1. 2. Az elektronikus kommunikáció- és információfeldolgozás korszaka
3.1. Az elektronikus média, elektronikus publikálás
Az új rögzítési és kommunikációs technológiák (telefon, rádió, televízió az Internet) mára gyökeresen
átalakították a bennünket körülvevő világot, az egymásról való tudás a tudatosan megtervezett
kommunikáció napi gyakorlata az élet minden szintjét átjárja. A számítógép megjelenése, használata és a
globális hálózat kialakulása alaposan átrajzolta gondolkodásmódunkat és társadalmi életünket. Ezért óriási a
jelentősége annak, hogy hosszabb távú, történeti-társadalmi összefüggésben is lássuk a technikai fejlődés
okozta új eszközeink hatásait.
A technológiai fejlődés egyik következménye a publikációk számának növekedése, és formai átalakulása. Az
egész eddigi kommunikációtechnológiai történelem napjainkban teljesedik ki.
Az információtechnika fejlődése és beépülése a társadalomba a korábbi fejlődési ciklusokhoz képest példa
nélküli sebességgel történik. Míg a legfontosabb ipari berendezések, gépek felfedezéséhez kb. 250 évre volt
szükség, addig például a számítástechnika területén 40 év alatt hasonló vagy még nagyobb nagyságrendű
fejlődés ment végbe. Ugyanilyen arány, legalább öt-hatszoros sebességnövekedés figyelhető meg az új technika
elterjedéséhez szükséges időtartam terén is.
Az emberi kommunikációt hordozó médiumok körének bővülése, funkcióik bonyolultabbá válása visszahat
magára a kommunikációra tartalmi értelemben is. Érdemes visszatekinteni Vannevar Bush gondolatatira3
(1945) melyben a rögzítési és kommunikációs technológiák és az un. rekordokról4 ill., jövőjéről szól:
„Mennyiben szolgálta eddig a tudomány és a kutatás nyomán feltalált eszközök az emberiség javát? Kezdetben
megnövekedett az ember hatalma anyagi környezete felett. Jobb ételt ehetett, jobb ruhában járhatott, jobb
lakásban lakhatott, egyszóval, nagyobb biztonságban élhetett, és részben felszabadult a puszta lét igája alól.
Megismerte saját biológiai működését, így fokozatosan úrrá lett a betegségek felett, és hosszabb lett az élete. A
tudomány felfedte a fiziológiai és pszichológiai funkciók kapcsolatát, és ez által teljesebb lelki egészséget ígér.
Megteremtette az emberek közötti gyors kommunikáció lehetőségét: megalkotta a gondolatok rekordját, és
lehetővé tette, hogy mindenki hozzáférhessen az emberi szellem eme tárházához, és szabadon vegyen belőle.
Ettől kezdve a tudás már nem az egyeden keresztül, hanem a faj életén át gyarapodik és hagyományozódik. A
fotocella, ami fizikai értelemben látja a dolgokat, a fejlett fényképezési eljárás, aminek a segítségével nemcsak
a látható, de a láthatatlan is rögzíthető; az izzókatódos cső, ami hatalmas erőket képes vezérelni, és kevesebb
energiát használ, mint a szúnyog szárnya mozgatásához; a katódsugárcső, ami a mikroszekundum töredéke alatt
végbemenő folyamatokat is láthatóvá teszi; a relék, amik sokkal megbízhatóbban és ezerszer gyorsabban
hajtanak végre egy cselekvéssort, mint az ember – megszámlálhatatlan ilyen eszköz létezik ma már, és ezek új
utakat nyithatnak a tudományos rekordkészítésben.”
Napjainkban a hagyományos szemlélet mellett elterjedőben az a felfogás miszerint „a feladat az, hogy olyan
állampolgárokat neveljünk, akik a számítógépek és hálózatok világában önállóan gondolkodó, de
együttműködő és megértő cselekvői lesznek a társadalomnak. Ebben a szemléletben nem a számítástechnika a
lényeg, hanem az hogy a modern világ kontinuitását az emberi gondolkodás történetének legjobb eszméivel
közösítse.” 5 Nyíri Kristóf már mobil információs társadalomról ír: „…mely nem pusztán a szöveges-lineáris
információ, hanem egyszersmind az interaktív képi és hangi információ társadalma.” 6
3.2. Az információ és technika
„Az információtudás, az információ hatalom.” Az ember történeti fejlődése során az információ mindig
meghatározó tényező volt. Napjainkban az információ birtoklása létszükségletté vált, hiszen az információs
társadalom kialakulása szempontjából elengedhetetlen követelmény az ahhoz való gyors hozzájutás.
