1. SZAKDOLGOZAT
Szabó Dániel 2016

2. Budapesti Metropolitan Egyetem
SZAKDOLGOZAT
A DANUBIUS PREMIER FITNESS KLUBOK ÖSSZEHASONLÍTÓ
ELEMZÉSE
Konzulens neve: Dr. Grotte Judit Készítette:
Szabó Dániel
Turizmus vendéglátás
Budapest
2016

3. Kivonat
A dolgozatom célja a Danubius Premier Fitness lánc átfogó vizsgálata volt. A dolgozatom
elméleti felépítése kitér az egészségturizmusra és alfajaira, a gyógy- és
egészségturizmusra, valamint a sport és szabadidős tevékenységre, továbbá a rekreáció és a
fitness bemutatására. Ezt követően a szállodaipar rövid áttekintése és a Danubius
szállodalánc bemutatása következik. A dolgozat fő témaköre egy összehasonlító elemzés a
klubokról, kínálatuk, vendégkörük és kihasználtságuk alapján. A kutatásom módszertana
mélyinterjús megkérdezés volt, melynek során hat interjút készítettem, mindemellett
könyvek, szakmai anyagok és internetes segédanyagok olvasásával tájékozódtam a
témában. Az interjúkból ötöt a termek vezetőivel és egyet a Danubius központ
munkatársával folytattam. Ezek a beszélgetések átfogó képet adtak az egyes termek
működéséről, valamint a központi irodaház feladatairól. Az alkalmakra előre megírt
kérdéssorral készültem, mely 16 kérdésből állt. Öt darab hipotézisem volt a dolgozat
megírása előtt, melyek a szolgáltatások igénybevételére, a vendégkörre, és a
bérletvásárlásokra vonatkoztak. Szakdolgozatom eredményeként megállapítottam, hogy
stabil piaci helyzetben van a Premier Fitness, mivel szállodaként egyedülálló komplex
szolgáltatást nyújt a vendégek számára. Ezt a pozíciót várhatóan megtartja, mivel növekvő
kereslet van a fitness és wellness szolgáltatások iránt.
Kulcsszavak:
Egészségturizmus, wellness turizmus, gyógy turizmus, Danubius Premier Fitness
Legfontosabbnak ítélt források:
 Melanie Smith-Puczkó László: Health and Wellness tourism; Butterworth-
Heinemann Publications; Burlington 2009;
 Michalkó Gábor, Rátz Tamara: Egészségturizmus és életminőség Magyarországon.
Budapest. Pannónia-Print Kft. 2011. (p. 27)
 Dr. Rátz Tamara, Zennis és Lomi, Lomi, avagy új trendek az egészségturizmusban,
Turizmus Bulletin 2001/4 V. évfolyam 4. szám (p.7-16.)
Budapest, 2016. november. 14.

4. Abstract
The aim of my thesis was a comprehensive examination of the Danubius Premier Fitness
chain. The theoretical structure of my thesis covers health tourism and subspecies, like
medical and wellness tourism, sports and leisure as well as a recreation and fitness.
Following that I made a brief overview of the hotel industry focusing on the Danubius
Hotel chain. The main topic was a comparative analysis on the basis of the clubs, what
they offer, who their guests are and their utilization. I had six survey interviews and read
books, online materials and professional journals as my research methodology to gain
more knowledge on the subject. Five of the interviews were with each manager of the
Premier Fitness clubs and one with a co-worker in the Danubius head office. For the
occasions I prepared with a series of questions, counting sixteen of them. I had five
hypothesis before writing the thesis about the usage of the services, the client base of the
club and the pass purchases. These conversations gave me a comprehensive picture of the
operation of the different facilities as well as the tasks of the central office. As the result of
my thesis I found that they have stable market position since they are offering complex
service to the guests as a hotel covering a unique market gap. The position Danubius
Premier Fitness chain will maintain its position as there is a growing demand for fitness
and wellness services.
Keywords:
Health tourism, wellness tourism, medical tourism, Danubius Premier Fitness
Most important sources:
 Melanie Smith-Puczkó László: Health and Wellness tourism; Butterworth-
Heinemann Publications; Burlington 2009;
 Michalkó Gábor, Rátz Tamara: Egészségturizmus és életminőség Magyarországon.
Budapest. Pannónia-Print Kft. 2011. (p. 27)
 Dr. Rátz Tamara, Zennis és Lomi, Lomi, avagy új trendek az egészségturizmusban,
Turizmus Bulletin 2001/4 V. évfolyam 4. szám (p.7-16.)
Budapest, 2016. November. 14.

5. 1
Tartalom
Bevezetés............................................................................................................................... 3
1 Az egészségturizmus bemutatása Magyarországon ...................................................... 5
1.1 Az egészségturizmus története................................................................................ 5
1.2 Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia ..................................................................... 5
1.2.1 Egészségturisztikai fejlesztések....................................................................... 6
2 Az egészségturizmus és két fő ágazata.......................................................................... 8
2.1 Gyógyturizmus........................................................................................................ 9
2.2 Wellness turizmus................................................................................................. 10
2.2.1 Szabadidő, rekreáció...................................................................................... 12
3 A magyar szállodaipar bemutatása.............................................................................. 15
3.1 Történelmi áttekintés ............................................................................................ 15
3.2 Statisztikai adatok................................................................................................. 16
3.3 Gyógyszálloda ...................................................................................................... 17
3.3.1 Meghatározás................................................................................................. 17
3.3.2 Vendégkör ..................................................................................................... 17
3.3.3 Szolgáltatások................................................................................................ 18
3.4 Wellness szálloda.................................................................................................. 19
3.4.1 Meghatározás................................................................................................. 19
3.4.2 Vendégkör ..................................................................................................... 19
3.4.3 Szolgáltatások................................................................................................ 19
4 A Danubius szállodalánc bemutatása .......................................................................... 21
4.1 A cég története ..................................................................................................... 21
4.2 Szállodái................................................................................................................ 21
4.3 Gyógy és wellness szállodák ................................................................................ 22
4.4 Szegmensek .......................................................................................................... 23
5 Danubius Premier Fitness............................................................................................ 24

6. 2
5.1 A fitness terem lánc bemutatása ........................................................................... 24
5.2 A fitness termek összehasonlítása......................................................................... 25
5.3 A Premier Fitness SWOT analízise ...................................................................... 27
5.4 Versenytársak elemzése........................................................................................ 30
5.5 Látogatói szegmensek........................................................................................... 31
6 Hipotézisek vizsgálata................................................................................................. 32
6.1 Kutatásmódszertan................................................................................................ 32
6.1.1 Primer kutatás................................................................................................ 32
6.2 Hipotéziseim ......................................................................................................... 32
7 Összefoglalás............................................................................................................... 41
Irodalomjegyzék.................................................................................................................. 43
Mellékletek.......................................................................................................................... 45

7. 3
Bevezetés
Szakdolgozati témaválasztásomat az indokolta, hogy valami olyan témáról szerettem volna
írni, ami a mozgást, a fürdők világát és a szállodaipart kapcsolja össze. A sport hatéves
korom óta az életem szerves része, mivel akkor kezdtem el úszni. A víz, a medencék és
fürdők mindig is egy olyan közeget biztosítottak, ahol ki tudtam kapcsolódni. Az elmúlt
években sok szállodában jártam utazásaim során, melyek különböző fitness és wellness
kínálattal rendelkeztek. Mindig fontosnak tartottam, hogy az utazások során az aktív és a
passzív pihenés is teret kapjon. Tanulmányaim során a szálloda management specializációt
választottam, mivel mindig is érdekelt a működésük, felépítésük. Szakirány választásnál az
egészségturizmus is megfordult a fejemben, most a dolgozat kapcsán sikerült jobban
megismernem a szakma ezen részét.
Záró dolgozatom témájának kiválasztásánál a sport és turizmus kapcsolatáról szerettem
volna írni, de be kellett látnom, egy hatalmas és átfogó témába vágtam bele. Ezeket a
témaköröket szűkítve találkoztam a hazai viszonylatban egyedülálló Danubius „Premier
Fitness” (továbbiakban: PF) koncepcióval. Különlegessége, hogy egy olyan komplex
fitness terem, amely csoportos órákat, wellness szolgáltatást nyújt a vendégek számára,
mely felkeltette az érdeklődésemet.
A mai világban, a mozgásnak, a fitnessnek, az egészséges életmódnak, a kikapcsolódásnak
hatalmas divatja van. Sorra nyílnak az edzőtermek ország szerte. Az utazási döntés
meghozatalánál is szerepet játszanak az aktív pihenést kínáló szolgáltatások. Az átalakult
keresletnek és a legújabb trendeknek tud megfelelni egy olyan vállalat, aki több mint 40
éve a piacon van.
Kutatásom során mélyinterjút készítettem az öt Premier Fitness vezetőjével és a Danubius
központ egy munkatársával. Név szerint, Mórcz Zsolt (PF Flamenco), Nagy Sándor (PF
Aréna), Rúzsa Norbert (PF Hévíz), Jordanov Krisztián (PF Margitsziget), Lovasi Tibor (PF
Hélia) és Fenes Éva (Danubius Központ). Kérdéseimmel arra kerestem a választ, hogy mik
jellemzik ezeket a létesítményeket, milyen a vendégköre, milyen kihasználtsággal
működik, hogy tud megfelelni a folyamatosan változó igényeknek. De érdekes volt látni a
klubok különbségeit és hasonlóságait is, melyek kiderültek az interjúk során, mivel a
legtöbb esetben volt szerencsém körbejárni az adott létesítményben az interjú előtt vagy
után.

8. 4
Hipotéziseim a dolgozat megírása és a kutatómunkám megkezdése előtt a következőek
voltak:
 A Premier Fitnesst igénybevevők a komplett fitness és wellness csomagot
együttesen veszik igénybe, mintsem csak a fitness termet.
 A budapesti Premier Fitness klubok női látogatói a szervezett torna
foglalkozásokon vesznek részt, míg a férfi látogatók inkább személyi edzésen
vesznek részt.
 A szenior korosztály vagy csoportos órán vagy személyi edzésen vesz részt, de
önállóan nem használja a fitness termeket.
 A Royal bérlet koncepciója nem működik, mivel a vendégeknek nincs igénye az
összes Premier Fitness terem használatára.
 A hévízi Premier Fitness látogatói túlnyomó részt a szálloda vendégei és nem
külsős vendégek, míg a budapesti klubok látogatói többnyire külsős vendégek.
Dolgozatom felépítésénél az elméleti háttér megalapozását fontosnak tartottam, így az
egészségturizmustól kezdve, a szállodaiparon át jutok el a szakdolgozatom fókuszában
lévő Premier Fitnessig. Ezt követően pedig a hipotéziseim vizsgálata és a kutatásom
módszertanáról írok. A dolgozat elkészítése nagyon jó lehetőség volt, hogy elmélyüljek az
általam választott témában, részletekbe menően megismerjem a sport és turizmus
kapcsolatát és olyan emberekkel találkozzak, akik szakmai tudásából sokat lehet tanulni.

9. 5
1 Az egészségturizmus bemutatása Magyarországon
Dolgozatom első fejezetét az egészségturizmus bemutatásával kezdem, mely alapját adja
az egész munkának. Rövid történeti áttekintést követően a jelenlegi helyzetről és a
tervezett fejlesztésekről írok.
1.1 Az egészségturizmus története
Magyarország fő turisztikai vonzereje a gyógy- és termálvízforrásainkban rejlik, az ország
területének közel 80 százaléka alatt termálvíz található, így a legtöbb megyében van forrás
is.1
A víz gyógyhatását már több ezer éve használják különböző betegségek gyógyítására
és megelőzésére.
A mai fürdőkultúra kialakulásában szerepet játszottak az ókori görög civilizációtól kezdve,
a római birodalmon át, a török birodalomtól átvett hagyományok. Magyarország
mindenképp a világ élvonalába sorolható gyógy és termálvízkincs tekintetében. Jelenleg az
ötödik helyen, Japán, Izland, Olaszország és Franciaország után található. Ezek tudatában
állíthatjuk, hogy Európa egyik kiemelkedő egészségturisztikai desztinációja vagyunk.2
Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdői Főigazgatóság statisztikái szerint több mint 200
gyógy és ásványvíz található hazánkban, 13 minősített gyógyhely, 5 gyógy barlang és 74
gyógyfürdő mellett. Az ezekre kiépült infra- és szuprastruktúra (gyógyfürdők és gyógy
szállodák) magas színvonala biztosítja az ország egészségturizmusának
versenyképességét.3
1.2 Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia
A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát (2005-2013) azzal a céllal adták ki, hogy a
turisztikai versenyhelyzet fokozódása, a fogyasztói igények változása és az új trendek
megjelenése ellenére a hazai turisztikai ipar tovább tudjon fejlődni. Legfontosabb
gondolata az életminőség javítása a turizmus által.
1
http://www.furdoszovetseg.hu/hu
2
Vámosiné Rovo Gyöngyvér: Az egészségfejlesztés és rekreáció helye a turizmus rendszerében.
Tudásmenedzsment. Pécsi Tudomány Egyetem 14. évfolyam 2013/02, 62-72
3
Michalkó Gábor, Rátz Tamara: Egészségturizmus és életminőség Magyarországon. Budapest. Pannónia-
Print Kft. 2011. (p. 27)

