3. Volatilis üzleti környezet
Rejtett tudás kezelése nem megoldott
Statikus vs. dinamikus folyamatreprezentáció
IT támogatás az üzleti logika mentén
Automatizálás
..
A kutatás
célja
Probléma megfogalmazása
4. ..
A kutatás
célja
A kutatás újdonságértéke
A folyamatmodell és a vállalati
tudásbázis közti kapcsolat kiépítése
A tudásstruktúra felépítése
folyamatstruktúra használatával
A tudás kinyerése, struktúrába
rendezése, megőrzése és átadása
6. Semantic Gap:
a szoftverrendszerek és a
működési környezetük
közötti űr
SBPM
Elméleti
háttér
Szemantikus üzleti folyamatmodellezés
SBPM: az IT által támogatott üzleti folyamatok
menedzsmentjének megvalósítása egységes
reprezentáció segítségével
BPM probléma:
• Folyamatmodellek csak control flow minták szintjén algoritmizálhatóak,
korlátozott a „machine-readable” képesség
• Nem tartalmaznak minden, az implementációhoz szükséges
információt
• Nem áll rendelkezésre az értelmezést és a működtetést támogató
keretinfrastruktúra
Az ontológiák biztosítják azt a közeget, amivel az
implementációhoz szükséges minden információ
szemantikus szinten teljes körűen kezelhetővé
válik.
7. Domain ontológia
Ontológiák
Elméleti
háttér
A domain ontológia fogalmak és kapcsolataik
leírása, amely a vállalat által végzett
tevékenységek, elvek és alapvető eljárások
szemantikus lenyomata. A domain ontológia
így sikeresen reprezentálhatja az üzleti
területet, és a vállalat konkrét
tevékenységéhez tartozó ismereteket.
A folyamatontológia a válalalti folyamatok
komplex leképezése. Egyértelmű és átfedés-
mentes kapcsolatot biztosít a folyamatelemek,
az üzleti szabályok, szerepkörök és érintettek
között. Az értelmezésemben a
folyamatontológia struktúrája biztosítja továbbá
a szakterületi tudáselemek becsatornázását a
vállalati folyamatokba.
Folyamatontológia
Ontológiák
9. Q1: Hogyan határozhatjuk meg a folyamat
elemei és más szervezeti jellemzők
közötti kapcsolatokat?
..
Kutatási
kérdések
Q2. Milyen lehetséges megközelítések
vannak a BPM folyamatmodellekbe
ágyazott szakterület-specifikus ismeretek
kinyerésére?
10. Q3. Automatizálható-e, illetve milyen szinten
automatizálható a tudáskinyerés az üzleti
folyamat modellekből?
..
Kutatási
kérdések
Q4. Milyen lehetőségek adódnak a
szervezetek számára tudás-intenzív
folyamattárak létesítésére?
11. Korábbi
eredmények
(folyamat-
ontológia
automatizálás)
Konkrét üzleti folyamatokra, ha nagyon limitált
mértékben is, sikerült megvalósítani az
automatizálást.
I. Üzleti folyamatmodell
reprezentáció (Adonis)
II. Standardizált kimenet
(BPEL, XML)
III. Ontológia transzformáció (BPEL > OWL)
IV. Annotáció kiegészítése – annotációs séma
(OWL, Protegé)
V. Automatizáció kidolgozása
I. Modell implementáció
II. Modellek tárolása, „pubikálása”
III. Modellek futtatása
Folyamatontológia előállítás,
automatizálás
12. Kutatási
projekt
I. Felső szintű folyamatmodellezés
II. Kiegészítő modellezési rétegek
III. Tudáselemek azonosítása, integrálása
IV. Domain ontológia, folyamatontológia
Folyamatmodellezésre épülő
tudásmenedzsment megoldás
Ontológia alapú tudástár, tudásmenedzsment
Adaptív tanulás
13. Kutatási
projekt
A. Tudásmenedzsment: tudás
megszerzése, rögzítése a
folyamatmodellezésben
B. IT menedzsment: folyamatmodellből
folyamatontológia segítségével a
tudásintenzív folyamatok
kinyerésének megvalósítása,
automatizásálása
C. A folyamatba rejtett tudás szervezeten
belüli artikulálása, és felhasználása
Kapcsolódás a ProkEX projekthez
A ProkEX projekt keretet ad az egyes részterületek
integrálására.