4. A nyelv változó és változatos
rendszer
változó: pl. szavak vesznek ki, új szavak kerülnek be a
nyelvbe (nyelvtörténet, diakrónia)
változatos: a társadalom rétegzettségével (vertikális)
és/vagy területi (horizontális) tagolódásával szokás
összefüggésbe hozni
Kell-e mindebből problémát csinálnunk, ha:
5. „A magyarul beszélők is sokféleképpen beszélnek, a
magyar beszédnek is sokféle változata van. A
magyarországi embereknek például fel szokott tűnni,
hogy az erdélyiek nem örülnek, hanem örvendenek. Ha
Sopronban egy helybeli ember megkér egy erdélyi
építőmunkást arra, hogy Tegye vissza a téglákat, az
erdélyi ember válasza, Hát azok majd betévődnek,
csodálkozást kel”
Kontra Miklós
8. Területi nyelvváltozatok
nyelvjárások, regionális köznyelvek
nyelvjárás (dialektus) alatt egy adott nyelv azon változatát
értjük, amelyet a nyelvterületnek csupán egy bizonyos
részén használnak. Kialakulásukat történelmi, társadalmi és
földrajzi okok magyarázzák.
A magyar nyelvjárások elsősorban hangzókészletükben és
részben szókincsükben különböznek, és csak kis mértékben
tér el nyelvtani rendszerük.
9. Társadalmi nyelvváltozatok
szociolektus, csoport- és szaknyelvek, hobbinyelvek, életkori
nyelvek)
a nyelv a társadalom rétegzettsége szempontjából is változatokat
mutat
E nyelvi rétegződésnek ma nálunk elsősorban a társadalmi
munkamegosztásban elfoglalt hely az alapja.
E szerint beszélhetünk csoportnyelvekről (hobbinyelv, szleng,
argo) és/vagy szaknyelvekről, (egy-egy szakterület sajátos
nyelvét, szó- és kifejezéskészletét jelentik, de van életkori nyelv,
sőt szokás a nemek nyelvhasználatának vizsgálása is.
A mai magyar társadalomban is vannak még társadalmi osztályok,
rétegek, s így a munkásság, a parasztság, vagy az értelmiség
beszédében is megfigyelhetők rétegnyelvi sajátságok.
10. Köznyelvi nyelvváltozatok
köznyelvi nyelvváltozatok (írott és beszélt köznyelv): a
társadalmi-gazdasági változások (polgárosodás, nemzetté
válás, városiasodás) szükségessé tették és előremozdították
az egységes nemzeti nyelv kialakulását. Ennek igényes
beszélt változatát köznyelvnek, írott változatát pedig
nemzeti irodalmi nyelvnek nevezzük (szépirodalom,
tudomány, sajtó írott nyelve).
A különböző nyelvjárási területeken élők úgy beszélik a
köznyelvet, hogy elsősorban kiejtésük, részben
szóhasználatuk, mondatfűzésük megőrzi anyanyelvjárásuk
sajátosságát. Ezért beszélhetünk regionális - területi
árnyalatokat mutató köznyelvekről.
11. Idiolektus: egyének sajátos nyelvhasználata,
egyediségével eltér az általánosnak tételezett köznyelvi
formától akár szókincsében, akár szerkesztésében vagy
szavak kiejtésében
12. Beszédváltozatok értékelése:
szegedi főiskolásoknak és budapesti egyetemistáknak a
magyar standard és nemstandard vajdasági beszéddel
kapcsolatos attitűdjét vizsgálták meg úgy, hogy az
értékelésben csak a beszéd játszott szerepet, a beszélő
egyéb tulajdonságai nem. A fővárosi diákok
előítéletesebbek voltak csupán a nyelvhasználat alapján,
hiszen a dialektust beszélőket kevésbé tartották
kedvesnek, ambiciózusnak, értelmesnek, jóképűnek,
meggyőzőnek és intelligensnek ( )
13. A nyelvjárás mint hátrány
számos hátránnyal ülnek be azok kiselsősök az iskolapadba,
akik valamilyen nyelvjárásban beszélnek (Erik példája), hiszen
- az iskolába bekerült gyerekek több mint fele valamilyen
nyelvjárásban beszél
- ugyanakkor köznyelven követelik meg az írott és szóbeli
feladatokat
- a helyesírási hibák 20%-a a nyelvjárási környezetre vezethető
vissza
Észrevétel: különbséget kell tenni édesanya-nyelv és édes
anyanyelv között (Sándor Klára), mert a magyar oktatás
túlságosan köznyelvközpontú, nem ismerik el a változatosság
értékét!!!
