Médiumismeret II. dr. Forgó Sándor  A film születése Készítette: Rabné Vajna Katalin Informatikus könyvtáros szak 2. évfolyam  Neptun kód: SLDL9P
Tartalom Ősi képábrázolások Ókori mozgásábrázolások Az emberi szem mozgásérzékelése Laterna magica Csodamasinák Edward Muybridge Etiennes-Jules Marey Louis Le Prince Edison A Lumiére testvérek Források
Ősi képábrázolások Franciaország, Lascoux
Ősi képábrázolások Már az ősember is megpróbálta képekkel elmesélni egy vadászat történetét (Franciaország, Lascoux; Spanyolország, Altamira). Az idők folyamán a kép funkciója a történetmesélésen kívül kibővült az önkifejezés és az idő konzerválásának feladatával. Ez utóbbi funkció főként a technikai képre igaz.
Ősi képábrázolások Az altamirai barlan bejárati termének mennyezete a madridi régészeti múzeum reprodukciója alapján. A kompozíció mozgalmas csorda benyomását kelti.
Ősi képábrázolások A mozgókép története valójában a mozgófényképezés feltalálása előttre nyúlik vissza: a fenakisztoszkóp volt az első, mozgókép illúzióját keltő szerkezet, mely egyes források szerint már az ókorban is létezett – rajzolt állatfigurák sorrendi mozgásfázisait villantotta fel gyors egymásutánban.
Ókori mozgásábrázolások A mozgás illúzióját keltő ábrázolás vágya igen régi. Egy bronzkori perzsa cseréptálon már i. e. 3000 körül megtaláljuk egy bezoárkecske fázisképeit, amelyet a kineográfok pörgethető lapjaira emlékeztetően, többször egymás után és enyhén módosított testtartásban ábrázoltak, s ezáltal úgy látszik, mintha szökellne és egy fa levelei után kapdosna, mihelyt forgatni kezdjük a tálat.
Ókori mozgásábrázolások
Az emberi szem mozgásérzékelése
Az emberi szem mozgásérzékelése A mozgókép érzékelés alapja állóképek gyors sorozata, mégis mozgóképet látunk a vásznon. Ez az emberi látás bizonyos fokú „ tehetetlenségének ” köszönhető; az emberi szemben a látott kép nem tűnik el azonnal („kettős tehetetlenség”: élettani és lélektani hatás). A  villámlás  például a másodperc ezredrészéig tart, mégis úgy érezzük, hogy egy „ideig láttuk”, s ezt az időt hosszabbnak becsüljük, mint a valóságban volt. A  késleltetési tehetetlenség  alapja az ún.  retinális utókép,  mely az erős stimulációt követő illúzió. A szem kb. egytized másodpercig megőrzi a látványt. A fenti jelenség leírására régóta történtek próbálkozások, de a magyarázat később születet meg.  1765- ben egy bizonyos d’ Arcy lovag még azt is megmérte, hogy a fény keltette hatás kb.  egynyolcad másodpercig  marad meg a recehártyán. Egy izzó széndarabot lengetett maga körül gyorsuló sebességgel. Végre beállt a pillanat, amikor a fénylő körív éppen zárul, azaz összeér.
Laterna magica Egy laterna magica kép
Laterna magica A  laterna magica   (bűvös lámpás)  a modern diavetítő őse volt. A philadelphiai Henry R. Heyl szabadalmaztatta 1870-ben. Elsőként Leone Battista Alberti épített laterna magicát1437-ben, mai formájának megjelenése a 17. század közepére tehető.  1663-ban már megvásárolható a jobb londoni optikusoknál.  Athanasius Kircher beszámol róla  Ars Magna Lucis et Umbrae  néven 1671-ben, valószínűleg egy már létező találmányt írt le. Egy olajlámpa és egy lencse segítségével az üveglapokra festett képeket ki lehetett vetíteni egy megfelelő vászonra.  A 19. századra több vándorló laterna magica-művész is járta Nagy Britanniát, és bemutatókat rendezett a városokban és falvakban.  Némelyik bemutatón „speciális effektusokra” is sor került, üveglapok csúsztatásával és forgatásával mozgóképeket idéztek elő.  Az egyik, ami különösen a gyerekeknek nagyon tetszett, a Patkánynyelő volt, ahol patkányok ugráltak egy alvó ember szájába.  A napóleoni háborúk idején egy sorozat egy brit és egy francia hajó találkozását mutatta be, a végén a francia hajó lángolva elsüllyedt, a hazafias közönség éljenzése közepette.
