SlideShare a Scribd company logo
4
I. rész
1
Lator-Perduk Ilona
Perduk JĂĄnos
Tankönyv
a magyar oktatåsi nyelvƱ åltalånos
közĂ©pfokĂș tanintĂ©zetek 4. osztĂĄlya szĂĄmĂĄra
(két részben)
I. rész
Ajånlotta Ukrajna Oktatåsi és Tudomånyos Minisztériuma
ЛьĐČіĐČ
ВоЮаĐČĐœĐžŃ†Ń‚ĐČĐŸ „СĐČіт”
2021
3
Ukrajna ĂĄllami himnusza
Đ©Đ” ĐœĐ” ĐČĐŒĐ”Ń€Đ»Đ° ĐŁĐșŃ€Đ°Ń—ĐœĐž i слаĐČĐ°, i ĐČĐŸĐ»Ń,
Đ©Đ” ĐœĐ°ĐŒ, Đ±Ń€Đ°Ń‚Ń‚Ń ĐŒĐŸĐ»ĐŸĐŽiї, ŃƒŃĐŒiŃ…ĐœĐ”Ń‚ŃŒŃŃ ĐŽĐŸĐ»Ń.
Đ—ĐłĐžĐœŃƒŃ‚ŃŒ ĐœĐ°Ńˆi ĐČĐŸŃ€iĐ¶Đ”ĐœŃŒĐșĐž, яĐș Ń€ĐŸŃĐ° ĐœĐ° ŃĐŸĐœŃ†i.
Đ—Đ°ĐżĐ°ĐœŃƒŃ”ĐŒ i ĐŒĐž, Đ±Ń€Đ°Ń‚Ń‚Ń, у сĐČĐŸŃ—Đč ŃŃ‚ĐŸŃ€ĐŸĐœŃ†i.
Refrén:
Душу Đč тiĐ»ĐŸ ĐŒĐž ĐżĐŸĐ»ĐŸĐ¶ĐžĐŒ Đ·Đ° ĐœĐ°ŃˆŃƒ сĐČĐŸĐ±ĐŸĐŽŃƒ,
I ĐżĐŸĐșĐ°Đ¶Đ”ĐŒ, Ń‰ĐŸ ĐŒĐž, Đ±Ń€Đ°Ń‚Ń‚Ń, ĐșĐŸĐ·Đ°Ń†ŃŒĐșĐŸĐłĐŸ Ń€ĐŸĐŽŃƒ.
Szöveg: Pavlo Csubinszkij
Zene: Mihajlo Verbickij
4
KEDVES GYEREKEK!
Új tankönyvet tartotok a kezetekben, amelynek segĂ­tsĂ©gĂ©-
vel tovĂĄbb fejleszthetitek anyanyelvi ismereteiteket.
A mĂĄsodik osztĂĄlyban a hangokrĂłl, betƱkrƑl Ă©s a nyelv
szerkezetĂ©rƑl tanultatok. MĂĄr kĂŒlönbsĂ©get tudtok tenni a betƱk,
szavak és mondatok között. Készen ålltok tehåt arra, hogy a
nyelv nagyobb egysĂ©gĂ©rƑl, a szövegrƑl is fontos ismereteket
szerezzetek. A szöveggel valĂł munka sorĂĄn – amellett, hogy
Ă©rdekes dolgokrĂłl olvashattok – megtanulhattok helyesen fo-
galmazni szĂłban Ă©s Ă­rĂĄsban. Ennek a tudĂĄsanyagnak mindig
hasznĂĄt veszitek az Ă©letben.
A könyv segítségetekre lesz abban is, hogy többet tudjatok
meg a szöveg legkisebb jelentĂ©ssel bĂ­rĂł egysĂ©gĂ©rƑl, a sza-
vakról. Nem titok, hogy igazån szépen az tud fogalmazni, aki
tisztåban van a szavak sokszínƱ, gazdag jelentéstartalmåval.
Aki óråról óråra lelkiismeretesen elvégzi az iskolai és håzi
feladatokat, képes lesz arra, hogy egyre színesebben, maga-
biztosabban Ă©s pontosabban adja ĂĄt gondolatait szĂłban Ă©s
Ă­rĂĄsban.
Örömteli munkĂĄt, jĂł tanulĂĄst kĂ­vĂĄnunk!
A szerzƑk
5
SZONETT AZ ANYANYELVRƐL
HazĂĄm: magyar nyelv- igĂ©k, fƑnevek
Ă©s mellĂ©knevek kincses birodalma –
jó ezredév formålta mƱremek!
Varåzsodat a lélek befogadja,
Ășjult erƑt adsz minden munkanapra
és elringatsz, ha békén pihenek.
Valósåg lesz a képzelet kalandja,
ha szavaidban Ă©rtelmet nyerek.
A Siralom s a Halotti beszéd
szavai óta jårulok eléd
Ă©s Ă©vszĂĄzadok költƑit idĂ©zem.
Te vagy az otthon Ă©s a nagyvilĂĄg.
A nyelvtanod a törvény, melyen åt
a mondhatók szabålyait megérte
HegedƱs Géza
* * *
Minden embernek, Ă­gy a magyarnak is szĂ­ve joga, hogy az
anyanyelvĂ©t szeresse a legjobban, sƑt termĂ©szetes is, hogy
Ă­gy tesz, hiszen az az egyetlen nyelv, amelyet igazĂĄn ismer.
Azon a nyelven keresztĂŒl ismerte meg a vilĂĄgot Ă©s önmagĂĄt,
Ă©s azt a tĂ©nyt, hogy Ƒ magyar, annak rĂ©vĂ©n Ă©lte ĂĄt nemzete
történetét és irodalmåt. Ehhez mår csak arra a józan be-
lĂĄtĂĄsra kell eljutnia a magyar embernek, hogy minden mĂĄs
ember is pontosan így van a maga anyanyelvével. (...) Csak
intelligencia kérdése, hogy ezt az egyszerƱ tényt belåssuk
Ă©s elfogadjuk. Hogy ne sĂłvĂĄrogjunk folyton mĂĄsok elisme-
rĂ©sĂ©re a mi nyelvĂŒnk nagyszerƱsĂ©ge tĂĄrgyĂĄban, ne verjĂŒk a
mellĂŒnket, ne szĂłljuk le mĂĄsok nyelvĂ©t. A magunkĂ©t pedig ne
hivalkodĂĄssal becsĂŒljĂŒk meg, hanem azzal, hogy igyekszĂŒnk
minél alaposabban megismerni, és minél többet olvasni nyel-
vĂŒnk klasszikus Ă©s Ă©lƑ Ă­rĂłit.
TĂłtfalusi IstvĂĄn
6
ДотячоĐč ĐżĐŸŃ‚ŃĐł,ĐœĐ° ĐœŃŒĐŸĐŒŃƒ Юіто,ĐŽĐŸŃ€ĐŸŃĐ»Ń–.ĐŁ ĐČіЮĐșŃ€ĐžŃ‚ĐŸĐŒŃƒ
ĐČĐ°ĐłĐŸĐœŃ– ĐŽĐŸŃ€ĐŸŃĐ»ĐžĐč Ń‡ĐŸĐ»ĐŸĐČіĐș ĐŽĐžĐČоться у тДлДсĐșĐŸĐż, Đ°
Đ¶Ń–ĐœĐșĐ° Ń„ĐŸŃ‚ĐŸĐłŃ€Đ°Ń„ŃƒŃ”. Діто Ń„ĐŸŃ‚ĐŸĐłŃ€Đ°Ń„ŃƒŃŽŃ‚ŃŒ ĐœĐ° ĐŒĐŸĐ±Ń–Đ»ŃŒĐœĐžĐč
Ń‚Đ”Đ»Đ”Ń„ĐŸĐœ. Đ”Đ”Ń…Ń‚ĐŸ Ń€ĐŸĐ±ĐžŃ‚ŃŒ сДлфі(Ń‚Ń€ĐžĐŒĐ°ŃŽŃ‚ŃŒ ĐŒĐŸĐ±Ń–Đ»ŃŒĐœĐžĐč
ĐœĐ° сДлфіпалОці).ĐžĐŽĐžĐœ Ń…Đ»ĐŸĐżĐ”Ń†ŃŒ,ŃŃ‚ĐŸŃŃ‡Đž ĐœĐ° ĐČŃ–ĐŽŃŃ‚Đ°ĐœŃ– ĐČіЮ
усіх, ĐŒĐ°Ń” ĐœĐ° ĐłĐŸĐ»ĐŸĐČі ĐœĐ°ĐČŃƒŃˆĐœĐžĐșĐž.Із ĐżĐŸŃ‚ŃĐłŃƒ ĐČĐžĐŽĐœĐŸ ĐČДлОĐșу
Đ»Ń–ŃĐŸĐČу ĐłĐ°Đ»ŃĐČĐžĐœŃƒ,ĐœĐ° яĐșіĐč:- бâ€șються ĐŽĐČĐŸŃ” ĐŸĐ»Đ”ĐœŃ–ĐČ,- ĐŽĐžĐșі ĐșĐ°Đ±Đ°ĐœĐž
ĐČĐ°Đ»ŃŃŽŃ‚ŃŒŃŃ у ĐłŃ€ŃĐ·ŃŽŃ†Ń–,-ĐżĐŸ ĐŒĐ°Đ»ĐŸĐŒŃƒ ĐŸĐ·Đ”Ń€Ń†ŃŽ плОĐČуть ĐŽĐžĐșі
ĐșачĐșĐž,- ĐœĐ° бДрДзі ĐŸĐ·Đ”Ń€Đ° сДрДЎ ĐŸŃ‡Đ”Ń€Đ”Ń‚Ńƒ Ń…ĐŸĐČається Đ»ĐžŃĐžŃ†Ń
і сліЎĐșує Đ·Đ° ĐșачĐșĐ°ĐŒĐž,-ĐČ ĐșутĐșу ĐŒĐ°Đ»ŃŽĐœĐșĐ° ŃŃ‚ĐŸŃ—Ń‚ŃŒ ĐŒĐžŃĐ»ĐžĐČĐ”Ń†ŃŒ,
Đ±Ń–Đ»Ń ĐčĐŸĐłĐŸ ĐœŃ–Đł Đ»Đ”Đ¶ĐžŃ‚ŃŒ ŃĐŸĐ±Đ°ĐșĐ° ĐČОжла.В руĐșах ĐŒĐžŃĐ»ĐžĐČĐ”Ń†ŃŒ
Ń‚Ń€ĐžĐŒĐ°Ń” Đ±Ń–ĐœĐŸĐșĐ»ŃŒ,- ĐżĐŸ ĐœĐ”Đ±Ńƒ Đ»Đ”Ń‚ĐžŃ‚ŃŒ лДлДчОĐč Đșлюч,- ĐœĐ° гілці
ĐŸĐŽĐœĐŸĐłĐŸ Đ· ЎДрДĐČ ŃĐžĐŽŃŃ‚ŃŒ ĐŽĐČĐ° ĐČĐŸŃ€ĐŸĐœĐ°, ĐœĐ° Ń–ĐœŃˆĐŸĐŒŃƒ- білĐșĐ°.
1. 	
Nézd meg figyelmesen a képet, és adj neki címet!
2. 	
Mondd el, mit lĂĄthatnak a kisvasĂșton ĂŒlƑ szemĂ©lyek?
SZÖVEG, MONDAT, SZÓ
SZÖVEG
7
3. 	
Sorold fel a képen låtható ållatokat!
4. 	
Meséld el, szerinted melyik ållat mit csinål!
ДотячоĐč ĐżĐŸŃ‚ŃĐł,ĐœĐ° ĐœŃŒĐŸĐŒŃƒ Юіто,ĐŽĐŸŃ€ĐŸŃĐ»Ń–.ĐŁ ĐČіЮĐșŃ€ĐžŃ‚ĐŸĐŒŃƒ
ĐČĐ°ĐłĐŸĐœŃ– ĐŽĐŸŃ€ĐŸŃĐ»ĐžĐč Ń‡ĐŸĐ»ĐŸĐČіĐș ĐŽĐžĐČоться у тДлДсĐșĐŸĐż, Đ°
Đ¶Ń–ĐœĐșĐ° Ń„ĐŸŃ‚ĐŸĐłŃ€Đ°Ń„ŃƒŃ”. Діто Ń„ĐŸŃ‚ĐŸĐłŃ€Đ°Ń„ŃƒŃŽŃ‚ŃŒ ĐœĐ° ĐŒĐŸĐ±Ń–Đ»ŃŒĐœĐžĐč
Ń‚Đ”Đ»Đ”Ń„ĐŸĐœ. Đ”Đ”Ń…Ń‚ĐŸ Ń€ĐŸĐ±ĐžŃ‚ŃŒ сДлфі(Ń‚Ń€ĐžĐŒĐ°ŃŽŃ‚ŃŒ ĐŒĐŸĐ±Ń–Đ»ŃŒĐœĐžĐč
ĐœĐ° сДлфіпалОці).ĐžĐŽĐžĐœ Ń…Đ»ĐŸĐżĐ”Ń†ŃŒ,ŃŃ‚ĐŸŃŃ‡Đž ĐœĐ° ĐČŃ–ĐŽŃŃ‚Đ°ĐœŃ– ĐČіЮ
усіх, ĐŒĐ°Ń” ĐœĐ° ĐłĐŸĐ»ĐŸĐČі ĐœĐ°ĐČŃƒŃˆĐœĐžĐșĐž.Із ĐżĐŸŃ‚ŃĐłŃƒ ĐČĐžĐŽĐœĐŸ ĐČДлОĐșу
Đ»Ń–ŃĐŸĐČу ĐłĐ°Đ»ŃĐČĐžĐœŃƒ,ĐœĐ° яĐșіĐč:- бâ€șються ĐŽĐČĐŸŃ” ĐŸĐ»Đ”ĐœŃ–ĐČ,- ĐŽĐžĐșі ĐșĐ°Đ±Đ°ĐœĐž
ĐČĐ°Đ»ŃŃŽŃ‚ŃŒŃŃ у ĐłŃ€ŃĐ·ŃŽŃ†Ń–,-ĐżĐŸ ĐŒĐ°Đ»ĐŸĐŒŃƒ ĐŸĐ·Đ”Ń€Ń†ŃŽ плОĐČуть ĐŽĐžĐșі
ĐșачĐșĐž,- ĐœĐ° бДрДзі ĐŸĐ·Đ”Ń€Đ° сДрДЎ ĐŸŃ‡Đ”Ń€Đ”Ń‚Ńƒ Ń…ĐŸĐČається Đ»ĐžŃĐžŃ†Ń
і сліЎĐșує Đ·Đ° ĐșачĐșĐ°ĐŒĐž,-ĐČ ĐșутĐșу ĐŒĐ°Đ»ŃŽĐœĐșĐ° ŃŃ‚ĐŸŃ—Ń‚ŃŒ ĐŒĐžŃĐ»ĐžĐČĐ”Ń†ŃŒ,
Đ±Ń–Đ»Ń ĐčĐŸĐłĐŸ ĐœŃ–Đł Đ»Đ”Đ¶ĐžŃ‚ŃŒ ŃĐŸĐ±Đ°ĐșĐ° ĐČОжла.В руĐșах ĐŒĐžŃĐ»ĐžĐČĐ”Ń†ŃŒ
Ń‚Ń€ĐžĐŒĐ°Ń” Đ±Ń–ĐœĐŸĐșĐ»ŃŒ,- ĐżĐŸ ĐœĐ”Đ±Ńƒ Đ»Đ”Ń‚ĐžŃ‚ŃŒ лДлДчОĐč Đșлюч,- ĐœĐ° гілці
ĐŸĐŽĐœĐŸĐłĐŸ Đ· ЎДрДĐČ ŃĐžĐŽŃŃ‚ŃŒ ĐŽĐČĐ° ĐČĐŸŃ€ĐŸĐœĐ°, ĐœĐ° Ń–ĐœŃˆĐŸĐŒŃƒ- білĐșĐ°.
8
1. 	
Dolgozzatok nĂ©gyfƑs csoportokban! Alkossatok szöveget az elƑ-
zƑ kĂ©p alapjĂĄn a következƑ cĂ­mmel: Kalandos utazĂĄs a kisvonattal!
2. 	
VitassĂĄtok meg a kisvasĂșton ĂŒlƑ szemĂ©lyek viselkedĂ©sĂ©t!
3. 	
Melyik gyerek viselkedĂ©se tĂ©r el a többitƑl? Mi a vĂ©lemĂ©nyetek
rĂłla?
4. 	
KĂ©pzeljĂ©tek el, mit lĂĄthattak Ă©s mire gondolhattak az elƑzƑ kĂ©p-
bƑl kiemelt szereplƑk! Mondjatok legalĂĄbb nĂ©gy összefĂŒggƑ mondatot
mindegyik rajz szereplƑje nevĂ©ben!
5. Az elƑzƑ oldali kĂ©p melyik szereplƑje mondhatta volna a követ-
kezƑ mondatot?
VĂ©gre dagonyĂĄzhatok egy jĂłt!
Vajon melyik legĂ©ny lesz a gyƑztes?
Mosolyt kérek!
De, jĂł lenne, ha a gazdi is lĂĄtnĂĄ, amit Ă©n!
JĂł a zene, Ă©s ez a fƑ!
6. Állapítsd meg a fenti mondak fajtåjåt!
7. Alkoss szöveget a kĂ©prƑl a következƑ szavak felhasznĂĄlĂĄsĂĄval!
lapul les uszkĂĄl Ă©hes gyanĂștlanul
9
8. IdĂ©zzĂ©tek fel a A rĂłka Ă©s a kĂĄcsĂĄk cĂ­mƱ nĂ©pmesĂ©t! Milyen ösïżœ-
szefĂŒggĂ©s van a mese Ă©s 6—7. oldalon levƑ kĂ©p között?
9. Meséljétek el egymåsnak a nyår legérdekesebb élményét néhåny
szépen megfogalmazott mondatban!
10. A Vuk cĂ­mƱ regĂ©nybƑl idĂ©zett szöveg mondatait összekevertĂŒk.
MĂĄsold le Ƒket olyan sorrendben, hogy ismĂ©t szöveg legyen belƑlĂŒk!
Nagy kĂ©sƑn felsĂŒtött a nap.
KifekĂŒdtek a tisztĂĄsra, hol nem kelt ki a bĂșza, Ă©s el is
aludtak a napsĂŒtĂ©sben.
Ott is alĂĄjuk folyt a vĂ­z, hĂĄt csak dideregtek.
FĂ©nyes melegĂ©ben lustĂĄn szĂĄradt a bĂșzaerdƑ, Ă©s elnyĂșj-
tózkodva szårította magåt a két róka.
A kĂ©t rĂłka hiĂĄba fekĂŒdt a bodza sƱrƱ levelei alĂĄ.
11. Fogalmazd meg sajĂĄt szavaiddal, mi a kĂŒlönbsĂ©g az egymĂĄst
követƑ mondatok Ă©s a szöveg között!
12. Keresd meg azokat a mondatokat, amelyek nem illenek a szö-
vegbe! VĂĄlasztĂĄsodat indokold meg!
A szĂ©l a hĂĄz felƑl fĂșjt, Ă©s Vuk orrĂĄban pontosan benne volt,
hogy melyik kutya hol fekszik. PĂ©ter a patakparton ĂŒlt Ă©s a
vizet nĂ©zte. KörĂŒljĂĄrta a kerĂ­tĂ©st, Ă©s több rĂ©st talĂĄlt, melyeken
könnyen becsĂșszhatott. De nem sietett. A vonat mĂ©g messze
volt az ållomåstól. A rések idegenek voltak, és csapda lehetett
a tĂșlsĂł oldalukon. A kĂ©t lĂł vidĂĄman hĂșzta a könnyƱ szekeret.
A bagoly puhĂĄn repĂŒlt az Ă©jszakĂĄban. KĂ©sƑbb jĂłl hallotta a
kutyĂĄk szuszogĂĄsĂĄt, Ă©s amikor Kurri elsƑt kiĂĄltott, besurrant
az egyik nyĂ­lĂĄson, amely a hĂĄztĂłl legmesszebb esett.
10
A MONDAT
1. 	
Olvasd el a szöveget! Melyik évszakról ír az író?
Kertemben mĂĄr az ƑszirĂłzsĂĄk fehĂ©r Ă©s lila virĂĄgai melen-
getik az arcukat a nap sugaraiban. A gesztenyefĂĄm naprĂłl
napra halvĂĄnyabb. A gyĂŒmölcsfĂĄim is olyanok, mint az öreg-
emberek: egyik, mint a sårga öregember; a måsik, mint a
piros öregember.
A két gólyånk is elment. Szent Istvån kiråly napjån låttam
Ƒket utoljára a mezƑn. Nem halásztak, csak álltak-álldogáltak
elgondolkozva a fƱben; ott ålltak mind a ketten. A fecskék
vidĂĄman csapongtak fölöttĂŒk a levegƑben. Azok mĂ©g nem
gondoltak akkor az elutazĂĄsra.
GĂĄrdonyi GĂ©za
a) 	Szåmold meg, håny mondatból åll a szöveg!
b) 	Keresd meg és olvasd fel a legtöbb szóból ålló mondatot!
c) 	Keresd meg és írd ki a legrövidebb mondatot! Mondd meg, håny
szĂłbĂłl ĂĄll!
2. 	
Bontsd mondatokra a tagolatlan szöveget! Tedd ki a szĂŒksĂ©ges
Ă­rĂĄsjeleket!
Furcsa két madårfaj a gólya meg a fecske tavasszal min-
dig idejön a mĂĄsik vilĂĄgrĂ©szrƑl Ƒsszel meg mindig visszatĂ©r a
måsik vilågrészbe de ott nem håzasodnak nem raknak fészket
és nem költenek csak itt minålunk.
3. Alkoss mondatokat a szókártyákon levƑ szavakból!
falevelek hƱvösebb nappalok sĂĄrgulnak szĂŒret
Ƒsz ködös szĂ­nes idƑjĂĄrĂĄs rövidebbek lehullanak
4. 	
Alkoss öt mondatot arról, hogy mit tartasz fontosnak a természet
megóvåsa érdekében!
5. 	
Alkoss olyan mondatokat, amelynek a szavai ugyanazzal a ma-
gánhangzóval vagy mássalhangzóval kezdƑdnek!
Kati kevés kåvét kortyolgat.
11
6. Alkoss mondatokat a kĂ©prƑl!
a)	Dologzzatok pĂĄrban! VitassĂĄtok meg a kĂ©t fiĂș tettĂ©t!
b)	Te mit tettĂ©l volna az idƑs ember helyĂ©ben?
c)	TalĂĄljatok ki egy törtĂ©netet a kĂ©prƑl!
7. PĂłtold a mondatokbĂłl kimaradt szavakat! VĂĄlogass a szĂłkĂĄrtyĂĄk-
rĂłl!
Vuk mindent megtett, hogy _________ fogsĂĄgba esett
testvĂ©rĂ©t, Ínyt.
A kisherceg elhatĂĄrozta, hogy _________ a rĂłkĂĄt.
A ravasz rĂłka _________ a hiĂș Ă©s kĂ­vĂĄncsi kacsĂĄl eszĂ©n.
A rĂĄk _________ a levegƑben a halakat pusztĂ­tĂł gĂ©met.
Az igazmondó juhåsz _________, hogy kicserélte az
aranyszƑrƱ bĂĄrĂĄnyt egy fekete bĂĄrĂĄnnyal.
beismerte kiszabadĂ­tsa megfojtotta
megszelĂ­dĂ­ti tĂșljĂĄrt
8. Vålaszd ki a közmondåsok végét a måsodik oszlopból!
Aki mĂĄsnak vermet ĂĄs		 az a nagyot nem Ă©rdemli.
NĂ©ma gyermeknek			 hĂ­g a leve.
Ki mint vet				 nem våjja ki a szemét.
OlcsĂł hĂșsnak				 anya sem Ă©rti a szavĂĄt.
HollĂł a hollĂłnak			 Ășgy arat.
Ki a kicsit nem becsĂŒli		 maga esik bele.
12
A MONDATFAJTÁK
1. Olvasd el a szöveget! Állapítsd meg a mondatok fajtåjåt!
Tudod mit? LessĂŒk meg az Ƒszt! LessĂŒk meg, hogy hogyan
közeledik, hatalmas köpenyét hogyan teríti a természetre! Fi-
gyeld meg a fĂĄk leveleit, azt, hogy a szĂ­nĂŒk mikor vĂĄltozik
meg! ElƑbb csak nĂ©hĂĄnyĂ©, azutĂĄn egyre többĂ©. És egyre
jobban hullanak is majd. Amikor szinte minden levél színes,
minden levĂ©l lenn lesz a földön, akkor lesz igazi Ƒsz!
(Tarbay Ede nyomĂĄn)
2. 	
Dolgozzatok pĂĄrban! PĂłtoljĂĄtok a mondatokban a hiĂĄnyzĂł mĂĄs-
salhangzĂłkat!
Viselke__etek udvariasan a vendégekkel!
Sze__étek össze munka utån a szerszåmokat!
A__átok át a helyet az idƑsekne!
Tu__tad, hogy holnap kirĂĄndulunk?
Lå__åtok, milyen szépen hull a hó?
Ha__atok nekem is tortĂĄbĂłl!
Apa baltĂĄval aprĂ­__ a tĂŒzifĂĄt.
a) 	Állapítsåtok meg a mondatok fajtåjåt!
b) 	VĂĄlasszĂĄtok ki a szĂłkĂĄrtyĂĄkrĂłl, milyen beszĂ©lƑi szĂĄndĂ©kot fejez-
nek ki a fenti mondatok!
közlĂ©s Ă©rdeklƑdĂ©s tudakozĂłdĂĄs utasĂ­tĂĄs
kijelentés parancs fåjdalom öröm óhaj kívånsåg
meglepƑdĂ©s ijedtsĂ©g kĂ©rĂ©s
3. 	
PĂłtold a következƑ mondatok mondatvĂ©gi Ă­rĂĄsjeleit, Ă©s nevezd
meg a mondatok fajtĂĄjĂĄt!
Bárcsak jó idƑ lenne holnap
Ne tépd le a fa ågåt
De szĂ©p Ă©rett ez a gyĂŒmölcs
Håny gombóc fagylaltot ettél
Az idĂ©n jĂł szƑlƑtermĂ©s volt
13
4. Alkoss kĂŒlönbözƑ mondatfajtĂĄkat a kĂ©p alapjĂĄn!
5. Fejezd be a megkezdett mondatokat! Tedd ki a mondatvégi írås-
jeleket! Állapítsd meg a mondatok fajtåjåt is!
BĂĄrcsak _________		 Hozd ide _________
De szép _________		 Mi holnap _________
HovĂĄ _________	 		 Jaj, de _________
6. AlalakĂ­tsd ĂĄt az alĂĄbbi kijelentƑ mondatokat kĂ©rdƑ Ă©s ĂłhajtĂł mon-
datokkĂĄ!
A szél leråzta a fåról a diót.
A nagy szĂĄrazsĂĄg miatt kiszĂĄradtak a kutak.
SzĂŒletĂ©snapomra egy kiskutyĂĄt kaptam ajĂĄndĂ©kba.
Az elƑadĂĄsra az összes jegy elkelt.
A mĂłkus a fa törzse mögĂ© rejtƑzött.
A vadåsz célba vette a nyulat.
Az idei télen még nem esett a hó.
A lĂĄnyok eredeti nagydobronyi viseletben tĂĄncoltak.
közlés,
kijelentés,
megĂĄllapĂ­tĂĄs
(.)
Ă©rdeklƑdĂ©s,
tudakozĂłdĂĄs
(?)
öröm,
csodĂĄlkozĂĄs,
ijedség,
meglepƑdĂ©s,
fĂĄjdalom,
bosszĂșsĂĄg
(!)
parancs
kérés, tiltås,
felszĂłlĂ­tĂĄs,
utasĂ­tĂĄs
(!)
Ăłhaj
kĂ­vĂĄnsĂĄg,
vĂĄgy
(!)
MONDATFAJTÁK
KijelentƑ KĂ©rdƑ FelkiĂĄltĂł FelszĂłlĂ­tĂł ÓhajtĂł
Rajz: Fagylaltos gonbócos fagylaltot mér két gyereknek.
A pult kirakatåban többféle színes fagylalt låtható. Az
egyik gyerek a fagylaltra vår, a måsik mår jóízƱen nyalja
a fagyit.
14
A SZAVAK
1. 	
Írd le szavakra tagolva az alábbi mondatokat!
AzƑszimadĂĄrvonulĂĄslenyƱgözƑtermĂ©szetijelensĂ©g.
ÚtrakelnekazĂ©szakifĂ©ltekemadarai.
AhidegelƑlmĂ©rsĂ©keltĂ©ghajlatĂșvidĂ©kekreköltözzenek.
AköltözĂ©stanappalokrövidĂŒlĂ©seĂ©sahidegidƑindokolja.
EgyesmadĂĄrfajokkontinenseketiskĂ©pesekĂĄtrepĂŒlni.
2. 	
Írj ki olyan szavakat a versbƑl, amelyek megfelelnek az alábbi
kĂ­vĂĄnalmaknak!
egy magĂĄnhangzĂł van benne:
egy rövid Ă©s egy hosszĂș magĂĄnhangzĂł van benne:
hosszĂș egyjegyƱ mĂĄssalhangzĂł van benne:
hosszĂș kĂ©tjegyƱ mĂĄssalhangzĂł van benne:
hĂĄrom szĂłtagbĂłl ĂĄll:
JÖN AZ ƐSZ
Jön immĂĄr az ismerƑs
SzĂ©l lĂĄbĂș deres Ƒsz.
Sepreget, kotorĂĄsz,
Meg-megĂĄll, lombot rĂĄz.
Lombot rĂĄz, diĂłt ver,
Krumplit ĂĄs, szĂŒretel.
SĂłhajtoz nagyokat,
S harapja, kurtĂ­tja a hosszĂș napokat.
KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor
a) 	Melyik az a szĂł, amelyiknek a kiejtĂ©se Ă©s az Ă­rĂĄsa eltĂ©rƑ?
b) 	Rakd betƱrendbe az elsƑ versszak szavait!
c) 	GyƱjts szavakat a fenti vers mellett levƑ kĂ©prƑl!
d) Írd ki a versbƑl a cselekvĂ©st jelentƑ szavakat!
Rajz: szƑlƑt szĂŒretelnek
15
3. 	
Írd le szótagolva a szavakat!
fiaink, vasĂșt, vasutas, jĂ©gesƑ, templom, könnyƱ, lehullik,
diĂł, elesik, lĂĄndzsa, edzƑ, vĂĄrosig, barĂĄtja, öccse, tea, Ăłhaj,
Ă©let, elesik, vadĂĄllat
4. 	
Írd a megfelelƑ hosszĂș mĂĄssalhangzĂłkat a szavakba!
gg kk ll mm tt
zĂŒ__ög, fa__at, csi__ag, pa__an, bĂŒ__fa, bi__eg,
o__hon, a__or, E__a, re__el, vi__amos, re__eg, Li__a,
fĂŒ__öny, kaku__, bru__og, ka__og, vi__ĂĄm, ho__Ăł, i__at,
pi__angĂł, pi __ely, ca__og, gu__ol
5. 	
Alkoss az alĂĄbbi szavakbĂłl Ășj szavakat az elsƑ betƱjĂŒk kicserĂ©-
lésével!
lánc – tánc
torzsa _______	 bilincs _______	 sirĂĄly _______
hĂĄrtya _______	 zavar _______	 sĂĄtor _______
polc _______	 tenyér _______	 narancs _______
6. Rendezd szavakkĂĄ a szĂłtagokat!
7. Írd le a verset szótagolva!
GESZTENYE-MONDÓKA
Rezzen a szélben
a gesztenye ĂĄga,
rozsdabarna ingét
morcosan cibĂĄlja.
Ha potyog a termés,
vigyĂĄzz kicsit jobban,
ha nem ugrasz félre,
kobakodon koppan!
Mentovics Éva
kör-
ke- kar-
mo-
er- han-
var- gyĂĄ- so-
fo- or- tor-
vĂĄny
vos
gya
bil
va
dész
ta
nyér valy
zƑ
jĂș lyĂł
16
A SZAVAK JELENTÉSE
1. 	
CsoportosĂ­tsd a szavakat jelentĂ©sĂŒk alapjĂĄn!
egyjelentésƱ szavak többjelentésƱ szavak
azonos alakĂș szavak
fƱz, zebra, elefĂĄnt, egĂ©r, tƱz, nĂ©pdal, fĂŒl, levĂ©l, karkötƑ,
fog, szĂ©l, nyĂĄr, toll, tölgyfa, szem, nyak, csigalĂ©pcsƑ, szĂ­nhĂĄz,
hajpĂĄnt, tulipĂĄn
2. 	
HĂĄny Ă©rtelmes szĂł van a betƱsorban! Keresed meg Ƒket, majd
Ă­rd be a fĂŒzetedbe!
a) 	cicakutyabocikacsalibakakastyĂșkkecsketehĂ©nhĂĄziĂĄllatok
b) 	farkastigrisoroszlĂĄnpĂĄrducelefĂĄntrĂłkamedvevadĂĄllatok
c) 	könyvceruzatollfĂŒzetvonalzĂłradĂ­rkrĂ©tatĂ©rkĂ©ptanszerek
d) 	vĂ­zlevegƑtalajpatakhegyfolyĂłerdƑmezƑrĂ©ttermĂ©szet
3. 	
VĂĄlaszd ki a következƑ szavak rokon Ă©rtelmƱ megfelelƑit!
kikelet kunyhó önzetlen burgony kukorica
hĂĄz	 tavasz	 jĂłszĂ­vƱ	 viskĂł	 törökbĂșza
målé	 pityóka	 tengeri 	 krupli	 kastély
4. 	
Keresd meg a szavak ellentéstes pårjåt! Négy szópårral alkoss
mondatot!
visz apad tél gyenge sima
nyit jön hegyes ĂŒl virĂ­t
rĂĄncos	 megy	 hervad	 nyĂĄr	 hoz
erƑs	 árad	 tompa	 zár	 áll
17
5. 	
Keresd meg azokat a szavakat, amelyek nem illenek a sorokba!
VĂĄlasztĂĄsodat indokold meg!
a) ravasz, cseles, csalafinta, szeszélyes, furfangos
b) eszik, falatozik, zabĂĄl, csĂĄmcsog, habzsol
c) szalad, rohan, fut, igyekszik, kocog
d) csĂșnya, rĂșt, otromba, csĂșf, rusnya
6. 	
Vålaszd ki soronként azt az egy szót, amelyiknek a jelentése
ellentétes a többivel!
fĂŒrge, gyors, mozgĂ©kony, pökhendi, serĂ©ny
vidåm, kedélyes, mókås, szomorkås
szakad, esik, zuhog, sĂŒvĂ­t, csepereg
szép, gyönyörƱ, csodålatos, jó
7. 	
Dolgozzatok pĂĄrban! Alkossatok mondatokatpĂĄrokat az azonos
alakĂș szavakkal a pĂ©lda szerint!
A héja ragadozó madår. A dió héja kemény.
vĂĄr fƱz Ă©g dob nyĂșl csap fĂ©l
8. Gyarapítsåtok szókincseteket szólånc fƱzésével! Egészítsétek ki
a sorokat minél több szóval! A szavakat betƱrendbe írjåtok!
növény: ananåsz, åfonya _____
tĂĄrgy: asztal, ĂĄgy______
ĂĄllat: antilop, bĂĄrĂĄny _____
cselekvés: alszik, ås _____
keresztnév: Anna, Ákos _____
SZAVAK
egy­
jelentésƱ
eper,
tolltartĂł
azonos
alakĂș
nap,
Ă©g
rokon
értelmƱ
szép,
bĂĄjos
ellentétes
jelentésƱ
jĂł,
rosz
több­
jelentésƱ
zebra,
levél
18
A SZÓÖSSZETÉTEL
1. Olvasd el a verset! Írd ki belƑle a kiemelt szavakat!
ưRUTAZÁS
Hogyha egyszer Ʊrhajóval
felmennék a holdra,
mezítlåb sétålnék rajta.
De csuda szép volna!
Hogyha låtnék Ʊrlakókat,
de fĂ©lnĂ©nek tƑlem,
elmondanåm jelbeszéddel:
Én a FöldrƑl jöttem!
BarĂĄtokkĂ©nt bĂșcsĂșznĂĄnk el;
talån vissza térek

S emlékbe mindenki adna
magåról egy képet.
TovĂĄbb mennĂ©k a tejĂșton,
gyönyörködnék benne.
Azt hiszem egy Ʊrutazås
csuda mĂłkĂĄs lenne!
Francsovics Judit
A kiemelt szavak összetett szavak, mert két szóból ållnak.
ElƑtagra Ă©s utĂłtagra bonthatĂłk. A kĂ©t szĂłbĂłl egy Ășj szĂł jön
létre.
Összetett szó
elƑtag utótag
virĂĄg csokor
virĂĄgcsokor
19
2. 	
Alkoss összetett szavakat a kĂ©pekrƑl!
Írd le a szavakat elválasztva!
Egészítsd ki a szabålyt!
Az összetett szavakat az ______________ vålasztjuk el.
3. 	
Olvasd el a versrĂ©szletet! Írd ki belƑle az összetett szavakat!
CSACSICSALÁD CSEMETÉJE
TĂșl a magas SzamĂĄrhegyen,
hol csak szamĂĄrkĂłrĂł terem,
ott lakott a csacsicsalĂĄd,
ott nevelte egy szem fiĂĄt...
ÉrdeklƑdƑ volt a kicsi –
gondoltåk, még sokra viszi...
Ɛ volt apja szemefĂ©nye –
csacsicsalåd csemetéje

