1. TANTERVI ALAPFOGALMAK
Tartalmi szabályozás: Az oktatás tartalmát, tananyagát meghatározó tantervek, tankönyvek,
vizsgakövetelmények és más dokumentumok (pl. útmutatók), valamint megvalósításuknak
irányítási rendszere. (Ped. Lex. alapján)
Centralizált tartalmi szabályozás: „Az iskolai oktatás tantervi dokumentumainak, azok
fejlesztésének meghatározása törvénykezés és más központi, jogi, hivatali elıírások útján
hozott döntésekkel.” (Ped. Lex.)
Decentralizált tartalmi szabályozás: „Oktatásirányítási rendszer, amelyben a tantervi
döntéseket a helyi autonómia, és oktatáspolitika keretében az iskola tevékenységét
meghatározó, befolyásoló helyi tényezık, igények alapulvételével maguk az intézmények
hozzák.” (Ped. Lex.)
Kétpólusú tartalmi szabályozás: „Az oktatás tartalmának meghatározását, bevezetését,
gyakorlati megvalósítását irányító rendszernek az a modellje, amelyben a központi és a
helyi szabályozás egyaránt döntı szerepet tölt be.” (Ped. Lex.)
Tanterv: „Az oktatás tartalma kiválasztásának, elrendezésének, feldolgozásának koncepciója, az
oktatásirányítás eszköze.” (Ped. Lex.) -- „A kitőzött nevelési és oktatási céloknak,
meghatározott tanulási követelményeknek megfelelıen elrendezett mőveltségi anyag és
tanulási tevékenységterv dokumentuma.” (Köznevelés 1993. 49. 7. sz. 9. o.)
Curriculum: A tanítás-tanulás folyamatterve a célkitőzéstıl az értékelésig. (Báthory)
Rejtett (látens) tanterv: Összefoglalóan mindazok a pszichikus képzıdmények (viselkedési
sajátosságok, reakciómódok, attitődök), amelyeket szervezett, intézményes tanulás
keretében sajátítunk el, ám amely tartalmak nincsenek hivatalos tantervben megfogalmazva.
(Ped. Lex. alapján)
Központi tanterv: Központilag kiadott vagy kihirdetett tanterv. (Szebenyi)
Magtanterv: (core curriculum) Az iskolai mőveltségtartalom egységes, közös, központi, minden
tanuló számára nélkülözhetetlennek ítélt alapjait tartalmazó tanterv, amely lehet alaptanterv,
vagy kerettanterv. (Ped. Lex. alapján)
Alaptanterv: Az a tantervtípus, amely egy adott iskolarendszeren belül a tankötelezettség
idıtartamára a minden iskolában, minden tanuló számára megtanítandó, elsajátítandó tudás
alapvetı követelményeit, „magját” foglalja magában. Magyarországon az Országgyőlés
hagyja jóvá. (Ped. Lex. alapján)
Kerettanterv: Az a tantervtípus, amely adott iskolatípusra, iskolafokozatra, pedagógiai szakaszra
vonatkozóan felvázolja az érintett iskolák, tanulók számára egységesen érvényes, illetve
ajánlott célokat, lényeges tananyagokat, mőveltségi területeket vagy tantárgyakat,
követelményeket, óraterveket. Magyarországon az oktatásért felelıs miniszter hagyja jóvá.
(Ped. Lex. és a Kvt alapján)
Oktatási programcsomag: „[E]gy adott céllal létrejövı tanulási-tanítási folyamat megvalósítását
szolgáló teljes eszközrendszer, amely a különféle taneszközök mellett magában foglalja a
folyamat megtervezését, megszervezését és értékelését segítı eszközöket is.” (Gönczöl és
Vass) Megalapozott pedagógiai koncepció megvalósítását segítı eszközrendszer, amelynek
elemei tartalmazzák a pedagógus számára az elméleti–kutatási hátteret, a fejlesztés
kidolgozott tervét, módszertani segédeszközöket, értékelési rendszert és a diákok számára a
taneszközöket. (Nagy József)

2. Pedagógiai program: Egy-egy intézmény tanulóira érvényes tanterv Magyarországon, amelynek
tartalmai a NAT-hoz igazodnak, elemei a Közoktatási törvény által meghatározottak, s
amelyet a fenntartó hagy jóvá. (Kvt alapján)
Nevelési program: Magyarországon a pedagógiai program része, az intézmény nevelı-oktató
munkáját meghatározó és irányító értékeket, célokat, alapelveket rögzíti. (Kvt alapján)
Helyi tanterv: Magyarországon a pedagógiai program része, az intézmény nevelı-oktató
munkáját részletezi, megadja a tananyagot (tantárgyakra és évfolyamokra bontva), a
követelményeket, a taneszközök listáját, az értékelés módszereit. (Kvt alapján)
Tantervi mikrostruktúra: Egyes témakörök belsı rendszere, amelyet a tanmenet, az óravázlat
tematikus tervezése bont ki. (Szebenyi)
Tanmenet: Egy tantárgy adott tanulócsoportra vagy évfolyamra szóló oktatási terve, melyet a
pedagógus készít a tanév elején, és amely tartalmazza a tantárgy fıbb célkitőzéseit,
követelményrendszerét, a tananyagot, az egyes tartalmi egységek feldolgozására fordítandó
óraszámot, a tantárgyak közti koncentráció lehetıségeit és a szükséges taneszközök listáját.
(Ped. Lex. alapján)
Óravázlat: „[T]artalmazza az adott tanítási óra konkrét, személyre szóló feladatait,
tevékenységformáit, felhasználandó eszközeit, pontos idıbeosztását.” (Kotschy)
Kereszttanterv: Közös követelmények, amelyeknek a korszerő mőveltség elengedhetetlen
részeként át kell hatniuk az iskolai oktatás valamennyi területét. (Kerber)
Kompetencia (a NAT értelmezése): Ismeretek, készségek, képességek és attitődök rendszere.
(NAT 2007)
Általánosan mővelı tanterv: Kultúraközpontú mőveltséget, klasszikus eszményeket közvetítı,
tudományközpontú tanterv. (Szebenyi alapján)
Társadalomközpontú tanterv: Civilizatórikus mőveltséget megragadó, a jelenre reflektáló,
alkalmazásközpontú tanterv. (Szebenyi alapján)
Tantervi célok: A tanítási-tanulási folyamat különbözı szinteken és idıtartamokra
meghatározott értelme, iránya és törekvése a gyermek személyiségének fejlıdése érdekében
(Köznevelés alapján)
Tantervi feladatok: Az iskola, a pedagógusok teendıi a tantervi célok megvalósítása és a
tantervi követelmények elérése érdekében (Köznevelés alapján); a nevelési folyamat fı
tartalma és a nevelési folyamat irányítóinak tevékenysége (Ballér)
Tantervi követelmények: A folyamat egyes szakaszainak végére milyen ismereteket,
készségeket, képességeket, attitődöket és magatartásformákat kell a tanulókkal elsajátíttatni
(Köznevelés); a tanulók tervezett fejlıdésének legfontosabb területei, szintjei (Ballér)
Webbing, hálótervezés: A tantervi tartalmak elrendezésekor tematikus háló, tanulói aktivitás és
elvárt eredmény kapcsolódik egymáshoz.
Tananyag: Az oktatás és a tanulás kiválasztott, elrendezett tudásanyaga. (Ped. Lex. alapján)
Tananyag-elrendezés: „[D]idaktikai értelemben a globálisan megjelölt mőveltségi tartalom
tananyaggá szervezése, a tantárgyi rendszer kialakítása, tantárgyakra osztása, az erre
vonatkozó elrendezési elvek tananyagbeosztás, tantervtípusok, tantárgytípusok stb.
tisztázása.” (Ped. Lex.)
Győjteményes tanterv (Bernstein): A mőveltségi anyag megszervezésének egyik módja: a
tantervi anyag elrendezése a tudományok rendszerének megfelelıen, önálló, elkülönült
tantárgyakba rendezve; az összehangolt részek egyértelmő, világos elhatárolásával és az
átfedések kiküszöbölésével. (Ped. Lex. alapján)
Integrált tanterv (Bernstein): A mőveltségi anyag megszervezésének egyik módja: a tantárgyak
széttagoltságát meghaladó, valamilyen rendezıelv (pl. a diák érdeklıdése, tapasztalata)

3. alapján kialakított nagyobb egység(ek)ben feloldó rendszere, amelyben problémakörök,
gyakorlati feladatok, tanulói tevékenységek, átfogó ismeretkörök állnak középpontban.
(Ped. Lex. alapján)
Tantárgy: „[A] tanulók életkorának, befogadó- és teljesítıképességének megfelelıen felépített
ismeretkör, amelyet hagyományos értelmezés szerint az egyes tudományok, mővészetek
mőveltségi anyagából szakemberek állítanak össze, figyelembe véve a pedagógiai és
pszichológiai szempontokat.” (Ped. Lex. alapján)
Óraterv: „Meghatározza egy iskolatípus, iskolafokozat vagy iskola tantárgyainak és ezek
óraszámainak elosztását az évfolyamok között a képzés egész idıtartamára vonatkozóan.”
(Ped. Lex.)
Tanóra: „[A]z oktatás alapvetı, de nem kizárólagos szervezeti formája.” (M. Nádasi)
Projekt-módszer: A tanulók érdeklıdésére, tanárok és diákok közös tervezı és kivitelezı
tevékenységére építı oktatási módszer és ismeretelméleti koncepció, amely a megismerı
folyamatot olyan komplex feladatok – projektek – sorozataként szervezi meg, amelyek
középpontjában egy, többnyire gyakorlati természető, a mindennapi élethez kapcsolódó
probléma áll. (Ped. Lex. alapján)
Epocha: Hosszabb idıszakaszon keresztül napi rendszerességő blokkokból álló (1,5-2 óra/tárgy,
1-2 tárgy/nap) zárt egység(ek rendszere), rendszerint az alaptantárgyak feldolgozásának
kerete. (Ped. Lex. alapján)
Tantervi értékelés: A tanterv, elméleti és/vagy gyakorlati elemzésén alapuló minısítése a
használhatóság („beválás”) megítélése, a jobbítás, a korrekció, a fejlesztés céljából,
esetenként új tanterv készítéséhez szükséges tanulságok nyerése érdekében. (Ped. Lex.
alapján)
Koherencia: A tanterv megfelelése saját nevelési filozófiájának. (Szebenyi)
Konzisztencia: A tanterv felépítésének következetessége, egységessége minden szinten.
(Szebenyi)
Kongruencia: A tanterv használhatósága, megvalósíthatósága, hatékonysága. (Szebenyi)
Források
1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról. CompLex Kiadó, h.n., http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=99300079.tv
Ballér Endre (1978): Tantervelmélet és tantervi reform. Budapest.
Báthory Zoltán (2000): Tanulók, iskolák – különbségek. Okker Kiadó, Budapest.
Báthory Zoltán és Falus Iván (1997, szerk.): Online Pedagógiai Lexikon. http://human.kando.hu/pedlex/ (a tantervi szócikkek szerzıje rendszerint
Ballér Endre)
Gönczöl Enikı és Vass Vilmos (2004): Az oktatási programok fejlesztése. Új Pedagógiai Szemle, 54. 10.
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2004-10-ta-Tobbek-Oktatasi
Kerber Zoltán (2002): A tantárgyi obszerváció néhány tanulsága. Új Pedagógiai Szemle, 52. 12. http://epa.niif.hu/00000/00035/00066/2002-12-ta-
Kerber-Tantargyi.html
Kotschy Beáta (2003): Az iskolai oktatómunka tervezése. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika: Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest. 468-486.
M. Nádasi Mária (2003): Az oktatás szervezeti keretei és formái. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika: Elméleti alapok a tanítás tanulásához.
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 339-360.
Mővelıdési és közoktatási Minisztérium felkérte munkacsoport (1993): Tantervi alapfogalmak. Köznevelés, 49. 7. sz. 9.(Kálmán Attila, Ballér
Endre, Baranyi Károly, Farkas István, Jelenits István, Kádárné Fülöp Judit, Kontra György, Korzenszky Richárd, Lénárd Gábor, Szebenyi
Péter, Zsolnai József)
Nagy József (2004): Az elemi kombinatív képesség kialakulásának kritériumorientált diagnosztikus feltárása. Iskolakultúra, 14. 8. sz. 3-20.
http://www.iskolakultura.hu
Nemzeti alaptanterv (2007). Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest. http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=391
Szebenyi Péter (2001): Genetikus tanterv-tipológia. In: Csapó Benı és Vidákovich Tibor (szerk): Neveléstudomány az ezredfordulón:
Tanulmányok Nagy József tiszteletére. Tankönyvkiadó, Budapest. 283-300.
Szebenyi Péter (1997): A helyi tanterv készítésének metodikája. In: Gácser József (szerk.): Pedagógiai Antológia V. JGYF Kiadó, Szeged. 7-40.