Laterna magica
Laterna magica A fényképezés feltalálása lehetővé tette a képek gyors és olcsó előállítását.  A képek híres látnivalókat, személyeket és idegen országokat ábrázoltak.  Sorozatban árulták a fényképeket, melyek tanulságos történeteket meséltek el.  Bár a 19. században rendkívül népszerűek voltak, a film feltalálása után feledésbe merültek, és a néhány fennmaradt lámpásért és képért most versengenek a műgyűjtők. A „bűvös lámpások” más kinetikus játékokhoz hasonlatosan a szem restségét és az utókép-hatást használják fel.
Csodamasinák
Csodamasinák Ezen alapszik a taumatróp-korong.  Ezt a „csodakorongot” két fonal hozza forgásba a középtengelye körül, s ezáltal a korong két oldalán lévő képek egyetlen képpé olvadnak össze. Innen már csak egy lépés van hátra a fenakisztoszkópig, az „életkerékig”, amely a kinematográfia fejlődéstörténetében mérföldkőnek számít.  Emez a sztroboszkóp-hatásra épül: a néző egy résekkel ellátott és forgásba hozott korongon át egy második korongot és erre rajzolt, egymástól enyhén eltérő fázisképeket lát, ami a folyamatos mozgás látványát sugallja neki.  A fenakisztoszkóp továbbfejlesztéséből született meg a zoetróp, a praxinoszkóp és még sok más „csudamasina” vagy „philosophical toy”, amely mind-mind érzékelésünkkel játszik.
Csodamasinák
Edward Muybridge Phenakistiscope
Edward Muybridge A kép megmozgatásának úttörői a francia Marey, és az amerikai Muybridge voltak.   A mozgókép története fogadással kezdődött: az amerikai Central Pacific vasútcég elnöke, Leland Stanford 1873-ban 25 ezer dollárt tett arra: van olyan pillanat, amikor a vágtató ló négy lába a levegőben van.  A bizonyításra Edward Muybridge fotóst kérték fel, akinek 1/500-ad másodperccel készített több képén a négy láb a levegőben volt, Stanford nyerte a fogadást.  Közben Muybridge 1/1000 másodperces felvételeket készített Stanford lováról, s fotósorozatokat tervezett a finom mozgás megörökítésére.  1878-ban keresztben zsinórokat helyezett el, ezeket átszakítva, a lovak maguk hozták működésbe a 12 kamerát - a vágtató lovak képei bejárták a világot.  Muybridge ezután a diavetítővel párosította a forgó korongot, s zoogyroscpoe nevű készülékét 1880-ban mutatta be San Franciscóban, nagy sikerrel. 1877-ben Muybridge fázisképeket (a mozgás egyetlen pillanatát megörökítő fénykép) készített vágtázó lovakról, majd ezeket sűrű egymásutánban lejátszva mozgásba hozta őket.
Edward Muybridge Muybridge fázisképei a vágtázó lovakról
Edward Muybridge Reynaud praxinoszkópja szintén ebben az évben vált ismerté. A lámpákkal és tükrökkel megvilágított kerek doboz forgatásakor egy résen benézve igen élethű mozgás tárult az ember szeme elé. Emile Reynaud mérnök a phenakistiscope nevű forgó korongot tanulmányozta, amelyre egy figura 8-12 mozdulatát rajzolták, s azt résen át nézve összefüggő mozgássor látszott. A zootrope még egyszerűbb volt: egy dob belső oldalán sorakozó képek a futó réseken át nézve megelevenedtek. Reynaud a dob közepébe tükörkoszorút tett, a mozgás folyamatosabbá vált, a fázisok egymásba folytak át.  Ötletét praxinoszkóp néven szabadalmaztatta s gyártani is kezdte. Reynaud is vetíteni kezdte figuráit, praxinoszkóp-színháza 12 képet vetített egy mp alatt - szemünk a képek 1/10 mp-nél rövidebb felvillanásait folyamatos mozgásként érzékeli. Mindketten megoldották a mozgás felbontását, összeillesztését és kivetítését is.  Muybridge 1881-ben Európában mutatta be mozgó állatképeit.