NƑtt a csacsi, növekedett,	
gyorsan fel is cseperedett...
Azt mondja az apukája:–
BeĂ­ratlak iskolĂĄba.
Tanulj, fi am! Okosodjál –
Buta szamĂĄr ne maradjĂĄl!
Szalai BorbĂĄla
4. 	
Írd le elvĂĄlasztva a következƑ összetett szavakat!
lĂ©ggömb	 hĂĄztetƑ	 papĂ­rhajĂł
napsugår	 délutån	 fecskefészek
vasĂșt	 zsebpĂ©nz	 halastĂł
rendƑr	 esƑcsepp	 zsebóra
fenyƑfa	 vĂĄndormadĂĄr	 szĂĄrĂ­tĂłkötĂ©l
rajz: bĂĄrĂĄny, felhƑ, csiga, lĂ©pcsƑ, kĂ©p, ernyƑ, kĂ©mĂ©ny,
seprƱ
20
A SZÓKÉPZÉS
1. Olvasd el a szöveget!
Biztosan Ă©szrevetted mĂĄr, hogy mennyire megfogyatkoztak
az állatok az erdƑben, parkokban, kertekben. Kevesebb a
béka, a pacsirta, a rigó.
Védd a hazai tåjak ritka vagy ritkuló madarait, és termé-
szetes környezetĂŒket is: az Ă©letĂŒkkel, tĂĄplĂĄlkozĂĄsukkal kap-
csolatos növény- és ållatvilågot.
Schmidt Egon nyomĂĄn
a) 	Írd ki a mondatokból azokat a szavakat, amelyek -k jelet kaptak!
KarikĂĄzd be szĂ­nessel a jelet!
b) 	Keresd meg Ă©s Ă­rd ki a -ban, -ben Ă©s -t ragos szavakat!
c) 	VĂĄlaszd le fĂŒggƑleges vonallal a szĂłtƑtƑl a toldalĂ©kot!
d) 	Figyeld meg az alĂĄhĂșzott szĂłt! Írd ki Ă©s vĂĄlaszd le a toldalĂ©kot!
A hazai szó képzett szó, -i toldalékot kapott.
A haza szĂł megnevez egy gondolati fogalmat.
A hazai szó tulajdonsågot jelöl.
Az -i kĂ©pzƑ segĂ­tsĂ©gĂ©vel egy Ășj szĂłt alkottunk, a fƑnĂ©vbƑl
melléknevet kaptunk.
haza -i
szĂłtƑ kĂ©pzƑ
kertész		 halåsz
A kert Ă©s a hal szĂłbĂłl az -ĂĄsz Ă©s az -Ă©sz kĂ©pzƑ segĂ­tsĂ©-
gĂ©vel Ășj szĂłt alkottunk.
Rajz : virågoskert és egy ember, kezében locsolókanna
egy tópart, egy fiƑ horgászik
21
A kĂ©pzƑ megvĂĄltoztatja a szĂł jelentĂ©sĂ©t Ă©s gyakran
a szĂłnak a szĂłfajĂĄt is. PĂ©ldĂĄul: tanul, tanulĂł, tanulĂĄs.
A tanul szĂłbĂłl az -Ăł, Ă©s az -ĂĄs kĂ©pzƑvel kĂ©t Ășj szĂłt al-
kottuk.
A tanul szĂł szĂłfaja ige, a tanulĂł Ă©s tanulĂĄs fƑnĂ©v.
Az igĂ©bƑl az -Ăł Ă©s az -ĂĄs kĂ©pzƑvel egy-egy fƑnevet al-
kottunk.
2. Dolgozzatok pĂĄrban! MĂĄsoljĂĄtok le az alĂĄbbi szavakat!
szĂĄm	 szĂĄmol	 vad	 vadĂĄsz
virĂĄg	 virĂĄgos	 juh	 juhĂĄsz
veszély	 veszélyes	 méh	 méhész
hĂ­r	 hĂ­res	 hajĂł	 hajĂłs
Ă­r	 Ă­rĂĄs	 barĂĄt	 barĂĄtsĂĄg
a) 	VĂĄlasszĂĄtok le a szĂłtƑtƑl a toldalĂ©kot!
b) 	BeszĂ©ljĂ©tek meg, mit jelentenek a tƑszavak, Ă©s mit a kĂ©pzett
szavak a mĂĄsodik Ă©s negyedik oszlopban!
3. Måsolås közben pótold a mondatokban a hiånyzó szavakata szó-
kĂĄrtyĂĄkrĂłl!
Anyu _______ Ă©s _______ kalĂĄcsot sĂŒt.
Az _______ bĂștort kĂ©szĂ­t.
Az _______ és a _______ jót tesz az egészségnek.
A _______ fél egészség.
A _______ az egyik legszebb emberi tulajdonsĂĄg.
A _______ gondozza a fĂĄkat Ă©s a virĂĄgokat.
jĂłsĂĄg futĂĄs mĂĄkos asztalos
tisztasĂĄg diĂłs ĂșszĂĄs kertĂ©sz
4. Kapcsol az alĂĄbbi szavakhoz kĂ©pzƑket!
-såg -ség
szabad, dicsƑ, kirĂĄkly, igaz, böszke, hƱ, remĂ©ny, magyar
22
SZÖVEG
MONDATOK
MONDATFAJTÁK
KijelentƑ KĂ©rdƑ FelkiĂĄltĂł FelszĂłlĂ­tĂł ÓhajtĂł
SZAVAK
egy­
jelentésƱ
azonos
alakĂș
rokon
értelmƱ
ellentétes
jelentésƱ
több­
jelentésƱ
egyszerƱ
szavak
összetett
szavak
képzett
szavak
magĂĄnhangzĂłk mĂĄssalhangzĂłk
HANGOK/BETĆ°K
23
A SZÓFAJOK
1. 	
Dolgozzatok pĂĄrban! ÍrjĂĄtok ki az Ă©lƑlĂ©nyeket, Ă©lettelen dolgokat
megnevezƑ szavakat!
Az erdƑben kis patak csörgedezett. Kövek ĂĄlltak ki a vĂ­z-
bƑl, az aprĂł hullĂĄmok körĂŒlöleltĂ©k Ƒket, nĂ©ha ĂĄt is csaptak
fölöttĂŒk. A vĂ­zben fĂŒrge halacskĂĄk cikĂĄztak. Szorosan egyĂŒtt
Ășsztak egy darabig, azutĂĄn ismĂ©t kĂŒlönvĂĄltak, Ă©s jĂĄtĂ©kosan
kergették egymås.
Egy kisfiĂș ĂĄllt a parton, Ă©s a halakat nĂ©zte. Lekuporodott
a vĂ­z szĂ©lĂ©n, hogy jobban lĂĄthassa Ƒket, de a part meglazult
alatta, Ă©s Ƒ csaknem a vĂ­zbe pottyant. Gyorsan hĂĄtrĂĄbb lĂ©pett,
közben a gyökerek közĂŒl hirtelen egy kismadĂĄr röppent ki.
Barna volt a madår, de a melle gyönyörƱ narancs színben
tĂŒndöklött.
Schmidt Egon
a) ÍrjĂĄtok ki kĂŒlön-kĂŒlön a tulajdonsĂĄgot Ă©s a cselekvĂ©st jelentƑ sza-
vakat!
b) 	BeszĂ©ljĂ©tek meg, mit tanultatok mĂĄr ezekrƑl a szavakrĂłl!
2. 	
Írd ki IvĂĄnyi MĂĄria versbƑl a szavakat szĂłfajonkĂ©nt csoportosĂ­tva!
NAGYANYÓNAK
Halkan, puhĂĄn szirom pereg.
Simogatja öreg kezed.
Piros szegfƱ, halvåny rózsa
téged köszönt, nagyanyóka.
SZÓFAJOK
Melléknév
tulajdonsĂĄg
FƑnĂ©v
gondolati
dolg
Ă©lƑlĂ©ny tĂĄrgy
Ige
cselekvés történés
létezés
24
A FƐNÉV
1. Dolgozzatok pårban! Nezétek meg a rajzokat!
Nevezzétek meg, mit låttok a rajzokon!
Hogyan tudnĂĄtok csoportosĂ­tani ezeket a szavakat?
Írjátok le a szavakat csoportosítva!
2. 	
Olvassátok el a verset! Írjátok ki a fƑneveket a versbƑl a mega-
dott szempontoknak megfelelƑen!
Ă©lƑlĂ©ny neve Ă©lettelen dolog neve
gondolati dolog neve
A HưSÉGESEK
Szajkó, rigó, vörösbegy nem hagy el,
nem mond bĂșcsĂșt a nyĂĄr felhƑivel.
Ha hĂłviharral rĂĄnk szakad telĂŒnk,
a völgyben itt borzonganak velĂŒnk.
Áprily Lajos
a)	RajzoljĂĄtok le nĂ©hĂĄnyat a kiĂ­rt fƑnevek közĂŒl!
b)	Melyik fƑnevet nem lehet lerajzolni! MondjĂĄtok meg, miĂ©rt!
3. GyƱjtsetek olyan fƑneveket, amelyek csak a gondolatainkban lĂ©-
teznek! Versenyezzetek, ki tud több ilyen szót!
Rajz:
kisautó, jétékmackó, hajó, olló, holló, róka, cica, egy
kisfiĂș, egy kislĂĄny, szĂ©k
25
A fƑnĂ©v ĂĄllhat egyes vagy többes szĂĄmban (tanĂĄr, köny-
vek). A többes szåm jele: -k.
4. 	
Írd ki a szavak közĂŒl a többes szĂĄmĂș fƑneveket! KarikĂĄzd be a
többes szåm jelét!
képek, madarak, fészek, eszek, birtok, lapok, åtok, utak,
óråk, årok, råk, fåk, måk, patak, titok, sarok, sorok, medvék,
kerĂ©k, török, bƑrök
5. 	
PĂłtold a következƑ mondatokbĂłl hiĂĄnyzĂł fƑnneveket! Mit nevez-
nek meg a bepĂłtolt szavak?
Az ___________ drĂĄga kincs.
A ___________ bajt okozhat.
A ___________ mĂșlandĂł.
NyĂĄron gyakran tikkasztĂł a ___________.
szĂ©psĂ©g figyelmetlensĂ©g hƑsĂ©g egĂ©szsĂ©g
6. Írd ki a szavak közĂŒl a fƑneveket csoportosĂ­tva, Ă©s karikĂĄzd be
a többes szåm jelét!
Ă©lƑlĂ©ny tĂĄrgy gondolati dolog
varrónƑ, bátorság, virág, szabadság, tábla, tanító, eladó,
gépkocsi, szåmítógép, ållatok, jósåg, gyerekek, zsiråf, vo-
nat, kakukk, kanål, szépség, kislåny, anya, jåtékok, irigység,
nagyapa, figyelmetlenség
FƐNÉV
Ki?, Kik? Mi?, Mik?
tĂĄrgyak
asztal,
székek
Ă©lƑlĂ©nyek
tanulĂł,
gyerekek
gondolati
dolgok
veszély,
ismeretek
26
A KÖZNÉV ÉS A TULAJDONNÉV
1. 	
Olvasd el a verset! Írd ki kĂŒlön a közneveket Ă©s a tulajdonneveket!
NÉGYEN UTAZNAK
Buszon ĂŒl ÁdĂĄm,
Peti vonaton,
pattogtat BĂĄlint
csacsifogaton.
Juliska nagy mĂĄr,
s termetre derék,
ha felĂŒl, hĂĄt nyikoroghatsz,
taligakerék!
Buda Ferenc
2. Olvasd el a verset!
A KIS HÁZ LAKÓI
ErdƑ szĂ©lĂ©n kicsi hĂĄz.
Kicsi hĂĄzra ki vigyĂĄz?
Hold-bakter a csƑsze,
hƑscincĂ©r az Ƒre.
Lakik benne Ă©ji lepke,
hårom sovåny denevér,
keresztespĂłk a gerendĂĄn
s mind, aki csak belefér:
mezƑrƑl jött kis egĂ©r,
fĂŒlesbagoly, csigabiga,
bundĂĄs pele, fĂŒrge gyĂ­k
itt lakik most, itt lakik.
S erdƑszĂ©li kis kunyhĂłban
téli ålmot ålmodik.
Gazdag Erzsi
a) 	Olvasd fel a fersbƑl az ĂĄllatok neveit! Ezek a nevek köznevek
vagy tulajdonnevek?
b) 	Írd ki a versbƑl a közneveket!
3. 	
Írd le Ă­rott betƱkkel a tulajdonneveket! Keresd meg a kakukktojĂĄst!
GÁRDONYI GÉZA, BUDAPEST, BAKONY, BENEDEK
ELEK, KÁRPÁTALJA, WEÖRES SÁNDOR, ZELK ZOLTÁN,
MÁTYÁS KIRÁLY, SZENT LÁSZLÓ, NAGYVÁRAD, TISZA,
BEREGSZÁSZ, DUNA
27
4. 	
Dolgozzatok pårban! Olvassåtok el a szöveget!
AZ ALFÖLD
Az Alföld közepén végigkanyargó Tisza folyó kettéosztja
ezt a nagy sĂ­ksĂĄgot: nyugati fele a Duna–Tisza köze, keleti
rĂ©sze pedig a TiszĂĄntĂșl.
Az Alföld MagyarorszĂĄg legalacsonyabban fekvƑ tĂĄja, jĂł
része lapos síksåg.
A Duna–Tisza köze legnagyobb tĂĄja, a KiskunsĂĄg nem tö-
kéletesen sík, hanem homokbuckås. Felszínét a szél alakította
ilyenné.
Valaha birkanyĂĄjak, marhĂĄk legeltĂ©k itt a fĂŒvet a vĂ©gelĂĄt-
hatatlan legelƑn. Csikósok, gulyások, pásztoremberek, sze-
génylegények sajåtos vilåga volt ez.
Lassan a fehĂ©rre meszelt falĂș aprĂł tanyĂĄk is eltĂŒnedeztek
lakĂłikkal egyĂŒtt, s magukkal viszik a nĂ©ha kegyetlenĂŒl kemĂ©ny
tanyasi Ă©let Ă©s a termĂ©szettel vĂ­vott mindennapos kĂŒzdelmek
emlékeit.
Antalffy Gyula nyomĂĄn
a) 	ÍrjĂĄtok ki a szövegbƑl a fƑneveket csoportosĂ­tva!
köznév tulajdonnév
b) 	Egészítsétek ki az alåbbi szabålyt!
A tulajdonneveket mindig ______________ Ă­rjuk.
FƐNÉV
Vuk, Ung
Tulajdonnév
valakinek vagy valaminek
a sajĂĄt neve
rĂłka, folyĂł
Köznév
elƑlĂ©nyek, tĂĄrgyak,
dolgok közös neve
28
A TULAJDONNEVEK FAJTÁI
4. 	
Dolgozzatok pĂĄrban! KeressĂ©tek meg a fƑnevekben elbĂșjt tulaj-
donneveket!
telek	 rozmaring	 szirma
szolga	 kanna	 kĂĄbel
bödön	 randi	 szitakötƑ
a) 	Írjátok le a neveket!
b) 	MondjĂĄtok meg, hogy a nevek közĂŒl melyik keresztnĂ©v Ă©s melyik
becenév?
5. VĂĄlogassĂĄtok kĂŒlön a lĂĄny- Ă©s fiĂșneveket, majd Ă­rjĂĄtok le Ƒket
betƱrendben!
Adél	 Borbåla	 Zsófi	 Fanni
OttĂł	 Csongor	 Viktor	 Gabriella
Tibor	 KincsƑ	 Zalán	 Kitti
MĂĄria	 Bence	 CecĂ­lia	 Panna
GyƑzƑ	 Luca	 Ödön	 RozĂĄlia
6. Írd ki a tulajdonneveket a szövegbƑl!
A HOLD
Legközelebbi szomszédunk a vilågƱrben a Hold. Tåvolsåga
tƑlĂŒnk 385 ezer kilomĂ©ter.
A holdhĂłnap folyamĂĄn Ășgy lĂĄtjuk, mintha megvĂĄltoztatnĂĄ
alakjĂĄt: keskeny sarlĂłbĂłl teljes koronggĂĄ nƑ, majd Ășjra elfogy.
LĂĄtszĂłlagos alakvĂĄltoztatĂĄsĂĄt az okozza, hogy a FöldrƑl meg-
vilĂĄgĂ­tott felĂ©nek kĂŒlönbözƑ fĂ©nyei lĂĄtszanak.
Intézménynév Címek Mårkanév
TULAJDONÉV
Csillagnév Földrajzi név
Személynév Állatnév
29
A SZEMÉLYNEVEK
1. 	
MĂĄsold le betƱrendben az Ă­rĂłk, költƑk nevĂ©t!
PetƑfi Sándor, Benedek Elek, Móricz Zsigmond, Gárdo-
nyi Géza, Arany Jånos, Weöres Såndor, József Attila, Móra
Ferenc, Fekete Istvån, Zelk Zoltån, Kölcsey Ferenc, Nemes
Nagy Ágnes
2. 	
Olvasd el a verset! Mondd meg, melyik névnek a beceneve a
Peti Ă©s a Vica?
PATTOGATOTT KUKORICA
ÖrĂŒlsz neki ugye Peti,
Ha a bĂĄcsi ott a jĂĄrdĂĄn
A dagadĂł kukoricĂĄt
A rostélyon rezegteti.
Te is örĂŒlsz ugye Vica,
Mikor forrĂłn, illatosan
Szemed elƑtt megugrik a
pattogatott kukorica.
SzĂ©p ErnƑ
3. 	
Írd ki a versrĂ©szletbƑl a tulajdonneveket!
Lusta fiĂș de nagyon,
Szetyepotya PĂ©ter.
Mire szĂĄja kinyĂ­lik
jéghideg az étel.
Reggelenként nem lehet
ĂĄgybĂłl kivakarni,
ablak alatt neveti
Ili, Pali, Karcsi.
Nemes Nagy Ágnes
a) 	A leĂ­rt nevek közĂŒl melyik a csalĂĄdnĂ©v?
b) 	Mely nevek beveneve az Ili, Pali, Karcsi?
csalådnév vagy vezetéknév
SZEMÉLYNEVEK
TĂłth, MolnĂĄr
Sanyi, Annus
becenév
keresztnév
SĂĄndor, Anna
30
AZ ÁLLATNEVEK
1. 	
Olvasd el a szöveget, majd végezd el a feladatot!
A kutya az ember legƑsibb háziállata. Ɛse a farkas. Ra-
gadozĂł. A legtöbb kutya hosszĂș lĂĄbĂș Ă©s hosszĂș farkĂș. TestĂ©t
szƑr borítja.
Többnyire egyszer fial Ă©vente. A kölykök szĂĄma kettƑtƑl
tizenkettƑig terjedhet. A kicsik 4-6 hĂ©tig szopnak, majd ĂĄllati
és növényi tåplålékot egyarånt fogyasztanak.
Öt magyar kutyafajta van: a puli, a pumi, a komondor, a
kuvasz Ă©s a magyar vizsla. A kutya idomĂ­thatĂł.
Nekem is van egy kuvaszom. A neve Vitéz. A baråtom
kutyĂĄjĂĄt BundĂĄsnak hĂ­vjĂĄk, a fajtĂĄja komondor.
a) 	Írd ki a szövegbƑl a tulajdonneveket Ă©s a kutyafajtĂĄk neveit!
b) 	Keresd ki a többi köznevet, és olvasd fel!
c) 	Egészítsd ki a szabålyt!
Az ållatok tulajdon nevét is ________________ írjuk.
2. A következƑ beszĂ©des ĂĄllatneveket Fekete IstvĂĄn Kele cĂ­mƱ re-
gĂ©nyĂ©bƑl vettĂŒk. TalĂĄld ki, milyen ĂĄllatokat nevez meg velĂŒk az Ă­rĂł!
PatĂĄk CsĂĄm Vahur Kele Mu Cin Gege
TĂĄs Kurri Szi Zu HosszĂșlĂĄb Hu
tehén	 kacsa	 kakas	 ló	 bagoly	 egér
kutya	 sertĂ©s	 kĂ­gyĂł	 gĂłlya	 szĂșnyog	 liba	
a)	 Írd a felsorolt ĂĄllatok mellĂ© a hozzĂĄjuk illƑ nevet!
b)	 Melyik ĂĄllat kapott kĂ©t nevet? HĂșzd alĂĄ!
3. 	
Írd ki az ĂĄllatneveket, Ă©s Ă­rd mellĂ©jĂŒk a nevĂŒket!
A megfagyott madårkåkat Karak szedte össze, a róka, de
rĂĄjuk fanyalodott Hu is. Hu megprĂłbĂĄlta a verebeket is kiha-
låszni a szénakazalból, de nem ment semmire, mert mélyre
befĂșrta magĂĄt Csuri nĂ©pe.
Fekete IstvĂĄn
31
A FÖLDRAJZI NEVEK
1. 	
Olvasd el a szöveget! MĂĄsold ki belƑle a kiemelt földrajzi neveket!
A DunĂĄntĂșl földjĂ©t folyĂłk ölelik körĂŒl: a Duna, a DrĂĄva
Ă©s a RĂĄba. Alig lehet Ășgy kijutni belƑle, hogy folyĂłvĂ­zen ne
vigyen keresztĂŒl az utunk.
A dunĂĄntĂșli orszĂĄgrĂ©sz legnagyobb sĂ­ksĂĄga a Kisalföld.
A síksågot a Råba folyó osztja kétfelé, vizeit összegyƱjti
és a Dunåba vezeti. Termékeny föld ez itt. Mindenféle gabo-
namezƑk, kukoricatĂĄblĂĄk, cukorrĂ©paföldek nyĂșjtĂłzkodnak.
A Kisalföld közĂ©ppontja GyƑr vĂĄros. NĂ©gy folyĂł – a RĂĄba,
a RĂĄbca, a Marcal Ă©s a Kis-Duna – összefolyĂĄsĂĄnĂĄl alakult
ki. EzĂ©rt is hĂ­vjĂĄk GyƑrt a vizek vĂĄrosĂĄnak.
Antalffy Gyula nyomĂĄn
Az orszĂĄgok, telepĂŒlĂ©sek, folyĂłk, hegysĂ©gek, utcĂĄk
stb. sajĂĄt neve is tulajdonnĂ©v. Ezeket is nagy kezdƑbe-
tƱvel írjuk.
2. 	
Írd le csoportosĂ­tva a versrĂ©szletbƑl a fƑneveket!
Feljött a hold a Tiszåra
Csend borult fƱre, fåra,
Szeged alatt a szigetnél
ĂĄll egy Ăłcska halĂĄsz-bĂĄrka.
HoldvilĂĄgnĂĄl fenn a bĂĄrkĂĄn
halĂĄszlegĂ©ny ĂŒl magĂĄban:
ĂŒl magĂĄban s furulyĂĄl;
furulyĂĄl az Ă©jszakĂĄban.
GĂĄrdonyi GĂ©za
Orszåg Földrész Tåjegység
FÖLDRAJZI NEVEK Sziget
Hegység
Tenger FolyĂł TĂł
TĂ©r
Utca
32
3. 	Olvasd el, hogyan csodĂĄlta meg Budapestet Kormos IstvĂĄn me-
sehƑse, Vackor, Ă©s hol kapott szĂĄllĂĄst!
Håt még a Duna!
Az csak a csuda!
Egyik oldalán, ihol –
Pest,
másik oldalán—
Buda.
Håt még a hegyek!
Gellért-, Jånos-, Szabadsåg-hegy,
SzĂ©chenyi-, HĂĄrmashatĂĄr-hegy –
belefåradt, aki nézte.
HĂ©jj!
Hajj!
Hóóóóóóóó!
JĂłkor kapott szĂĄllĂĄst Ă©ppen
Målna utca huszonhétben
az a pisze kölyökmackó.
a) 	Írd ki a versben található neveket a megadott szempontok szerint!
våros folyó hegység utca
b) 	Figyeld meg a fenti földrajzi nevek helyesíråsåt!
4. 	
Írd le, hogy melyik telepĂŒlĂ©sen Ă©s milyen utcĂĄban laksz!
5. 	
Írj a köznevek mellĂ© hĂĄrom-hĂĄrom tulajdonnevet!
utca tér író falu földrész tér
Rajz: Budapest, a Duna
Ă©s a budai hegyek
33
6. Måsold le a földrajzi neveket, és írd hozzåjuk a szókårtyåkról a
megfelelƑ közneveket!
KĂĄrpĂĄtok	 Budapest	 Tisza	 MagyarorszĂĄ
Hoverla	 Pozsony	 Duna	 Ukrajna
MĂĄtra	 Kijev	 Dnyepper	 Anglia
TĂĄtra	 TĂ©csƑ	 Ung	 NĂ©metorszĂĄg
BĂŒkk	 PrĂĄga	 Latorca	 LengyelorszĂĄg
orszågok folyók hegység vårosok
7. CsoportosĂ­tsd a tulajdonneveket!
személy neve ållat neve földrajzi név
Fekete Istvån, Gellért-hegy, Måtyås, Cirmos, Ungvår, Bala-
ton, Buksi, MĂłricz Zsigmond, Debrecen, Latorca, RĂĄrĂł, Duna,
Csilla, EurĂłpa, Benedek, ZsĂłfia, Csillag, Bodri, Eszeny, Feke-
te-tenger, Magyarorszåg, Lånchíd, Vörösmarty tér, Nagy utca,
TamĂĄs, Afrika, Alpok, Tibor, Pipacs utca, SĂĄra, Kossuth utca,
Nagybereg, Ukrajna, PajtĂĄs
Az utcanevekben az utca és a tér szavakat kisbetƱvel
Ă­rjuk.
8. MĂĄsold le a mondatokat! HĂșzd alĂĄ bennĂŒk a földrajzi neveket!
Figyeld meg helyesĂ­rĂĄsukat!
EurĂłpa FöldĂŒnk egyik kontinense (földrĂ©sze). HatĂĄros az
Atlanti-ĂłceĂĄnnal, a Jeges-tengerrel, a Fekete-tengerrel Ă©s a
Földközi-tengerrel. Legnagyobb orszåga Oroszorszåg. Ukraj-
na a földrész negyedik legnagyobb orszåga. Kårpåtalja Uk-
rajna nyugati terĂŒlete. HatĂĄros MagyarorszĂĄggal, SzlovĂĄkiĂĄval,
RomĂĄniĂĄval Ă©s LengyelorszĂĄggal. KĂĄrpĂĄtalja legnagyobb vĂĄ-
rosa Ungvår. A våros az Ung folyó két partjån fekszik. Régi
utcanevei: Bercsényi utca, Kåptalan utca, Munkåcsi utca, Vå-
ralja utca. Nevezetes központi tere a PetƑfi tĂ©r.
9. GyƱjts hat földrajzi nevet!
34
BOLYGÓK, ÉGITESTEK NEVEI
1. 	
Olvasd el a szöveget! Írd ki belƑle a kiemelt szavakat!
A mi bolygĂłnk, Ă©lƑhelyĂŒnk a Föld. A Földön földrĂ©szek Ă©s
ĂłceĂĄnok vannak. A Föld otthont, Ă©lƑhelyet ad a növĂ©nyeknek,
ĂĄllatoknak, embereknek.
A Földet Ă©s az Ă©lƑvilĂĄgot nem mi, emberek alkottuk. Ha
tönkretesszĂŒk, nem tudjuk ĂșjjĂĄteremteni. EzĂ©rt a termĂ©szet
rendjĂ©be illeszkedƑ Ă©letet kell Ă©lnĂŒnk.
A Nap a FöldĂŒnkhöz legközelebb esƑ csillag. FöldĂŒnk Ă©l-
tetƑje. A Nap mozgatja a vizet Ă©s a levegƑt, biztosĂ­tja a Föld
szĂĄmĂĄra a fĂ©nyt Ă©s a hƑt. Azt is mondjuk: az idƑjĂĄrĂĄs kar-
mestere.
A mi vilĂĄgunk c. tankönyvbƑl
a)	Írd ki a szövegbƑl a többes szĂĄmĂș fƑneveket!
b)	Olvasd fel a ragos fƑneveket!
c)	Írd ki a tárgyragos fƑneveket!
2. Olvasd el a verset! Írd ki belƑle a kiemelt szavakat!
ƐRKÖDƐ CSILLAGOK
Az öreg Hold fönn az égen
mĂĄr jĂł messze baktatott,
mire sorban felébredtek
körötte a csillagok.
TĂŒndökölve sziporkĂĄztak
a parånyi mécsesek,
talån éppen vetélkedtek,
melyikĂŒknek fĂ©nye szebb.
Minden este akkor keltek,
mikor a Nap lebukott,
nem csoda, hogy Ă©letĂŒkben
sosem lĂĄttĂĄk a Napot.
Szalai BorbĂĄla
rajz
35
3. 	
Olvasd el a szöveget! Írd ki belƑle a bolygĂłk neveit!
FöldĂŒnk, a kĂ©k bolygĂł, csodĂĄlatos szĂ­nĂ©t a felszĂ­nt borĂ­-
tĂł tengerek Ă©s ĂłceĂĄnok vizĂ©nek, illetve a rendkĂ­vĂŒl vastag
lĂ©gkörnek köszönheti. A felszĂ­n 70%-ĂĄt borĂ­tĂł, igen jelentƑs
mennyisĂ©gƱ, folyĂ©kony halmazĂĄllapotĂș vĂ­z tette lehetƑvĂ©, az
élet kialakulåsåt. A Mars és a Vénusz szintén alkalmas lehe-
tett, ĂĄm egyik tĂșl közel, mĂĄsik tĂșl tĂĄvol van a NaptĂłl. A Föld
velĂŒk szemben a közĂ©pen van, ahol a felszĂ­n nem is hideg,
nem is meleg. Ez csak az egyik azoknak a „vĂ©letleneknek” a
sorĂĄban, amelyek olyan otthonossĂĄ teszik bolygĂłnkat. Hason-
lĂł vĂ©letlen magĂĄnyos Ă©gi kĂ­sĂ©rƑnk, a Hold meglehetƑsen nagy
mĂ©rete, illetve gravitĂĄciĂłs ereje ĂĄltal lĂ©trejövƑ ĂĄrapĂĄly-jelensĂ©g
is, mely periodikusan ismĂ©tlƑdve mozgĂĄsban tartja a bolygĂł
teljes vízkészletét.
4.	 Olvasd el a verset! Mit nevez Ă©gi juhĂĄsznak a költƑ? Írd ki a
versbƑl a tulajdonnevek Ă©s a közneveket is!
AZ ÉGI JUHÁSZ
Mikor a Nap ĂĄgyba bĂșjik
s kihuny arany fénye,
a vén Hold, az égi juhåsz
elindulhat végre.
Nyaka köré kanyarítja
lágy felhƑsubáját,
s kitereli legelészni
népes csillagnyåjåt.
Bandukol a barik utĂĄn,
komótosan lépked,
ezĂŒst fĂ©nye beragyogja
a nagy égi rétet.
Szalai BorbĂĄla
Nap Föld Hold
ÉGITESTEK VĂ©nusz
Jupiter
Mars MerkĂșr Szaturnusz
36
AZ INTÉZMÉNYEK NEVE
1. 	
Figyeld meg az alåbbi intézménynevek helyesíråsåt!
Magyar Tudomånyos Akadémia
Orszågos Széchenyi Könyvtår
Magyar Nemzeti MĂșzeum
TerĂŒleti Honismereti MĂșzeum
BeregszĂĄszi Magyar GimnĂĄzium
Nyíregyhåzi MƱvészeti Általånos Iskola és Gimnåzium
UngvĂĄri Nemzeti Egyetem
Az intézmények sajåt nevében az és kivételével mind-
egyik szĂłt nagy kezdƑbetƱvel Ă­rjuk.
2. 	
Keresd meg a következƑ szövegben az intĂ©zmĂ©nyneveket! Írd le
Ƒket! Próbáld meghatározni, melyik csoportba tartoznak a felsoroltak
közĂŒl!
oktatåsi intézmény bank hivatal
CsalĂĄdunk UngvĂĄron lakik. Reggelente szĂŒleim Ă©s testvĂ©-
reim rohannak a munkahelyĂŒkre. ÉdesanyĂĄm pĂ©nztĂĄros az
Exim Banknál. Édesapám tanár a Beregszászi II. Rákóczi
Ferenc FƑiskolĂĄn. A nĂ©nĂ©m fizikus a MunkĂĄcsi Szent IstvĂĄn
LĂ­ceumban. BĂĄtyĂĄm az UngvĂĄri JĂĄrĂĄsi TanĂĄcs informatikusa.
ÖcsĂ©m a Katica ĂłvodĂĄba, Ă©n pedig az UngvĂĄri 10. SzĂĄmĂș
Dayka Gåbor Magyar TannyelvƱ Középiskolåba jårok.
3. 	
MĂĄsold le a fƑneveket Ă­rott betƱkkel!
KÁRPÁTOK, TISZA, NAGYBOCSKÓ, LATORCA, FO-
LYÓ, BEREGSZÁSZ, VISK, BENE, VÁROS, PETƐFI UTCA,
KOSSUTH TÉR, HONISMERETI MÚZEUM, NAGYBEREG,
NAGYDOBRONYI REFORMÁTUS LÍCEUM, HUSZTI VÁR,
BEREGSZÁSZI 4. SZÁMÚ KOSSUTH LAJOS KÖZÉPISKO-
LA, UNGVÁRI ZÁDOR DEZSƐ ZENEMưVÉSZETI SZAK­
ISKOLA
37
A CÍMEK
1.	 Olvasd el a szöveget!
Fekete Istvån regényeiben a ter-
mĂ©szet szeretete tĂŒkrözƑdik. Leg-
több könyvét ållatokról írta. Regé-
nyeinek címe is gyakran ållatnév.
Ilyen példåul a Csí, Kele, Vuk, Bo-
gĂĄncs, HĂș cĂ­mƱ regĂ©nyei. Ha kedvet
kaptål az olvasåshoz, kölcsönözd ki
az iskolai könyvtårból a természet-
barĂĄt Ă­rĂł TĂŒskevĂĄr Ă©s TĂ©li berek cĂ­mƱ regĂ©nyĂ©t! Sok szĂ©p
Ă©lmĂ©nyben lesz rĂ©szed, ha elolvasod Ƒket.
a)	Írd ki a fenti szövegbƑl a tulajdonneveket csooportosĂ­tva!
könyv címe személynév ållatnév
b)	Nézz utåna, melyik ållatról szól a Bogåncs és a Csí címƱ könyv!
2. 	
Figyeld meg, hogy mi mindennek lehet címe! Írj mindegyik cím
mellé még egyet!
ÚjsĂĄg, folyĂłirat cĂ­me: DörmögƑ Dömötör, Irka, KĂĄrpĂĄti Igaz
SzĂł
Vers cĂ­me: KutyatĂĄr, Buba Ă©neke
Mese cĂ­me: HĂĄrom kĂ­vĂĄnsĂĄg, A kolozsvĂĄri bĂ­rĂł
NĂ©pdal cĂ­me: Érik a szƑlƑ
CĂ­me van a filmeknek, szĂ­ndarabok-
nak, festményeknek, zenemƱveknek,
rådió- és tévémƱsoroknak.
A cĂ­meket nagy kezdƑbetƱvel Ă­rjuk.
A folyóiratok címében az és kivételé-
vel minden szót nagybetƱvel írunk. Pél-
dĂĄul: Élet Ă©s TudomĂĄny
3. 	
GyƱjts az olvasĂłkönyvedbƑl hĂĄrom
vers­
cĂ­met Ă©s hĂĄrom mesecĂ­met!
Rajz
Beszedéssel:
Festmény: II.
RĂĄkĂłczi Ferenc
38
A MÁRKANEVEK
1. 	
Figyeld meg, milyen édességek låthatók a boltok polcain!
A képeken a felsorolt édességek mårkanevét låthatjåtok.
2. 	
Soroljåtok fel, milyen csokis mårkaneveket ismertek még! Mondd
meg, melyik a kedvenced, és miért!
3. 	
MĂĄsold le csoportosĂ­tva a mĂĄrkaneveket!
4. 	
Írd le a fenti csoportok alapjĂĄn kedvenc mĂĄrkĂĄid nevĂ©t! Indokold
meg vĂĄlasztĂĄsodat!
A mĂĄrkaneveket nagy kezdƑbetƱvel kell Ă­rni.
5. 	
Figyeld meg Ă©s Ă­rd le, milyen mĂĄrkĂĄjĂș elektronikai eszközök, tisz-
tĂ­tĂłszerek Ă©s Ă©telek talĂĄlhatĂłak otthonotokban!
6. 	
MĂĄsold le csoportosĂ­tva a tulajdonneveket!
intézmény neve folyóirat neve cím mårkanév
Kölcsey Ferenc KözĂ©piskola, Audi, Himnusz, DörmögƑ
Dömötör, Magyar Tudomånyos Akadémia, Amodent, Nemzeti
Színhåz, Irka, Kiscserkész,Pepsi, Kolontos Palkó, Cimbora,
Ariel
Rajzok:
Milka	
KitKat	 Snickers 	 PöttyösTĂșrĂł Rudi 	 Boci
Rajzok
ĂŒdĂ­tƑitalok	 autĂłk	sporteszközök	 Ă©tkezdĂ©k okostelefonok
39
A FƐNÉV TOLDALÉKAI
1. 	
Írd ki a versbƑl a toldalĂ©kos fƑneveket! A jelet hĂșzd alĂĄ szĂ­nessel,
a ragot karikĂĄzd be!
FALEVELEK
SzĂĄguldanak
szĂĄrnyas szelek,
repĂŒlnek a
falevelek.
És a fákról
földre szållva
gondolnak a
letƱnt nyårra:
fényes napra,
vĂ­g madĂĄrra,
a sok kedves
cimborĂĄra.
Osvåt Erzsébet
Azt már tanultad, hogy a fƑnevek a mondatban gyakran
ragokat kapnak: könyv – könyvet, könyvbƑl, könyvrƑl, könyv-
ben, stb.
2. 	
Írd ki a szavak közĂŒl a többes szĂĄmĂș fƑneveket! Jelöld a szĂłtƑ
és a toldalék hatåråt!
kertek, kerĂ©k, kĂ©pek, fĂ©k, fĂŒzetek, pĂ©k, lepkĂ©k, lĂ©pek, vi-
szek, virågok, kék, madarak, derék, fåk, fånk, bank, lapok
3. 	
Írd a fƑnevek mellĂ© többes szĂĄmĂș pĂĄrjukat!
fa –	 egĂ©r –	 vĂ­z –	 eper –	 szĂł –
fecske –	 madĂĄr –	 kĂ©z –	 vödör –	 tĂł –
a)	Mondd el, hogyan változott meg a szótƑ!
b)	GyƱjts még két-két szót mindegyik oszlophoz!
4. 	
Pótold a hiányzó fƑneveket a szólásokban!
Kopog a _______ az Ă©hsĂ©gtƑl.
Mindenbe beleĂŒti az _______.
CsöbörbƑl _______ esik.
Nem lĂĄtja a fĂĄtĂłl az _______.
orrát erdƑt
vödörbe szeme
40
5. 	ToldalĂ©kold a vĂĄros Ă©s a szoba fƑneveket a kĂ©rdĂ©seknek meg-
felelƑen!
Mik? Mit? MibƑl? Hol? Hova?
6. 	
VĂĄlassz ki az elƑzƑ feladatbĂłl 4 toldalĂ©kos szĂłt, Ă©s alkoss velĂŒk
mondatokat!
7. MĂĄsold le a verset! HĂșzd alĂĄ a -t ragos fƑneveket!
MAKK-EMBERKE
Makkot szedtem tölgy alatt,
gyorsan telt a nagy kalap.
Tudtam Ă©n mĂĄr elƑre,
mit csinálok belƑle: kutyát, macskát,
gĂłlyĂĄt, darut,
zsirĂĄfot is,
hosszĂș nyakĂșt,
csacsit, lovat,
bocit, kecskét,
s a vĂ©gĂ©n egy –
makk-emberkét

