Jézus 7 reformációs üzenete - Laodicea
•Download as PPTX, PDF•
0 likes•462 views
Ne várj a változással!
Recommended
Recommended
More Related Content
What's hot
What's hot (20)
More from István Kis
More from István Kis (20)
Jézus 7 reformációs üzenete - Laodicea
- 1. 7 REFORMÁCIÓS A JELENÉSEK KÖNYVÉBEN
- 2. NE VÁRJ A VÁLTOZÁSSAL!
- 4. II. Antiokhosz (i.e. 261-246) szeleukida uralkodó, miután megerősítette Diospolist („Zeusz városát”) Laodiceának nevezte el első feleségéről, Laodikéről. A mithridatészi háborúkban sokat szenvedtek. A római fennhatóság alatt (ie.133) gyors fejlődésnek indult. Cicero is megemlíti, mint híres bankközpontot, ahova ő is befektetni kíván. Dicsőségének csúcsát csupán a 2.század végén éri el. II.Antiokhosz Marcus Tullius Cicero
- 5. A Lükosz folyó termő völgyének emelkedőjén épült, három útvonal kereszteződésén, melyek Efézust, és Milétoszt kötötték össze a Kelettel. (Sztrabón 14.2.29) Bár erős fallal vették körül, gyengéje a vízellátása volt. A 10Km-re lévő forrást vezették be a városba és ennek blokkolása könnyen vesztét okozta.
- 32. A laodiceai ruhákat és szőnyegeket helyi fekete gyapjúból szőtték. A puhaságáról és fényéről híres fekete gyapjút elsősorban a felső osztálynak szánt drágább ruhák elkészítésére használták, de nagyban gyártottak olcsó gyapjúöltözetet is. Fekete gyapjú
- 33. A laodiceai orvosi iskolát Démoszthenész Philaléthész, ismert szemész alapította, akinek klasszikusnak számító szemészeti művét még a középkorban is széles körben forgatták. A szemgyógyítás központja
- 34. Kr. u. 60-ban egy földrengés súlyos anyagi károkat okozott. Néro megszavaztatta, a támogatást. A válasz: „Gazdagok vagyunk, mindennel rendelkezünk.” Tacitus szerint pár év alatt önerőből újjáépítették. Visszautasított segítség
- 35. A város fő istensége Men Karou, egy helyi frígiai istenség volt, akit a völgy isteneként tiszteltek. Kultusza szoros kapcsolatban állt a laodiceai orvosi iskolával. Temploma adott otthont a városi piacnak is, amely Men szent nevének védelme alatt állt. Görög hatásra Zeus Aseis („hatalmas Zeusz”) és Zeus Laodikēnos („laodiceai Zeusz”) néven imádták tovább.
- 36. A laodiceai gyülekezet „Köszöntsétek az atyafiakat, kik Laodiceában vannak, és Nimfást és a gyülekezetet, mely az ő házánál van. És mikor felolvastatik nálatok e levél, cselekedjétek meg, hogy a laodiceaiak gyülekezetében is felolvastassék, és hogy a Laodiceából átveendő levelet ti is felolvassátok.” (Kol.4:15-16)
- 37. „A Laodiceabeli gyülekezet angyalának is írd meg: Ezt mondja az Ámen, a hű és igaz bizonyság, az Isten teremtésének kezdete.” (Jel.3:14) Jézus bemutatkozása
- 38. A görög archē kifejezés jelentése: (1) kezdet (időbeli vagy szempontbeli); (2) uralkodó, tekintélyes szereplő; (3) kiváltó ok. „Isten teremtésének kezdete” „Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, ami lett.” (Ján.1:3)
- 39. „Tudok cselekedeteidről, hogy nem vagy sem hideg, sem forró. Bárcsak hideg volnál, vagy forró! Így mivel langyos vagy, és sem forró, sem pedig hideg: kiköplek a számból.” (Jel.3:15-16) A laodiceai langymelegség
- 40. Strabo, az ókori földrajztudós így ír a hőforrásokról: Laodiceával szemben van Hierapolisz, "ahol meleg források vannak és Plutónion, amelyek mindegyikéről csodadolgokat beszélnek. A víz ugyanis olyan könnyen változik át megkeményedve cseppkővé, hogy árkokba vezetve mintegy egyetlen kőből álló falat készítenek belőle. A víz olyan bőségesen folyik, hogy a város tele van természetes fürdőkkel" (Geógraphika, XIII. könyv, IV. 14).
