1Dr. Forgó Sándortanszékvezetőfőiskolai tanárAz új média és hálózatalapú tanulás*A hálózatalapú tanulás és kompetenciáiIn: Új Pedagógiai Szemle, 2009/8–9. 91-97.http://prezi.com/80049
Rövid tartalmi összefoglalóI. Radikális változások (IT, ICT, társas-net) pedagógusok megújulásaII. Válaszadásunk  az  irreguláris, véletlen, kontrollálatlan  tartalmakraIII. Médiaés kommunikáció IV. A digitális forradalomV. A digitális média VI. Az új média és a hálózatalapú tanulásVII. Internetes társas-közösségi e-LearningVIII. Az ÚJ MÉDIUMOK és a tanulás elemzése (tudás-kompetenciák, motiválás, szemléltetés, értékelhetősége)IX. Pedagógiaikonzekvenciák2
3I. Radikális változások a  tudásanyag……hozzáférhetőségében, …megbízhatóságában …ellenőrizhetőségébenElőre megtervezett  oktatási stratégia helyett   irreguláris és autonóm tanulás?Írott-olvasott Web„
közösségekre jellemző a „kontrollálatlan”  forrásokSaját fejlesztésű médiatartalmak:Blogok, Fórum, Wiki
Tartalommegosztó hálózatok
Kollaboratív tanulásbefog-adóSas István: A „visszabeszélőgép”, avagy az üzenet Te vagy!vö. Aronson és Pratkanis: A  rábeszélőgép
4Részlet az Unesco dekrétumából„Az iskola és a család közös felelőssége, hogy a gyerekeket és a fiatalokat előkészítse egy olyan világra, amelyet akép, ahang és aszó alkot…Ez szükségessé teszi, hogy a követelményekhez hozzáigazítsuka képzés legfontosabb céljait, amelyeket a„média – alfabetizálás”szóval foglalhatjuk össze.” (1982)Analóg korszakbeli naivitás?Szórakozva tanulás (edutainment) és/vagy valódi, alapos tanulás (engaged-Learning)? Lehet- e teljes értékű tanulásaz új médiumokkal?
 Megfelelő volt-e a tanulás hagyományos módszerekkel és/vagy médiumokkal?5A hagyományos (reguláris) oktatás médiumaitól a hálózati tanulásig„Álmom egy olyan iskola, ahol a reguláris oktatást időről időre megszakítják a véletlenszerű elemek…  ahol a véletlennek igenis szerepe van,méghozzá gyakori módon, hetente vagy akár naponta is.”Csermely PéterA LisszaboniStratégiaaz oktatásfejlesztésől:„Nyitotteurópaitanulásikörnyezet”
6Kulcskompetenciák„A médiakompetencia magába foglaljaa médiumok kritikus értelmezésének képességén túla médiaismeret és
a médiahasználat elemeit csakúgy, mint a
 médiumok kreatív alkalmazását.” * * EKF Médiainformatika Intézet oktatóinak ars poeticája. Eger, EKF 2000.
A mesterségbeli tudásTúl  azIKT-eszközökhasználatán:új típusú média-együttesek ismérvei és alkalmazásának körülményei is7Az elektronikus tanulás ma már nemcsak: tantermek kötött számítógépes (off-line) és
 (on-line) technológiák révén valósulhat meg,
 hanem webkettőn alapuló hálózati eszközök révén is.
 az interaktív televíziózás (iTV) és a
 mobil (celluláris) éshogyan is lehet egy diákból tartalom  - végső esetben - tananyagfejlesztő
II. Választ kell adnunkA webkettőn alapuló e-Learning 2.0-ás alapú tanulási forma – rugalmassága, flexibilitása, szabadon (irreguláris, autonóm) szervezethetősége révén – hogyan képezheti a kutatások alkalmazások fő áramát.Az ÚJ MÉDIA-rendszer értékei didaktikai szempontjából.Tudásátadás – Kompetencia-fejlesztés (nézetek/attitűdök, ismeretek, tevékenységek/képességek),Tartalomhordozó és megjelenítés/szemléltetés, A tanulók motiválása, Rugalmas alkalmazhatóság és  aTeljesítmények értékelhetősége8
9III. Média és kommunikációSchramm* örök tipológiájaA beszéd  az élőszó után…Valóságos tárgyak2. Nyomtatott anyagok3. A-V médiumok4. Programozott (lokális számítógép) oktatás – tanulásirányítás csírái5. Interaktív, multimédiás hálózati tanulás (Szűcs P., 1986!) Vö. SchrammA kommunikációrévén építhetünk társadalmat!
