A bemutatómban a kommunikációkutatásról írtam, annak önállósodása utáni koráról. Benne van például az 1970-es,1980-as évek, a televízió hatásai, és még sorolhatnám.
A prezentációm Myat Kornél:Médiaelméletek és a késő-modern médiakörnyezet c. műve alapján készült. Szó esik benne a késő-modern, modern és a posztmodern médiakörnyezetről. Különböző elméletekről, mint például hatásparadigmáról, kultivációs elemzésről, napirend-vagy tematizációs elméletről és még további elméletekről. Fontosabb személyekről.
I. Radikális változások (IT, ICT, társas-net) pedagógusok megújulása
II. Válaszadásunk az irreguláris, véletlen, kontrollálatlan tartalmakra
III. Média és kommunikáció
IV. A digitális forradalom
V. A digitális média
VI. Az új média és a hálózatalapú tanulás
VII. Internetes társas-közösségi e-Learning
VIII. Az ÚJ MÉDIUMOK és a tanulás elemzése (tudás-kompetenciák, motiválás, szemléltetés, értékelhetősége)
IX. Pedagógiai konzekvenciák
Fülöp anett a kommunikációkutatás önállósodását köv. k.Fulop_Anett
Prezentációmban a kommunikációkutatás önállósodását követő korszakról van szó. Az 1960-as évektől indul, át a '70-es '80-as éveken, továbbá a televízió és média hatásairól, információs forradalomról, virtuális valóságról, mesterséges intelligenciáról és a jövőképről is szó van benne.
A bemutatómban a kommunikációkutatásról írtam, annak önállósodása utáni koráról. Benne van például az 1970-es,1980-as évek, a televízió hatásai, és még sorolhatnám.
A prezentációm Myat Kornél:Médiaelméletek és a késő-modern médiakörnyezet c. műve alapján készült. Szó esik benne a késő-modern, modern és a posztmodern médiakörnyezetről. Különböző elméletekről, mint például hatásparadigmáról, kultivációs elemzésről, napirend-vagy tematizációs elméletről és még további elméletekről. Fontosabb személyekről.
I. Radikális változások (IT, ICT, társas-net) pedagógusok megújulása
II. Válaszadásunk az irreguláris, véletlen, kontrollálatlan tartalmakra
III. Média és kommunikáció
IV. A digitális forradalom
V. A digitális média
VI. Az új média és a hálózatalapú tanulás
VII. Internetes társas-közösségi e-Learning
VIII. Az ÚJ MÉDIUMOK és a tanulás elemzése (tudás-kompetenciák, motiválás, szemléltetés, értékelhetősége)
IX. Pedagógiai konzekvenciák
Fülöp anett a kommunikációkutatás önállósodását köv. k.Fulop_Anett
Prezentációmban a kommunikációkutatás önállósodását követő korszakról van szó. Az 1960-as évektől indul, át a '70-es '80-as éveken, továbbá a televízió és média hatásairól, információs forradalomról, virtuális valóságról, mesterséges intelligenciáról és a jövőképről is szó van benne.
2. Tartalom
• Az újkor technikai és kommunikáció fejlődése és bemutatása.
• A propaganda bemutatása és jellemzése.
• A tömegkommunikáció kialakulása és kutatása
• A kommunikációelmélet korszaka
3. Az elektronikus közlési és rögzítési
technikák
• Az ipari forradalom a technika felgyorsulását követelte
• Urbanizáció, vagyis a polgárság megerősödése
• A fejlődés és a kapitalizmus megjelenése magával követelte
az információt
• A 19. század technikai vívmányai a fényképezés, az írógép, a
hangrögzítés, a telefon és a távíró
5. A propaganda kialakulása
• A latin propagare szóból ered
• Célja a befolyásolás, meggyőzés, toborozás
• Az egyház rendszeresen használta/használja (Prédikációk)
• A 19. században kezdett elterjedni a politikában (Hitler
szónoklatai)
6. A tömegkommunikáció kialakulása I.
• A 18. században a közvélemény főleg nyilvános vitákban
nyilvánult meg, mivel a sajtó főleg az államhatalom kezében
volt. A közoktatás bevezetésével egyre többen tanultak meg
olvasni, így a kritika megfogalmazása is egyre több személy
számára vált általánossá.
• A polgári társadalom tagjai egyre műveltebbek, a polgári
államok oktatáspolitikai törekvéseinek köszönhetően
csökken az analfabétizmus, egyre szélesebb rétegek lesznek
részesei a társadalmi információáramlásnak, ezért jellemző,
hogy a társadalom információs szükséglete egyre gyorsabban
nő.
7. A tömegkommunikáció kialakulása II.
• A tömegkommunikáció forradalmának jellemzője, hogy az
információ rögzítésének és tárolásának új módjait találják fel,
illetve a korábbiakat (nyomtatás) tökéletesítik. Emellett abszolút
újdonság, hogy megoldják az információ gyors továbbításának a
problémáját is, amire korábban nemigen volt példa, hiszen azt
csak a postagalambok és a futárok segítségével tudták
megvalósítani, ami meglehetősen esetleges volt. Mindehhez
felhasználják a tudomány eredményeit. Az
információtovábbításhoz kapcsolódó találmányokat tekintjük át
először, hiszen ez volt az egyik első lépés a tömegkommunikáció
kialakulása felé. Ez volt a modern sajtó kialakulásának egyik
feltétele éppúgy, mint az elektronikus médiumoké.
9. A tömegkommunikáció-kutatástól a
kommunikáció-kutatásig II.
A tömegkommunikációs eszközök kutatása - a kampányok
tanulmányozása révén - később a kommunikációkutatás
területi felosztására is kiterjedt:
• A közönségkutatások azt vizsgálták, hogy kik és mennyien
figyelnek az eszközre, ill. a közleményre.
• A tartalomelemzések a közlemények nyelvezetének,
logikájának és szerkezetének vizsgálatával foglalkoztak.
• A hatáselemzések a tömegkommunikáció
következményeivel, hatásával foglalkoztak.
10. Az önálló kommunikációelmélet
korszaka (40-50-es évek)
• A háborús hírek után kezdtek kutatni illetve a propagandák
után, és így ez vált a legfontosabbá.
• Az amerikai szociológiában a társadalmi viszonyok kerültek
előtérbe.
• George Gerbner szerint „A kommunikáció üzenetek
segítségével történő interakció. Az üzenetek formálisan
kódolt szimbolikus vagy reprezentatív események, amelyek
jelentését többen osztják egy kultúrában, s amelyeket épp
azért hívnak életre, hogy ezt a jelentést hordozzák. Az ilyen
‘üzenet események' segítségével történő társadalmi interakció
az ember ‘humanizációs' folyamata."