- 52. Haszna vehetőek, akik betöltik küldetésüket: hűs vizet adnak a szomjazóknak, illetve gyógyító meleg vizet a betegeknek. Hasznavehetetlenek, akik se az egyiket se a másikat nem adhatják, mert csak hánytató langyos vízzel rendelkeznek. Ilyenek voltak a laodiceai keresztények, az önámítás csapdájába esve úgy gondolták, hogy a kegyesség látszata éppen olyan kielégítő, mint annak valósága. Kétféle keresztény
- 53. „Mivel ezt mondod: Gazdag vagyok, és meggazdagodtam és semmire nincs szükségem; és nem tudod, hogy te vagy a nyomorult és a nyavalyás és szegény és vak és mezítelen” (Jel.3:17) Szegény gazdagok
- 54. „A laodiceai keresztényeket megzavarta a jómód, ezért elvesztették a valóság iránti érzéküket. Nem voltak tisztában, se önmagukkal, se helyzetükkel. Márpedig önismeret nélkül istenismeretünk is zátonyra fut.” (Dr. Szilvási József; Adtam neki időt a megtérésre 37.o.) Te nem tudod…
- 55. „Azt tanácslom néked, hogy végy tőlem tűzben megpróbált aranyat, hogy gazdaggá légy; és fehér ruhákat, hogy öltözeted legyen, és ne láttassék ki a te mezítelenségednek rútsága; és szemgyógyító írral kend meg a te szemeidet, hogy láss.” (Jel.3:18) A gyógyulás receptje
- 56. Vásárolj tőlem!
- 57. „De amelyek nékem egykor nyereségek valának, azokat a Krisztusért kárnak ítéltem. Sőt annak felette most is kárnak ítélek mindent az én Uram, Jézus Krisztus ismeretének gazdagsága miatt: akiért mindent kárba veszni hagytam és szemétnek ítélek, hogy a Krisztust megnyerjem,” (Fil.3:7-8) Értékváltás Pál apostol El Greco
- 58. „A tűzben megpróbált arany a szeretet által munkálkodó hit. Csak ez a hit hozhat minket összhangba Istennel. Szorgalmas munkával, de szeretet – krisztusi szeretet – nélkül nem lehetünk a mennyei család tagjai” (E.G.White: Krisztus Példázatai 105.o.) Tűzben megpróbált arany
- 59. „Csak a Krisztus által felkínált ruha teheti az embert alkalmassá arra, hogy megjelenjék Isten előtt. Ezt az öltözéket – saját igazságának palástját – helyezi Krisztus minden bűnbánó, hívő lélekre… Krisztus emberi testben tökéletes jellemet alakított ki, és ezt a jellemet felkínálja nekünk” (uo. 213.o.) Fehér ruha
- 60. „Krisztus vallása több mint bűnbocsánat, Krisztus vallása elveszi bűneinket, és helyüket betölti azokkal a jellemvonásokkal, amelyek a Szentlélek ajándékai.” „A menny szeretetének közvetítésével mutatjuk meg, hogy Isten Lelke bennünk lakik.” (uo. 290.o.) Szemgyógyító kenőcs
- 61. „Akiket én szeretek, megfeddem és megfenyítem: légy buzgóságos azért, és térj meg.” (Jel.3:19) Fenyítő szeretet?
- 62. „Íme az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő én velem.” (Jel.3:20)
- 63. „Aki győz, megadom annak, hogy az én királyiszékembe üljön velem, amint én is győztem és ültem az én Atyámmal az ő királyiszékében.” (Jel.3:21) Győztesek
- 64. „Akinek van füle, hallja, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek.” (Jel.3:22)
- 65. Mai reformációs üzenet: Ne várj a változással!
Editor's Notes
- Utazásunk utolsó városához, Laodiceához érkeztünk el. Ahhoz a gyülekezethez, mely legjobban jellemzi, a mai kereszténység állapotát, és melyről a legtöbb előadást és prédikációt hallhatjuk.
