1. Thomas L. Friedman
ÉS MÉGIS LAPOS A FÖLD
A XXI. század rövid története

2. Alapfelvetés :
A Föld Lapos !
Globalizáció
A kapcsolatok és technikai lehetőségek által a
megszűnnek a távolságok és térbeli akadályok
A Föld tehát lapos.

3. „ A 3 globalizáció „
Kolombusz felfedezi Amerikát Ó- és Újvilág
kereskedelmi kapcsolatai kb. 1800-ig Erőverseny
országok között
1800-2000-ig Nagy Multinacionális tőke kialakulása,
versenye. Megszűnik a távolság a kommunikáció és
technológia fejlődése miatt
2000-től A PC elterjedésével, az egyének versenye
zajlik a globális gazdasági színtéren.

4. Mérföldkövek a kilapulásban/1
„A falak leomlanak, az ablakok megnyílnak”
1989.11.9. A berlini fal leomlása Ezzel egy időben:
Az utolsó akadály elhárul a A PC elterjedése, Windows
Globális világgazdaság forradalom
kiteljesedésének útjából Digitalizmus korának kezdete.
Kelet és nyugat határai eszmeileg A tartalom létrehozható digitális
is leomlanak formában
Szabad Rengeteg tartalom születik ez sok
verseny/információ/termék ötletet is jelent.
áramlás
Európa teljes egységesülése EU
kibővítése (Ekkor teljesedik az a
tudáshalmaz, ami miatt a LLL
Jegygyűrű=Euro paradigmává válik!)

5. Mérföldkövek a kilapulásban/2.
„A kapcsolódás új korszaka: a Netscape színre lép”
Hogyan lesz egységes az
1995. 09. 08. a Netscape bejegyzése világhálóhoz való hozzáférés:
a tőzsdén
A Netscape az első grafikus 1. Opticai kábelezés: szélessávú
böngésző adatközlés
Internet IPAR kialakulása. 2. Egységes programnyelvek:
szabványos tartalmak
Internet/World Wide Web
3. Mindenki képes legyen használni:
A digitálisan létrehozott tartalom Mark Andersen „állj rá és kattints
kereshetővé, közzétehetővé válik rá”
Ugyanekkor a Win. 95. internet
támogatással készül- Bárkié lehet a Eredményeként a világon bárki
világháló bárkivel kommunikálhat
5év alatt 600E használóból 40M Megoszthatja tevékenységét
lesz

6. Mérföldkövek a kilapulásban/3.
Munkafolyamat szoftverek
Kezdetben a digitális Munkafolyamat rendszerek
munkamegosztás nehézkes alakultak ki (pl. SAP)
volt
Külön részfeladat-gyártó- Létrejön egy közös tér, ami a
programnyelv… világ bármelyik pontjáról
Nem lehetett teljes az elérhető azonos „nyelvet”
együttműködés használ, lehetőséget ad
Szabványosított e-mail korlátlan:
nyelvek és
dokumentumformák Önérvényesítésre
kellettek (SMTP,HTML)
Együttműködésre

7. Mérföldkövek a kilapulásban/4.
Tartalomfeltöltés
A közösség erejének kiaknázása
„We Are The Web” Blogok: cenzúra nélküli híráradat
Kevin Kelly 2005
Letöltési és feltöltési arány Nem csak szó-kép és hang is!
megfordul
Nyílt forráskód mozgalom-
Bárki-bármiről írhat.
ingyenes szoftverek közösségi
fejlesztéssel
Wikipédia: online enciklopádia,
háttere: önreprezentáció-elismerés önszabályzó rendszer
Csoporttöbblet adja a zsenialitást
Motiválja a piacot, minőséget lehet csak
eladni pénzért Az egyén hallatja a hangját az új
Windows-Linux közösségben.
OppenOffice
Mozilla Firefox Stanford-Új-zéland
Kollaboráció

8. Mérföldkövek a kilapulásban/5.
Feladatkiszervezés K2Y
1 milliárd lakosú India Rutinfeladatok kiszervezése az
„Agyexport.” időeltolódás lehetőségének
kiaknázásával.
Erős, színvonalas egyetemi oktatás
A bérköltségek óriási
Kezdetben kivándorlás USA-ba, különbségei!!!
majd 1996-tól (Távközlési
liberalizáci USA) Az optikai
kábelezés túlméretezése miatt Rengeteg jól képzett műszaki és
ingyen jut lehetőségekhez India. informatikai szakember!
A General Elecric hazaengedi Indiai Napjainkban minden ágazatot
dolgozóit, hogy a hálón keresztül gyártás-értékesítés-karbantartás
végezze munkáját. megéri kihelyezni.
K2Y probléma megoldása, mint Indiában az oktatás általános és
vizsgafeladat Indiának magas szintű, specifikus képzést a
kihelyező cég biztosít.

