1. ELEKTRONIKUS MÉDIUMOK ÉS TANANYAGOK
Szabóné Géczi Szilvia: pedagógiai mérés és értékelés
Mesterképzés, levelező szak
Neptun-kód: Q5169O
Iskola típusa: Egészségügyi Szakközépiskola
Osztály: 11.B
Óra helye: 218-as terem
Tantárgy: történelem
Téma, témakör: Az ipari forradalom és következményei
Óra típusa: Új ismeretet feldolgozó óra
Elsajátítandó fogalmak:
• ipari forradalom
• bekerítés
• bérmunka
• tőke
• gőzgép
• manufaktúra
• gyáripar
• urbanizáció
• demográfiai robbanás
• szegregáció
Fejlesztési célok:
Képességek, készségek:
• feladatmegoldó képesség fejlesztése
• figyelem összpontosítása
• gondolkodási műveletek végzése
• kommunikációs képességek fejlesztése
• lényegkiemelés
• szókincsbővítés
Attitűdök, viselkedésbeli jellemzők:
• alkalmazkodás
• konfliktuskezelés
• verbális és non verbális kommunikáció
Oktatási célok
A tanulók ismerkedjenek meg:
• az ipari forradalom fogalmával
• előzményeivel
• a mai társadalomra gyakorolt hatásával
A tanulók ismerjék meg:
• az ipari forradalom legfontosabb találmányait
• a feltalálókat
• a legalapvetőbb fogalmait
A tanulók tanulják meg térben és időben elhelyezni az eseményeket.

2. Nevelési célok
• a tanulók aktivizálása
• a tanulók gyakorolják az együttműködést, egymás segítését a
csoportmunka során
• a tanulók gyakorolják a csendes, időkorláthoz kötött munkát
• a tanulók figyelmének fejlesztése
• gyakorolják a lényegi információk kiemelését a tanári
magyarázatból, illetve a rendelkezésükre álló szöveges vagy képi
dokumentumokból
• a szaknyelv helyes használata
A tanítási órán alkalmazott oktatási és nevelési módszerek
• tanári magyarázat interaktív tananyag segítségével
• frontális osztálymunka
• kérdés-felelet
• csoportmunka
• csoportos megbeszélés
• ppt bemutatása
Munkaformák
• csoportmunka
• egyéni munka
• frontális osztálymunka
Szemléltetés
• interaktív tábla
• interaktív tananyag, feladatok
• képek vetítése ppt-ról
• kisfilmek lejátszása sdt-ről
Hagyományos forrás
• Történelem III., Száray Miklós, Nemzeti Tankönyvkiadó,
Budapest., 2007.
Digitális forrás
• SDT.
• Internet
• Diák ppt
Tantermi eszközök
• Szemléltetés
• Beszéd
• Szöveg
• Kép
• Mozgókép
• Interaktív feladat

3. • Interaktív tábla
• Animáció
Hálózati eszközök
• Online multimédia
• Wikipedia
• Blog
Tanári tevékenység
• Adminisztráció
• Ráhangolás
• Csoportmunka kiadása, koordinálása
• Frontális oktatás
• Ábrák képek kivetítése projektor segítségével
• Fogalmak magyarázata
• Tanulói kérdések megválaszolása
• Ellenőrző kérdések feltétele
• Házi feladat kijelölése
Tanulói tevékenységek
• Jelentés
• Csoportmunka
• Kérdések megfogalmazása a tananyaggal kapcsolatban
• Források elemzése
• Házi feladat megoldása a tanórán kívül
Tanári szemléltető eszközök
• Tankönyv
• Térkép
• Számítógép
• Projektor
• Tábla
• Interaktív tábla
Az óra leírása
Az óra első részében a már meglévő ismeretek felelevenítése, összegzése. Ráhangolódás az új
tananyagra, frontális osztálymunkában, egyéni tanulói tevékenységgel kérdés-felelet
formájában. Az óra további részében a tanulók csoportokban dolgoznak (6) egy előre
megadott szempontrendszer alapján. A feladatokat nyomtatott formában kapják meg a
csoportok. A kérdésekre a tankönyv és az internet segítségével válaszolhatnak a tanulók.
(számítógépes szaktanterem). A feladatra szánt idő letelte után minden csoportból egy
vállalkozó szellemű tanuló a táblánál oldja meg a feladatot, majd az osztállyal közösen
egészítjük ki az elmondottakat. A kiegészítés interaktív formában történik (internet, ppt.,sdt).
A kiegészítést követően az osztály közösen készít óravázlatot. A csoportmunka
alkalmazásával lehet fejleszteni a tanulók együttműködő képességét valamint azt, hogy
hogyan lehet közösen tanulni. A tanítási óra végén a csoportok önértékelést végeznek és
összesítik az eredményeket, megbeszélik, hogy melyik feladatot sikerült jó illetve kevésbé jól

4. megoldani. Rávilágítok arra, hogy hol vannak hiányosságok és a számonkérésig mit kell
elsajátítani .Összefoglalom az órán tanultakat. Értékelem a csoportokat elmondom a házi
feladatot és meg köszönöm a figyelmet.