A könyvnyomtatás, a kommunikációs eszközök fejlődése az évszázadok során bizonyította már, hogy nem
elégedhetünk meg az információ tartalmi közlésével. A tartalmat a forma közvetíti számunkra, ezért a formai
kivitelezésre is ugyanakkora hangsúlyt kell fektetnünk. Az üzenetet úgy kell kialakítanunk, hogy esztétikai
élmény nyújtása mellett elősegítse a hatékony befogadást. Ehhez elengedhetetlen követelmény az emberi
pszichikum és társas lét alapos ismerete. A nyomtatott információhordozók növekvő előállítási és terjesztési
költségei, a megfelelő olvasókör megtalálásának nehézségei arra kényszerítik a kiadókat, hogy az elektronikus
publikálás felé forduljanak. Milyenek lesznek a jövő információhordozói? Az olcsó és egyre könnyebben
elérhető elektronikus publikációs lehetőségek ráadásul az információk további felelőtlen termelésére
csábítanak, és megkerülik azokat a szűrőket, amelyek a hagyományos kommunikációs csatornákban az
évszázadok során kialakultak. Alan Blacteky az amerikai MCNC CONCERT hálózat alelnöke megdöbbentő
becslést tett közzé: a világon megjelentetett információk 90%-a már most is digitális.

2. Napjainkban egyre több olyan médiatechnológia áll a fiatal korosztály rendelkezésére, melyek lehetővé teszik
az üzenetek elektronikus megtervezését, feldolgozását, előállítását, megjelenítést. Az interaktív médiaeszközök
elterjedése egyre több olyan új előnyöket kínál a felhasználók számára. Az információfeldolgozással
foglalkozóknak nincs más választása, mint alkalmazkodni a változásokhoz.
A műsorszórás, a távközlés és a számítógépes hálózatok konvergenciája a fogyasztó számára is
megtapasztalható valóság kezd lenni, még ha a kezdeti tapasztalatok, mondhatni, vegyesek is
Tehát a nem kerülhetjük meg a digitális technikákat és a hozzájuk tartozó technológiákat. P. Robinson szerint
az információ-technológiának olyan kemény szabályai vannak, amelyek gondolkodásunkat teljes mértékben át
kell hatni. A négy ökölszabály megfogalmazása szerint a következő:
Előretekintő hozzáállásra van szükség (a gyorsan fejlődő technika nem engedi meg a múlt vagy a jelen
problémáinak figyelembevételét, a lassan mozduló kormányok előnytelen helyzetbe hozzák az
országukat és a gazdaságukat).
Kifelé tekintő megközelítés szükséges (figyelembe kell venni a nemzetközi irányvonalakat).
Optimista hozzáállás kell (a pesszimizmus és a várható negatív hatások túlhangsúlyozása megelőz
ugyan egyes problémákat, de másokhoz vezet).
Együttműködésre van szükség (a technológia fejlesztéséhez és a vele járó gondok megoldásához
nemzetközi együttműködés kell).
3.3. A kommunikációs forradalmak
A kommunikációs forradalmak korszakait a szakirodalom az alábbi szerint taglalja:
A beszéd megjelenése
Az írás (kézírás, betűírás) kialakulása
A nyomtatás feltalálása, kizárólagossá válása
Az elektronikus távközlés kiépítése
Az elektronikus információ-feldolgozás (a hálózati kommunikáció kialakulása, a multimediális
kommunikáció megjelenése, a perszonális kommunikáció elterjedése).