Edward Muybridge http://www.youtube.com/watch?v=oE3fBDYJKZk&NR=1
Etiennes-Jules Marey
Etiennes-Jules Marey A francia Étienne Marey az ő hatására madárképeket akart készíteni, s felhasználta Janssen revolverét, e pillanatképeket egyetlen lemezre rögzítette.  Az elmozduló képeket résen át kellett nézni, így azok egymásba folytak.
Etiennes-Jules Marey Marey fotópuskája
Etiennes-Jules Marey Marey fázisképei http://www.precinemahistory.net/1880.htm
Louis Le Prince
Louis Le Prince Louis Le Prince volt az, aki ki akart lépni az egy mp-es vetítési időből.  Rájött, hogy egy csíkra kell a képeket rögzíteni, ezért 16 lencsével és négy szalaggal dolgozott, melyekre felváltva vette fel a látványt.  1886-ban szabadalmaztatott készüléke szaggatottan vitte tovább a fényérzékeny szalagot, az a felvétel pillanatában állt.  A vetítés is így történt, s ő alkalmazta először a fogazást is.  Marey is eljutott a filmszalaghoz, gépe annak mozgását megállítva exponált.  Le Prince felvevője egy lencsével és celluloid tekercsfilmmel működött, de Párizsba utazva a feltaláló eltűnt és sosem került meg.
Edison A kinetoszkóp
Edison Edison 1887-ben kezdett a mozgóképpel foglalkozni.  A képeket henger palástjára vitte fel, s nagyítóval kellett nézni.  Amerikában 1888-ban George Eastman celluloid-tekercsfilmes fotómasinát dobott piaca, ez Edisonéknak adott új lökést.  Munkatársa, William Dickinson a fonográffal egyesítette a filmet, s a mozgókép megszólalt, de Edison nem akart vetíteni, egyszemélyes látványosságot képzelt el, s csak amerikai szabadalmat kért kinetográfjára.
A Lumiére testvérek August és Louis Lumiére
A Lumiére testvérek Az első igazi filmfelvevők és -lejátszók készítése a neves amerikai feltaláló Thomas A. Edisonhoz, valamint a francia Lumiére (ejtsd: lümié) fivérek nevéhez kötődik.  Ők egymástól külön fedezték fel a filmezést, és a lejátszás módszerében is gyökeresen eltértek az elképzeléseik.  Edison nem hitt a közös filmnézésben, ezért kinetoszkópja egy ládika volt, melyen egy széles nyílás állt, ahová be kellett nézni.  Ezeket a szerkezeteket az utcán is elhelyezték, de később kinetoszkóp szalonokat is nyitottak, ahol öt centért 15-30 másodperces varázslat várta a nézőket.  Ezzel szemben August és Louis (ejtsd: ogüszt és lüi) Lumiére cinematográfja már több embernek vetített.
A Lumiére testvérek Edison 1894-ben nyílt New York-i kinetoszkóp-szalonjában öt készüléken lehetett filmet nézni, 25 centért.  Ez védettség híján hamar elterjedt Európában, a Lumiere-fivérek apjuktól kaptak egyet.  Ők felismerték: a kivetítés lenne az igazi, Louis egy varrógép nyomán oldotta meg a film szaggatott mozgását, mely fokozatosan vitte tovább a szövetet.  Lumiere-ék két pecket alkalmaztak, ezek a fogazásba akadva húzták a filmet, majd visszahajolva otthagyták azt a vetítés idejéig.   A Lumiere-fivérek 1895. február 13-án szabadalmaztatták mozgófénykép-találmányukat Lyonban, az első filmvetítést itt tartották március 22-én a Nemzeti Ipart Támogató Társaság előtt.  Első, egyperces filmjük címe: A munkaidő vége, ezen a munkások kijövetelét mutatták a gyárból.  A sorozatgyártásban Jules Carpentier néhány változtatást alkalmazott.
