A jelképek és a korpuszkularizmus ismeret elméleti kutatásának ütköztetése.

1. AZ „EGY SZEM” TITKA
Szimbólumok üzenete a korpuszkularizmus elveinek tükrében.
A gondolkodás - a korpuszkularizmusban - az elme érzékelése az őt körülvevő világ és önön működésének
(érzékelése) önfelfogása. Mindezek alapján megérthetjük,hogy a gondolkodás egyszerre egy érzékszervi
jeladó/felfogó rendszer valamint részeiben önállóan működő szerkezet.
Az elme, képes egyedül uralni állapotokat,megoldani bonyolult feladatokat,felfogni problémákat és egy
időben gondolkodással ismereteket kezelni.
A gondolkodás rendszerekben és meghatározott eljárásoknak vezérletei alapján működnek – lineárisan.
Vegyük az időt és a probléma megoldás viszonyait. A gyors és határozott döntés és cselekvés az élő
rendszerek elsődleges és alap hozzá állása a környezet/háttér állapotainak. Ezt diktálja a környezet és az
egyedek között dúló állandó küzdelem. Ebből nincs kilépés és nincs szélcsend. Az küzdelemtől az
öldöklésig,felforgatástól a megtévesztéseken keresztül,ravaszság,valamint az örökös kiút keresés állapotai
váltják egymást. Tekergő spirál emeli az idő örvényein egyre magasabbra azon gondolkodások boglyát amit
az emberi értelem elvekbe,eszmékbe tömörítve ajánl vagy kényszerit ránk.
Agyunk arra van kihegyezve,hogy a veszélyből minden áron kimentse a „testet” és önmagát. A jólét és
kivételezettség,amely a gazdasági gyarapodásból következik olyan elszigetelt szellemi állapotokat
gondolkodási körülményeket hozhat létre amikor az elme kissé elemelkedik ettől a kényszeres - nevezzük –
állatias intelligenciától. Megteremtődnek azok a gondolatkörök amelyben különös a valóságtól merőben
eltérő tulajdonságok,minőségek kerülnek vizsgálat alá. A szeretet,becsület,szorgalom,hűség,alázat,elemző
megértés,együttérzés,sajnálat,részvét… stb. Az ilyen fogalmakból kiszerkesztet filozófiák oldhatatlan
vegyületeket hoznak létre az értelmünkben hiszen a fizikai világ semmilyen valós törvénye azokat nem
támogatja létezésüket elképzelések mentén burkoljuk magyarázatokká. Tehát áttekintésünk elérkezett
ahhoz a keresztponthoz amikor felkel kell ismernünk az elme kiépülése fizikai terjedelme mellett olyan
létfelfogásokba torkolhat amikor a túlélésre dresszírozott agymunka képes elemelkedni az intelligencia - idő
függő gyorsulásától. Az állat, embernek határozza meg magát. A töprengés,elmélkedés olyan spekulációkba
irányíthatja gondolatainkat amely az együttműködés és a „közös jó” irányában keres támpontokat. Az így
kibontakozó gondolkodók azután elemelik a képzeletünket egy olyan kiterjedés mesevilágába amelynek
működése bizonyítottan lehetetlen, de mi mégis reményeinkbe fogjuk az őrült eszmék baromságait.
A valós helyzetet egy másik kiterjedésben még fokozza a gondolkodás emberi terheit,hiszen az agy
szerkezeti állapotaiból adódó lehetőségek jóval meghaladják annak minőségi elemzéseinek eszközeit.
Magyarul,butábbak vagyunk,mint az a struktúra készlet amely az agy összetettségéből kialakulhatott.
Még egyszer. Az agy egymástól elkülönülő szervei fokozatosan elkülönülő feladataik alapján felül vezérlik az
értelem sajátos elvárásait. Több az állatias végletesség bennünk,mint az elképzelt minőségi ideák sora.
Életünket keresztül-kasul behálózzák a csalárdságok és alantas megnyilvánulások.
Például, a létszükségletek szinte másodpercnyi határvonalat alkotnak minden élőlény viselkedésében a

