Egyesitö elmélet az idő-fény-kiterjedés kozmolóogiai jellegeire,

1. Time
(Segéd ábra a Korpuszkuláris kozmológia c. tanulmányból F. Molnár 2014)
Magyarul idő.
Senki nem tudja mi az,de talán az ember egyik legnagyobb ellenségéről lehet szó.
Egyesek azt mondják,nincs is olyan mint idő,de ha nem volna akkor valójában ki kellene
találni,mert az időtlenség maga a dög unalom. Áll minden,még az agy is.
Az idő,rohan,szalad,telik-múlik,majd megáll.
Van aki azt mondja,az idő egy kiterjedés (dimenzió) vagy külön,vagy együtt más kiterjedésekkel.
Na ez egy merőben nagy sületlenség,hiszen ha egyedül létezne akkor értelmetlen kiterjedés
nélkül,ha meg hozzá rendeljük egy távolsághoz akkor az egy és ugyan az a dolog ,hiszen a
kiterjedés meg mozgás nélkül valótlanság.
Aki azt állítja,hogy viszonylagos (relatív),az az időt az érzékszervein át szűrve áll hozzá a kérdés
megválaszolásához. Elképzelésével a fizikai,vagy matematikai,esetleg geometriai,vagy kozmológiai
magyarázat helyet a filozófiai idő leírásba szorul bele.
Ha azt mondjuk nincs idő akkor megfosztjuk a gondolat menetünket -egy poén kedvéért – a fizikai
világ összetett és agyafúrt szerkezetének felfedezésétől. Nem lehet semmilyen tapasztalati jelleget
elmellőzni egy jelenség csoportból sem,csak helyes környezetebe kell megvizsgálni azokat.
Az ok, okozati viszonylatok és kapcsolatok - az emberi elme szempontjából -,ha a CorpusCuit
mezőre helyezzük az idő fogalmát (képzetét) ellentmondás mentessen igazolhatóvá teszik minden
egymásnak ellentmondó és különösnek ható jelenségét.
Tehát elsőrendűen fontos az időről tárgyalva,meghatározni azt a környezetet és hátteret amelyben
kifejezésre jut.
Az aktívum,mint mozgás,kiterjedés változás, az időt a nulla pontról kimozdítva egyre
határozottabb és valóságosabb anyag/vákuum tömeggé változtatja. Tehát az idő keletkezése az
aktívum felépülésével,azzal elválaszthatatlanul együtt történik. Miután minden mozgásban van - a
saját viszonyai között – az idő kiépülése egybevág a kiterjedés megvalósulásainak részleteivel.
Az ember pontosan tudja és átéli,hogy a változás első számú következménye az idő behatolása a
világ és önfelismerés tudati rendszerébe. A világ bekövetkezések eredménye, a létezés pedig ennek
a fizikai és kozmológiai kisarjadása. El-enyészete,elalakulása,megszűnése az idő szingularitásában
a folyamat (aktívum) egységnyi elemét rajzolja fel a van-nincs relációnak. A dolgok,jelenségek
vagy vannak,vagy nincsenek,mindent idő háttérben élünk meg. A dolgok,jelenségek egymás közötti

2. viszonya,tőlünk független is teszi ezt.
A nagy anyagi létezés konglomerátumait -melyek szintén egységnyi elemek halmazaiból állnak
– a nagy üresség létezési elemei egyensúlyában,az idő topológiai hullámzásában mutatja meg a
semmissé válását az ő fizikai valóságában. A megszűnés felé vezető statisztikai rövidülések és
lassulások az idő kiterjedéseinek bomlásával az utolsó aktívum kioltódása pillanatában lesz
egységnyi az abszolút semmi.
Íme a semmi kvantált története:
Az ábrán a z aktívum/ok által megteremtett kiterjedés/idő zsugorodik egy egységnyi nullponti
állapotba. Ez maga a halál. Az idő/aktívum/kiterjedés/élet/kölcsönhatás/...mindenség
megszűnésesnek végpontja.