9. Hatodik tényező
offshoring
 Fogalma
 Előnye
 Példa
 Hova vezethet ez?

10. Hetedik tényező
Ellátási láncok
 a Wal-Martról, a világ legnagyobb kiskereskedelmi
hálozatáról
 „Wal-Mart szimfónia“
 Egyediségére utaló tenyezők
 Az RFID-cimkékkel ellátott áruk
 De! A negativumokról is pár szó

11. Nyolcadik tényező
Insourcing
 Fogalma
 Kinek jelentős ez a folyamat;
 A „UPS“ új szoftveréről

12. Kilencedik tényező
In-formació
 A Google-ról
 Legkeresetebb szavak
 Új szolgaltatás („Sushi 20817“)

13. Tizedik tényező
Szteroidok
 Mik is azok a szteroidok?
 Formái (digitális, virtuális, mobil, személyes)
 Egyes szteroidok részletesen (fájlcserelők,
multifunkcionális eszközök, VoIP,
 Überszteroid: a vezeték nélküli technológia

14. Tripla konvergencia
 Az első konvergencia: a tíz tényező kezdett hatni
egymásra
 A második konvergencia: az új üzleti játéktér
 A harmadik konvergencia: a 3 milliárd ember
„belépése” a lapos világba

15. Az első konvergencia
Internet-hozzáféréssel ellátott globális környezet, ami
lehetővé tette a sok új együttműködési formát,földrajzi
helyzettől, távolságtól függetlenül- ez az első
konvergencia eredménye!!!

16. A második konvergencia
A termelékenység nagy ugrása akkor következik be,
amikor az új technológia mellé új módszerek is társulnak
az üzletvitelnek. Az új számítógépek mellé új
ismeretanyagot, tudást, tapasztalatot, újfajta
képességeket, üzleti eljárásokat kell elsajátítani.

17. A harmadik konvergencia
A zárt rendszerekben korábban nem kapott lehetőséget
versengeni, együttműködni: India, Kína, Oroszország,
Kelet-Európa, Latin-Amerika, Közép-Ázsia. Megnyílt
előttük is a kapu, csatlakozhattak a szabad piac nevű
„játékhoz”. Komoly következmények nélkül nem lehet
bevinni ennyi és ilyen oktatási hagyományokkal
rendelkező kultúrát.

18. A „zippyk” köztünk vannak
Az indiai ifjúság reményteli nemzedéke, akik azután
váltak nagykorúvá, hogy India elfordult a
szocializmustól. A 15 és 25 év közöttiek. Energikus
fiatalok, akiket mindig az ambiciózusság jellemez, keresi
a kihívásokat. India lakosságának 54%-a(555 millió) 25 év
alatti.

19. A nagy „szortírozás”
Az információtechnológiában végbement fejlődés
lehetővé teszi a vállalatok számara, hogy üzleti
tevékenységükből kiiktassanak minden olyan akadályozó
tényezőt és mindent, ami nem a hatékonyságot szolgálja.

20. Amerika és a lapos föld

21. Amerika és a szabad kereskedelem
 Amerika a maga egészében többet nyer, ha
ragaszkodik a szabad kereskedelemről vallott elveihez,
mintha megpróbál ellene falakat építeni
 A piac és verseny fontossága, a védekezés a
protekcionizmus (a külgazdaság hatásai ellen védekező
gazdaságpolitika) formáinak támadása
 A mezőgazdaság helyett az iparosítás, és a
számítógépesítés felkarolása  mai gazdasági
színvonal.

22. Mikor fog Amerika jól teljesíteni a szabad
kereskedelmen alapuló lapos világban?
-Az amerikaiak a világ minden tájáról érkező tehetségekkel
kényszerülnek versenyezni
- az oktatás és továbbképzés intézményeinek segítése.
-Magasan képzett embereket kell „termelni” , akik képesek az
egész világon eladható tudásalapú termékeket előállítani (ez
szükséges a globalizációban való boldoguláshoz)
„Különbség van ismeretalapú termékek és anyagi termékek
között” (Paul Romel, a Stanfordi Egyetem gazdasági
specialistája)

23. „A félelem jó, mert növeli a változatásra,
felfedezésre és jobbításra való hajlandóságot és
törekvést”
-Az indiaiak és a kínaiak generálta verseny  előbbre
viszi Amerikát (ők is magasabb életszínvonalat
akarnak, igazi márkára vágynak, minél előrébb jutnak,
annál több pénzük lesz, annál többet költenek, annál
sokfélébb lesz a termékpiac)
- Tanulás
- Képességek fejlesztése