10. 6
Az NTS öt pillére:
 versenyképesség és életminőség;
 a turistafogadás feltételei;
 kínálat és promóció;
 emberi erőforrás;
 hatékony működési rendszer.4
A fejlesztés leginkább kiemelt területei az egészségturizmus, az örökségturizmus és a
kongresszusi turizmus, a sorrend fontossági sorrendet is mutat.
Az elmúlt 10 évben több fejlesztési stratégiát is adtak ki, ilyen volt az I. Nemzeti
Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (később Új Széchenyi Terv).
Mindkét tervben a turizmus fő fontosságú, kiemelt az egészségturizmus, a műemlék-fürdők
fejlesztésének, a kulturális és természeti örökség turisztikai hasznosításának lehetősége,
valamint a vidék fejlesztésének hatékony eszköze.5
1.2.1 Egészségturisztikai fejlesztések
Az NTS célja az egészségturizmus belföldi és nemzetközi versenypozícióját javítani. Ezt
komplex termékkínálattal kívánják elérni. Ehhez nélkülözhetetlen az olyan létesítmények
kialakítása, mely a nemzetközi trendeknek megfelel, ezzel növelve hazánk
versenyképességét.
A fejlesztés fontos elemei
 a minőségbiztosítás,
 az egészségügyi rendszerbe való beillesztés,
 a tudatosabb használat, valamint
 a kitermelt víz takarékos felhasználása.
Az egészségturizmus két fő ágát külön kell kezelni. A gyógy turizmusban az elődleges cél
az egymástól megkülönböztethető, saját arculattal rendelkező gyógyhelyek kialakítása,
ösztönzése.
A wellness turizmusban a betegségek megelőzését szükséges hangsúlyozni és az
egészségtudatosságot erősíteni. A Turizmus Bulletin egyik számában olvashatjuk a
fejlesztési stratégia hét legfontosabb pontját.6
4
http://neta.itthon.hu/szakmai-oldalak/strategiai-dokumentumok/nemzeti-100112
5
https://www.palyazat.gov.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2
6
Az Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia. Turizmus Bulletin. XI. évfolyam 4. szám (p. 55-56)

11. 7
1. a természeti adottságokra épülő gyógyfürdők termékfejlesztése.
2. az egészségturizmus és az egészségügy összehangolása, a kutatások támogatása.
3. a wellness szolgáltatások fejlesztése.
4. az erre az ágazatra kiépülő gyógy- és wellness szállodák befogadóképességének
növelése.
5. az egészségturisztikai marketingtevékenység hatékonyabbá tétele.
6. az oktatási és képzési rendszer fejlesztése és átalakítása.
7. a működési keretek javítása.
A fenti pontokat áttekintve láthatjuk, hogy a teljes wellness- és gyógyszállodai kínálaton
kívül az oktatási rendszerre és a marketing tevékenységekre is kiterjed a stratégia.
A következő fejezetben az egészségturizmus felépítéséről írok és alrendszereiről, kiemelve
a kutatásom szempontjából kapcsolódó ágazatokat.

12. 8
2 Az egészségturizmus és két fő ágazata
Ebben a fejezetben elméleti áttekintést készítettem az egészségturizmus felépítéséről, több,
a témában készült könyv és folyóirat segítségével. Ezt követően a kutatási témám alapját
képező ágazatot és a hozzá kapcsolódó gondolatmenetet vázoltam fel.
„Az egészségturizmus gyűjtőfogalomként tartalmaz minden egészséggel kapcsolatos
utazást. A látogatók alapvető motivációja a gyógyulás, az egészségügyi állapot javítása,
annak megőrzése, illetve a betegségek megelőzése.”7
Az egészségturizmust további típusokra bonthatjuk. Ezt mutatja be az 1. ábra táblázatais.
Az altípusok, melyek inkább fókuszálnak a prevenciós és rekreációs jellegre, az egészég
megőrzésére, a betegségek megelőzésére és az egészségügyi állapot fejlesztésére. Ez
olvasható a Magyar Sporttudományos Szemle egyik cikkében.8
Az 1. ábra táblázata adja a
dolgozatom felépítésének rendszerét. Az egészségturizmuson belül a gyógy és wellness
turizmust mutatom be, majd utóbbin belül a szabadidő és rekreáció alcsoportját, a sport és
fitness világát.
7
Málovics J., Málovics É. (2009): Szervezeti kultúra és kompetenciák az egészségturizmusban: elméleti
modellek és empirikus kutatási lehetőségek. In.: Hentesi E. Majó Z., Lukovics M., (szerk.): A szolgáltatások
világa. JATEPress, Szeged, (p.108-126)
8
Savella Orsolya és mtsai: Az egészségturizmus, az egészségmegőrzés az élethosszig tartó tanulás
szolgálatában. Magyar Sporttudományos Szemle. 16. évfolyam 63. szám. 2015/3 (p. 43-47)

13. 9
1. ábra Az egészségturizmus rendszere9
Forrás: Melanie Smith-Puczkó László: Health and Wellness tourism; Butterworth-Heinemann Publications;
Burlington 2009; (p.07)
2.1 Gyógyturizmus
„A gyógyturizmus az állandó lakóhelyen kívül, gyógyüdülőhelyen vagy gyógyászati
létesítményben való ideiglenes – de meghatározott minimális idejű – tartózkodás,
amelynek célja orvosi gyógymódok alkalmazásával valamilyen meglévő betegség
gyógyítása.”10
Kínálatát vizsgálva megtalálhatóak egészségügyi, orvosi és turisztikai
szolgáltatások egyaránt. Jellemzően a legmeghatározóbb desztinációk valamilyen gyógy
tényezőre épülnek ki, például gyógyvízre, de ez nem feltétele a gyógyszállodának. A fő
hangsúly a gyógyászaton van, melyeket kiegészítenek további általánosabb szolgáltatások.
A vendégek gyakran nem turistának, hanem betegnek tartják magukat és orvosi
rendelvényre veszik igénybe a szállodák szolgáltatásait.11
A gyógyturizmus alrendszereit
tekintve ide sorolhatóak:
 a rehabilitációs kezelések,
9
Forrás: Melanie Smith-Puczkó László: Health and Wellness tourism; Butterworth-Heinemann Publications; Burlington
2009; (p.07)
10
Dr. Rátz Tamara, Zennis és Lomi, Lomi, avagy új trendek az egészségturizmusban, Turizmus Bulletin
2001/4
11
KPMG Consulting, Az egészségturizmus marketingkoncepciója, Turizmus Bulletin 2002/2

14. 10
 a gyógyító terápiák,
 plasztikai sebészeti beavatkozások,
 fogászati ellátás és
 egyéb műtéti beavatkozások.
A gyógyturizmus további jellemzője, hogy a kúra-alapú szolgáltatások miatt a vendégek
átlag tartózkodási ideje jóval hosszabb, mint más utazások esetén. Költési mutatói is
magasabbak az átlagosnál, mivel nem csak az alapvető szállodai ellátást veszik igénybe a
vendégek, de valamilyen további gyógykezelést is. Ráadásul a szükséges munkaerő
szakképzettsége is magasabb az átlagosnál, mivel a gyógyászatban jártas munkatársakra
van szükség.
Nagy előnye még ennek az ágnak, hogy szezonális ingadozása jóval kisebb, mint bármely
más ágazaté.
Az egészség megőrzése és betegségek megelőzése, alapvető biztonsági szükséglet a
Maslow-piramis alapján. Bármely korosztály potenciális fogyasztó lehet, így a
gyógyturizmus alapjai széles körben alátámasztottak. Folyamatos fejlődését az ország
nemzetközi vonzerejében betöltött általános szerepe és az a tulajdonsága is erősíti, hogy
egész éves keresletet tud indukálni.
Megítélése is nagyon jó a hazai utazók körében, ezt támasztja alá Halassy Emőke kutatása
is, melyet a Turizmus Bulletinben olvastam. A felmérése során válaszadók közel 65
százaléka egyetértett azzal, hogy Magyarország gyógyfürdői világhírűek.12
„Az
egészségturizmus szerepe a jövőben várhatóan tovább fokozódik, hiszen a növekvő
civilizációs ártalmak és azok kísérő betegségei miatt az emberek természetes gyógymódok
iránti fogékonysága nő, ezáltal mára a prevenció a gondolkodás középpontjába került.”13
2.2 Wellness turizmus
„A wellness turizmus az egészséges életmód kialakításához, betegségek megelőzésében,
testi- lelki harmónia megőrzésében vagy éppen megteremtésében, a fizikai állapot és
állóképesség javításában kíván segítséget és útmutatást nyújtani, komplex
12
Halassy Emőke: A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógy-és wellness turizmus kapcsolata,
Turizmus Bulletin, XI. évfolyam 4. szám (p.2-12)
13
Gergely L.: Növekvő gyógyturizmus, Piac & Profit, 2011. XV évfolyam 2011/4 (p.19)

15. 11
egészségturisztikai szolgáltatásokkal.”14
– olvasható az itthon.hu szakmai oldal által
kiadott segédletben.
A definíciót elemezve azt mondhatjuk, hogy a wellness turizmus alapvető célja a
prevenció, a betegségek megelőzése, valamint a környezetváltozás, a testi- lelki megújulás,
pihenés, a hétköznapoktól való elszakadás és a szórakozás.
Ugyancsak fontos az utazóknak, hogy milyen szolgáltatások, programok közül
választhatnak az adott szállodában, mert nem csak kikapcsolódni, de jól érezni szeretnék
magukat, barátaik, családjaik társaságában. Ehhez elengedhetetlenek a sportlehetőségek, az
élmény medencék, a vízi csúszdák, szaunák, kezelések, masszázsok, mivel ezek mind
fontos befolyásoló tényezői a szálloda választásának.
Egy másik megközelítés szerint, Dr. Ruszinkó Ádám írása alapján a wellness egyenlő a
PR3
. Ez úgy épül fel, hogy prevenció, regeneráció, relaxáció és rekreáció.15
A prevenció fontossága megkérdőjelezhetetlen, ha megnézzük Jákó Péter „Sport, egészség,
társadalom” című írásának egy bekezdését. A magyar társadalom inaktivitási szintje, az
Eurobarometer 2010-es kutatása alapján 77 százalékos. Az ebből következő betegségek,
mint a szívroham, vastagbélrák, cukorbetegség, depresszió az egészségügynek, így az
államnak 283,5 milliárd forint kiadást jelentettek. A kutatás során megállapították, ha a
magyar lakosság fizikai aktivitását 10 százalékkal lehetne fokozni, az évente majdnem 10
milliárdos megtakarítást és közel 600 ezer táppénzes nappal kevesebbet jelentene.16
Ez már
napi 30 perc testmozgással elérhető lenne.
A regeneráció, megújulás, felfrissülés fontos az edzések után, de akár a mindennapos
munkavégzést követően is. A relaxáció, a testi-lelki ellazulás, az izmok és az idegek
megnyugtatása is nélkülözhetetlen a mai stresszel teli, rohanó világban. A rekreáció
fontosságával a következő bekezdésben foglalkozom.
Összegzésül elmondhatjuk tehát, hogy a wellness célja az egészséges életmód kialakítása,
egészségmegőrzés következtében fizikai és lelki közérzetjavulás, ellenálló képesség
javulása. Ezeket foglalja össze az alábbi felsorolás is, Dr. Ruszinkó Ádám könyvéből.
14
http://itthon.hu/documents/28123/7654442/wellness_turizmus_final_20140204.pdf/e8daeead-85e0-4692-
9e08-878fcd16ecdc
15
Dr. Ruszinkó Ádám: Egészségturizmus I., Heller Farkas Főiskola 2006.
16
Jákó Péter, Sport, egészség, tudomány. Magyar Tudomány 2012/09 . (p.1081-1089)