A Lumiére testvérek Ezután 1895. december 28-án a párizsi Boulevard des Capucines-i Grand Caféban mutatták be a fizető közönségnek filmjeiket: a Lelocsolt locsolót, A vonat érkezését s még nyolc darabot.  Első nyilvános vetítésükre, azaz a mozizás születésére 1895. december 28.-án került sor a párizsi Grand Caféban, a belépő egy frank volt, s bár az első nap csak 33 frank bevétel jött össze, ezzel kezdődött a mozi története.  A vonat érkezése: Számunkra természetes, hogy a vásznon látott kép, csupán kép, de az akkori mozinézők, még a valósággal azonosították a látottakat, így, mikor a nagy vásznon egy nagy sebességgel robogó vonat közeledett feléjük a hölgyek felsikítottak és sokan székeik alá bújtak, vagy kirohantak a teremből.  A megöntözött öntöző című darab azért érdekes, mert tulajdonképpen ez a világ első burleszk filmje, amely néhány év múlva uralkodó filmműfajjá vált, majd később a ma is ismert vígjáték fejlődött ki belőle.
A Lumiére testvérek http://www.youtube.com/watch?v=2cUEANKv964&feature=related
A Lumiére testvérek Lumiere-ék ugyanazzal a készülékkel vették fel és vetítették a filmet, 16 kockát másodpercenként.  Hétköznapi jeleneteket örökítettek meg: kártyázókat, egy dolgozó kovácsot, egy gyermek etetését, 1896-ban több mint negyven filmet forgattak. Ők készítették az első tudósítást a francia Fényképészeti Társaság Konferenciájáról s az első dokumentumfilmet, a lyoni tűzoltókról.  Lumiere-ék vezették be a vágást és a fahrtot, a felvevőgép mozgatását.  Cégük összesen 1400 filmet forgatott, ez jelentős anyagi sikert is hozott számukra.  1896-tól operatőröket küldtek a világ számos városába, ahol azok filmeket forgattak és vetítéseket rendeztek. Az első magyarországi filmvetítések 1896. május 10-én kezdődtek Budapesten.  Lumiére-ék megbízottja a körúti Royal Szálló kávéházi részében naponta többször félórás műsort vetített, s a budapesti millenniumi díszfelvonulásról is készített mozgóképeket.
A Lumiére testvérek Lumiére- ék egyik operatőre
A Lumiére testvérek Megállapítható, hogy már ekkoriban kezdett különválni a műfaji és a dokumentalista vonal. Lumiére-ék operatőriskolát nyitottak, majd a képzett szakembereket a világ különböző pontjaira küldték, hogy érdekes vagy szép eseményeket és tájakat rögzítsenek.  Ezek dokumentum jellegű filmek voltak, ugyanis nem rendelkeztek forgatókönyvvel, csupán a valóságot rögzítették.  Edison filmjeiben inkább a megkomponált történetek domináltak, a jeleneteket megrendezték, és céljuk történetek elmesélése volt színészek segítségével.  Ezek alapján nem véletlen, hogy Hollywood és a ma is milliárdos üzletnek számító műfaji filmek gyártása és a sztárkultusz központja az Egyesült Államokban volt és van.
Források http://muveszfilmek.mindenkilapja.hu/html/18397019/render/a-film-szuletese http://www.muvesz-vilag.hu/film/visszatekinto/542 http://www.precinemahistory.net/1880.htm http://inter.action.free.fr/pantheon/index.html#M – Q  http://www.acmi.net.au/AIC/LE_PRINCE_JSMPTE.html http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&kat=2715&n=gallokovacs&blog_kategoria=Aquit%E1nia-Dordogne http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/Se/0/5026/1het_muvtori_muvtori1.html http://elearning.ektf.hu/mod/resource/view.php?r=487&frameset=ims&page=5 http://www.hang-kep-tan.eu/HUN/index.php?action=showarticle&art_id=25 http://hu.wikipedia.org/wiki/Laterna_magica http://www.friendsofart.net/en/art/paul-sandby/the-laterna-magica http://www.filmtett.ro/cikk/2145/digitalis-azonosulas-az-uj-kepalkotasi-modszerek-hatasa-a-tortenetmeselesre
Köszönöm szépen a figyelmet!

A film születése

  • 1.