MakkbĂłl lesz a hasa, feje,
gyufaszálból lába, keze

Makk kalap lesz a kalapja,
hogy ne fázzon a kobakja

Szalai BorbĂĄla
8. 	
Olvasd el a szöveget! Írd ki a fƑneveket csoportosĂ­tva!
toldalĂ©k nĂ©lkĂŒli fƑnĂ©v toldalĂ©kos fƑnĂ©v összetett fƑnĂ©v
A juh hĂ­mje a kos, a fiatal nƑstĂ©ny neve jerke, kicsinye a
bĂĄrĂĄny. A juhtej vitaminokban, ĂĄsvĂĄnyi anyagokban gazdag,
kivĂĄlĂł sajtot kĂ©szĂ­tenek belƑle. HĂșsĂĄt szĂ­vesen fogyasztjĂĄk.
BƑrĂ©bƑl hegedƱhĂșr kĂ©szĂŒl. Gyapjas szƑrzetĂ©t a textiliparban
hasznĂĄljĂĄk fel.
a)		Írd ki az összetett fƑneveket!
41
9. 	
MĂĄsold le a szöveget! HĂșzd alĂĄ a fƑneveket! Írd ki azokat a
fƑneveket, amelyek jelet Ă©s ragot is kaptak!
Parkokban Ă©s kertekben, erdƑn Ă©s mezƑn növĂ©nyek tömke-
lege vesz bennĂŒnket körĂŒl. FöldĂŒnknek alig van olyan pontja,
ahol ne élnének növények. A szårazföldön, a tengerben, a
sivatagoktĂłl az esƑerdƑkig minden Ă©lƑhelyen megtalĂĄlhatĂł-
ak. A hatalmas és våltozatos növényvilåg több mint 350 000
fajbĂłl ĂĄll.
10. LĂĄsd el a zĂĄrĂłjelben levƑ fƑnevet a megfelelƑ toldalĂ©kkal, Ă©s
Ă­rd be a versbe!
VIRÁGOK
Nincs nekem kedvenc _______, (virĂĄg)
melyik szebb, nem prédikålom.
Mind szeretem, mind csudĂĄlom,
_______ mind alig vĂĄrom. (tavasz)
És szeretem Ă©n a _______, (fĂĄk)
amennyit csak _______ lĂĄthat. (szem)
Szeretem, ó, a _______, (fanép),
a fåk is oly szépek, szépek.
Nem mĂĄsok Ƒk, nĂ©zz csak rĂĄjok:
Ă©gig Ă©rƑ zöld _______. (virĂĄg)
SzĂ©p ErnƑ
11. Olvasd el a szöveget! Írd ki belƑle a fƑneveket! KarikĂĄzd be a
többes szĂĄm jelt, hĂșzd alĂĄ a ragokat!
Amikor a békåk utån a folyóval is kezdtem megismerked-
ni, akkor halakat låttam, amelyek kicsikék, nagyobbak s még
nagyobbak voltak. Ha rejtekbƑl nĂ©zhettem Ƒket, elereszkedve
sétåltak a kövek között. Ha pedig észrevettek engem, akkor
villanva iramodtak bĂĄrmerre. Nekik aztĂĄn elhittem, hogy a
gåt alatt, a nagy vízben még sokkal nagyobb halak élhetnek
åmbår ilyen tekintélyes halat sohasem låttam a vízben sétålni.
Tamåsi Áron
42
A FƐNEVEK HELYESÍRÁSA
1. 	PĂłtold a hiĂĄnyzĂł j vagy ly betƱt a fƑnevekbƑl!
za__, korcso__a, he__esírås, veszé__, sa__t, a__ån-
dék, bé__eg, gereb__e, kå__ha, tala__, tava__, hógo__ó,
to__ås, szabå__, Ʊrha__ó, __égpå__a, osztå__, a__tó,
esé__, va__, ola__
2. 	
Keress pĂ©ldĂĄkat a mondatokban a megadott fƑnevekre!
tulajdonnĂ©v -t ragos fƑnĂ©v ly-os fƑnĂ©v
hosszĂș Ăł, Ƒ a fƑnĂ©v vĂ©gĂ©n
A råk csigåkat, kagylókat, férgeket, növényeket eszik.
ErdƑ, mezƑ lakĂłi szenvednek a tikkasztĂł hƑsĂ©gtƑl.
Ungvår felett sƱrƱ pelyhekben hull a hó.
Budapesten a Duna folyĂłn sok vĂĄrosnĂ©zƑ hajĂł Ășszik.
Sok turiståt vonz Kårpåtalja nevezetessége, a Szinevéri-tó.
A bagoly, a karvaly, a sólyom, az ölyv ragadozó madår.
A kassai székesegyhåzban talålható II. Råkóczi Ferenc
sĂ­rhelye.
A taníró megmagyaråzta a gyerekeknek a könyvmoly szó
jelentését.
3. 	
Dolgozzatok pĂĄrban! PĂłtoljĂĄtok a szavakbĂłl hiĂĄnyzĂł hosszĂș egy-
jegyƱ Ă©s hosszĂș kĂ©tjegyƱ mĂĄssalhangzĂłkat!
vi__ĂĄm, sziva__Ăș, szalo__a, kö__es, ga__, pö__ös,
ve__Ƒ, csö__sĂ©g, a__ony, tĂŒ__ent, u__ong, re__el,
me__ezet, e__enƑrzƑ, kö__, vi__an, ku__ancs, ö__eg,
kö__Ʊ, di__e, ho__ó, ko__an
a) 	VĂĄlogassĂĄtok ki a fƑneveket, Ă©s Ă­rjĂĄtok be a fĂŒtetbe csoportosĂ­tva!
b) 	MondjĂĄtok meg, mi szerint csoportosĂ­tottĂĄtok a szavakat!
c) 	Az hosszĂș egyjegyƱ mĂĄssalhangzĂłkat hĂșzzĂĄtok alĂĄ zöld szĂ­nnel,
a hosszĂș kĂ©tjegyƱ mĂĄssalhangzĂłkat kĂ©kkel!
43
4. Olvasd el a talålós kérdést, és fejtsd is meg!
ErdƑn lakom, hĂĄzban Ă©lek,
még az årnyéktól is félek,
ellenségem a vadåsz,
szemem piros faparĂĄzs.
Kedves étkem torzsa, répa,
fekvƑhelyem puha szĂ©na,
bundĂĄm van Ă©s hosszĂș bajszom,
szimatolok, ritkĂĄn alszom.
Mi az?
a) 	Írd ki a talĂĄlĂłs kĂ©rdĂ©sbƑl a fƑneveket!
b) TegyĂ©l fel kĂ©rdĂ©seket a toldalĂ©kos fƑnevekhez!
c) 	Olvasd fel azokat a fƑneveket, amelyekben hosszĂș magĂĄnhangzĂł
van!
5. 	
MĂĄsolĂĄs közben pĂłtold a fƑnevek vĂ©gĂ©n a magĂĄnhangzĂłt!
er__, haj__, szell__ vasal__, varj__, od__, bet__,
gyƱsz__, tan__, terít__, mosd__, televízi__, kap__, fal__,
dar__, fés__, any__, gyan__, erd__, vessz__, gyƱr__,
szƱr__, sepr__, esk__, men__,
6. 	
PĂłtold a közmondĂĄsokbĂłl hiĂĄnyzĂł fƑneveket!
Új _______ jól seper.
Amilyen a _______, olyan a _______.
Addig jĂĄr a _______ a kĂștra, mĂ­g el nem törik.
7. 	PĂłtold az ĂĄllat- Ă©s madĂĄrnevekben a j hangot jelölƑ betƱt, Ă©s
mĂĄsold le csoportosĂ­tva!
j ly
pu__ka, ma__om, __Ă©gmadĂĄr, fĂŒr__, sirĂĄ__, __uh, ö__v,
__aguĂĄr, var__Ăș, hĂ©__a, __egesmedve, bago__, gĂł__a,
sirĂĄ__, papagĂĄ__, biva__, fogo__, bor__Ăș, kese__,
a)	 Keress képet az interneten a fenti madarakról és ållatokról!
b)	 Vålassz ki egyet, és készíts róla szócikket!
KÉP a nyĂșlrĂłl
44
A -VAL, -VEL, -VÁ, -VÉ RAGOS FƐNEVEK
1. 	
Olvasd el a mondatokat! Figyeld meg a kiemelt szavakat!
A gólya fiókåit békåval, piócåval, hallal, pocokkal, egér-
rel, kĂ­gyĂłval, csigĂĄval, sĂĄskĂĄval tĂĄplĂĄlja.
a) Milyen kérdéssel kérdeznél ezekre a szavakra?
b) Írd le a kiemelt szavakat aszerint, hogy magánhangzóra vagy
mĂĄssalhangzĂłra vĂ©gzƑdik a szĂłtƑ.
c) VĂĄlaszd le a szĂłtƑtƑl a toldalĂ©kot fĂŒggƑleges vonallal!
békå/val hal/lal
A kiemelt szavak -val, -vel toldalékot kaptak. Mivel? kér-
désre felelnek.
A -val, -vel toldalĂ©k v-je teljesen hasonul a fƑnĂ©v utol-
sĂł mĂĄssalhangzĂłjĂĄhoz. PĂ©ldĂĄul: vĂ­zzel.
2. 	Csatoljatok -val,- vel toldalékot a szavakhoz!
olló	 répa	 kennyér	 tej
holló	 cékla	 szeder	 banån
golyĂł	 alma	 lekvĂĄr	 vĂ­z
manĂł	 hagyma	 eper	 mĂĄk
vasaló	 óra	 vödör	 asztal
dió	 gólya	 tƑr		 ház
a) 	Figyeljétek meg, mi történt a szóvégi måssalhangzóval a måsodik
oszlopban!
b) 	Hogyan våltozott meg a -val, -vel toldalék -v hangja a harmadik
Ă©s a negyedik oszlopban?
3. 	
ToldalĂ©kold ragokkal a fƑneveket!
-val -vel -ból -bƑl
könyv	 csoki	 papír	 viråg	 fazék	 pötty
szĂ­v	 krumpli	 eper	 kanĂĄl	 fĂŒzet	 dĂ­sz
a)	Figyeld meg, mi törtĂ©nik a szĂłtƑvel a -val, -vel rag elƑtt!
b)	VĂĄlassz ki nĂ©gy szĂłt, Ă©s alkoss velĂŒk mondatokat!
45
4. 	
Olvasd el Arany JĂĄnos költemĂ©nyĂ©bƑl vett rĂ©szletet!
Ɛszbe csavarodott a természet feje,
Dérré vålt a harmat, hull a fåk levele,
Rövidebb, rövidebb lesz a napnak Ăștja,
És hosszĂșkat alszik rĂĄ, midƑn megfutja.
a)	Tegyél fel kérdést a kiemelt szóhoz!
b)	VĂĄlszd le a szĂłtƑrƑl a toldalĂ©kot! Milyen toldalĂ©kot kapott a szĂł?
5. 	
Írd ki a mondatokból a ragos fƑneveket csoportosítva!
-val, -vel ragos fƑnĂ©v -t ragos fƑnĂ©v
A szamĂĄr igĂ©nytelen ĂĄllat: kemĂ©ny, tĂŒskĂ©s fĂŒvekkel is beĂ©ri.
A rĂĄknak öt pĂĄr jĂĄrĂłlĂĄba van. Az elsƑ pĂĄr ollĂłvĂĄ alakult. Ko-
poltyĂșval lĂ©legzik, de a szĂĄrazföldön is sokĂĄig Ă©letben marad.
Az emlƑsĂĄllatok testĂ©t szƑr borĂ­tja. TĂŒdƑvel lĂ©legeznek. Ki-
csinyeiket az emlƑikben kĂ©pzƑdött tejjel tĂĄplĂĄljĂĄk. LakĂłhelyĂŒk
öreg, jĂĄrat, odĂș, fĂ©szek vagy sƱrƱ bozĂłt.
A farkas falkĂĄban Ă©l. TĂĄrsaival egyĂŒtt vadĂĄszik. Bogarakat,
egeret, kĂ­gyĂłt, sƑt mĂ©g gyĂŒmölcsöt is eszik. Ha Ă©hes, az
embert is megtĂĄmadja.
6. 	
Olvasd el a verset, majd írd ki belƑle a fƑneveket csoportosítva!
tulajdonnĂ©v toldalĂ©k nĂ©lkĂŒli fƑnev ragos fƑnĂ©v
BODRI ÉS A FALEVÉL
Utca hosszat fĂșj a szĂ©l,
csörög, pörög a levél,
Bodri kutya elered,
kergeti a levelet.
Kicsi mancsa tapogat,
pofozhatja az utat.
De a levél, a cudar
tovaröppen, elinal.
Bodri dĂŒhös szerfelett,
ugatja a levelet.
AztĂĄn gondol egy nagyot,
hĂĄtat fordĂ­t, s elkocog.
Elek IstvĂĄn
46
A NÉVELƐ
1. 	
Olvasd el a szöveget! Figyeld meg, milyen szavakhoz kapcso-
lĂłdnak a kiemelt szavak!
Nyugtalanul aludt Ă©jszaka a bĂŒkkfa. Nem is aludt jĂłfor-
mĂĄn, csak sĂłhajtozott. Alig vĂĄrta, hogy megvirradjon, hogy
szétnézhessen a tåjon.
– Bikmakk, bikmakk! – Ă©bredtek a mĂłkusok is vĂ­gan ug-
rĂĄndozva.
Maga alá tekintett az erdƑ. S hát mit kellett látnia: csupa
frissen hullott bĂŒkkmakk az avar! Annak örĂŒltek Ășgy a mĂł-
kusok.
S az erdƑ lĂĄtta, hogy magĂĄnyos tĂĄrsa, a tölgy is, amott a
tisztĂĄson, tanĂĄcstalanul tekint körĂŒl.
KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor nyomĂĄn
2. 	
Írd ki a kiemelt szavakat az utĂĄnuk ĂĄllĂł fƑnevekkel egyĂŒtt!
Egy öreg tölgyfa a mogyoróbokor alå hullatta a makkjåt.
A mogyorĂłbokor megkĂ©rdezte tƑle:
– TalĂĄn bizony kevĂ©s a hely az ĂĄgaid alatt? Hullasd inkĂĄbb
puszta helyre a makkodat. Az én hajtåsaimnak is szƱk a hely,
s magam sem vetem a földre mogyoróim, az embereknek
adom.
Lev Tolsztoj nyomĂĄn
A fƑnevek elƑtt ĂĄllĂł a, az, egy szavakat nĂ©velƑnek ne-
vezzĂŒk.
A nĂ©velƑ lehet hatĂĄrozott: a, az; vagy hatĂĄrozatlan: egy.
3. 	MĂĄsold ki Sulyok Gizella versrĂ©szletbƑl a hatĂĄrozott nĂ©velƑs fƑne-
veket a nĂ©velƑvel egyĂŒtt, csoportosĂ­tva! Figyeld meg, mikor a Ă©s mikor
az?
HosszĂș ĂĄrnyat
lép az alkony
nyulat rejt
a bokor ĂĄrnya.
Zörren az åg
hullik a gyöngy
cinke szĂĄll a
téli ågra.
47
MĂĄssalhangzĂłval kezdƑdƑ fƑnĂ©v elƑtt a hatĂĄrozott nĂ©velƑt,
mĂĄssalhangzĂłval kezdƑdƑ fƑnĂ©v elƑtt az hatĂĄrozott nĂ©velƑt
hasznålunk. Példåul: a könyv, az asztal.
Személyek, vårosok, orszågok neve elé ritkån te-
szĂŒnk nĂ©velƑt.
4. 	
JavĂ­tsd ki a hibĂĄsan hasznĂĄlt nĂ©velƑket!
A barĂĄtom szeret kirĂĄndulni.
A Tamås megint elkésett az óråról.
A vĂĄrosban holnap nagy ĂŒnnepsĂ©g lesz.
A Munkåcs nagyon szép våros.
Az emberek szeretik a szórakoztató mƱsorokat.
A Magyarország fƑvárosa Budapest.
Az Amerikai EgyesĂŒlt Államok gazdag orszĂĄg.
5. 	
Figyeld meg, hogyan våltozik az ige személyragja, ha hatårozott
vagy hatĂĄrozatlan nĂ©velƑt hasznĂĄlunk!
Olvasok egy mesét.	 Olvasom a mesét.
ZsĂłfi elƑvett egy tĂĄnyĂ©rt.	 ZsĂłfi elƑvette a tĂĄnyĂ©rt.
Veszel holnap egy ruhĂĄt?	 Holnap megveszed a ruhĂĄt?
Azokban a mondatokban, amelyekben az egy hatĂĄrozatlan
nĂ©velƑt hasznĂĄltuk, nem tudjuk pontosan, hogy melyik mesĂ©-
rƑl, tĂĄnyĂ©rrĂłl Ă©s ruhĂĄrĂłl van szĂł.
Azokban a mondatokban, amelyekben az a hatårozott né-
velƑt hasznĂĄltuk egy meghatĂĄrozott mesĂ©rƑl, tĂĄnyĂ©rrĂłl Ă©s ru-
hĂĄrĂłl van szĂł.
6. 	
PĂłtold a mondatokban a hiĂĄnyzĂł nĂ©velƑket!
Holnap __ barĂĄtnƑmmel __ ĂĄllatkertbe megyĂŒnk. Meg sze-
retnĂ©nk nĂ©zni __ ĂĄllatkert legĂșjabb lakĂłjĂĄt. __ kiselefĂĄnt __
mĂșlt hĂ©ten szĂŒletett. NemrĂ©g __ pandĂĄt Ă©s __ koalĂĄt vĂĄsĂĄrolt
__ ĂĄllatkert. FelkeressĂŒk __ madĂĄrhĂĄzat is. Kedvenc mada-
ram __ kanĂĄri, de szeretem __a papagĂĄjokat Ă©s __ ragadozĂł
madarakat is.
48
A NÉVUTÓ
1. 	
Olvasd el a verset! Figyeld meg, milyen szĂłfajĂș szavak utĂĄn
ĂĄllnak a kiemelt szavak!
HOVÁ BÚJT AZ ÁRNYÉK
Jånos, Panna bandukol a réten,
tanakodnak, hova bĂșjt az ĂĄrnyĂ©k dĂ©lben?
Gesztenyefa tetejére,
fƱ odvåba
ĂŒrgelyukba, kazal mögĂ©,
hĂĄzpadlĂĄsra?
FƱ közé vagy eresz alå,
gĂ©meskĂștba,
csƑsz zsebĂ©be, csigahĂĄzba,
kéménylyukba?
AmĂ­g mennek, Jani, Panna, s tanakodnak,
az ĂĄrnyĂ©kok mindenĂŒnnen elƑbĂșjnak.
Tarbay Ede
a)	Írd ki a kiemelt szavakat! TegyĂ©l fel kĂ©rdĂ©seket hozzĂĄjuk?
b)	Írd ki a hovĂĄ? kĂ©rdĂ©sre felelƑ toldalĂ©kos fƑneveket is!
c)	A kiemelt szavak közĂŒl melyiket tudnĂĄd helyettesĂ­teni ragos fƑ-
névvel?
A fƑnĂ©v utĂĄn ĂĄllĂł mögĂ©, közĂ©, alĂĄ szavakat nĂ©vutĂłknak
nevezzĂŒk.
A nĂ©vutĂł a fƑnĂ©v utĂĄn ĂĄll, Ă©s a fƑnĂ©vvel egyĂŒtt kife-
jezhet helyet vagy idƑt. PĂ©ldĂĄul: asztal alatt, holnap utĂĄn.
A fƑnevet Ă©s a hozzĂĄ tartozĂł nĂ©vutĂłt kĂŒlönĂ­rjuk.
2. 	
Írd le a nĂ©vutĂłkat a megfelelƑ kĂ©rdĂ©sek alĂĄ!
Hol? HovĂĄ? Honnan?
mellĂ©, körĂŒl, közben, tĂșl, közĂŒl, fölĂ©, utĂĄn, elĂ©, elƑtt, mögĂŒl,
alĂĄ, fölött, fölĂ©, mögĂ©, között, mellƑl, elƑl, felƑl, mellett alĂłl
49
3. 	
Olvasd el a mondatokat! Keresd meg a nĂ©vutĂłs fƑneveket, Ă©s
írd ki Ƒket!
Lutra våndorolt felfelé, közben többször megållt, néha a
víz alatt, néha a víz felett, és hallgatózott, hogy mit mond a
patak. (Fekete IstvĂĄn)
A föld mĂ©g fĂŒvetlen, barna, szomorĂș. A dombok horpa-
dåsain, az årkokban, a bokrok között még ott a tél csillogó
köpenyĂ©nek egy-egy fehĂ©r foszlĂĄnya. (
..)
A folyami rĂĄk csendes folyĂĄsĂș folyĂłk vizĂ©ben, a kövek kö-
zött, rejtƑzködve Ă©l.
A hosszĂș farkĂș ƑszapĂłk a legsƱrƱbb ĂĄgak között keresnek
pihenƑhelyet.
4. 	
EgĂ©szĂ­tsd ki a nĂ©vutĂłkat a megfelelƑ betƱkkel! Az a) sort ma-
gĂĄnhangzĂłval, a b) sort mĂĄssalhangzĂłval!
a) mög__l, nélk__l, mell__l, kereszt__l, fel__l, el__tt,
al__l, __ta
b) fölö__, közö__, melle__, mia__, mögö__, helye__,
ala__, me__Ă©,
5. 	
VĂĄlaszolj nĂ©vutĂłs fƑnevekkel az alĂĄbbi kĂ©rdĂ©sekre! VĂĄlogass a
szĂłkĂĄrtyĂĄkrĂłl!
a) Hol åll a tanuló felelés közben?
b) Hol van a tanĂĄr asztala?
c) Hol ĂŒl Dani?
d) Hol åll a szekrény?
e) Hol van a fƱtƑtest?
a tábla elƑtt a tábla mellett az ablak alatt
az ablak mellett a padok mögött
6. 	
Olvasd el az alåbbi névutós szerkezeteket! Négyet foglalj mon-
datba!
ebĂ©d elƑtt	 kĂĄlyha mögött	 barĂĄtainkkal egyĂŒtt
vacsora utån	 szék alatt	 baleset miatt
50
A MELLÉKNÉV
1. 	
Olvasd el a versrészletet! Figyeld meg a kiemelt szavakat!
KĂ©k a nyĂ­lĂł len virĂĄga,
szitakötƑ fĂ©nyes szĂĄrnya,
bĂșzavirĂĄg cakkos szirma –
s csészémen is kék a minta.
Kék a szilva, kék a kökény,
kishĂșgomon kĂ©k a kötĂ©ny.
S tån a kék ég festékcseppje
csöppent a kĂ©k nefelejcsre

