IKT

1. Mi van a magyartanár digitális tolltartójában?
Hogyan változtatta meg az internet az Ön gondolkodását? Ezt a kérdést szegezi elénk egy
nemrég megjelent kötet, amely további kérdésfeltevésekre inspirálhat sokunkat. Hogyan
változtatta meg, vagy hogyan változtathatná meg a világháló a magyarórákat? Milyen új
módszertani lehetőségeket rejtenek magukban a modern eszközök? Hogyan közelítsük meg a
digitális generációt, ha Petőfiről vagy Kosztolányiról szeretnénk beszélni? Egyáltalán
magyartanárként mit tudunk mondani az anyanyelvről egy megváltozott társadalmi-technikai
közegben? A válaszok megtalálása időszerű lett, hiszen a számítógépeket egyre több helyen
alkalmazzák az informatikaórán kívül is, különösképp a természettudományos tantárgyak
oktatásában (Hunya, 2005), ugyanakkor kevés szó esett eddig arról, hogyan hasznosíthatóak
ezek az IKT (infokommunikációs) eszközök humán területeken.
Az információs társadalom hozadékai és kihívásai, vagyis a szélesebb körben terjedő
eszközök és a digitális nemzedék ennek hatására megváltozott szokásai szükségessé teszik,
hogy újraértelmezzük módszertani kultúránkat az oktatás és informatika együttesében. A
tanulókat csak úgy kalauzolhatjuk tovább a Gutenberg-galaxisban, ha otthonosan mozgunk a
Neumann-univerzumban is, megteremtve a két dimenzió közötti átjárást.
Tapasztalataink szerint már-két három szoftver tanórai alkalmazása is képes a diákok
érdeklődését felkelteni, ugyanakkor érdemes pedagógiai eszköztárunkat folyamatosan
bővíteni. Egyrészt a tanulók a megnövekvő vizuális információk következtében másfajta
tudáskészlettel ülnek be az iskolapadba, másrészt a 21. század olyan kompetenciákat vár el az
egyéni és a társas boldogulás érdekében, amelyek fejlesztésekor szinte megkerülhetetlenek az
IKT-eszközök.
Digitális tolltartó alatt olyan összetett technikai környezetet értünk, amely magában foglalja a
rendelkezésünkre álló hardveres eszközöket és szoftveres alkalmazásokat (Papp-Danka,
2013). Az alábbiakban ez alapján mutatunk be néhány jó gyakorlatot, abban bízva, hogy
egyre többen színesítik órájukat IKT-eszközökkel.
Szemléltetés prezivel
A leggyakrabban használt oktatási anyagok a prezentációk (Seres–Fórika–Miskolczi–
Lengyel–Gerő, é. n.), amelyeknek fontosságát Comenius már a 17. században felismerte. A
bemutatók készítésében óriási kihívást hozott néhány évvel ezelőtt egy remek magyar
találmány, a Prezi nevű szoftver (prezi.com). Ennek segítségével ki lehet szakadni a
hagyományos diasorozatok linearitásából, így globálisan mutatható meg egy téma rész-egész
viszonya. Internetes voltából kifolyólag a szerkesztése mellett tárolni és megosztani is tudjuk
a prezentációkat. Az újszerű, látványos és felettébb érdekes bemutató egy merőben új
gondolkodtatási és gondolatátadási módszer. Előnye, hogy átfogó és összefüggéseiben
könnyen értelmezhető képet ad a bemutatott tárgyról azáltal, hogy a nagy egész és részletei
együtt jelennek meg. Az egyes elemek természetesen lekicsinyíthetőek és felnagyíthatóak
(Mester, 2013).
Karinthy írói munkásságához egy ilyen különleges bemutatóval próbáltunk kedvet csinálni
(http://bit.ly/1n8mtZO). Ahogy a képernyőfelvételen látható, a múzeumi képtárhoz hasonló
sablonon helyeztük el az íróval kapcsolatos legfontosabb információkat, amihez még a Röhög
az egész osztály című YouTube-os felvételt is integráltuk a prezentációba, hogy minél
emlékezetesebbé tegyük a tanulók számára a tudnivalókat.

2. Szintén látványosak és hasznosak a tanítás-tanulás valamennyi fázisában a címkefelhők. A
grafikai szervezők módszertani előnye többek között abban rejlik, hogy alkalmas a
kulcsszavak kiemelésére és összegzésére, illetve szerkesztés során a megadott szavakat
bármilyen alakba rendezhetjük, így tartalom és forma egymást erősítik.
Irodalom és informatika
A Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola 9. e osztályos tanulói
számára az előző félévben néhány irodalomórát az informatikateremben tartottunk meg,
ugyanis többen jelezték, szívesen megtanulnának prezit és címkefelhőt készíteni. A
tanulópárok a homéroszi eposzok egyes részeiből flash-alapú preziket készítettek, míg egyéni
munkában kedvenc görög istenüket vagy más egyéb mitológiai hősüket formázták
címkefelhőbe. Az elkészült tartalmakat a diákok a közös PicasaWeb galériában
(http://bit.ly/1eddZGA) osztották meg egymással, amit az osztály FB-os csoportjában is
elérhetővé tettek.
A projektnek köszönhetően a tanulók a nemzetközi és hazai pedagógiai szakirodalmak által
preferált együttműködő és hálózatalapú konstruktivista tanulás módszerei alapján dolgozták
fel eredményesen az egyébként sokszor nehéznek és szövevényesnek tűnő tananyagot,
amelynek a tantermi munkán túl a Gergő bácsi internetes tanterme nevű weboldalon
(https://sites.google.com/site/gergobacsiinternetestanterme/) igyekeztünk kijelölni a kereteit.
Nyilván a digitáliskultúra-azonos pedagógia (Fegyverneki, 2014) újfajta tanárszerepet
igényel, azonban az IKT-alapú motivációt vizsgáló empirikus kutatásunk azt bizonyítja, hogy
a tanulók érdekesebbnek találták a témát azáltal, hogy IKT-eszközökkel dolgoztunk.
Válaszaik alapján a későbbiekben is szívesen tanulnának digitális környezetben. Így csak
elszántságunkon és kreativitásunkon múlik, hogy mit teszünk a digitális tolltartónkba, hiszen
interaktív tábla és különösebb informatikai tudás nélkül is előrukkolhatunk olyan
újdonságokkal, amelyek felkeltik a tanulók érdeklődését.
Fegyverneki Gergő
magyar-mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár
Felhasznál/ ajánlott irodalom:
Fegyverneki G. (2014): Új szerepben a magyartanár: digitáliskultúra-azonos pedagógia
elméletben és gyakorlatban. In: VI. Oktatás – Informatikai Konferencia. Tanulmánykötet.
ELTE Pedagogikum Központ. Budapest. 274–288.
Hunya M. (2005): Virtuális tanulási környezetek. In: Iskolakultúra. 15. évf. 10. szám 53–54.
Papp-Danka A. 2013: Tanulás és tanulásmódszertan az információs társadalomban In: Ollé J.,
Papp-Danka A., Lévai D., Tóth-Mózer Sz., Virányi A. (szerk.): Oktatásinformatikai
módszerek. Tanítás és tanulás az információs társadalomban. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest.
Seres Gy., Fórika K., Miskolczi I., Lengyel P., Gerő P. (é.n.): Hipermédia az oktatásban –
avagy felhőpedagógia. Hogyan vált az elektronika az oktatás tárgyából annak színterévé?
URL: http://bit.ly/LTzjL8 Hozzáférés ideje: 2013. november 3. 1–7.