14. Intermezzo – egy iskolai történet
A jól képzett pedagógusnak nem az volt reakciója, hogy
kiigazította volna a saját hanyag kézírásából adódó
látszólagos egyezést a táblán, hanem megfogta az
osztálytársam hosszú, göndör haját, és a fejét
többször teljes erejéből az iskolapadhoz vágta. A
kollegámnak elindult az orra vére, de nem volt szabad óra
végéig megmoccannia a helyén, a vért sem moshatta le az
arcáról. Mukkannia sem volt többé szabad. A tanárnő
azzal indokolta a magatartását, hogy az illető gyerek nem
figyelt, pedig előtte már megmagyarázta, hogy az egyik
szó „híd”, a másik „lúd”…
15. Hátrány-e a nyelvjárás?
A nyelvjárás mint nyelvváltozat önmagában természetesen sem nem
előny, se nem hátrány.
Hátránnyá akkor válhat, ha olyan körülmények között használják,
amely körülmények nem kedveznek a nyelvjárási használatnak.
Leginkább a STIGMATIZÁLÁS által válik hátránnyá.
A nyelvjárások használatának bizonyos helyzetekben való hátrányossá
válása ott és akkor kezdődik, ahol és amikor valamely másik
nyelvváltozat használata társadalmilag értékeltebb, tehát
előnyösebb lesz.
A köznyelv presztízzsé válásával folyamatos adódnak a nyelvjáráshoz
olyan jelzők, mint maradiasság, műveletlenség, iskolázatlanság, de:
külföldön (Norvégia, Svájc) nagy becsben tartják a nyelvjárásokat, ott az
válik gyanússá, aki standard változatban beszél (valamit takargat?)
16. Lingvicizmus – a nyílt társadalmi
diszkrimináció utolsó bástyája
„A magyarul beszélő nyelvközösségekben tapasztalható olyan
társadalmi diszkriminációt, amikor magyarok egyik csoportja
magyarok másik csoportját azon az alapon diszkriminálja,
hogy az előbbiek szerint az utóbbiak „helytelenül”
beszélnek, röviden magyar l i n g v i c i z m u s nak
nevezzük.
A lingvicizmus szakkifejezést Tove Skutnabb-Kangas alkotta, a
rasszizmus, szexizmus és hasonló -izmusok analógiájára. Az eredeti definíció
főképp a nyelvek közötti diszkriminációra vonatkozott:
A lingvicizmust olyan ideológiákként és struktúrákként határozhatjuk meg,
amelyeket a hatalomnak és a (mind materiális, mind nemmateriális)
forrásoknak nyelvi alapon (az anyanyelv alapján) meghatározott csoportok
közti egyenlőtlen elosztásának legitimálásra, kialakítására és újratermelésére
használnak.”
17. Sirály vagy király?
avagy a nyelvi változók
Etnocentrikus szindróma (népek belső és külső elnevezése, az
idegen mindig barbár, megvetendő, erkölcstelen, alja szerintük)
18. század nyelvegységesítő programja (Bessenyei
)
minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, a tudomány kulcsa pedig a nyelv
presztízskérdés és nemzeti öntudat (ideológia)
nyelvművelők (elő- és nem leíró nyelvészek, holott a
tudomány leír. Szükség van rájuk?)