2. nyugalom és halálos veszély állapotaiban. Az összetett rendszerek és így a biológiai objektumok
korpuszkulákban állandósult érdek rendszerek alapján alkotják meg testületeiket (corpus -okat).
Az ilyetén felépülések hierarchikusak ,alá/fölé rendelési erőrendszerekben egy szimbolikus háromszög/
piramis alakzatokat 2,3 dimenziós gráfokban alkotnak kapcsolat rendszereket. Ismerjük ezek számtalan
változatát a közösségi struktúrákból.
Elérkeztünk tehát a piramisok üzenetének egyik fontos és kozmológiai értelemben egyetemes alap tételéhez
amely kimondja:
 Az összetett rendszerek hierarchikus állapotokat alakítanak ki. Nincs kivétel ! Ez a működésük alapja
és fenn tartója. (A korpuszkularizmus kozmológiai alap tételei között ez alkotja az Előny/Hátrány
Hierarchia (E.H.H.) önigazoló tételét.)
Az a spekulatív szellemi barangolás amely –valljuk be naivan – a mellérendelt struktúrák mint
magasztos, az ember számára kiutat jelentő csoport szerveződéseket illeti, ábránd és tévedés. Nincs
valós kapcsolata a fizikai világ meghatározóival az ilyen felfogás megvalósítása lehetetlen.
A hierarchiák mindenhatóak és rendkívüli hatásfokon oldják meg a szervezési problémákat.
(Mindezek elemzése és összevetése további kutatást igényel.)
Nos,elérkeztünk a piramis csúcsához,ahol azt a furcsa egy szemet látjuk. Ennek megértéséhez egy új
gondolat/ismeret kezelési formát kell megvizsgálnunk és elemeznünk,nevezetesen az Aszimmetrikus (Aszi.)
és a Szimmetrikus (Szi.) gondolkodás kialakulását és következményeit.
Hogyan lehet a gondolkodás ilyetén jellegekkel felruházni ?
Nos, fogalmazzuk meg az ismeret elmélet alap fogalmát magát az ismeretet.
1. Az ismeret,valamilyen fogalmak vagy fizikai objektumok között felvehető viszony illetve
kapcsolat.
1.2. A fogalmak tehát lehetnek viszonylatba egymással illetve kapcsolatot alkothatnak.
Többnyire a gondolkodási folyamatainkban és előadásainkban keverten alkotnak ismeret
halmazokat.
Az ismeret tehát egy olyan minőségi indexel gazdagodhat,amely visszamutat annak
fizikai,elméleti viszonylataira illetve szoros elválaszthatatlan kapcsolataira.
A viszonylat egy geometriai kiterjedésbeli állapot. A kapcsolat pedig kötés és érintkezés a
közvetlen közeliség állapotában Ez a felfogás egy olyan koordináta rendszer alkot

3. amelynek tengelyei négy mezőjében más és más ismeret minőséget jelölhet ki.(1.ábra.)
Egyszerű ábrákon megjelenítve az ismeret kiterjedésbeli és jellegét kifejezve egy összetettebb
ismeret elméleti alapot lehet kialakítani. Az ezt követő elemzések elvezethetnek bennünket az
ember értelmétől eltérő felfogás (gondolkodás) rendszerek lehetséges változatai felé.
Ismert meghatározás az "egyenes" fogalmának leírása,miszerint :
"Az egyenes, két tetszőleges pont között felvehető legrövidebb távolság."
Briliáns.
A tétel követi a dimenzió képzet világát. Az 1-2-3 D felületeken a két pont viszonya egybe esik azok
legrövidebb kapcsolatával (proximativitás) egyben szimbolizálja az ellentmondás mentes
„igazság”/”valóság” fogalmait.
Van aki úgy gondolkodik,hogy a „féreg lyukak” lehetőséget teremthetnek az „időutazásra” ? Igen a
képzelet világában . Ugymond „Királyi utakat” fanatizálhatunk,de azoknak semmi köze a
valósághoz.
A világegyetem "háttér jellegzetességeken" (Hj. )alapul.
Ilyetén Hj , a proximativitás azaz a közvetlen közeli hatások kapcsolatai. Minden
fizikai/kémiai/biológiai/lélektani/szociológiai/korpuszkuláris kölcsönhatás ebben teljesül. Továbbá a
bonitás jellegzetessége is,de erről a későbbiekben értekezhetünk majd. Rendkívülien sok Hj,-et
tartalmaz a közvetlen univerzumunk,de ezekről nem igen vizsgálódunk. Igen, mert enm akarjuk
megkülönböztetni a kapcsolatok rendszereit a viszonylatok gondolati állományaitól. Sőt, szívesen
keverve tartalmazzák e két egymásnak ellentett fogalmat filozófiáink,bölcseleteink,eszméink és a
teóriák sokasága is.
Ime a valóság/igazság geometriai modellje:

4. 3.ábra
4.ábra. 3D CC-modell.