24. Érinthetetlenek
- Amerika „ellustult”  Senki sem lehet közepes
-„Lányok, gyerekkoromban a szüleim mindig azt mondták: Tom,
edd meg a vacsorádat; Kínában és Indiában éheznek a gyerekek!”
Én pedig azt mondom nektek: „Lányok, írjátok meg a házi
feladatotokat; kínai és indiai gyerekek fenik a fogukat a leendő
állásaitokra!”
- Ahhoz, hogy az amerikaiak biztonságban
érezhessék magukat az új világban
„érinthetetlenné” kell válniuk. Mit jelent ez?

25. Az érinthetetlenek:
-„egyedi dolgozók”: egyedi munkaerő (áruikra,
szolgáltatásaikra globális piacuk van, az ő munkájukat soha
nem fogják kihelyezni)
- szakemberek: ide tartozik az összes ismeretalapú
dolgozó, olyan szaktudást képviselnek, amire mindig nagy
igény mutatkozik és nem helyettesíthetők
- „lehorgonyozott dolgozók”: munkájuk le van
horgonyozva, jellegénél fogva helyhez kötött, keresetük a
piaci viszonyokhoz igazodik.
- „rugalmas dolgozók”: folyamatos tudásmegújítás, új
képességek, gyakorlat megszerzése, „teremtsen mást, mint
a tömegcikk vaníliafagylalt”…
- (aki a munkaerőpiac végén áll, rosszul fog járni)

26. Megóvandó értékek:
-„A mi egyetemi rendszerünk a legjobb” (Bill Gates), finanszírozzák az
egyetemeket, hogy minél több kutatást végezzenek, jutalmazzák a
kockázatvállalást, az egyetemi rendszer versengő, kísérletező
(webböngésző, mágneses rezonancián alapuló képalkotás – MRI, globális
helymeghatározó)
-Egyedi innovációs központok, hatékony tőkepiac
- Nyitottság (vonzerő a külföldiek számára)
- A szellemi tulajdon védelme (egy pillanat alatt globális sikert lehet
elérni)
- Rugalmas munkajogi rendszer (könnyen, és gyorsan átcsoportosítható
a munkaerő és a tőke)
- Társadalmi és kulturális olvasztótégely (bizalom)

27. Ha összekötjük egymással a világ összes tudásforrását,
és támogatjuk az egyre növekvő kereskedelmi forgalmat,
és integrációt, a globális torta nagyobb és komplexebb
lesz.
Ha egy ország tehát, támogatja a különlegesen képzett
alkalmazkodni tudó, magasabb hozzáadott értéket
végző munkaerőt, akkor megkapja méltó jutalmát: az őt
illető szeletet a növekvő tortához.
De:
EZEN FOLYAMATOSAN DOLGOZNI KELL!

28. A néma válság
-Bizonyíték: az USA nem nyert a 2004-es olimpián aranyat kosárlabdában
- Okok:
- APAD A MENNYISÉG: kevesebb tanárt képeznek, külföldről is
kevesebben jönnek tanítani, az amerikai egyetemisták az 1970-80-as években
igen nagy százaléka jogi tanulmányokat folytatott, a ‘90-es években pedig
business szakokra járt  Amerika matematikai és műszaki tudományok terén
dolgozó tanerejének kétharmada 2010-re nyugdíjba megy.
- ELPÁROLGÓ AMBÍCIÓ: az amerikaiak nem elég ambíciózusak,
megasztár problémákkal küzdenek, az amerikai vállalatok külföldi
kiszervezése  100 %-os termelékenységnövekedést von maga után. (+ a
lapos glóbuszon ideális, ha egy országnak nincsenek természeti
erőforrásai)
- OKTATÁSI SZAKADÉK: az iskolások eredményeiben 1995 óta sem a
matematikában, sem a természettudományokban nincs javulás, a szingapúri
diákok 44 %-a, a tajvaniaknak pedig 38 %-a a legfelső szintű matematikai
tudással rendelkezik, az USA diákjainak csak 7 %-a éri el ezt a szintet.
Pedig: „Az Intel chipjeihez két dolog kell: homok és ész”