1. ábra: A kommunikációs korszakok és médiumok
3.4. A korszak elemzése
Az elektronikus információ-feldolgozás korszakról akkortól beszélünk, amikortól lehetségessé vált egy adott
tartalom átalakítása olyan elektronikus jelekké, amelyek nagy távolságra eljuttathatók és könnyen
dekódolhatók. Ez a folyamat a 19. században gyorsult fel.
A 19. század - az ipari forradalom korában gyorsuló ütemben születtek a kommunikáció szempontjából jelentős
felfedezések. Ezek a felfedezések alapozták meg az elektronikus információfeldolgozás lehetőségét.
1823 - Joseph Nicéphore Niépce a fotográfia felfedezője.
1833 - Charles Babbage megfogalmazta a modern számítógépes technológia alapvető ötleteit.

3. 1837 - Samuel Morse New Yorkban bemutatja távíróját.
1876 - Alexander Graham Bell bemutatja a telefont.
1884 - Paul Nipkow Németországban már 1884-ben feltalálta a képfelbontás elvét.
1896 - Guglielmo Marconi feltalálja a drótnélküli távírót, szabadalmaztatja a rádiót Angliában.
1887 – Thomas Alva Edison szabadalmaztatja a fonográfot.
1894 – Edison műhelyében Dickson kinetográffal filmeket forgatott, melyeket kinetoszkóppal lehetett
megtekinteni.
1895 - Lumière-testvérek bemutatták a párizsi Grand Café-ban az első mozgóképeket és elindították
ezzel a kinematográfiát.
1903 - Donald Murray kifejlesztett egy távírót, mely lyukszalagra írja át a jelet.
1915 - rádióközvetítésre került sor a virginiai Arlingtonból Párizsba.
1926 - John Logie Baird London - Glasgow között vezetéken tévéadást közvetített.
3.5. Az elektronikus információ-feldolgozás korszaka
Számítógépek már a 17. században készültek, de fejlesztésük az elektromosság térhódításával a 19. századtól
kezdődött.
Az igazi fejlődést II. Világháború után a két nagyhatalom közti ellentét szülte hidegháborús törekvések
nagyban befolyásolták. Első helyen említhetjük a katonai fejlesztés igényét (légvédelem, miniatürizálás,
pontosság stb.), majd az 1950-es évektől az űrversenyt, mely kialakult az Egyesült Államok és Szovjetunió
között. Harmadikként, de nem utolsó sorban a piaci verseny megerősödése is több és gyorsabb információhoz
való jutást igényelt a maga területén (multinacionális cégek, profitszerzés stb.)
Nagy áttörést jelentett hadászatban a számítógépek összekapcsolása úgy, hogy egyetlen csomópontja sem
függött a többitől. Ez később megjelent a civil szférában is, mely előbb tudományos kutatásokhoz kötődött
(ARPANET) majd ebből fejlődött ki a metahálózat, az Internet (1989-90). Ennek legdinamikusabb területe a
csak szöveges Gophert felváltó World Wide Web (WWW) az információk grafikus megjelenítésének és a
köztük való navigáció egérkattintásos módszerének standardja. Az első ilyen programok (1994) az
információ vizualizációját jelentették. A WWW az Internetet szövegtérből vizuális (cyber) térré alakította.
3.6. Az Internet jelene, jövője
Marc Weiser9, – a XEROX egykori főkonstruktőre– a számítógépek fejlesztésének és használatának négy
korszakát különbözteti meg: A tanulmány, amelyben Weiser jövőképét kifejtette 1990-ben jelent meg a Science
tudományos folyóiratban.
A mainframe-korszak – amikor egy számítógépen sok felhasználónak kellett osztozni.
A személyi számítógépek kora – amikor egy személyhez egy számítógép tartozott.
Az Internet-korszak – amikor a hálózaton keresztül sok géphez lehet hozzáférni.
A mindenütt jelenlévő háttér-számítógépek kora – amikor mindenkire sok számítógép jut.
A jövőbe tekintve mindenképp további terjedésre és technológiai fejlődésre számíthatunk. Az Internet által
nyújtott információ-tömeg befogadása már ma is óriási megterhelést jelent az emberek számára. Ugyanakkor a
televízióval szemben az Internet sokkal több beavatkozási lehetőséget és csatornaváltást biztosít, sőt kisebb
anyagi- és időráfordítással bárki megjelenhet rajta saját információival.
