatóriumba, ott azonban az igazgató, az olasz
Cherubini azzal az indokkal utasította el, hogy
külföldieket nem vehet fel.
Liszt Ferenc tanulmányait magántanárok segítségével
folytatta.
Az első nyilvános koncert 1824. március 7-én volt az
olasz operában. A koncert nagy sikerrel zajlott le,
Lisztet mint egy újjászületett Mozartot ünnepelték.
1824 tavaszán Liszt Ádám három hónapos turnéra vitte a
fiát Londonba. Az angliai utazás csúcspontja a windsori
kastélyban IV. György brit király előtt 1824. június 27-én
adott magánkoncert volt.

6. Munka és tanulás (1828–1838)
• Miután visszatért Párizsba, felhagyott a
hangversenyturnékkal, és
zongoraleckékből tartotta el magát.
• Reménytelen, szomorú szerelmi
kalandba keveredett, mely lelkileg
megviselte.
• Minden szabad idejét az irodalom és a
filozófia tanulmányozásának szentelte.
• E világtól elvonult, élettől elszakadt
állapotából a júniusi forradalom ragadta
ki. Édesanyja szerint „az ágyú
gyógyította meg őt”. A forradalom
Lisztből is nagy lelkesedést váltott ki,
még egy forradalmi szimfóniát is akart
komponálni.

7. 1830 és 1835 között Liszt gyakori vendége volt a párizsi
szalonoknak, ahol lényegében a kor szellemi és
társadalmi élete folyt. Ilyen alkalmakkor számos
muzsikussal, költővel és íróval ismerkedett meg.
Szűkebb baráti köréhez olyan egyéniségek tartoztak,
mint Hector Berlioz, Frédéric Chopin, George Sand.
1831. március 31-én hallotta először Niccolò Paganinit
játszani, ami után eldöntötte, hogy Paganini
hegedűstílusának megfelelő zongorajátékot fog
kidolgozni. Az első ilyen darab az 1832-ben komponált
Clochette-fantázia volt, amely sok új technikai fogást
tartalmazott.
1833 januárjában Liszt megismerkedett az akkoriban
huszonhét éves, férjezett Marie d’Agoult (ejtsd: Márí
Dagú) grófnővel. Ezzel az ismerkedéssel egy híres
szerelmi viszony vette kezdetét, amely 1844-ig tartott.
Niccoló Paganini
Marie d’Agoult

8. Paganini – Liszt: La Campanella
(előbb az eredeti Paganini mű hegedűn, majd Liszt zongora átirata
hallható)

9. Vándorévek
1835 – Genf (szökés M. D’Agoult grófnővel)
1835/36-os tanévben, a téli szemeszter idején,
előadásokat hallgatott az egyetemen. 1835
novemberétől az akkor nyílt genfi
konzervatóriumban tanított. A félév végén
Lisztet tiszteletbeli professzorrá nevezték ki.
1836 – Lionba utazott, ahol három
hangversenyt rendezett
1837. Bavenóba utaztak, ahonnan egy
koncertekkel egybekötött itáliai körutazásra
indultak
Mikor Liszt értesült az 1838. márciusi pesti
árvízről, elhatározta, hogy Bécsbe utazik, és
koncertet ad az árvíz károsultjai javára. Ekkor
döbbent rá magyarságára.
1839. októberben visszatértek Párizsba.
Liszt – ezúttal egyedül – elindult Velencébe,
innen Triesztbe majd végül Bécsbe, ahol 1839.
november 15-én megkezdte virtuóz karrierjét.

10. Liszt a virtuóz
VIRTUÓZ: kívételes tehetségű és technikai tudással rendelkező művész
Liszt 1840-42 között több mint 20 európai városban koncertezett, hatalmas
sikerrel.