- A város úgy jött létre, hogy II. Antiokhosz (i.e. 261-246) szeleukida uralkodó megerősítette Diospolist („Zeusz városát”) és Laodiceának nevezte el első feleségéről, Laodikéről. Sokat szenvedett a mithridatészi háborúkban (Appianosz, BM 20; Sztrabón 12), Ám gyors fejlődésnek indult, miután i.e. 133-ban a Pergamoni birodalom részeként római fennhatóság alá került. Már az i.sz. első évszázadban Ázsia római provinciája egyik leggazdagabb városának hírében állt, bár dicsősége fénypontját csak az i.sz. második évszázad végén éri el. Cicero megemlíti mint híres banki központot, ahova ő is befektet (Fam. 3.5.4; Att. 5.15.2).
- A XX. Század végén szinte még csak egy kövekkel tele szórt domb volt ez a vidék, azonban az utóbbi évtizedben komoly ásatási munkálatok folynak, melyek nyomán egyre pontosabb képet kaphatunk a térség egykor volt leggazdagabb városáról.
- 9 földrengést tartanak számon i.e. 27. és i.u. 600. között
- a hiányzó részeket újonnan faragott kövekkel egészítik ki
- bepillantás a restaurátorok műhelytitkaiba
- a színház épületének feltárásán éppen dolgoztak. Java részt kézi munka, a nagyobb terhek mozgatására használják a gépeket.
- halmokban állnak a különböző kő és cserépdarabok
- egy célszerszémmal mintát vesznek a gipsz sablonról, majd fúrókkal, vésőkkel kifaragják a követ
- Így rajzolódik ki előttünk az egyik legfőbb út, a keleti út, vagy az úgynevezett szíriai utca képe
- Így tűnnek elő ismét a lakóházak körvonalai, a templomok oszlopai
- Mint például az Apollo templom maradványai.
- Az északi színház
- A nyugati színház
- A nimfák, az úgynevezett források, patakok istennőinek szentélyei.
- Vagy a stadion üléssorai
- Az írásmagyarázók azt is megfigyelték, hogy a hét levél közül a laodiceai kapcsolódik legjobban a város és a gyülekezet mindennapi életéhez. A több kapcsolódási jellemzőközül ilyen például egy ellentétpár: a laodíceai fekete gyapjú és Jézus által felkínált fehér ruha.
- Aztán egy másik, hogy a város ismert szemészeti iskolának adott otthont. Látni fogjuk, Jézus ennek ellenére vaknak mondja a gyülekezetet és az igazi szemkenőcs nála és nem a laodiceai klinikákon és gyógyszertárakban kapható.
- Az hogy a gyülekezet önmagát gazdagnak mondja, szinték jól illeszkedik a város történelmébe.
- A többi ókori városhoz hasonlóan, Laodiceában is számos istenséget imádtak. Worth említést tesz Héra, Athéné, Mithrász, Dionüszosz, Héliosz és Ízisz kultuszairól, de külön figyelmet szentel Apollón kultuszának. Mégis a város fő istensége…
- Laodiceát, Hierapoliszt és Kolossét együtt említi az Írás. Az evangélium valószínűleg Epafrászon keresztül jutott el a Lükosz völgyébe még Pál apostol efézusi tevékenységének idején (Kol 1:6-7; 4:12-13). Pál a Kolosséi levél megírásakor még nem járt a városban. Egy személy neve azonban ismert, Nimfásé, akinek a házánál található a gyülekezet. A Kololssei levél végén Pál említést tesz, hogy Laodíceába is küldött levelet és kéri olvassák el azt is. A két gyülekezetnek valószínű hasonló problémái voltak.