29. Hogyan maximalizálhatóak a lapos világból adódó
lehetőségek, és hogyan biztosítható azok védelme, akiknek
nehézséget okoz az átalakulás?
VEZETÉS: inspirálni kell az embereket, cselekvésre kell szólítani őket, hogy
feleljenek meg a kihívásoknak.
IZOMÉPÍTÉS: élethosszig tartó alkalmazás helyett („zsírfelhalmozás”),
élethosszig tartó alkalmazhatóság („izomépítés”), az egyén egyre inkább felelős a
karrierje alakulásáért, a kormány felelőssége – segítsége az egyént az ehhez
szükséges képességek („izmok”) kifejlesztésében.
HÍZÓKÚRA: társadalmi biztonság („jó zsír”), az olyan jóléti rendszer, amely nem
ösztönözi munkára az embereket („rossz zsír”), megoldás: munkabér biztosítási
rendszer, „a munkavállalót kipárnázzák”.
TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS: cégek felelőssége, „ha manapság nagy
vállalat akarsz lenni, jó vállalatnak kell lenned.” (Jeff Immelt, a GE ügyvezető
igazgatója)
SZÜLŐI FELELŐSSÉG: „semmi rossz, semmi stressz az iskolában”… ez a felfogás
az amerikai társadalom rákfenéje! Többet kell tenni azért, hogy a gyerekek
kimozduljanak a kényelmi zónából!

30. Méltányos laposizmus
A kormánynak létre kell hozni a szükséges infrastruktúrát,
megteremteni a biztonságos eszközöket, és meg kell tennie
azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítik, hogy minden
amerikainak nagyobb esélye legyen a munkavállalásra egy olyan
korban, amikor senkinek sem garantált az élethosszig tartó
munka.
Esélyteremtés!!!
„JFK embert akart küldeni a Holdra. Az én álmom, hogy
minden amerikai főiskolára járhasson.”

31. A fejlődő országok és a lapos világ
1. NÉZZÜNK MAGUNKBA!: önvizsgálat, tisztán látni, hogy más
országokhoz képest, hol állnak a világot kilapító 10 tényező
viszonylatában.
2. REFORM-NAGYKER: felelős költségvetési és pénzügyi stratégiák
folytatása.
3. REFORM-KISKER: vállalkozásbarát környezet, el kell hárítani az
akadályokat az infrastruktúrában, de az oktatás és kultúra területén is + jó
kormányzás.
4. A KULTÚRA: GLOKALIZÁCIÓ
5. MEGFOGHATATLAN: Miért van, hogy az egyik ország képes
fenntartani a fejlődést, a másik pedig nem???
 a társadalom képes és hajlandó-e összefogásra, és a
gazdasági felelősségért való áldozatvállalásra
 vannak-e a társadalomban olyan vezetők, akik képesek
előrelátni, milyen irányú fejlesztésre van szüksége az
országnak, és hatalmukat a változás elősegítése érdekében
használják-e fel.

32. „Még ha jó kerékvágásban vagy is, ha egy
helyben maradsz, elütnek.”

33. A vállalatok esete a lapos
világgal
Akiknek sikerül:
 MITŐL?
 A megváltozott környezethez alkalmazkodó stratégia
kidolgozása
 A riválisoknál gyorsabb reakció a lapos világ nyújtotta
lehetőségekre
 A lehetőségek kiaknázása

34. A siker alapszabályai
 „Ha van ötletünk váltsuk valóra minél hamarabb”
(csináld-a-magad-üzletét modell)
 „Minden eddiginél jobban számít, hogy milyen
eladható ötleteink vannak” (képzelet kiterjesztése,
nyitottság)
 „Képesnek kell lennünk az egyes speciális
szaktudásokat kombinálni...ezért fontos az
együttműködés”
 „A legjobb cégek úgy maradnak egészségesek, hogy
rendszeresen átvilágítják magukat”

35.  „A lapos világban egy vállalat bizalomépítő
képességénél nincs fontosabb”
 „Ha úgy érzed kilapít a világ, magadban keresd a
megoldást”
↓
Mindenkinek ugyanazok az eszközök vannak a
kezében, a legjobbnak, legkreatívabbnak kell
lenni.

36. A lapos világ és a geopolitika
A nem lapos világ
 A világ kilapulása nem törvényszerű folyamat
 Léteznek gátló erők, avagy
Hogyan mehet tönkre a folyamat?

37. Betegség
Afrika
 A várandós anyák egyharmada HIV- pozitív
 A tanárok a betegségek miatt nem tudnak tanítani
 Árvák, beteg szüleiket ápoló gyermekek → nem tudják
fizetni a tandíjat
Kína és India
 A lakosság legalább egy része a lapos világban él
Összesen kb. 3 milliárd ember rekedt csapdában

38.  Egyéni tragédia → halál vagy korlátozott élet
 Globális tragédia → az ezeken a területeken élők
alkotó életének, energiáinak elvesztése
↓
Megoldás: a fejlődő országokkal való
együttműködés

39. Erőtlenség
 A lapos és nem lapos világ közötti világ
 Egészségesek, de nincsenek meg a megfelelő
eszközeik, képességeik, infrastruktúrájuk
 Pl.: vidéki Kínában, vidéki Indiában, vagy vidéki
Kelet- Európában élő emberek
 Nincs módjuk a meggazdagodásra és a lapos világhoz
való csatlakozásra

40. ↓
Helyes stratégia: Helyi szintű, mikro-reformok
bevezetése

41. Frusztráció
 A világ laposodása következtében különböző
kultúrák, társadalmak kerülnek közvetlen
kapcsolatba → pontosan látható, ki hol tart a
másikhoz képest
Arab-muszlim közösség
 Tekintélyuralmi kormányzás
 Saját jövőjükbe való beleszólás
 Képességek kibontakoztatásának lehetősége
 A nyugati világ nyitottságát erkölcstelennek ítélik
↓

42.  1. A nyugati világ fő gazdasági erejét a nyitottság
jelenti → a nyitottság eléréséhez az arab világnak
változnia kellene, de nem akarnak változást
 Ezért: tudatosan a azt támadják, ami a nyitottság
alapköve: a BIZALMAT
 2. Iszlám: „Mohamed próféta isten utolsó és
legtökéletesebb hírnöke” → az arab világ mégis
elmarad a világ többi részétől → Miért élnek mások
náluk jobban, ha az ő vallásuk a felsőbbrendű? →
szélsőséges csoportokhoz való csatlakozás

43. Toyota-dömping
 Az emberek életmódjának környezetre gyakorolt
hatásának kérdése
 Környezetszennyezés problémája (Peking havonta
43.000 új autó)
 Energia-fogyasztás (az emberiség energia-fogyasztása
2003 óta két és félszer olyan gyorsan nő, mint az előző
évtizedben)
↓
Megoldás: Geozöld- stratégia

44. Háborúk
 Ellátási láncok befolyásolhatják a háború lehetséges
veszélyét → Hogyan?
 „Arany M” :
„Nem volt még példa arra, hogy két olyan ország támadt
volna egymásra, ahol volt McDonald's..”
 Dell- -féle prevenciós elmélet:
„Két olyan ország,amelyben a Delléhez hasonló globális
ellátási lánc működik, nem fog egymással háborút
viselni, amíg mindketten ugyanannak az ellátási
láncnak a tagjai”

45. Mutáns ellátási láncok
 Bűnözőkből, terroristákból álló, destruktív célokat
kitűző láncok
 A lapos világ által kínált összes eszköz számukra is
rendelkezésre áll
 A terroristák is könnyebben terjesztik gondolataikat
 Adatbányászat, ellenségről való információk gyűjtése,
manipuláció, on-line pénzgyűjtés, toborzás

46. Az olaj átka
 A hatalmon lévők az adott ország természeti
kincseinek kitermeléséből gazdagodnak meg, nem az
emberek tehetségét és alkotóerejét igyekeznek
hasznosítani
 Elszigeteltség érzése, személyes szabadság és az
önmegvalósítás lehetőségének hiánya
 Legkreatívabb innovációs munka az arab- muszlim
világon belül:
 Ahol kevés, vagy nincs olaj (pl: Bahrein)

47. 11/9 kontra 9/11
 1989. november 9. kontra 2001. szeptember 11.
 Kreatív képzelőerő kontra romboló képzelőerő
 A világot kétféleképpen lehet lapossá tenni:
 Arra használjuk képzelőerőnket, hogy mindenkit
felemeljünk ugyanarra a szintre, vagy
 Arra, hogy mindenkit ugyanarra a szintre
alacsonyítsunk le

48.  Minden társadalomnak meg kellene vizsgálnia azt,
hogy több álma van-e, mint emléke → álmok =
életigenlő programok ; emlékek = múlton való
rágódás
 Törekedni kell a képzelőerőből a lehető legjobbat
kihozni
 Példát kell mutatni másoknak,elősegíteni ezt a
hozzáállást
 Másokkal való együttműködés fontossága

49. Összefoglalás
 Lapos világ: új lehetőségeket, új kihívásokat, új
partnereket, DE új veszélyeket is rejt
 Kémleljük éberen a fenyegetéseket, DE ne hagyjuk,
hogy a félelem megbénítson minket!
 Hozzuk ki legtöbbet képzelőerőnkből és váltsuk
valóra elképzeléseinket!

50. Köszönjük a figyelmet!
Tóth Tímea, Agárdi Márta, Varga Adrienn, Bárdi Csilla