10A hagyományos tömegkommunikáció és telefóniaAz előre szerkesztettség, a tömegesség, az egyoldalúság, a passzív befogadásszórt, diszperzA közlés élő jellege, személyesség-intimitás, kétoldalúság és aktív részvétel jellemziponttól  pontigW. SchrammA beszéd szövőnői
11Edisonálma – az emberi tudás minden ágát lehetséges mozgóképpel tanítaniEdison igen merészen a következőket írta:«A könyvek hamarosan elavultak lesznek az iskolában. 	A tanulókat a szemükön keresztül fogjuk oktatni.	Iskolarendszerünk 10 éven belül teljesen megváltozik.»	vö. EinsteinA 100 éves jóslat nem igazolódott, de a folyamat megindult.”** In: Rohonyi, A.: Oktatás és technológia - A pedagógiai technológia kialakulása. Veszprém, OOK, 1982.
12A klasszikus oktató televízióWilburSchramm (médiaszociológus) 1960-as években rámutatott: „A televíziós oktatás alapvető hiányossága…  az információ szimplex módon való áramlása. Az információ a televíziótól a néző felé áramlik, akinek a válaszára a televízió nem reagálhat.”Öveges Józsefsem a tanárok, sem a diákok nem tudtak kapcsolódni a műsoridőhözcsak a közvetítés idejében (később a videózássegített) elsősorban otthoni médium (egyéni vagy közös használatra)alacsony interaktivitás szint  (ki- és bekapcsolás)a távoktatás hasznos kiegészítőjeellenőrzött formában megfelelő hatékonyságúvö. Mindentudás Egyeteme 2.0 !René Berger: Makro-, Mezo- és Mikrotévé = egyéntől egyénhez!
„ÚjMédia”-korszakolásI. 1870s – 1980s -> Massmedia(Newspapers, broadcast)II. 1990s – ->	Masses of media(Digital channels)III. 2000s – ->Memedia(webBlogs, pers. publ.)IV. 2004s – -> Wemedia(participatory, citizenjournalism  = civil)13Source: Richard Bailey: New-media
Kis-nagy média közösségi média LittleBig, & social Media3. SOCIAL - Társas-közösségiLITTLE MEDIA - Personal  (Narrow f2f, 1:1)4. ME MEDIA (p2p, Blog)5. WE MEDIA - civil(Participatingn:n)2. BIG MEDIA – MassMedia(Press & Broadcast)146. LittleBigKapuőrmentes, mobil (1:n) Generáció Bowman & Willis R. BaileyW. Schramm,  vs
Generációkés a digitális világ(Prensky és Tari Annamária)„X” GENERÁCIÓ (1960-1980)(kamaszkorban) USA„Y” GENERÁCIÓ (1982-1994)(Gyermekkorban)Digitális bennszülöttek„Z”GENERÁCIÓ (1996 - )Nem éltek internet nélküli világban15
A story ma: Internetológia„Z” generációForrás: Z. Karvalics László
A megoldás kezdetei – AZ ISKOLARégen
Kinek tanítunk?  PC-k, PDA-k és mobiltelefonok az Y és az M Generáció életének szerves része18
IV. A digitális forradalomAz információk előállításának, tárolásának,feldolgozásának alakításának gyökeres változása.Több mint technológiai!Átalakul a társadalom:a gazdaság, a foglalkoztatás, termelés, fogyasztás, oktatásElsődleges: információ (termék), a tudás (termék), kommunikáció: kitáguló térbeli korlátok, mediatizált kommunikáció fejlődése19
V. A digitális média Szabványosdigitális nyelv (tartalmak tárolása, másolása, létrehozása, reprodukálása)Interaktivitás ->közvetlen visszacsatolásDecentralizáció->hálózat és kommunikációTöbbirányúkommunikáció ->(vertikális vö. horizontális) Interoperabilitás:-> a felhasználók szabadon cserélhetik, módosíthatják az információkatKonvergencia és diverzifikáció
211. A digitalizációLehetővé teszi a tartalmak platform-független közvetítését,eszköztárak bővülését és a a hatókör kiszélesedését
McLuhan„A párbeszéd felváltja a prédikációt”. Az elektronikusmédia eltörli a tér dimenzióját.  „Az elektromosság segítségével a világ bármely pontjáról olyan kapcsolatot létesíthetünk egymás között, mintha egykisfalubanélnénk.„A ma embere lényegében mindannak a méretét, hatókörét megnövelte, amit a testével szokott megtenni.”222. Interakció
23Az interaktivitáson alapuló kommunikáció - a Web 2 előfutára -NEGROPONTE *:nemcsak rátukmálják az emberekre a szórakozást és az információt, hanem az lesz a jellemző, hogy az ember maga választ: belép egy hálózatba és kivesz valamit, mint ma egy könyvtárból vagy egy videotékából * Negroponte, N. Being Digital. London, Hodder & Stoughton,1995.
24Az új médiakommunikációs tendenciák 3.Decentralizált 4. Interoperábilis 5. Horizontális
25
266.A konvergencia és a diverzifikációNegroponte*:    „Az egyes médiumok közötti határok elmosódnak, az eddig különálló médiumok összeolvadva multimédia- termékek formájában új entitást hoznak létre, s végül is győzedelmeskedik a konvergencia”. *Negroponte: Digitális létezésSzecskőTamás: a digitalizáció olyan, mint egy földrengés:lökéshullámait szakmánk valamennyi területén érezni”, mindaz, amit a tömegkommunikációs elméletek elmondtak a médiáról, alighanem érvénytelennéválik, új magyarázó elveket kell keresnivö: Médiadiverzifikáció (civiltartalomszolgáltatás)
Televíziózás:multiplatformon27tévén, weben, mobilonTáguló televíziózásmobizód, Giant-Pocket TvUltravékonyUltrahajlékonyEco - LedHD3DHolovízió„usergeneratedcontent” Videó blogok: pl.: Freevlog,
Podcast = iPod + Broadcast”CROSS-PLATFORM CONTENT IS A KING!”
Webes televíziózásStreaming -  folyamatosan  közvetített – live videó KitekintésHazai helyzetGoogle videókYouTube médiaTeachersTubeoktatási tartalomTeachers Tv online oktatótévéfreevideolectures.combbc.co.uk/sciencesciencevideos.comUstream.comOrigo (tudomáy /technika)Videotórium.huvideobazis.hu28Hazai helyzet: Tudománymédia csatorna?
A centrali-zált és diverzifi-kált média29
VI. Az Új Média diffúziója30HálózatalapúMultimédiás,Egyéni,közösségiInteraktívMobil (handy,  cell)iTVOn-line
31Az ÚJ MÉDIA lehetősége*föltehetőleg a televíziókészülékhez és a számítógéphez hasonlatos képernyőskészség, amelyet a tele- és a tömegkommunikáció egyesüléseés az óriási méretű számítógépes adatbázisok lehetősége teremt meg. *Balázs Géza: Az új média retorikája. In: Vigilia, 2003/1. 13. Napjainkban: hajtogatható, mint a papír
átlátszó, mint az üveg
életszerűen színes, multilateriális
érintésérzékeny
és alakváltoztató(Forgó S.)
32A telekommunikáció és a mobilmédia pedagógiai kérdéseiIKTa PC- és internet-penetráció alacsony szintű és lassúIKT- kompetencia feltételaz esélykülönbségeket fenntartjaMobiltanulása mobiltelefon elterjedése széleskörűbb
IKT- kompetencia nemfeltétel
az esélykülönbséget  csökkentheti*Benedek András: Mobiltanulás és az egész életen át megszerezhető tudás. In: Világosság

Forgó Sándor: Új média, hálózatalapú tanulás

  • 1.
    1Dr. Forgó SándortanszékvezetőfőiskolaitanárAz új média és hálózatalapú tanulás*A hálózatalapú tanulás és kompetenciáiIn: Új Pedagógiai Szemle, 2009/8–9. 91-97.http://prezi.com/80049
  • 2.
    Rövid tartalmi összefoglalóI.Radikális változások (IT, ICT, társas-net) pedagógusok megújulásaII. Válaszadásunk az irreguláris, véletlen, kontrollálatlan tartalmakraIII. Médiaés kommunikáció IV. A digitális forradalomV. A digitális média VI. Az új média és a hálózatalapú tanulásVII. Internetes társas-közösségi e-LearningVIII. Az ÚJ MÉDIUMOK és a tanulás elemzése (tudás-kompetenciák, motiválás, szemléltetés, értékelhetősége)IX. Pedagógiaikonzekvenciák2
  • 3.
    3I. Radikális változásoka tudásanyag……hozzáférhetőségében, …megbízhatóságában …ellenőrizhetőségébenElőre megtervezett oktatási stratégia helyett irreguláris és autonóm tanulás?Írott-olvasott Web„
  • 4.
    közösségekre jellemző a„kontrollálatlan” forrásokSaját fejlesztésű médiatartalmak:Blogok, Fórum, Wiki
  • 5.
  • 6.
    Kollaboratív tanulásbefog-adóSas István:A „visszabeszélőgép”, avagy az üzenet Te vagy!vö. Aronson és Pratkanis: A rábeszélőgép
  • 7.
    4Részlet az Unescodekrétumából„Az iskola és a család közös felelőssége, hogy a gyerekeket és a fiatalokat előkészítse egy olyan világra, amelyet akép, ahang és aszó alkot…Ez szükségessé teszi, hogy a követelményekhez hozzáigazítsuka képzés legfontosabb céljait, amelyeket a„média – alfabetizálás”szóval foglalhatjuk össze.” (1982)Analóg korszakbeli naivitás?Szórakozva tanulás (edutainment) és/vagy valódi, alapos tanulás (engaged-Learning)? Lehet- e teljes értékű tanulásaz új médiumokkal?
  • 8.
    Megfelelő volt-ea tanulás hagyományos módszerekkel és/vagy médiumokkal?5A hagyományos (reguláris) oktatás médiumaitól a hálózati tanulásig„Álmom egy olyan iskola, ahol a reguláris oktatást időről időre megszakítják a véletlenszerű elemek…  ahol a véletlennek igenis szerepe van,méghozzá gyakori módon, hetente vagy akár naponta is.”Csermely PéterA LisszaboniStratégiaaz oktatásfejlesztésől:„Nyitotteurópaitanulásikörnyezet”
  • 9.
    6Kulcskompetenciák„A médiakompetencia magábafoglaljaa médiumok kritikus értelmezésének képességén túla médiaismeret és
  • 10.
  • 11.
    médiumok kreatívalkalmazását.” * * EKF Médiainformatika Intézet oktatóinak ars poeticája. Eger, EKF 2000.
  • 12.
    A mesterségbeli tudásTúl azIKT-eszközökhasználatán:új típusú média-együttesek ismérvei és alkalmazásának körülményei is7Az elektronikus tanulás ma már nemcsak: tantermek kötött számítógépes (off-line) és
  • 13.
    (on-line) technológiákrévén valósulhat meg,
  • 14.
    hanem webkettőnalapuló hálózati eszközök révén is.
  • 15.
    az interaktívtelevíziózás (iTV) és a
  • 16.
    mobil (celluláris)éshogyan is lehet egy diákból tartalom - végső esetben - tananyagfejlesztő
  • 17.
    II. Választ kelladnunkA webkettőn alapuló e-Learning 2.0-ás alapú tanulási forma – rugalmassága, flexibilitása, szabadon (irreguláris, autonóm) szervezethetősége révén – hogyan képezheti a kutatások alkalmazások fő áramát.Az ÚJ MÉDIA-rendszer értékei didaktikai szempontjából.Tudásátadás – Kompetencia-fejlesztés (nézetek/attitűdök, ismeretek, tevékenységek/képességek),Tartalomhordozó és megjelenítés/szemléltetés, A tanulók motiválása, Rugalmas alkalmazhatóság és aTeljesítmények értékelhetősége8
  • 18.
    9III. Média éskommunikációSchramm* örök tipológiájaA beszéd az élőszó után…Valóságos tárgyak2. Nyomtatott anyagok3. A-V médiumok4. Programozott (lokális számítógép) oktatás – tanulásirányítás csírái5. Interaktív, multimédiás hálózati tanulás (Szűcs P., 1986!) Vö. SchrammA kommunikációrévén építhetünk társadalmat!
  • 19.
    10A hagyományos tömegkommunikációés telefóniaAz előre szerkesztettség, a tömegesség, az egyoldalúság, a passzív befogadásszórt, diszperzA közlés élő jellege, személyesség-intimitás, kétoldalúság és aktív részvétel jellemziponttól pontigW. SchrammA beszéd szövőnői
  • 20.
    11Edisonálma – azemberi tudás minden ágát lehetséges mozgóképpel tanítaniEdison igen merészen a következőket írta:«A könyvek hamarosan elavultak lesznek az iskolában. A tanulókat a szemükön keresztül fogjuk oktatni. Iskolarendszerünk 10 éven belül teljesen megváltozik.» vö. EinsteinA 100 éves jóslat nem igazolódott, de a folyamat megindult.”** In: Rohonyi, A.: Oktatás és technológia - A pedagógiai technológia kialakulása. Veszprém, OOK, 1982.
  • 21.
    12A klasszikus oktatótelevízióWilburSchramm (médiaszociológus) 1960-as években rámutatott: „A televíziós oktatás alapvető hiányossága… az információ szimplex módon való áramlása. Az információ a televíziótól a néző felé áramlik, akinek a válaszára a televízió nem reagálhat.”Öveges Józsefsem a tanárok, sem a diákok nem tudtak kapcsolódni a műsoridőhözcsak a közvetítés idejében (később a videózássegített) elsősorban otthoni médium (egyéni vagy közös használatra)alacsony interaktivitás szint (ki- és bekapcsolás)a távoktatás hasznos kiegészítőjeellenőrzött formában megfelelő hatékonyságúvö. Mindentudás Egyeteme 2.0 !René Berger: Makro-, Mezo- és Mikrotévé = egyéntől egyénhez!
  • 22.
    „ÚjMédia”-korszakolásI. 1870s –1980s -> Massmedia(Newspapers, broadcast)II. 1990s – -> Masses of media(Digital channels)III. 2000s – ->Memedia(webBlogs, pers. publ.)IV. 2004s – -> Wemedia(participatory, citizenjournalism = civil)13Source: Richard Bailey: New-media
  • 23.
    Kis-nagy média közösségimédia LittleBig, & social Media3. SOCIAL - Társas-közösségiLITTLE MEDIA - Personal (Narrow f2f, 1:1)4. ME MEDIA (p2p, Blog)5. WE MEDIA - civil(Participatingn:n)2. BIG MEDIA – MassMedia(Press & Broadcast)146. LittleBigKapuőrmentes, mobil (1:n) Generáció Bowman & Willis R. BaileyW. Schramm, vs
  • 24.
    Generációkés a digitálisvilág(Prensky és Tari Annamária)„X” GENERÁCIÓ (1960-1980)(kamaszkorban) USA„Y” GENERÁCIÓ (1982-1994)(Gyermekkorban)Digitális bennszülöttek„Z”GENERÁCIÓ (1996 - )Nem éltek internet nélküli világban15
  • 25.
    A story ma:Internetológia„Z” generációForrás: Z. Karvalics László
  • 26.
    A megoldás kezdetei– AZ ISKOLARégen
  • 27.
    Kinek tanítunk? PC-k, PDA-k és mobiltelefonok az Y és az M Generáció életének szerves része18
  • 28.
    IV. A digitálisforradalomAz információk előállításának, tárolásának,feldolgozásának alakításának gyökeres változása.Több mint technológiai!Átalakul a társadalom:a gazdaság, a foglalkoztatás, termelés, fogyasztás, oktatásElsődleges: információ (termék), a tudás (termék), kommunikáció: kitáguló térbeli korlátok, mediatizált kommunikáció fejlődése19
  • 29.
    V. A digitálismédia Szabványosdigitális nyelv (tartalmak tárolása, másolása, létrehozása, reprodukálása)Interaktivitás ->közvetlen visszacsatolásDecentralizáció->hálózat és kommunikációTöbbirányúkommunikáció ->(vertikális vö. horizontális) Interoperabilitás:-> a felhasználók szabadon cserélhetik, módosíthatják az információkatKonvergencia és diverzifikáció
  • 30.
    211. A digitalizációLehetővéteszi a tartalmak platform-független közvetítését,eszköztárak bővülését és a a hatókör kiszélesedését
  • 31.
    McLuhan„A párbeszéd felváltjaa prédikációt”. Az elektronikusmédia eltörli a tér dimenzióját. „Az elektromosság segítségével a világ bármely pontjáról olyan kapcsolatot létesíthetünk egymás között, mintha egykisfalubanélnénk.„A ma embere lényegében mindannak a méretét, hatókörét megnövelte, amit a testével szokott megtenni.”222. Interakció
  • 32.
    23Az interaktivitáson alapulókommunikáció - a Web 2 előfutára -NEGROPONTE *:nemcsak rátukmálják az emberekre a szórakozást és az információt, hanem az lesz a jellemző, hogy az ember maga választ: belép egy hálózatba és kivesz valamit, mint ma egy könyvtárból vagy egy videotékából * Negroponte, N. Being Digital. London, Hodder & Stoughton,1995.
  • 33.
    24Az új médiakommunikációstendenciák 3.Decentralizált 4. Interoperábilis 5. Horizontális
  • 34.
  • 35.
    266.A konvergencia ésa diverzifikációNegroponte*: „Az egyes médiumok közötti határok elmosódnak, az eddig különálló médiumok összeolvadva multimédia- termékek formájában új entitást hoznak létre, s végül is győzedelmeskedik a konvergencia”. *Negroponte: Digitális létezésSzecskőTamás: a digitalizáció olyan, mint egy földrengés:lökéshullámait szakmánk valamennyi területén érezni”, mindaz, amit a tömegkommunikációs elméletek elmondtak a médiáról, alighanem érvénytelennéválik, új magyarázó elveket kell keresnivö: Médiadiverzifikáció (civiltartalomszolgáltatás)
  • 36.
    Televíziózás:multiplatformon27tévén, weben, mobilonTágulótelevíziózásmobizód, Giant-Pocket TvUltravékonyUltrahajlékonyEco - LedHD3DHolovízió„usergeneratedcontent” Videó blogok: pl.: Freevlog,
  • 37.
    Podcast = iPod+ Broadcast”CROSS-PLATFORM CONTENT IS A KING!”
  • 38.
    Webes televíziózásStreaming - folyamatosan közvetített – live videó KitekintésHazai helyzetGoogle videókYouTube médiaTeachersTubeoktatási tartalomTeachers Tv online oktatótévéfreevideolectures.combbc.co.uk/sciencesciencevideos.comUstream.comOrigo (tudomáy /technika)Videotórium.huvideobazis.hu28Hazai helyzet: Tudománymédia csatorna?
  • 39.
    A centrali-zált ésdiverzifi-kált média29
  • 40.
    VI. Az ÚjMédia diffúziója30HálózatalapúMultimédiás,Egyéni,közösségiInteraktívMobil (handy, cell)iTVOn-line
  • 41.
    31Az ÚJ MÉDIAlehetősége*föltehetőleg a televíziókészülékhez és a számítógéphez hasonlatos képernyőskészség, amelyet a tele- és a tömegkommunikáció egyesüléseés az óriási méretű számítógépes adatbázisok lehetősége teremt meg. *Balázs Géza: Az új média retorikája. In: Vigilia, 2003/1. 13. Napjainkban: hajtogatható, mint a papír
  • 42.
  • 43.
  • 44.
  • 45.
  • 46.
    32A telekommunikáció ésa mobilmédia pedagógiai kérdéseiIKTa PC- és internet-penetráció alacsony szintű és lassúIKT- kompetencia feltételaz esélykülönbségeket fenntartjaMobiltanulása mobiltelefon elterjedése széleskörűbb
  • 47.
  • 48.
    az esélykülönbséget csökkentheti*Benedek András: Mobiltanulás és az egész életen át megszerezhető tudás. In: Világosság
  • 49.
    33Az iTV mintoktatási környezetMotiváció: szg+ tv élményInteraktív, személyre szabott, Nagyfokú rugalmasság,Teljesítményértékelés (kísérleti)megbízható, könnyen használható (mint egy televízió)képben gazdag (video-rich)tartalom flexibilishozzáférésselhasználata nembonyolultabb, mint a jelenlegi tévékészülékekéaz iTVinterakciórévén potenciális tanulási eszközKérdés: A szerveren tárolt műsorok megsértik-e a szerzői jogot, a jogosulatlan másolatkészítést?Filmfolyam helyett digitális katalógus Viszontlátásra főműsoridő!
  • 50.
    34VII. Internetes társasszerveződések A Web1.0 ! világa 1989-2003• a web2.0 szerepét ismerte el,• megváltoztatta internetes szokásainkatAz internetet a saját képére formáló,a tartalmat saját maga generálófelhasználó lett az év embere.Az év embere -2007Producer consumer =ProsumerParticipatív média: állampolgári közreműködésen alapul
  • 51.
    Az eLearning(approximáció)*Számítógépes hálózatonelérhető nyitott – tér- és időkorlátoktól független – a tanítási - tanulási folyamatot megszervezve Øoptimális ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában a tananyagot és a tanulói forrásokat a tutor-tanulókommunikációta számítógépes interaktív oktatószoftvert Egységes keretrendszerbe foglalva, hozzáférhetővé Øa tanuló számára teszi ØAz „e-Learning kettő pont nullás” típusú tanulás elméletét a konnektivizmus – a hálózatalapú tanulásfelfogás – írja le, mely a digitális korszak tanuláselméletének fogható fel.*In: e-Learnig kézikönyv:Forgó, 2002.vö. Kulcsár Zsolt35
  • 52.
    Az eLearning2.0* konnektivizmusTanuló-központú irregulárisan szerveződő tanulástanulói autonómián és spontán tudáscserén alapul, már nem hierarchikus, hanem sokirányú, decentralizáltés sokcsatornás,a kollaboratívtanulásra ösztönözveKibontakoztatja a tanulói kreativitást.Forgó: (ÚPSZ, 2009) uo.http://hu.wikipedia.org
  • 53.
    37Az e-Learning generációkI.1990-ig:a távoktatás hagyományaihoz hasonlóan: oktatócsomagok off-line kiegészítései (CBT)II.1995-2000: internetalapú tanulás webes formában, e-mail formájában (WBT)III.Multimédiástartalmak és technológiai integráció (LMS LCMS)IV.Web2szolgáltatásokV. e-Learning2.0VI.interaktívtévé + mobil jegyében integráltVII. Hálózatalapútanulási környezetPersonalLearningEnvironment (PLE)
  • 54.
    KonnektivizmusGeorge Siemens*: "Konnektivizmus:egy tanuláselmélet a digitális korszak számára”A hálózatelméletek és a web 2.0 szemléletének pedagógiában való alkalmazásáról szól. A konnektivizmusa tudásszervezés új paradigmája, mely alapján kompetenciáinkat a kapcsolatok felépítésével szerezzükAz információ központi fogalomA megértés hálózatok alapján*In: InstructionalTechnology and DistanceLearning2005 j38
  • 55.
    39VIII. Az ÚJMÉDIUMOK és a tanulásMobil (cell, handy)m-LearningVideo streaming1. Kompetenciák(nézetek/attitűdök, ismeretek, tev. képességek) Kugler J. alapján
  • 56.
    40eLearning (offline –online)Kugler J. alapján
  • 57.
  • 58.
  • 59.
    43Mobil (cell, Handy)tanulásmobiltartalomm-Learning
  • 60.
    Az oktatás-módszertantanuláselméleteiBehaviorizmus (Watson,Skinner)Kognitivizmus (az információ feldolgozás, Piaget, Pléh Cs.)Konstruktivizmus(a tanulás értelemteremtő tevékenység NahalkaI.)Konnektivizmus(az IT tanuláselmélete,G. Siemens, Mo: Bessenyei I, Kulcsár Zs. )
  • 61.
    IX. Hálózatalapú tanárikompetenciákHol is tartunk?45Önálló alkotásReflexió, tesztelésOnline munkavégzés,kivonatolásLetöltés helyett feltöltésKommentekannotációBöngészés, megosztás, tárolás, könyvjelzők
  • 62.
    Választ kell adnunkawebkettőn alapuló elearning2.0 –ás alapú tanulási forma– rugalmassága, flexibilitása, szabadon (irreguláris, autonóm) szervezethetősége révén–képezheti-e a közeljövőben a neveléstudományi szakmódszertani kutatások alkalmazások főáramát– , vagy egyfajta sarlatánságnak, áltudománynak (gerilla oktatásnak) tekintendő, az amit nem a pedagógusok hanem a tanítványaik alkotnak meg és tesznek közzé a világhálón.46Ma már beszélhetünk civil újságírásról, öngyógyításról – orvos helyett, vajon lesz-e önoktatás is.
  • 63.
    47Az ITrévén kialakítható egy tömegesen testre szabható oktatás. Mi ennek részesei lehetünk!
  • 64.
    48Köszönöm megtisztelő figyelmüket.Dr.Forgó Sándorhabilitált főiskolai tanárEger, Eszterházy Károly FőiskolaMédiainformatika Intézet.2009.http:// www.ektf.hu/~forgoshttp:// slideshare.net/forgos, http://prezi.com/80049/e-mail: forgos@ektf.hu