16. 12
A wellness hat legfontosabb ismérve:17
1. Az egyén egészséghez kapcsolódó felelősségtudata, egészségtudatosság: én vagyok
a felelős saját egészségemért, melyet karban kell tartanom, meg kell őriznem
2. Rendszeres testmozgás, fizikális jólét, fittség
3. Egészséges táplálkozás (ételek, italok megválogatása)
4. Káros szenvedélyek (élvezeti cikkek, függőséget okozó szerek) kerülése, óvatosság
a gyógyszerek szedésében és a szépségápolás
5. Rendszeres ellazulás és stressz kezelés, mellyel számos egészségügyi problémának
vehetjük elejét
6. Megfelelő szellemi s lelki kondíció
A pontokat elemezve szeretnék egy-egy fontos gondolatot kiemelni belőlük.
A legfontosabb, hogy az egész alapja a belső késztetés, saját elhatározás, hogy tenni
akarunk az egészségünkért. Ezt a rendszeres testmozgással, egészséges étrenddel lehet a
legjobban fenntartani. A káros szenvedélyekkel kapcsolatban fontos a mértékletesség, vagy
azok teljes kerülése. A mindennapos stressz kezelése, ellazulás hozzájárul a
kiegyensúlyozott életvitelhez. Nem elég a fizikai, de a szellemi ellazulás is
elengedhetetlen, ezek együttes megléte vált ki pozitív eredményt.
2.2.1 Szabadidő, rekreáció
A rekreáció a szabadidős tevékenység hatására bekövetkező közérzetjavulást jelenti.18
A
minőségi szabadidős formák hierarchiába foglalhatóak. Ez Jay Bryan Nash nevéhez
fűződik, aki a következő piramist állította össze az alapján, hogy egy tevékenység annál
értékesebb, minél jobban hozzájárul az egyéni és a társadalmi jóléthez.
A Nash-piramis legalsó (-1.) szintjén a társadalomellenes tevékenységek találhatóak,
például zavargások.
A következő szinten az ember saját maga ellen elkövetett bűnei szerepelnek, melyek
mértéktelenségük miatt, testi-lelki károsodáshoz vezetnek, például játékszenvedélyek.
Az első pozitív szinten a kikapcsolódás, szórakozást jelentő elfoglaltságok állnak, mint az
olvasás. Ezek legfontosabb célja az unalom előli menekvés.
17
Dr. Ruszinkó Ádám: Egészségturizmus I., Heller Farkas Főiskola 2006.
18
Ábrahám Júlia-Bárdos György, Szabadidő és rekreáció. Kultúra és közösség. IV. folyam V. évfolyam.
2014 /I. Szám

17. 13
A következő szinten az érzelmi érintettséggel járó programok találhatóak, mint a
zenehallgatás, kiállítás megtekintése.
Ezen felül aktív elfoglaltságok találhatóak, a társasjátékozás vagy sportolás.
A piramis csúcsán a kreatív, alkotó jellegű szabadidős tevékenységek állnak, mint a festés
vagy fotózás.
Ebben a modellben a szállodai kikapcsolódás során végzett aktív pihenés, felülről a
második szinten helyezkednek el. A szállodai tartózkodás során minden sport tevékenység
rekreációs célúnak mondható és ez közérzetjavulást, szellemi és lelki egyensúlyt
eredményez, mely fontos része az egészség megőrzésének. Ez a wellness hat legfontosabb
ismérvéből már ismerősen hangozhat.
2.2.1.1 Sport és fitness
A fitness olyan életforma, amely a jó fizikai erőnlétet, a szív, a tüdő és a vérkeringés tartós
teljesítőképességének fejlesztését, az egészséges életmódot és az esztétikus külsőt helyezi
előtérbe. A wellnesstől alapvetően az különbözteti meg, hogy nagyobb szerepet kap benne
az aktív, sportos időtöltés.
Manapság a sport nagy szerepet kap a mindennapokban. Divatossá vált konditerembe járni,
a legújabb edzéstípusokat kipróbálni. Nap, mint nap nyílnak új edzőtermek, melyek
folyamatosan a legmodernebb gépekkel és csoportos órákkal várják a sportolni vágyókat.
A szállodák kínálatában is elengedhetetlenné vált a fitness részleg megléte. A wellness
turizmusban vonzza a turistákat az egészségtudatos életmód művelése, az egészséges
táplálkozással, a fizikai jólét és fittség, illetve a relaxáció és a tudatos stressz kezelés. E
terület nem elhanyagolható része a magabiztosságot adó szépségápolás, illetve a megfelelő
lelki és szellemi kondíció kimunkálása.
A fiatalabb utazói réteg életvitelének része a sport, így utazásuk során is igénylik a
mozgást. A legtöbb wellness szállodának van saját, jól felszerelt konditerme, de a
Danubius az egyetlen olyan szállodalánc a hazai kínálatban, akik a fitness és wellness
szolgáltatásaikat egy új márkanév alatt összefogva, a külsős vendégek számára is
elérhetővé tették.

18. 14
Az egészségturisztikai áttekintést követően az erre a szolgáltatásra kiépült szolgáltató
rendszert mutatom be, ezzel együtt a szállodaipart és ezen belül a gyógy- és wellness
szállodák hasonlóságait és különbségeit.

19. 15
3 A magyar szállodaipar bemutatása
Ebben a fejezetben a hazai szállodaipar kialakulását és jelenlegi helyzetét vázolom fel
röviden. Ehhez statisztikai adatokat használok, melyek több szempontot vizsgálnak, mint a
szállodák kihasználtsága, vagy a külföldi és belföldi vendégéjszakák száma. Ezt követően
pedig a gyógy- és wellness szállodákat, vendégkörüket és szolgáltatásaikat mutatom be.
3.1 Történelmi áttekintés
A II. világháború alatt Budapest legtöbb szállodája elpusztult vagy megrongálódott. Az
államosítás során először a Nemzeti, az Astoria, a Britannia, a Continental, és a Gellért
szállodák kerültek állami kézbe, majd fokozatosan minden szálláshely és vendéglátó üzlet.
Megalakultak az első szállodai és éttermi állami vállalatok.
A Magyar Szállodaszövetség 1967-ben alakul meg és egy évvel később csatlakozik a
Nemzetközi Szállodaszövetséghez. Ennek hatására, a hazai szállodaipar bekerült a
nemzetközi körforgásba, és egyre nagyobb keresletet eredményezett.
A 70-es években folyamatos fejlődés és növekedés jellemezte a szállodaipart. 1978 és
1985 között 26 szálloda épült föl, egy 300 millió dolláros osztrák hitelből, ekkor nyitott
majdnem az összes szocreál stílusban épült szálloda, Wien (Kelenföld), Volga (Ibis Váci
út, azóta már lebontották), Balatonon több szálloda, Keszthelyen, Hévízen, Visegrádon a
Silvanus és Dobogókőn a Nimród szálloda. A Danubius Hotels szállodavállalat ebben az
időszakban alakult a Thermal Margitsziget nyitásával együtt.
Az 1989-ben a rendszerváltással nagy politikai és gazdasági fordulat következett be az
ország életében, a megkezdődött privatizációs folyamat során teljesen átalakult a
szállodaipar szerkezete, mivel a legtöbb hotel magán illetve külföldi kézbe került.19
Így a
Pannónia a francia ACCOR, a Danubius angol, míg a HungarHotels a Danubius
tulajdonába került, valamint új befektetőként megjelent a Marriott, és a Kempinski.20
A Hotelstars Union szervezet 2009-ben alakult meg Ausztria, Csehország Hollandia,
Németország, Svájc, Svédország és Magyarország szállodaszövetségei által. Célja a
szállodák azonos elvek szerinti csoportosítása, közös minősítési rendszer kialakítása.
19
Georg Seitz: Hotelmenedzsment. Budapest, Springer Orvosi Kiadó, 2000. 25-28.
20
https://kjfturizmus.files.wordpress.com/2011/02/01b_szc3a1llodaipar-hazai-tc3b6rtc3a9nete.pdf

20. 16
3.2 Statisztikai adatok
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által kiadott, kereskedelmi szálláshelyek
vendégforgalma szállástípusonként kiadványból készítettem egy összesített táblázatot.21
Ebben a külföldi és a belföldi vendég éjszakákat vizsgáltam egyrészt a szállodaiparban
összesítve és a gyógyszállodák esetében. Először a belföldi adatokat elemeztem, melynek
kivonatát a táblázat (1-es melléklet) mutatja. Az adatok négy évre visszamenőleg vannak
meg, plusz az idei év első féléve.
Míg az elmúlt években a belföldi vendégéjszakák száma lassú növekedést mutatott, addig a
gyógyszállodákban regisztrált vendégéjszakák száma számottevően növekedett, évi közel
10 százalékkal. Érdekes megemlíteni, hogy a tavalyi és az idei első féléves adatok
összehasonlításából azt láthatjuk, hogy a belföldi vendégéjszakák száma közel 30
százalékkal csökkent a szállodákban, de a gyógyszállodák esetében egy 8 százalékos
növekedés figyelhető meg.
A második táblázatban (2-es melléklet) a külföldi vendégéjszakák alakulását vizsgáltam.
Megállapítható egy folyamatos növekvés a szállodákban, valamint a gyógyszállodákban is,
kivéve a 2014-es évet, amikor egy 10 százalékos visszaesés volt tapasztalható. Az idei első
félév adatait a tavalyival összehasonlítva, bizakodó jeleket láthatunk, mivel mindkét
adatsorban egy kisebb 5, illetve 10 százalékos növekedést tapasztalhatunk.
Az általam vizsgált másik szempont a gyógyszállodák százalékos szobafoglaltsága az
elmúlt négy évben, valamint az idei adatok tükrében.22
(3-as melléklet)
Az adatokat elemezve megállapíthatjuk, hogy éven belül egy kalapgörbéhez hasonló
ingadozás figyelhető meg, melynek csúcsa augusztus. Ebben a hónapban a 80 százalék
feletti foglaltság jellemző. Az év elején mérhető 50 százalék körüli értékre csökken az év
végére is a foglaltság. Ha az adatokat egymáshoz viszonyítjuk, akkor évről évre jobb
kihasználtság mutatkozik meg a számok alapján.
Végezetül a szállodák éves átlag foglaltságát hasonlítom össze a gyógyszállodákéval. Az
alábbi diagrammon jól látható, hogy az egészségturizmus alapját képező gyógyszállodák
21
https://www.ksh.hu/stadat_eves_4_5
22
https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_oga014e.html letöltés dátuma: 2016.11.02.

21. 17
kihasználtsága jóval az átlagos kihasználtság felett működik és évről évre növekszik.
Bíztató adatok láthatóak az idei év augusztusig feldolgozott számaiból.
2. ábra. KSH szobafoglaltsági adatok
Forrás: https://www.ksh.hu/stadat_eves_4_5
3.3 Gyógyszálloda
3.3.1 Meghatározás
A gyógyszálloda olyan szálloda, mely kínálatát és arculatát a gyógyturisztikai keresletnek
megfelelően alakította ki, az alap szállodai követelményrendszeren felül. A vendégei
számára természetes gyógy tényező alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló
vagy más gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett
terápiás lehetőséget biztosít. A hazai gyógyszállodák nagy része elsősorban gyógyvízre
vagy gyógy klímára épül.
3.3.2 Vendégkör
A gyógyszállodák vendégkörének jellemzője, hogy a szállodát általában valamilyen
betegségben szenvedő vendég veszi igénybe. Elsődleges motivációja a fájdalmak
enyhítése, a gyógyulás. Korosztályában az idősebb, nyugdíjas korcsoport jellemzi. Átlagos
tartózkodási idejük, jóval hosszabb az átlagosnál, mivel a gyógykezelések időtartama akár
több hetet is igénybe vehet.
A gyógyulni vágyó lakosságot az Országos Egészség Pénztár (OEP) nagyrészt támogatja,
ennek mértéke 50-85 százalék közötti. A külföldi vendégkörre az önfinanszírozás jellemző,
mivel a külföldi egészségbiztosítókra nem jellemző, hogy más országban igénybevett

22. 18
gyógykezelést támogatnának. A legjellemzőbb küldő országok a német anyanyelvű
területekről érkező vendégek, Németország, Ausztria és Svájc, valamint a volt keleti blokk
országai, Oroszország, Lengyelország és Csehország. A nyugati-európai vendégek utazási
motivációja kevésbé irányul a gyógyturizmusra. 23
3.3.3 Szolgáltatások
A szállodáknak, a gyógyszállodai minősítés érdekében számtalan kritériumnak kell
megfelelniük. Ezek olvashatóak a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének
honlapján.
Az alap csillagbesoroláshoz tartozó követelményrendszeren felül az alábbiaknak kell
eleget tenni:
 legalább 1 beltéri fürdőmedence;
 minimum kétféle szauna vagy gőzfürdő létesítménnyel való rendelkezés;
 arc-, test-, kéz-, láb- és hajápolási szolgáltatások közül legalább négyféle
szépségápolási lehetőséget nyújt;
 legalább hatféle masszázs, relaxációs és egyéb közérzetjavító –vizes és száraz –
szolgáltatást kínál;
 a szálloda gasztronómiai kínálatában szerepelnek a régióra jellemző,
hagyományőrző magyar, továbbá reform- és vegetáriánus étel- és italajánlatok;
 a szálloda rendelkezik kardiogépekkel is felszerelt fitness-teremmel és
sportedzővel, sportoktatóval vagy testnevelő tanárral, akik segítséget nyújtanak a
vendégek számára;
 legalább négyféle szabadidős sportolási vagy keleti mozgásprogramot kínál, és
további minimum egyféle aerobik jellegű tréninget. Ilyenek lehetnek a nordic
walking túrák, jóga foglalkozások és egyéb csoportos torna órák;
 a szálloda minimum háromféle közösségi, kulturális, zenei, művészeti
programlehetőséget nyújt, illetve folyamatosan ajánlja a környék nyújtotta
lehetőségeket;
23
Kiss Kornélia, Török Péter: Az egészségturizmus nemzetközi keresleti és kínálati trendjei. Turizmus
Bulletin V. évfolyam, 3. szám (p.7-14)