Tehát kimondani azt,hogy idő nincs - lehet,de akkor „Baros tér -nem megy tovább ! ” Lehet
ragozni a végtelenségig,de az érdekes dolgok az idő megvalósulásával ,a fizikai és értelmi,lélektani
és filozófiai viszonyok működésére és azok felfogására irányul. Magyarul, anyagi világunk idő
foglalatban van.
Az aktív semmi,az az a kozmológiai vákuum nem azonos a matematikai nullával,de emberi
értelmezésünk fizikai valóságában egy meglehetősen sokoldalú tér geometriákkal
felvehető/ábrázolható fenomén.
A vákuum ( a kozmológiai űr ) ugyan úgy épül fel ahogyan az anyag elemei részei.
Kialakulásukban a kettő megfelelése egyaránt dinamikai és ismeret elméleti jellegű. A hely,mint
környezet és háttér hat a benne megvalósuló anyagi természetű objektumokra. Azoknak olyan
arányossági párhuzamai léteznek,amelyeknek a fizikai kontroll és stabilitási állandók lesznek a
következményei. Már a Teremtő ezt így agyalhatta ki. A bizonytalanság/káosz és véletlen csak az
emberi léptékekben alakul ki.
A mindenség állapotainak valóság attribútumai végtelen összefüggés hálózatokban és korlátolt
kapcsolati hierarchiákban léteznek. Így válik el a képzetes a valóstól. El is kell választanunk.
Így épülhet fel az ismeret elemi egysége az idő – anyag(vákuum) -kiterjedés prímát (I-A-K.P)
Ez a mini-manó a felelős a téridő kolloid (éter) finom szerkezetének kialakulásában. Tehát az
ismeret egységnyi eleme azonos az I-A-K.P állapottal.
S láss csodát !
Az idő helyet kér az ismeret, valóság fragmentumaitól a világmindenség teljes
felbontására/megvalósulására/magyarázataira/korpuszkularitására.
Nehéz olyan emberekkel társalogni akik az ismeret helyet az információ, az értelemre az
100
0
%
=1
Q
t 0
∑ aktivum
= 0
∑ passzivum
Az idő megsemmisülése
a
b
a b
t 0 1.ábra

3. intelligencia,vagy a közegre az éter kifejezéseket használják. Mindkét fogalom olyan mint a
közbeszédben az „izé” szavunk. Ami valójában azt jelenti „Mit tudom én „
Érvényes ez továbbá azokra is,akik a gondolkodásukban ne tesznek különbséget az összefüggés
(kapcsolat) valamint a viszonylat (reláció) között. Semmi okom,hogy hibáztassam őket,hiszen a
„föníciai tudomány” eredménye az az ismeret átadó rendszer amelynek értelmi szülöttjei vagyunk.
Amely nem volt képes az évezredeken átívelő - kissé túlértékelt – értelmi képességeink mellett egy
fogalmi kódexet megteremteni amelyben a képzet-fogalom-jelentés,majd felfogás és megértés
algoritmusa ellentmondás mentes nyelvi és jelképi háttér lehetne a tárgyalásainkban.
A matematika, mondanák egyesek. Igen, de hol van benne a Nagy Egyesített Elmélet ? A fizikáról
nem is beszélve. Hol van a quantometria ? Miért nincs olyan tudományág ,hogy gondolkodási
rendszertan ? Miért vannak sejtésekkel/képzetekkel,dogmákkal meghatározott elméletek
meghatározva,mit érvényt szerzett tények ? Miért hatalmi és haszon elvű a tudomány
intézményesített része ? Lehet ezekre elfogadható válasz ? Igen,nem !
Az idő kapcsolata a foton/elektronhoz és a kiterjedések -hez.
A fény természete
Tulajdonságai,formái és hatásai hasonlóak ha összevetjük,de komoly ellentmondásokat
tartalmaznak külön külön és együtt is. Ugyan akkor egyszerűen összevonhatóak lehetnének,mert
egymás tartalmi és formai/geometriai hordozóivá alakulhatnak.
Az tér/idő = fény = kiterjedés.(Gyűjtő fogalmak) Felhasználhatóak egymás viszonyainak
általánosítására.
