Martin József Péter (Budapesti Corvinus Egyetem, Transparency International Magyarország) prezentációja a Millennium Intézet 2016. szeptember 14-ei "Európa Expressz: következő megálló?" c. konferenciáján.

1. A magyar társadalom és politikai
elit viszonyulása az EU-hoz
Áttör(t)-e a kormányzati euroszkepticizmus a lakosságon?
Millenium Intézet konferenciája
Budapest, 2016. szeptember 14.
Martin József Péter PhD
Budapesti Corvinus Egyetem, Transparency International

2. Három állítás
• A magyar lakosság ellentmondásosan viszonyul az EU-
hoz: a döntő többség a tagság mellett van, de nincs jó
véleménnyel az unióról
• Az EU lakossági megítélése Magyarországon elsősorban a
válságpercepciókkal mutat összefüggést (két mélypont:
2012 és 2016)
• A 2010 utáni magyar kormányzó elit euroszkepticizmusa
nem tört át a lakosság irányába

3. A magyarok ellentmondásos viszonyulása az EU-hoz
46
39
36
41
34
39 39
31
29
35
40 39
33
68 67
65
74
57
61 60
50
53
55
47
43
47 48
42 41
53
49
53 52
60
62
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
Az EU-ról pozitív képet alkotók A tagság támogatottsága
Az EU-ban bízók Európai identitással is rendelkezők aránya
Forrás: Eurobarometer és Medián
alapján saját számítások
A lakosság arányában, százalékban

4. Az EU megítélése a visegrádi országokban
0
10
20
30
40
50
60
70
80
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia EU-átlag
Azok aránya, akik pozitívan vélekednek az EU-ról, a lakosság százalékában
Forrás: Eurobarometer
alapján saját számítások

5. A magyarországi lakosság viszonyulása az EU-hoz
• A döntő többség Európához kíván tartozni, és az EU-tagságot nem kérdőjelezi meg
• A bizalomvesztés, illetve az EU-kép romlása szinte folyamatos a csatlakozás óta (de
2012 és 2014 között javulás volt)
– A magyarok mégis jobban bíznak az EU-ban, mint az EU-átlag (2015)
– A bizalomvesztés a hazai intézmények iránt nagyobb, mint az EU iránt
• Két mélypont: 2012 (gazdasági válság), illetve 2015-2016 (menekültügy)
• Az euroszkepticizmusnak a „puha” formája terjedt el („jó dolog”, „pozitív kép”)
• Polarizálódó vélekedések (az EU, mint „ellenség” vs. föderációpártiak)
• 2004 és 2012 között az uniós vélekedés erős összefüggést mutat a gazdasági helyzet
percepciójával, 2012 után ez az összefüggés gyengül
• Visegrádiak közül: Lengyelországban az EU megítélése mindvégig jóval kedvezőbb volt, mint
Magyarországon; az egyetlen V4-ország, ahol 2016-ban pozitívabb az EU megítélése, mint 2004-ben

6. A magyar politikai (kormányzó) elit viszonyulása az EU-hoz
• 2010-ig eurofília, de normaszegések (pl. 3 %-os államháztartási hiánycél)
• 2010 után keményebb, szimbolikus euroszkepszis, több esetben az
európai értékek tagadása
• Orbán Viktor: korábban „puhán” szkeptikus és kemény érdekérvényesítő,
2010 után már a kereteket akarja megváltoztatni, sokszor bezárkózó,
ellenséges, ideologikus, érzelmi viszonyulás
• Baloldali vs. jobboldali narratíva: alkalmazkodás vs. alku;
neofunkcionalista, történeti institucionalista vs. kormányköziség,
bezárkózó nacionalizmus
– Lengyelország: mindkét jobboldali narratívára volt példa (Kaczynski vs. Tusk)

7. Az EU lakossági megítélése és a gazdasági helyzet
percepciója közötti kapcsolat Közép-Európában
• 2005 és 2014 között Közép-
Európában szignifikáns kapcsolat
volt a gazdasági helyzet és az EU
megítélése között
• EU-politikai paradoxon: az EU
megítélése nem a kormányzó elit
deklarációitól függ, hanem
elsősorban a gazdasági és
válságpercepióktól
HU05
HU08
HU11
HU14
PL05 PL08
PL11
PL14
CZ05
CZ08
CZ11
CZ14
SK05
SK08
SK11
SK14
SL05
SL08
SL11
SL14
y = 0.4565x + 31.48
R² = 0.5987
0
10
20
30
40
50
60
70
0 10 20 30 40 50 60
Azokaránya,akikpozitívanvélekednekazEU-ról
Azok aránya, akik pozitívan vélekednek a gazdaságról
A gazdasági helyzet és az EU megítélése
közötti összefüggés öt országban (2005-
2014)
Forrás: Eurobarometer alapján saját számítások

8. A visegrádiak az EU-átlagnál negatívabban viszonyulnak
az EU-n kívüli bevándorlókhoz, menekültekhez
Forrás: Eurobarometer
Azok aránya a
teljes lakosságon
belül, akik negatívan
viszonyulnak
a bevándorlókhoz:
SK – 84%
HU – 83%
CZ – 77%
PL – 65%
EU – 58%

9. Következtetések
• A lakossági euroszkepticizmus Magyarországon (és
Lengyelországban) elsősorban a válságpercepciókkal és
utilitarista (szociotróp) okokkal hozható összefüggésbe,
nem pedig a kormányzó elit retorikájával.
• A 2010 utáni magyar kormányzó elit euroszkepticizmusa
nem tört át a lakosság irányába, ennek hatása legfeljebb
közvetett lehet. A társadalom döntő része továbbra is
tagságpárti.

10. Köszönöm a figyelmet.
Köszönöm a figyelmet
martin.jozsef.peter@transparency.hu
martin.jozsef.peter@gmail.com