23. 19
 a szálloda a nappali és a délutáni műszakban rendelkezik legalább 1 fő wellness
végzettségű vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkező dolgozóval. 24
3.4 Wellness szálloda
3.4.1 Meghatározás
Wellness szállodának azt a szállodát nevezzük, mely megfelel a minimum 3 csillagos
besorolásnak, valamint ezen felül szakképzett dolgozókkal további, az egészséges
életvitelhez szükséges szolgáltatásokat nyújt. Ezekről a szolgáltatások fejezetben írok
bővebben.
3.4.2 Vendégkör
A wellness szállodák vendégkörére jellemző, hogy nem csak beteg, hanem egészséges
vendégek is igénybe veszik. Fontos szempont, hogy önkéntesen, saját késztetésre, nem
pedig orvosi javaslatra.
Legfőbb motivációjuk a pihenés, feltöltődés, az egészség megőrzése és a szórakozás. Ezek
mind prevenciós tevékenységek. Vendégkörére nagy szórás jellemző, mivel a fiatalok
körében a szórakozás és az egészségtudatosság a fő motivációs erő, míg az idősebbek
egészség-megőrzési céllal veszik igénybe a szállodákat. Ebből következik, hogy a szállodai
szolgáltatások változatossága alapvető kívánalom, mivel több generáció igényeit kell
kiszolgálni.
Jellemző, hogy családok vagy akár a 3 generáció együttesen látogatja a szállodát.
Vendégkörét főként belföldi utazók adják, mivel gyakran a családok csak ezt engedhetik
meg maguknak egy külföldi utazás helyett. Ezek mellett a külföldi, köztük nyugat-európai
turisták száma is rohamosan növekszik, mert a kikapcsolódásra, fitnessre és a
szépségápolásra irányuló motivációjú utazások egyre népszerűbbek.
3.4.3 Szolgáltatások
A wellness szállodák kritériumrendszere valamivel enyhébb a gyógyszállodák
minősítéséhez képest, de természetesen ebben az esetben is a csillagbesoroláshoz
24
www.hah.hu

24. 20
elengedhetetlen követelményeken felül kell megfelelniük további kritériumoknak. Ezek is
a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének honlapján megtalálhatóak, melyek a
következőek:
 legalább egy féle medence, valamint minimum két féle szauna vagy gőzfürdő;
 legalább 5 féle szépségápoló szolgáltatás és 10 féle terápiás vagy relaxációs
foglalkozás;
 a szálloda gasztronómiai kínálatában szerepeljenek a régióra jellemző,
hagyományőrző magyar, továbbá reform- és vegetáriánus étel- és italajánlatok;
 legalább 3 féle sportprogram, az alap fitness termi követelményeken felül;
 minimum 2 féle közösségi program szolgáltatása a vendégek részére.25
A gyógy- és wellness szállodák általános bemutatása és jellemzése után a hazai szállodai
piac egyik legmeghatározóbb tagjának bemutatása következik, mely a kutatásom témáját
adta.
25
http://hotelstars.hu/LinkClick.aspx?fileticket=Z9SiXfwouEk%3D&tabid=86&mid=437

25. 21
4 A Danubius szállodalánc bemutatása
Ebben a fejezetben a Danubius szállodalánc kialakulását, jelenlegi helyzetét, szállodáit
mutatom be. Ezt követően pedig a speciális, kutatásom szempontjából legfontosabb
szállodáit vizsgálom, valamint ezek vendégkörét jellemzem.
4.1 A cég története 26
A szállodacsoport története az 1970-es évek elejére nyúlik vissza, amikor a
Belkereskedelmi Minisztérium létrehozza a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalatot.
Ezzel egyidejűleg 3 szálloda építési engedélye kerül a cég tulajdonába. Megalapítják a
Danubius Travels utazási irodát 1974-ben.
Még az 1980-as évek előtt megnyílik a Thermál Hotel Hévíz és a Thermál Hotel
Margitsziget. Az 1990-es évekre még több szálloda kerül a vállalat tulajdonába, valamint
több szállodát nyitnak meg. A Thermál Hotel Hélia 1990-ben nyitja meg kapuit.
A cég folyamatosan bővült a rákövetkező 15 évben. A vállalat új brandek bevezetését látta
célszerűnek, így alakult meg a Danubius Health Spa Resort, mely a gyógyszállodákat
foglalja magába, a Danubius Hotels, mely a magas minőségű városi szállodákat tömöríti,
valamint a Member of Danubius Hotels Group, mely a cégcsoport üzemeltetésében lévő
szállodákat egyesíti. Folyamatos növekedésének köszönhetően az éves árbevétele mára
meghaladja az 50 milliárd forintot.27
4.2 Szállodái28
Jelenleg a cég öt országban van jelen, 43 szállodával és több mint 8.000 szobával. Csillag
besorolásokat tekintve a cégcsoporton belül van 3 darab ötcsillagos szálloda, melyből egy
Budapesten található, 26 darab négycsillagos, a többi pedig 3 és 2 csillagosak. A szállodai
szobák szerinti megoszlásáról készítettem diagramot. (4-es melléklet) Ebből az látszik,
hogy a szobák több mint fele, 63 százaléka, a négycsillagos kategóriába tartozik. Egyaránt
9-9 szálloda található Csehországban és Szlovákiában, 3 Romániában és egy Angliában.
26
http://www.danubiushotels.hu/ceginformacio
27
http://www.ceginfo.hu/ceg/danubius-hotels-zrt-590131.html#cegkivonat
28
http://www.danubiushotels.hu/szallodak

26. 22
Csehországi szállodái mind az ország nyugati részén lévő Mariánské Lázně (vagy német
nevén Marienbad) városában találhatóak. Egy kivételével mind négycsillagos vagy 4*
superior szállodák, kínálatukat tekintve gyógyszállodák. A térség ásványi anyagokban
gazdag vizét anyagcsere, légzőszervi, bőr és idegrendszeri betegségek kezelésére
használják.
Szlovákiában két városban találhatóak szállodák, Piešťany és Smrdáky, vagy magyarosan
Pöstyén és Büdöskő városaiban. Előbbi település a kétcsillagos szállodától az ötcsillagosig
várja vendégeit, míg utóbbiban két- és háromcsillagos létesítmények vannak. A települések
kénes tartalmú gyógyvize a bőr és mozgásszervi betegségek kezelésére alkalmas.
Romániában három Danubius gyógyszálloda található Szováta városában. Ezek közül kettő
négycsillagos és egy kétcsillagos. A térség tavainak magas sótartalma gyulladáscsökkentő
és antibakteriális hatású.
Angliában, Londonban található egy négycsillagos, 364 szobás városi szálloda, mely az
üzleti és szabadidős utazókat egyaránt várja.
A cégcsoportnak Magyarországon 21 szállodája van, ebből 12 Budapesten található,
összesen több mint 5000 szobát kínálnak a vendégek részére. A létesítmények közül 7
gyógyszálloda, amiből 4 vidéken található. Továbbá 12 városi szálló, és két üdülőszálló áll
a cég tulajdonában.
4.3 Gyógy és wellness szállodák29
A Danubius Health Spa Resort brand körébe 12 szálloda tartozik jelenleg, melyből 5
található Magyarországon. Ezek a margitszigeti, a két hévízi, a büki és a sárvári szállodák,
melyek összesen 1460 szobát kínálnak.
Ha a keresésünket a gyógy és wellness szállodákra is kiterjesztjük, akkor további öt
létesítmény közül választhatunk. Kínálatukat a széleskörű fitness és wellness
szolgáltatások jellemzik. Konditerem, több medence, termál és normál vízzel, valamint
számos gyógykezelés várja az odalátogatókat. A különböző masszázsoktól kezdve a
sóbarlangon keresztül, az arc és testkezeléseken át a fodrászatig minden megtalálható
ezeknek a szállodáknak a kínálatában.
29
http://www.danubiushotels.hu/szallodak

27. 23
A szállodai kínálatba beletartozik a kozmetikai kezeléseket nyújtó Emporium Beauty and
Wellness szépségszalon, mely 4 hazai és 6 külföldi szállodában is megtalálható. Ide
tartozik a fitness szolgáltatás is, melyet a Premier Fitness termeken belül van lehetősége
használnia a vendégnek.
4.4 Szegmensek
A Danubius szállodalánc vendégei legfőképp a közép- és időskorú magyar és külföldi
vendégek. Megállapíthatjuk, hogy a külföldi vendégek átlag életkora magasabb, mint a
magyar vendégeké, mivel ők aktívabb életet élnek, szívesebben utaznak. Egyedül az Aréna
PF vendégeire jellemző az ennél fiatalabb, 20-as, 30-as látogató.
A vendégek utazási motivációja jellemzően gyógyturisztikai vagy prevenciós. A szállodák
széleskörű gyógykezeléseit veszik igénybe, a fogászati ellátástól a rehabilitációs
programokig, de a plasztikai sebészeti beavatkozás és a különféle masszázsok is
jellemzőek.
Átlag tartózkodási idejük hosszabb az átlagos 2-3 éjszakánál, itt az 1-2 hetes kikapcsolódás
jellemző. Ez alatt az idő alatt van lehetőség minél több kezelésen részt venni, vagy éppen
gyógyászati beavatkozás után felépülni.
A hévízi gyógyszállodában leggyakrabban német, osztrák és orosz vendégek fordulnak elő.
Mellettük angolok, dánok, norvégok, olaszok és arabok fordulnak elő nagyobb számban.
Az arab vendégek kulturális különbségei gyakran okoznak nehézséget, mint például az
öltözködési szokások vagy a férfi és női szeparáció.
Most, hogy megismerhettük a dolgozat elméleti hátterét, a következő fejezetben a
kutatásom központjában álló Danubius Premier Fitness bemutatása és elemzése
következik.

28. 24
5 Danubius Premier Fitness
A Danubius szállodalánc azzal, hogy a létesítményeiben található fitness és wellness
részlegek használatát, melyek a saját vendégeik kiszolgálásán felül szabad kapacitással
rendelkeznek, megnyitotta a külsős vendégek számára, egy teljesen egyedi kínálatot hozott
létre a hazai piacon. A lánc a Premier Fitness nevet kapta.
5.1 A fitness terem lánc bemutatása
A Danubius szállodalánc saját fitness terem hálózatát, a Premier Fitnesst, Mike Wallace
hozta létre, mikor 1999-ben a cégcsoportnál kezdett dolgozni. Az első klubot, a Danubius
Health Spa Resort Héliában nyitották meg 2000-ben. A következő pár évben nyílt meg a
margitszigeti Health Spa Resortban, a Flamencoban, az Arénában, majd a hévízi Health
Spa Resortban a fitness terem. Korábban a lánchoz tartoztak még a keszthelyi és a soproni
szállodák termei is, de ezen szállodák üzemeltetése már nem a Danubiushoz tartozik.
Jelenleg a láncban 5 klub van, 4 Budapesten és egy Hévízen.
A Premier Fitness létrehozásának célja volt, hogy a termeket összefogják, a Danubius
sztenderdeknek megfeleljenek, valamint a vendégek részére a magas színvonalat
garantálják. Ezek mellett a fitness és a wellness részleg a Hotelstars csillagbesorolás
szempontjából is nélkülözhetetlen.
A létesítmények méretükben és szolgáltatásainkban is kissé eltérőek, de számos közös
jellemzőjük van. Szervezeti felépítésük hasonló, mivel minden terem a gyógyászati részleg
része. A termek vezetői a gyógyászati vezetőkkel szoros kapcsolatban dolgoznak együtt a
terem működéséért. A termek dolgozóit tekintve több instruktor dolgozik a Danubius
alkalmazásában, valamint külsős, számlaképes óraadók, akik a speciális csoportos órák
megtartásáért felelősek és a wellness részlegen vannak még uszodamesterek, akik szintén
szállodai alkalmazottak.
Ebből a szervezeti rendszerből némiképp kilóg a hévízi terem, ahol Rúzsa Norbert egy
személyben végzi el az összes feladatot. Hasonlóságok a PF láncban például a konditermek
korszerű cardio és erősítő gépei, a csoportos szárazföldi és vízi órák kínálata, a wellness
részleg medencéi, szaunái. Ezek mellett még a szakképzett személyzet, és a kulturált, tiszta
környezet és a magas színvonal.

29. 25
A termek jellemzően napijegyet, 1-3-6 hónapos és éves bérletet árulnak, valamint 10-50-
100 alkalmas bérletet. A kínálatban van még az úgynevezett Royal bérlet is, mely mind az
5 terembe belépésre jogosít.
5.2 A fitness termek összehasonlítása
Minden teremnek megvan a saját jellegzetessége, melyeket az alábbi táblázat hivatott
szemléltetni. Ahol egy sorban több pipa is található, az azt jelenti, hogy az adott
létesítménynek termál és élmény medencéje is van.
1. táblázat: Danubius PF-ek összehasonlítása
Forrás: http://www.premierfitness.hu/hu/klubok30
A Flamenco Premier fitness, mely az egyetlen budai klub, jellemző a családias hangulat.
Viszonylag kisebb a fitness és wellness részleg, de az ide járó vendégek a hely hangulata
miatt, hosszú évek óta rendszeresen látogatják. Ebből adódóan itt a legtöbb vendég
törzsvendégként jár vissza.
Az Aréna Premier Fitnessnek van a legfiatalabb látogatói köre. Az itt nyújtott
szolgáltatások, csoportos órák sokasága, géppark nagysága hasonlít legjobban egy átlagos
konditeremre. Itt van a legnagyobb csoportos órakínálat is, szám szerint 12 különböző féle.
Az intenzívebb fit-boksz és alakformáló edzésektől a jóga és gerinctornáig mind
megtalálható a heti órarendben.
A Hélia PF terem a legjobban kihasznált, köszönhető ez a céges vendégkör erősödésének,
valamint a tágas wellness részlegnek, mely az idősebb vendégeket is tökéletesen
kiszolgálja. Egy ilyen céges együttműködési megállapodásnak köszönhetően a Magyar
Olimpiai Bizottság több száz sportolójának biztosít lehetőséget a létesítmény
szolgáltatásainak használatára. Ez olyan formában történik, hogy a MOB a jegy egy részét
30
http://www.premierfitness.hu/hu/klubok; Letöltés dátuma: 2016.10.23.