11. Liszt F: X. magyar rapszódia (részlet)
(előadja: Gyöngyösi Ivett – a Virtuózok c. televíziós műsor felvétele)

12. Pozsony
Bécs Pest
Párizs
London
Szentpétervár
Weimar Prága
Drezda
Lipcse
Hamburg
Koppenhága
Königsberg
Lübeck
Liége
Brüsszel
Warsó
Lyon
Marseille
Toulouse
Bordeaux
MadridLisszabon
Bazel, Zürich
Bonn
Liszt Ferenc európai koncertkörútjának állomásai

13. Liszt Weimarban
1848. január 31-én Carolyne Wittgenstein
hercegnővel Weimarban telepedett le.
Nemsokára megkezdte karmesteri tevékenységét.
Azt a pálcát használta, melyet Wittgenstein
hercegnőtől kapott a következő ajánlással: „Inkább
vezényeljen, mint zongorázzon”. Liszt tizenegy év
alatt (1848–1858), mint karmester huszonkilenc
operát mutatott be Weimarban, és összesen
negyvenhét operát vezényelt.
Ekkor ismerkedett meg Richard Wagnerrel, a híres
operaszerzővel, akivel élethosszig tartó, szoros
barátságot kötött. (A barátság később családi
kapcsolattá erősödött, miután Wagner, Liszt leányát,
Cosimát vette feleségül)
Richard Wagner

14. Liszt Weimarban új művészi korszakához érkezett. A komponálásra koncentrált,
zenekari műveket kezdett írni. Itt vált a zongora után a „zenekar művészévé”, és ekkor
születtek igazán nagy és legnépszerűbb művei ,első szimfonikus költeménye, az Amit a
hegyen hallani, vagy a híres Les Préludes (1854).
1849 októberében, mikor Liszt értesült a magyar szabadságharc leveréséről, az első
magyar miniszterelnök Batthyány Lajos és az aradi vértanúk kivégzéséről,
megkomponálta Funérailles című híres zongoradarabját, és nekilátott a Hősi sirató
című szimfonikus költeménye megírásának. Később Liszt megtudta, hogy meghalt
Chopin, ekkor elhatározta, hogy barátja emlékére könyvet ír. A könyv 1850 nyarán
készült el
Les Preludes (részlet)

15. • 1859. április 10-én I. Ferenc József osztrák
császár kitüntette Lisztet a Vaskorona-renddel.
Egy olyan kitüntetéssel, ami örökletes
nemességgel járt együtt. A nemesi oklevelet
1859. október 30-án állították ki.
• 1860. október 12-én a francia császár, III.
Napóleon a Becsületrend tiszti fokozatával
tüntette ki
• 1861. augusztusában megalapította a weimari
Általános Német Zeneegyletet, s ezután
elhagyta Weimart. Egy rövid párizsi kitérő után
október 20-án Rómában telepedett le.
A vaskorona rend

16. Liszt Rómában
• 1865 tavaszán Liszt egy domonkos atya
segítségével készült belépni az egyházi
rendbe.
• Elsőként 1865. április 25-én Gustav
Hohenlohe érsektől, annak vatikáni
magánkápolnájában megkapta a tonzúrát*. A
ceremónia után IX. Piusz pápa
magánkihallgatáson fogadta. Ezt követően
Liszt a Vatikánba költözött.
• 1870-től Liszt váltakozva hol Budapesten, hol
Weimarban, hol Rómában tartózkodott.
• 1875. március 21-én Ferenc József kinevezte
Lisztet a budapesti Zeneakadémia elnökévé.
Március 30-án Trefort miniszter személyesen
adta át a mesternek a kinevezési okiratot
* Tonzúra: a hajnak a fej hátsó részén, kerek alakzatban történő lenyírása vagy kiborotválása.
Zeneakadémia Budapesten

17. Liszt halála
• Liszt 1886. július 21-én Bayreuthba (Bajrajt) utazott lányához. Megfázva,
lázasan és erősen köhögve érkezett. Az elkövetkező napokban egyre
betegebb lett, ennek ellenére nem feküdt ágyba, előadásokra járt és számos
látogatót fogadott. Július 28-án egy orvos megállapította, hogy Lisztnek
tüdőgyulladása van, ezért ágyban kell maradnia, valamint teljes nyugalomra
van szüksége. A lánya, Cosima, megtiltotta a tanítványoknak, hogy
szobájában látogassák. Július 31-én, szombaton a mester állapota sokat
romlott és végül 23 óra 30 perckor meghalt.
Liszt sírja Bayreuthban