A jövő tendenciája lehet az elektronikus információáramlás koncentrálódása és egyetlen globális csatornára
kerülése is. Ezt a koncepciót szorgalmazza a jelenlegi10 amerikai alelnök Al Gore is, akit az említett tendenciát
megnevesítve, az információs szupersztráda fő támogatójának tartanak. A szupersztrádán a telefonhívás, a
rádió- és TV-adás, az üzleti levél vagy fax, a banki átutalás mind egy kábelen vagy akár műholdon át jut el a
címzetthez.
Az USA korábbi alelnöke szerint: „Az ....iskolák minden korosztályát rá kell kapcsolni az új információs
szupersztrádára, jó szoftverekkel és jól képzett tanárokkal” (Clinton, 1996).
A fenti elvek alapján tekintsük át az egyes kommunikációs korszakokat. A korszakolás a szokásost kibővítve a
következő táblázat mutatja.

4. 3.7. A számítógép és hálózati kommunikáció
2. ábra: A számítógépes korszakok összefoglalása11
3.8. A hypermédia
Az előzőekben feldolgoztuk számítógépek 5 generációs fejlődését (elektroncsöves-, tranzisztoros-, integrált
áramkörös-, mikroprocesszoros- és az un. intelligens számítógép). Most pedig idézzük fel, hogy milyen
technológia fejlesztések születtek az elmúlt 50 évben.
Memex (V. Bush – 1952);
Hipertext rendszerű információszervezési elv (T. Nelson; – 1965);
A számítógép és az ember együttélése (szimbiózisa) (Licklieder; – 1968);
A multimédia, az egér, mint számítógépes eszköz megjelenése stb. (Engelbart; 1960-1968);
Grafikus felhasználói felület (Grafical User Interface), (Xerox; 1984);
Hálózatok fejlődése (ARPANet; 1969, Internet; 1989);
WWW-teória (Tim Berners-Lee; 1989).
Mellőzve a korábban már más tantárgyak keretében tárgyaknál megismert korszakokat –beszéd, az írás
(kézírás, betűírás), nyomtatás feltalálása – a következőkben a korszerű (elektronikus elven működő)
médiatechnológiák feldolgozáshoz szükséges ismeretekkel foglalkozunk.
Heterogén információ (szöveg, hang, kép, videó, stb.) olyan egységes szerkezetben, amely többféleképpen
használható. A hypermédia másként a multimédia módszerrel elkészített anyag olyan szervezése, amely
elősegíti a gyors tanulást annak révén, hogy az információt logikai sorrendben is követhetővé teszi. A sorrendet
az adott logikai séma alapján az olvasó dönti el.12
3.9. Az Internet
1957
A Szputnyik kilövése (a világ első műholdja)
az ARPA (Advanced Research Projects Agency) létrehozása az USA Hadügyminisztériumán
(Department of Defense) belül,
1968
a tervezett hálózat bemutatása az ARPA számára
1969
Az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) létrehozása; a kísérleti csomagkapcsolt
hálózat kiépítésével a BBN (Bolt, Beranek and Newman) Technologies-t bízzák meg
Kezdetben négy csomópont:
UCLA (University of California at Los Angeles)
SRI (Stanford Research Institute)

5. UCSB (University of California at Santa Barbara)
University of Utah
1971
Oktatási és kutatási intézmények kapcsolódása
15 csomópont (23 számítógép) (UCLA, SRI, UCSB, Univ. of Utah, BBN, MIT, RAND, SDC, Harvard,
Lincoln Lab, Stanford, UIU(C), CWRU, CMU, NASA/Ames)
1973
Az első nemzetközi kapcsolat az ARPANET-hez (Anglia és Norvégia)
Az Internet kialakulása
1982
Összekapcsolódás a MILNET-tel (Military Network; amerikai katonai hálózat)
További hálózatok kapcsolódása
MINET (a MILnet európai megfelelője)
NFSNET (National Science Foundation Network)
BITNET (Because It's Time Network; egyetemek közötti kommunikációt biztosító hálózat, eredetileg
IBM nagyszámítógépeket kötött össze)
EARN (European Academic Research Network)
USENET (hírcsoportok, "hirdetőtáblák" elérését biztosító hálózat; eredetileg UNIX operációs rendszerű
gépeket kötött össze)
EUNet (hasonló célú, európai országokat összekötő hálózat)
1990
az ARPANET megszűnik
az Internet további fejlődése
1990-es évek
a World Wide Web kialakulása
1990-es évek vége
További, dinamikus növekedés
Az Internet globalizálódása (az országos és nemzetközi vonalak sávszélességének növekedése; a
földrajzi határokon átívelő szolgáltatások megjelenése)
Az Internet popularizálódása (pl. ingyenes e-mail szolgáltatások; otthoni Internet elérés általánossá
válása)13
3.10. A személyi távközlés jövője (A perszonalizált kommunikáció)
Perszonalizált kommunikáción azt értjük, hogy az eddig központilag, választási lehetőség nélküli távközlési és
tömegkommunikációs megnyilvánulásokat felváltja a tartalmak egyéni, személyre szabott kiválasztásának
lehetősége, melynek gyakorlásához sokfunkciós digitális eszközre van szükség. Ez a változás már beindult.