30. 26
állja a sportolói számára. További céges partnere még a DHL logisztikai vállalat és a
Magyar Fejlesztési Bank.
A margitszigeti PF terem látogatóinak legnagyobb százalékát, a hatalmas 400 m2
-es fitness
és tágas wellness részlegnek, valamint a széleskörű gyógy szolgáltatásoknak köszönheti. A
hévízi PF teremre is az jellemző, hogy a látogatók túlnyomó többsége a wellness részleg
miatt érkezik, míg az itt lévő kis fitness termet nem sokan veszik igénybe. Ezzel szemben
viszont sok csoportos foglalkozást hirdet a terem az órarendjében, bár ezek egy rész
szabadtéri, mint a bringatúra vagy a nordic walking túra.
Áraikat összehasonlítva azt állapíthatjuk meg, hogy a legdrágább a Margitsziget, ahol
hétvégén egy napijegy 5.900 forintba kerül, míg a hétköznapokon váltott jegy ezer forinttal
kerül kevesebbe. Érdekes megjegyezni, hogy Hévízen egy napijegy ugyanúgy 4.900 forint,
de a bérletek árában már nagy különbségek vannak. A két terem éves bérletét
összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy a Margitszigetre majdnem dupla annyiba kerül. A
harmadik legdrágább a Hélia PF, a 4.200 forintos napijegy árral. A Flamenco nem sokkal
drágább, mint az Aréna, mert míg előbbi létesítményben egy napijegy 2.500 forint, addig
az utóbbiban 2.320 Ft. Ebben a két teremben vannak akciós napok, amikor kétezer forint
alatt vehetünk jegyet. Ez az Aréna esetében a csütörtök, míg a Flamenconál a kedd is ilyen
nap.
Három teremben kínálnak kedvezményes jegyet azoknak, akik első alkalommal szeretnék
kipróbálni a Premier Fitness szolgáltatásait. Ez az Aréna és a Flamenco esetében 1.000,
míg Hévíz esetében 1.500 forint. Az árakat tartalmazó teljes táblázat megtalálható a
mellékletek között, az árlisták pont alatt.
A PF termek órarendjeit elemezve, megállapíthatjuk, hogy az Arénában van a legtöbb óra
és legváltozatosabb kínálat. Az alacsony intenzitású gerinctornától és jógától kezdve, az
intenzívebb alakformáló és fit-boksz órákig. Heti 9 aquafitness óra van, mely ez által a
leggyakoribb. Fontos megemlíteni a napi két alkalommal, délelőtt és délután is az
órarendbe épített konzultációs lehetőséget. Ennek során a bérletes vendégek a nekik
készített edzéstervet és a kérdéseiket beszélhetik meg a terem szakképzett dolgozóival.
A Flamencoban a jóga órák a leggyakoribbak, de a vizitorna is nagyon jó kihasználtsággal
működik. A Hélia kínálatában is vegyesen szerepelnek a lassabb és intenzívebb órák, itt is
a jóga órák a leggyakoribbak, de az alakformáló és vizitorna foglalkozások is nagyon
keresettek. A Margitszigeten nagyon kevés csoportos óra van, összesen 4 féle. Ezek az

31. 27
idősebbek igényeihez alakított, jóga, vizitorna, gerinctorna, valamint az intenzívebb
pilates. Hévízen a délelőtti, kora délutáni időszak a legzsúfoltabb az órarendben, mivel a
csoportos órák csak ekkor vannak. Az itteni kínálat sajátossága, a szálloda keretein kívül
rendezett kerékpár túra, és nordic walking túra. Itt van egyedül olyan foglalkozás, ami
plusz ráfizetést igényel, ez a köredzés. Másik egyedi jellemzője az órarendbe épített szauna
show, ahol a vendégek vezetett foglalkozás keretein belül élvezhetik a szauna relaxáló
hatását. Az egyes termek órarendjei a mellékletekben, az órarendek pont alatt
megtalálhatóak.
Ha a termeket gépparkjuk alapján hasonlítjuk össze, azt láthatjuk, hogy az Aréna közel 50
erősítő géppel a legjobban felszerelt. Ezt követi a Margitsziget kicsivel több, mint 40
géppel. A harmadik ebben a rangsorban több mint 30 géppel a Hélia, majd pedig a
Flamenco. A hévízi fitness teremben tíznél alig több gép található, de ott nem is a terem az
elsődleges vonzerő, hanem a wellness részleg. A géppark pontos leírásáról szóló lista
megtalálható a mellékletek között, a géppark pont alatt.
5.3 A Premier Fitness SWOT analízise
A SWOT analízis a marketing terv része, melyek célja, hogy az adott cég, szolgáltatás
vagy termék piaci helyzetét mérje fel. A SWOT nevet az angol Strenghts, Weaknesses,
Opportunities és Threats szavakból kapta. Ezt itthon GyELV elemzésként emlegetik.
Célja, hogy objektíven a belső (S,W) és külső (O,T) tényezőket figyelembe vegye. Az
erősségeknél fontos a realitás, hogy a lehető legőszintébben vizsgáljuk, hogy hol áll a cég
és ezt kommunikáljuk. A gyengeségeknél talán még fontosabb az őszinteség, hogy
belássuk a hibákat és ezen javítani tudjunk a későbbiekben. A lehetőségeknél azt kell
vizsgálnunk, hogy az erősségekre hogyan lehet építkezni, új vendégkört szerezni, meglévőt
bővíteni. A veszélyeknél azokra a külső befolyásoló tényezőkre kell odafigyelni, melyek a
cég sikerességét kockáztatja. 31
Minden létesítménynek megvan a maga erőssége és gyengesége, lehetőségei és veszélyei,
viszont ezeket nem lehet egy táblázatban összesíteni, mivel nagyban eltérőek. Így
készítettem egy SWOT analízist, mely a Danubius Premier Fitnesst vizsgálja, majd ezek
után a termeket egyesével jellemzem, kiemelve a kutatásom következtében felmerült
észrevételeim.
31
http://www.sikermarketing.hu/swot_elemzes_leggyakrabban_hasznalt_marketing_elemzesi_eszkoz

32. 28
2. Táblázat: SWOT analízis
Forrás: saját szerkesztés
A fitness terem lánc legnagyobb erőssége, a biztos Danubius háttér. Mivel a szálloda
kiegészítő szolgáltatásaként működik, nincs olyan profitkényszere, mint egy normál fitness
teremnek. A szálloda saját vendégei miatt a termeket és a wellness részleget állandóan
üzemeltetni kell, és mivel van szabad kapacitásuk, így a külsős vendégek számára is
megnyitják a létesítményt, ami plusz bevételt jelent. A Premier Fitness lánchoz való
tartozás garantál egy bizonyos színvonalat, melyet minden teremben megtalálhatunk. Ez a
fajta megbízhatóság a másik nagy erőssége a termeknek. Ki kell emelni azt, hogy komplex
kínálata, fitness és wellness együtt, olyan, amit kevés edzőterem tud biztosítani. Mindezt
olyan kedvező árakon, mely felveszi a versenyt a hazai piacon.
Gyengeségei a szállodán belüli, korlátozott területi adottságokból adódnak. Nagy
befogadóképességű csoportos órák megtartására alkalmas terem nem mindenhol van. Van
ahol a nincs olyan közösségi tér a wellness részlegen belül, ahova leülhetnének a vendégek
pihenni és beszélgetni szaunázás után. Ugyancsak a kialakítás-béli korlátokra vezethető
vissza az a hátrány, hogy csak komplex bérletet tudnak árusítani. Annak ellenére, hogy erre
állandó kereslet lenne több létesítményben is. Gyengeségként említeném meg azt, hogy a
Danubius szállodalánc kapcsán az embereknek nem a fitness és a wellness jut eszébe.
Nincs benne a köztudatban, hogy egy ehhez hasonló komplex kínálatot biztosítanak.
Jelenleg a vendégkörbe a közép és időskorú vendégek tartoznak, de ennek oka az is, hogy
a diákok számára a jegy és bérlet ára túl drága és a legtöbb helyen nincs is kedvezményes
jegy.
Erősségek Gyengeségek
Danubius háttér
Magas sztenderdek
Komplex szolgáltatás
Versenyképes bérlet árak
Kialakítás
Csak komplex jegy/bérlet kínálata
Nincs benne a köztudatban
Magas árak a fiataloknak
Lehetőségek Veszélyek
A fitness és wellness részleg különválasztása
Komplex bérlet kiemelése
Növekvő igény a F&W iránt
Arculatfrissítés
Versenytársak nincsenek megnevezve
Új trendek a fitnessben
Erősödő konkurencia a F&W piacon

33. 29
Lehetőségként a fitness és a wellness részlegek különválasztását javasolnám, mivel ezzel
szélesíteni lehetne a látogatók körét. A komplex bérlet továbbra is megmaradna, de újabb
rétegeket lehetne elérni, például akik csak a wellness részleg iránt érdeklődnek. A másik
lehetőség, viszont ezzel szemben áll. Mégpedig a komplex szolgáltatást nyújtó bérlet
kihangsúlyozása. Egy jegy vagy bérlet áráért olyan széleskörű fitness és wellness
választékot kap a vendég, ami teljesen egyedülálló a maga nevében. Ennek kiemelése is
növelhetné a Premier Fitness látogatóinak számát. Pozitívan befolyásolhatja a PF keresletét
komplex szolgáltatás iránti növekvő kereslet. Egyre több olyan edzőterem nyílik, ahol az
edzés lehetősége mellett egy medence vagy egy pezsgőfürdő is várja a vendégeket.
Véleményem szerint egy arculatfrissítés a láncon belül mindenképp pozitívan hatna a
termek látogatottságára. Mint a gyengeségeknél említettem, mivel a jelenlegi arculat több
mint 10 éve született, nincs benne a köztudatban a fitness termet keresők körében. Mivel az
egész egészséges életmód egyre divatosabb manapság, egy intenzív marketing kampánnyal
vagy az arculatfrissítéssel sokkal nagyobb figyelmet kapna.
Veszélyként a folyamatosan változó fitness trendeket, újfajta edzéstípusokat és az erre
irányuló keresletet emelném ki. A termek kialakításából adódó hátrány következtében nem
tudnak olyan divatos, csoportos órákat tartani, mint a crossfit vagy a TRX edzés. Ezzel a
fiatalabb vendégkör számára nem tudnak megfelelő kínálatot nyújtani. A második számú
veszélyként pedig azt emelném ki, hogy versenytársakkal nem foglalkoznak, figyelmen
kívül hagyják őket, derült ki az interjúk során. Mint kiderült, hogy szállodai szinten
egyedülálló a Danubius Premier Fitness, de vannak olyan edzőterem hálózatok, vagy
önálló termek, amik hasonló kínálatot nyújtanak és ezzel a PF vendégkörét csökkentik. A
komplex szolgáltatásra irányuló kereslet növekedése egyre több olyan létesítmény nyitását
eredményezi, akik erre a fogyasztói körre fókuszálnak, és ezek mindenképp konkurenciát
jelenthetnek a Danubius Premier Fitnessnek.
A klubokat egyesével kiemelve:
 A Flamenco erőssége a jó elhelyezkedés, egyetlen budai klub révén, valamint a
családias hangulat. Gyengesége a kis fitness terem és wellness részleg és az ebből
adódó befogadóképesség béli korlátok.
 Az Aréna legnagyobb erőssége a jól felszerelt edzőterem és a csoportos órák széles
választéka, itt a legszélesebb a választék. Ebből adódóan itt a legnagyobb a
vendégkör életkorának szórása. Veszélyt jelenthet a fiatalabb korosztály

34. 30
érdeklődésének elveszítése, mivel ők a legújabb, divatos óratípusokat keresik,
melyek megtartására itt nem feltétlenül van kapacitás.
 A Margitsziget legnagyobb erőssége az exkluzív, elit környezet és a hatalmas
fitness és wellness részleg. Gyengesége viszont, hogy kihasználtsága alacsonyabb,
mint a többi klubnak. Lehetőségként emelném ki a fitness terem vagy a tükrös
táncterem vendégeinek növelését azzal, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek a
hirdetésükre.
 A Hélia erőssége a céges vendégkör növekedése és a tágas wellness részleg.
Gyengesége viszont, hogy a szaunák külön a férfi és a női öltözőben vannak
elszeparáltan.
 A hévízi szálloda erőssége, hogy a wellness részlegére nagy a külsős vendégek
érdeklődése, így nagyon jó kihasználtsággal működik egész évben. Veszélye
viszont a konkurencia nagysága, mivel Hévízen több gyógyfürdő található,
amelyek megosztják a vendégeket.
5.4 Versenytársak elemzése
Kutatásomban minden interjú során rákérdeztem, hogy az adott terem kit tart
versenytársnak. Több terem esetében azt a választ kaptam, hogy nem tartanak számon
egyet sem. Esetleg figyelemmel követnek egy-két fitness termet, de egyiket sem igazán
komolyan napi szinten. Ezt azzal indokolták, hogy kínálatuk és vendégkörük annyira
speciális, amire nincs példa a hazai piacon. Ez persze máshogy alakul a budapesti és a
hévízi szállodák esetében.
Utánajártam, hogy a PF-hez hasonló, fitness és wellness szolgáltatást kínáló fitness terem
lánc van-e egyáltalán. Az Oxygen Wellness termeket és a Life1 Corvint találtam. Interjúim
során csak az Oxygent említették, mint lehetséges versenytárs. Arra a kérdésre, hogy a
Danubius láncon belül egymásnak lehetnek-e konkurenciái a termek, eltérő válaszokat
kaptam. Alapvetően a négy budapesti szálloda két párba állítható, szolgáltatásaik alapján.
Az egyik páros az Aréna és a Flamenco, a másik pedig a Hélia és a Margitsziget. Az első
kettő ugyan kínálatában nagyon hasonlít, de vendégkörük és elhelyezkedésük nagyon
eltérő, így ők nem tekinthetőek egymás vetélytársainak. Ezzel szemben a Margitsziget és a
Hélia, gyógyszállodák lévén, egymáshoz közeli elhelyezkedésüknek köszönhetően nagyon
hasonló vendégkört céloznak meg.

35. 31
Fenes Évával készült interjúm során, derült ki az, hogy egy alapvető versengés
folyamatosan jelen van a bérletes vendégekért, annak ellenére, hogy a fitness termek
vezetői nem tekintik egymást komoly versenytársnak. Ez leginkább a Royal bérletek
értékesítésénél mutatkozik meg, mivel ezekben a termekben adják el a legtöbb ilyen
bérletet.
Ezzel szemben Hévízen teljesen más a helyzet. Mivel az ottani létesítmény látogatói a
wellness részleg miatt mennek és a fitness terem kihasználtsága nem számottevő, a
versenytársakat is a wellness szolgáltatások alapján kell vizsgálni. Több szálloda is
rendelkezik wellness részleggel, legnagyobb versenytárs a Hotel Carbona. Ha a fitness
kínálat alapján keresünk konkurenciát, akkor pedig a Hotel Kolpingot említette Rúzsa
Norbert.
5.5 Látogatói szegmensek
Kutatásom során a Premier Fitness vendégeire vonatkozó sajátosságokat is vizsgáltam. A
legtöbb klub esetében azt állapítottam meg, hogy jellemzően a középkorú, 40-es és a
nyugdíjas, 65-nél idősebb korosztály látogatja a létesítményeket. Ezt azzal magyarázták
interjúalanyaim, hogy ennek a korosztálynak van akkora diszkrecionális jövedelme és
igénye a sportolásra valamint a wellness szolgáltatások együttes használatára.
A Premier Fitness lánc komplex szolgáltatást, wellnesst és fitnesst kínál, ezáltal a
napijegyek és bérletek ára egy normál konditerem áraihoz képest magasabbak lesznek.
Egyedül az Aréna PF-nek vannak számottevően 20-as, 30-as korosztályba tartozó vendégei
is. Ez a fiatalos imázsnak és a csoportos órák sokszínűségének, valamint a széleskörűen
felszerelt gépparknak köszönhető. Minden teremről elmondható, hogy a férfi/női arány
kiegyenlített, de ha a csoportos órák résztvevőit, vagy az erősítő gépekkel dolgozókat
vizsgáljuk, akkor már találunk megoszlásbeli különbségeket. Erről a hipotéziseim
vizsgálatánál írok bővebben. Érdekességként megemlíthető, hogy a PF létesítmények
látogatói között előfordulnak a 70, 80 év felettiek is, de a 90 év feletti vendégre is volt már
példa.
A dolgozat végére eljutottunk a Premier Fitnessel kapcsolatban megfogalmazott
hipotéziseimhez. A dolgozat struktúrája alapján, a témaköröket folyamatosan szűkítve, az
egészségturizmustól, a szállodaiparon át, a következő fejezetben a kutatásom bemutatása
olvasható.

36. 32
6 Hipotézisek vizsgálata
Ebben a fejezetben a kutatásom módszertana és azok a feltevések olvashatóak, melyek a
szakdolgozati kutatómunkám előtt fogalmazódtak meg bennem. Ezek bebizonyítást vagy
éppen cáfolatot nyertek az interjúalanyaimmal folytatott beszélgetések során.
6.1 Kutatásmódszertan
6.1.1 Primer kutatás
Dolgozatom elkészítéséhez egyaránt használtam primer és szekunder kutatási módszereket.
A primer kutatásom legfőbb célja az adat- és információgyűjtés.32
Ennek során
mélyinterjús megkérdezést készítettem a Danubius szállodalánc 6 dolgozójával. A lánchoz
tartozó 5 Premier Fitness terem fitness vezetőjével, valamint a cég központjában dolgozó
munkatárssal készítettem interjúkat.
Az interjúkra előre elkészített kérdéssorral érkeztem, melyben 16 kérdés szerepelt. A
kérdések kiterjedtek a termek megalapításának motivációjára, a termek kihasználtságára és
kínálatára, a vendégkörre, a vállalat marketing tevékenységére, valamint céges
kapcsolataira. Az interjúk jellemzően 30 perc-másfél órát vettek igénybe. Az előre
elkészített kérdéseken túl a válaszok kapcsán további kérdések is felmerültek bennem,
melyek további hasznos ismeretanyagot adtak a témában.
A kutatásomnak több célja volt. Egyrészt összehasonlítani az öt termet egymással, majd az
egészről egy másik nézőpontból készített képet kapni a hatodik, központban készített
interjúm által, valamint a Premier Fitness létjogosultságát vizsgálni a hazai piacon.
6.2 Hipotéziseim
1) A Premier Fitnesst igénybevevők a komplett fitness és wellness csomagot
együttesen veszik igénybe, mintsem csak a fitness termet.
Ez a hipotézisem nagyrészt beigazolódott kutatásom során. Kiderült, hogy a látogatók
sokkal inkább veszik igénybe a wellness szolgáltatásokat, mint a fitnesst. A legjellemzőbb,
hogy csoportos órát vagy kondi edzést követően, szaunázni és a medencében vagy
pezsgőfürdőben lazítani szoktak a vendégek. Ez az arány közel 90 százalékos, egyedül a
32
Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai: tanácsok, tippek, trükkök nem csak szakdolgozat íróknak,
Budapest, Perfekt Kiadó, 2011. (p.97)

37. 33
Héliában említette meg Lovasi Tibor, hogy előfordulnak olyanok, akik ebédidőben
lejönnek gyorsan edzeni egyet, majd rohannak is vissza a munkahelyükre.
Ezzel ellentétben Hévízen az jellemző, hogy a vendégek közel 90 százalékban csak a
wellness részleget használják, mivel a látogatók életkorukból adódóan nem az aktív
kikapcsolódást keresik. Ha fitness szolgáltatást vesznek igénybe, esetükben csak a
csoportos órákat, mint például a reggeli tornát, gerinctornát vagy a vizitornát említhetjük
meg, ezekre folyamatosan van kereslet. A szárazföldi órákat helyhiány miatt nem is a
fitness-teremben tartják, hanem a szálloda egyik konferencia termében.
A Danubius PF vendégek körében fölmerült az-az igény, hogy csak wellness vagy csak
fitness használatot biztosító jegyet és bérletet lehessen venni, de ez több ok miatt nem
valósulhatott meg. Elsősorban a szállodák kialakításából adódóan a vendégeket nehezen
lehetne nyomon követni, hogy melyik részleget használják, mivel több helyen ez a két
részleg összetartozik, egymásból nyílik. Másodsorban a cég azt vallja, hogy az
egészségmegőrzéshez nem csak a mozgás és a pihenés a fontos, de legalább akkora
szerepet játszik a változatosság is. Ezért is lehet csak komplex bérletet váltani a termekbe.
Megfigyelések alapján, aki a wellness miatt vesz bérletet, előbb-utóbb részt vesz egy-egy
csoportos órán vagy kipróbálja a fitness terem erősítő gépeit. A lehetőség adott, hogy
mindekét szolgáltatást igénybe vegye a vendég, ha már az árban benne van, akkor ki is
fogja próbálni.
Kimondhatom, hogy a hipotézisem bebizonyosodott, mivel a vendégek közel száz
százaléka együttesen a fitness és wellness szolgáltatásokat veszik igénybe.
2) A budapesti Premier Fitness klubok női látogatói a szervezett torna
foglalkozásokon vesznek részt, míg a férfi látogatók inkább személyi edzésen vesznek
részt.
Ez a hipotézisem részben volt csak helyes, mint kiderült kutatásaim során. Az összes
általam megkérdezett klubban, meg tudták erősíteni, hogy a hölgy vendégek nagyobb
arányban járnak csoportos foglalkozásokra, mint a férfiak. A hipotézisem második fele,
amiben azt állítom, hogy a férfi vendégek személyi edzésen vesznek rész, az
megcáfolódott.
A résztvevők aránya természetesen függ az óra típusától és intenzitásától, de több sajátos
jellemzőt figyelhettem meg. Valamennyi fitness teremben a csoportos órák kialakítása

38. 34
inkább a női látogatók igényeihez vannak igazítva. Ezek az órák a jóga, pilates, aerobik és
az aquafitness. Az intenzívebb, férfi vendégek mozgásigényét jobban kielégítő órák, a
spinning és a köredzés, melyeken az 50 százalék körüli megoszlás figyelhető meg.
A Héliában tartott csoportos órákra jellemző részvételi arányok a következőek, a jóga,
gerinctorna, és vizitorna foglalkozásokon 95 százalékos a hölgyek aránya, míg az aerobik
és pilates arányai 90 százalék körüliek.
A Margitszigeten, a csoportos órákon szinte 100 százalékban csak női vendégek vannak.
A másik két budapesti teremben is 80 százalék körüli részvételi arányokról nyilatkoztak
interjú alanyaim. Ezzel szemben, ha az erősítő gépek használóit vizsgáljuk, akkor a férfiak
többségét állapíthatjuk meg, de mint kiderült az interjúk során, ők nem igénylik a személyi
edzést. Egyrészt, mert ez egy fizetős szolgáltatás, másrészt a bérletek árába tartozik egy
állapotfelmérés, majd egy edzésterv kialakítása, azok számára, akik élni szeretnének ezzel
a lehetőséggel.
Minden interjún elhangzott, hogy ezzel a lehetőséggel élni is szoktak a vendégek, mivel ha
az árban benne van, akkor ki is akarják használni. Ezt erősítette meg a Flamencoban,
valamint Hévízen dolgozó Danubius PF munkatárs is. Ezekben a termekben nem is
alkalmaznak instruktorokat, a teremvezető az a személy, akihez kérdéssel, kéréssel lehet
fordulni.
Margitszigeten a szállodavendégek körében néha felmerül az igény a személyi edzésre, de
a többi budapesti klubban ez egyáltalán nem jellemző. A férfi vendégek életvitelének
jobban része a tudatos konditerem használat, ezért rájuk jellemző, hogy idősebb korban is
igénylik ezt a mozgásformát, viszont ez kiegészül azzal, hogy a fitness mellett wellness
szolgáltatásokat is igénybe vesznek, melyeket a Danubius Premier Fitness együttesen tud
nyújtani. A női vendégeknek lelkileg is fontos az, hogy a mozgást csoportosan végezzék,
ez plusz motivációt és egy társaságba való tartozást jelent, világított rá Mórc Zsolt,
interjúnk során.
Kitekintésként érdemes megjegyezni, hogy a hévízi Premier Fitnessben hogy alakulnak a
fent vizsgált adatok. A csoportos órákon a hölgyek fölénye ott is kimutatható, de több
csoportos foglalkozáson a férfi résztvevők is jellemzőek. A budapesti arányokhoz képest itt
a 70-30 a leggyakoribb.

39. 35
Ez a hipotézisem a kapott adatok alapján a hipotézisem elvetem, mivel csak az első része
bizonyult igaznak. A második fele, amiben azt feltételeztem, hogy a férfiak személyi
edzésen vesznek részt, nem igazolódott.
3) A szenior korosztály vagy csoportos órán vagy személyi edzésen vesz részt, de
önállóan nem használja a fitness termeket.
Ez a feltevésem a szenior korosztály fitness terem igénybevételéről félig volt helyes. Erre a
vendégkörre egyértelműen az jellemző, hogy közel 95 százalékban csak csoportos órákon
vesznek részt. Ezek az órák jellemzően lassú, alacsony intenzitásúak, mely nem terheli
meg túlzottan az idősek szervezetét. A legnépszerűbb csoportos óra, mind az 5 terem
esetében az aquafitness, mely szinte minden alkalommal maximális kihasználtsággal
megy. Ezek mellett a gerinctorna és a reggeli torna azok a foglalkozások, amiket
előszeretettel látogatnak.
Mint kiderült személyi edzésre alapvetően sincs igény, a fitness termet használók körében,
így ez a része az állításomnak nem igazolódott. Előfordul ugyan, hogy a bérlet
komplexitásából adódóan, felmerül a kíváncsiság és átmennek a fitness részlegbe, itt
cardio jellegű mozgást végezve. Ilyenek például a szobabicikli, a futópad, ahol csak
sétálnak, vagy az ellipszis gép. Ezek igénybevételéhez igénylik a teremben lévő instruktor
vagy teremvezető segítségnyújtását.
Ezt emelte ki Lovasi Tibor is, hogy a vendégeknek nem személyi edzésre, hanem egyfajta
asszisztenskedésre, tanácsadásra vágynak a terem dolgozóitól, ezzel csökkentve a
bizonytalanságot és az ellenérzéseket az idősekben a konditerem használatával szemben.
Ennek a korosztálynak egy nagyon szűk csoportjára jellemző csak, hogy önállóan igénybe
veszik a konditerem, erősítő gépeit, súlyzóit. Ezt azzal magyarázta, Mórc Zsolt, a
Flamenco PF vezetője, hogy ezek a vendégek fiatalabb korukban is rendszeresen
sportoltak, edzettek és idősebb korukra is igénylik ezt a fajta mozgásformát. Ez a csoport
tudatosan használja, a különféle gépeket, súlyzókat, de nyitott az újfajta gépek, súlyok
megismerésére, kipróbálásra, de ehhez igényli a terem munkatársának segítségét.
Ez a hipotézisem a kapott adatok alapján a hipotézisem elvetem. Mint kiderült személyi
edzésre nincs kereslet a fitness termekben. Az is kiderült, hogy előfordulnak szenior
vendégek a fitness termekben, ahol cardio jellegű mozgást végeznek.

40. 36
4) A Royal bérlet koncepciója nem működik, mivel a vendégeknek nincs igénye az
összes Premier Fitness terem használatára.
A Premier Fitness termek mindegyikébe érvényes, korlátlan éves bérletet hívják Royal
bérletnek, melynek ára 360.000 forint. Ennek a bérletnek további két konstrukciója van,
melyben átruházható a használati jog, az még 90.000 forinttal drágább és a 100 alkalmas
változata, mely 400.000 forint.
Mint megtudtam, a Premier Fitness termeket rendszeresen látogató vendégek körében
merült föl az igény, egy olyan bérlettípusra, mely belépést és átjárhatóságot biztosít az
összes létesítménybe. A Danubius részéről pedig egy kiváló lehetőség a klubok
összefogására, a fitness lánc imidzsének erősítésére. Kutatásaim során kiderült, hogy
folyamatosan, évről-évre van igény erre a bérlettípusra, de az tanúbizonyságot nyert, hogy
a hévízi klub létjogosultsága ebben a konstrukcióban eléggé megkérdőjelezhető. Egyrészt
mivel Budapestről messze van, másrészt, akinek ez motivációt adna, hogy Hévízre utazzon
az feltehetőleg a Danubius szállodában fog megszállni, de akkor már a fitness és wellness
szolgáltatás benne van a szoba árában. Ezt a meglátásomat bizonyítja az-az adat is, hogy az
elmúlt 2-2,5 év során egy-két vendég volt, aki Royal bérlettel vette igénybe a létesítmény
szolgáltatásait.
Budapesti viszonylatban, akik ilyen bérlettel rendelkeznek, azok ki is használják a bérlet
nyújtotta lehetőségeket, derült ki interjúim során. Ezekre a bérletes vendégekre az
jellemző, hogy a hétköznapokon a lakhelyéhez közelebb eső terembe látogat el edzeni
vagy csoportos órára, viszont a hétvégén a két nagyobb wellness részleggel rendelkező
szálloda, a Hélia és a Margitsziget szolgáltatásait veszi igénybe. A bérletek értékesítésével
kapcsolatban megtudtam, hogy a legtöbb ilyen bérlettípust a Margitszigeten és a Héliában
adják el, valamint a Flamenco is adott már el ilyet, míg a másik két klubnak ez még nem
sikerült.
A megvásárolt bérlet ára mindig az adott terem bevételéhez tartozik, ami nem a legjobb
megoldás a többi klub szempontjából. Ezt azzal magyarázták interjúalanyaim, hogy a többi
klubnak az ilyen bérlettel érkező vendég csak kiadást jelent. Ennek a helyzetnek az
optimalizálására vetette fel az ötletet az egyik PF munkatárs, hogy a klubokat párosával
csoportosítva (mint ahogy korábban említettem a versenytárselemzés fejezetben) kellene
elosztani a bevételeket. Ezzel csökkenteni lehetne a láncon belüli versengést és növelni a
klubok közötti együttműködést és csapatmunkát.

41. 37
A Royal bérlet konstrukcióra jellemző még, hogy cégek veszik meg az átruházható
változatát, majd az adott klubnak listát küldenek, hogy kik veszik igénybe a
szolgáltatásokat. A Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Olimpiai Bizottság is
rendelkeznek ilyen bérlettípusokkal.
Ezt a hipotézisem elvetem, mivel ugyan nem számottevően sok, de vannak ilyen
bérlettípussal rendelkező vendégek. Az is kiderült, hogy céges vendégek esetében jól
működik, így mindenképp van létjogosultsága a Royal bérletnek.
5) A hévízi Premier Fitness látogatói túlnyomó részt a szálloda vendégei és nem
külsős vendégek, míg a budapesti klubok látogatói többnyire külsős vendégek.
Ez a feltevésem is igazolást nyert kutatásom során. A hévízi PF létesítményre az jellemző,
hogy szinte kizárólag csak a szálloda vendégei veszik igénybe a kínált szolgáltatásokat, a
fitness termet 100 százalékban, a wellness részleget pedig 85-90 százalékban. Bérletes
vendégek sem jellemzőek, egyedül a 10 alkalmas bérletet vásárolják olyanok – többnyire
külföldiek –, a kik Hévízen szállnak meg 1-2 hétre és az alatt az idő alatt a Danubius lánc
szolgáltatásait veszik igénybe. Ezekre a vendégekre jellemző viszont, hogy a bérletbe
tartozó csoportos aquafitness órán előszeretettel vesznek részt.
Külsős, többnyire magyar vendég a hosszú hétvégéken fordul elő, de ők kizárólag
napijeggyel látogatják a szálloda wellness részlegét. A hévízi vendégkörre a 65-80 éves
német és 40-50 éves orosz vendégek a jellemzőek. Megemlítette még interjúalanyom,
Rúzsa Norbert, a cseh, arab, svéd és dán vendégeket is.
A budapesti klubokra ezzel szemben a külsős, nem szállodavendégek jellemzőek. Ennek
aránya minden klubnál eltérő és vannak sajátos jellemzőik is.
A Hélia Fitnessre jellemző arányokat két szempontból vizsgálhatjuk. A konditerem és a
csoportos órák látogatóinak, valamint a wellness részleg vendégeinek esete.
Az első esetben a 80-20 százalékos megoszlás figyelhető meg a külsős vendégek javára,
míg a másodikban a kiegyenlített, 50-50 százalékos. Ezt azzal magyarázta Lovasi Tibor, a
PF Hélia vezetője, hogy a szállodavendégek jellemzően pihenni, kikapcsolódni jönnek és
így csak a wellness részleget veszik igénybe. Ezzel szemben a külsős napijegyes és
bérletes vendégek a komplex szolgáltatást veszik igénybe. Ráadásul a Héliának van a
legtöbb céges partnere, ami nagyban befolyásolja az arányokat.

42. 38
Az Aréna Fitnessre jellemző, 70-30 százalékos arány a külsős vendégek részére, de ez
időszakosan változik. A két legerősebb befolyásoló tényező az évszak, mivel nyáron
jellemzően a mozogni vágyók a szabadban keresnek erre lehetőséget, a másik pedig a
szálloda vendégköre. A hotel elhelyezkedéséből adódóan, sportlétesítmények (Puskás
Ferenc Stadion, Papp László Budapest Sportaréna, SYMA Csarnok, stb.) közelsége és az
ezekben megrendezésre kerülő események vendégeinek köszönhetően, sportoló vendégkört
biztosít a hotelnek, mely időszakosan megnöveli és meg is fordítja a szállodavendégek
arányát a Premier Fitness létesítményben.
A Flamencoban a 65-35 százalékos megoszlás állapítható meg. Az itteni vendégkörből
adódóan sok a konferencia vendég, akik a hosszú, munkával teli nap után igénybe veszik a
fitness termet és a wellness részleget egyaránt, kikapcsolódás gyanánt.
A Margitszigetre jellemzőbb a legkiegyenlítettebb arány, itt közel azonos arányban vannak
külsős és szálloda vendégek a létesítményben. Ez a szállodába gyógykezelésre érkező
vendégek és a sportolni és lazítani vágyók miatt is ilyen kiegyenlített. Sok az olyan
bérletes vendég, aki a szigeti futópályát használja, majd a szálloda wellness részlegén
piheni ki az edzés fáradalmait. A bérletes vendégekre itt is nagy hatást gyakorol a
szezonalitás, mivel nyáron kevesebben akarnak zárt térben edzeni, és a wellness részleg
sem olyan csábító, mint a hidegebb őszi, téli napokon.
Ez a hipotézisem beigazolódott a Premier Fitness termek látogatóival kapcsolatban.
Kutatásom során több olyan adatra, információra is fény derült, amiket nem feltételeztem a
szakdolgozatom megírása előtt. Ezekre nem terjedtek ki a hipotéziseim, de mindenképp
fontosnak tartom őket leírni. Ezekről a területekről írok a következőekben.
Mélyinterjú kérdéseim során vizsgáltam az átlagos tartózkodási időt, hogy a Premier
Fitness vendégeire mi jellemző. Külön kell venni a budapesti klubokat és a hévízit, mivel
nagyban eltérnek jellemzőik.
Az egyetlen vidéki klubban, ahogy korábban említettem legfőképp a wellness részleget
veszik igénybe. Ebből adódóan 2-4 órát töltenek el ott a vendégek. Ezt azzal magyarázta
Rúzsa Norbert, hogy általában a nap két étkezés közötti időt töltik el a létesítményben. Ez
lehet akár délelőtt vagy délután is. Ezzel szemben a budapesti klubokban eltöltött átlagos
tartózkodási idő jóval rövidebb. Itt az 1-2 órás kikapcsolódás fér bele a vendégek napjába.

43. 39
Két csoportra bonthatjuk ezeket a látogatókat. Az egyik a dolgozó korosztály, aki munka
előtt, ebédidőben vagy munka után fordul elő a létesítményekben. Náluk az edzés majd a
wellness részleg, a szauna és pezsgőfürdő használata jellemző. A másik csoport pedig a
nyugdíjas korosztály, akik túlnyomó részt a wellness szolgáltatásokat és esetleg csoportos
órákon vesznek részt. Esetükben a 2-3 órás látogatás a megszokott.
A Hélia PF-ben dolgozó, Lovasi Tibor a létesítmény vendégkörét 3 csoportra osztotta. Az
első, akik ebédidőben eljönnek edzeni, majd rohannak is vissza munkahelyükre. Esetükben
30-45 perc az-az idő, amit a teremben töltenek, ez a vendégek körülbelül 5 százalékára
jellemző csak. A második csoport, akik az elsőhöz hasonlóan alapvetően edzeni jönnek, de
ezt kiegészítik szaunázással vagy gőzfürdőzéssel, esetleg úszással. Ők egy, de kevesebb,
mint másfél órát töltenek el a teremben, ez a vendégek megközelítőleg 35 százaléka. A
fennmaradó, 60 százalék a hosszabb, 2-3 órás kikapcsolódásra veszi igénybe a létesítmény
szolgáltatásait.
A kutatásom utolsó néhány kérdése arra vonatkozott, hogy a szálloda, a Premier Fitness
termen keresztül, milyen céges partnerekkel áll kapcsolatban, hogyan befolyásolja ez a
látogatottságot, hogyan jönnek létre ezek a kapcsolatok és mely szállodákra jellemzőbbek
az ilyen együttműködések.
Ebben a tekintetben a legerősebb a Hélia, mint erről írtam korábban. A Flamencora,
konferencia szálloda lévén ugyancsak sok céges ügyfél jellemző. Gyakran előfordul, hogy
a bérletes vendégen keresztül kerül kapcsolatba az ő cége és a szálloda. Arra is volt már
példa, hogy az egyik törzsvendég a szállodában tartotta esküvőjét. Ezeknek köszönhetően
szoros kapcsolat áll fenn a banqueting, a sales és a gyógyászati részlegek között.
A partnerek egymásra találása a Danubius és a cégek kezdeményezésére is előfordul. A PF
részéről céges nyíltnapok, kedvezmények ajánlása azok a módszerek, melyekkel új
partnerek beszervezésére törekednek. Hévíz esetében annyiban más a helyzet, hogy ott
kevesebb céges kapcsolat jellemzi a szállodát, de erre is vannak példák. Ilyen például a
környékbeli panziókkal kötött megállapodások, melynek során a panzió vendégei
kedvezményesen vehetik igénybe a szálloda wellness részlegét.
Megállapíthatjuk, hogy minden Premier Fitnessre jellemzőek a céges vendégek, melyek
további extra bevételt jelentenek a létesítmény számára.
Kutatásom hatodik interjúját, a Danubius központban készítettem, Fenes Évával, akivel a
termek marketing tevékenységéről beszélgettünk. Ez alapvetően két szinten működik. Egy