    Médiumismeret II. dr.Forgó Sándor A film születése Készítette: Rabné Vajna Katalin Informatikus könyvtáros szak 2. évfolyam Neptun kód: SLDL9P
  • 2.
    Tartalom Ősi képábrázolásokÓkori mozgásábrázolások Az emberi szem mozgásérzékelése Laterna magica Csodamasinák Edward Muybridge Etiennes-Jules Marey Louis Le Prince Edison A Lumiére testvérek Források
  • 3.
  • 4.
    Ősi képábrázolások Máraz ősember is megpróbálta képekkel elmesélni egy vadászat történetét (Franciaország, Lascoux; Spanyolország, Altamira). Az idők folyamán a kép funkciója a történetmesélésen kívül kibővült az önkifejezés és az idő konzerválásának feladatával. Ez utóbbi funkció főként a technikai képre igaz.
  • 5.
    Ősi képábrázolások Azaltamirai barlan bejárati termének mennyezete a madridi régészeti múzeum reprodukciója alapján. A kompozíció mozgalmas csorda benyomását kelti.
  • 6.
    Ősi képábrázolások Amozgókép története valójában a mozgófényképezés feltalálása előttre nyúlik vissza: a fenakisztoszkóp volt az első, mozgókép illúzióját keltő szerkezet, mely egyes források szerint már az ókorban is létezett – rajzolt állatfigurák sorrendi mozgásfázisait villantotta fel gyors egymásutánban.
  • 7.
    Ókori mozgásábrázolások Amozgás illúzióját keltő ábrázolás vágya igen régi. Egy bronzkori perzsa cseréptálon már i. e. 3000 körül megtaláljuk egy bezoárkecske fázisképeit, amelyet a kineográfok pörgethető lapjaira emlékeztetően, többször egymás után és enyhén módosított testtartásban ábrázoltak, s ezáltal úgy látszik, mintha szökellne és egy fa levelei után kapdosna, mihelyt forgatni kezdjük a tálat.
  • 8.
  • 9.
    Az emberi szemmozgásérzékelése
  • 10.
    Az emberi szemmozgásérzékelése A mozgókép érzékelés alapja állóképek gyors sorozata, mégis mozgóképet látunk a vásznon. Ez az emberi látás bizonyos fokú „ tehetetlenségének ” köszönhető; az emberi szemben a látott kép nem tűnik el azonnal („kettős tehetetlenség”: élettani és lélektani hatás). A villámlás például a másodperc ezredrészéig tart, mégis úgy érezzük, hogy egy „ideig láttuk”, s ezt az időt hosszabbnak becsüljük, mint a valóságban volt. A késleltetési tehetetlenség alapja az ún. retinális utókép, mely az erős stimulációt követő illúzió. A szem kb. egytized másodpercig megőrzi a látványt. A fenti jelenség leírására régóta történtek próbálkozások, de a magyarázat később születet meg. 1765- ben egy bizonyos d’ Arcy lovag még azt is megmérte, hogy a fény keltette hatás kb. egynyolcad másodpercig marad meg a recehártyán. Egy izzó széndarabot lengetett maga körül gyorsuló sebességgel. Végre beállt a pillanat, amikor a fénylő körív éppen zárul, azaz összeér.
  • 11.
    Laterna magica Egylaterna magica kép
  • 12.
    Laterna magica A laterna magica (bűvös lámpás) a modern diavetítő őse volt. A philadelphiai Henry R. Heyl szabadalmaztatta 1870-ben. Elsőként Leone Battista Alberti épített laterna magicát1437-ben, mai formájának megjelenése a 17. század közepére tehető. 1663-ban már megvásárolható a jobb londoni optikusoknál. Athanasius Kircher beszámol róla Ars Magna Lucis et Umbrae néven 1671-ben, valószínűleg egy már létező találmányt írt le. Egy olajlámpa és egy lencse segítségével az üveglapokra festett képeket ki lehetett vetíteni egy megfelelő vászonra. A 19. századra több vándorló laterna magica-művész is járta Nagy Britanniát, és bemutatókat rendezett a városokban és falvakban. Némelyik bemutatón „speciális effektusokra” is sor került, üveglapok csúsztatásával és forgatásával mozgóképeket idéztek elő. Az egyik, ami különösen a gyerekeknek nagyon tetszett, a Patkánynyelő volt, ahol patkányok ugráltak egy alvó ember szájába. A napóleoni háborúk idején egy sorozat egy brit és egy francia hajó találkozását mutatta be, a végén a francia hajó lángolva elsüllyedt, a hazafias közönség éljenzése közepette.