5. TARTALOM ÓRAI TEVÉKENYSÉG
MUNKAFOR
TANULÓI
IDŐ
FELADAT TANÁRI TEVÉKENYSÉG MÓDSZER ESZKÖZ MA
TEVÉKENYSÉG
ÉRTÉKELÉS
2 perc
Figyelem Óraszervezés, adminisztráció Jelentés(osztálylétszám, Hagyományos Tanteremi laptop, projektor, hangszóró
felkeltése (jelentés meghallgatása, hiányzók) felkészülés
hiányzók adminisztrációja, az órára
szükséges eszközök
előkészítése
3 perc
motiváció Ráhangolás az órára aktív figyelem Irányított beszélgetés a téma Egyéni tanulói
válaszok
megközelítése
http://fogalmak.blogspot.hu/2009/04/bekerites.ht
ml
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudom
anyok/tortenelem/az-ujkor-1492-
1914/nepesedes-es-gazdasag-a-18-szazadi-
europaban/az-ipari-forradalom-kezdete-ang
8 perc
Csoportmunka kiadása, Csoportmunka Csoportmunka Tankönyv, feladatlap
koordinálása(feladat megvalósítása a (6 db.csoport)
elmagyarázása, szükséges megadott szempontok csoport alakítás a tanulók napló sorszáma alapján
segítség a feladatok alapján. A feladatok
megoldásához, az óra megoldása a tankönyv
rendjének fenntartása) segítségével.

6. 20 perc
Csoportmunka ellenőrzése, A csoportokból az A tanulók önálló szereplése. Kiegészítő tanári Feladatlapok, Projektor, térkép Csoportok
fogalmak és további önként jelentkező magyarázat. értékelése
információk(személyek, ábrák, tanulók bemutatják az http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudom
képek) magyarázata osztálynak a megoldott anyok/tortenelem/az-ujkor-1492-
feladatokat. A tanári 1914/feldolgozando-szimulaciok-a-18-szazadi-
magyarázattal angol-textilipar-tanulasahoz/hargreaves-
kiegészítve az osztály fonogepenek-fono-jenny-mukodesi-elve
elkészíti az óravázlatot.
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudom
anyok/tortenelem/az-ujkor-1492-
1914/feldolgozando-szimulaciok-a-18-szazadi-
angol-textilipar-tanulasahoz/a-pamutterm
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudom
anyok/tortenelem/az-ujkor-1492-
1914/feldolgozando-szimulaciok-a-18-szazadi-
angol-textilipar-tanulasahoz/a-gyapjuter
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudom
anyok/tortenelem/az-ujkor-1492-
1914/gozgepek-es-kozlekedes-az-ipari-
forradalomban/watt-gozgepenek-mukodese
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudom
anyok/tortenelem/az-ujkor-1492-
1914/gozgepek-es-kozlekedes-az-ipari-
forradalomban/stephenson-mozdonya
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudom
anyok/tortenelem/az-ujkor-1492-
1914/gozgepek-es-kozlekedes-az-ipari-
forradalomban/fulton-gozhajoja
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudom
anyok/tortenelem/az-ujkor-1492-
1914/nepesedes-es-gazdasag-a-18-szazadi-
europaban/feldolgozando-forrasok-es-
szimulacio-a-18-szazadi-nepessegnovekedes-es-
elelmezes-tanulasahoz

7. perc7
Az elemezni kívánt forrás Források elemzése a Önállómunka Tankönyvi szöveg, forrásrészlet a gyermek Tanulók
kijelölése, a hozzájuk tanár által megadott munkáról. értékelése
kapcsolódó kérdések szempontok alapján.
megfogalmazása.
Tanári rávezetés
perc4
Tananyag összefoglalása, Utólagos kérdések Frontális magyarázat, közös párbeszéd. Óravázlat-saját jegyzet, tankönyv Csoportok és a
értékelés osztályszinten. feltevése, vázlat tanulók
kiegészítése, http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudom értékelése
tisztázatlan kérdések anyok/tortenelem/az-ujkor-1492-
megválaszolása 1914/nepesedes-es-gazdasag-a-18-szazadi-
europaban/nepesedes-es-gazdasag-a-18-szazadi-
europaban-tesztfeladat-gyujtemeny
perc1
házi feladat kiadása, Önálló otthoni munka tankönyv Következő
értelmezése órán

