Az elvándorlás motivációiA Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen 2007-ben végzett orvosok migrációs hajlandóságának felmérése, az elvándorlást motiváló tényezők vizsgálata Koncsag Előd
2.
Célkitűzés Olyan kérdőívösszeállítása, amelynek segítségével több éven keresztül dinamikájában követhetjük a MOGYE végzős magyar hallgatóinak migrációs hajlandóságát és az elvándorlás főbb okait A felméréssorozat megkezdése a ballagás előtt álló orvostanhallgatók körében. Az első eredmények közzététele, a megkérdezettek véleményének feltöltése az oldalra, hozzászólás lehetőségét biztosítani az érdeklődők számára.
3.
Módszer Reprezentatív kérdőíves felmérés: a betűrendes évfolyamnévsor alapján minden harmadik hallgató felvétele a mintába. A kitöltött kérdőívek összegyűjtése és statisztikai feldolgozása SPSS programmal. Az eredmények közzététele honlapunkon, interaktív webfelület szerkesztése.
4.
Eredmények – akérdőív A kérdőív összeállításánál elméleti és módszertani háttérként Gödri Irén: A Romániából Magyarországra bevándorolt népesség jellemzői és migrációs motivációi című munkájára támaszkodtunk. A szocio-demográfiai jellemzők felmérésénél figyelembe vettük a célcsoport sajátosságait, teljes mértékben a marosvásárhelyi orvostanhallgatókra „szabott” kérdőívet szerkesztettünk.
Összehasonlító statisztika Azalacsony elemszám miatt érvényes hipotézisvizsgálat (Khi-négyzet teszt) nem végezhető, azonban nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy nincs összefüggés a tanulmányi átlag és a migrációs hajlandóság között. Alaptalan a sokat hangoztatott előítélet, miszerint elsősorban a gyengén teljesítő hallgatók hagyják el az országot. Az sem igaz, hogy csak a legjobbak mennek el. 8
20.
Összehasonlító statisztika Acsaládosok vagy élettársi viszonyban élők között alacsonyabb a migrációs hajlandóság
21.
Összehasonlító statisztika Afelsőfokú tanulmányokkal rendelkező szülők gyermekei körében nagyobb a kivándorlási hajlandóság
22.
Összehasonlító statisztika Amigrációs hajlandóságot erősen befolyásolja az ország jövőjének szubjektív megítélése. Akik úgy gondolják, hogy Romániában a dolgok rossz irányba haladnak, vagy nem változnak, azok körében jóval többen terveznek külföldre települni. * A „Nem tudom” válaszok kizárva.
23.
Összehasonlító statisztika Apillanatnyi anyagi helyzet, úgy tűnik, nem meghatározó tényező a kivándorlás vagy otthonmaradás kérdésében. A rendelkezésre álló adatok nem elegendőek bizonyítható következtetés levonására.
24.
Összehasonlító statisztika Aszülőföldjüket elhagyni szándékozók döntésüket minden esetben 5. vagy 6. éven hozták meg. Az otthonmaradást választók többsége az első négy tanévben, vagy már az egyetem megkezdése előtt meghozta döntését.
25.
Összehasonlító statisztika Azazonnali kivándorlást tervezők jellemzően a következő három állítást tartják magukra nézve igaznak: Saját és családom életfeltételeit szeretném javítani külföldön. Képességeimmel külföldön többre viszem. Átmenetileg emigrálok, szakorvosként szeretnék visszatérni szülőföldemre.
26.
Összehasonlító statisztika Mindkétcsoportban megközelítőleg a megkérdezettek kétharmadának van külföldre emigrált közeli hozzátartozója vagy barátja; úgy tűnik, a döntéshozásban a migrációs mintának nincs jelentős szerepe.
27.
Összehasonlító statisztika Azitthonmaradást tervezők 41%-a vallja, hogy bármi történjen, itthon marad, további 22,7% a rezidensi vizsga eredményétől teszi függővé döntését.
28.
Összehasonlító statisztika Azitthonmaradást tervezők közel egy negyede az erdélyi magyarság politikai helyzetét kilátástalannak talája; érdekes módon az azonnali kivándorlást tervezők ebben a kérdésben mindannyian optimistábbak.
29.
Összehasonlító statisztika Miérthagyják el tömegesen az országot a frissen végzett orvosok? A kivándorlást tervezők az alacsony fizetésre, a megfelelő szakmai továbbkézés hiányára, a rossz egészségügyi rendszerre és a rezidensi vizsga nehézségére panaszkodnak. Az itthonmaradók feltehetően túlbecsülik a rezidensi vizsga nehézségének és a szakorvosok kedvezőtlen elhelyezkedési lehetőségének oki szerepét, és e vonatkozásban alulbecsülik a hazai szakmai továbbképzés hiányosságait.