  • 13.
  • 14.
    Laterna magica Afényképezés feltalálása lehetővé tette a képek gyors és olcsó előállítását. A képek híres látnivalókat, személyeket és idegen országokat ábrázoltak. Sorozatban árulták a fényképeket, melyek tanulságos történeteket meséltek el. Bár a 19. században rendkívül népszerűek voltak, a film feltalálása után feledésbe merültek, és a néhány fennmaradt lámpásért és képért most versengenek a műgyűjtők. A „bűvös lámpások” más kinetikus játékokhoz hasonlatosan a szem restségét és az utókép-hatást használják fel.
  • 15.
  • 16.
    Csodamasinák Ezen alapszika taumatróp-korong. Ezt a „csodakorongot” két fonal hozza forgásba a középtengelye körül, s ezáltal a korong két oldalán lévő képek egyetlen képpé olvadnak össze. Innen már csak egy lépés van hátra a fenakisztoszkópig, az „életkerékig”, amely a kinematográfia fejlődéstörténetében mérföldkőnek számít. Emez a sztroboszkóp-hatásra épül: a néző egy résekkel ellátott és forgásba hozott korongon át egy második korongot és erre rajzolt, egymástól enyhén eltérő fázisképeket lát, ami a folyamatos mozgás látványát sugallja neki. A fenakisztoszkóp továbbfejlesztéséből született meg a zoetróp, a praxinoszkóp és még sok más „csudamasina” vagy „philosophical toy”, amely mind-mind érzékelésünkkel játszik.
  • 17.
  • 18.
  • 19.
    Edward Muybridge Akép megmozgatásának úttörői a francia Marey, és az amerikai Muybridge voltak.   A mozgókép története fogadással kezdődött: az amerikai Central Pacific vasútcég elnöke, Leland Stanford 1873-ban 25 ezer dollárt tett arra: van olyan pillanat, amikor a vágtató ló négy lába a levegőben van. A bizonyításra Edward Muybridge fotóst kérték fel, akinek 1/500-ad másodperccel készített több képén a négy láb a levegőben volt, Stanford nyerte a fogadást. Közben Muybridge 1/1000 másodperces felvételeket készített Stanford lováról, s fotósorozatokat tervezett a finom mozgás megörökítésére. 1878-ban keresztben zsinórokat helyezett el, ezeket átszakítva, a lovak maguk hozták működésbe a 12 kamerát - a vágtató lovak képei bejárták a világot. Muybridge ezután a diavetítővel párosította a forgó korongot, s zoogyroscpoe nevű készülékét 1880-ban mutatta be San Franciscóban, nagy sikerrel. 1877-ben Muybridge fázisképeket (a mozgás egyetlen pillanatát megörökítő fénykép) készített vágtázó lovakról, majd ezeket sűrű egymásutánban lejátszva mozgásba hozta őket.
  • 20.
    Edward Muybridge Muybridgefázisképei a vágtázó lovakról
  • 21.
    Edward Muybridge Reynaudpraxinoszkópja szintén ebben az évben vált ismerté. A lámpákkal és tükrökkel megvilágított kerek doboz forgatásakor egy résen benézve igen élethű mozgás tárult az ember szeme elé. Emile Reynaud mérnök a phenakistiscope nevű forgó korongot tanulmányozta, amelyre egy figura 8-12 mozdulatát rajzolták, s azt résen át nézve összefüggő mozgássor látszott. A zootrope még egyszerűbb volt: egy dob belső oldalán sorakozó képek a futó réseken át nézve megelevenedtek. Reynaud a dob közepébe tükörkoszorút tett, a mozgás folyamatosabbá vált, a fázisok egymásba folytak át. Ötletét praxinoszkóp néven szabadalmaztatta s gyártani is kezdte. Reynaud is vetíteni kezdte figuráit, praxinoszkóp-színháza 12 képet vetített egy mp alatt - szemünk a képek 1/10 mp-nél rövidebb felvillanásait folyamatos mozgásként érzékeli. Mindketten megoldották a mozgás felbontását, összeillesztését és kivetítését is. Muybridge 1881-ben Európában mutatta be mozgó állatképeit.
