1. Három héttel ezelõtt, a
Nem kell félni az amerikai
magyaroktól! cím alatt
megjelent írásomban rövi-
den említést tettem arról,
hogy a világban szerteszét
élõ magyarok körében az
új egyszerûsített honosítá-
si eljárás bevezetése óta
cca. 370 ezer új állampol-
gárt avattak.
Azóta pontosabb adato-
kat, országonkénti felsoro-
lásokat is lehetett találni ez-
zel kapcsolatban az otthoni
sajtóban. Igaz, újabban a
pontos számok kezdenek
eltûnni a lapokból, sõt az
internetes oldalakról is. En-
nek oka az, hogy Szlováki-
ában és Ukrajnában nem
engedélyezett a kettõs ál-
lampolgárság, a magyaro-
kat ezért különféle meg-
aláztatás érheti.
Lényeges, hogy a 370
ezer új magyar állampolgár
többsége részben Magyar-
országon, részben pedig a
környezõ – az igazságtalan
trianoni döntés miatt –
utódállamaiban, Romániá-
ban, Szerbiában és Szlová-
kiában él.
Az új magyar állampol-
gárok, amennyiben beiga-
zolódik Orbán Viktornak
a chicagói Szent István Ki-
rály templomban, 2012.
március 28-án tett ígérete,
a 2014-es választásokon
már szavazhatnak. A ma-
gyar miniszterelnök ott ki-
jelentette, hogy még nincs
eldöntve, hogy miként
szavazhatnak a külföldön
élõ állampolgárok, való-
színû az, hogy posta út-
ján, levélben.
Az otthoni szoclib balol-
dal természetesen támadja
a külföldön élõ magyar ál-
lampolgárok szavazati jo-
gát, pedig állampolgár csak
egyféle van. A külföldön
élõ amerikai állampolgárok
is szavazhatnak az ún.
absentee ballot adta a lehe-
tõséggel, amelyet postai
úton oldanak meg.
A magyar kormány a so-
raim írásakor még nem
döntötte el, hogy a külföl-
dön élõ állampolgárok mi-
lyen úton adhatják le vok-
sukat a következõ választá-
son, de Orbán Viktor mi-
niszterelnök ígéretet tett,
hogy szavazhatunk. Per-
sze, a polgárok szavazójo-
gát támadó otthoni lapok
mindenféle úton szeretnék
ezt megakadályozni.
A legfontosabb okként
azt jelölik, hogy csak adó-
fizetõ polgárok szólhat-
nak bele a nemzet sorsá-
ba, akik elmentek – akiket
elüldöztek –, azoknak
nem lenne szabad a dön-
tésbe bekapcsolódni. Az
érvek erre különbözõk, de
a leggyakoribb, hogy sza-
vazzon mindenki ott, ahol
az adóját fizeti.
Erre a válasz: csak egy-
féle állampolgár létezik, az
pedig szavazati joggal ren-
delkezik, az adófizetés
nem jog, hanem állampol-
gári kötelesség. Itt, Ameri-
kában, április elején sokat
olvashatunk majd börtön-
büntetésre ítélt polgárok-
ról, akik évek óta nem fi-
zettek adót magas jövedel-
mük után.
A nyilvános számadatok
szerint Amerikában eddig
cca. 1300-an vették fel a
magyar állampolgárságot.
A sok ezer itt élõ magyar-
hoz képest ez elég szomo-
rú eredmény. Lipták Béla
barátom szenvedélyes le-
vélben szólította a Hun-
garian Lobby tagjait, tegye-
nek meg mindent annak
érdekében, hogy minél
többen éljenek az új lehe-
tõséggel, vegyék fel az ál-
lampolgárságot.
Százszázalékosan egyet-
értek Lipták Bélával, jóval
többen vannak itt mellvere-
getõ magyarok, akiknek
eddig nem volt idejük elin-
tézni, hogy hivatalosan is
magyarok lehessenek.
Nem mintha azt gondol-
nám, hogy 1300 amerikai-
magyar döntõen tudná be-
folyásolni az otthoni vá-
lasztást.
Mi itt demokráciában
élünk, amint az otthoni-
ak, márpedig a demokrá-
ciában nem kötelezõ a vá-
lasztásokon részt venni.