Pedagógusok tévedései
Hobbinyelvészek (az utca okoskodó „kisembere”)
NYELVI GÁTLÁSSAL KÜSZKÖDŐ ÁLDOZATOK
18. Szükség van-e nyelvművelőkre?
100 szegedi magyar szakos tanárképző főiskolai hallgató arra
a kérdésre, hogy „szükség van-e Magyarországon
nyelvművelésre” 95-en „igen”- nel válaszoltak, 2-en „nem”-
mel és 3-an nem tudtak válaszolni a kérdésre
az emberek hibáznak és a nyelvművelők szabályozzák a magyar nyelvet
a magyar nyelv a nemzeti identitás nagyon fontos része, tisztaságát meg kell őrizni
a nyelvművelés az által, hogy megmutatja a közös és mindenki számára helyes
nyelvváltozatot, segíti az embereket abban, hogy pontosan fejezzék ki magukat, és
a nyelvművelésre szükség van, mert fontos (megalapozatlan, elfogadhatatlan
részemről, hiszen nyelv az, amit beszélünk, nem pedig az, amit előírnak
nekünk!)
NINCS, LEGALÁBBIS NEM ÍGY VAN RÁJUK SZÜKSÉG?
Áltudomány a nyelvművelés? (tíz vagy téz? Illetve Cseresnyési 3 P-je)
20. A lingvicizmus elleni jogos hangok…
20o1-ig (reklámnyelvtörvény) nem volt szó a
nyelvművelés káros hatásairól
Szociolingvisták
(Kis Tamás: internetes szöveggyűjtemény A nyelvművelés
kártékonyságáról és ármánykodásáról)
Ady: a nyelvművelők a magyar nyelv hóhérai stb.
Nyelvjárási hátterű iskolák (a szegregáció
megoldás???)
Pedagógusok?
Közéleti személyiségek?
21. Útravaló mindenkinek
1. esélyegyenlőség elősegítése – vegyük figyelembe a
nyelvjárás függőséget
2. tudatosítandó, hogy a nyelvjárások nyelvrendszertani
értelemben a köznyelvi változatokkal egyenértékűek,
ugyanakkor Tudatosítani kell, hogy a köznyelv használata
bizonyos helyzetekben nagy előnyökkel jár, illetőleg hogy
vannak olyan helyzetek, amelyekben a köznyelvet, s vannak
olyanok, amelyekben a nyelvjárást célszerű, érdemes
használni
3. A köznyelv minél eredményesebb és gyorsabb
megtanítása a legrövidebb úton s a leginkább
fájdalommentes módon kontrasztív szemlélettel, a
tanulók nyelvjárási meghatározottságára való tekintettel
lehetséges.
22. minden erőnkkel érveljünk a nyelvi rasszizmus ellen
tudatosítsuk, hogy a nyelv változó és változatos rendszer
nincs értékbeli különbség a változatok között, funkcionális-
szituatív kettős nyelvűségre kell nevelni
tantárgyközi összefogás: topográfiai ismereteknél, történelem órán
archív felvételeknél, nyelvórákon magnóhallgatásnál, szépirodalmi
szövegeknél felhívni a figyelmet a nyelv területi-társadalmi tagolódására
újraértelmezni a nyelv vertikális és horizontális szintjeit, nem
kapcsolni hozzájuk pozitív és negatív értékképzeteket
nyelvjárási- köznyelvi szópárokon gyakoroltatva tudatosítanák
tanítványaikban környezetük nyelvhasználatának és az írott
köznyelvnek ezen leggyakoribb különbségeit. Ha ezt megtennék, a
szóban forgó helyesírási hibák számát bizonyosan számottevően
csökkenthetnék, s vele csökkenthetnék a tanulóknak anyanyelvükkel
kapcsolatos negatív élményeit is – mondja Kiss Jenő
23. Köszönöm a figyelmet!
Kívánom, hogy értékítélet-menetsen beszélj
mindig a nyelvről és változatairól!!!
REFLEKTÁLJ ÖNMAGADRA
– LEGYÉL LELKIISMERETES
Nyelv az, amit beszélünk, nem pedig az, amit
előírnak nekünk