Olyan eszközök állnak rendelkezésünkre, amelyekkel elintézhetjük akár a bankügyeinket, ugyanakkor filmet is
nézhetünk rajtuk vagy tanulhatunk is velük (számítógépek, IPod-ok, iBook, stb.). Ez a változás lényeges
átalakulásokat indított be pl. a televíziózás területén, mert kényelmes pozíció feladásra kényszerültek a
tévétársaságok, vagyis fel kellett venniük a versenyt az Internet nyújtotta lehetőségekkel: letölthető tartalmak,
ismételhetőség, idő független-, párhuzamos használat, stb.. A passzív nézőből aktív szerkesztő válhat.
3. ábra: Nemzeti Audiovizuális Archívum honlapja

6. 3.11. Az Internet közvetítésével megvalósuló televíziózás
A világot lefedő számítógépes háló, a World Wide Web megfelelő sebességű Internet kapcsolat mellett alkalmas
teljes körű multimédia szolgáltatások nyújtására, így televíziós műsorok közvetítésére is.
Az Interneten keresztül megvalósuló műsorterjesztés azonban potenciálisan sokkal több, mint ugyanannak a
szolgáltatásnak egy újabb elosztási csatornán való eljuttatása a fogyasztóhoz. Az Internet felhasználásával –
úgy tűnik – valóban elterjedhet az úgynevezett interaktív televíziózás, amivel kapcsolatban már jó néhány
kísérlet történt a kilencvenes években, de ezek rendre kudarcba fulladtak. Az új kulcsszó a feljavított
televíziózás15, amely a néző számára még élvezetesebb, még szórakoztatóbb, az egyéni érdeklődésének még
inkább megfelelő műsorokat nyújt. Csak a példa kedvéért néhány már kipróbált és sikeres kínálati elem főbb
műsortípusonként:
hírek, információs műsorok: a legszélesebb választékú hírek, valamint háttéranyagok, elemzések az
aktuális eseményekhez kapcsolva;
sportközvetítések: részletes információk a játékosokról és a csapatokról, eredménystatisztikák, interjúk a
sztárokkal, kulisszatitkok a csapatok felkészüléséről;
filmek, sorozatok: háttérinterjúk, videoklipek, a sztárok ilyen-olyan ügyei;
show műsorok: werk-anyagok, a műsorokba be nem került részletek, a sztárokról összegyűjtött
információk, on-line beszélgetés stb.
A műsorlehetőségek száma szinte korlátlan. Természetesen új módon lehet reklámozni is, nem beszélve arról,
hogy az elektronikus vásárlás és az elektronikus bankműveletek bonyolítása is hozzátartozik a lehetőségekhez,
azaz a többletbevételeket hozó kereskedelmi szolgáltatások nyújtására is alkalmas a feljavított televíziózás
rendszere.