Lesznek sokan, akik nem
élnek majd a lehetõséggel,
és nem fognak szavazni.
Jómagam viszont úgy ér-
zem, hogy kötelességem
lesz részt venni a magyar
szavazáson.
A magyar politikával
való foglalkozás nem tölt-
heti be az ember életét, fõ-
képp nem itt, Ameriká-
ban, lenne és van itt is kri-
tizálható esemény az
Obama-kormány intézke-
dései miatt. A napokban, a
kocsimban hallgattam egy
beszélgetést, amely az
amerikai emberek problé-
máit tárgyalta.
Az egyik elemzõ szerint
kétségbeejtõ, miszerint
Obama egyáltalán nem ri-
ad vissza attól, hogy továb-
bi pénzt vegyen fel fedezet-
len kölcsönre, mire 2018-
ban elhagyja az elnöki
tisztséget, az Egyesült Álla-
mok adósága 20 trillió dol-
lár felé nõhet.
A vitapartnerek közül a
konzervatív politikát kép-
viselõ ezt katasztrófának
minõsítette, míg a liberális
oldal szerint ez is elviselhe-
tõ, bár félti az egyre na-
gyobb számban lévõ nyug-
díjasok gazdasági helyze-
tét. Ilyen hatalmas adóság-
állomány miatt nem lesz
elég pénz a Social Security
– az amerikai nyugdíjalap –
fenntartására.
Igaz, hogy a nyugdíja-
soknak már ma is alkal-
mazkodniuk kell a gazda-
sági változásokhoz, ma
sem képesek eddig meg-
szokott életszínvonalat
tartani az állami S.S-kiuta-
lásokból. Az Obama-kor-
mányt fõképpen az illegá-
lisan itt élõ bevándorlók
helyzete érdekli, azokon
hajlandó segíteni, még
nyugdíjat is kaphatnak,
anélkül, hogy egyetlen fil-
lért is fizettek volna az
alapba.
Az ingyenes egészség-
ügyi biztosítás is vagyo-
nokba kerül. Szocializmus
felé halad az Obama-kor-
mány, pedig a szocializ-
mus egyszerûen nem mû-
ködik, példa erre az egy-
kori Szovjetunió és a volt
szocialista államok. Most
Obama elnök megpróbál-
ja a lehetetlent. Az embe-
reknek munkát kell adni,
egyébként még a hihetet-
lenül gazdag Egyesült Ál-
lamok is csõdbe juthat.
Elegem van a politiká-
ból, gondolom, a kedves ol-
vasóim is inkább másról ol-
vasnak, ezúttal örömmel
írhatom, hogy sikeres hús-
véti programot láthattak
azok, akik március 31-én
eljöttek a chicagói Szent Ist-
ván Király templomba.
A jó Isten is ránk mo-
solygott ezen a szép, nap-
sugaras vasárnapon, a rá-
dióban 60F (16C) hõmér-
sékletrõl beszéltek, sze-
rintem kicsit melegebb
volt, a kocsim hõmérõje
68F-et mutatott. A hirtelen
érkezett tavaszi idõ azon-
ban nem tartott sokáig,
április elsõ napjai újból té-
lies hûvösek voltak, mint-
ha nem akarna kitava-
szodni Chicago környéke.
A szentmisén az átla-
gosnál többen voltunk,
bár hol van ez már a régi
idõktõl, amikor húsvétkor
alaposan megtelt a hama-
rosan a 80. évét betöltõ
templomunk! A mise szer-
tartását Ft. Kovács János
atya celebrálta, aki bána-
tunkra hamarosan vissza-
tér Magyarországra.
Megoldhatatlannak tû-
nik a probléma, hogy ál-
landó magyar papot kap-
junk Chicagóba, nem si-
került már ez New York-
ban és Los Angelesben
sem. A magyar emigráció
katolikus tagjai nem tanít-
tattak, képeztek papokat,
hiszen bõven jöttek min-
dig újra és újra menekült
lelkészek, míg végül a lánc
megszakadt.
A katolikus papok ma-
napság már nem mene-
külnek Magyarországról,
igaz, mások sem, akik el-
jönnek, azok fõképpen a
gazdasági helyzet miatt
távoznak. Vannak olya-
nok, akik politikai elnyo-
másra hivatkoznak, de
1989-90-ben változás tör-
tént, s azóta senkinek
sincs oka félelemre, ha
nem tetszik a jelenlegi
kormány, jövõ tavasszal
lehet újat választani.
K Ö Z É L E T – 9. oldal2013. április 20. – 17. szám –
CHICAGÓI KRÓNIKA
KÖZÉRDEKŰ BÉRMENTES KÖZLEMÉNY
Harmath István
Fizessen elõ a nyugati világ legnagyobb hetilapjára!
Olvassa a Kanadai/Amerikai Magyarságot!
CHICAGÓI PROGRAMELŐZETES
Április 21-én vasárnap, szentmise 11 órakor, utána
jótékonysági ebéd Böjte Csaba árvái számára. Szent
István Király templom.
Május 5-én vasárnap, a 10-órás szentmise után
Anyák napi ebéd, utána mûsor. Szent István Király
templom.
Katolikus papokat ne
várjunk Magyarországról,
ott is hiány van, az utóbbi
években Lengyelországból
hozatnak fiatal papokat a
hiány mentesítésére.
A szentmise után finom
húsvéti ebédet kaptak a
megjelentek, a rövid mûsort
a cserkészcsapat, és a Ma-
gyar Iskola tagjai, valamint a
helyi Magyar Baptista Egy-
ház fiatalokból álló énekka-
ra adta. A Magyar Iskola és
Óvoda tagjai és a Bóbita
néptáncegyüttes tagjai ma-
gyar táncokkal szórakoztat-
ták a közönséget, amit azok
nagy ovációval fogadtak.
A pici gyermekek azu-
tán verseket mondtak, ér-
dekes, hogy a kislányok
mennyivel bátrabbak és
ügyesebbek, mint az egy-
korú kisfiúk. Az iskola taní-
tói dicséretet érdemelnek,
Phillips Ildikó, a Bóbita tán-
cosok vezetõje, Vitális Mó-
nika, Bozéki Beátrix, Sza-
bó Zita és Meissner Csilla
nevét említem, biztos vol-
tak mások is.
Elnézést kérek azoktól,
akiket nem tudok felsorol-
ni, könnyebb lenne a dol-
gom, ha írott programot
kapunk, fejbõl nehéz meg-
jegyezni az új neveket. Az
iskolának új programja és
új oktatói vannak, öröm
volt látni a sok gyermeket,
akik izgalommal várták az
ajándékot hozó nagy fülû
nyuszi megjelenését.
A mûsor vezetését Kato-
na Marika vállalta, aki szo-
kásához hûen, profi mó-
don konferálta az egymást
követõ számokat. A mû-
sort egy film vetítése zárta,
amit e sorok írója már nem
tudott megvárni, hiszen
otthon családi húsvéti ösz-
szejövetel volt délután.
Évekkel ezelõtt Kovách
Ferenc, az 1930-ban alapí-
tott American Hungarian
Broadcast néven mûködõ
rádióprogram vezetõje ren-
dezett Piros tojás-bálokat
húsvétvasárnap délután,
amit a '80-as évek elején
beszüntetett, mert az em-
berek a családdal akarták
tölteni az ünnepnapot.
A Kovách Ferenc által ve-
zetett magyar rádió adásai-
nak egykor több mint száz-
ezer hallgatója volt, elmon-
dása szerint kétszázezer, az
Indiana államban lévõ
South Bendtõl, a Wiscon-
sinban lévõ Milwaukee-ig
terjedõ területen.
A Kovách-rádió 1987-
ben a megszokott „általá-
nos jó napot kívánva” bú-
csúzott utoljára a kedves
hallgatóitól. Régi emlékek
egy jobb korról, hiszen ak-
kor még fiatalok voltunk és
egészségesek.
Legyünkállampolgárok,ésszavazzunk!
Az ajándékot osztó nyuszi és a gyerekek
Ildikó néni és a Bóbita tánccsoport lányai
Megtelt a Mindszenty-terem
Verseket mondanak a kislányok
A színpadon Katona Marika konferál, mellette a baptisták ifjúsági kórusa és a cserkészek
A locsolkodó fiúk