8. forrásrészlet A gyermekmunka
Egyoldalú képet alkotnánk a 19. századi gyermek helyzetéről, ha a vitathatatlan fejlődés
mellett nem
szólnánk a visszásságokról, a szegény sorsú gyerekek helyzetével való visszaélésekről. Főleg
az iparilag fejlett országokban dolgoztatták gyermekek tömegeit éhbérért a gyárakban és
bányákban.
Angliában az 1800-as évek elején 5 éves gyerekeket (fiúkat és lányokat egyaránt) küldtek le a
vas-
és szénbányák embertelen körülményei közé dolgozni. Sokan közülük ott lelték halálukat,
vagy
megrokkantak. A legtöbb 10 év alatti gyermeket a textiliparban dolgoztatták.
Az 1830-as években egy angol parlamenti bizottság tényfeltárása alapján kiderült, hogy nyolc
év
alatti gyerekeket reggel hat órától este nyolc óráig dolgoztattak egy órás ebédszünettel.
Bizonyos
esetekben az is előfordult, hogy a munkanap hossza elérte a 16 órát: reggel öttől este kilencig
tartott.
Gyakran előfordult, hogy a fáradt gyerekeket hideg vízbe merítéssel vagy korbácsolással
kényszerítették gyorsabb munkatempóra.
1832 júniusában egy Joseph Hebergram nevű munkás így válaszolt a gyermekmunkával
foglalkozó
parlamenti bizottság kérdéseire:
„Kérdés: Hány órát dolgozott naponta?
Válasz: Reggel öt órától este nyolcig.
Kérdés: Tizennégy és fél órát dolgozott hét éves korában?
Válsz: Igen.
Kérdés: Elfáradt-e a munkaidő végére?
Válasz: Igen, a fáradtság és álmosság három óra körül kezdődött, egyre nehezebben viseltem
el, de a
legrosszabb hat és hét óra között volt.
Kérdés: Mennyi idő tel el a megbetegedés előtt?
Válasz: Fél év. PUKÁNSZKY BÉLA: A GYERMEKKOR TÖRTÉNETE (KÉZIRAT)
11
Kérdés: Mit érzett ekkor a végtagjaiban?
Válasz: Fél éve dolgoztam már, amikor betegség támadta meg a térdemet és a bokámat, ami
egyre
rosszabbá vált.
Kérdés: Milyen messze laktak az üzemtől?
Válasz: Egy jó mérföldnyire.
Kérdés: Érzett fájdalmat járás közben?
Válasz: Igen, reggelente csak nagy fájdalmak árán tudtam megmozdulni, ezért fivérem és
nővérem
megragadtak a hónom alatt és úgy vonszoltak el az üzemig.
Kérdés: Előfordult-e hogy elkéstek?
Válasz: Igen, és ha öt percet késtünk, a munkafelügyelő fogott egy szíjat és kékre-zöldre vert
bennünket.” (Punishment in factories, é. n. és Sommerville, 1982, 161-165.)
Több sikertelen kezdeményezés után 1833-ban született egy gyáripari törvény, de ez csak a
textilüzemekre vonatkozott. Előírta, hogy a 11-18 éves korú munkásokat legföljebb 12 órát
dolgoztathatják

9. naponta, a 9-11 éves gyerekek munkaideje nem haladhatja meg a 8 órát, és 9 év alatti gyerek
egyáltalán
nem dolgozhat. Arra kötelezte továbbá az üzemek tulajdonosait, hogy a gyerekmunkásoknak
hetente 6 óra
iskolai oktatást biztosítsanak. Az 1844. évi törvény, melynek hatálya már valamennyi üzemre
kiterjedt, a 8-
13 éves korú gyerekek munkaidejét 6 és fél órában korlátozta.
A szülőket többnyire a nyomor kényszerítette arra, hogy gyerekeiket dolgozni küldjék. Néha
azonban annyira felháborodtak a munkafelügyelők kegyetlenkedései miatt, hogy rájuk
támadtak. Ez
azonban semmit sem javított a gyermekmunkások helyzetén. Sőt az is előfordult, hogy a
szülők
kényszerültek felügyelő-szerepbe, és saját gyerekeiket kellett embertelen eszközökkel
munkára
kényszeríteniük (Sommerville, 1982, 167.).
A gyermekmunka ellen angol publicisták és írók is felléptek műveikben a 19. század elején:
így
többek között az előbbiekben már idézett William Cobbet, újságíró, valamint az író Charles
Dickens, aki
tizenkét éves korában – apja eladósodása miatt – maga is dolgozott egy festőüzemben.
A romantika művészetében gyakran szerepel a gyermek, mint a romlatlanság, a
természetesség, az
egyszerű érzelemvilág szimbóluma, amelyet az alkotók általában szembeállítanak az
ésszerűség felnőtti
világának sivárságával, az ipari-társadalmi fejlődés visszásságaival. William Blake művei
közül Az
ártatlanság dala című versciklusban jelenik meg a gyermek-szimbolika. A csecsemő ezekben
a
költeményekben úgy jelenik meg, mint az öröm, a gyönyörűség forrása (Csecsemő öröm), a
kisgyereket
mint „ártatlan kiscsirkéket”, „barikákat” ábrázolja a költő (Áldozócsütörtök), akiket óvni,
gyámolítani kell
(Az elveszett fiúcska). A Kéményseprő című vers kivétel. Ez a rideg valóságról szól,
amelyben a szegény
sorsú gyermek sorsa a kimerítő kétkezi munka. A korommal-szennyel teli hétköznapokat csak
a fiúcska
álma ellenpontozza