- Az írásmagyarázók észrevették, hogy amikor Jézus bemutatkozik a gyülekezeteknek, egy-egy olyan képeket emel ki, amit János a bevezető látomásban látott (Jel 1, 9-16). Egyetlen kivétel van, a laodiceai levél. Itt Jézus egyedi formát választott: „ezt mondja az Ámen, a hű és igaz tanú, Isten teremtésének kezdete” (Jel 3,14). Jézus tanúságtétele a gyülekezet állapotáról „hű és igaz” (3:14). Ezzel ellentétben, a laodiceai keresztények nem hűségesek, Krisztussal való viszonyuk nem hiteles és tanúságtételük gyakorlatilag nem létező
- Jézus bemutatkozásában, „Isten teremtésének kezdeteként” (hē archē tēs ktiseōs tou theou) szólítja meg a laodiceai gyülekezetet. A kifejezés itt nem Jézus eredetét vagy uralkodói pozícióját jelöli, hanem azt hangsúlyozza, hogy ő a teremtett világ létének alapja, eredetének forrása. Még a halálán lévő szárdiszi gyülekezetben is van néhány hűséges (3:4), azonban a laodiceai közösségben nem találunk utalást maradékra. Egy ilyen állapotban lévő közösséget csak Krisztus újjáteremtő ereje tud életre kelteni.
- E kifejezés után, „tudok cselekedeteidről”, általában elismerő szavak szoktak következni. Laodicea e tekintetben is kivétel. A gyülekezetet majd szétveti az önelégültség, ezért Jézus a bírálattal kezdi: „nem vagy sem hideg, sem forró. Bárcsak hideg volnál, vagy forró! Így mivel langyos vagy, sem forró, sem pedig hideg: kiköplek a számból” (Jel 3,15-16).
- Ahogy említettük Laodíceának nem volt saját vize. Annak ellenére, hogy a környéken mind hidegvizű, mind meleg vizű források megtalálhatóak. Strabo, az ókori földrajztudós így emlékezik meg a hőforrásokról: Laodiceával szemben van Hierapolisz, "ahol meleg források vannak és Plutónion, amelyek mindegyikéről csodadolgokat beszélnek. A víz ugyanis olyan könnyen változik át megkeményedve cseppkővé, hogy árkokba vezetve mintegy egyetlen kőből álló falat készítenek belőle. A víz olyan bőségesen folyik, hogy a város tele van természetes fürdőkkel" (Geógraphika, XIII. könyv, IV. 14).
- És a mészkőképződmények csodáit.
- De nem ezt a hierapolisi vizet vezették be Laodiceába. Az egyetlen aqueduct, amit megtaláltak déli irányból, a mai Denizli közeléből vezette a vizet a városba. A víz a mintegy hat kilométer hosszú vezetékben azonban meglangyosodott.
- Viszont Laodicea jelen állapotában alkalmatlan arra, hogy az élő víz közvetítője legyen a világ számára. Jézus – a helyzetre utalva – nemes egyszerűséggel azt mondja tehát, meg kell nektek mondanom, hogy se arra nem vagytok jók, hogy oltsátok az emberek szomját (Jn 4, 13-14; 7,37-39), se arra, hogy közvetítsétek a gyógyító erőt.
- A laodiceai keresztények legnagyobb problémája az volt, hogy a komfort csapdájába esve nem látták valós állapotukat: „Mivel ezt mondod: »Gazdag vagyok, meggazdagodtam, és nincs szükségem semmire«; de nem tudod, hogy te vagy a nyomorult, a szánalmas és a szegény, a vak és a mezítelen” (3:17). Laodicea és Szmirna ellentétpárt képez: míg Laodicea gazdag a lelki javakban, mégis szegény (3:17); Szmirna ezzel szemben szegény, a lelki javakban viszont gazdag (2:9).
- Érdekes szójáték van ebben a levélben! Jézus azt mondja, „tudok cselekedeteidről”, de te „nem tudod”, ténylegesen ki vagy. Az önismeret megszerzése az első lépés, amit meg kell tennünk az üdvösségre vezető úton. Ezért tesz Jézus ekkora erőfeszítést, hogy önismeretre vezesse a laodiceai keresztényeket. Ahhoz, hogy az Orvos segíteni tudjon, el és be kell ismerni: Beteg vagyok, segítségre van szükségem!
- Jézus a nagy Orvos, ahogy Szárdiszt sem, Laodiceát sem hagyja elveszni, hanem átadja a gyógyulás receptjét, mely 3 orvosságot tartalmaz.
- Azt olvastuk: „végy tőlem”. Vagyis Jézus arra buzdítja a gyülekezetet, hogy „vásároljon” (agorasai). A Laodiceaiak mindent megvásárolhattak ugyan az agorán, de azok az értékek, melyekről Krisztus beszél egyik boltban sem kapható. Ugyanakkor jogos a kérdés: Hogyan vehetem meg azt ami ingyen van? A kereskedés lényege a csere. Meglévő értékeimet kicserélem olyan árura, ami fontos nekem.