Szalai BorbĂĄla
a)	Mondd meg, mint neveznek meg a kiemelt szavak!
b)	Tegyél fel kérdést hozzåjuk!
c)	Írd ki a kiemelt szavakat azokkal a szavakkal egyĂŒtt, amelyekhez
tartoznak!
d)	Írd ki a vers többi sorĂĄbĂłl is a tulajdonsĂĄgot jelölƑ szavakat azok-
kal a szavakkal egyĂŒtt, amelyekkel szĂłkapcsolatot alkotnak a min-
ta alapjĂĄn!
kék a szilva
Azokat a szavakat, amelyek Ă©lƑlĂ©nyek, Ă©lettelen dol-
gok tulajdonsĂĄgĂĄt nevezik meg mellĂ©knevnek nevezzĂŒk.
Kérdései: milyen?, melyik?, mekkora?. Példåul: szép,
nagy, nagyobbik.
2. 	
MĂĄsold le a verset, Ă©s hĂșzd alĂĄ a mellĂ©knevet azzal a szĂłval
egyĂŒtt, amelynek a tulajdonsĂĄgĂĄt jelöli.
Kapuban zörget a tél szele,
ilyenkor édes a vadkörte, berkenye,
savanyĂș az egĂ©sz Ă©ven ĂĄt,
csak ha dér csípte meg, ontja lågy zamatåt.
Weöres Såndor
Rajz
51
3. 	
Olvasd el a szöveget!
A macska karcsĂș, nyĂșlĂĄnk testƱ hĂĄ-
ziållat. Feje gömbölyded, nyaka rövid,
farka hosszĂș. TestĂ©t selymes szƑr fedi.
LĂĄbai Ă©les karmokban vĂ©gzƑdnek. Baju-
sza a tåjékozódåsban segíti. Hallåsa jó,
Ă©jjel is kitƱnƑen lĂĄt.
RagadozĂł ĂĄllat. TĂĄplĂĄlĂ©ka: hĂșs, hal,
tej, madarak, apró rågcsålók. Ha elégedett, dorombol. A hím
ĂĄllat a kandĂșr. A nƑstĂ©ny 2-8 cicĂĄt hoz a vilĂĄgra.
a) Írd ki a szövegbƑl a tulajdonsĂĄgot jelentƑ szavakat!
b) Írd le a minta alapján, mivel táplálkozik a macska!
hĂșssal
c) Milyen toldalékot tettél a leírt szavakhoz?
d) Mondd el, hogy néz ki a képen låtható macska!
4. 	
Dolgozzatok pĂĄrban! ÍrjĂĄtok le betƱrendben a szavakat! Verse-
nyezzetek, ki jegyzet meg többet belƑlĂŒk!
Ă©des, savanyĂș, keserƱ, jĂł, finom, vizes, poros, hĂ­res, hƱs,
szĂ©p, olcsĂł, közĂ©psƑ, lusta, utolsĂł, egyszerƱ, szĂĄraz, könnyƱ,
lassĂș, nagy, hosszĂș, nedves, kicsi, rossz, illatos, sĂ­kos, kitƱnƑ,
szorgalmas, elsƑ, rövid
a) ÍrjĂĄtok ki a szavak közĂŒl a rokon Ă©rtelmƱ mellĂ©kneveket!
b) Keressetek ellentétes jelentésƱ mellékneveket! Ezekkel alkossatok
mondatokat!
5. 	
Ugyanaz a melléknév hiånyzik mindegyik szólåsból. Melyik?
_________ kanĂĄllal evett.
_________ fåba vågta a fejszéjét.
_________ ember nagyot botlik.
_________ port vert fel.
a) 	NĂ©zz utĂĄna az interneten, hogy mit jelentenek ezek a szĂłlĂĄsok!
b) 	Az egyik szólást próbáld lerajzolni! Társaid találják ki, melyikrƑl
van szĂł!
Rajz beszedés-
sel
52
A MELLÉKNÉV FOKOZÁSA
1. 	
Måsold le a versrészletet! Figyeld meg a kiemelt szavakat!
Szép a tavasz és szép a nyår is,
de szebb az Ƒsz s legszebb a tĂ©l,
annak, ki tƱzhelyet, csalådot,
mår végképp måsoknak remél.
JĂłzsef Attila
A szép, szebb, legszebb melléknevekkel a tulajdonsågok
kĂŒlönbözƑ mĂ©rtĂ©kĂ©t jelöljĂŒk.
2. 	
Olvasd el a szöveget! Írd ki a mellĂ©kneveket! KarikĂĄzd be a
fokjelet!
A pulyka a tyĂșknĂĄl nagyobb hĂĄziszĂĄrnyas. Tollazata szĂ­nes
Ă©s dĂ­szes. Feje Ă©s nyaka tollatlan, bibircsĂłkos. TojĂĄssal sza-
porodik. TojĂĄsai nagyok, szeplƑsek, Ă©tkezĂ©sre nem hasznĂĄl-
jĂĄk. HĂșsĂĄĂ©rt tenyĂ©sztik. LĂĄba bƑrĂ©bƑl pĂ©nztĂĄrcĂĄt kĂ©szĂ­tetek.
A hĂĄzikacsa kisebb a hĂĄzilĂșdnĂĄl. Tolla vastag, többnyire
fehĂ©r szĂ­nƱ. CsƑre Ă©s lĂĄba sĂĄrga. Finom hĂșsĂĄĂ©rt Ă©s mĂĄjĂĄĂ©rt
tenyésztik.
3. 	
írd ki a mellékneveket a közmondåsokból! Karikåzd be a középfok
jelĂ©t, Ă©s hĂșzd alĂĄ a felsƑfok jelĂ©t!
Jobb okosnak lenni, mint hƑskĂ©nt dicsekedni.
Az egyenes Ășt a legrövidebb.
Fényes ígéretnek kevesebbet higgy.
A hazĂĄdnak fĂŒstje is hevesebb, mint idegen orszĂĄgnak
tĂŒze.
Ha a szépnél nem lenne szebb, még elbízhatnå magåt.
4. 	
Pótold a hiånyzó szavakat a közmondåsokban! Magyaråzd meg
a közmondåsok jelentését!
MindenĂŒtt jĂł, de _________ otthon.
_________ a lĂĄngja, mint a fĂŒstje.
_________ egy lĂșdnyak, tĂ­z tyĂșknyaknĂĄl.
53
A MELLÉKNÉV HELYESÍRÁSA
1. 	
Dolgozzatok pĂĄrban! Az alĂĄbbi szavak közĂŒl mĂĄsoljĂĄtok le a mel-
lékneveket csoportosítva! Versenyezzetek, ki tud elmondani minél többet
emlĂ©kezetbƑl!
j ly
terebĂ©lyes, veszĂ©lyes, szomjĂșsĂĄg, rejtĂ©ly, gömbölyƱ, sajtos,
jeges, helyes, zajos, vajas, sĂșly, mĂĄjas, ujj, Ășj, lyukas, sĂșlyos,
homålyos, pajkos, mély, olaj, furulya
2. 	Måsolås közben pótoljåtok a hiånyzó magånhangzókat a mellék-
nevekben!
apr__	 kĂŒls__	 savany__	 gyönyör__
bord__	 fels__	 hossz__	 keser__
als__ 	 bels__	 szomor__	 nagyszer__
a) 	Egészítsétek ki az oszlopokat két-két melléknévvel!
b) 	VĂĄlasszatok ki nĂ©gyet a szavak közĂŒl, Ă©s Ă­rjatok egy-egy mon-
datot!
A mellĂ©knĂ©v vĂ©gĂ©n az -Ăł, -Ƒ, -Ăș, -Ʊ mindig hosszĂș.
3. 	
Írd le szĂłtagolva a következƑ mellĂ©kneveket!
legjobb, legolcsóbb, legelevenebb, legaranyosabb, legéde-
sebb, legkivĂĄbb, legszebb, legnagyobb, legeredetibb
4. 	
Pótold a hiånyzó måssalhangzót a fokozott melléknevekben!
ki__ebb	 hango__abb	 leggyor__abb
fri__ebb	 legoko__abb	 legme__ebb
la__Ășbb	 legho__abb	 legillato__abb
5. 	
Alkoss az alåbbi szavakból összetett mellékneveket!
szĂĄz
orr
nagy
jĂł
bƑ fogas
szarvĂș lĂĄbĂș
kezƱ hangĂș
kerekƱ
szívƱ
54
AZ -I KÉPZƐS MELLÉKNÉV
1.	 Olvasd el a következƑ mondatokat!
Verecke fontos magyar történelmi emlékhely. A vereckei
emlékmƱ a magyar honfoglalåsnak ållít emléket.
MunkĂĄcs KĂĄrpĂĄtalja mĂĄsodik legnagyobb vĂĄrosa. ZrĂ­nyi
Ilona hƑsiesen vĂ©dte a munkĂĄcsi vĂĄrat az osztrĂĄk tĂșlerƑ el-
len.
Visk gazdag törtĂ©nelmi mĂșltĂș telepĂŒlĂ©s a Tisza partjĂĄn. Az
egykori viski gyĂłgyfĂŒrdƑt Kölcsey Ferenc is lĂĄtogatta.
2. 	
Figyeld meg, hogy a kiemelt szavak közĂŒl melyik felel a mi? Ă©s
melyik a milyen? kérdésre!
3. 	
MĂĄsold ki a milyen? kĂ©rdĂ©sre felelƑ kiemelt szavakat!
Ezeket a szavakat fƑnĂ©vbƑl kĂ©peztĂŒk az -i mellĂ©knĂ©vkĂ©p-
zƑvel.
TalĂĄn mĂĄr hallottĂĄl rĂłla, hogy a megƑrzĂ©sre mĂ©ltĂł egyedĂŒl-
ĂĄllĂł magyar nemzeti Ă©rtĂ©ket hungarikumnak nevezzĂŒk.
4. 	
Írd ki a felsorolt hungarikumok közĂŒl az i-kĂ©pzƑs mellĂ©kneveket!
csabai kolbĂĄsz,	 tokaji aszĂș,	 kalocsai fƱszerpaprika,
makĂłi hagyma, 	 halasi csipke, 	 hollĂłhĂĄzi porcelĂĄn,
karcagi birkapörkölt,	 bajai halåszlé	 tiszai halåszlé
5. 	
Sorolj fel olyan kårpåtaljai magyar értékeket, amelyek szerinted
mĂ©ltĂłak lennĂ©nek a hungarikum cĂ­mre! HĂșzd alĂĄ bennĂŒk az -i kĂ©pzƑs
mellékneveket!
6. VĂĄlaszd ki az -i kĂ©pzƑs mellĂ©knevet a következƑ szavak közĂŒl!
udvari, zokni, asztali, ĂĄzsiai, csoki, tepsi, Ă©gi, Peti, varrni,
kézi, beregi
3 kép kalocsai paprika, halasi csipke, hollóhåzi porcelån
55
A SZÁMNÉV
1. Dolgozzatok pårban! Nézzétek meg a képet, majd végezzétek el
a feladatokat!
a)	Szåmoljåtok meg, håny jåték van összesen a képen!
b)	Szåmoljåtok meg, håny könyv van a képen!
c)	Håny egyforma színƱ jåték van a képen?
d)	GyƱjtsetek szavakat a kĂ©prƑl!
e)	A szavak és a szåmok segítségével alkossatok mondatokat!
2. Olvasd el Weöres Såndor versét! Figyeld meg a kiemelt szavakat!
KACSA-ÚSZTATÓ
TĂł vize, tĂł vize csupa nĂĄdszĂĄl,
egy kacsa, két kacsa oda-csåszkål,
sĂĄrban ezer kacsa bogarĂĄszik,
reszket a tĂł vize, ki se lĂĄtszik.
A kiemelt szavak megnevezik, hogy a kacsĂĄk szĂĄmĂĄt,
mennyiségét. Ezeket szåmneveknek hívjuk.
A szĂĄmnĂ©v Ă©lƑlĂ©nyeknek, Ă©lettelen dolgoknak a szĂĄ-
mĂĄt, mennyisĂ©gĂ©t Ă©s a sorban elfoglalt helyĂ©t kifejezƑ
szófaj. Kérdései: mennyi?, håny? hånyadik?. Példåul: 2, ket-
tƑ, 1000, ezer, 3., harmadik.
A szĂĄmokat betƱkkel Ă©s szĂĄmjegyekkel is jelöljĂŒk.
JĂĄtĂ©kbolt belĂŒlrƑl vagy
gyerekszoba sok jåtékkal és könyvvel
Rajz
56
3. 	
Keresd meg a szövegben a szĂĄmneveket, Ă©s Ă­rd ki Ƒket!
Februår az év måsodik hónapja. Míg a többi hónap 30
vagy 31 napbĂłl ĂĄll, neki elĂ©g 28 is. Legfeljebb az Ășgyneve-
zett szökĆ‘Ă©vekben toldja meg egy nappal. GondoljĂĄtok el, ha
valaki februĂĄr 29-Ă©n szĂŒletik, csak nĂ©gyĂ©venkĂ©nt van szĂŒle-
tésnapja!
4. 	
Keresd meg a következƑ mesecĂ­mekben a szĂĄmneveket!
A hĂĄrom kĂ­vĂĄnsĂĄg
A tizenkét zsivåny
A hĂĄrom selyp lĂĄny
A négy våndor
A hĂĄrom diĂł
A tizenkét holló
Hetet egy csapĂĄsra
5. 	
VĂĄlaszolj a következƑ kĂ©rdĂ©sekre szĂĄmokkal!
Håny testvéred van?
HĂĄny Ă©ves vagy?
HĂĄnyan vagytok az osztĂĄlyban?
HĂĄnyadik padban ĂŒlsz?
HĂĄny ĂłrĂĄd van egy nap?
HĂĄny Ăłrakor szoktĂĄl lefekĂŒdni este?
HĂĄny Ăłrakor Ă©bredsz fel reggel?
6. 	
Írd ki a szĂĄmneveket Weöres SĂĄndor versĂ©bƑl! Írd le a szĂĄmne-
veket szĂĄmjegyekkel is!
A KUTYA-TÁR
Harap-utca hĂĄrom alatt
megnyĂ­lott a kutya-tĂĄr,
sĂ­ppal-dobbal megnyitotta
KutyafĂŒlƱ AladĂĄr.
Kutya-tĂĄr! kutya-tĂĄr!
KutyafĂŒlƱ AladĂĄr!
HĂșsz forintĂ©rt tarka kutya,
tízért fehér kutya jår,
törzs-vevƑknek öt forintĂ©rt
kaphatĂł a kutya mĂĄr.
Kutya-tĂĄr! kutya-tĂĄr!
KutyafĂŒlƱ AladĂĄr!
2 könyvnek a borítója
57
A SZÁMNÉV FAJTÁI
1. 	
Olvasd el a következƑ mondatokat!
Az ĂșjszĂŒlött panda vak, csaknem teljesen csupasz, Ă©s 15
dekagramm sincs. A kicsi gyorsan nƑ: egy hónapos korára
kinƑ a szƑre, Ă©s mĂĄr jĂłl kivehetƑ rajta a kifejlett ĂĄllatokra
jellemzƑ mintĂĄzat. 	 KĂ©t hĂ©ttel kĂ©sƑbb kinyĂ­lik a szeme.
Egy felnƑtt afrikai elefĂĄnt nyolc mĂ©ter hosszĂș. A tömege
a hĂ©t tonnĂĄt is elĂ©ri. OrmĂĄnya kĂ©t mĂ©ter hosszĂș. Egy nap
alatt rengeteg vizet iszik.
Az egy, két, nyolc, hét szavak pontosan megnevezik a szå-
mot a mennyiséget. Ezek hatårozott szåmnevek.
A rengeteg szó nem fejez ki pontos mennyiséget. Azt je-
lenti, hogy nagyon sok vizet iszik az elefĂĄnt, de nem tudjuk,
hogy pontosan mennyit. Ez hatårozatlan szåmnév.
A hatårozott szåmnév pontosan megnevezi a szåmot,
mennyiséget.
A hatårozatlan szåmnév nem nevezi meg pontosan a
szĂĄmot.
2. 	
CsoportosĂ­tsd jelentĂ©sĂŒk szerint a következƑ szĂĄmneveket!
hatårozatlan szåmnév hatårozott szåmnév
hĂ©t, kevĂ©s, kettƑ, nĂ©hĂĄny, tizenöt, ezer, rengeteg, harminc-
öt, ezernyolcszåznegyvennyolc, sok
3. 	
Írd ki a hatĂĄrozatlan szĂĄmneveket a közmondĂĄsokbĂłl!
Sok kĂ©z hamar kĂ©sz.	 Többet Ă©sszel, mint erƑvel.
Több nap, mint kolbåsz.	 Aki sokat markol, keveset fog.
KevĂ©sbƑl lesz a sok.	 Többhöz mindig több kell.
Sok kicsi sokra megy.	 Sok beszédnek sok az alja.
Ki a kicsit nem becsĂŒli, az a sokat nem Ă©rdemli.
58
A HATÁROZOTT SZÁMNÉV FAJTÁI
1. 	
Olvasd el az alåbbi szöveget!
MIÉRT NÉGY HÉT VAN EGY HÓNAPBAN
Sok ember nem tudja, hogy az idƑ szĂĄmĂ­tĂĄsa az Ă©gites-
tekkel történik. A hét a Hold alakjånak våltozåsåval kapcsola-
tos. A Hold nĂ©gy kĂŒlönbözƑ alakot mutat. MegkĂŒlönböztetĂŒnk
Ășjholdat, elsƑ negyedet, teliholdat, utolsĂł negyedet. ElsƑ Ă©s
utolsĂł negyedkor csak negyed Hold lĂĄthatĂł. Ezek az ĂĄtvĂĄlto-
zåsok éppen hetenkét következnek egymås utån. A negyedik
hĂ©t vĂ©gĂ©n minden kezdƑdik elölrƑl. Ennyi idƑ alatt kerĂŒli meg
a Hold a Földet. Ez az idƑ a holdhĂłnap. A valĂłdi hĂłnap egy-
két nappal hosszabb, de mindig kevesebb öt hétnél.
A négy, negyed, negyedik szavak szåmnevek. A négy pon-
tos szåmot, mennyiséget jelöl. A negyed az egésznek egy
részét fejezi ki. A negyedik a sorban a negyedik hetet jelöli.
A hatĂĄrozott szĂĄmnĂ©vnĂ©vnek hĂĄrom fajtja van: tƑszĂĄmnĂ©v,
törtszåmnév és sorszåmnév.
A szåmnevek egy része mennyiséget fejez ki. Ezek a
tƑszĂĄmnevek Ă©s a törtszĂĄmnevek.
A tƑszĂĄmnevek az egĂ©sz szĂĄmot nevezik meg (nĂ©gy), a
törtszåmnevek az egész szåmok törtrészét jelölik (negyed).
A szåmnevek måsik csoportja sorrendi helyet jelöl ki. Ezek
a sorszĂĄmnevek (negyedik).
2. 	
KĂ©pezz törtszĂĄmneveket Ă©s sorszĂĄmneveket a tƑszĂĄmnevekbƑl!
törtszåmnév sorszåmnév
hårom öt kilen tizenöt
59
3. 	
Olvasd el a részletet! Majd írd ki a szåmneveket csoportosítva!
tƑszĂĄmnĂ©v sorszĂĄmnĂ©v hatĂĄrozatlan szĂĄmnĂ©v
ÖtvennĂ©gy Ă©ve lakom ezen a bolygĂłn, de eddig mĂ©g csak
hĂĄromszor zavartak. ElƑször huszonkĂ©t Ă©ve egy cserebogĂĄr;
isten tudja, honnĂ©t pottyant ide. Iszonyatos zajt csapott, Ășgy-
hogy négy hibåt is ejtettem a szåmadåsban. Måsodszor tizen-
egy esztendeje köszvényrohamot kaptam. Keveset mozgok,
nincs idƑm lĂłfrĂĄlni; Ă©n komoly ember vagyok. Harmadszor
pedig most.
A hatodik bolygĂł tĂ­zszerte nagyobb volt. Egy öregĂșr lakott
rajta és óriåsi könyvet írt!
Saint-Exupéry: A kis herceg
A szåmnevek ragozhatóak (ötször), néhåny hatårozatlan
szåmnév fokozható (kevés, kevesebb, legkevesebb)
4. 	
Kapcsolj toldalékot az alåbbi szåmnevekhez!
hét
hĂșsz
hĂĄromszĂĄz
ezer
5. 	
Írd le a kevĂ©s Ă©s a sok szĂĄmnevek közĂ©pfokĂș Ă©s felsƑfokĂș alakjĂĄt!
alapfok közĂ©pfok felsƑfok
sok, kevés,
rengeteg,
néhåny
SZÁMNÉV
HatĂĄrozatlan
HatĂĄrozott
tƑszĂĄmnĂ©v sorszĂĄmnĂ©v törtszĂĄmnĂ©v
måsodik kétnegyed
kettƑ
-szor -szer -ig
-kor -an -en
60
A SZÁMNEVEK HELYESÍRÁSA
1. 	
Figyeld meg az alĂĄbbi szĂĄmneveket!
	 szåmjegyekkel 		 betƱkkel
		 1568			 ezerötszåzhatvannyolc
		 2000			 kétezer
		 2001			 kétezer-egy
		 5000			 ötezer
A szĂĄmneveket szĂĄmjegyekkel Ă©s betƱkkel is jelölhetjĂŒk.
2. 	
Írd le számjegyekkel az alábbi számokat!
kétszåzöt		 ezerkilencszåzötvenhårom
hatvanhårom		 ötezer
szåzezer		 négyszåzharmincöt
kétezer-egy		 harminchårom
3. 	
Figyeld meg a szĂĄmnevek helyesĂ­rĂĄsĂĄt!
tƑszámnevek sorszámnevek
ötre	 5-re	 ötödikre	 5.-re
héttel	 7-tel	 negyedikbe	 4.-be
hĂșszbĂłl	 20-bĂłl	 tizedikrƑl	 10.-rƑl
A sorszĂĄmnevek utĂĄn pontot teszĂŒnk.
4. Írd le számjegyekkel a számokat! Ügyelj a helyesírásra!
harmadik, tizenkettƑ, egyharmad, ötödik, huszonnĂ©gy, hĂĄ-
romszåzötvenhat, huszonkettedik, hatvanhetedik, szåzhar-
minchét, ötszåsznegyvennyolc
5. 	
MĂĄsold le a mondatokat! A szĂĄmneveket szĂĄmjegyekkel Ă­rd!
A hetedik emeleten lakom.
A hetedikrƑl szĂ©p kilĂĄtĂĄs nyĂ­lik a parkra.
HuszonötbƑl vegyĂ©l el kilencet.
A testvérem harmadikba jår.
Reggel nyolckor kezdƑdik a tanítás.
61
6. 	
EgĂ©szĂ­tsd ki a következƑ mondatokat szĂĄmnevekkel! A szĂĄmokat
betƱvel írd!
Egy Ă©vben __________ hĂłnap van.
A __________ hĂłnap a december.
Egy évben __________ hét van.
Egy Ă©v __________ napbĂłl ĂĄll.
Minden __________ Ă©v szökĆ‘Ă©v.
A szökĆ‘Ă©vben __________ nap van.
Ha betƱvel írjuk a szåmneveket, kétezerig egybeírjuk. Pél-
dåul: harmincöt, ezerkilencszåzkilencvevkilenc, kétezer.
KĂ©tezer felett a szĂĄmneveket kötƑjellel Ă­rjuk. PĂ©ldĂĄul: kĂ©te-
zer-egy, háromezer-nyolcszázhatvankettƑ.
A kerek egĂ©sz szĂĄmokat kĂ©tezren felĂŒl is egybeĂ­rjuk. PĂ©l-
dåul: ötezer, tízmillió.
7. 	
MĂĄsold le a mondatokat, hĂșzd alĂĄ az egy szĂĄmnĂ©v toldalĂ©kos
alakjait!
A jobb tanulók egytƑl egyig megoldották a matematikai
feladatokat. A sportoló egyre jobb eredményeket ért el.
Senkinek sem sikerĂŒlt egybƑl eltalĂĄlnia a cĂ©lt.
Ami egyszer sikerĂŒlt, mĂĄskor is sikerĂŒlhet.
Ne Ă­rd egybe a fƑnevet a nĂ©vutĂłval!
A mĂșltkor kĂ©r gĂłllal kikaptunk, de most eggyel vezetĂŒnk.
A sok prĂłba sorĂĄn a tĂĄnccsoport összeszokott, szinte egïżœ-
gyé vålt.
Az egy szåmnév toldalékos alakjaiban röviden írjuk a gy-t.
PĂ©ldĂĄul: egyre, egytƑl, egyig, egybƑl, egyszer, egybe.
Kivétel a -vel és a -vé toldalékos szóalak: eggyel, eggyé.
8. 	
Alkoss mondatokkat az alĂĄbbi szavakkal! Figyeld meg a helyes-
Ă­rĂĄsukat!
tíz, kétszåztíz, tizenöt, tizenhét
hĂșsz, kĂ©tszĂĄzhĂșsz, huszonhĂĄrom, huszonöt
62
A KELTEZÉSEK HELYESÍRÁSA
1. 	
Figyeljétek meg, hånyféleképpen írhatjuk a keltezéseket!
2021. szeptember 1.	 2021. szept. 1.
2021. 09. 01.			 2021. IX. 1.
2. 	
FigyeljĂ©tek meg, hogyan vĂĄltozik a keltezĂ©s, ha a napot jelölƑ
szåm utån toldalékot kapcsolunk!
2021. szeptember 1-én vagy 2021. szeptember 1-jén.
2021. szeptember 1-je.
3. 	
PĂłtold a hiĂĄnyzĂł pontokat a dĂĄtumokban! Mondd meg, mi jut
eszedbe ezekrƑl a dátumokról.
2021 szeptember 1-jén		 2020 december 25
1956 oktĂłber 23			 1848 mĂĄrcius 15-e
4. 	
Kapcsolj ragokat a szĂĄmnevekhez!
-val -vel -bĂłl -bƑl -szor -ször
egy tĂ­z hĂșsz nyolc huszonöt kevĂ©s sok
5. 	
Jegyezd meg, hogy Ă­rjuk a rĂłmai szĂĄmokat:
1 – I		 6 – VI
2 – II		 7 – VII
3 – III		 8 – VIII
4 – IV		 9 – IX
5 – V		 10 – X
4. Írd le a következƑ ismert költƑk Ă©s Ă­rĂłk szĂŒletĂ©si dĂĄtumĂĄt minden
lehetséges módon!
GĂĄrdonyi GĂ©za 1863. augusztus 11-Ă©n szĂŒletett AgĂĄrdon.
Weöres SĂĄndor szĂŒletĂ©si helye Ă©s ideje: Szombathely,
1913.06.22.
KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor NagygalambfalvĂĄn szĂŒletett 1929. mĂĄjus
10-Ă©n.
JĂłzsef Attila szĂŒletĂ©si helye Ă©s ideje: Budapest, 1905.04.11.
63
A NÉVMÁS
1. 	
Olvasd el a meseregény részletét! Figyeld meg a kiemelt szava-
kat!
Én pedig a csillagokat birtoklom, mert elƑttem soha senki
nem gondolt rá, hogy birtokolja Ƒket
.
De te nem szedheted le a csillagokat!
– Azt nem. De bankba tehetem Ƒket.
– Az meg mit jelent?
– Azt jelenti, hogy felírom egy darabka papirosra a csilla-
gaim szĂĄmĂĄt; aztĂĄn ezt a papĂ­rdarabkĂĄt bezĂĄrom egy fiĂłkba.
– Ennyi az egĂ©sz.
– Mi kell több?
Saint-Exupéry nyomån
Az Ă©n, te szavak valakinek a nevĂ©t helyettesĂ­tik. Az Ƒket, a
csillagokat szĂł helyett hasznĂĄlja az Ă­rĂł, az ezt szĂłval rĂĄmutat
arra a papirosra, amelyet a fiókba zår. Mindkét szóval egy
fƑnevet helyettesít.
A fƑneveket, mellĂ©kneveket, szĂĄmneveket helyettesĂ­-
tƑ szĂłfajokat nĂ©vmĂĄsoknak hĂ­vjuk.
2. 	
CsoportosĂ­td a következƑ nĂ©vmĂĄsokat!
fƑnevet helyettesĂ­t mellĂ©knevet helyettesĂ­t
szĂĄmnevet helyettesĂ­t
azzal, ezt, vele, milyen, ki, arrĂłl, ilyen, ti, annyiszor, mennyi,
melyik, hány, Ƒ, azok, mit, hányadik, amolyan, ennyi, veled,
Ă©n, ezeket, mi, ekkora, ennyit
3. Írd ki a versrĂ©szletbƑl a nĂ©vmĂĄsokat!
– HovĂĄ valĂł szĂŒletĂ©s vagy, te bojtĂĄr?
– Kezed, lábad vasra veri a zsandár.
– SzatmĂĄr megye, Tiszabecs az Ă©n hazĂĄm,
– Ott szĂŒlette, ĂĄrvĂĄn nevelt az anyĂĄm.
64
A SZEMÉLYES NÉVMÁS
1. 	
Olvasd el Birtalan Ferenc Titok címƱ versét! Figyeld meg a ki-
emelt szavakat!
Mama soha nem nevet ki engem.
Neki elmondom az ĂĄlmom.
Ɛ is elmeséli a titkait,
Ă©s nem csodĂĄlkozik,
hogy csigabiga-hĂĄton
az Óperenciáson
tĂșlra jött velem.
a)	Mondd meg, kinek a neve helyett használja a szerzƑ a kiemelt
szavakat!
b)	Idézd fel, mit tanultål a névmåsról a harmadik osztålyban!
A személyes névmåst személyek neve helyett hasz-
nĂĄljuk.
2. 	
Dolgozzatok pårban! Olvassåtok el a regényrészletet szereposz-
tĂĄsban!
Luise félénken és aggodalmasan néz a képre. Aztån åt-
szellemĂŒl a tekintete. Szemei valĂłsĂĄggal rĂĄtapadnak arra a
nƑi arcra.
Lotte vårakozåsteljesen fordul a måsik gyerek felé.
Luise, kimerĂŒlten a boldogsĂĄgtĂłl, leereszti a kĂ©pet, Ășgy
suttogja:
– Az Ă©n anyukĂĄm!
Lotte åtöleli Luise nyakåt!
– A mi anyukánk!
Erich Kastner
a)	Keressétek meg a szövegben a személyes névmåst!
b)	Mondjåtok meg, kiknek a neve helyett hasznålja az író névmå-
sokat!
A személyes névmåst is ragozhatjuk: engem, téged,
Ƒt, minket, titeket, Ƒket, velem, nekem stb.
65
A KÉRDƐ NÉVMÁS
1. Olvasd el a verset! Figyeld meg a kiemelt szavakat!
Hol jĂĄrtĂĄl, bĂĄrĂĄnykĂĄm?
Zöld erdƑben, asszonykĂĄm.
Mit ettél, bårånykåm?
Édes fĂŒvet, asszonykĂĄm.
Mit ittĂĄl, bĂĄrĂĄnykĂĄm?
ForrĂĄsvizet, asszonykĂĄm.
Ki vert meg bĂĄrĂĄnykĂĄm?
Szomszéd legény, asszonykåm.
SĂ­rtĂĄl-e, bĂĄrĂĄnykĂĄm?
SĂ­rtam biz’ Ă©n, asszonykĂĄm.
Hogy sĂ­rtĂĄl, bĂĄrĂĄnykĂĄm?
ÜhĂŒm-bĂŒhĂŒm, asszonykĂĄm.
A kiemelt szavakkal tudakolunk, kĂ©rdezĂŒnk valakitƑl vala-
mit. Ezek a kĂ©rdƑ nĂ©vmĂĄsok.
KĂ©rdƑ nĂ©vmĂĄssal szemĂ©lyre, tĂĄrgyra, tulajdonsĂĄgra,
mennyisĂ©gre kĂ©rdezĂŒnk.
FƑnĂ©vre kĂ©rdez MellĂ©knĂ©vre kĂ©rdez SzĂĄmnĂ©vre kĂ©rdez
Ki? Mi?
Kik? Kik?
Kinek? Minek?
Milyen? Melyik?
Mekkora? Mely?
Miféle?
HĂĄny?
Mennyi?
HĂĄnyadik?
2. EgĂ©szĂ­tsd ki az alĂĄbbi talĂĄlĂłs kĂ©rdĂ©seket kĂ©rdƑ nĂ©vmĂĄsokkal! Ha
nem tudod a megfejtéseket, vålaszd ki a szókårtyåkról!
_____________ tĂłban nem lehet csĂłnakĂĄzni?
_____________ megy ĂĄt szĂĄraz lĂĄbbal a vĂ­zen?
_____________ van a patakban a legtöbb?
_____________ esik az esƑ?
_____________ lehet a vĂ­zen szĂĄraz lĂĄbbal ĂĄtmenni?
Amíg a földre ér. Ha megfagy. Az årnyék.
A tolltartĂłban. Vizes.
66
3.	 Olvassåtok el a mesét szerepenként!
A VAK ÉS A TEJ
Egy vakon szĂŒletett ember azt kĂ©rdezte egy lĂĄtĂł embertƑl:
– Milyen szĂ­nƱ a tej?
Azt mondja a lĂĄtĂł:
– Olyan a tej szĂ­ne, mint a fehĂ©r papĂ­rĂ©.
KĂ©rdi tovĂĄbb a vak:
– Akkor hĂĄt az a szĂ­n Ășgy zizeg a kĂ©zben, mint a papĂ­r?
Azt mondja a lĂĄtĂł:
– Nem. A tej olyan fehĂ©r, mint a fehĂ©r liszt.
KĂ©rdi tovĂĄbb a vak:
– Micsoda? Olyan pelyhes Ă©s puha, mint a nyĂșl?
Azt mondja a lĂĄtĂł:
– Nem, a fehĂ©r szĂ­n Ă©ppen olyan, mint a hĂł.
KĂ©rdi tovĂĄbb a vak:
– Micsoda? Olyan hideg, mint a hó?
És bĂĄrmennyi pĂ©ldĂĄt sorolt fel a lĂĄtĂł, a vak nem tudta
felfogni, milyen a fehér tej színe.
Lev Tolsztoj
a)	Dolgozzatok pĂĄrban! ÍrjĂĄtok ki a mesĂ©bƑl a nĂ©vmĂĄsokat!
b)	MondjĂĄtok meg, melyik kĂ©rdƑ Ă©s melyik a mutatĂł nĂ©vmĂĄs!
4. 	
Olvasd el a pĂĄrbeszĂ©det! Mondd meg, kirƑl van szĂł?
– Szervusz, de örĂŒlök, hogy lĂĄtlak! ________
– Mikor jöttĂ©k haza? ________
– GabiĂ©k itthon vannak mĂĄr? ________
– RĂ©g vĂĄrtunk erre az alkalomra. ________
– Gabi mĂ©g nyaral.________
– Mikorra tervezitek a találkozót? ________
a) 	Egészítsd ki a pårbeszédet még néhåny mondattal!
67
A MUTATÓ NÉVMÁS
1. 	
Olvasd el Nemes Nagy Ágnes Nyåri rajz címƱ versének részletét!
Ez itt a hĂĄz, ez itt a tĂł,
ez itt az Ășt, felĂ©nk futĂł,
ez itt akåc, ez itt levél,
ez itt a nap, ez itt a dél.
Az ez szĂł rĂĄmutat a fƑnĂ©vre. MutatĂł nĂ©vmĂĄsnak hĂ­vjuk.
2. 	
Måsold le a közmondåsokat! Figyeld meg a kiemelt szavakat!!
Amelyik kutya ugat, az nem harap.
Amilyen a munka, olyan a jutalma.
Annyi, mint kilenc medvének egy vadkörte.
Az az, olyan, annyi szavak a kutyĂĄra, a munka minƑsĂ©gĂ©re,
és mennyiségre mutatnak.
A mutatĂł nĂ©vmĂĄsok fƑnevet, mellĂ©knevet, szĂĄmnevet he-
lyettesĂ­tenek, ezekre mutatnak rĂĄ.
A névmåsok a mondatban gyakran kapnak ragot.
Ezt szeretem. Annyival is beérem.
A leggyakoribb mutató névmåsok
FƑnĂ©v helyett: MellĂ©knĂ©v helyett: SzĂĄmnĂ©v helyett:
ez, ugyanez,
az, ugyanaz
ilyen, ugyanilyen,
efféle, ekkora,
olyan, ugyanolyan,
afféle, akkora
ennyi, ugyanennyi,
annyi, ugyanannyi
3. 	
Kapcsolj -t ragot az ez és az mutató névmåshoz, majd alkoss
velĂŒk egy-egy mondatot!
4. Pótold a közmondåsokban a névmåsokat!
Amilyen a munka, __________ a jutalom.
Amilyen az adjonisten, __________ a fogadjisten.
Amilyen az anyja, __________ a lĂĄnya.
AhĂĄny hĂĄz, __________ szokĂĄs.
68
4. 	
Írd le az alĂĄbbi mondatokat! HĂșzd alĂĄ bennĂŒk a nĂ©vmĂĄsokat!
Szeretne elmenni, Ƒ is Ăștra kelni. (MĂłra Ferenc)
Itt szĂŒlettem Ă©n, ezen a tĂĄjon. (PetƑfi SĂĄndor)
HĂĄt te, mi leszel, JĂłska, hogyha egyszer nagy leszel.
(Osvát ErnƑ)
Mår ti is történelmet írtok. (Gyårfås Endre)
5. PĂłtold a követketƑ nĂ©vmĂĄsokban a hiĂĄnyzĂł mĂĄssalhangzĂłkat!
i__en	 am__an	 a__i	 ame__en
o__an	 mi__en	 e__i	 ugyani__en
6. Måsold le a pårbeszédet, és egészítsd ki még két mondattal!
– HƱ, de jĂł tĂĄska!
– Ez jó lenne nekem.
– Ilyen az enyĂ©m is.
– Van rĂĄ ennyi pĂ©nzed?
– Nincs.
– MegkĂ©rem anyut, hogy
szĂŒletĂ©snapomra ilyen tĂĄskĂĄt
vegyen nekem.
7. Olvasd el a rĂ©szletet a magyar nĂ©pmesĂ©bƑl!
A szårnyasok összegyƱltek, hogy kirålyt vålasszanak. A
sas elgondolta, hogy majd Ƒ lesz a kirĂĄly, de a többiek azt
mondtĂĄk, hogy az legyen a kirĂĄly, aki a legmagasabbra fel-
szĂĄll.
Az ökörszem a sas szĂĄrnya alĂĄ bĂșjt. Mikor aztĂĄn a nagy
madarak felszĂĄlltak annyira, hogy mĂĄr feljebb nem bĂ­rtak
szållni, akkor az ökörszem kiszållt a sas szårnya alól, és
fölszĂĄllt a legmagasabbra, Ƒ lett a kirĂĄly.
a)	Keresd meg a szövegben a személyes névmåst!
b)	Olvasd fel azt a mondatot, amelyikben mutató névmås van!
c)	Írj ki nĂ©gy fƑnevet hatĂĄrozott nĂ©velƑvel!
d)	Keresd meg a kĂ©t nĂ©vutĂłs fƑnevet!
e)	Írd ki a fokozott mellĂ©kneveket!
Rajz: Kirakatban 2 tĂĄska,
elƑtt kĂ©t fiĂș beszĂ©lget.
134
TARTALOM
Szöveg, mondat, szó............................................................................ 6
Szöveg.
.................................................................................................... 6
A mondat.
.............................................................................................. 10
A mondatfajtĂĄk.......................................................................................12
A szavak jelentése................................................................................ 16
A szóösszetétel..................................................................................... 18
A szóképzés.......................................................................................... 20
A szĂłfajok............................................................................................ 23
A fƑnĂ©v................................................................................................. 24
A köznév és tulajdonnév.
...................................................................... 26
A tulajdonnév fajtåi............................................................................... 28
A személynév........................................................................................ 29
Az ållatnév.
............................................................................................ 30
A földrajzi név....................................................................................... 31
A bolygĂłk, Ă©gitestek nevei.
................................................................. .34
Az intézménynevek............................................................................... 36
A cĂ­mek.............................................................................................. ..37
A mĂĄrkanevek....................................................................................... 38
A fƑnĂ©v Ă©s toldalĂ©kai............................................................................ 39
A fƑnevek helyesírása.
.......................................................................... 42
A -val, -vel, -vĂĄ, -vĂ© ragos fƑnevek.
..................................................... 45
A nĂ©velƑ............................................................................................... 46
A névutó.
.............................................................................................. 48
A melléknév......................................................................................... 50
A melléknév fokozåsa........................................................................... 52
A melléknév helyesíråsa....................................................................... 53
Az -i kĂ©pzƑs mellĂ©knĂ©v....................................................................... 54
A szåmnév........................................................................................... 55
A szåmnév fajtåi................................................................................... 57
A hatårozott szåmnév fajtåi.................................................................. 58
A szĂĄmnevek helyesĂ­rĂĄsa..................................................................... 60
A keltezések helyesíråsa...................................................................... 62
A névmås............................................................................................. 63
A személyes névmås............................................................................ 64
A kĂ©rdƑ nĂ©vmĂĄs.................................................................................... 65
A mutató névmås ................................................................................ 67
135
Az ige................................................................................................... 69
Az igeidƑk.................................................................................................
Az ige ragozĂĄsa.
.......................................................................................
Az igemĂłdok.............................................................................................
A kijelentƑ Ă©s a feltĂ©teles mĂłd.
................................................................
A felszĂłlĂ­tĂł mĂłdĂș igĂ©k..............................................................................
Az igekötƑk...............................................................................................
A mondatrészek......................................................................................
A mondat fƑ rĂ©szei...................................................................................
Az alany Ă©s az ĂĄllĂ­tmĂĄny..........................................................................
A bƑvĂ­tmĂ©nyek.
..........................................................................................
A szöveg..................................................................................................
Az elbeszélés............................................................................................
A leĂ­rĂĄs......................................................................................................
TĂĄrgyleĂ­rĂĄs.................................................................................................
ÉlƑlĂ©nyek leĂ­rĂĄsa.......................................................................................
LeĂ­rĂĄs növĂ©nyekrƑl....................................................................................
Az ĂĄllatok bemutatĂĄsa..............................................................................
LeĂ­rĂĄs szemĂ©lyrƑl......................................................................................
A jellemzés................................................................................................
A tĂĄjleĂ­rĂĄs..................................................................................................
Az értesítés...............................................................................................
A meghĂ­vĂł.................................................................................................
A hĂ­r.
..........................................................................................................
Szövegértés.............................................................................................
Év vĂ©gi ismĂ©tlĂ©s.
.....................................................................................

More Related Content

What's hot

I ja j-i Ôigekiri
I ja j-i ÔigekiriI ja j-i Ôigekiri
I ja j-i Ôigekiririinaoun
 
Óravázlat!
Óravázlat!Óravázlat!
Óravázlat!
Marianna Muszka-Seres
 
Fonētika. Ć aurā un platā patskaƆa e, ē lietoĆĄanas nepozicionālie nosacÄ«jumi
Fonētika. Ć aurā un platā patskaƆa e, ē lietoĆĄanas nepozicionālie nosacÄ«jumiFonētika. Ć aurā un platā patskaƆa e, ē lietoĆĄanas nepozicionālie nosacÄ«jumi
Fonētika. Ć aurā un platā patskaƆa e, ē lietoĆĄanas nepozicionālie nosacÄ«jumi
Uzdevumi.lv
 
JĂ€rved
JĂ€rvedJĂ€rved
JĂ€rved
Helle .
 
OtsekÔne kirjavahemÀrgid
OtsekÔne kirjavahemÀrgidOtsekÔne kirjavahemÀrgid
OtsekÔne kirjavahemÀrgidKerstikondor
 
H sÔna algul
H sÔna algulH sÔna algul
H sÔna algulPille R
 
Fonētika. Ć aurā un platā patskaƆa e, ē lietoĆĄanas pozicionālie nosacÄ«jumi
Fonētika. Ć aurā un platā patskaƆa e, ē lietoĆĄanas pozicionālie nosacÄ«jumiFonētika. Ć aurā un platā patskaƆa e, ē lietoĆĄanas pozicionālie nosacÄ«jumi
Fonētika. Ć aurā un platā patskaƆa e, ē lietoĆĄanas pozicionālie nosacÄ«jumi
Uzdevumi.lv
 
კომპიუჱერის მოწყობილობები
კომპიუჱერის მოწყობილობებიკომპიუჱერის მოწყობილობები
კომპიუჱერის მოწყობილობები
Mari Morchiladze
 
Ortogrāfija. Vārdu dalīƥana pārneƥanai jaunā rindā
Ortogrāfija. Vārdu dalīƥana pārneƥanai jaunā rindāOrtogrāfija. Vārdu dalīƥana pārneƥanai jaunā rindā
Ortogrāfija. Vārdu dalīƥana pārneƥanai jaunā rindā
Uzdevumi.lv
 
Darbības vārdu darināƥana
Darbības vārdu darināƥanaDarbības vārdu darināƥana
Darbības vārdu darināƥana
Uzdevumi.lv
 
პირველი დჩე
პირველი დჩეპირველი დჩე
პირველი დჩეmaiamascavlebeli
 
Otsekone
OtsekoneOtsekone
OtsekoneMirli Isak
 
Nimi Ja Nimetus
Nimi Ja NimetusNimi Ja Nimetus
Nimi Ja Nimetus
Elle Hein
 
Darbības vārda pamatforma
Darbības vārda pamatformaDarbības vārda pamatforma
Darbības vārda pamatforma
Uzdevumi.lv
 
Afrika
AfrikaAfrika
Afrika
gintukask
 
JuhĂĄsz Dorottya ĂłravĂĄzlat
JuhĂĄsz Dorottya ĂłravĂĄzlat JuhĂĄsz Dorottya ĂłravĂĄzlat
JuhĂĄsz Dorottya ĂłravĂĄzlat
Dorottya JuhĂĄsz
 
ĂłRavĂĄzlat hunyadi
ĂłRavĂĄzlat hunyadiĂłRavĂĄzlat hunyadi
ĂłRavĂĄzlat hunyadiLajos Tar
 
яĐș утĐČĐŸŃ€ŃŽŃ”Ń‚ŃŒŃŃ Ń‚ĐŸŃ€Ń„ і ĐșĐ°ĐŒâ€™ŃĐœĐ” ĐČŃƒĐłŃ–Đ»Đ»Ń
яĐș утĐČĐŸŃ€ŃŽŃ”Ń‚ŃŒŃŃ Ń‚ĐŸŃ€Ń„ і ĐșĐ°ĐŒâ€™ŃĐœĐ” ĐČŃƒĐłŃ–Đ»Đ»ŃŃĐș утĐČĐŸŃ€ŃŽŃ”Ń‚ŃŒŃŃ Ń‚ĐŸŃ€Ń„ і ĐșĐ°ĐŒâ€™ŃĐœĐ” ĐČŃƒĐłŃ–Đ»Đ»Ń
яĐș утĐČĐŸŃ€ŃŽŃ”Ń‚ŃŒŃŃ Ń‚ĐŸŃ€Ń„ і ĐșĐ°ĐŒâ€™ŃĐœĐ” ĐČŃƒĐłŃ–Đ»Đ»Ńnatalibio
 
Darbības vārda persona
Darbības vārda personaDarbības vārda persona
Darbības vārda persona
Uzdevumi.lv
 

What's hot (20)

I ja j-i Ôigekiri
I ja j-i ÔigekiriI ja j-i Ôigekiri
I ja j-i Ôigekiri
 
Óravázlat!
Óravázlat!Óravázlat!
Óravázlat!
 
Fonētika. Ć aurā un platā patskaƆa e, ē lietoĆĄanas nepozicionālie nosacÄ«jumi
Fonētika. Ć aurā un platā patskaƆa e, ē lietoĆĄanas nepozicionālie nosacÄ«jumiFonētika. Ć aurā un platā patskaƆa e, ē lietoĆĄanas nepozicionālie nosacÄ«jumi
Fonētika. Ć aurā un platā patskaƆa e, ē lietoĆĄanas nepozicionālie nosacÄ«jumi
 
JĂ€rved
JĂ€rvedJĂ€rved
JĂ€rved
 
OtsekÔne kirjavahemÀrgid
OtsekÔne kirjavahemÀrgidOtsekÔne kirjavahemÀrgid
OtsekÔne kirjavahemÀrgid
 
H sÔna algul
H sÔna algulH sÔna algul
H sÔna algul
 
Fonētika. Ć aurā un platā patskaƆa e, ē lietoĆĄanas pozicionālie nosacÄ«jumi
Fonētika. Ć aurā un platā patskaƆa e, ē lietoĆĄanas pozicionālie nosacÄ«jumiFonētika. Ć aurā un platā patskaƆa e, ē lietoĆĄanas pozicionālie nosacÄ«jumi
Fonētika. Ć aurā un platā patskaƆa e, ē lietoĆĄanas pozicionālie nosacÄ«jumi
 
კომპიუჱერის მოწყობილობები
კომპიუჱერის მოწყობილობებიკომპიუჱერის მოწყობილობები
კომპიუჱერის მოწყობილობები
 
Ortogrāfija. Vārdu dalīƥana pārneƥanai jaunā rindā
Ortogrāfija. Vārdu dalīƥana pārneƥanai jaunā rindāOrtogrāfija. Vārdu dalīƥana pārneƥanai jaunā rindā
Ortogrāfija. Vārdu dalīƥana pārneƥanai jaunā rindā
 
Darbības vārdu darināƥana
Darbības vārdu darināƥanaDarbības vārdu darināƥana
Darbības vārdu darināƥana
 
პირველი დჩე
პირველი დჩეპირველი დჩე
პირველი დჩე
 
Elekter
ElekterElekter
Elekter
 
Otsekone
OtsekoneOtsekone
Otsekone
 
Nimi Ja Nimetus
Nimi Ja NimetusNimi Ja Nimetus
Nimi Ja Nimetus
 
Darbības vārda pamatforma
Darbības vārda pamatformaDarbības vārda pamatforma
Darbības vārda pamatforma
 
Afrika
AfrikaAfrika
Afrika
 
JuhĂĄsz Dorottya ĂłravĂĄzlat
JuhĂĄsz Dorottya ĂłravĂĄzlat JuhĂĄsz Dorottya ĂłravĂĄzlat
JuhĂĄsz Dorottya ĂłravĂĄzlat
 
ĂłRavĂĄzlat hunyadi
ĂłRavĂĄzlat hunyadiĂłRavĂĄzlat hunyadi
ĂłRavĂĄzlat hunyadi
 
яĐș утĐČĐŸŃ€ŃŽŃ”Ń‚ŃŒŃŃ Ń‚ĐŸŃ€Ń„ і ĐșĐ°ĐŒâ€™ŃĐœĐ” ĐČŃƒĐłŃ–Đ»Đ»Ń
яĐș утĐČĐŸŃ€ŃŽŃ”Ń‚ŃŒŃŃ Ń‚ĐŸŃ€Ń„ і ĐșĐ°ĐŒâ€™ŃĐœĐ” ĐČŃƒĐłŃ–Đ»Đ»ŃŃĐș утĐČĐŸŃ€ŃŽŃ”Ń‚ŃŒŃŃ Ń‚ĐŸŃ€Ń„ і ĐșĐ°ĐŒâ€™ŃĐœĐ” ĐČŃƒĐłŃ–Đ»Đ»Ń
яĐș утĐČĐŸŃ€ŃŽŃ”Ń‚ŃŒŃŃ Ń‚ĐŸŃ€Ń„ і ĐșĐ°ĐŒâ€™ŃĐœĐ” ĐČŃƒĐłŃ–Đ»Đ»Ń
 
Darbības vārda persona
Darbības vārda personaDarbības vārda persona
Darbības vārda persona
 

Similar to Ugorska mova-ta-chytannia-4-klas-lotor-2021-1

6_ugm_b_2023.pdf
6_ugm_b_2023.pdf6_ugm_b_2023.pdf
6_ugm_b_2023.pdf
LudaM3
 
Ugorska mova-ta-chytannia-4-klas-lotor-2021-2
Ugorska mova-ta-chytannia-4-klas-lotor-2021-2Ugorska mova-ta-chytannia-4-klas-lotor-2021-2
Ugorska mova-ta-chytannia-4-klas-lotor-2021-2
kreidaros1
 
SzĂłszerkezettan, mondattan
SzĂłszerkezettan, mondattanSzĂłszerkezettan, mondattan
SzĂłszerkezettan, mondattan
Kinga BĂĄthory
 
óRatervezet móra ferenc_nagyapó-kissné lami mónika
óRatervezet móra ferenc_nagyapó-kissné lami mónikaóRatervezet móra ferenc_nagyapó-kissné lami mónika
óRatervezet móra ferenc_nagyapó-kissné lami mónikalamimonikazita
 
Tihanyi Fanni (9. Ă©vfolyam) – Rogerschool (iskolaĂșjsĂĄg) - Rogers KözĂ©piskola,...
Tihanyi Fanni (9. Ă©vfolyam) – Rogerschool (iskolaĂșjsĂĄg) - Rogers KözĂ©piskola,...Tihanyi Fanni (9. Ă©vfolyam) – Rogerschool (iskolaĂșjsĂĄg) - Rogers KözĂ©piskola,...
Tihanyi Fanni (9. Ă©vfolyam) – Rogerschool (iskolaĂșjsĂĄg) - Rogers KözĂ©piskola,...SzemĂ©lyközpontĂș KözĂ©piskola Rogers
 
A kĂ­gyĂł bennĂŒnk lakik?
A kĂ­gyĂł bennĂŒnk lakik?A kĂ­gyĂł bennĂŒnk lakik?
A kĂ­gyĂł bennĂŒnk lakik?
Ambrus Attila JĂłzsef
 
SzĂłfajtan, szĂłalaktan 2
SzĂłfajtan, szĂłalaktan 2SzĂłfajtan, szĂłalaktan 2
SzĂłfajtan, szĂłalaktan 2
Kinga BĂĄthory
 
6_ugm_d_2023.pdf
6_ugm_d_2023.pdf6_ugm_d_2023.pdf
6_ugm_d_2023.pdf
LudaM3
 
5 l d_2018_ug
5 l d_2018_ug5 l d_2018_ug
5 l d_2018_ug
4book
 
Magyar nyelv
Magyar nyelvMagyar nyelv
Magyar nyelvguest495ec6
 
Magyar nyelv2
Magyar nyelv2Magyar nyelv2
Magyar nyelv2Emma T
 
Richard dawkins folyam az édenkertbÔl
Richard dawkins  folyam az édenkertbÔlRichard dawkins  folyam az édenkertbÔl
Richard dawkins folyam az édenkertbÔlzsombor10
 
5 um b_2018_ugors
5 um b_2018_ugors5 um b_2018_ugors
5 um b_2018_ugors
4book
 
A többszörösen összetett mondat alaptípusai nappali
A többszörösen összetett mondat alaptípusai nappaliA többszörösen összetett mondat alaptípusai nappali
A többszörösen összetett mondat alaptípusai nappali
Domonkosignes
 
VersĂŒnnep az alsĂł tagozatokon
VersĂŒnnep az alsĂł tagozatokonVersĂŒnnep az alsĂł tagozatokon
VersĂŒnnep az alsĂł tagozatokon
Dr. Török Béla Általånos Iskola
 
GergĂ©nyinĂ© NĂ©meth Erika: A tengerek Ă©lƑvilĂĄga - fejlesztƑ fĂŒzet ĂłvodĂĄsoknak
GergĂ©nyinĂ© NĂ©meth Erika: A tengerek Ă©lƑvilĂĄga - fejlesztƑ fĂŒzet ĂłvodĂĄsoknakGergĂ©nyinĂ© NĂ©meth Erika: A tengerek Ă©lƑvilĂĄga - fejlesztƑ fĂŒzet ĂłvodĂĄsoknak
GergĂ©nyinĂ© NĂ©meth Erika: A tengerek Ă©lƑvilĂĄga - fejlesztƑ fĂŒzet ĂłvodĂĄsoknak
fejlesztem
 
Versek
VersekVersek
Magyar Nyelv
Magyar NyelvMagyar Nyelv
Magyar Nyelv
polyakgyuri
 
Magyar nyelv
Magyar nyelvMagyar nyelv
Magyar nyelvguest067970a
 
A hollĂł meg a bagoly felmĂ©rƑ A_Ă©v_eleji.docx
A hollĂł meg a bagoly felmĂ©rƑ A_Ă©v_eleji.docxA hollĂł meg a bagoly felmĂ©rƑ A_Ă©v_eleji.docx
A hollĂł meg a bagoly felmĂ©rƑ A_Ă©v_eleji.docx
aniko83kiss
 

Similar to Ugorska mova-ta-chytannia-4-klas-lotor-2021-1 (20)

6_ugm_b_2023.pdf
6_ugm_b_2023.pdf6_ugm_b_2023.pdf
6_ugm_b_2023.pdf
 
Ugorska mova-ta-chytannia-4-klas-lotor-2021-2
Ugorska mova-ta-chytannia-4-klas-lotor-2021-2Ugorska mova-ta-chytannia-4-klas-lotor-2021-2
Ugorska mova-ta-chytannia-4-klas-lotor-2021-2
 
SzĂłszerkezettan, mondattan
SzĂłszerkezettan, mondattanSzĂłszerkezettan, mondattan
SzĂłszerkezettan, mondattan
 
óRatervezet móra ferenc_nagyapó-kissné lami mónika
óRatervezet móra ferenc_nagyapó-kissné lami mónikaóRatervezet móra ferenc_nagyapó-kissné lami mónika
óRatervezet móra ferenc_nagyapó-kissné lami mónika
 
Tihanyi Fanni (9. Ă©vfolyam) – Rogerschool (iskolaĂșjsĂĄg) - Rogers KözĂ©piskola,...
Tihanyi Fanni (9. Ă©vfolyam) – Rogerschool (iskolaĂșjsĂĄg) - Rogers KözĂ©piskola,...Tihanyi Fanni (9. Ă©vfolyam) – Rogerschool (iskolaĂșjsĂĄg) - Rogers KözĂ©piskola,...
Tihanyi Fanni (9. Ă©vfolyam) – Rogerschool (iskolaĂșjsĂĄg) - Rogers KözĂ©piskola,...
 