Video átvitel az Interneten (A valós idejű video átvitel sokkal szélesebb sávot kíván, mint a hangátvitel). Ma
még az Internetes video-közvetítések minősége elég gyenge. A következő típusú video-átvitelek léteznek az
Interneten:
On-line, pont-pont videokonferencia; egy utas audiovizuális sugárzás (broadcasted audiovisual feeds)
Interaktív audio/video archívum: Ebben az esetben a valósidejű átvitel ritkán követelmény. Egy
archívumból le lehet tölteni az egész fájlt (lassan) a lejátszás már a helyi merevlemezről (gyorsabban)
történhet.
Video átvitel az Interneten – Videokonferencia; a videokonferencia csoportok vagy egyének közötti olyan
beszélgetés, melynek résztvevői különböző helyen vannak, viszont láthatják és hallhatják egymást. Általában a
hagyományos videokonferencia speciális nagy sávszélességű telefonvonal(ak)on zajlik. Világszerte földrajzilag
különböző helyeken kiépített speciális felszereltségű konferencia termeket használnak erre a célra.
Az Interneten pl. a CU-SeeMe program a videokonferencia egy egyszerű formáját teszi lehetővé minden olyan
felhasználó között, akik egy megbeszélt chat csatornához csatlakoznak és rendelkeznek videokamerával.
Video átvitel az Interneten – Streaming Video; A „streaming video” (mozgó)képek sorozata amelyeket
tömörített formában küldenek el/szét az Interneten és a néző(k)nél azonnal megjelennek a képek mihelyst az
adatok megérkeznek. A streaming media streaming video hanggal. A nézőnek egy speciális lejátszó programra
van szüksége, amely kitömöríti és megjeleníti a képi adatokat.
Rendszerint előre digitálisan felvett v. digitalizált videofájlokat küldenek el így az Interneten, viszont lehetőség
van „élő közvetítésre” egyidejűleg akár több néző részére is. Az elterjedtebb streaming video (és streaming
media) technológiák: RealSystem (RealPlayer), NetShow Services.
Az on-line kamerák jellemzői
térben távoli helyek elérése
viszonylag egyidejű bejátszások
változatos helyszínek
változtatható kameraállások
Időbeli egyidejűség
A hírérték mindennapossága
Párhuzamos történetek
A kamerák hátrányai
Viszonylag kis sebességű elérés

7. Viszonylag nagy időközök a mintavételezésnél
1. hang: Különböző mintavételezésű hangok bemutatása hangszeren
2. hang: Különböző mintavételezésű hangok bemutatása beszédhang segítségével
3. hang: Különböző mintavételezésű hangok bemutatása énekhang segítségével
Az on-line televíziók jellemzői
interaktivitás (On-line műsorok esetén a néző átminősülhet jó esetben műsorkészítővé, a néző gerjeszt
cselekvéseket, a valódi műsorkészítő nézővé válik, elmosódnak a pontos határok).
non-linearitás; a néző maga állítja össze saját napi TV-programját, az egyes blokkokon belül is
viszonylagos szabadsággal rendelkezik.
Térben távoli helyszínek
Közelebb hozza a világot
A véletlen megnövelt szerepe
Magánélet, közélet egybemosása
Egy on-line tv hétköznapjai során lehetséges szerkezet:
A híradó egyik blokkja (nem lineáris)
Kerekasztal beszélgetés, melybe a néző beleszólhat (on-line adás)
Más kameraállás, melyet a néző választhat ki magának
Az on-line televíziók hátrányai:
Lassú elérhetőség
Nehezen kezelhető
Nem nyújt valódi interaktivitást
Gyakran régi hírek, nem mindennapos frissítés
On-line televíziók címe az Interneten
http://www.real.com/welcome/, http://www.broadcast-live.com/, http://www.webcam.com
Tévé Rádió
WATCH TV MUSIC TV/RADIO
WATCH TV Avexnet TV (Japan)
BBC News (UK) Basement (Australia)
CCTV-4 (China) Donna (Belgium)
DW-TV (Germany) Viva Plus (Germany)
n-tv (Germany) VPRO (Netherlands)
NASA TV (USA) MP3 Radio Stations
Fashion TV (France) Radio-Locator
4. ábra: On-line televíziók és rádiók az Interneten