- Erről a cseréről, az értékváltásról olvashatunk Pál vallomásában:
- Az Ószövetségben az olvasztott arany a megtisztított jellem és a bűn elvetésének a jelképe (Jób 23:10; Péld 27:21; Mal 3:2-3), míg 1Pt 1:7-ben ugyanez a kép szorosan kötődik a hit fogalmához: „a ti megpróbált hitetek, amely sokkal értékesebb a veszendő, de tűzben kipróbált aranynál, „A tűzben megpróbált arany a szeretet által munkálkodó hit. Csak ez a hit hozhat minket összhangba Istennel. Szorgalmas munkával, de szeretet – krisztusi szeretet – nélkül nem lehetünk a mennyei család tagjai” (KP 105). Ki kell tehát cserélnünk az önmagunkba vetett hitet a Krisztusba vetett hittel.
- A Jelenések könyvében a fehér ruha azáltal lesz fehér, hogy megmossák a Bárány vérében (7:14). Isten adja azt (6:11; 19:8), és az Isten előtti megigazulást jelképezi, ezért a mennyek országa öltözékének számít (4:4). „Csak a Krisztus által felkínált ruha teheti az embert alkalmassá arra, hogy megjelenjék Isten előtt. Ezt az öltözéket – saját igazságának palástját – helyezi Krisztus minden bűnbánó, hívő lélekre… Krisztus emberi testben tökéletes jellemet alakított ki, és ezt a jellemet felkínálja nekünk” (uo. 213.o.)
- A vakság fogalma az Újszövetségben számos helyen metaforikus értelemben szerepel és arra az állapotra utal, amelyben az ember ítélőképessége nem tükrözi híven a valóságot. A szemgyógyító ír, ami a Szentlélek szolgálatára utal. Ő megtisztítja lelki szemünket, betölti szívünket Krisztus szeretetének fényével, így egész életünk tisztává és világossá válik. „Krisztus vallása több mint bűnbocsánat, Krisztus vallása elveszi bűneinket, és helyüket betölti azokkal a jellemvonásokkal, amelyek a Szentlélek ajándékai… Akinek szívében Krisztus az úr, ott tisztaság van, ott nincs bűn, ott az evangélium programja a maga dicsőségében, teljességében és tökéletességében megvalósult” (KP 290). „A menny szeretetének közvetítésével mutatjuk meg, hogy Isten Lelke bennünk lakik.”
- Ezek után a fenyítő szeretet kifejezés sokak számára kicsavartnak tűnhet. Csakhogy a szeretet nem egyenlő az engedékenységgel, az elvtelenséggel, a szeretet nem egy rózsaszín sziruppal leöntött érzés, ami a próbákban szétpukkad mint egy szappanbuborék.
- Bár a laodiceai hívők kereszténynek tartják magukat, Krisztus mégis kint van, az ajtó előtt áll (3:20). Zörgetésében az ő közösségmegújító kezdeményezése ölt testet. Az egyetlen elfogadható reakció a gyülekezet részéről Jézus beengedése
- Az a gyülekezet, mely az egyik legreménytelenebb helyzetben van, hiszen Jézus az ajtón kívül van, mégis a legnagyobb ígéretet kapja. Együtt uralkodhat Jézussal.
- Minden levél végén, így itt is olvasható, „akinek van füle, hallja mit mond a Lélek a gyülekezeteknek”. Most a sorozat végén gondoljuk át mit is üzent számunkra ez a hét levél. Mire emlékszünk? A kulcsszó: Megtérés. Visszatérés, az első szeretethez. Hűségesnek lenni mindhalálig. Nemet mondani a medvével való megalkuvásra. Engedmények helyett kitartani Isten Igéjének elvei mellett. Munkaterápia, azaz másoknak is továbbadni Jézus hívását. Elmondani, hogy nemsokára fizikailag is együtt lehetünk Megváltónkkal. Mindehhez azonban elengedhetetlen, hogy még ma beengedjük életünkbe.
- Mai reformációs legyen János sóhaja melyet ott Pátmoszon mondott el: