3. A Föld 40 év alatt a termékeny földterülete egyharmadát
elveszítette. Fokozódik talajerózió és a környezetszennyezés, nő az
élelmiszerigény, eközben egyre kisebb művelhető terület - mindez
egy globális élelmezési válság képét vetíti elő. A Sheffieldi Egyetem
kutatói az utóbbi tíz évben megjelent vizsgálatok adataiból kiindulva
arra a következtetésre jutottak, hogy a veszteség katasztrofális és a
mezőgazdaság lényegi átalakulása nélkül a károk már közel vannak
ahhoz, hogy helyrehozhatatlanok legyenek.
9. Zöldségféle (kg/év/fő) árak célár
Fejes káposzta 12 60- 140 50
Paradicsom 10 550- 700 500
Étkezési paprika 9 500- 1000 400
Vöröshagyma 8 50- 150 50
Uborka 7 450 400
Sárgarépa 6 90- 130 80
Petrezselyem 4 300- 420 300
Zöldborsó 3 240 200
Zöldbab 3 450- 700 400
Egyéb 23
Összesen 94
cél a 400+ célárú termékek 29kg/fő +10kg saláta (kb. 40 kg/év)
FAO szerint a normál hozam 20kg/m2/év
A magyarországi zöldségfogyasztás termékszerkezete
10. Fentiekkel szemben Oroszországban az Anasztázia néven is ismert
program keretén belül minden család kap ingyenesen egy hektár
földet művelési kötelezettséggel.
A családok néhány év alatt önfenntartókká válnak, majd közös
piacra is termelnek. A megtermelt élelmiszerek beltartalmi értéke
nagyságrendekkel jobb, mint a nagyüzemi gazdálkodásban
termesztetteké.
18. Egyik lehetséges megoldás a hidropónia.
Ekkor kétségkívül csökkenthető a födémterhelés, ami komoly
korlátja lehet a városi kertészkedésnek. Pláne, amikor nagyobb
mennyiségű eső esik, amitől az átázott talaj még nagyobb súllyal
nyomja a tetőt
(A hidropónia egy változata, az akvapónia sem jöhet szóba, mert a
halas medencék – a javasolt legkisebb méret 2 m3 – szintén igen
nagy terhelést jelentenének.)
21. Az „aeroponics” elnevezést az első fitotront megalkotó Nobel-díjas F. W. Went
használja 1957-ben, de már 1942-ből Carter és 1944-ből L. J. Klotz hasonló munkái a
szakemberek számára ismeretesek. 2006-ra az egész világon elterjedt az aeropóniás
növénynevelés módszere.
Went
Klotz
22. Az aeropónia már egy nagyon jó módszere az üvegházi
növénytermesztésnek (szabad ég alatti változata is ismert), de
ahhoz, hogy a növényekből úgy tudjuk kihozni a maximumot,
hogy beltartalmi értékei a lehető legjobbak legyenek,
ugyanakkor hozamában is bőven meghaladhassa az eddig
elérteket, másvalamire is szükség van.
Ezzel foglalkozott Dr. Torsten Ingestad professzor a 60-as évek
elejétől kezdve Uppsalában a Svéd Agrártudományi Egyetemen
23. 1989 Stockholm - A Svéd király (jobbra) Wallenberg-díjat
ad át Torsten Ingestad erdész-ökológus professzornak
24. Kezdetben az aeropóniát még úgy oldották meg, hogy nagy mennyiségű
oxigént porlasztottak szét a gyökerek közelében a tápoldatban. Ezzel
azonban nagy áttörést mégsem érhettek el, mert az oxigén oldhatósága 0ºC-
on 14,6 mg/l körüli, 20ºC-on pedig már csak 7,6 mg/l. Erre mondta és
mondja Dr. Biczók Gyula, mint két évtizede Uppsalában
vendégprofesszorként fizetett kutató, hogy:
„Ha nem tudjuk növelni a vízben az oxigént, növeljük az oxigénben a vizet,
és optimalizálnunk kell a növény tápanyagfelvételének az üzemi feltételeit!”
Ráadásul az aeropóniás eljárás esetén a növény széndioxid felvétele és más
tápanyag felvétele is javul, amivel Dr. Biczók Gyula, mint optimalizálandó
feltétel komplexummal foglalkozott hazai és svéd kollégáival, s ma is
dolgozik ezen több szakmai körben, évek óta velünk is.
27. Egy magyar cég ezt már rendkívül ötletesen már konyhai
méretekben is megvalósította
28. Vitatott, hogy minden számunkra fontos tápanyag ugyanúgy
rendelkezésünkre állhat a hidro-, vagy aeropóniás növényekben is,
mint a jó talajokon neveltekben – Biczók doktor módszerével ezt a
problémát is igen hatékonyan kezelhetjük.