  • 22.
  • 23.
  • 24.
    Etiennes-Jules Marey Afrancia Étienne Marey az ő hatására madárképeket akart készíteni, s felhasználta Janssen revolverét, e pillanatképeket egyetlen lemezre rögzítette. Az elmozduló képeket résen át kellett nézni, így azok egymásba folytak.
  • 25.
  • 26.
    Etiennes-Jules Marey Mareyfázisképei http://www.precinemahistory.net/1880.htm
  • 27.
  • 28.
    Louis Le PrinceLouis Le Prince volt az, aki ki akart lépni az egy mp-es vetítési időből. Rájött, hogy egy csíkra kell a képeket rögzíteni, ezért 16 lencsével és négy szalaggal dolgozott, melyekre felváltva vette fel a látványt. 1886-ban szabadalmaztatott készüléke szaggatottan vitte tovább a fényérzékeny szalagot, az a felvétel pillanatában állt. A vetítés is így történt, s ő alkalmazta először a fogazást is. Marey is eljutott a filmszalaghoz, gépe annak mozgását megállítva exponált. Le Prince felvevője egy lencsével és celluloid tekercsfilmmel működött, de Párizsba utazva a feltaláló eltűnt és sosem került meg.
  • 29.
  • 30.
    Edison Edison 1887-benkezdett a mozgóképpel foglalkozni. A képeket henger palástjára vitte fel, s nagyítóval kellett nézni. Amerikában 1888-ban George Eastman celluloid-tekercsfilmes fotómasinát dobott piaca, ez Edisonéknak adott új lökést. Munkatársa, William Dickinson a fonográffal egyesítette a filmet, s a mozgókép megszólalt, de Edison nem akart vetíteni, egyszemélyes látványosságot képzelt el, s csak amerikai szabadalmat kért kinetográfjára.
  • 31.
    A Lumiére testvérekAugust és Louis Lumiére
  • 32.
    A Lumiére testvérekAz első igazi filmfelvevők és -lejátszók készítése a neves amerikai feltaláló Thomas A. Edisonhoz, valamint a francia Lumiére (ejtsd: lümié) fivérek nevéhez kötődik. Ők egymástól külön fedezték fel a filmezést, és a lejátszás módszerében is gyökeresen eltértek az elképzeléseik. Edison nem hitt a közös filmnézésben, ezért kinetoszkópja egy ládika volt, melyen egy széles nyílás állt, ahová be kellett nézni. Ezeket a szerkezeteket az utcán is elhelyezték, de később kinetoszkóp szalonokat is nyitottak, ahol öt centért 15-30 másodperces varázslat várta a nézőket. Ezzel szemben August és Louis (ejtsd: ogüszt és lüi) Lumiére cinematográfja már több embernek vetített.
  • 33.
    A Lumiére testvérekEdison 1894-ben nyílt New York-i kinetoszkóp-szalonjában öt készüléken lehetett filmet nézni, 25 centért. Ez védettség híján hamar elterjedt Európában, a Lumiere-fivérek apjuktól kaptak egyet. Ők felismerték: a kivetítés lenne az igazi, Louis egy varrógép nyomán oldotta meg a film szaggatott mozgását, mely fokozatosan vitte tovább a szövetet. Lumiere-ék két pecket alkalmaztak, ezek a fogazásba akadva húzták a filmet, majd visszahajolva otthagyták azt a vetítés idejéig.   A Lumiere-fivérek 1895. február 13-án szabadalmaztatták mozgófénykép-találmányukat Lyonban, az első filmvetítést itt tartották március 22-én a Nemzeti Ipart Támogató Társaság előtt. Első, egyperces filmjük címe: A munkaidő vége, ezen a munkások kijövetelét mutatták a gyárból. A sorozatgyártásban Jules Carpentier néhány változtatást alkalmazott.
  • 34.