Ez valahogyan képletben így ábrázolható : (y/ti)=f/e=Dn
(Jelen esszé nem hivatott teljes
részletességgel ismertetni a részleteket. Erre még kínálkozik alkalom a fenti kérdések
megválaszolása során. Az y/ti =idő ,f/e =foton/elektron, Dn
=n számú kiterjedés absztrakciói.
Az idő megsemmisülése egyenesen vezet a sötét és a szingularitássá alakult kiterjedésig. Amit
némely gondolkodó sötét lyuk -nak fantáziált. Már maga a kifejezés is paradoxon hiszen képtelen
az elméjében a hely fogalmát odáig vezetni,hogy a megsemmisülés a pont geometriája és nem
valamilyen ürge lyuk. Igen,de a sötét pont nem avanzsálhat galaxis nyelő állapottá.
Az elméletnek nem ez az egyetlen rezgő léce. Az egész rendszert tehát együtt kellene feltárni
figyelembe véve egy, - ugyan akkor igen csak meghatározó jelleget-,nevezetesen a világ mindenség
dinamikai kiépülését. Amelynek fizikai hordozója, karmestere a tér-idő-kiterjedés egységnyi
változásai kellenének hogy legyenek,olyan átalakulásokkal képesen amelyeknek az adott
szegmensekben a szubjektív univerzum az adott szereplőknek teljes és mindenre kiterjedő érvényű
szabályrendszert tartalmaz. Ezen horizontok a saját kozmológiáik alapján minden izében végletesen
állandóak és egymásból/ba nem átjárhatóak hierarchikus voltuk következtében.
Az „időutazás”, de még a kozmikus eltávolodás is földünktől így a fantázia szabad választása,de
semmi esetre sem fizikai lehetőség. Ufo-k, Et-ik, csupán új/régi mítoszok szereplői lehetnek.
„Álmodik a nyomor” ahogy Anyukám mondta. Igaz keresni is szeretne álmai közben,na nem fontos
dolgokat,csak pénzt. Földön kívülikre/ben bízva,abban reménykedve,hogy a tudomány
átváltoztatására emberi korlátaink megváltására közelünkbe kerülnek majd.
A fény mint térhordozó és idő-anyag prímát hogyan viszonyul az elméleti atomfizika
leleményeihez ? Például a bozon/neutrínó/proton...részecske izék -hez ? Van rá varázs szava a
„föníciai intelligenciának” - rezgés/hullám jelenségek az éter közvetítésével terjed.
De jó neki.
Ezt meg azért fájdalmas hallani,mert megint egy ismeretlent csempészet be Móricka az étert , -
mialatt a valós tulajdonságaival fel nem tárt téridő kolloid értettlenül várakozik a felfedezőjére.
Minden megmagyarázható ,ha találunk egy ismeretlen tényezőt. Avagy, minden lehetséges,ha nem

4. kívánalom annak megvalósulása.
Hova vezet mindez ? Szó mágiákhoz. Irodalom a tudományban,nem más mint hülye beszéd.
Ahogy mondják, - Az éter fizikai és geometriai tényezőktől mentes szellem jelenség. Képes
helyet biztosítani végtelen számú elektro/magnetikus, gravitációs és anyag/vákuum
kölcsönhatásoknak,csak szolgál és tűr és közben nincs is.
Az ismeret, ebben az esetben megreked és készül a fenti ábránk alapján közelíteni a nulla értéksarok
felé.
Visszatérve,néhány korpuszkuláris meghatározás:
• Az idő/fény/kiterjedés többszörösen összetett kvázi részecske szubjektív
univerzumunkban. Nem bozon/neutrínó/proton..izék.
• A világegyetem adott szegmensében a szubjektív univerzum az adott szereplőknek teljes és
mindenre kiterjedő érvényű szabályrendszert tartalmaz.
• Minden kozmológiai jelleg szimmetria függő,kivétel az emberi gondolkodásban megszülető
képzetes világfelfogások bizonyos része,képzetek,ideák,víziók.
• Ha az „idő pénz” igaz akkor a tudomány közelit a fekete pont állapotába.
Mindenkinek jó időt kívánok,úgyis mint képzet vagy valóság...
Molnár Ferenc