Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

Czerván György - Aktualitások a magyar agrárgazdaságban

101 views

Published on

Czerván György - Aktualitások a magyar agrárgazdaságban

Published in: Business
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Czerván György - Aktualitások a magyar agrárgazdaságban

  1. 1. Aktualitások a magyar agrárgazdaságban Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Nagykáta 2018. március 20.
  2. 2. A mezőgazdaság kibocsátásának alakulása folyó és változatlan alapáron (milliárd Ft) Forrás: KSH, AKI Mezőgazdasági Számlarendszer -5,2% +52,3% -0,8% +27,0% 2 0 500 1,000 1,500 2,000 2,500 3,000 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 1,686 2,166 2,169 2,319 2,456 2,487 2,588 2,568 1,686 1,874 1,687 1,898 2,113 2,063 2,258 2,141 Folyó áron 2010-es áron
  3. 3. A mezőgazdasági kibocsátás értékének változása 2010 és 2017 között néhány EU országban (%, folyó áron) Forrás: EUROSTAT 3 0.0 10.0 20.0 30.0 40.0 50.0 60.0 52 51 48 44 36 35 26 24 24 22 20 15 15 15 14 14 13 6 6
  4. 4. Helyzetkép Forrás: KSH Megnevezés 2013 2014 2015 2016 2017 GDP növekedés (%) +2,1 +4,2 +3,4 +2,2 +4,0 Mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének volumenváltozása (%) +14,7 +17,4 -4,1 +9,9 -9,0 A mezőgazdaság hozzájárulása a GDP növekedéshez (százalékpont) +0,6 +0,7 -0,2 +0,4 -0,3 Mezőgazdaság részesedése a hozzáadott értékből folyó áron (%) 4,6 4,7 4,4 4,4 3,9 4
  5. 5. Agrár-külkereskedelem alakulása (milliárd euró) Forrás: KSH 5 3.1 3.3 3.7 4.9 5.8 5.1 5.8 7.2 8.1 8.0 7.7 7.9 8.0 8.9 2.0 2.4 2.7 3.2 3.9 3.4 3.7 4.4 4.5 4.5 4.7 4.9 5.2 5.7 1.1 0.9 1.0 1.7 1.9 1.7 2.1 2.7 3.6 3.5 3.1 3.1 2.8 3.2 0.0 2.0 4.0 6.0 8.0 10.0 12.0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Nemzetgazdaságirészesedés% Milliárdeuró Export Import Egyenleg Export részesedés Import részesedés
  6. 6. Mezőgazdasági kibocsátás szerkezete Forrás: KSH Mezőgazdasági Számlarendszer, 2017 előzetes adat 6 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 50% 58% 54% 55% 58% 59% 55% 57% 60% 58% 59% 59% 58% 60% 58% 41% 33% 37% 36% 34% 33% 37% 36% 33% 35% 34% 34% 34% 32% 34% 9% 9% 9% 9% 8% 8% 9% 8% 7% 7% 7% 7% 7% 7% 8% Növénytermesztés Állattenyésztés Szolgáltatások és másodlagos tevékenységek
  7. 7. Mezőgazdasági beruházások alakulása (milliárd Ft) Forrás: KSH 7 0.0 50.0 100.0 150.0 200.0 250.0 300.0 350.0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 209 239 240 266 326 288 268 307 209 223 219 246 292 254 237 264 Folyó áron 2010-es áron
  8. 8. Digitális Agrár Stratégia 8
  9. 9. Digitalizáció jelentősége a mezőgazdaságban I.  A digitális technológiák jelentős mértékben hozzájárulnak az élelmiszergazdaság hatékonyságához és jövedelmezőségéhez. Ezek a technológiák mára a kényelmi funkciókon túl versenytényezőkké váltak.  Ez a fejlődés lehetővé tette a tevékenységek, folyamatok automatizálását, a robotika elterjedését, a nagy tömegű adatok gyűjtését, feldolgozását.  Az új technológiáknak köszönhetően a növények és állatok termelési és tartási körülményeinek pontos, egyedi ismeretén alapuló művelése és tartása érhető el . Ez lehetővé teszi a piac által elvárt minőség és mennyiség előállítását és csökkenti a termelés kockázatait  Üzem szintjén a helyi termelési és környezeti adatok, a regionális, országos és nemzetközi adatok ismeretének birtokában hozhatók meg az optimális technológiai és gazdasági döntések.  A digitális technológia jelentősen átalakítja az agrárium humánerőforrás szükségletét. Növekszik az ágazatban a képzett, míg csökken a betanított fizikai munkaerő iránti igény.  Az input anyagok precíziós, csökkentett mennyiségű kijuttatása csökkenti a környezeti terhelést, a kevesebb technológia lépéssel csökken a talaj terhelése, a taposási kár, a helyi szintű növényvédelem révén pedig csökkenthetőek az élővilágot érintő kockázatok (pl.: méhek pusztulása) 9
  10. 10. Digitalizáció jelentősége a mezőgazdaságban II.  Becslések szerint a szántóföldi növénytermesztésben a precíziós gazdálkodással mintegy 40-50 euró/hektár, ha pedig egy komplex rendszer kerül kiépítésre, amelyben üzem szintű az adatgyűjtés és ehhez a legmodernebb technológiájú gépek és eszközök is rendelkezésre állnak, akkor 80 euró/hektár megtakarítás érhető el. A precíziós gazdálkodás hozamnövekedést is eredményez, ugyanis precíziós gazdálkodással búza hozama 7-17 %-kal, a kukoricáé 2-9 %-kal, a napraforgóé 6-10 %-kal növelhető*  Állattenyésztésben lehetőséget biztosít egyedi tartásra, minden egyed állapotáról adatgyűájtésre, ezáltal a takarmányozás optimalizálására és a gyógyszerek csökkentésére  Szántóföldi zöldségtermesztésben szenzorok segítségével fagyveszély előrejelzése, megfelelő technológiával akár automatikus fagyvédő öntözés indítása  Üvegházi zöldségtermesztésben a termesztő közeg minden eleme mérhető és szabályozható, ez azonos minőségű és mennyiségű termelést tesz lehetővé  Gyümölcs ültetvény/szőlő telepítése már precíziósan, GPS segítségével történhet. A technológia lehetővé teszi, hogy minden egyes növényről külön gyűjtsük az adatokat. Ez csökkenti a kijuttatott vegyszer mennyiségét, hatékonyabbá teszi a védekezést. Drónok segítségével mérhető a talajnedvesség, humusztartalom, sőt egyes típusok képesek a műtrágya, vegyszer célzott kijuttatására is.  Erdészet területén szenzorok segítségével nyert adatokból pontosan tervezhető az erdő telepítés, önjáró erdészeti gépek alkalmazásának lehetősége, mikroklíma mérőállomás hálózat kiépítése (20 állomás már működik hazánkban)  Akvakultúrában optimalizálható a tápanyag kijuttatás, fenntartható a vízminőség és növelhető a halhús termelés 10 * Forrás: NAK
  11. 11. Az agrárdigitalizáció szintje a világban  A precíziós gazdálkodás elsőként az USA-ban, Nyugat-Európában, Ausztráliában terjed el, majd Argentínában, Brazíliában.  EU-ban elsősorban Németország és Franciaország, valamint a nem EU tag Norvégia, Svájc, Ukrajna és Oroszország az élenjáró. Utóbbi két ország esetében a nagy üzemméretek miatt gyorsabban megtérülnek ezek a beruházások és emiatt indult fejlődésnek a precíziós gazdálkodás  A felhasznált technológia korábban a hozamtérképezés és a differenciált műtrágya kijuttatás volt, jelenleg az automatikus járműkormányzás, a hozammérés és a zónák alapján történő talajmintavétel.  Az EU-ban az utóbbi 10 évben a precíziós gazdálkodás jó gyakorlattá vált  Az új gépek közel 80%-a már rendelkezik valamilyen precíziós képességgel  Egyre nagyobb a kereslet a drónok iránt, amelyek kiválóan használhatóak a területek állapotfelméréséhez (pl.: növényvédelem, belvíz felmérés, termésbecslés) 11
  12. 12. Az agrárdigitalizáció szintje hazánkban  A precíziós gazdálkodás hazánkban még nem általánosan elterjedt, a piaci nyomás hatására elsősorban a nagyobb, tőkeerősebb cégeknél figyelhető meg  Elsősorban a növénytermesztésben növekszik a jelentősége (az ágazat jövedelempozíciójából adódóan)  Az alkalmazott technológiák:  Helyspecifikus talajmintavétel  Sorvezetők alkalmazása  Automatikus járműkormányzás  Fejlődik a differenciált műtrágya kijuttatás és a hozamtérképezés alkalmazása is  Növényvédelmi szenzorok, drónok és a precíziós öntözés lehetőségeivel egyelőre ismerkednek a magyar gazdák 12
  13. 13. Digitális Agrár Stratégia (DAS) I. „…a jövő élelmiszergazdasága információra és tudásra épül…” (Magyarország 2017-2050 közötti Élelmiszergazdasági Koncepciója)  A stratégia átfogó célja, az információk gyűjtésével, feldolgozásával, a technológiai műveletek automatizálásával és robotizálásával hozzájáruljon az élelmiszergazdaság, benne a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének növeléséhez a rendelkezésre álló környezeti erőforrások hatékony felhasználása mellet  A magyar élelmiszergazdaságban a mostaninál 60%-kal nagyobb termelési potenciál van  A Digitális Agrár Stratégia nem önálló ágazati stratégia, hanem a már kitűzött ágazati célokhoz igazodó olyan dokumentum, amely a magyar mezőgazdaság digitalizációját kívánja előmozdítani  A stratégia tervezetének társadalmi vitája jelenleg zajlik  A stratégia illeszkedik a KAP 2020 utáni jelenleg ismert célkitűzéseihez, hiszen a KAP kiemelt prioritásként kezeli a környezetvédelmet, amelynek egyik eszköze a precíziós mezőgazdasági termelés 13
  14. 14. Digitális Agrár Stratégia (DAS) II.  A stratégia 3 pillérre és 4 horizontális cél megvalósítására épül.  I. pillér: A mezőgazdasági termelés esetében a precíziós gazdálkodás minél szélesebb körű alkalmazásának az elérése a cél,  II. pillér: a döntéstámogató üzemirányítási alkalmazások használatának elterjesztése üzemi szinten, vagyis az adatok, információk birtokában a termelés növekedését szolgáló és kockázatcsökkentő döntések meghozatala  III. pillér: a termékpályák szintjén a termék-nyomonkövetési rendszerek hatékonyságának javítása, fejlesztése, az integrációk hatékonyságának javítása digitális szolgáltatásokkal, valamint az online üzletkötések térnyerésének elősegítése, vagyis a termékpályák értékesítési kockázatainak csökkentése 14
  15. 15. Digitális Agrár Stratégia (DAS) III. 15  A 4 horizontális cél  Humánerőforrás/munkaerő:  az élelmiszergazdasági szereplők digitális készségeinek fejlesztése és a digitális agrár-szaktanácsadás elérhetővé tétele a termelők számára.  Digitális Agrárakadémia létrehozása,  „Okos Gazda Program” a mezőgazdasági szakképzés fejlesztése,  Agrár felsőoktatás fejlesztése  Szaktanácsadás fejlesztése, termelők saját üzemük digitalizálásának tervezéséhez és működtetéséhez konkrét, személyre szóló tanácsadást kaphassanak  Kutatás, fejlesztés, innováció :  Digitális agrár innovációs környezet fejlesztése  Közigazgatás és közszolgáltatások:  Közadatokhoz és digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférés költségeinek csökkentése ún. „digitális rezsicsökkentés” (pl.:nemzeti adatvagyonhoz tartozó agrometeorológiai, földmérési, vízügyi, távérzékelési és MEPAR-adatokhoz való hozzáférés ingyenessé tétele)  Ágazati adatok gyűjtésének és feldolgozásának fejlesztése, az ún. „big data” rendszer létrehozása  Fejlesztéspolitika, támogatások:  Precíziós gazdálkodás elterjedésének támogatása nemzeti és uniós forrásból
  16. 16. Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 16

×