44. 40
felső vezetőségi szinten, ahol a termeket együttesen, vagy (a korábban említett) párosával
kezelik. A termekbe vonatkozó napijegy vagy bérlet akciók továbbá az egynapos spa
programok ezen a szinten kerülnek meghatározásra. A második szint, a termeké, ahol
önállóan, a keresletüket legjobban ismerve terveznek akciókat. Ez a teremvezető ötlete, aki
az adott szálloda gyógyászati vezetőjével egyeztetve hirdeti meg az akciót. Azt is érdemes
vizsgálni, hogy az adott termek milyen csatornán érik el a célközönségüket. Ezek majdnem
minden terem esetében eltérőek.
A Flamenco esetében a szóróanyagok nyomtatása és az online felületeken való hirdetés
működik a legjobban. Az Aréna közönségét a Facebook oldalon lehet a legjobban elérni.
Az idősebb, nyugdíjas korosztályt nyomtatott formában vagy személyes megkereséssel
lehet elérni. Ennek legjobban bevált formája a nyugdíjas klubok felkeresése, ahol egy rövid
bemutató során ismertetik a szálloda adottságait, szolgáltatásait. Ennél a korosztálynál
kimondottan fontos a szájhagyomány ereje, így kiemelten fontos szerepet kapnak a
korábban említett prezentációk. A központi marketing csapat feladata még a bérletesek
nyomon követése, kimutatások, statisztikák készítése, a céges partnerekkel kapcsolattartás.

45. 41
7 Összefoglalás
Dolgozatom elkésztése során igyekeztem bemutatni a Danubius Premier Fitness
működését, keresletét és kínálatát. Célom volt kideríteni, hogy a mai kiélezett
versenyhelyzetben a Danubius PF mennyire tud egyedi maradni, és milyen kihasználtságot
ér el éves szinten, megismerni a termek működésével kapcsolatos sajátosságokat azoktól,
akik a legjobban ismerik a termeket.
Interjúalanyaim segítségével egy átfogó képet kaptam a kutatásom végére, amiért
köszönettel tartozom nekik, hogy szűkös napirendjük ellenére időt szántak kérdéseim
megválaszolására. A mélyinterjús megkérdezés véleményem szerint, sokkal átfogóbb, mint
egy kérdőíves megkérdezés. Ugyan a kérdőív a vendégek véleményét, a keresletre
vonatkozó információkat gyűjti, míg az interjú a kínálati oldalt mutatja be. Engem a
szakmai háttere a témának nagyon érdekelt és kijelenthetem, hogy a dolgozatom
elkészítése végére, jóval tájékozottabb lettem.
Az interjúk során lehetőségem nyílt a létesítményekben körbenézni, így saját szememmel
tapasztalhattam meg a termek felszereltségét és a kialakításukat. A fitness terem hálózat a
2000-es évek elején alakult ki és azóta is egyeduralkodó a maga nevében. Nincs még egy
olyan szállodalánc, aki külsős vendégek számára is látogathatóvá tette volna a fitness és a
wellness részlegét külön láncba foglalva. Ez a gondolat fontos motivációja volt a
dolgozatom elkészítésének.
Ki kellett derítenem, hogy kik azok, akik látogatják a termeket: a vendégkört a közép- és
időskorúak alkotják, 40 év és attól fölfelé. Egyrészt azért, mert ez a korosztály tudja és
hajlandó megfizetni a jegy és bérlet árát. Fontos a hajlandóság, mivel ez a két tényező
együttesen kell, hogy fenn álljon. Másrészt ez a korosztály ismeri a Danubius márkát,
mivel régóta a piacon van, így megbíznak benne. Ez a korosztály szívesebben választ
olyan terméket, amiről már hallott korábban. Harmadrészt ennek a korosztálynak az
elsődleges motivációja a wellness használat és ezt kapcsolják össze a fitness
szolgáltatásaival.
A termek kínálata összetett: a fitness részleg, modern gépekkel, kézi súlyzókkal, valamint
csoportos órák rendezésére alkalmas teremmel felszerelt. A wellness részlegek pedig
medencével, szaunával, pezsgőfürdővel vannak ellátva. Ennek köszönhetően a vendégek
szabadon választhatnak, a szolgáltatások sokaságából. Ez a komplex igény folyamatosan
növekvő tendenciát mutat. A világ népessége elöregedő társadalomban él, és ennek

46. 42
következtében egyre több az idős ember. Viszont ez a réteg az, akit a Danubius lánc céloz
kínálatával, így ez a stabil vendég bázis hosszú időre bebiztosítja a szállodalánc jövőjét.
Záró gondolatként, a dolgozatomat áttekintve, az nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a
Danubius Premier Fitness egy jól működő kiegészítő szolgáltatása a szállodának. Stabil,
kialakult vendégköre van. Jelenlegi pozíciója fenntartható a jövőben, de ahhoz, hogy
tovább növekedhessen új fejlesztések, új ötletek kellenek. Egy esetleges arculatfrissítés
véleményem szerint mindenképp pozitívan befolyásolná a létesítmények iránt kialakult
keresletet.

47. 43
Irodalomjegyzék
1) Az Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia. Turizmus Bulletin. XI.
évfolyam 4. szám (p. 55-56)
2) Ábrahám Júlia-Bárdos György, Szabadidő és rekreáció. Kultúra és közösség. IV.
folyam V. évfolyam. 2014 /I. Szám
3) Georg Seitz: Hotelmenedzsment. Budapest, Springer Orvosi Kiadó, 2000. (p. 25-
28)
4) Gergely L.: Növekvő gyógyturizmus, Piac & Profit, 2011. XV évfolyam 2011/4
(p.19)
5) Halassy Emőke: A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógy-és
wellness turizmus kapcsolata, Turizmus Bulletin, XI. évfolyam 4. szám (p.2-12)
6) Jákó Péter, Sport, egészség, tudomány. Magyar Tudomány 2012/09. (p.1081-1089)
7) Kiss Kornélia, Török Péter: Az egészségturizmus nemzetközi keresleti és kínálati
trendjei. Turizmus Bulletin V. évfolyam, 3. szám (p.7-14)
8) KPMG Consulting, Az egészségturizmus marketingkoncepciója, Turizmus Bulletin
2002/2 VI. évfolyam 3. szám (p.3-24)
9) Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai: tanácsok, tippek, trükkök nem csak
szakdolgozat íróknak, Budapest, Perfekt Kiadó, 2011. (p.97)
10) Málovics J., Málovics É. (2009): Szervezeti kultúra és kompetenciák az
egészségturizmusban: elméleti modellek és empirikus kutatási lehetőségek. In.:
Hentesi E. Majó Z., Lukovics M., (szerk.): A szolgáltatások világa. JATEPress,
Szeged, (p.108-126)
11) Melanie Smith-Puczkó László: Health and Wellness tourism; Butterworth-
Heinemann Publications; Burlington 2009;
12) Michalkó Gábor, Rátz Tamara: Egészségturizmus és életminőség Magyarországon.
Budapest. Pannónia-Print Kft. 2011. (p. 27)
13) Dr. Rátz Tamara, Zennis és Lomi, Lomi, avagy új trendek az egészségturizmusban,
Turizmus Bulletin 2001/4 V. évfolyam 4. szám (p.7-16.)
14) Dr. Ruszinkó Ádám: Egészségturizmus I., Heller Farkas Főiskola 2006.
15) Savella Orsolya és mtsai: Az egészségturizmus, az egészségmegőrzés az
élethosszig tartó tanulás szolgálatában. Magyar Sporttudományos Szemle. 16.
évfolyam 63. szám. 2015/3 (p. 43-47)
16) Vámosiné Rovo Gyöngyvér: Az egészségfejlesztés és rekreáció helye a turizmus
rendszerében. Tudásmenedzsment. Pécsi Tudomány Egyetem 14. évfolyam
2013/02, (p. 62-72)
17) http://www.ceginfo.hu/ceg/danubius-hotels-zrt-590131.html#cegkivonat
18) http://www.premierfitness.hu/
19) http://www.premierfitness.hu/hu/klubok
20) http://www.premierfitness.hu/hu/klubkereso
21) http://www.danubiushotels.hu/ceginformacio
22) http://www.danubiushotels.hu/szallodak

48. 44
23) http://www.hotelstars.hu/Default.aspx?tabid=161
24) http://www.furdoszovetseg.hu/hu/
25) www.hah.hu
26) http://szakmai.itthon.hu/turizmus-bulletin
27) https://www.ksh.hu/stadat_eves_4_5
28) http://neta.itthon.hu/szakmai-oldalak/strategiai-dokumentumok/nemzeti-100112
29) http://itthon.hu/documents/28123/7654442/wellness_turizmus_final_20140204.pdf/
e8daeead-85e0-4692-9e08-878fcd16ecdc
30) http://www.sikermarketing.hu/swot_elemzes_leggyakrabban_hasznalt_marketing_e
lemzesi_eszkoz
31) https://kjfturizmus.files.wordpress.com/2011/02/01b_szc3a1llodaipar-hazai-
tc3b6rtc3a9nete.pdf
32) https://www.palyazat.gov.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2

49. 45
Mellékletek
1-es melléklet: Belföldi vendégéjszakák száma, forrás:
https://www.ksh.hu/stadat_eves_4_5, letöltés dátuma: 2016.11.02.
2-es melléklet: Külföldi vendégéjszakák száma, forrás:
https://www.ksh.hu/stadat_eves_4_5, letöltés dátuma: 2016.11.02.

50. 46
3-as melléklet: Gyógyszállodák kihasználtsága, forrás:
https://www.ksh.hu/stadat_eves_4_5, letöltés dátuma: 2016.11.02.
4-es melléklet: Danubius szállodai szobák megoszlása, forrás:
http://www.danubiushotels.hu/ceginformacio/ceginformacio/a-szallodak, letöltés dátuma:
2016.11.08.

51. 47
Géppark listák, forrás: http://www.premierfitness.hu/, letöltés dátuma: 2016.10.23.

52. 48

53. 49
Órarendek, forrás: http://www.premierfitness.hu/, letöltés dátuma: 2016.10.23.

54. 50

55. 51
Árlisták: forrás: http://www.premierfitness.hu/, letöltés dátuma: 2016.09.19.

56. 52

57. 53

58. 54

59. 55

60. 56
Mélyinterjú kérdések:
1. Mikor alapították? Milyen szándékkal? Mi volt a cél a fitness terem
megnyitásának?
2. Milyen üzletpolitikai szándék áll a Premier Fitness lánc megalapítása mögött?
/szállodai termékkínálat bővítése, vendégkörbővítés/
3. Hogyan épül fel a szervezeti struktúra? /illeszkedik-e a Danubius Hotels láncba
vagy önállóan irányítás alatt van? A személyi edzők foglalkoztatása, hogy
működik? A szálloda vagy a terem alkalmazza őket?
4. Van-e olyan személy, aki az összes Premier Fitness teremért felelős, vagy külön-
külön, az értékesítési vezetők irányítása alá tartoznak a termek?
5. A termek népszerűsítése hogyan történik? Külön vagy központilag?
6. Kit tekintenek versenytársnak? /külső és esetleg láncon belüli/ Miért?
7. Kik vesznek /férfiak, nők, életkor szerint (korosztályok), külső vagy
szállóvendégek/ bérletet a Premier Fitness termekbe? Jellemzően milyen bérletet
vesznek?
8. Mi volt a cél a Royal bérlet bevezetésével? Mennyire népszerű ez a bérlet típus?
Vesznek-e egyáltalán?
9. A külsős és szállodavendégek milyen arányban használják a Premier Fitness
létesítményeket?
10. Mennyire veszik igénybe az árban foglalt személyi edzés és konzultáció lehetőségét
a fitness termek látogatói? Milyen személyi feltételei vannak ennek?
11. A fitness termet használók mennyire veszik igénybe a teljes (fitness, wellness, spa,
masszázs, étterem) csomagot?
12. Milyen hosszú az átlagos ott tartózkodás a fitness termet igénybe vevők esetén?
13. Vannak-e tipikus demográfiai jellemzői az egyes csoportos tornák résztvevőinek?
Melyek ezek? /személyi edzés, csoportos órák, vízi csoportos órák/
14. Ha vannak szenior vendégek (65+), milyen foglalkozásokon vesznek részt?
15. Jellemzőek-e céges vendégek a fitness termekben, akik bérletét a saját cégük
finanszírozza?
16. Melyik termek specializálódnak jobban céges ügyfelekre, ajánlanak
kedvezményeket vállalatoknak? Miért?