5. Összetett geometriai modell amely az ismeret kiterjedésbeli helyét,feszültségét/sűrűségét,a fizikai
valósághoz viszonyított értékét hivatott ábrázolni (Az Etacs. oldalakon erről bővebben írok.)
1.3. A fizikai objektumok között jobban megérthetjük a viszonylat és kapcsolat jelentőségét.
A fizikai erők/hatások csak és kizárólag a közvetlen közeli kapcsolatok alapján
értelmezhetőek. Tehát a fizikai aktívumok mint ismeret hordozók nem ismerik a szellem
világot. Nem hathatnak valamilyen kötés, kapcsolat,rekombináció hiányában
Ugyan akkor két vagy több fizikai test valamilyen viszonylat rendszert alkotva ismeret hordozó a
megfigyelő illetve valamilyen aktívumok előfordulása esetén. Geometrikus helyzetük nyugalmi
ismeret,majd valamilyen fizikai illetve szellemi(gondolati) aktívumok hatására ismeretté alakulhat át.
Tehát a viszonylat passzív ismeret,míg a kapcsolat egy olyan minőségi lépcső amelyen az ismeret csere
jelensége keletkezik. Nyilván az így kialakuló ismert hierarchia hatással lehet az ember tudománynak
nevezett szöveggyűjteményeinek kiértékelésében.
Az ismeretet, információnak átnevezni a magyar nyelvben értelmetlen,mert lehetetlenné válik annak
pontos képzetét tovább fejleszteni. Tudni illik a magyar szógyök az is és merit –és,továbbá az is-mer
fogalom a tudás képzetével összekapcsolja az is és az aktívum mer ami megteremti a tudását a fel/ki
merített viszonylatoknak,vagy kötéseknek. Más dimenzióban az is-is fogalom képzete az elemi rész
egytől eltérő többszörözése. Összekapcsolva két fogalmat,állapotot,cselekvést, objektumot
viszonyaiban, is-is. Az egy különös bónusz a csoportban,hogy Is-ten szavunk valamint ten-ger,tan-ul
szógyökök ide illenek.
Az ismeret,miután az aktívum (fizikai/gondolati) hatása alá kerül kizárhatatlan bizonyossággal a
szimmetria megmaradást kell hogy fenntartsa. (Ez a korpuszkularizmusban szintén önigazoló tétel
,kozmológiai meghatározó ugyan ebben a formában Szimmetria megmaradása (Sz.M.) A newtoni
fizikában tapasztalati tény a hatás ellenhatás szimmetriája,nyilván a gondolkodás aktívumaiban elvetni
alapvető hiba lenne. Ha egy fogalmi ismeret értelmezésre kerül,akkor annak szimmetria párját egy
időben jelezni,megtalálni,feltételezni kötelező. A fizikai ismeret hordozók elemi szintektől a
kozmológiai méretekig tartalmazzák a szimmetria megmaradás állapotát.
A szem.
A térlátás szerve. Általa az ismeret olyan részletességgel és sokoldalúsággal képes elménkben
átalakítani a fizikai és gondolati világ jelenségeit és szereplőit,amely a leg0sszetettebb világ felfogást
jelenti számunkra.Visszahatása a tudati és értelmezési, kombinatív,tervezési,megértési
folyamatainkra,lehetővé teszi az érzékszerveink kiterjesztését az eszközkészítés valamint különböző
eljárások tervezését,megszerkesztését. Továbbá a gondolkodás a képzetes corpuscuit mezőiben való
összetett felépüléseit.
Az egy szem alapú látás aszimmetrikus és két dimenziós. Az általa keletkező gondolati képzetek
sérültek,hiányosak a térlátó lény lehetőségeihez képest. Tehát a piramis csúcsán meredő „Isten” (vagy
kitudja milyen ?) szem egy alacsony rendű,állatias de extrém végletességig intelligens (!)
aszimmetrikusan gondolkodó ciklopsz rémisztő állapotára utal. Amely uralkodik és hat minden
korpuszkuláris összetett rendszeren. Legyen az egysejtű,növényi,állati,emberi lény,vagy akár valamilyen
korporáció,szerveződés,szekta,párt,szövetség,társulat…stb.
Az aszimmetrikus gondolkodás végletes formája,az extrém konspiratív megközelítés a világban
fennforgó élőlények együttélésében. Az egymásból eredő készség az elemésztés,kihasználás,
megsemmisítés végeérhetetlen láncolatokban mutatja elénk a fenti szimbólum igazságát.

6. Az élet, a hatalmi/erő hierarchiákban,az ismeretek aszimmetrikus gondolat kezelésével alakul a
földön és a kozmológiai környezetünkben.
A Piramisok és az Egyszemű Isten titka ez.
Az már az összeesküvők szélsőséges butasága,hogy ezt nem rejtik vagy titkolják el, hanem egymás
közötti mitomániban örökítik tovább. Ha egy (értelmes) két (vagy több) szemű Istenség küldöttei
járhattak valaha is a földünkön megállapíthatom,hogy megértettem az üzenetüket !
A hatalmi/ ismereti hierarchia és az aszimmetrikusan gondolkodó intelligens állatok világa nem vezet a
menyek országába és az ember az elfajulás pályájáról nem képes letérni,még akkor sem ha ezt
megérti,felfogja vagy agyon vitatkozza magát embertársaival…
Molnár Ferenc
2013.12.23.