A kĂ­gyĂł bennĂŒnk lakik?
A kĂ­gyĂł bennĂŒnk lakik?A kĂ­gyĂł bennĂŒnk lakik?
A kĂ­gyĂł bennĂŒnk lakik?
 
SzĂłfajtan, szĂłalaktan 2
SzĂłfajtan, szĂłalaktan 2SzĂłfajtan, szĂłalaktan 2
SzĂłfajtan, szĂłalaktan 2
 
6_ugm_d_2023.pdf
6_ugm_d_2023.pdf6_ugm_d_2023.pdf
6_ugm_d_2023.pdf
 
5 l d_2018_ug
5 l d_2018_ug5 l d_2018_ug
5 l d_2018_ug
 
Magyar nyelv
Magyar nyelvMagyar nyelv
Magyar nyelv
 
Magyar nyelv2
Magyar nyelv2Magyar nyelv2
Magyar nyelv2
 
Richard dawkins folyam az édenkertbÔl
Richard dawkins  folyam az édenkertbÔlRichard dawkins  folyam az édenkertbÔl
Richard dawkins folyam az édenkertbÔl
 
5 um b_2018_ugors
5 um b_2018_ugors5 um b_2018_ugors
5 um b_2018_ugors
 
A többszörösen összetett mondat alaptípusai nappali
A többszörösen összetett mondat alaptípusai nappaliA többszörösen összetett mondat alaptípusai nappali
A többszörösen összetett mondat alaptípusai nappali
 
VersĂŒnnep az alsĂł tagozatokon
VersĂŒnnep az alsĂł tagozatokonVersĂŒnnep az alsĂł tagozatokon
VersĂŒnnep az alsĂł tagozatokon
 
GergĂ©nyinĂ© NĂ©meth Erika: A tengerek Ă©lƑvilĂĄga - fejlesztƑ fĂŒzet ĂłvodĂĄsoknak
GergĂ©nyinĂ© NĂ©meth Erika: A tengerek Ă©lƑvilĂĄga - fejlesztƑ fĂŒzet ĂłvodĂĄsoknakGergĂ©nyinĂ© NĂ©meth Erika: A tengerek Ă©lƑvilĂĄga - fejlesztƑ fĂŒzet ĂłvodĂĄsoknak
GergĂ©nyinĂ© NĂ©meth Erika: A tengerek Ă©lƑvilĂĄga - fejlesztƑ fĂŒzet ĂłvodĂĄsoknak
 
Versek
VersekVersek
Versek
 
Magyar Nyelv
Magyar NyelvMagyar Nyelv
Magyar Nyelv
 
Magyar nyelv
Magyar nyelvMagyar nyelv
Magyar nyelv
 
A hollĂł meg a bagoly felmĂ©rƑ A_Ă©v_eleji.docx
A hollĂł meg a bagoly felmĂ©rƑ A_Ă©v_eleji.docxA hollĂł meg a bagoly felmĂ©rƑ A_Ă©v_eleji.docx
A hollĂł meg a bagoly felmĂ©rƑ A_Ă©v_eleji.docx
 

Ugorska mova-ta-chytannia-4-klas-lotor-2021-1

  • 2. 1 Lator-Perduk Ilona Perduk JĂĄnos Tankönyv a magyar oktatĂĄsi nyelvƱ ĂĄltalĂĄnos közĂ©pfokĂș tanintĂ©zetek 4. osztĂĄlya szĂĄmĂĄra (kĂ©t rĂ©szben) I. rĂ©sz AjĂĄnlotta Ukrajna OktatĂĄsi Ă©s TudomĂĄnyos MinisztĂ©riuma ЛьĐČіĐČ Đ’ĐžĐŽĐ°ĐČĐœĐžŃ†Ń‚ĐČĐŸ „СĐČіт” 2021
  • 3. 3 Ukrajna ĂĄllami himnusza Đ©Đ” ĐœĐ” ĐČĐŒĐ”Ń€Đ»Đ° ĐŁĐșŃ€Đ°Ń—ĐœĐž i слаĐČĐ°, i ĐČĐŸĐ»Ń, Đ©Đ” ĐœĐ°ĐŒ, Đ±Ń€Đ°Ń‚Ń‚Ń ĐŒĐŸĐ»ĐŸĐŽiї, ŃƒŃĐŒiŃ…ĐœĐ”Ń‚ŃŒŃŃ ĐŽĐŸĐ»Ń. Đ—ĐłĐžĐœŃƒŃ‚ŃŒ ĐœĐ°Ńˆi ĐČĐŸŃ€iĐ¶Đ”ĐœŃŒĐșĐž, яĐș Ń€ĐŸŃĐ° ĐœĐ° ŃĐŸĐœŃ†i. Đ—Đ°ĐżĐ°ĐœŃƒŃ”ĐŒ i ĐŒĐž, Đ±Ń€Đ°Ń‚Ń‚Ń, у сĐČĐŸŃ—Đč ŃŃ‚ĐŸŃ€ĐŸĐœŃ†i. RefrĂ©n: Душу Đč тiĐ»ĐŸ ĐŒĐž ĐżĐŸĐ»ĐŸĐ¶ĐžĐŒ Đ·Đ° ĐœĐ°ŃˆŃƒ сĐČĐŸĐ±ĐŸĐŽŃƒ, I ĐżĐŸĐșĐ°Đ¶Đ”ĐŒ, Ń‰ĐŸ ĐŒĐž, Đ±Ń€Đ°Ń‚Ń‚Ń, ĐșĐŸĐ·Đ°Ń†ŃŒĐșĐŸĐłĐŸ Ń€ĐŸĐŽŃƒ. Szöveg: Pavlo Csubinszkij Zene: Mihajlo Verbickij
  • 4. 4 KEDVES GYEREKEK! Új tankönyvet tartotok a kezetekben, amelynek segĂ­tsĂ©gĂ©- vel tovĂĄbb fejleszthetitek anyanyelvi ismereteiteket. A mĂĄsodik osztĂĄlyban a hangokrĂłl, betƱkrƑl Ă©s a nyelv szerkezetĂ©rƑl tanultatok. MĂĄr kĂŒlönbsĂ©get tudtok tenni a betƱk, szavak Ă©s mondatok között. KĂ©szen ĂĄlltok tehĂĄt arra, hogy a nyelv nagyobb egysĂ©gĂ©rƑl, a szövegrƑl is fontos ismereteket szerezzetek. A szöveggel valĂł munka sorĂĄn – amellett, hogy Ă©rdekes dolgokrĂłl olvashattok – megtanulhattok helyesen fo- galmazni szĂłban Ă©s Ă­rĂĄsban. Ennek a tudĂĄsanyagnak mindig hasznĂĄt veszitek az Ă©letben. A könyv segĂ­tsĂ©getekre lesz abban is, hogy többet tudjatok meg a szöveg legkisebb jelentĂ©ssel bĂ­rĂł egysĂ©gĂ©rƑl, a sza- vakrĂłl. Nem titok, hogy igazĂĄn szĂ©pen az tud fogalmazni, aki tisztĂĄban van a szavak sokszĂ­nƱ, gazdag jelentĂ©startalmĂĄval. Aki ĂłrĂĄrĂłl ĂłrĂĄra lelkiismeretesen elvĂ©gzi az iskolai Ă©s hĂĄzi feladatokat, kĂ©pes lesz arra, hogy egyre szĂ­nesebben, maga- biztosabban Ă©s pontosabban adja ĂĄt gondolatait szĂłban Ă©s Ă­rĂĄsban. Örömteli munkĂĄt, jĂł tanulĂĄst kĂ­vĂĄnunk! A szerzƑk
  • 5. 5 SZONETT AZ ANYANYELVRƐL HazĂĄm: magyar nyelv- igĂ©k, fƑnevek Ă©s mellĂ©knevek kincses birodalma – jĂł ezredĂ©v formĂĄlta mƱremek! VarĂĄzsodat a lĂ©lek befogadja, Ășjult erƑt adsz minden munkanapra Ă©s elringatsz, ha bĂ©kĂ©n pihenek. ValĂłsĂĄg lesz a kĂ©pzelet kalandja, ha szavaidban Ă©rtelmet nyerek. A Siralom s a Halotti beszĂ©d szavai Ăłta jĂĄrulok elĂ©d Ă©s Ă©vszĂĄzadok költƑit idĂ©zem. Te vagy az otthon Ă©s a nagyvilĂĄg. A nyelvtanod a törvĂ©ny, melyen ĂĄt a mondhatĂłk szabĂĄlyait megĂ©rte HegedƱs GĂ©za * * * Minden embernek, Ă­gy a magyarnak is szĂ­ve joga, hogy az anyanyelvĂ©t szeresse a legjobban, sƑt termĂ©szetes is, hogy Ă­gy tesz, hiszen az az egyetlen nyelv, amelyet igazĂĄn ismer. Azon a nyelven keresztĂŒl ismerte meg a vilĂĄgot Ă©s önmagĂĄt, Ă©s azt a tĂ©nyt, hogy Ƒ magyar, annak rĂ©vĂ©n Ă©lte ĂĄt nemzete törtĂ©netĂ©t Ă©s irodalmĂĄt. Ehhez mĂĄr csak arra a jĂłzan be- lĂĄtĂĄsra kell eljutnia a magyar embernek, hogy minden mĂĄs ember is pontosan Ă­gy van a maga anyanyelvĂ©vel. (...) Csak intelligencia kĂ©rdĂ©se, hogy ezt az egyszerƱ tĂ©nyt belĂĄssuk Ă©s elfogadjuk. Hogy ne sĂłvĂĄrogjunk folyton mĂĄsok elisme- rĂ©sĂ©re a mi nyelvĂŒnk nagyszerƱsĂ©ge tĂĄrgyĂĄban, ne verjĂŒk a mellĂŒnket, ne szĂłljuk le mĂĄsok nyelvĂ©t. A magunkĂ©t pedig ne hivalkodĂĄssal becsĂŒljĂŒk meg, hanem azzal, hogy igyekszĂŒnk minĂ©l alaposabban megismerni, Ă©s minĂ©l többet olvasni nyel- vĂŒnk klasszikus Ă©s Ă©lƑ Ă­rĂłit. TĂłtfalusi IstvĂĄn
  • 6. 6 ДотячоĐč ĐżĐŸŃ‚ŃĐł,ĐœĐ° ĐœŃŒĐŸĐŒŃƒ Юіто,ĐŽĐŸŃ€ĐŸŃĐ»Ń–.ĐŁ ĐČіЮĐșŃ€ĐžŃ‚ĐŸĐŒŃƒ ĐČĐ°ĐłĐŸĐœŃ– ĐŽĐŸŃ€ĐŸŃĐ»ĐžĐč Ń‡ĐŸĐ»ĐŸĐČіĐș ĐŽĐžĐČоться у тДлДсĐșĐŸĐż, Đ° Đ¶Ń–ĐœĐșĐ° Ń„ĐŸŃ‚ĐŸĐłŃ€Đ°Ń„ŃƒŃ”. Діто Ń„ĐŸŃ‚ĐŸĐłŃ€Đ°Ń„ŃƒŃŽŃ‚ŃŒ ĐœĐ° ĐŒĐŸĐ±Ń–Đ»ŃŒĐœĐžĐč Ń‚Đ”Đ»Đ”Ń„ĐŸĐœ. Đ”Đ”Ń…Ń‚ĐŸ Ń€ĐŸĐ±ĐžŃ‚ŃŒ сДлфі(Ń‚Ń€ĐžĐŒĐ°ŃŽŃ‚ŃŒ ĐŒĐŸĐ±Ń–Đ»ŃŒĐœĐžĐč ĐœĐ° сДлфіпалОці).ĐžĐŽĐžĐœ Ń…Đ»ĐŸĐżĐ”Ń†ŃŒ,ŃŃ‚ĐŸŃŃ‡Đž ĐœĐ° ĐČŃ–ĐŽŃŃ‚Đ°ĐœŃ– ĐČіЮ усіх, ĐŒĐ°Ń” ĐœĐ° ĐłĐŸĐ»ĐŸĐČі ĐœĐ°ĐČŃƒŃˆĐœĐžĐșĐž.Із ĐżĐŸŃ‚ŃĐłŃƒ ĐČĐžĐŽĐœĐŸ ĐČДлОĐșу Đ»Ń–ŃĐŸĐČу ĐłĐ°Đ»ŃĐČĐžĐœŃƒ,ĐœĐ° яĐșіĐč:- бâ€șються ĐŽĐČĐŸŃ” ĐŸĐ»Đ”ĐœŃ–ĐČ,- ĐŽĐžĐșі ĐșĐ°Đ±Đ°ĐœĐž ĐČĐ°Đ»ŃŃŽŃ‚ŃŒŃŃ у ĐłŃ€ŃĐ·ŃŽŃ†Ń–,-ĐżĐŸ ĐŒĐ°Đ»ĐŸĐŒŃƒ ĐŸĐ·Đ”Ń€Ń†ŃŽ плОĐČуть ĐŽĐžĐșі ĐșачĐșĐž,- ĐœĐ° бДрДзі ĐŸĐ·Đ”Ń€Đ° сДрДЎ ĐŸŃ‡Đ”Ń€Đ”Ń‚Ńƒ Ń…ĐŸĐČається Đ»ĐžŃĐžŃ†Ń і сліЎĐșує Đ·Đ° ĐșачĐșĐ°ĐŒĐž,-ĐČ ĐșутĐșу ĐŒĐ°Đ»ŃŽĐœĐșĐ° ŃŃ‚ĐŸŃ—Ń‚ŃŒ ĐŒĐžŃĐ»ĐžĐČĐ”Ń†ŃŒ, Đ±Ń–Đ»Ń ĐčĐŸĐłĐŸ ĐœŃ–Đł Đ»Đ”Đ¶ĐžŃ‚ŃŒ ŃĐŸĐ±Đ°ĐșĐ° ĐČОжла.В руĐșах ĐŒĐžŃĐ»ĐžĐČĐ”Ń†ŃŒ Ń‚Ń€ĐžĐŒĐ°Ń” Đ±Ń–ĐœĐŸĐșĐ»ŃŒ,- ĐżĐŸ ĐœĐ”Đ±Ńƒ Đ»Đ”Ń‚ĐžŃ‚ŃŒ лДлДчОĐč Đșлюч,- ĐœĐ° гілці ĐŸĐŽĐœĐŸĐłĐŸ Đ· ЎДрДĐČ ŃĐžĐŽŃŃ‚ŃŒ ĐŽĐČĐ° ĐČĐŸŃ€ĐŸĐœĐ°, ĐœĐ° Ń–ĐœŃˆĐŸĐŒŃƒ- білĐșĐ°. 1. NĂ©zd meg figyelmesen a kĂ©pet, Ă©s adj neki cĂ­met! 2. Mondd el, mit lĂĄthatnak a kisvasĂșton ĂŒlƑ szemĂ©lyek? SZÖVEG, MONDAT, SZÓ SZÖVEG
  • 7. 7 3. Sorold fel a kĂ©pen lĂĄthatĂł ĂĄllatokat! 4. MesĂ©ld el, szerinted melyik ĂĄllat mit csinĂĄl! ДотячоĐč ĐżĐŸŃ‚ŃĐł,ĐœĐ° ĐœŃŒĐŸĐŒŃƒ Юіто,ĐŽĐŸŃ€ĐŸŃĐ»Ń–.ĐŁ ĐČіЮĐșŃ€ĐžŃ‚ĐŸĐŒŃƒ ĐČĐ°ĐłĐŸĐœŃ– ĐŽĐŸŃ€ĐŸŃĐ»ĐžĐč Ń‡ĐŸĐ»ĐŸĐČіĐș ĐŽĐžĐČоться у тДлДсĐșĐŸĐż, Đ° Đ¶Ń–ĐœĐșĐ° Ń„ĐŸŃ‚ĐŸĐłŃ€Đ°Ń„ŃƒŃ”. Діто Ń„ĐŸŃ‚ĐŸĐłŃ€Đ°Ń„ŃƒŃŽŃ‚ŃŒ ĐœĐ° ĐŒĐŸĐ±Ń–Đ»ŃŒĐœĐžĐč Ń‚Đ”Đ»Đ”Ń„ĐŸĐœ. Đ”Đ”Ń…Ń‚ĐŸ Ń€ĐŸĐ±ĐžŃ‚ŃŒ сДлфі(Ń‚Ń€ĐžĐŒĐ°ŃŽŃ‚ŃŒ ĐŒĐŸĐ±Ń–Đ»ŃŒĐœĐžĐč ĐœĐ° сДлфіпалОці).ĐžĐŽĐžĐœ Ń…Đ»ĐŸĐżĐ”Ń†ŃŒ,ŃŃ‚ĐŸŃŃ‡Đž ĐœĐ° ĐČŃ–ĐŽŃŃ‚Đ°ĐœŃ– ĐČіЮ усіх, ĐŒĐ°Ń” ĐœĐ° ĐłĐŸĐ»ĐŸĐČі ĐœĐ°ĐČŃƒŃˆĐœĐžĐșĐž.Із ĐżĐŸŃ‚ŃĐłŃƒ ĐČĐžĐŽĐœĐŸ ĐČДлОĐșу Đ»Ń–ŃĐŸĐČу ĐłĐ°Đ»ŃĐČĐžĐœŃƒ,ĐœĐ° яĐșіĐč:- бâ€șються ĐŽĐČĐŸŃ” ĐŸĐ»Đ”ĐœŃ–ĐČ,- ĐŽĐžĐșі ĐșĐ°Đ±Đ°ĐœĐž ĐČĐ°Đ»ŃŃŽŃ‚ŃŒŃŃ у ĐłŃ€ŃĐ·ŃŽŃ†Ń–,-ĐżĐŸ ĐŒĐ°Đ»ĐŸĐŒŃƒ ĐŸĐ·Đ”Ń€Ń†ŃŽ плОĐČуть ĐŽĐžĐșі ĐșачĐșĐž,- ĐœĐ° бДрДзі ĐŸĐ·Đ”Ń€Đ° сДрДЎ ĐŸŃ‡Đ”Ń€Đ”Ń‚Ńƒ Ń…ĐŸĐČається Đ»ĐžŃĐžŃ†Ń і сліЎĐșує Đ·Đ° ĐșачĐșĐ°ĐŒĐž,-ĐČ ĐșутĐșу ĐŒĐ°Đ»ŃŽĐœĐșĐ° ŃŃ‚ĐŸŃ—Ń‚ŃŒ ĐŒĐžŃĐ»ĐžĐČĐ”Ń†ŃŒ, Đ±Ń–Đ»Ń ĐčĐŸĐłĐŸ ĐœŃ–Đł Đ»Đ”Đ¶ĐžŃ‚ŃŒ ŃĐŸĐ±Đ°ĐșĐ° ĐČОжла.В руĐșах ĐŒĐžŃĐ»ĐžĐČĐ”Ń†ŃŒ Ń‚Ń€ĐžĐŒĐ°Ń” Đ±Ń–ĐœĐŸĐșĐ»ŃŒ,- ĐżĐŸ ĐœĐ”Đ±Ńƒ Đ»Đ”Ń‚ĐžŃ‚ŃŒ лДлДчОĐč Đșлюч,- ĐœĐ° гілці ĐŸĐŽĐœĐŸĐłĐŸ Đ· ЎДрДĐČ ŃĐžĐŽŃŃ‚ŃŒ ĐŽĐČĐ° ĐČĐŸŃ€ĐŸĐœĐ°, ĐœĐ° Ń–ĐœŃˆĐŸĐŒŃƒ- білĐșĐ°.
  • 8. 8 1. Dolgozzatok nĂ©gyfƑs csoportokban! Alkossatok szöveget az elƑ- zƑ kĂ©p alapjĂĄn a következƑ cĂ­mmel: Kalandos utazĂĄs a kisvonattal! 2. VitassĂĄtok meg a kisvasĂșton ĂŒlƑ szemĂ©lyek viselkedĂ©sĂ©t! 3. Melyik gyerek viselkedĂ©se tĂ©r el a többitƑl? Mi a vĂ©lemĂ©nyetek rĂłla? 4. KĂ©pzeljĂ©tek el, mit lĂĄthattak Ă©s mire gondolhattak az elƑzƑ kĂ©p- bƑl kiemelt szereplƑk! Mondjatok legalĂĄbb nĂ©gy összefĂŒggƑ mondatot mindegyik rajz szereplƑje nevĂ©ben! 5. Az elƑzƑ oldali kĂ©p melyik szereplƑje mondhatta volna a követ- kezƑ mondatot? VĂ©gre dagonyĂĄzhatok egy jĂłt! Vajon melyik legĂ©ny lesz a gyƑztes? Mosolyt kĂ©rek! De, jĂł lenne, ha a gazdi is lĂĄtnĂĄ, amit Ă©n! JĂł a zene, Ă©s ez a fƑ! 6. ÁllapĂ­tsd meg a fenti mondak fajtĂĄjĂĄt! 7. Alkoss szöveget a kĂ©prƑl a következƑ szavak felhasznĂĄlĂĄsĂĄval! lapul les uszkĂĄl Ă©hes gyanĂștlanul
  • 9. 9 8. IdĂ©zzĂ©tek fel a A rĂłka Ă©s a kĂĄcsĂĄk cĂ­mƱ nĂ©pmesĂ©t! Milyen ösïżœ- szefĂŒggĂ©s van a mese Ă©s 6—7. oldalon levƑ kĂ©p között? 9. MesĂ©ljĂ©tek el egymĂĄsnak a nyĂĄr legĂ©rdekesebb Ă©lmĂ©nyĂ©t nĂ©hĂĄny szĂ©pen megfogalmazott mondatban! 10. A Vuk cĂ­mƱ regĂ©nybƑl idĂ©zett szöveg mondatait összekevertĂŒk. MĂĄsold le Ƒket olyan sorrendben, hogy ismĂ©t szöveg legyen belƑlĂŒk! Nagy kĂ©sƑn felsĂŒtött a nap. KifekĂŒdtek a tisztĂĄsra, hol nem kelt ki a bĂșza, Ă©s el is aludtak a napsĂŒtĂ©sben. Ott is alĂĄjuk folyt a vĂ­z, hĂĄt csak dideregtek. FĂ©nyes melegĂ©ben lustĂĄn szĂĄradt a bĂșzaerdƑ, Ă©s elnyĂșj- tĂłzkodva szĂĄrĂ­totta magĂĄt a kĂ©t rĂłka. A kĂ©t rĂłka hiĂĄba fekĂŒdt a bodza sƱrƱ levelei alĂĄ. 11. Fogalmazd meg sajĂĄt szavaiddal, mi a kĂŒlönbsĂ©g az egymĂĄst követƑ mondatok Ă©s a szöveg között! 12. Keresd meg azokat a mondatokat, amelyek nem illenek a szö- vegbe! VĂĄlasztĂĄsodat indokold meg! A szĂ©l a hĂĄz felƑl fĂșjt, Ă©s Vuk orrĂĄban pontosan benne volt, hogy melyik kutya hol fekszik. PĂ©ter a patakparton ĂŒlt Ă©s a vizet nĂ©zte. KörĂŒljĂĄrta a kerĂ­tĂ©st, Ă©s több rĂ©st talĂĄlt, melyeken könnyen becsĂșszhatott. De nem sietett. A vonat mĂ©g messze volt az ĂĄllomĂĄstĂłl. A rĂ©sek idegenek voltak, Ă©s csapda lehetett a tĂșlsĂł oldalukon. A kĂ©t lĂł vidĂĄman hĂșzta a könnyƱ szekeret. A bagoly puhĂĄn repĂŒlt az Ă©jszakĂĄban. KĂ©sƑbb jĂłl hallotta a kutyĂĄk szuszogĂĄsĂĄt, Ă©s amikor Kurri elsƑt kiĂĄltott, besurrant az egyik nyĂ­lĂĄson, amely a hĂĄztĂłl legmesszebb esett.
  • 10. 10 A MONDAT 1. Olvasd el a szöveget! Melyik Ă©vszakrĂłl Ă­r az Ă­rĂł? Kertemben mĂĄr az ƑszirĂłzsĂĄk fehĂ©r Ă©s lila virĂĄgai melen- getik az arcukat a nap sugaraiban. A gesztenyefĂĄm naprĂłl napra halvĂĄnyabb. A gyĂŒmölcsfĂĄim is olyanok, mint az öreg- emberek: egyik, mint a sĂĄrga öregember; a mĂĄsik, mint a piros öregember. A kĂ©t gĂłlyĂĄnk is elment. Szent IstvĂĄn kirĂĄly napjĂĄn lĂĄttam Ƒket utoljĂĄra a mezƑn. Nem halĂĄsztak, csak ĂĄlltak-ĂĄlldogĂĄltak elgondolkozva a fƱben; ott ĂĄlltak mind a ketten. A fecskĂ©k vidĂĄman csapongtak fölöttĂŒk a levegƑben. Azok mĂ©g nem gondoltak akkor az elutazĂĄsra. GĂĄrdonyi GĂ©za a) SzĂĄmold meg, hĂĄny mondatbĂłl ĂĄll a szöveg! b) Keresd meg Ă©s olvasd fel a legtöbb szĂłbĂłl ĂĄllĂł mondatot! c) Keresd meg Ă©s Ă­rd ki a legrövidebb mondatot! Mondd meg, hĂĄny szĂłbĂłl ĂĄll! 2. Bontsd mondatokra a tagolatlan szöveget! Tedd ki a szĂŒksĂ©ges Ă­rĂĄsjeleket! Furcsa kĂ©t madĂĄrfaj a gĂłlya meg a fecske tavasszal min- dig idejön a mĂĄsik vilĂĄgrĂ©szrƑl Ƒsszel meg mindig visszatĂ©r a mĂĄsik vilĂĄgrĂ©szbe de ott nem hĂĄzasodnak nem raknak fĂ©szket Ă©s nem költenek csak itt minĂĄlunk. 3. Alkoss mondatokat a szĂłkĂĄrtyĂĄkon levƑ szavakbĂłl! falevelek hƱvösebb nappalok sĂĄrgulnak szĂŒret Ƒsz ködös szĂ­nes idƑjĂĄrĂĄs rövidebbek lehullanak 4. Alkoss öt mondatot arrĂłl, hogy mit tartasz fontosnak a termĂ©szet megĂłvĂĄsa Ă©rdekĂ©ben! 5. Alkoss olyan mondatokat, amelynek a szavai ugyanazzal a ma- gĂĄnhangzĂłval vagy mĂĄssalhangzĂłval kezdƑdnek! Kati kevĂ©s kĂĄvĂ©t kortyolgat.
  • 11. 11 6. Alkoss mondatokat a kĂ©prƑl! a) Dologzzatok pĂĄrban! VitassĂĄtok meg a kĂ©t fiĂș tettĂ©t! b) Te mit tettĂ©l volna az idƑs ember helyĂ©ben? c) TalĂĄljatok ki egy törtĂ©netet a kĂ©prƑl! 7. PĂłtold a mondatokbĂłl kimaradt szavakat! VĂĄlogass a szĂłkĂĄrtyĂĄk- rĂłl! Vuk mindent megtett, hogy _________ fogsĂĄgba esett testvĂ©rĂ©t, Ínyt. A kisherceg elhatĂĄrozta, hogy _________ a rĂłkĂĄt. A ravasz rĂłka _________ a hiĂș Ă©s kĂ­vĂĄncsi kacsĂĄl eszĂ©n. A rĂĄk _________ a levegƑben a halakat pusztĂ­tĂł gĂ©met. Az igazmondĂł juhĂĄsz _________, hogy kicserĂ©lte az aranyszƑrƱ bĂĄrĂĄnyt egy fekete bĂĄrĂĄnnyal. beismerte kiszabadĂ­tsa megfojtotta megszelĂ­dĂ­ti tĂșljĂĄrt 8. VĂĄlaszd ki a közmondĂĄsok vĂ©gĂ©t a mĂĄsodik oszlopbĂłl! Aki mĂĄsnak vermet ĂĄs az a nagyot nem Ă©rdemli. NĂ©ma gyermeknek hĂ­g a leve. Ki mint vet nem vĂĄjja ki a szemĂ©t. OlcsĂł hĂșsnak anya sem Ă©rti a szavĂĄt. HollĂł a hollĂłnak Ășgy arat. Ki a kicsit nem becsĂŒli maga esik bele.
  • 12. 12 A MONDATFAJTÁK 1. Olvasd el a szöveget! ÁllapĂ­tsd meg a mondatok fajtĂĄjĂĄt! Tudod mit? LessĂŒk meg az Ƒszt! LessĂŒk meg, hogy hogyan közeledik, hatalmas köpenyĂ©t hogyan terĂ­ti a termĂ©szetre! Fi- gyeld meg a fĂĄk leveleit, azt, hogy a szĂ­nĂŒk mikor vĂĄltozik meg! ElƑbb csak nĂ©hĂĄnyĂ©, azutĂĄn egyre többĂ©. És egyre jobban hullanak is majd. Amikor szinte minden levĂ©l szĂ­nes, minden levĂ©l lenn lesz a földön, akkor lesz igazi Ƒsz! (Tarbay Ede nyomĂĄn) 2. Dolgozzatok pĂĄrban! PĂłtoljĂĄtok a mondatokban a hiĂĄnyzĂł mĂĄs- salhangzĂłkat! Viselke__etek udvariasan a vendĂ©gekkel! Sze__Ă©tek össze munka utĂĄn a szerszĂĄmokat! A__ĂĄtok ĂĄt a helyet az idƑsekne! Tu__tad, hogy holnap kirĂĄndulunk? LĂĄ__ĂĄtok, milyen szĂ©pen hull a hĂł? Ha__atok nekem is tortĂĄbĂłl! Apa baltĂĄval aprĂ­__ a tĂŒzifĂĄt. a) ÁllapĂ­tsĂĄtok meg a mondatok fajtĂĄjĂĄt! b) VĂĄlasszĂĄtok ki a szĂłkĂĄrtyĂĄkrĂłl, milyen beszĂ©lƑi szĂĄndĂ©kot fejez- nek ki a fenti mondatok! közlĂ©s Ă©rdeklƑdĂ©s tudakozĂłdĂĄs utasĂ­tĂĄs kijelentĂ©s parancs fĂĄjdalom öröm Ăłhaj kĂ­vĂĄnsĂĄg meglepƑdĂ©s ijedtsĂ©g kĂ©rĂ©s 3. PĂłtold a következƑ mondatok mondatvĂ©gi Ă­rĂĄsjeleit, Ă©s nevezd meg a mondatok fajtĂĄjĂĄt! BĂĄrcsak jĂł idƑ lenne holnap Ne tĂ©pd le a fa ĂĄgĂĄt De szĂ©p Ă©rett ez a gyĂŒmölcs HĂĄny gombĂłc fagylaltot ettĂ©l Az idĂ©n jĂł szƑlƑtermĂ©s volt
  • 13. 13 4. Alkoss kĂŒlönbözƑ mondatfajtĂĄkat a kĂ©p alapjĂĄn! 5. Fejezd be a megkezdett mondatokat! Tedd ki a mondatvĂ©gi Ă­rĂĄs- jeleket! ÁllapĂ­tsd meg a mondatok fajtĂĄjĂĄt is! BĂĄrcsak _________ Hozd ide _________ De szĂ©p _________ Mi holnap _________ HovĂĄ _________ Jaj, de _________ 6. AlalakĂ­tsd ĂĄt az alĂĄbbi kijelentƑ mondatokat kĂ©rdƑ Ă©s ĂłhajtĂł mon- datokkĂĄ! A szĂ©l lerĂĄzta a fĂĄrĂłl a diĂłt. A nagy szĂĄrazsĂĄg miatt kiszĂĄradtak a kutak. SzĂŒletĂ©snapomra egy kiskutyĂĄt kaptam ajĂĄndĂ©kba. Az elƑadĂĄsra az összes jegy elkelt. A mĂłkus a fa törzse mögĂ© rejtƑzött. A vadĂĄsz cĂ©lba vette a nyulat. Az idei tĂ©len mĂ©g nem esett a hĂł. A lĂĄnyok eredeti nagydobronyi viseletben tĂĄncoltak. közlĂ©s, kijelentĂ©s, megĂĄllapĂ­tĂĄs (.) Ă©rdeklƑdĂ©s, tudakozĂłdĂĄs (?) öröm, csodĂĄlkozĂĄs, ijedsĂ©g, meglepƑdĂ©s, fĂĄjdalom, bosszĂșsĂĄg (!) parancs kĂ©rĂ©s, tiltĂĄs, felszĂłlĂ­tĂĄs, utasĂ­tĂĄs (!) Ăłhaj kĂ­vĂĄnsĂĄg, vĂĄgy (!) MONDATFAJTÁK KijelentƑ KĂ©rdƑ FelkiĂĄltĂł FelszĂłlĂ­tĂł ÓhajtĂł Rajz: Fagylaltos gonbĂłcos fagylaltot mĂ©r kĂ©t gyereknek. A pult kirakatĂĄban többfĂ©le szĂ­nes fagylalt lĂĄthatĂł. Az egyik gyerek a fagylaltra vĂĄr, a mĂĄsik mĂĄr jóízƱen nyalja a fagyit.
  • 14. 14 A SZAVAK 1. Írd le szavakra tagolva az alĂĄbbi mondatokat! AzƑszimadĂĄrvonulĂĄslenyƱgözƑtermĂ©szetijelensĂ©g. ÚtrakelnekazĂ©szakifĂ©ltekemadarai. AhidegelƑlmĂ©rsĂ©keltĂ©ghajlatĂșvidĂ©kekreköltözzenek. AköltözĂ©stanappalokrövidĂŒlĂ©seĂ©sahidegidƑindokolja. EgyesmadĂĄrfajokkontinenseketiskĂ©pesekĂĄtrepĂŒlni. 2. Írj ki olyan szavakat a versbƑl, amelyek megfelelnek az alĂĄbbi kĂ­vĂĄnalmaknak! egy magĂĄnhangzĂł van benne: egy rövid Ă©s egy hosszĂș magĂĄnhangzĂł van benne: hosszĂș egyjegyƱ mĂĄssalhangzĂł van benne: hosszĂș kĂ©tjegyƱ mĂĄssalhangzĂł van benne: hĂĄrom szĂłtagbĂłl ĂĄll: JÖN AZ ƐSZ Jön immĂĄr az ismerƑs SzĂ©l lĂĄbĂș deres Ƒsz. Sepreget, kotorĂĄsz, Meg-megĂĄll, lombot rĂĄz. Lombot rĂĄz, diĂłt ver, Krumplit ĂĄs, szĂŒretel. SĂłhajtoz nagyokat, S harapja, kurtĂ­tja a hosszĂș napokat. KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor a) Melyik az a szĂł, amelyiknek a kiejtĂ©se Ă©s az Ă­rĂĄsa eltĂ©rƑ? b) Rakd betƱrendbe az elsƑ versszak szavait! c) GyƱjts szavakat a fenti vers mellett levƑ kĂ©prƑl! d) Írd ki a versbƑl a cselekvĂ©st jelentƑ szavakat! Rajz: szƑlƑt szĂŒretelnek
  • 15. 15 3. Írd le szĂłtagolva a szavakat! fiaink, vasĂșt, vasutas, jĂ©gesƑ, templom, könnyƱ, lehullik, diĂł, elesik, lĂĄndzsa, edzƑ, vĂĄrosig, barĂĄtja, öccse, tea, Ăłhaj, Ă©let, elesik, vadĂĄllat 4. Írd a megfelelƑ hosszĂș mĂĄssalhangzĂłkat a szavakba! gg kk ll mm tt zĂŒ__ög, fa__at, csi__ag, pa__an, bĂŒ__fa, bi__eg, o__hon, a__or, E__a, re__el, vi__amos, re__eg, Li__a, fĂŒ__öny, kaku__, bru__og, ka__og, vi__ĂĄm, ho__Ăł, i__at, pi__angĂł, pi __ely, ca__og, gu__ol 5. Alkoss az alĂĄbbi szavakbĂłl Ășj szavakat az elsƑ betƱjĂŒk kicserĂ©- lĂ©sĂ©vel! lĂĄnc – tĂĄnc torzsa _______ bilincs _______ sirĂĄly _______ hĂĄrtya _______ zavar _______ sĂĄtor _______ polc _______ tenyĂ©r _______ narancs _______ 6. Rendezd szavakkĂĄ a szĂłtagokat! 7. Írd le a verset szĂłtagolva! GESZTENYE-MONDÓKA Rezzen a szĂ©lben a gesztenye ĂĄga, rozsdabarna ingĂ©t morcosan cibĂĄlja. Ha potyog a termĂ©s, vigyĂĄzz kicsit jobban, ha nem ugrasz fĂ©lre, kobakodon koppan! Mentovics Éva kör- ke- kar- mo- er- han- var- gyĂĄ- so- fo- or- tor- vĂĄny vos gya bil va dĂ©sz ta nyĂ©r valy zƑ jĂș lyĂł
  • 16. 16 A SZAVAK JELENTÉSE 1. CsoportosĂ­tsd a szavakat jelentĂ©sĂŒk alapjĂĄn! egyjelentĂ©sƱ szavak többjelentĂ©sƱ szavak azonos alakĂș szavak fƱz, zebra, elefĂĄnt, egĂ©r, tƱz, nĂ©pdal, fĂŒl, levĂ©l, karkötƑ, fog, szĂ©l, nyĂĄr, toll, tölgyfa, szem, nyak, csigalĂ©pcsƑ, szĂ­nhĂĄz, hajpĂĄnt, tulipĂĄn 2. HĂĄny Ă©rtelmes szĂł van a betƱsorban! Keresed meg Ƒket, majd Ă­rd be a fĂŒzetedbe! a) cicakutyabocikacsalibakakastyĂșkkecsketehĂ©nhĂĄziĂĄllatok b) farkastigrisoroszlĂĄnpĂĄrducelefĂĄntrĂłkamedvevadĂĄllatok c) könyvceruzatollfĂŒzetvonalzĂłradĂ­rkrĂ©tatĂ©rkĂ©ptanszerek d) vĂ­zlevegƑtalajpatakhegyfolyĂłerdƑmezƑrĂ©ttermĂ©szet 3. VĂĄlaszd ki a következƑ szavak rokon Ă©rtelmƱ megfelelƑit! kikelet kunyhĂł önzetlen burgony kukorica hĂĄz tavasz jĂłszĂ­vƱ viskĂł törökbĂșza mĂĄlĂ© pityĂłka tengeri krupli kastĂ©ly 4. Keresd meg a szavak ellentĂ©stes pĂĄrjĂĄt! NĂ©gy szĂłpĂĄrral alkoss mondatot! visz apad tĂ©l gyenge sima nyit jön hegyes ĂŒl virĂ­t rĂĄncos megy hervad nyĂĄr hoz erƑs ĂĄrad tompa zĂĄr ĂĄll
  • 17. 17 5. Keresd meg azokat a szavakat, amelyek nem illenek a sorokba! VĂĄlasztĂĄsodat indokold meg! a) ravasz, cseles, csalafinta, szeszĂ©lyes, furfangos b) eszik, falatozik, zabĂĄl, csĂĄmcsog, habzsol c) szalad, rohan, fut, igyekszik, kocog d) csĂșnya, rĂșt, otromba, csĂșf, rusnya 6. VĂĄlaszd ki soronkĂ©nt azt az egy szĂłt, amelyiknek a jelentĂ©se ellentĂ©tes a többivel! fĂŒrge, gyors, mozgĂ©kony, pökhendi, serĂ©ny vidĂĄm, kedĂ©lyes, mĂłkĂĄs, szomorkĂĄs szakad, esik, zuhog, sĂŒvĂ­t, csepereg szĂ©p, gyönyörƱ, csodĂĄlatos, jĂł 7. Dolgozzatok pĂĄrban! Alkossatok mondatokatpĂĄrokat az azonos alakĂș szavakkal a pĂ©lda szerint! A hĂ©ja ragadozĂł madĂĄr. A diĂł hĂ©ja kemĂ©ny. vĂĄr fƱz Ă©g dob nyĂșl csap fĂ©l 8. GyarapĂ­tsĂĄtok szĂłkincseteket szĂłlĂĄnc fƱzĂ©sĂ©vel! EgĂ©szĂ­tsĂ©tek ki a sorokat minĂ©l több szĂłval! A szavakat betƱrendbe Ă­rjĂĄtok! növĂ©ny: ananĂĄsz, ĂĄfonya _____ tĂĄrgy: asztal, ĂĄgy______ ĂĄllat: antilop, bĂĄrĂĄny _____ cselekvĂ©s: alszik, ĂĄs _____ keresztnĂ©v: Anna, Ákos _____ SZAVAK egy­ jelentĂ©sƱ eper, tolltartĂł azonos alakĂș nap, Ă©g rokon Ă©rtelmƱ szĂ©p, bĂĄjos ellentĂ©tes jelentĂ©sƱ jĂł, rosz több­ jelentĂ©sƱ zebra, levĂ©l
  • 18. 18 A SZÓÖSSZETÉTEL 1. Olvasd el a verset! Írd ki belƑle a kiemelt szavakat! Ć°RUTAZÁS Hogyha egyszer ƱrhajĂłval felmennĂ©k a holdra, mezĂ­tlĂĄb sĂ©tĂĄlnĂ©k rajta. De csuda szĂ©p volna! Hogyha lĂĄtnĂ©k ƱrlakĂłkat, de fĂ©lnĂ©nek tƑlem, elmondanĂĄm jelbeszĂ©ddel: Én a FöldrƑl jöttem! BarĂĄtokkĂ©nt bĂșcsĂșznĂĄnk el; talĂĄn vissza tĂ©rek
 S emlĂ©kbe mindenki adna magĂĄrĂłl egy kĂ©pet. TovĂĄbb mennĂ©k a tejĂșton, gyönyörködnĂ©k benne. Azt hiszem egy ƱrutazĂĄs csuda mĂłkĂĄs lenne! Francsovics Judit A kiemelt szavak összetett szavak, mert kĂ©t szĂłbĂłl ĂĄllnak. ElƑtagra Ă©s utĂłtagra bonthatĂłk. A kĂ©t szĂłbĂłl egy Ășj szĂł jön lĂ©tre. Összetett szĂł elƑtag utĂłtag virĂĄg csokor virĂĄgcsokor
  • 19. 19 2. Alkoss összetett szavakat a kĂ©pekrƑl! Írd le a szavakat elvĂĄlasztva! EgĂ©szĂ­tsd ki a szabĂĄlyt! Az összetett szavakat az ______________ vĂĄlasztjuk el. 3. Olvasd el a versrĂ©szletet! Írd ki belƑle az összetett szavakat! CSACSICSALÁD CSEMETÉJE TĂșl a magas SzamĂĄrhegyen, hol csak szamĂĄrkĂłrĂł terem, ott lakott a csacsicsalĂĄd, ott nevelte egy szem fiĂĄt... ÉrdeklƑdƑ volt a kicsi – gondoltĂĄk, mĂ©g sokra viszi... Ɛ volt apja szemefĂ©nye – csacsicsalĂĄd csemetĂ©je
 NƑtt a csacsi, növekedett, gyorsan fel is cseperedett... Azt mondja az apukĂĄja:– BeĂ­ratlak iskolĂĄba. Tanulj, fi am! OkosodjĂĄl – Buta szamĂĄr ne maradjĂĄl! Szalai BorbĂĄla 4. Írd le elvĂĄlasztva a következƑ összetett szavakat! lĂ©ggömb hĂĄztetƑ papĂ­rhajĂł napsugĂĄr dĂ©lutĂĄn fecskefĂ©szek vasĂșt zsebpĂ©nz halastĂł rendƑr esƑcsepp zsebĂłra fenyƑfa vĂĄndormadĂĄr szĂĄrĂ­tĂłkötĂ©l rajz: bĂĄrĂĄny, felhƑ, csiga, lĂ©pcsƑ, kĂ©p, ernyƑ, kĂ©mĂ©ny, seprƱ
  • 20. 20 A SZÓKÉPZÉS 1. Olvasd el a szöveget! Biztosan Ă©szrevetted mĂĄr, hogy mennyire megfogyatkoztak az ĂĄllatok az erdƑben, parkokban, kertekben. Kevesebb a bĂ©ka, a pacsirta, a rigĂł. VĂ©dd a hazai tĂĄjak ritka vagy ritkulĂł madarait, Ă©s termĂ©- szetes környezetĂŒket is: az Ă©letĂŒkkel, tĂĄplĂĄlkozĂĄsukkal kap- csolatos növĂ©ny- Ă©s ĂĄllatvilĂĄgot. Schmidt Egon nyomĂĄn a) Írd ki a mondatokbĂłl azokat a szavakat, amelyek -k jelet kaptak! KarikĂĄzd be szĂ­nessel a jelet! b) Keresd meg Ă©s Ă­rd ki a -ban, -ben Ă©s -t ragos szavakat! c) VĂĄlaszd le fĂŒggƑleges vonallal a szĂłtƑtƑl a toldalĂ©kot! d) Figyeld meg az alĂĄhĂșzott szĂłt! Írd ki Ă©s vĂĄlaszd le a toldalĂ©kot! A hazai szĂł kĂ©pzett szĂł, -i toldalĂ©kot kapott. A haza szĂł megnevez egy gondolati fogalmat. A hazai szĂł tulajdonsĂĄgot jelöl. Az -i kĂ©pzƑ segĂ­tsĂ©gĂ©vel egy Ășj szĂłt alkottunk, a fƑnĂ©vbƑl mellĂ©knevet kaptunk. haza -i szĂłtƑ kĂ©pzƑ kertĂ©sz halĂĄsz A kert Ă©s a hal szĂłbĂłl az -ĂĄsz Ă©s az -Ă©sz kĂ©pzƑ segĂ­tsĂ©- gĂ©vel Ășj szĂłt alkottunk. Rajz : virĂĄgoskert Ă©s egy ember, kezĂ©ben locsolĂłkanna egy tĂłpart, egy fiƑ horgĂĄszik
  • 21. 21 A kĂ©pzƑ megvĂĄltoztatja a szĂł jelentĂ©sĂ©t Ă©s gyakran a szĂłnak a szĂłfajĂĄt is. PĂ©ldĂĄul: tanul, tanulĂł, tanulĂĄs. A tanul szĂłbĂłl az -Ăł, Ă©s az -ĂĄs kĂ©pzƑvel kĂ©t Ășj szĂłt al- kottuk. A tanul szĂł szĂłfaja ige, a tanulĂł Ă©s tanulĂĄs fƑnĂ©v. Az igĂ©bƑl az -Ăł Ă©s az -ĂĄs kĂ©pzƑvel egy-egy fƑnevet al- kottunk. 2. Dolgozzatok pĂĄrban! MĂĄsoljĂĄtok le az alĂĄbbi szavakat! szĂĄm szĂĄmol vad vadĂĄsz virĂĄg virĂĄgos juh juhĂĄsz veszĂ©ly veszĂ©lyes mĂ©h mĂ©hĂ©sz hĂ­r hĂ­res hajĂł hajĂłs Ă­r Ă­rĂĄs barĂĄt barĂĄtsĂĄg a) VĂĄlasszĂĄtok le a szĂłtƑtƑl a toldalĂ©kot! b) BeszĂ©ljĂ©tek meg, mit jelentenek a tƑszavak, Ă©s mit a kĂ©pzett szavak a mĂĄsodik Ă©s negyedik oszlopban! 3. MĂĄsolĂĄs közben pĂłtold a mondatokban a hiĂĄnyzĂł szavakata szĂł- kĂĄrtyĂĄkrĂłl! Anyu _______ Ă©s _______ kalĂĄcsot sĂŒt. Az _______ bĂștort kĂ©szĂ­t. Az _______ Ă©s a _______ jĂłt tesz az egĂ©szsĂ©gnek. A _______ fĂ©l egĂ©szsĂ©g. A _______ az egyik legszebb emberi tulajdonsĂĄg. A _______ gondozza a fĂĄkat Ă©s a virĂĄgokat. jĂłsĂĄg futĂĄs mĂĄkos asztalos tisztasĂĄg diĂłs ĂșszĂĄs kertĂ©sz 4. Kapcsol az alĂĄbbi szavakhoz kĂ©pzƑket! -sĂĄg -sĂ©g szabad, dicsƑ, kirĂĄkly, igaz, böszke, hƱ, remĂ©ny, magyar
  • 22. 22 SZÖVEG MONDATOK MONDATFAJTÁK KijelentƑ KĂ©rdƑ FelkiĂĄltĂł FelszĂłlĂ­tĂł ÓhajtĂł SZAVAK egy­ jelentĂ©sƱ azonos alakĂș rokon Ă©rtelmƱ ellentĂ©tes jelentĂ©sƱ több­ jelentĂ©sƱ egyszerƱ szavak összetett szavak kĂ©pzett szavak magĂĄnhangzĂłk mĂĄssalhangzĂłk HANGOK/BETĆ°K
  • 23. 23 A SZÓFAJOK 1. Dolgozzatok pĂĄrban! ÍrjĂĄtok ki az Ă©lƑlĂ©nyeket, Ă©lettelen dolgokat megnevezƑ szavakat! Az erdƑben kis patak csörgedezett. Kövek ĂĄlltak ki a vĂ­z- bƑl, az aprĂł hullĂĄmok körĂŒlöleltĂ©k Ƒket, nĂ©ha ĂĄt is csaptak fölöttĂŒk. A vĂ­zben fĂŒrge halacskĂĄk cikĂĄztak. Szorosan egyĂŒtt Ășsztak egy darabig, azutĂĄn ismĂ©t kĂŒlönvĂĄltak, Ă©s jĂĄtĂ©kosan kergettĂ©k egymĂĄs. Egy kisfiĂș ĂĄllt a parton, Ă©s a halakat nĂ©zte. Lekuporodott a vĂ­z szĂ©lĂ©n, hogy jobban lĂĄthassa Ƒket, de a part meglazult alatta, Ă©s Ƒ csaknem a vĂ­zbe pottyant. Gyorsan hĂĄtrĂĄbb lĂ©pett, közben a gyökerek közĂŒl hirtelen egy kismadĂĄr röppent ki. Barna volt a madĂĄr, de a melle gyönyörƱ narancs szĂ­nben tĂŒndöklött. Schmidt Egon a) ÍrjĂĄtok ki kĂŒlön-kĂŒlön a tulajdonsĂĄgot Ă©s a cselekvĂ©st jelentƑ sza- vakat! b) BeszĂ©ljĂ©tek meg, mit tanultatok mĂĄr ezekrƑl a szavakrĂłl! 2. Írd ki IvĂĄnyi MĂĄria versbƑl a szavakat szĂłfajonkĂ©nt csoportosĂ­tva! NAGYANYÓNAK Halkan, puhĂĄn szirom pereg. Simogatja öreg kezed. Piros szegfƱ, halvĂĄny rĂłzsa tĂ©ged köszönt, nagyanyĂłka. SZÓFAJOK MellĂ©knĂ©v tulajdonsĂĄg FƑnĂ©v gondolati dolg Ă©lƑlĂ©ny tĂĄrgy Ige cselekvĂ©s törtĂ©nĂ©s lĂ©tezĂ©s
  • 24. 24 A FƐNÉV 1. Dolgozzatok pĂĄrban! NezĂ©tek meg a rajzokat! NevezzĂ©tek meg, mit lĂĄttok a rajzokon! Hogyan tudnĂĄtok csoportosĂ­tani ezeket a szavakat? ÍrjĂĄtok le a szavakat csoportosĂ­tva! 2. OlvassĂĄtok el a verset! ÍrjĂĄtok ki a fƑneveket a versbƑl a mega- dott szempontoknak megfelelƑen! Ă©lƑlĂ©ny neve Ă©lettelen dolog neve gondolati dolog neve A HĆ°SÉGESEK SzajkĂł, rigĂł, vörösbegy nem hagy el, nem mond bĂșcsĂșt a nyĂĄr felhƑivel. Ha hĂłviharral rĂĄnk szakad telĂŒnk, a völgyben itt borzonganak velĂŒnk. Áprily Lajos a) RajzoljĂĄtok le nĂ©hĂĄnyat a kiĂ­rt fƑnevek közĂŒl! b) Melyik fƑnevet nem lehet lerajzolni! MondjĂĄtok meg, miĂ©rt! 3. GyƱjtsetek olyan fƑneveket, amelyek csak a gondolatainkban lĂ©- teznek! Versenyezzetek, ki tud több ilyen szĂłt! Rajz: kisautĂł, jĂ©tĂ©kmackĂł, hajĂł, ollĂł, hollĂł, rĂłka, cica, egy kisfiĂș, egy kislĂĄny, szĂ©k
  • 25. 25 A fƑnĂ©v ĂĄllhat egyes vagy többes szĂĄmban (tanĂĄr, köny- vek). A többes szĂĄm jele: -k. 4. Írd ki a szavak közĂŒl a többes szĂĄmĂș fƑneveket! KarikĂĄzd be a többes szĂĄm jelĂ©t! kĂ©pek, madarak, fĂ©szek, eszek, birtok, lapok, ĂĄtok, utak, ĂłrĂĄk, ĂĄrok, rĂĄk, fĂĄk, mĂĄk, patak, titok, sarok, sorok, medvĂ©k, kerĂ©k, török, bƑrök 5. PĂłtold a következƑ mondatokbĂłl hiĂĄnyzĂł fƑnneveket! Mit nevez- nek meg a bepĂłtolt szavak? Az ___________ drĂĄga kincs. A ___________ bajt okozhat. A ___________ mĂșlandĂł. NyĂĄron gyakran tikkasztĂł a ___________. szĂ©psĂ©g figyelmetlensĂ©g hƑsĂ©g egĂ©szsĂ©g 6. Írd ki a szavak közĂŒl a fƑneveket csoportosĂ­tva, Ă©s karikĂĄzd be a többes szĂĄm jelĂ©t! Ă©lƑlĂ©ny tĂĄrgy gondolati dolog varrĂłnƑ, bĂĄtorsĂĄg, virĂĄg, szabadsĂĄg, tĂĄbla, tanĂ­tĂł, eladĂł, gĂ©pkocsi, szĂĄmĂ­tĂłgĂ©p, ĂĄllatok, jĂłsĂĄg, gyerekek, zsirĂĄf, vo- nat, kakukk, kanĂĄl, szĂ©psĂ©g, kislĂĄny, anya, jĂĄtĂ©kok, irigysĂ©g, nagyapa, figyelmetlensĂ©g FƐNÉV Ki?, Kik? Mi?, Mik? tĂĄrgyak asztal, szĂ©kek Ă©lƑlĂ©nyek tanulĂł, gyerekek gondolati dolgok veszĂ©ly, ismeretek
  • 26. 26 A KÖZNÉV ÉS A TULAJDONNÉV 1. Olvasd el a verset! Írd ki kĂŒlön a közneveket Ă©s a tulajdonneveket! NÉGYEN UTAZNAK Buszon ĂŒl ÁdĂĄm, Peti vonaton, pattogtat BĂĄlint csacsifogaton. Juliska nagy mĂĄr, s termetre derĂ©k, ha felĂŒl, hĂĄt nyikoroghatsz, taligakerĂ©k! Buda Ferenc 2. Olvasd el a verset! A KIS HÁZ LAKÓI ErdƑ szĂ©lĂ©n kicsi hĂĄz. Kicsi hĂĄzra ki vigyĂĄz? Hold-bakter a csƑsze, hƑscincĂ©r az Ƒre. Lakik benne Ă©ji lepke, hĂĄrom sovĂĄny denevĂ©r, keresztespĂłk a gerendĂĄn s mind, aki csak belefĂ©r: mezƑrƑl jött kis egĂ©r, fĂŒlesbagoly, csigabiga, bundĂĄs pele, fĂŒrge gyĂ­k itt lakik most, itt lakik. S erdƑszĂ©li kis kunyhĂłban tĂ©li ĂĄlmot ĂĄlmodik. Gazdag Erzsi a) Olvasd fel a fersbƑl az ĂĄllatok neveit! Ezek a nevek köznevek vagy tulajdonnevek? b) Írd ki a versbƑl a közneveket! 3. Írd le Ă­rott betƱkkel a tulajdonneveket! Keresd meg a kakukktojĂĄst! GÁRDONYI GÉZA, BUDAPEST, BAKONY, BENEDEK ELEK, KÁRPÁTALJA, WEÖRES SÁNDOR, ZELK ZOLTÁN, MÁTYÁS KIRÁLY, SZENT LÁSZLÓ, NAGYVÁRAD, TISZA, BEREGSZÁSZ, DUNA
  • 27. 27 4. Dolgozzatok pĂĄrban! OlvassĂĄtok el a szöveget! AZ ALFÖLD Az Alföld közepĂ©n vĂ©gigkanyargĂł Tisza folyĂł kettĂ©osztja ezt a nagy sĂ­ksĂĄgot: nyugati fele a Duna–Tisza köze, keleti rĂ©sze pedig a TiszĂĄntĂșl. Az Alföld MagyarorszĂĄg legalacsonyabban fekvƑ tĂĄja, jĂł rĂ©sze lapos sĂ­ksĂĄg. A Duna–Tisza köze legnagyobb tĂĄja, a KiskunsĂĄg nem tö- kĂ©letesen sĂ­k, hanem homokbuckĂĄs. FelszĂ­nĂ©t a szĂ©l alakĂ­totta ilyennĂ©. Valaha birkanyĂĄjak, marhĂĄk legeltĂ©k itt a fĂŒvet a vĂ©gelĂĄt- hatatlan legelƑn. CsikĂłsok, gulyĂĄsok, pĂĄsztoremberek, sze- gĂ©nylegĂ©nyek sajĂĄtos vilĂĄga volt ez. Lassan a fehĂ©rre meszelt falĂș aprĂł tanyĂĄk is eltĂŒnedeztek lakĂłikkal egyĂŒtt, s magukkal viszik a nĂ©ha kegyetlenĂŒl kemĂ©ny tanyasi Ă©let Ă©s a termĂ©szettel vĂ­vott mindennapos kĂŒzdelmek emlĂ©keit. Antalffy Gyula nyomĂĄn a) ÍrjĂĄtok ki a szövegbƑl a fƑneveket csoportosĂ­tva! köznĂ©v tulajdonnĂ©v b) EgĂ©szĂ­tsĂ©tek ki az alĂĄbbi szabĂĄlyt! A tulajdonneveket mindig ______________ Ă­rjuk. FƐNÉV Vuk, Ung TulajdonnĂ©v valakinek vagy valaminek a sajĂĄt neve rĂłka, folyĂł KöznĂ©v elƑlĂ©nyek, tĂĄrgyak, dolgok közös neve
  • 28. 28 A TULAJDONNEVEK FAJTÁI 4. Dolgozzatok pĂĄrban! KeressĂ©tek meg a fƑnevekben elbĂșjt tulaj- donneveket! telek rozmaring szirma szolga kanna kĂĄbel bödön randi szitakötƑ a) ÍrjĂĄtok le a neveket! b) MondjĂĄtok meg, hogy a nevek közĂŒl melyik keresztnĂ©v Ă©s melyik becenĂ©v? 5. VĂĄlogassĂĄtok kĂŒlön a lĂĄny- Ă©s fiĂșneveket, majd Ă­rjĂĄtok le Ƒket betƱrendben! AdĂ©l BorbĂĄla ZsĂłfi Fanni OttĂł Csongor Viktor Gabriella Tibor KincsƑ ZalĂĄn Kitti MĂĄria Bence CecĂ­lia Panna GyƑzƑ Luca Ödön RozĂĄlia 6. Írd ki a tulajdonneveket a szövegbƑl! A HOLD Legközelebbi szomszĂ©dunk a vilĂĄgƱrben a Hold. TĂĄvolsĂĄga tƑlĂŒnk 385 ezer kilomĂ©ter. A holdhĂłnap folyamĂĄn Ășgy lĂĄtjuk, mintha megvĂĄltoztatnĂĄ alakjĂĄt: keskeny sarlĂłbĂłl teljes koronggĂĄ nƑ, majd Ășjra elfogy. LĂĄtszĂłlagos alakvĂĄltoztatĂĄsĂĄt az okozza, hogy a FöldrƑl meg- vilĂĄgĂ­tott felĂ©nek kĂŒlönbözƑ fĂ©nyei lĂĄtszanak. IntĂ©zmĂ©nynĂ©v CĂ­mek MĂĄrkanĂ©v TULAJDONÉV CsillagnĂ©v Földrajzi nĂ©v SzemĂ©lynĂ©v ÁllatnĂ©v
  • 29. 29 A SZEMÉLYNEVEK 1. MĂĄsold le betƱrendben az Ă­rĂłk, költƑk nevĂ©t! PetƑfi SĂĄndor, Benedek Elek, MĂłricz Zsigmond, GĂĄrdo- nyi GĂ©za, Arany JĂĄnos, Weöres SĂĄndor, JĂłzsef Attila, MĂłra Ferenc, Fekete IstvĂĄn, Zelk ZoltĂĄn, Kölcsey Ferenc, Nemes Nagy Ágnes 2. Olvasd el a verset! Mondd meg, melyik nĂ©vnek a beceneve a Peti Ă©s a Vica? PATTOGATOTT KUKORICA ÖrĂŒlsz neki ugye Peti, Ha a bĂĄcsi ott a jĂĄrdĂĄn A dagadĂł kukoricĂĄt A rostĂ©lyon rezegteti. Te is örĂŒlsz ugye Vica, Mikor forrĂłn, illatosan Szemed elƑtt megugrik a pattogatott kukorica. SzĂ©p ErnƑ 3. Írd ki a versrĂ©szletbƑl a tulajdonneveket! Lusta fiĂș de nagyon, Szetyepotya PĂ©ter. Mire szĂĄja kinyĂ­lik jĂ©ghideg az Ă©tel. ReggelenkĂ©nt nem lehet ĂĄgybĂłl kivakarni, ablak alatt neveti Ili, Pali, Karcsi. Nemes Nagy Ágnes a) A leĂ­rt nevek közĂŒl melyik a csalĂĄdnĂ©v? b) Mely nevek beveneve az Ili, Pali, Karcsi? csalĂĄdnĂ©v vagy vezetĂ©knĂ©v SZEMÉLYNEVEK TĂłth, MolnĂĄr Sanyi, Annus becenĂ©v keresztnĂ©v SĂĄndor, Anna
  • 30. 30 AZ ÁLLATNEVEK 1. Olvasd el a szöveget, majd vĂ©gezd el a feladatot! A kutya az ember legƑsibb hĂĄziĂĄllata. Ɛse a farkas. Ra- gadozĂł. A legtöbb kutya hosszĂș lĂĄbĂș Ă©s hosszĂș farkĂș. TestĂ©t szƑr borĂ­tja. Többnyire egyszer fial Ă©vente. A kölykök szĂĄma kettƑtƑl tizenkettƑig terjedhet. A kicsik 4-6 hĂ©tig szopnak, majd ĂĄllati Ă©s növĂ©nyi tĂĄplĂĄlĂ©kot egyarĂĄnt fogyasztanak. Öt magyar kutyafajta van: a puli, a pumi, a komondor, a kuvasz Ă©s a magyar vizsla. A kutya idomĂ­thatĂł. Nekem is van egy kuvaszom. A neve VitĂ©z. A barĂĄtom kutyĂĄjĂĄt BundĂĄsnak hĂ­vjĂĄk, a fajtĂĄja komondor. a) Írd ki a szövegbƑl a tulajdonneveket Ă©s a kutyafajtĂĄk neveit! b) Keresd ki a többi köznevet, Ă©s olvasd fel! c) EgĂ©szĂ­tsd ki a szabĂĄlyt! Az ĂĄllatok tulajdon nevĂ©t is ________________ Ă­rjuk. 2. A következƑ beszĂ©des ĂĄllatneveket Fekete IstvĂĄn Kele cĂ­mƱ re- gĂ©nyĂ©bƑl vettĂŒk. TalĂĄld ki, milyen ĂĄllatokat nevez meg velĂŒk az Ă­rĂł! PatĂĄk CsĂĄm Vahur Kele Mu Cin Gege TĂĄs Kurri Szi Zu HosszĂșlĂĄb Hu tehĂ©n kacsa kakas lĂł bagoly egĂ©r kutya sertĂ©s kĂ­gyĂł gĂłlya szĂșnyog liba a) Írd a felsorolt ĂĄllatok mellĂ© a hozzĂĄjuk illƑ nevet! b) Melyik ĂĄllat kapott kĂ©t nevet? HĂșzd alĂĄ! 3. Írd ki az ĂĄllatneveket, Ă©s Ă­rd mellĂ©jĂŒk a nevĂŒket! A megfagyott madĂĄrkĂĄkat Karak szedte össze, a rĂłka, de rĂĄjuk fanyalodott Hu is. Hu megprĂłbĂĄlta a verebeket is kiha- lĂĄszni a szĂ©nakazalbĂłl, de nem ment semmire, mert mĂ©lyre befĂșrta magĂĄt Csuri nĂ©pe. Fekete IstvĂĄn
  • 31. 31 A FÖLDRAJZI NEVEK 1. Olvasd el a szöveget! MĂĄsold ki belƑle a kiemelt földrajzi neveket! A DunĂĄntĂșl földjĂ©t folyĂłk ölelik körĂŒl: a Duna, a DrĂĄva Ă©s a RĂĄba. Alig lehet Ășgy kijutni belƑle, hogy folyĂłvĂ­zen ne vigyen keresztĂŒl az utunk. A dunĂĄntĂșli orszĂĄgrĂ©sz legnagyobb sĂ­ksĂĄga a Kisalföld. A sĂ­ksĂĄgot a RĂĄba folyĂł osztja kĂ©tfelĂ©, vizeit összegyƱjti Ă©s a DunĂĄba vezeti. TermĂ©keny föld ez itt. MindenfĂ©le gabo- namezƑk, kukoricatĂĄblĂĄk, cukorrĂ©paföldek nyĂșjtĂłzkodnak. A Kisalföld közĂ©ppontja GyƑr vĂĄros. NĂ©gy folyĂł – a RĂĄba, a RĂĄbca, a Marcal Ă©s a Kis-Duna – összefolyĂĄsĂĄnĂĄl alakult ki. EzĂ©rt is hĂ­vjĂĄk GyƑrt a vizek vĂĄrosĂĄnak. Antalffy Gyula nyomĂĄn Az orszĂĄgok, telepĂŒlĂ©sek, folyĂłk, hegysĂ©gek, utcĂĄk stb. sajĂĄt neve is tulajdonnĂ©v. Ezeket is nagy kezdƑbe- tƱvel Ă­rjuk. 2. Írd le csoportosĂ­tva a versrĂ©szletbƑl a fƑneveket! Feljött a hold a TiszĂĄra Csend borult fƱre, fĂĄra, Szeged alatt a szigetnĂ©l ĂĄll egy Ăłcska halĂĄsz-bĂĄrka. HoldvilĂĄgnĂĄl fenn a bĂĄrkĂĄn halĂĄszlegĂ©ny ĂŒl magĂĄban: ĂŒl magĂĄban s furulyĂĄl; furulyĂĄl az Ă©jszakĂĄban. GĂĄrdonyi GĂ©za OrszĂĄg FöldrĂ©sz TĂĄjegysĂ©g FÖLDRAJZI NEVEK Sziget HegysĂ©g Tenger FolyĂł TĂł TĂ©r Utca
  • 32. 32 3. Olvasd el, hogyan csodĂĄlta meg Budapestet Kormos IstvĂĄn me- sehƑse, Vackor, Ă©s hol kapott szĂĄllĂĄst! HĂĄt mĂ©g a Duna! Az csak a csuda! Egyik oldalĂĄn, ihol – Pest, mĂĄsik oldalĂĄn— Buda. HĂĄt mĂ©g a hegyek! GellĂ©rt-, JĂĄnos-, SzabadsĂĄg-hegy, SzĂ©chenyi-, HĂĄrmashatĂĄr-hegy – belefĂĄradt, aki nĂ©zte. HĂ©jj! Hajj! Hóóóóóóóó! JĂłkor kapott szĂĄllĂĄst Ă©ppen MĂĄlna utca huszonhĂ©tben az a pisze kölyökmackĂł. a) Írd ki a versben talĂĄlhatĂł neveket a megadott szempontok szerint! vĂĄros folyĂł hegysĂ©g utca b) Figyeld meg a fenti földrajzi nevek helyesĂ­rĂĄsĂĄt! 4. Írd le, hogy melyik telepĂŒlĂ©sen Ă©s milyen utcĂĄban laksz! 5. Írj a köznevek mellĂ© hĂĄrom-hĂĄrom tulajdonnevet! utca tĂ©r Ă­rĂł falu földrĂ©sz tĂ©r Rajz: Budapest, a Duna Ă©s a budai hegyek
  • 33. 33 6. MĂĄsold le a földrajzi neveket, Ă©s Ă­rd hozzĂĄjuk a szĂłkĂĄrtyĂĄkrĂłl a megfelelƑ közneveket! KĂĄrpĂĄtok Budapest Tisza MagyarorszĂĄ Hoverla Pozsony Duna Ukrajna MĂĄtra Kijev Dnyepper Anglia TĂĄtra TĂ©csƑ Ung NĂ©metorszĂĄg BĂŒkk PrĂĄga Latorca LengyelorszĂĄg orszĂĄgok folyĂłk hegysĂ©g vĂĄrosok 7. CsoportosĂ­tsd a tulajdonneveket! szemĂ©ly neve ĂĄllat neve földrajzi nĂ©v Fekete IstvĂĄn, GellĂ©rt-hegy, MĂĄtyĂĄs, Cirmos, UngvĂĄr, Bala- ton, Buksi, MĂłricz Zsigmond, Debrecen, Latorca, RĂĄrĂł, Duna, Csilla, EurĂłpa, Benedek, ZsĂłfia, Csillag, Bodri, Eszeny, Feke- te-tenger, MagyarorszĂĄg, LĂĄnchĂ­d, Vörösmarty tĂ©r, Nagy utca, TamĂĄs, Afrika, Alpok, Tibor, Pipacs utca, SĂĄra, Kossuth utca, Nagybereg, Ukrajna, PajtĂĄs Az utcanevekben az utca Ă©s a tĂ©r szavakat kisbetƱvel Ă­rjuk. 8. MĂĄsold le a mondatokat! HĂșzd alĂĄ bennĂŒk a földrajzi neveket! Figyeld meg helyesĂ­rĂĄsukat! EurĂłpa FöldĂŒnk egyik kontinense (földrĂ©sze). HatĂĄros az Atlanti-ĂłceĂĄnnal, a Jeges-tengerrel, a Fekete-tengerrel Ă©s a Földközi-tengerrel. Legnagyobb orszĂĄga OroszorszĂĄg. Ukraj- na a földrĂ©sz negyedik legnagyobb orszĂĄga. KĂĄrpĂĄtalja Uk- rajna nyugati terĂŒlete. HatĂĄros MagyarorszĂĄggal, SzlovĂĄkiĂĄval, RomĂĄniĂĄval Ă©s LengyelorszĂĄggal. KĂĄrpĂĄtalja legnagyobb vĂĄ- rosa UngvĂĄr. A vĂĄros az Ung folyĂł kĂ©t partjĂĄn fekszik. RĂ©gi utcanevei: BercsĂ©nyi utca, KĂĄptalan utca, MunkĂĄcsi utca, VĂĄ- ralja utca. Nevezetes központi tere a PetƑfi tĂ©r. 9. GyƱjts hat földrajzi nevet!
  • 34. 34 BOLYGÓK, ÉGITESTEK NEVEI 1. Olvasd el a szöveget! Írd ki belƑle a kiemelt szavakat! A mi bolygĂłnk, Ă©lƑhelyĂŒnk a Föld. A Földön földrĂ©szek Ă©s ĂłceĂĄnok vannak. A Föld otthont, Ă©lƑhelyet ad a növĂ©nyeknek, ĂĄllatoknak, embereknek. A Földet Ă©s az Ă©lƑvilĂĄgot nem mi, emberek alkottuk. Ha tönkretesszĂŒk, nem tudjuk ĂșjjĂĄteremteni. EzĂ©rt a termĂ©szet rendjĂ©be illeszkedƑ Ă©letet kell Ă©lnĂŒnk. A Nap a FöldĂŒnkhöz legközelebb esƑ csillag. FöldĂŒnk Ă©l- tetƑje. A Nap mozgatja a vizet Ă©s a levegƑt, biztosĂ­tja a Föld szĂĄmĂĄra a fĂ©nyt Ă©s a hƑt. Azt is mondjuk: az idƑjĂĄrĂĄs kar- mestere. A mi vilĂĄgunk c. tankönyvbƑl a) Írd ki a szövegbƑl a többes szĂĄmĂș fƑneveket! b) Olvasd fel a ragos fƑneveket! c) Írd ki a tĂĄrgyragos fƑneveket! 2. Olvasd el a verset! Írd ki belƑle a kiemelt szavakat! ƐRKÖDƐ CSILLAGOK Az öreg Hold fönn az Ă©gen mĂĄr jĂł messze baktatott, mire sorban felĂ©bredtek körötte a csillagok. TĂŒndökölve sziporkĂĄztak a parĂĄnyi mĂ©csesek, talĂĄn Ă©ppen vetĂ©lkedtek, melyikĂŒknek fĂ©nye szebb. Minden este akkor keltek, mikor a Nap lebukott, nem csoda, hogy Ă©letĂŒkben sosem lĂĄttĂĄk a Napot. Szalai BorbĂĄla rajz
  • 35. 35 3. Olvasd el a szöveget! Írd ki belƑle a bolygĂłk neveit! FöldĂŒnk, a kĂ©k bolygĂł, csodĂĄlatos szĂ­nĂ©t a felszĂ­nt borĂ­- tĂł tengerek Ă©s ĂłceĂĄnok vizĂ©nek, illetve a rendkĂ­vĂŒl vastag lĂ©gkörnek köszönheti. A felszĂ­n 70%-ĂĄt borĂ­tĂł, igen jelentƑs mennyisĂ©gƱ, folyĂ©kony halmazĂĄllapotĂș vĂ­z tette lehetƑvĂ©, az Ă©let kialakulĂĄsĂĄt. A Mars Ă©s a VĂ©nusz szintĂ©n alkalmas lehe- tett, ĂĄm egyik tĂșl közel, mĂĄsik tĂșl tĂĄvol van a NaptĂłl. A Föld velĂŒk szemben a közĂ©pen van, ahol a felszĂ­n nem is hideg, nem is meleg. Ez csak az egyik azoknak a „vĂ©letleneknek” a sorĂĄban, amelyek olyan otthonossĂĄ teszik bolygĂłnkat. Hason- lĂł vĂ©letlen magĂĄnyos Ă©gi kĂ­sĂ©rƑnk, a Hold meglehetƑsen nagy mĂ©rete, illetve gravitĂĄciĂłs ereje ĂĄltal lĂ©trejövƑ ĂĄrapĂĄly-jelensĂ©g is, mely periodikusan ismĂ©tlƑdve mozgĂĄsban tartja a bolygĂł teljes vĂ­zkĂ©szletĂ©t. 4. Olvasd el a verset! Mit nevez Ă©gi juhĂĄsznak a költƑ? Írd ki a versbƑl a tulajdonnevek Ă©s a közneveket is! AZ ÉGI JUHÁSZ Mikor a Nap ĂĄgyba bĂșjik s kihuny arany fĂ©nye, a vĂ©n Hold, az Ă©gi juhĂĄsz elindulhat vĂ©gre. Nyaka körĂ© kanyarĂ­tja lĂĄgy felhƑsubĂĄjĂĄt, s kitereli legelĂ©szni nĂ©pes csillagnyĂĄjĂĄt. Bandukol a barik utĂĄn, komĂłtosan lĂ©pked, ezĂŒst fĂ©nye beragyogja a nagy Ă©gi rĂ©tet. Szalai BorbĂĄla Nap Föld Hold ÉGITESTEK VĂ©nusz Jupiter Mars MerkĂșr Szaturnusz
  • 36. 36 AZ INTÉZMÉNYEK NEVE 1. Figyeld meg az alĂĄbbi intĂ©zmĂ©nynevek helyesĂ­rĂĄsĂĄt! Magyar TudomĂĄnyos AkadĂ©mia OrszĂĄgos SzĂ©chenyi KönyvtĂĄr Magyar Nemzeti MĂșzeum TerĂŒleti Honismereti MĂșzeum BeregszĂĄszi Magyar GimnĂĄzium NyĂ­regyhĂĄzi MƱvĂ©szeti ÁltalĂĄnos Iskola Ă©s GimnĂĄzium UngvĂĄri Nemzeti Egyetem Az intĂ©zmĂ©nyek sajĂĄt nevĂ©ben az Ă©s kivĂ©telĂ©vel mind- egyik szĂłt nagy kezdƑbetƱvel Ă­rjuk. 2. Keresd meg a következƑ szövegben az intĂ©zmĂ©nyneveket! Írd le Ƒket! PrĂłbĂĄld meghatĂĄrozni, melyik csoportba tartoznak a felsoroltak közĂŒl! oktatĂĄsi intĂ©zmĂ©ny bank hivatal CsalĂĄdunk UngvĂĄron lakik. Reggelente szĂŒleim Ă©s testvĂ©- reim rohannak a munkahelyĂŒkre. ÉdesanyĂĄm pĂ©nztĂĄros az Exim BanknĂĄl. ÉdesapĂĄm tanĂĄr a BeregszĂĄszi II. RĂĄkĂłczi Ferenc FƑiskolĂĄn. A nĂ©nĂ©m fizikus a MunkĂĄcsi Szent IstvĂĄn LĂ­ceumban. BĂĄtyĂĄm az UngvĂĄri JĂĄrĂĄsi TanĂĄcs informatikusa. ÖcsĂ©m a Katica ĂłvodĂĄba, Ă©n pedig az UngvĂĄri 10. SzĂĄmĂș Dayka GĂĄbor Magyar TannyelvƱ KözĂ©piskolĂĄba jĂĄrok. 3. MĂĄsold le a fƑneveket Ă­rott betƱkkel! KÁRPÁTOK, TISZA, NAGYBOCSKÓ, LATORCA, FO- LYÓ, BEREGSZÁSZ, VISK, BENE, VÁROS, PETƐFI UTCA, KOSSUTH TÉR, HONISMERETI MÚZEUM, NAGYBEREG, NAGYDOBRONYI REFORMÁTUS LÍCEUM, HUSZTI VÁR, BEREGSZÁSZI 4. SZÁMÚ KOSSUTH LAJOS KÖZÉPISKO- LA, UNGVÁRI ZÁDOR DEZSƐ ZENEMĆ°VÉSZETI SZAK­ ISKOLA
  • 37. 37 A CÍMEK 1. Olvasd el a szöveget! Fekete IstvĂĄn regĂ©nyeiben a ter- mĂ©szet szeretete tĂŒkrözƑdik. Leg- több könyvĂ©t ĂĄllatokrĂłl Ă­rta. RegĂ©- nyeinek cĂ­me is gyakran ĂĄllatnĂ©v. Ilyen pĂ©ldĂĄul a CsĂ­, Kele, Vuk, Bo- gĂĄncs, HĂș cĂ­mƱ regĂ©nyei. Ha kedvet kaptĂĄl az olvasĂĄshoz, kölcsönözd ki az iskolai könyvtĂĄrbĂłl a termĂ©szet- barĂĄt Ă­rĂł TĂŒskevĂĄr Ă©s TĂ©li berek cĂ­mƱ regĂ©nyĂ©t! Sok szĂ©p Ă©lmĂ©nyben lesz rĂ©szed, ha elolvasod Ƒket. a) Írd ki a fenti szövegbƑl a tulajdonneveket csooportosĂ­tva! könyv cĂ­me szemĂ©lynĂ©v ĂĄllatnĂ©v b) NĂ©zz utĂĄna, melyik ĂĄllatrĂłl szĂłl a BogĂĄncs Ă©s a CsĂ­ cĂ­mƱ könyv! 2. Figyeld meg, hogy mi mindennek lehet cĂ­me! Írj mindegyik cĂ­m mellĂ© mĂ©g egyet! ÚjsĂĄg, folyĂłirat cĂ­me: DörmögƑ Dömötör, Irka, KĂĄrpĂĄti Igaz SzĂł Vers cĂ­me: KutyatĂĄr, Buba Ă©neke Mese cĂ­me: HĂĄrom kĂ­vĂĄnsĂĄg, A kolozsvĂĄri bĂ­rĂł NĂ©pdal cĂ­me: Érik a szƑlƑ CĂ­me van a filmeknek, szĂ­ndarabok- nak, festmĂ©nyeknek, zenemƱveknek, rĂĄdiĂł- Ă©s tĂ©vĂ©mƱsoroknak. A cĂ­meket nagy kezdƑbetƱvel Ă­rjuk. A folyĂłiratok cĂ­mĂ©ben az Ă©s kivĂ©telĂ©- vel minden szĂłt nagybetƱvel Ă­runk. PĂ©l- dĂĄul: Élet Ă©s TudomĂĄny 3. GyƱjts az olvasĂłkönyvedbƑl hĂĄrom vers­ cĂ­met Ă©s hĂĄrom mesecĂ­met! Rajz BeszedĂ©ssel: FestmĂ©ny: II. RĂĄkĂłczi Ferenc
  • 38. 38 A MÁRKANEVEK 1. Figyeld meg, milyen Ă©dessĂ©gek lĂĄthatĂłk a boltok polcain! A kĂ©peken a felsorolt Ă©dessĂ©gek mĂĄrkanevĂ©t lĂĄthatjĂĄtok. 2. SoroljĂĄtok fel, milyen csokis mĂĄrkaneveket ismertek mĂ©g! Mondd meg, melyik a kedvenced, Ă©s miĂ©rt! 3. MĂĄsold le csoportosĂ­tva a mĂĄrkaneveket! 4. Írd le a fenti csoportok alapjĂĄn kedvenc mĂĄrkĂĄid nevĂ©t! Indokold meg vĂĄlasztĂĄsodat! A mĂĄrkaneveket nagy kezdƑbetƱvel kell Ă­rni. 5. Figyeld meg Ă©s Ă­rd le, milyen mĂĄrkĂĄjĂș elektronikai eszközök, tisz- tĂ­tĂłszerek Ă©s Ă©telek talĂĄlhatĂłak otthonotokban! 6. MĂĄsold le csoportosĂ­tva a tulajdonneveket! intĂ©zmĂ©ny neve folyĂłirat neve cĂ­m mĂĄrkanĂ©v Kölcsey Ferenc KözĂ©piskola, Audi, Himnusz, DörmögƑ Dömötör, Magyar TudomĂĄnyos AkadĂ©mia, Amodent, Nemzeti SzĂ­nhĂĄz, Irka, KiscserkĂ©sz,Pepsi, Kolontos PalkĂł, Cimbora, Ariel Rajzok: Milka KitKat Snickers PöttyösTĂșrĂł Rudi Boci Rajzok ĂŒdĂ­tƑitalok autĂłk sporteszközök Ă©tkezdĂ©k okostelefonok
  • 39. 39 A FƐNÉV TOLDALÉKAI 1. Írd ki a versbƑl a toldalĂ©kos fƑneveket! A jelet hĂșzd alĂĄ szĂ­nessel, a ragot karikĂĄzd be! FALEVELEK SzĂĄguldanak szĂĄrnyas szelek, repĂŒlnek a falevelek. És a fĂĄkrĂłl földre szĂĄllva gondolnak a letƱnt nyĂĄrra: fĂ©nyes napra, vĂ­g madĂĄrra, a sok kedves cimborĂĄra. OsvĂĄt ErzsĂ©bet Azt mĂĄr tanultad, hogy a fƑnevek a mondatban gyakran ragokat kapnak: könyv – könyvet, könyvbƑl, könyvrƑl, könyv- ben, stb. 2. Írd ki a szavak közĂŒl a többes szĂĄmĂș fƑneveket! Jelöld a szĂłtƑ Ă©s a toldalĂ©k hatĂĄrĂĄt! kertek, kerĂ©k, kĂ©pek, fĂ©k, fĂŒzetek, pĂ©k, lepkĂ©k, lĂ©pek, vi- szek, virĂĄgok, kĂ©k, madarak, derĂ©k, fĂĄk, fĂĄnk, bank, lapok 3. Írd a fƑnevek mellĂ© többes szĂĄmĂș pĂĄrjukat! fa – egĂ©r – vĂ­z – eper – szĂł – fecske – madĂĄr – kĂ©z – vödör – tĂł – a) Mondd el, hogyan vĂĄltozott meg a szĂłtƑ! b) GyƱjts mĂ©g kĂ©t-kĂ©t szĂłt mindegyik oszlophoz! 4. PĂłtold a hiĂĄnyzĂł fƑneveket a szĂłlĂĄsokban! Kopog a _______ az Ă©hsĂ©gtƑl. Mindenbe beleĂŒti az _______. CsöbörbƑl _______ esik. Nem lĂĄtja a fĂĄtĂłl az _______. orrĂĄt erdƑt vödörbe szeme
  • 40. 40 5. ToldalĂ©kold a vĂĄros Ă©s a szoba fƑneveket a kĂ©rdĂ©seknek meg- felelƑen! Mik? Mit? MibƑl? Hol? Hova? 6. VĂĄlassz ki az elƑzƑ feladatbĂłl 4 toldalĂ©kos szĂłt, Ă©s alkoss velĂŒk mondatokat! 7. MĂĄsold le a verset! HĂșzd alĂĄ a -t ragos fƑneveket! MAKK-EMBERKE Makkot szedtem tölgy alatt, gyorsan telt a nagy kalap. Tudtam Ă©n mĂĄr elƑre, mit csinĂĄlok belƑle: kutyĂĄt, macskĂĄt, gĂłlyĂĄt, darut, zsirĂĄfot is, hosszĂș nyakĂșt, csacsit, lovat, bocit, kecskĂ©t, s a vĂ©gĂ©n egy – makk-emberkĂ©t
 MakkbĂłl lesz a hasa, feje, gyufaszĂĄlbĂłl lĂĄba, keze
 Makk kalap lesz a kalapja, hogy ne fĂĄzzon a kobakja
 Szalai BorbĂĄla 8. Olvasd el a szöveget! Írd ki a fƑneveket csoportosĂ­tva! toldalĂ©k nĂ©lkĂŒli fƑnĂ©v toldalĂ©kos fƑnĂ©v összetett fƑnĂ©v A juh hĂ­mje a kos, a fiatal nƑstĂ©ny neve jerke, kicsinye a bĂĄrĂĄny. A juhtej vitaminokban, ĂĄsvĂĄnyi anyagokban gazdag, kivĂĄlĂł sajtot kĂ©szĂ­tenek belƑle. HĂșsĂĄt szĂ­vesen fogyasztjĂĄk. BƑrĂ©bƑl hegedƱhĂșr kĂ©szĂŒl. Gyapjas szƑrzetĂ©t a textiliparban hasznĂĄljĂĄk fel. a) Írd ki az összetett fƑneveket!
  • 41. 41 9. MĂĄsold le a szöveget! HĂșzd alĂĄ a fƑneveket! Írd ki azokat a fƑneveket, amelyek jelet Ă©s ragot is kaptak! Parkokban Ă©s kertekben, erdƑn Ă©s mezƑn növĂ©nyek tömke- lege vesz bennĂŒnket körĂŒl. FöldĂŒnknek alig van olyan pontja, ahol ne Ă©lnĂ©nek növĂ©nyek. A szĂĄrazföldön, a tengerben, a sivatagoktĂłl az esƑerdƑkig minden Ă©lƑhelyen megtalĂĄlhatĂł- ak. A hatalmas Ă©s vĂĄltozatos növĂ©nyvilĂĄg több mint 350 000 fajbĂłl ĂĄll. 10. LĂĄsd el a zĂĄrĂłjelben levƑ fƑnevet a megfelelƑ toldalĂ©kkal, Ă©s Ă­rd be a versbe! VIRÁGOK Nincs nekem kedvenc _______, (virĂĄg) melyik szebb, nem prĂ©dikĂĄlom. Mind szeretem, mind csudĂĄlom, _______ mind alig vĂĄrom. (tavasz) És szeretem Ă©n a _______, (fĂĄk) amennyit csak _______ lĂĄthat. (szem) Szeretem, Ăł, a _______, (fanĂ©p), a fĂĄk is oly szĂ©pek, szĂ©pek. Nem mĂĄsok Ƒk, nĂ©zz csak rĂĄjok: Ă©gig Ă©rƑ zöld _______. (virĂĄg) SzĂ©p ErnƑ 11. Olvasd el a szöveget! Írd ki belƑle a fƑneveket! KarikĂĄzd be a többes szĂĄm jelt, hĂșzd alĂĄ a ragokat! Amikor a bĂ©kĂĄk utĂĄn a folyĂłval is kezdtem megismerked- ni, akkor halakat lĂĄttam, amelyek kicsikĂ©k, nagyobbak s mĂ©g nagyobbak voltak. Ha rejtekbƑl nĂ©zhettem Ƒket, elereszkedve sĂ©tĂĄltak a kövek között. Ha pedig Ă©szrevettek engem, akkor villanva iramodtak bĂĄrmerre. Nekik aztĂĄn elhittem, hogy a gĂĄt alatt, a nagy vĂ­zben mĂ©g sokkal nagyobb halak Ă©lhetnek ĂĄmbĂĄr ilyen tekintĂ©lyes halat sohasem lĂĄttam a vĂ­zben sĂ©tĂĄlni. TamĂĄsi Áron
  • 42. 42 A FƐNEVEK HELYESÍRÁSA 1. PĂłtold a hiĂĄnyzĂł j vagy ly betƱt a fƑnevekbƑl! za__, korcso__a, he__esĂ­rĂĄs, veszĂ©__, sa__t, a__ĂĄn- dĂ©k, bĂ©__eg, gereb__e, kĂĄ__ha, tala__, tava__, hĂłgo__Ăł, to__ĂĄs, szabĂĄ__, Ʊrha__Ăł, __Ă©gpĂĄ__a, osztĂĄ__, a__tĂł, esĂ©__, va__, ola__ 2. Keress pĂ©ldĂĄkat a mondatokban a megadott fƑnevekre! tulajdonnĂ©v -t ragos fƑnĂ©v ly-os fƑnĂ©v hosszĂș Ăł, Ƒ a fƑnĂ©v vĂ©gĂ©n A rĂĄk csigĂĄkat, kagylĂłkat, fĂ©rgeket, növĂ©nyeket eszik. ErdƑ, mezƑ lakĂłi szenvednek a tikkasztĂł hƑsĂ©gtƑl. UngvĂĄr felett sƱrƱ pelyhekben hull a hĂł. Budapesten a Duna folyĂłn sok vĂĄrosnĂ©zƑ hajĂł Ășszik. Sok turistĂĄt vonz KĂĄrpĂĄtalja nevezetessĂ©ge, a SzinevĂ©ri-tĂł. A bagoly, a karvaly, a sĂłlyom, az ölyv ragadozĂł madĂĄr. A kassai szĂ©kesegyhĂĄzban talĂĄlhatĂł II. RĂĄkĂłczi Ferenc sĂ­rhelye. A tanĂ­rĂł megmagyarĂĄzta a gyerekeknek a könyvmoly szĂł jelentĂ©sĂ©t. 3. Dolgozzatok pĂĄrban! PĂłtoljĂĄtok a szavakbĂłl hiĂĄnyzĂł hosszĂș egy- jegyƱ Ă©s hosszĂș kĂ©tjegyƱ mĂĄssalhangzĂłkat! vi__ĂĄm, sziva__Ăș, szalo__a, kö__es, ga__, pö__ös, ve__Ƒ, csö__sĂ©g, a__ony, tĂŒ__ent, u__ong, re__el, me__ezet, e__enƑrzƑ, kö__, vi__an, ku__ancs, ö__eg, kö__Ʊ, di__e, ho__Ăł, ko__an a) VĂĄlogassĂĄtok ki a fƑneveket, Ă©s Ă­rjĂĄtok be a fĂŒtetbe csoportosĂ­tva! b) MondjĂĄtok meg, mi szerint csoportosĂ­tottĂĄtok a szavakat! c) Az hosszĂș egyjegyƱ mĂĄssalhangzĂłkat hĂșzzĂĄtok alĂĄ zöld szĂ­nnel, a hosszĂș kĂ©tjegyƱ mĂĄssalhangzĂłkat kĂ©kkel!
  • 43. 43 4. Olvasd el a talĂĄlĂłs kĂ©rdĂ©st, Ă©s fejtsd is meg! ErdƑn lakom, hĂĄzban Ă©lek, mĂ©g az ĂĄrnyĂ©ktĂłl is fĂ©lek, ellensĂ©gem a vadĂĄsz, szemem piros faparĂĄzs. Kedves Ă©tkem torzsa, rĂ©pa, fekvƑhelyem puha szĂ©na, bundĂĄm van Ă©s hosszĂș bajszom, szimatolok, ritkĂĄn alszom. Mi az? a) Írd ki a talĂĄlĂłs kĂ©rdĂ©sbƑl a fƑneveket! b) TegyĂ©l fel kĂ©rdĂ©seket a toldalĂ©kos fƑnevekhez! c) Olvasd fel azokat a fƑneveket, amelyekben hosszĂș magĂĄnhangzĂł van! 5. MĂĄsolĂĄs közben pĂłtold a fƑnevek vĂ©gĂ©n a magĂĄnhangzĂłt! er__, haj__, szell__ vasal__, varj__, od__, bet__, gyƱsz__, tan__, terĂ­t__, mosd__, televĂ­zi__, kap__, fal__, dar__, fĂ©s__, any__, gyan__, erd__, vessz__, gyƱr__, szƱr__, sepr__, esk__, men__, 6. PĂłtold a közmondĂĄsokbĂłl hiĂĄnyzĂł fƑneveket! Új _______ jĂłl seper. Amilyen a _______, olyan a _______. Addig jĂĄr a _______ a kĂștra, mĂ­g el nem törik. 7. PĂłtold az ĂĄllat- Ă©s madĂĄrnevekben a j hangot jelölƑ betƱt, Ă©s mĂĄsold le csoportosĂ­tva! j ly pu__ka, ma__om, __Ă©gmadĂĄr, fĂŒr__, sirĂĄ__, __uh, ö__v, __aguĂĄr, var__Ăș, hĂ©__a, __egesmedve, bago__, gĂł__a, sirĂĄ__, papagĂĄ__, biva__, fogo__, bor__Ăș, kese__, a) Keress kĂ©pet az interneten a fenti madarakrĂłl Ă©s ĂĄllatokrĂłl! b) VĂĄlassz ki egyet, Ă©s kĂ©szĂ­ts rĂłla szĂłcikket! KÉP a nyĂșlrĂłl
  • 44. 44 A -VAL, -VEL, -VÁ, -VÉ RAGOS FƐNEVEK 1. Olvasd el a mondatokat! Figyeld meg a kiemelt szavakat! A gĂłlya fiĂłkĂĄit bĂ©kĂĄval, piĂłcĂĄval, hallal, pocokkal, egĂ©r- rel, kĂ­gyĂłval, csigĂĄval, sĂĄskĂĄval tĂĄplĂĄlja. a) Milyen kĂ©rdĂ©ssel kĂ©rdeznĂ©l ezekre a szavakra? b) Írd le a kiemelt szavakat aszerint, hogy magĂĄnhangzĂłra vagy mĂĄssalhangzĂłra vĂ©gzƑdik a szĂłtƑ. c) VĂĄlaszd le a szĂłtƑtƑl a toldalĂ©kot fĂŒggƑleges vonallal! bĂ©kĂĄ/val hal/lal A kiemelt szavak -val, -vel toldalĂ©kot kaptak. Mivel? kĂ©r- dĂ©sre felelnek. A -val, -vel toldalĂ©k v-je teljesen hasonul a fƑnĂ©v utol- sĂł mĂĄssalhangzĂłjĂĄhoz. PĂ©ldĂĄul: vĂ­zzel. 2. Csatoljatok -val,- vel toldalĂ©kot a szavakhoz! ollĂł rĂ©pa kennyĂ©r tej hollĂł cĂ©kla szeder banĂĄn golyĂł alma lekvĂĄr vĂ­z manĂł hagyma eper mĂĄk vasalĂł Ăłra vödör asztal diĂł gĂłlya tƑr hĂĄz a) FigyeljĂ©tek meg, mi törtĂ©nt a szĂłvĂ©gi mĂĄssalhangzĂłval a mĂĄsodik oszlopban! b) Hogyan vĂĄltozott meg a -val, -vel toldalĂ©k -v hangja a harmadik Ă©s a negyedik oszlopban? 3. ToldalĂ©kold ragokkal a fƑneveket! -val -vel -bĂłl -bƑl könyv csoki papĂ­r virĂĄg fazĂ©k pötty szĂ­v krumpli eper kanĂĄl fĂŒzet dĂ­sz a) Figyeld meg, mi törtĂ©nik a szĂłtƑvel a -val, -vel rag elƑtt! b) VĂĄlassz ki nĂ©gy szĂłt, Ă©s alkoss velĂŒk mondatokat!
  • 45. 45 4. Olvasd el Arany JĂĄnos költemĂ©nyĂ©bƑl vett rĂ©szletet! Ɛszbe csavarodott a termĂ©szet feje, DĂ©rrĂ© vĂĄlt a harmat, hull a fĂĄk levele, Rövidebb, rövidebb lesz a napnak Ăștja, És hosszĂșkat alszik rĂĄ, midƑn megfutja. a) TegyĂ©l fel kĂ©rdĂ©st a kiemelt szĂłhoz! b) VĂĄlszd le a szĂłtƑrƑl a toldalĂ©kot! Milyen toldalĂ©kot kapott a szĂł? 5. Írd ki a mondatokbĂłl a ragos fƑneveket csoportosĂ­tva! -val, -vel ragos fƑnĂ©v -t ragos fƑnĂ©v A szamĂĄr igĂ©nytelen ĂĄllat: kemĂ©ny, tĂŒskĂ©s fĂŒvekkel is beĂ©ri. A rĂĄknak öt pĂĄr jĂĄrĂłlĂĄba van. Az elsƑ pĂĄr ollĂłvĂĄ alakult. Ko- poltyĂșval lĂ©legzik, de a szĂĄrazföldön is sokĂĄig Ă©letben marad. Az emlƑsĂĄllatok testĂ©t szƑr borĂ­tja. TĂŒdƑvel lĂ©legeznek. Ki- csinyeiket az emlƑikben kĂ©pzƑdött tejjel tĂĄplĂĄljĂĄk. LakĂłhelyĂŒk öreg, jĂĄrat, odĂș, fĂ©szek vagy sƱrƱ bozĂłt. A farkas falkĂĄban Ă©l. TĂĄrsaival egyĂŒtt vadĂĄszik. Bogarakat, egeret, kĂ­gyĂłt, sƑt mĂ©g gyĂŒmölcsöt is eszik. Ha Ă©hes, az embert is megtĂĄmadja. 6. Olvasd el a verset, majd Ă­rd ki belƑle a fƑneveket csoportosĂ­tva! tulajdonnĂ©v toldalĂ©k nĂ©lkĂŒli fƑnev ragos fƑnĂ©v BODRI ÉS A FALEVÉL Utca hosszat fĂșj a szĂ©l, csörög, pörög a levĂ©l, Bodri kutya elered, kergeti a levelet. Kicsi mancsa tapogat, pofozhatja az utat. De a levĂ©l, a cudar tovaröppen, elinal. Bodri dĂŒhös szerfelett, ugatja a levelet. AztĂĄn gondol egy nagyot, hĂĄtat fordĂ­t, s elkocog. Elek IstvĂĄn
  • 46. 46 A NÉVELƐ 1. Olvasd el a szöveget! Figyeld meg, milyen szavakhoz kapcso- lĂłdnak a kiemelt szavak! Nyugtalanul aludt Ă©jszaka a bĂŒkkfa. Nem is aludt jĂłfor- mĂĄn, csak sĂłhajtozott. Alig vĂĄrta, hogy megvirradjon, hogy szĂ©tnĂ©zhessen a tĂĄjon. – Bikmakk, bikmakk! – Ă©bredtek a mĂłkusok is vĂ­gan ug- rĂĄndozva. Maga alĂĄ tekintett az erdƑ. S hĂĄt mit kellett lĂĄtnia: csupa frissen hullott bĂŒkkmakk az avar! Annak örĂŒltek Ășgy a mĂł- kusok. S az erdƑ lĂĄtta, hogy magĂĄnyos tĂĄrsa, a tölgy is, amott a tisztĂĄson, tanĂĄcstalanul tekint körĂŒl. KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor nyomĂĄn 2. Írd ki a kiemelt szavakat az utĂĄnuk ĂĄllĂł fƑnevekkel egyĂŒtt! Egy öreg tölgyfa a mogyorĂłbokor alĂĄ hullatta a makkjĂĄt. A mogyorĂłbokor megkĂ©rdezte tƑle: – TalĂĄn bizony kevĂ©s a hely az ĂĄgaid alatt? Hullasd inkĂĄbb puszta helyre a makkodat. Az Ă©n hajtĂĄsaimnak is szƱk a hely, s magam sem vetem a földre mogyorĂłim, az embereknek adom. Lev Tolsztoj nyomĂĄn A fƑnevek elƑtt ĂĄllĂł a, az, egy szavakat nĂ©velƑnek ne- vezzĂŒk. A nĂ©velƑ lehet hatĂĄrozott: a, az; vagy hatĂĄrozatlan: egy. 3. MĂĄsold ki Sulyok Gizella versrĂ©szletbƑl a hatĂĄrozott nĂ©velƑs fƑne- veket a nĂ©velƑvel egyĂŒtt, csoportosĂ­tva! Figyeld meg, mikor a Ă©s mikor az? HosszĂș ĂĄrnyat lĂ©p az alkony nyulat rejt a bokor ĂĄrnya. Zörren az ĂĄg hullik a gyöngy cinke szĂĄll a tĂ©li ĂĄgra.
  • 47. 47 MĂĄssalhangzĂłval kezdƑdƑ fƑnĂ©v elƑtt a hatĂĄrozott nĂ©velƑt, mĂĄssalhangzĂłval kezdƑdƑ fƑnĂ©v elƑtt az hatĂĄrozott nĂ©velƑt hasznĂĄlunk. PĂ©ldĂĄul: a könyv, az asztal. SzemĂ©lyek, vĂĄrosok, orszĂĄgok neve elĂ© ritkĂĄn te- szĂŒnk nĂ©velƑt. 4. JavĂ­tsd ki a hibĂĄsan hasznĂĄlt nĂ©velƑket! A barĂĄtom szeret kirĂĄndulni. A TamĂĄs megint elkĂ©sett az ĂłrĂĄrĂłl. A vĂĄrosban holnap nagy ĂŒnnepsĂ©g lesz. A MunkĂĄcs nagyon szĂ©p vĂĄros. Az emberek szeretik a szĂłrakoztatĂł mƱsorokat. A MagyarorszĂĄg fƑvĂĄrosa Budapest. Az Amerikai EgyesĂŒlt Államok gazdag orszĂĄg. 5. Figyeld meg, hogyan vĂĄltozik az ige szemĂ©lyragja, ha hatĂĄrozott vagy hatĂĄrozatlan nĂ©velƑt hasznĂĄlunk! Olvasok egy mesĂ©t. Olvasom a mesĂ©t. ZsĂłfi elƑvett egy tĂĄnyĂ©rt. ZsĂłfi elƑvette a tĂĄnyĂ©rt. Veszel holnap egy ruhĂĄt? Holnap megveszed a ruhĂĄt? Azokban a mondatokban, amelyekben az egy hatĂĄrozatlan nĂ©velƑt hasznĂĄltuk, nem tudjuk pontosan, hogy melyik mesĂ©- rƑl, tĂĄnyĂ©rrĂłl Ă©s ruhĂĄrĂłl van szĂł. Azokban a mondatokban, amelyekben az a hatĂĄrozott nĂ©- velƑt hasznĂĄltuk egy meghatĂĄrozott mesĂ©rƑl, tĂĄnyĂ©rrĂłl Ă©s ru- hĂĄrĂłl van szĂł. 6. PĂłtold a mondatokban a hiĂĄnyzĂł nĂ©velƑket! Holnap __ barĂĄtnƑmmel __ ĂĄllatkertbe megyĂŒnk. Meg sze- retnĂ©nk nĂ©zni __ ĂĄllatkert legĂșjabb lakĂłjĂĄt. __ kiselefĂĄnt __ mĂșlt hĂ©ten szĂŒletett. NemrĂ©g __ pandĂĄt Ă©s __ koalĂĄt vĂĄsĂĄrolt __ ĂĄllatkert. FelkeressĂŒk __ madĂĄrhĂĄzat is. Kedvenc mada- ram __ kanĂĄri, de szeretem __a papagĂĄjokat Ă©s __ ragadozĂł madarakat is.
  • 48. 48 A NÉVUTÓ 1. Olvasd el a verset! Figyeld meg, milyen szĂłfajĂș szavak utĂĄn ĂĄllnak a kiemelt szavak! HOVÁ BÚJT AZ ÁRNYÉK JĂĄnos, Panna bandukol a rĂ©ten, tanakodnak, hova bĂșjt az ĂĄrnyĂ©k dĂ©lben? Gesztenyefa tetejĂ©re, fƱ odvĂĄba ĂŒrgelyukba, kazal mögĂ©, hĂĄzpadlĂĄsra? FƱ közĂ© vagy eresz alĂĄ, gĂ©meskĂștba, csƑsz zsebĂ©be, csigahĂĄzba, kĂ©mĂ©nylyukba? AmĂ­g mennek, Jani, Panna, s tanakodnak, az ĂĄrnyĂ©kok mindenĂŒnnen elƑbĂșjnak. Tarbay Ede a) Írd ki a kiemelt szavakat! TegyĂ©l fel kĂ©rdĂ©seket hozzĂĄjuk? b) Írd ki a hovĂĄ? kĂ©rdĂ©sre felelƑ toldalĂ©kos fƑneveket is! c) A kiemelt szavak közĂŒl melyiket tudnĂĄd helyettesĂ­teni ragos fƑ- nĂ©vvel? A fƑnĂ©v utĂĄn ĂĄllĂł mögĂ©, közĂ©, alĂĄ szavakat nĂ©vutĂłknak nevezzĂŒk. A nĂ©vutĂł a fƑnĂ©v utĂĄn ĂĄll, Ă©s a fƑnĂ©vvel egyĂŒtt kife- jezhet helyet vagy idƑt. PĂ©ldĂĄul: asztal alatt, holnap utĂĄn. A fƑnevet Ă©s a hozzĂĄ tartozĂł nĂ©vutĂłt kĂŒlönĂ­rjuk. 2. Írd le a nĂ©vutĂłkat a megfelelƑ kĂ©rdĂ©sek alĂĄ! Hol? HovĂĄ? Honnan? mellĂ©, körĂŒl, közben, tĂșl, közĂŒl, fölĂ©, utĂĄn, elĂ©, elƑtt, mögĂŒl, alĂĄ, fölött, fölĂ©, mögĂ©, között, mellƑl, elƑl, felƑl, mellett alĂłl
  • 49. 49 3. Olvasd el a mondatokat! Keresd meg a nĂ©vutĂłs fƑneveket, Ă©s Ă­rd ki Ƒket! Lutra vĂĄndorolt felfelĂ©, közben többször megĂĄllt, nĂ©ha a vĂ­z alatt, nĂ©ha a vĂ­z felett, Ă©s hallgatĂłzott, hogy mit mond a patak. (Fekete IstvĂĄn) A föld mĂ©g fĂŒvetlen, barna, szomorĂș. A dombok horpa- dĂĄsain, az ĂĄrkokban, a bokrok között mĂ©g ott a tĂ©l csillogĂł köpenyĂ©nek egy-egy fehĂ©r foszlĂĄnya. (
..) A folyami rĂĄk csendes folyĂĄsĂș folyĂłk vizĂ©ben, a kövek kö- zött, rejtƑzködve Ă©l. A hosszĂș farkĂș ƑszapĂłk a legsƱrƱbb ĂĄgak között keresnek pihenƑhelyet. 4. EgĂ©szĂ­tsd ki a nĂ©vutĂłkat a megfelelƑ betƱkkel! Az a) sort ma- gĂĄnhangzĂłval, a b) sort mĂĄssalhangzĂłval! a) mög__l, nĂ©lk__l, mell__l, kereszt__l, fel__l, el__tt, al__l, __ta b) fölö__, közö__, melle__, mia__, mögö__, helye__, ala__, me__Ă©, 5. VĂĄlaszolj nĂ©vutĂłs fƑnevekkel az alĂĄbbi kĂ©rdĂ©sekre! VĂĄlogass a szĂłkĂĄrtyĂĄkrĂłl! a) Hol ĂĄll a tanulĂł felelĂ©s közben? b) Hol van a tanĂĄr asztala? c) Hol ĂŒl Dani? d) Hol ĂĄll a szekrĂ©ny? e) Hol van a fƱtƑtest? a tĂĄbla elƑtt a tĂĄbla mellett az ablak alatt az ablak mellett a padok mögött 6. Olvasd el az alĂĄbbi nĂ©vutĂłs szerkezeteket! NĂ©gyet foglalj mon- datba! ebĂ©d elƑtt kĂĄlyha mögött barĂĄtainkkal egyĂŒtt vacsora utĂĄn szĂ©k alatt baleset miatt
  • 50. 50 A MELLÉKNÉV 1. Olvasd el a versrĂ©szletet! Figyeld meg a kiemelt szavakat! KĂ©k a nyĂ­lĂł len virĂĄga, szitakötƑ fĂ©nyes szĂĄrnya, bĂșzavirĂĄg cakkos szirma – s csĂ©szĂ©men is kĂ©k a minta. KĂ©k a szilva, kĂ©k a kökĂ©ny, kishĂșgomon kĂ©k a kötĂ©ny. S tĂĄn a kĂ©k Ă©g festĂ©kcseppje csöppent a kĂ©k nefelejcsre
 Szalai BorbĂĄla a) Mondd meg, mint neveznek meg a kiemelt szavak! b) TegyĂ©l fel kĂ©rdĂ©st hozzĂĄjuk! c) Írd ki a kiemelt szavakat azokkal a szavakkal egyĂŒtt, amelyekhez tartoznak! d) Írd ki a vers többi sorĂĄbĂłl is a tulajdonsĂĄgot jelölƑ szavakat azok- kal a szavakkal egyĂŒtt, amelyekkel szĂłkapcsolatot alkotnak a min- ta alapjĂĄn! kĂ©k a szilva Azokat a szavakat, amelyek Ă©lƑlĂ©nyek, Ă©lettelen dol- gok tulajdonsĂĄgĂĄt nevezik meg mellĂ©knevnek nevezzĂŒk. KĂ©rdĂ©sei: milyen?, melyik?, mekkora?. PĂ©ldĂĄul: szĂ©p, nagy, nagyobbik. 2. MĂĄsold le a verset, Ă©s hĂșzd alĂĄ a mellĂ©knevet azzal a szĂłval egyĂŒtt, amelynek a tulajdonsĂĄgĂĄt jelöli. Kapuban zörget a tĂ©l szele, ilyenkor Ă©des a vadkörte, berkenye, savanyĂș az egĂ©sz Ă©ven ĂĄt, csak ha dĂ©r csĂ­pte meg, ontja lĂĄgy zamatĂĄt. Weöres SĂĄndor Rajz
  • 51. 51 3. Olvasd el a szöveget! A macska karcsĂș, nyĂșlĂĄnk testƱ hĂĄ- ziĂĄllat. Feje gömbölyded, nyaka rövid, farka hosszĂș. TestĂ©t selymes szƑr fedi. LĂĄbai Ă©les karmokban vĂ©gzƑdnek. Baju- sza a tĂĄjĂ©kozĂłdĂĄsban segĂ­ti. HallĂĄsa jĂł, Ă©jjel is kitƱnƑen lĂĄt. RagadozĂł ĂĄllat. TĂĄplĂĄlĂ©ka: hĂșs, hal, tej, madarak, aprĂł rĂĄgcsĂĄlĂłk. Ha elĂ©gedett, dorombol. A hĂ­m ĂĄllat a kandĂșr. A nƑstĂ©ny 2-8 cicĂĄt hoz a vilĂĄgra. a) Írd ki a szövegbƑl a tulajdonsĂĄgot jelentƑ szavakat! b) Írd le a minta alapjĂĄn, mivel tĂĄplĂĄlkozik a macska! hĂșssal c) Milyen toldalĂ©kot tettĂ©l a leĂ­rt szavakhoz? d) Mondd el, hogy nĂ©z ki a kĂ©pen lĂĄthatĂł macska! 4. Dolgozzatok pĂĄrban! ÍrjĂĄtok le betƱrendben a szavakat! Verse- nyezzetek, ki jegyzet meg többet belƑlĂŒk! Ă©des, savanyĂș, keserƱ, jĂł, finom, vizes, poros, hĂ­res, hƱs, szĂ©p, olcsĂł, közĂ©psƑ, lusta, utolsĂł, egyszerƱ, szĂĄraz, könnyƱ, lassĂș, nagy, hosszĂș, nedves, kicsi, rossz, illatos, sĂ­kos, kitƱnƑ, szorgalmas, elsƑ, rövid a) ÍrjĂĄtok ki a szavak közĂŒl a rokon Ă©rtelmƱ mellĂ©kneveket! b) Keressetek ellentĂ©tes jelentĂ©sƱ mellĂ©kneveket! Ezekkel alkossatok mondatokat! 5. Ugyanaz a mellĂ©knĂ©v hiĂĄnyzik mindegyik szĂłlĂĄsbĂłl. Melyik? _________ kanĂĄllal evett. _________ fĂĄba vĂĄgta a fejszĂ©jĂ©t. _________ ember nagyot botlik. _________ port vert fel. a) NĂ©zz utĂĄna az interneten, hogy mit jelentenek ezek a szĂłlĂĄsok! b) Az egyik szĂłlĂĄst prĂłbĂĄld lerajzolni! TĂĄrsaid talĂĄljĂĄk ki, melyikrƑl van szĂł! Rajz beszedĂ©s- sel
  • 52. 52 A MELLÉKNÉV FOKOZÁSA 1. MĂĄsold le a versrĂ©szletet! Figyeld meg a kiemelt szavakat! SzĂ©p a tavasz Ă©s szĂ©p a nyĂĄr is, de szebb az Ƒsz s legszebb a tĂ©l, annak, ki tƱzhelyet, csalĂĄdot, mĂĄr vĂ©gkĂ©pp mĂĄsoknak remĂ©l. JĂłzsef Attila A szĂ©p, szebb, legszebb mellĂ©knevekkel a tulajdonsĂĄgok kĂŒlönbözƑ mĂ©rtĂ©kĂ©t jelöljĂŒk. 2. Olvasd el a szöveget! Írd ki a mellĂ©kneveket! KarikĂĄzd be a fokjelet! A pulyka a tyĂșknĂĄl nagyobb hĂĄziszĂĄrnyas. Tollazata szĂ­nes Ă©s dĂ­szes. Feje Ă©s nyaka tollatlan, bibircsĂłkos. TojĂĄssal sza- porodik. TojĂĄsai nagyok, szeplƑsek, Ă©tkezĂ©sre nem hasznĂĄl- jĂĄk. HĂșsĂĄĂ©rt tenyĂ©sztik. LĂĄba bƑrĂ©bƑl pĂ©nztĂĄrcĂĄt kĂ©szĂ­tetek. A hĂĄzikacsa kisebb a hĂĄzilĂșdnĂĄl. Tolla vastag, többnyire fehĂ©r szĂ­nƱ. CsƑre Ă©s lĂĄba sĂĄrga. Finom hĂșsĂĄĂ©rt Ă©s mĂĄjĂĄĂ©rt tenyĂ©sztik. 3. Ă­rd ki a mellĂ©kneveket a közmondĂĄsokbĂłl! KarikĂĄzd be a közĂ©pfok jelĂ©t, Ă©s hĂșzd alĂĄ a felsƑfok jelĂ©t! Jobb okosnak lenni, mint hƑskĂ©nt dicsekedni. Az egyenes Ășt a legrövidebb. FĂ©nyes Ă­gĂ©retnek kevesebbet higgy. A hazĂĄdnak fĂŒstje is hevesebb, mint idegen orszĂĄgnak tĂŒze. Ha a szĂ©pnĂ©l nem lenne szebb, mĂ©g elbĂ­zhatnĂĄ magĂĄt. 4. PĂłtold a hiĂĄnyzĂł szavakat a közmondĂĄsokban! MagyarĂĄzd meg a közmondĂĄsok jelentĂ©sĂ©t! MindenĂŒtt jĂł, de _________ otthon. _________ a lĂĄngja, mint a fĂŒstje. _________ egy lĂșdnyak, tĂ­z tyĂșknyaknĂĄl.
  • 53. 53 A MELLÉKNÉV HELYESÍRÁSA 1. Dolgozzatok pĂĄrban! Az alĂĄbbi szavak közĂŒl mĂĄsoljĂĄtok le a mel- lĂ©kneveket csoportosĂ­tva! Versenyezzetek, ki tud elmondani minĂ©l többet emlĂ©kezetbƑl! j ly terebĂ©lyes, veszĂ©lyes, szomjĂșsĂĄg, rejtĂ©ly, gömbölyƱ, sajtos, jeges, helyes, zajos, vajas, sĂșly, mĂĄjas, ujj, Ășj, lyukas, sĂșlyos, homĂĄlyos, pajkos, mĂ©ly, olaj, furulya 2. MĂĄsolĂĄs közben pĂłtoljĂĄtok a hiĂĄnyzĂł magĂĄnhangzĂłkat a mellĂ©k- nevekben! apr__ kĂŒls__ savany__ gyönyör__ bord__ fels__ hossz__ keser__ als__ bels__ szomor__ nagyszer__ a) EgĂ©szĂ­tsĂ©tek ki az oszlopokat kĂ©t-kĂ©t mellĂ©knĂ©vvel! b) VĂĄlasszatok ki nĂ©gyet a szavak közĂŒl, Ă©s Ă­rjatok egy-egy mon- datot! A mellĂ©knĂ©v vĂ©gĂ©n az -Ăł, -Ƒ, -Ăș, -Ʊ mindig hosszĂș. 3. Írd le szĂłtagolva a következƑ mellĂ©kneveket! legjobb, legolcsĂłbb, legelevenebb, legaranyosabb, legĂ©de- sebb, legkivĂĄbb, legszebb, legnagyobb, legeredetibb 4. PĂłtold a hiĂĄnyzĂł mĂĄssalhangzĂłt a fokozott mellĂ©knevekben! ki__ebb hango__abb leggyor__abb fri__ebb legoko__abb legme__ebb la__Ășbb legho__abb legillato__abb 5. Alkoss az alĂĄbbi szavakbĂłl összetett mellĂ©kneveket! szĂĄz orr nagy jĂł bƑ fogas szarvĂș lĂĄbĂș kezƱ hangĂș kerekƱ szĂ­vƱ
  • 54. 54 AZ -I KÉPZƐS MELLÉKNÉV 1. Olvasd el a következƑ mondatokat! Verecke fontos magyar törtĂ©nelmi emlĂ©khely. A vereckei emlĂ©kmƱ a magyar honfoglalĂĄsnak ĂĄllĂ­t emlĂ©ket. MunkĂĄcs KĂĄrpĂĄtalja mĂĄsodik legnagyobb vĂĄrosa. ZrĂ­nyi Ilona hƑsiesen vĂ©dte a munkĂĄcsi vĂĄrat az osztrĂĄk tĂșlerƑ el- len. Visk gazdag törtĂ©nelmi mĂșltĂș telepĂŒlĂ©s a Tisza partjĂĄn. Az egykori viski gyĂłgyfĂŒrdƑt Kölcsey Ferenc is lĂĄtogatta. 2. Figyeld meg, hogy a kiemelt szavak közĂŒl melyik felel a mi? Ă©s melyik a milyen? kĂ©rdĂ©sre! 3. MĂĄsold ki a milyen? kĂ©rdĂ©sre felelƑ kiemelt szavakat! Ezeket a szavakat fƑnĂ©vbƑl kĂ©peztĂŒk az -i mellĂ©knĂ©vkĂ©p- zƑvel. TalĂĄn mĂĄr hallottĂĄl rĂłla, hogy a megƑrzĂ©sre mĂ©ltĂł egyedĂŒl- ĂĄllĂł magyar nemzeti Ă©rtĂ©ket hungarikumnak nevezzĂŒk. 4. Írd ki a felsorolt hungarikumok közĂŒl az i-kĂ©pzƑs mellĂ©kneveket! csabai kolbĂĄsz, tokaji aszĂș, kalocsai fƱszerpaprika, makĂłi hagyma, halasi csipke, hollĂłhĂĄzi porcelĂĄn, karcagi birkapörkölt, bajai halĂĄszlĂ© tiszai halĂĄszlĂ© 5. Sorolj fel olyan kĂĄrpĂĄtaljai magyar Ă©rtĂ©keket, amelyek szerinted mĂ©ltĂłak lennĂ©nek a hungarikum cĂ­mre! HĂșzd alĂĄ bennĂŒk az -i kĂ©pzƑs mellĂ©kneveket! 6. VĂĄlaszd ki az -i kĂ©pzƑs mellĂ©knevet a következƑ szavak közĂŒl! udvari, zokni, asztali, ĂĄzsiai, csoki, tepsi, Ă©gi, Peti, varrni, kĂ©zi, beregi 3 kĂ©p kalocsai paprika, halasi csipke, hollĂłhĂĄzi porcelĂĄn
  • 55. 55 A SZÁMNÉV 1. Dolgozzatok pĂĄrban! NĂ©zzĂ©tek meg a kĂ©pet, majd vĂ©gezzĂ©tek el a feladatokat! a) SzĂĄmoljĂĄtok meg, hĂĄny jĂĄtĂ©k van összesen a kĂ©pen! b) SzĂĄmoljĂĄtok meg, hĂĄny könyv van a kĂ©pen! c) HĂĄny egyforma szĂ­nƱ jĂĄtĂ©k van a kĂ©pen? d) GyƱjtsetek szavakat a kĂ©prƑl! e) A szavak Ă©s a szĂĄmok segĂ­tsĂ©gĂ©vel alkossatok mondatokat! 2. Olvasd el Weöres SĂĄndor versĂ©t! Figyeld meg a kiemelt szavakat! KACSA-ÚSZTATÓ TĂł vize, tĂł vize csupa nĂĄdszĂĄl, egy kacsa, kĂ©t kacsa oda-csĂĄszkĂĄl, sĂĄrban ezer kacsa bogarĂĄszik, reszket a tĂł vize, ki se lĂĄtszik. A kiemelt szavak megnevezik, hogy a kacsĂĄk szĂĄmĂĄt, mennyisĂ©gĂ©t. Ezeket szĂĄmneveknek hĂ­vjuk. A szĂĄmnĂ©v Ă©lƑlĂ©nyeknek, Ă©lettelen dolgoknak a szĂĄ- mĂĄt, mennyisĂ©gĂ©t Ă©s a sorban elfoglalt helyĂ©t kifejezƑ szĂłfaj. KĂ©rdĂ©sei: mennyi?, hĂĄny? hĂĄnyadik?. PĂ©ldĂĄul: 2, ket- tƑ, 1000, ezer, 3., harmadik. A szĂĄmokat betƱkkel Ă©s szĂĄmjegyekkel is jelöljĂŒk. JĂĄtĂ©kbolt belĂŒlrƑl vagy gyerekszoba sok jĂĄtĂ©kkal Ă©s könyvvel Rajz
  • 56. 56 3. Keresd meg a szövegben a szĂĄmneveket, Ă©s Ă­rd ki Ƒket! FebruĂĄr az Ă©v mĂĄsodik hĂłnapja. MĂ­g a többi hĂłnap 30 vagy 31 napbĂłl ĂĄll, neki elĂ©g 28 is. Legfeljebb az Ășgyneve- zett szökĆ‘Ă©vekben toldja meg egy nappal. GondoljĂĄtok el, ha valaki februĂĄr 29-Ă©n szĂŒletik, csak nĂ©gyĂ©venkĂ©nt van szĂŒle- tĂ©snapja! 4. Keresd meg a következƑ mesecĂ­mekben a szĂĄmneveket! A hĂĄrom kĂ­vĂĄnsĂĄg A tizenkĂ©t zsivĂĄny A hĂĄrom selyp lĂĄny A nĂ©gy vĂĄndor A hĂĄrom diĂł A tizenkĂ©t hollĂł Hetet egy csapĂĄsra 5. VĂĄlaszolj a következƑ kĂ©rdĂ©sekre szĂĄmokkal! HĂĄny testvĂ©red van? HĂĄny Ă©ves vagy? HĂĄnyan vagytok az osztĂĄlyban? HĂĄnyadik padban ĂŒlsz? HĂĄny ĂłrĂĄd van egy nap? HĂĄny Ăłrakor szoktĂĄl lefekĂŒdni este? HĂĄny Ăłrakor Ă©bredsz fel reggel? 6. Írd ki a szĂĄmneveket Weöres SĂĄndor versĂ©bƑl! Írd le a szĂĄmne- veket szĂĄmjegyekkel is! A KUTYA-TÁR Harap-utca hĂĄrom alatt megnyĂ­lott a kutya-tĂĄr, sĂ­ppal-dobbal megnyitotta KutyafĂŒlƱ AladĂĄr. Kutya-tĂĄr! kutya-tĂĄr! KutyafĂŒlƱ AladĂĄr! HĂșsz forintĂ©rt tarka kutya, tĂ­zĂ©rt fehĂ©r kutya jĂĄr, törzs-vevƑknek öt forintĂ©rt kaphatĂł a kutya mĂĄr. Kutya-tĂĄr! kutya-tĂĄr! KutyafĂŒlƱ AladĂĄr! 2 könyvnek a borĂ­tĂłja
  • 57. 57 A SZÁMNÉV FAJTÁI 1. Olvasd el a következƑ mondatokat! Az ĂșjszĂŒlött panda vak, csaknem teljesen csupasz, Ă©s 15 dekagramm sincs. A kicsi gyorsan nƑ: egy hĂłnapos korĂĄra kinƑ a szƑre, Ă©s mĂĄr jĂłl kivehetƑ rajta a kifejlett ĂĄllatokra jellemzƑ mintĂĄzat. KĂ©t hĂ©ttel kĂ©sƑbb kinyĂ­lik a szeme. Egy felnƑtt afrikai elefĂĄnt nyolc mĂ©ter hosszĂș. A tömege a hĂ©t tonnĂĄt is elĂ©ri. OrmĂĄnya kĂ©t mĂ©ter hosszĂș. Egy nap alatt rengeteg vizet iszik. Az egy, kĂ©t, nyolc, hĂ©t szavak pontosan megnevezik a szĂĄ- mot a mennyisĂ©get. Ezek hatĂĄrozott szĂĄmnevek. A rengeteg szĂł nem fejez ki pontos mennyisĂ©get. Azt je- lenti, hogy nagyon sok vizet iszik az elefĂĄnt, de nem tudjuk, hogy pontosan mennyit. Ez hatĂĄrozatlan szĂĄmnĂ©v. A hatĂĄrozott szĂĄmnĂ©v pontosan megnevezi a szĂĄmot, mennyisĂ©get. A hatĂĄrozatlan szĂĄmnĂ©v nem nevezi meg pontosan a szĂĄmot. 2. CsoportosĂ­tsd jelentĂ©sĂŒk szerint a következƑ szĂĄmneveket! hatĂĄrozatlan szĂĄmnĂ©v hatĂĄrozott szĂĄmnĂ©v hĂ©t, kevĂ©s, kettƑ, nĂ©hĂĄny, tizenöt, ezer, rengeteg, harminc- öt, ezernyolcszĂĄznegyvennyolc, sok 3. Írd ki a hatĂĄrozatlan szĂĄmneveket a közmondĂĄsokbĂłl! Sok kĂ©z hamar kĂ©sz. Többet Ă©sszel, mint erƑvel. Több nap, mint kolbĂĄsz. Aki sokat markol, keveset fog. KevĂ©sbƑl lesz a sok. Többhöz mindig több kell. Sok kicsi sokra megy. Sok beszĂ©dnek sok az alja. Ki a kicsit nem becsĂŒli, az a sokat nem Ă©rdemli.
  • 58. 58 A HATÁROZOTT SZÁMNÉV FAJTÁI 1. Olvasd el az alĂĄbbi szöveget! MIÉRT NÉGY HÉT VAN EGY HÓNAPBAN Sok ember nem tudja, hogy az idƑ szĂĄmĂ­tĂĄsa az Ă©gites- tekkel törtĂ©nik. A hĂ©t a Hold alakjĂĄnak vĂĄltozĂĄsĂĄval kapcsola- tos. A Hold nĂ©gy kĂŒlönbözƑ alakot mutat. MegkĂŒlönböztetĂŒnk Ășjholdat, elsƑ negyedet, teliholdat, utolsĂł negyedet. ElsƑ Ă©s utolsĂł negyedkor csak negyed Hold lĂĄthatĂł. Ezek az ĂĄtvĂĄlto- zĂĄsok Ă©ppen hetenkĂ©t következnek egymĂĄs utĂĄn. A negyedik hĂ©t vĂ©gĂ©n minden kezdƑdik elölrƑl. Ennyi idƑ alatt kerĂŒli meg a Hold a Földet. Ez az idƑ a holdhĂłnap. A valĂłdi hĂłnap egy- kĂ©t nappal hosszabb, de mindig kevesebb öt hĂ©tnĂ©l. A nĂ©gy, negyed, negyedik szavak szĂĄmnevek. A nĂ©gy pon- tos szĂĄmot, mennyisĂ©get jelöl. A negyed az egĂ©sznek egy rĂ©szĂ©t fejezi ki. A negyedik a sorban a negyedik hetet jelöli. A hatĂĄrozott szĂĄmnĂ©vnĂ©vnek hĂĄrom fajtja van: tƑszĂĄmnĂ©v, törtszĂĄmnĂ©v Ă©s sorszĂĄmnĂ©v. A szĂĄmnevek egy rĂ©sze mennyisĂ©get fejez ki. Ezek a tƑszĂĄmnevek Ă©s a törtszĂĄmnevek. A tƑszĂĄmnevek az egĂ©sz szĂĄmot nevezik meg (nĂ©gy), a törtszĂĄmnevek az egĂ©sz szĂĄmok törtrĂ©szĂ©t jelölik (negyed). A szĂĄmnevek mĂĄsik csoportja sorrendi helyet jelöl ki. Ezek a sorszĂĄmnevek (negyedik). 2. KĂ©pezz törtszĂĄmneveket Ă©s sorszĂĄmneveket a tƑszĂĄmnevekbƑl! törtszĂĄmnĂ©v sorszĂĄmnĂ©v hĂĄrom öt kilen tizenöt
  • 59. 59 3. Olvasd el a rĂ©szletet! Majd Ă­rd ki a szĂĄmneveket csoportosĂ­tva! tƑszĂĄmnĂ©v sorszĂĄmnĂ©v hatĂĄrozatlan szĂĄmnĂ©v ÖtvennĂ©gy Ă©ve lakom ezen a bolygĂłn, de eddig mĂ©g csak hĂĄromszor zavartak. ElƑször huszonkĂ©t Ă©ve egy cserebogĂĄr; isten tudja, honnĂ©t pottyant ide. Iszonyatos zajt csapott, Ășgy- hogy nĂ©gy hibĂĄt is ejtettem a szĂĄmadĂĄsban. MĂĄsodszor tizen- egy esztendeje köszvĂ©nyrohamot kaptam. Keveset mozgok, nincs idƑm lĂłfrĂĄlni; Ă©n komoly ember vagyok. Harmadszor pedig most. A hatodik bolygĂł tĂ­zszerte nagyobb volt. Egy öregĂșr lakott rajta Ă©s ĂłriĂĄsi könyvet Ă­rt! Saint-ExupĂ©ry: A kis herceg A szĂĄmnevek ragozhatĂłak (ötször), nĂ©hĂĄny hatĂĄrozatlan szĂĄmnĂ©v fokozhatĂł (kevĂ©s, kevesebb, legkevesebb) 4. Kapcsolj toldalĂ©kot az alĂĄbbi szĂĄmnevekhez! hĂ©t hĂșsz hĂĄromszĂĄz ezer 5. Írd le a kevĂ©s Ă©s a sok szĂĄmnevek közĂ©pfokĂș Ă©s felsƑfokĂș alakjĂĄt! alapfok közĂ©pfok felsƑfok sok, kevĂ©s, rengeteg, nĂ©hĂĄny SZÁMNÉV HatĂĄrozatlan HatĂĄrozott tƑszĂĄmnĂ©v sorszĂĄmnĂ©v törtszĂĄmnĂ©v mĂĄsodik kĂ©tnegyed kettƑ -szor -szer -ig -kor -an -en
  • 60. 60 A SZÁMNEVEK HELYESÍRÁSA 1. Figyeld meg az alĂĄbbi szĂĄmneveket! szĂĄmjegyekkel betƱkkel 1568 ezerötszĂĄzhatvannyolc 2000 kĂ©tezer 2001 kĂ©tezer-egy 5000 ötezer A szĂĄmneveket szĂĄmjegyekkel Ă©s betƱkkel is jelölhetjĂŒk. 2. Írd le szĂĄmjegyekkel az alĂĄbbi szĂĄmokat! kĂ©tszĂĄzöt ezerkilencszĂĄzötvenhĂĄrom hatvanhĂĄrom ötezer szĂĄzezer nĂ©gyszĂĄzharmincöt kĂ©tezer-egy harminchĂĄrom 3. Figyeld meg a szĂĄmnevek helyesĂ­rĂĄsĂĄt! tƑszĂĄmnevek sorszĂĄmnevek ötre 5-re ötödikre 5.-re hĂ©ttel 7-tel negyedikbe 4.-be hĂșszbĂłl 20-bĂłl tizedikrƑl 10.-rƑl A sorszĂĄmnevek utĂĄn pontot teszĂŒnk. 4. Írd le szĂĄmjegyekkel a szĂĄmokat! Ügyelj a helyesĂ­rĂĄsra! harmadik, tizenkettƑ, egyharmad, ötödik, huszonnĂ©gy, hĂĄ- romszĂĄzötvenhat, huszonkettedik, hatvanhetedik, szĂĄzhar- minchĂ©t, ötszĂĄsznegyvennyolc 5. MĂĄsold le a mondatokat! A szĂĄmneveket szĂĄmjegyekkel Ă­rd! A hetedik emeleten lakom. A hetedikrƑl szĂ©p kilĂĄtĂĄs nyĂ­lik a parkra. HuszonötbƑl vegyĂ©l el kilencet. A testvĂ©rem harmadikba jĂĄr. Reggel nyolckor kezdƑdik a tanĂ­tĂĄs.
  • 61. 61 6. EgĂ©szĂ­tsd ki a következƑ mondatokat szĂĄmnevekkel! A szĂĄmokat betƱvel Ă­rd! Egy Ă©vben __________ hĂłnap van. A __________ hĂłnap a december. Egy Ă©vben __________ hĂ©t van. Egy Ă©v __________ napbĂłl ĂĄll. Minden __________ Ă©v szökĆ‘Ă©v. A szökĆ‘Ă©vben __________ nap van. Ha betƱvel Ă­rjuk a szĂĄmneveket, kĂ©tezerig egybeĂ­rjuk. PĂ©l- dĂĄul: harmincöt, ezerkilencszĂĄzkilencvevkilenc, kĂ©tezer. KĂ©tezer felett a szĂĄmneveket kötƑjellel Ă­rjuk. PĂ©ldĂĄul: kĂ©te- zer-egy, hĂĄromezer-nyolcszĂĄzhatvankettƑ. A kerek egĂ©sz szĂĄmokat kĂ©tezren felĂŒl is egybeĂ­rjuk. PĂ©l- dĂĄul: ötezer, tĂ­zmilliĂł. 7. MĂĄsold le a mondatokat, hĂșzd alĂĄ az egy szĂĄmnĂ©v toldalĂ©kos alakjait! A jobb tanulĂłk egytƑl egyig megoldottĂĄk a matematikai feladatokat. A sportolĂł egyre jobb eredmĂ©nyeket Ă©rt el. Senkinek sem sikerĂŒlt egybƑl eltalĂĄlnia a cĂ©lt. Ami egyszer sikerĂŒlt, mĂĄskor is sikerĂŒlhet. Ne Ă­rd egybe a fƑnevet a nĂ©vutĂłval! A mĂșltkor kĂ©r gĂłllal kikaptunk, de most eggyel vezetĂŒnk. A sok prĂłba sorĂĄn a tĂĄnccsoport összeszokott, szinte egïżœ- gyĂ© vĂĄlt. Az egy szĂĄmnĂ©v toldalĂ©kos alakjaiban röviden Ă­rjuk a gy-t. PĂ©ldĂĄul: egyre, egytƑl, egyig, egybƑl, egyszer, egybe. KivĂ©tel a -vel Ă©s a -vĂ© toldalĂ©kos szĂłalak: eggyel, eggyĂ©. 8. Alkoss mondatokkat az alĂĄbbi szavakkal! Figyeld meg a helyes- Ă­rĂĄsukat! tĂ­z, kĂ©tszĂĄztĂ­z, tizenöt, tizenhĂ©t hĂșsz, kĂ©tszĂĄzhĂșsz, huszonhĂĄrom, huszonöt
  • 62. 62 A KELTEZÉSEK HELYESÍRÁSA 1. FigyeljĂ©tek meg, hĂĄnyfĂ©lekĂ©ppen Ă­rhatjuk a keltezĂ©seket! 2021. szeptember 1. 2021. szept. 1. 2021. 09. 01. 2021. IX. 1. 2. FigyeljĂ©tek meg, hogyan vĂĄltozik a keltezĂ©s, ha a napot jelölƑ szĂĄm utĂĄn toldalĂ©kot kapcsolunk! 2021. szeptember 1-Ă©n vagy 2021. szeptember 1-jĂ©n. 2021. szeptember 1-je. 3. PĂłtold a hiĂĄnyzĂł pontokat a dĂĄtumokban! Mondd meg, mi jut eszedbe ezekrƑl a dĂĄtumokrĂłl. 2021 szeptember 1-jĂ©n 2020 december 25 1956 oktĂłber 23 1848 mĂĄrcius 15-e 4. Kapcsolj ragokat a szĂĄmnevekhez! -val -vel -bĂłl -bƑl -szor -ször egy tĂ­z hĂșsz nyolc huszonöt kevĂ©s sok 5. Jegyezd meg, hogy Ă­rjuk a rĂłmai szĂĄmokat: 1 – I 6 – VI 2 – II 7 – VII 3 – III 8 – VIII 4 – IV 9 – IX 5 – V 10 – X 4. Írd le a következƑ ismert költƑk Ă©s Ă­rĂłk szĂŒletĂ©si dĂĄtumĂĄt minden lehetsĂ©ges mĂłdon! GĂĄrdonyi GĂ©za 1863. augusztus 11-Ă©n szĂŒletett AgĂĄrdon. Weöres SĂĄndor szĂŒletĂ©si helye Ă©s ideje: Szombathely, 1913.06.22. KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor NagygalambfalvĂĄn szĂŒletett 1929. mĂĄjus 10-Ă©n. JĂłzsef Attila szĂŒletĂ©si helye Ă©s ideje: Budapest, 1905.04.11.
  • 63. 63 A NÉVMÁS 1. Olvasd el a meseregĂ©ny rĂ©szletĂ©t! Figyeld meg a kiemelt szava- kat! Én pedig a csillagokat birtoklom, mert elƑttem soha senki nem gondolt rĂĄ, hogy birtokolja Ƒket
. De te nem szedheted le a csillagokat! – Azt nem. De bankba tehetem Ƒket. – Az meg mit jelent? – Azt jelenti, hogy felĂ­rom egy darabka papirosra a csilla- gaim szĂĄmĂĄt; aztĂĄn ezt a papĂ­rdarabkĂĄt bezĂĄrom egy fiĂłkba. – Ennyi az egĂ©sz. – Mi kell több? Saint-ExupĂ©ry nyomĂĄn Az Ă©n, te szavak valakinek a nevĂ©t helyettesĂ­tik. Az Ƒket, a csillagokat szĂł helyett hasznĂĄlja az Ă­rĂł, az ezt szĂłval rĂĄmutat arra a papirosra, amelyet a fiĂłkba zĂĄr. MindkĂ©t szĂłval egy fƑnevet helyettesĂ­t. A fƑneveket, mellĂ©kneveket, szĂĄmneveket helyettesĂ­- tƑ szĂłfajokat nĂ©vmĂĄsoknak hĂ­vjuk. 2. CsoportosĂ­td a következƑ nĂ©vmĂĄsokat! fƑnevet helyettesĂ­t mellĂ©knevet helyettesĂ­t szĂĄmnevet helyettesĂ­t azzal, ezt, vele, milyen, ki, arrĂłl, ilyen, ti, annyiszor, mennyi, melyik, hĂĄny, Ƒ, azok, mit, hĂĄnyadik, amolyan, ennyi, veled, Ă©n, ezeket, mi, ekkora, ennyit 3. Írd ki a versrĂ©szletbƑl a nĂ©vmĂĄsokat! – HovĂĄ valĂł szĂŒletĂ©s vagy, te bojtĂĄr? – Kezed, lĂĄbad vasra veri a zsandĂĄr. – SzatmĂĄr megye, Tiszabecs az Ă©n hazĂĄm, – Ott szĂŒlette, ĂĄrvĂĄn nevelt az anyĂĄm.
  • 64. 64 A SZEMÉLYES NÉVMÁS 1. Olvasd el Birtalan Ferenc Titok cĂ­mƱ versĂ©t! Figyeld meg a ki- emelt szavakat! Mama soha nem nevet ki engem. Neki elmondom az ĂĄlmom. Ɛ is elmesĂ©li a titkait, Ă©s nem csodĂĄlkozik, hogy csigabiga-hĂĄton az ÓperenciĂĄson tĂșlra jött velem. a) Mondd meg, kinek a neve helyett hasznĂĄlja a szerzƑ a kiemelt szavakat! b) IdĂ©zd fel, mit tanultĂĄl a nĂ©vmĂĄsrĂłl a harmadik osztĂĄlyban! A szemĂ©lyes nĂ©vmĂĄst szemĂ©lyek neve helyett hasz- nĂĄljuk. 2. Dolgozzatok pĂĄrban! OlvassĂĄtok el a regĂ©nyrĂ©szletet szereposz- tĂĄsban! Luise fĂ©lĂ©nken Ă©s aggodalmasan nĂ©z a kĂ©pre. AztĂĄn ĂĄt- szellemĂŒl a tekintete. Szemei valĂłsĂĄggal rĂĄtapadnak arra a nƑi arcra. Lotte vĂĄrakozĂĄsteljesen fordul a mĂĄsik gyerek felĂ©. Luise, kimerĂŒlten a boldogsĂĄgtĂłl, leereszti a kĂ©pet, Ășgy suttogja: – Az Ă©n anyukĂĄm! Lotte ĂĄtöleli Luise nyakĂĄt! – A mi anyukĂĄnk! Erich Kastner a) KeressĂ©tek meg a szövegben a szemĂ©lyes nĂ©vmĂĄst! b) MondjĂĄtok meg, kiknek a neve helyett hasznĂĄlja az Ă­rĂł nĂ©vmĂĄ- sokat! A szemĂ©lyes nĂ©vmĂĄst is ragozhatjuk: engem, tĂ©ged, Ƒt, minket, titeket, Ƒket, velem, nekem stb.
  • 65. 65 A KÉRDƐ NÉVMÁS 1. Olvasd el a verset! Figyeld meg a kiemelt szavakat! Hol jĂĄrtĂĄl, bĂĄrĂĄnykĂĄm? Zöld erdƑben, asszonykĂĄm. Mit ettĂ©l, bĂĄrĂĄnykĂĄm? Édes fĂŒvet, asszonykĂĄm. Mit ittĂĄl, bĂĄrĂĄnykĂĄm? ForrĂĄsvizet, asszonykĂĄm. Ki vert meg bĂĄrĂĄnykĂĄm? SzomszĂ©d legĂ©ny, asszonykĂĄm. SĂ­rtĂĄl-e, bĂĄrĂĄnykĂĄm? SĂ­rtam biz’ Ă©n, asszonykĂĄm. Hogy sĂ­rtĂĄl, bĂĄrĂĄnykĂĄm? ÜhĂŒm-bĂŒhĂŒm, asszonykĂĄm. A kiemelt szavakkal tudakolunk, kĂ©rdezĂŒnk valakitƑl vala- mit. Ezek a kĂ©rdƑ nĂ©vmĂĄsok. KĂ©rdƑ nĂ©vmĂĄssal szemĂ©lyre, tĂĄrgyra, tulajdonsĂĄgra, mennyisĂ©gre kĂ©rdezĂŒnk. FƑnĂ©vre kĂ©rdez MellĂ©knĂ©vre kĂ©rdez SzĂĄmnĂ©vre kĂ©rdez Ki? Mi? Kik? Kik? Kinek? Minek? Milyen? Melyik? Mekkora? Mely? MifĂ©le? HĂĄny? Mennyi? HĂĄnyadik? 2. EgĂ©szĂ­tsd ki az alĂĄbbi talĂĄlĂłs kĂ©rdĂ©seket kĂ©rdƑ nĂ©vmĂĄsokkal! Ha nem tudod a megfejtĂ©seket, vĂĄlaszd ki a szĂłkĂĄrtyĂĄkrĂłl! _____________ tĂłban nem lehet csĂłnakĂĄzni? _____________ megy ĂĄt szĂĄraz lĂĄbbal a vĂ­zen? _____________ van a patakban a legtöbb? _____________ esik az esƑ? _____________ lehet a vĂ­zen szĂĄraz lĂĄbbal ĂĄtmenni? AmĂ­g a földre Ă©r. Ha megfagy. Az ĂĄrnyĂ©k. A tolltartĂłban. Vizes.
  • 66. 66 3. OlvassĂĄtok el a mesĂ©t szerepenkĂ©nt! A VAK ÉS A TEJ Egy vakon szĂŒletett ember azt kĂ©rdezte egy lĂĄtĂł embertƑl: – Milyen szĂ­nƱ a tej? Azt mondja a lĂĄtĂł: – Olyan a tej szĂ­ne, mint a fehĂ©r papĂ­rĂ©. KĂ©rdi tovĂĄbb a vak: – Akkor hĂĄt az a szĂ­n Ășgy zizeg a kĂ©zben, mint a papĂ­r? Azt mondja a lĂĄtĂł: – Nem. A tej olyan fehĂ©r, mint a fehĂ©r liszt. KĂ©rdi tovĂĄbb a vak: – Micsoda? Olyan pelyhes Ă©s puha, mint a nyĂșl? Azt mondja a lĂĄtĂł: – Nem, a fehĂ©r szĂ­n Ă©ppen olyan, mint a hĂł. KĂ©rdi tovĂĄbb a vak: – Micsoda? Olyan hideg, mint a hĂł? És bĂĄrmennyi pĂ©ldĂĄt sorolt fel a lĂĄtĂł, a vak nem tudta felfogni, milyen a fehĂ©r tej szĂ­ne. Lev Tolsztoj a) Dolgozzatok pĂĄrban! ÍrjĂĄtok ki a mesĂ©bƑl a nĂ©vmĂĄsokat! b) MondjĂĄtok meg, melyik kĂ©rdƑ Ă©s melyik a mutatĂł nĂ©vmĂĄs! 4. Olvasd el a pĂĄrbeszĂ©det! Mondd meg, kirƑl van szĂł? – Szervusz, de örĂŒlök, hogy lĂĄtlak! ________ – Mikor jöttĂ©k haza? ________ – GabiĂ©k itthon vannak mĂĄr? ________ – RĂ©g vĂĄrtunk erre az alkalomra. ________ – Gabi mĂ©g nyaral.________ – Mikorra tervezitek a talĂĄlkozĂłt? ________ a) EgĂ©szĂ­tsd ki a pĂĄrbeszĂ©det mĂ©g nĂ©hĂĄny mondattal!
  • 67. 67 A MUTATÓ NÉVMÁS 1. Olvasd el Nemes Nagy Ágnes NyĂĄri rajz cĂ­mƱ versĂ©nek rĂ©szletĂ©t! Ez itt a hĂĄz, ez itt a tĂł, ez itt az Ășt, felĂ©nk futĂł, ez itt akĂĄc, ez itt levĂ©l, ez itt a nap, ez itt a dĂ©l. Az ez szĂł rĂĄmutat a fƑnĂ©vre. MutatĂł nĂ©vmĂĄsnak hĂ­vjuk. 2. MĂĄsold le a közmondĂĄsokat! Figyeld meg a kiemelt szavakat!! Amelyik kutya ugat, az nem harap. Amilyen a munka, olyan a jutalma. Annyi, mint kilenc medvĂ©nek egy vadkörte. Az az, olyan, annyi szavak a kutyĂĄra, a munka minƑsĂ©gĂ©re, Ă©s mennyisĂ©gre mutatnak. A mutatĂł nĂ©vmĂĄsok fƑnevet, mellĂ©knevet, szĂĄmnevet he- lyettesĂ­tenek, ezekre mutatnak rĂĄ. A nĂ©vmĂĄsok a mondatban gyakran kapnak ragot. Ezt szeretem. Annyival is beĂ©rem. A leggyakoribb mutatĂł nĂ©vmĂĄsok FƑnĂ©v helyett: MellĂ©knĂ©v helyett: SzĂĄmnĂ©v helyett: ez, ugyanez, az, ugyanaz ilyen, ugyanilyen, effĂ©le, ekkora, olyan, ugyanolyan, affĂ©le, akkora ennyi, ugyanennyi, annyi, ugyanannyi 3. Kapcsolj -t ragot az ez Ă©s az mutatĂł nĂ©vmĂĄshoz, majd alkoss velĂŒk egy-egy mondatot! 4. PĂłtold a közmondĂĄsokban a nĂ©vmĂĄsokat! Amilyen a munka, __________ a jutalom. Amilyen az adjonisten, __________ a fogadjisten. Amilyen az anyja, __________ a lĂĄnya. AhĂĄny hĂĄz, __________ szokĂĄs.
  • 68. 68 4. Írd le az alĂĄbbi mondatokat! HĂșzd alĂĄ bennĂŒk a nĂ©vmĂĄsokat! Szeretne elmenni, Ƒ is Ăștra kelni. (MĂłra Ferenc) Itt szĂŒlettem Ă©n, ezen a tĂĄjon. (PetƑfi SĂĄndor) HĂĄt te, mi leszel, JĂłska, hogyha egyszer nagy leszel. (OsvĂĄt ErnƑ) MĂĄr ti is törtĂ©nelmet Ă­rtok. (GyĂĄrfĂĄs Endre) 5. PĂłtold a követketƑ nĂ©vmĂĄsokban a hiĂĄnyzĂł mĂĄssalhangzĂłkat! i__en am__an a__i ame__en o__an mi__en e__i ugyani__en 6. MĂĄsold le a pĂĄrbeszĂ©det, Ă©s egĂ©szĂ­tsd ki mĂ©g kĂ©t mondattal! – HƱ, de jĂł tĂĄska! – Ez jĂł lenne nekem. – Ilyen az enyĂ©m is. – Van rĂĄ ennyi pĂ©nzed? – Nincs. – MegkĂ©rem anyut, hogy szĂŒletĂ©snapomra ilyen tĂĄskĂĄt vegyen nekem. 7. Olvasd el a rĂ©szletet a magyar nĂ©pmesĂ©bƑl! A szĂĄrnyasok összegyƱltek, hogy kirĂĄlyt vĂĄlasszanak. A sas elgondolta, hogy majd Ƒ lesz a kirĂĄly, de a többiek azt mondtĂĄk, hogy az legyen a kirĂĄly, aki a legmagasabbra fel- szĂĄll. Az ökörszem a sas szĂĄrnya alĂĄ bĂșjt. Mikor aztĂĄn a nagy madarak felszĂĄlltak annyira, hogy mĂĄr feljebb nem bĂ­rtak szĂĄllni, akkor az ökörszem kiszĂĄllt a sas szĂĄrnya alĂłl, Ă©s fölszĂĄllt a legmagasabbra, Ƒ lett a kirĂĄly. a) Keresd meg a szövegben a szemĂ©lyes nĂ©vmĂĄst! b) Olvasd fel azt a mondatot, amelyikben mutatĂł nĂ©vmĂĄs van! c) Írj ki nĂ©gy fƑnevet hatĂĄrozott nĂ©velƑvel! d) Keresd meg a kĂ©t nĂ©vutĂłs fƑnevet! e) Írd ki a fokozott mellĂ©kneveket! Rajz: Kirakatban 2 tĂĄska, elƑtt kĂ©t fiĂș beszĂ©lget.
  • 69. 134 TARTALOM Szöveg, mondat, szĂł............................................................................ 6 Szöveg. .................................................................................................... 6 A mondat. .............................................................................................. 10 A mondatfajtĂĄk.......................................................................................12 A szavak jelentĂ©se................................................................................ 16 A szóösszetĂ©tel..................................................................................... 18 A szĂłkĂ©pzĂ©s.......................................................................................... 20 A szĂłfajok............................................................................................ 23 A fƑnĂ©v................................................................................................. 24 A köznĂ©v Ă©s tulajdonnĂ©v. ...................................................................... 26 A tulajdonnĂ©v fajtĂĄi............................................................................... 28 A szemĂ©lynĂ©v........................................................................................ 29 Az ĂĄllatnĂ©v. ............................................................................................ 30 A földrajzi nĂ©v....................................................................................... 31 A bolygĂłk, Ă©gitestek nevei. ................................................................. .34 Az intĂ©zmĂ©nynevek............................................................................... 36 A cĂ­mek.............................................................................................. ..37 A mĂĄrkanevek....................................................................................... 38 A fƑnĂ©v Ă©s toldalĂ©kai............................................................................ 39 A fƑnevek helyesĂ­rĂĄsa. .......................................................................... 42 A -val, -vel, -vĂĄ, -vĂ© ragos fƑnevek. ..................................................... 45 A nĂ©velƑ............................................................................................... 46 A nĂ©vutĂł. .............................................................................................. 48 A mellĂ©knĂ©v......................................................................................... 50 A mellĂ©knĂ©v fokozĂĄsa........................................................................... 52 A mellĂ©knĂ©v helyesĂ­rĂĄsa....................................................................... 53 Az -i kĂ©pzƑs mellĂ©knĂ©v....................................................................... 54 A szĂĄmnĂ©v........................................................................................... 55 A szĂĄmnĂ©v fajtĂĄi................................................................................... 57 A hatĂĄrozott szĂĄmnĂ©v fajtĂĄi.................................................................. 58 A szĂĄmnevek helyesĂ­rĂĄsa..................................................................... 60 A keltezĂ©sek helyesĂ­rĂĄsa...................................................................... 62 A nĂ©vmĂĄs............................................................................................. 63 A szemĂ©lyes nĂ©vmĂĄs............................................................................ 64 A kĂ©rdƑ nĂ©vmĂĄs.................................................................................... 65 A mutatĂł nĂ©vmĂĄs ................................................................................ 67
  • 70. 135 Az ige................................................................................................... 69 Az igeidƑk................................................................................................. Az ige ragozĂĄsa. ....................................................................................... Az igemĂłdok............................................................................................. A kijelentƑ Ă©s a feltĂ©teles mĂłd. ................................................................ A felszĂłlĂ­tĂł mĂłdĂș igĂ©k.............................................................................. Az igekötƑk............................................................................................... A mondatrĂ©szek...................................................................................... A mondat fƑ rĂ©szei................................................................................... Az alany Ă©s az ĂĄllĂ­tmĂĄny.......................................................................... A bƑvĂ­tmĂ©nyek. .......................................................................................... A szöveg.................................................................................................. Az elbeszĂ©lĂ©s............................................................................................ A leĂ­rĂĄs...................................................................................................... TĂĄrgyleĂ­rĂĄs................................................................................................. ÉlƑlĂ©nyek leĂ­rĂĄsa....................................................................................... LeĂ­rĂĄs növĂ©nyekrƑl.................................................................................... Az ĂĄllatok bemutatĂĄsa.............................................................................. LeĂ­rĂĄs szemĂ©lyrƑl...................................................................................... A jellemzĂ©s................................................................................................ A tĂĄjleĂ­rĂĄs.................................................................................................. Az Ă©rtesĂ­tĂ©s............................................................................................... A meghĂ­vĂł................................................................................................. A hĂ­r. .......................................................................................................... SzövegĂ©rtĂ©s............................................................................................. Év vĂ©gi ismĂ©tlĂ©s. .....................................................................................