    A Lumiére testvérekEzután 1895. december 28-án a párizsi Boulevard des Capucines-i Grand Caféban mutatták be a fizető közönségnek filmjeiket: a Lelocsolt locsolót, A vonat érkezését s még nyolc darabot. Első nyilvános vetítésükre, azaz a mozizás születésére 1895. december 28.-án került sor a párizsi Grand Caféban, a belépő egy frank volt, s bár az első nap csak 33 frank bevétel jött össze, ezzel kezdődött a mozi története. A vonat érkezése: Számunkra természetes, hogy a vásznon látott kép, csupán kép, de az akkori mozinézők, még a valósággal azonosították a látottakat, így, mikor a nagy vásznon egy nagy sebességgel robogó vonat közeledett feléjük a hölgyek felsikítottak és sokan székeik alá bújtak, vagy kirohantak a teremből. A megöntözött öntöző című darab azért érdekes, mert tulajdonképpen ez a világ első burleszk filmje, amely néhány év múlva uralkodó filmműfajjá vált, majd később a ma is ismert vígjáték fejlődött ki belőle.
  • 35.
    A Lumiére testvérekhttp://www.youtube.com/watch?v=2cUEANKv964&feature=related
  • 36.
    A Lumiére testvérekLumiere-ék ugyanazzal a készülékkel vették fel és vetítették a filmet, 16 kockát másodpercenként. Hétköznapi jeleneteket örökítettek meg: kártyázókat, egy dolgozó kovácsot, egy gyermek etetését, 1896-ban több mint negyven filmet forgattak. Ők készítették az első tudósítást a francia Fényképészeti Társaság Konferenciájáról s az első dokumentumfilmet, a lyoni tűzoltókról. Lumiere-ék vezették be a vágást és a fahrtot, a felvevőgép mozgatását. Cégük összesen 1400 filmet forgatott, ez jelentős anyagi sikert is hozott számukra. 1896-tól operatőröket küldtek a világ számos városába, ahol azok filmeket forgattak és vetítéseket rendeztek. Az első magyarországi filmvetítések 1896. május 10-én kezdődtek Budapesten. Lumiére-ék megbízottja a körúti Royal Szálló kávéházi részében naponta többször félórás műsort vetített, s a budapesti millenniumi díszfelvonulásról is készített mozgóképeket.
  • 37.
    A Lumiére testvérekLumiére- ék egyik operatőre
  • 38.
    A Lumiére testvérekMegállapítható, hogy már ekkoriban kezdett különválni a műfaji és a dokumentalista vonal. Lumiére-ék operatőriskolát nyitottak, majd a képzett szakembereket a világ különböző pontjaira küldték, hogy érdekes vagy szép eseményeket és tájakat rögzítsenek. Ezek dokumentum jellegű filmek voltak, ugyanis nem rendelkeztek forgatókönyvvel, csupán a valóságot rögzítették. Edison filmjeiben inkább a megkomponált történetek domináltak, a jeleneteket megrendezték, és céljuk történetek elmesélése volt színészek segítségével. Ezek alapján nem véletlen, hogy Hollywood és a ma is milliárdos üzletnek számító műfaji filmek gyártása és a sztárkultusz központja az Egyesült Államokban volt és van.
  • 39.
    Források http://muveszfilmek.mindenkilapja.hu/html/18397019/render/a-film-szuletese http://www.muvesz-vilag.hu/film/visszatekinto/542http://www.precinemahistory.net/1880.htm http://inter.action.free.fr/pantheon/index.html#M – Q http://www.acmi.net.au/AIC/LE_PRINCE_JSMPTE.html http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&kat=2715&n=gallokovacs&blog_kategoria=Aquit%E1nia-Dordogne http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/Se/0/5026/1het_muvtori_muvtori1.html http://elearning.ektf.hu/mod/resource/view.php?r=487&frameset=ims&page=5 http://www.hang-kep-tan.eu/HUN/index.php?action=showarticle&art_id=25 http://hu.wikipedia.org/wiki/Laterna_magica http://www.friendsofart.net/en/art/paul-sandby/the-laterna-magica http://www.filmtett.ro/cikk/2145/digitalis-azonosulas-az-uj-kepalkotasi-modszerek-hatasa-a-tortenetmeselesre
  • 40.